33/2014. (IV. 30.) HM utasítás

a Honvédelmi Minisztérium fejezet államháztartási belső ellenőrzési rendjének szabályairól

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés 5. pontja alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § (4) bekezdésére, 61. és 70. §-ára, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. §-ára, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre, valamint a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendeletre, a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] Az utasítás hatálya a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezetre (a továbbiakban: honvédelmi szervezet) terjed ki.

(2)[2] Az utasítás rendelkezéseit alkalmazni kell a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) fenntartói irányítása alá tartozó szakképző intézményre.

(3) Az utasítás alkalmazásában

1.[3] fejezetszintű belső ellenőrzés: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. §-ában a fejezetet irányító szerv részére meghatározott feladatot ellátó Honvédelmi Minisztérium Belső Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: HM BEF) által végzett ellenőrzések, valamint az Áht. 9. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 6. §-ában, továbbá a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 15. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 9. §-ban meghatározottak alapján a Magyar Honvédség Parancsnoksága (a továbbiakban: MHP) belső ellenőrzési egysége által az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezeteknél átruházott hatáskörben végzett ellenőrzések,

2.[4] intézményi szintű belső ellenőrzés: a honvédelmi szervezetek szervezeti és működési szabályzatában az e kötelezettséggel felruházott saját, valamint más szervezet belső ellenőrzési egységének, illetve államháztartási belső ellenőrének, továbbá a Bkr. 16. § (1) bekezdése alapján külső szolgáltatónak a feladatkörébe tartozóan végzett ellenőrzés,

2a.[5] más szervezet: belső ellenőrzési feladatok ellátására a Bkr. 15. § (5) bekezdése alapján a miniszter jóváhagyásával kijelölt, vagy a 4. § (2) bekezdése szerint az irányító által kijelölt szervezet, továbbá a Bkr. 15. § (6) bekezdése szerinti írásbeli megállapodás alapján az irányító szervezet,

3. szakmai felügyelet: a belső ellenőrzési szakmai szempontok egységes érvényesülése érdekében ellátott tevékenység,

4. szervezeti egység: a honvédelmi szervezetek egyes szervezeti elemei.

2. A HM fejezet belső ellenőrzési rendszere

2. § (1) A HM fejezeten belül végzett belső ellenőrzés fejezetszintű és intézményi szintű ellenőrzésre tagozódik.

(2) A belső ellenőrzési feladatokat más típusú ellenőrzések nem válthatják ki.

3. § (1) A HM belső ellenőrzési vezetője a HM BEF főosztályvezetője.

(2) Azon honvédelmi szervezetek esetében, ahol a belső ellenőrzési vezető személye a Bkr. 2. § c) pontjában foglaltak alapján egyértelműen nem határozható meg, ott a honvédelmi szervezet vezetője jelöli ki a belső ellenőrök közül a belső ellenőrzési vezetőt.

(3)[6] Azon honvédelmi szervezetek esetében, ahol a belső ellenőrzési feladatok ellátására más szervezetet jelölnek ki, a belső ellenőrzési vezető - a 4. § (2b) bekezdése alapján megkötött együttműködési megállapodás, illetve a (2c) bekezdés alapján kiadott körlevél vagy intézkedés ellenkező rendelkezése hiányában - a más szervezet belső ellenőrzési vezetője.

3. A honvédelmi szervezetek belső ellenőrzése biztosításának általános követelményei

4. § (1)[7] A honvédelmi szervezet vezetője a belső ellenőrzési kötelezettség biztosítása érdekében a belső ellenőrzést végző egység vagy szervezeti elem, illetve az (1a) bekezdés szerint miniszteri engedély alapján a belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy jogállását, rendeltetését, feladat- és hatáskörét a HM fejezet sajátos gazdálkodási szabályaira figyelemmel, az érvényes ellátási utaltsági rend függvényében a helyi viszonyoknak megfelelően határozza meg a szervezeti és működési szabályzatában, a munkaköri leírásokban, illetve a belső ellenőrzési kézikönyvben. A jogállás, feladat- és hatáskör meghatározása során alapelvként kell kezelni, hogy

a) a belső ellenőr tevékenységének a honvédelmi szervezet vezetőjének felelősségi körébe tartozó irányítási, vezetési, kiemelten az integritásirányítási és belső kontrollrendszerre kell irányulnia, ezáltal elsősorban annak a munkáltatói jogkörébe tartozó szolgálati személyek, alkalmazottak tevékenységére és szabályozottságára kell kiterjednie,

b) a honvédelmi szervezet vezetőjének felelősségi körébe tartozó gazdálkodási folyamatok teljes körű megítélése érdekében logisztikai, infrastrukturális-elhelyezési, egészségügyi, valamint pénzügyi és számviteli utaltság esetén az ellátást végző honvédelmi szervezetek kötelesek az ellátásra utalt honvédelmi szervezet belső ellenőre részére a náluk keletkezett megbízható, valós adatokat, információkat, okiratokat, a könyvelés alapját képező számviteli bizonylatokat rendelkezésre bocsátani,

c) az ellátásra utalt honvédelmi szervezet belső ellenőrének nem képezi feladatát az ellátó honvédelmi szervezet felelősségi körébe tartozó tevékenység megítélése, azt az ellátó honvédelmi szervezet belső ellenőrének feladata körében kell elvégezni,

d) az ellátásra utalt honvédelmi szervezet belső ellenőrének az ellenőrzések során meg kell tudni győződnie arról, hogy a saját szervezetet érintő folyamatok eredménye rendezettnek, kielégítőnek tekinthető-e, és

e) az ellátás tekintetében utaltsági viszonyban álló honvédelmi szervezetek belső ellenőrei, illetve azok javaslatai alapján az érintett vezetők kötelesek a megfelelő működést elősegítő, a szabályszerű, gazdaságos, eredményes és hatékony feladatellátást biztosító megoldások érdekében szükséges együttműködést megvalósítani az ellátó szervekkel.

(1a)[8] A honvédelmi szervezet vezetőjének kérelmére, a HM BEF főosztályvezetőjének egyetértésével, a miniszter engedélye alapján egy fő is elláthatja a honvédelmi szervezetnél a belső ellenőrzési tevékenységet a Bkr. 15. § (2) bekezdésében meghatározottak, különösen az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a) a honvédelmi szervezet

aa) pénzügyi vagy logisztikai gazdasági szervezetének feladatait más szervezet látja el, vagy

ab) intézményi dologi költségvetési előirányzata nem haladja meg az évi 500 millió forintot, és

b) nem kezel fejezeti kezelésű előirányzatot, vagy nem gazdálkodik központi költségvetéssel.

(1b)[9] Az (1a) bekezdésben meghatározott feltételek változása esetén a honvédelmi szervezet vezetőjének kezdeményezésére a HM BEF főosztályvezetője - az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezet esetében az MHP belső ellenőrzési egységének szakmai bevonásával - felülvizsgálja, hogy továbbra is fennállnak-e az egyfős belső ellenőri foglalkoztatás feltételei. Amennyiben a szervezetnél bekövetkezett változások belső ellenőrzési egység vagy szervezet létrehozását indokolják, a HM BEF főosztályvezetője - az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezet esetében az MHP belső ellenőrzési egységének szakmai bevonásával - kezdeményezi a miniszternél a kiadott engedély visszavonását.

(2)[10] A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) kivételével, amennyiben

a) a honvédelmi szervezetnél - költségvetési források hiányában vagy a gazdálkodás jellegére, illetve a honvédelmi szervezet pénzügyi és logisztikai utaltságára tekintettel - szervezetileg nem biztosított az önálló belső ellenőrzés kialakítása,

b) a honvédelmi szervezet vezetője ideiglenes jelleggel, előreláthatóan legalább fél év időtartamban nem tudja megoldani saját belső ellenőrzés működtetését, vagy

c) legalább fél éven keresztül nem sikerül feltölteni a rendelkezésre álló beosztásokat annak ellenére, hogy a honvédelmi szervezet vezetője megtett minden tőle telhetőt ennek érdekében,

és a feladat külső szolgáltató igénybevételével sem oldható meg, a szervezet belső ellenőrzési feladatait honvédségi szervezet esetén a Magyar Honvédség parancsnoka (a továbbiakban: MH parancsnoka), egyéb honvédelmi szervezet esetén a miniszter által kijelölt más szervezet látja el.

(2a)[11] A kijelölés előtt ki kell kérni az érintett szervezetek vezetőinek és a HM belső ellenőrzési vezető, továbbá az MHP középirányítása alá tartozó honvédségi szervezet esetén az MHP belső ellenőrzési vezetőjének véleményét. A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kijelölést a HM belső ellenőrzési vezetője, illetve az MHP középirányítása alá tartozó honvédségi szervezet esetén az MHP belső ellenőrzési vezetője is kezdeményezheti.

(2b)[12] A belső ellenőrzési feladatok ellátásának részletes szabályait az érintett szervezetek együttműködési megállapodásban rendezik. Az együttműködési megállapodásban részletesen rögzíteni kell:

a) az ellátó és az ellátott honvédelmi szervezet vezetőjének jog- és hatáskörét a belső ellenőr tekintetében;

b) az adatvédelemről szóló rendelkezéseket és azok betartásának kötelezettségét, a titoktartásra vonatkozó elvárásokat;

c) a megfelelő nyilvántartásokhoz és fizikai eszközökhöz való hozzáférést, a honvédelmi szervezet érintett személyi állományával való kapcsolattartást;

d) a tevékenység végrehajtása során keletkező okmányok, munkalapok, elkészült jelentések, munkaanyagok stb. feletti rendelkezési jogot, az okmányok tárolási helyét;

e) a kapcsolattartás módját;

f)[13] a Bkr. 15. § (5) bekezdése szerint az ellenőrzött honvédelmi szervezet által rendelkezésére bocsátott/bocsátandó dokumentumok körének felsorolását, az információk átadására és felhasználására vonatkozó előírásokat;

g) belső ellenőrzési kézikönyv kiegészítésére vonatkozó szabályokat;

h) belső ellenőrzés tervezésére és az éves beszámoló elkészítésére vonatkozó előírásokat;

i) az ellátó honvédelmi szervezet rendelkezésére álló kapacitás megosztását;

j) bizonyosságot adó tevékenység végrehajtására vonatkozó szabályokat;

k) tanácsadó tevékenységre vonatkozó szabályokat;

l) nyomonkövetési tevékenységre vonatkozó szabályokat (mind belső, mind külső ellenőrzés tekintetében);

m) a képzéshez kapcsolódó költségek megosztásának szabályait.

(2c)[14] Amennyiben a (2) bekezdés szerinti feladatot az irányító szerv látja el, akkor a (2b) bekezdés szerinti részletes szabályokat az irányító körlevélben vagy intézkedésben határozza meg.

(2d)[15] A gazdasági szervezettel nem rendelkező honvédelmi szervezet belső ellenőrzési feladatainak a Bkr. 15. § (5) bekezdésében szabályozott rendtől eltérően történő ellátására irányuló kérelmet a honvédelmi szerv vezetője a HM BEF főosztályvezetője útján terjeszti fel jóváhagyásra.

(3) A belső ellenőrzés személyi feltételeinek biztosítása történhet:

a) belső ellenőrök foglalkoztatásával:

aa)[16] munkaköri jegyzékben, illetve állománytáblában rögzített beosztásban teljes munkaidőben foglalkoztatott hivatásos, szerződéses katona, kormánytisztviselő, közalkalmazotti vagy honvédelmi alkalmazotti státusban, vagy

ab) az intézményi költségvetésben külön tervezett és biztosított részfoglalkozású létszám és béralap terhére, részmunkaidőben foglalkoztatott státusban, vagy

b)[17] az intézményi költségvetésben külön tervezett és biztosított állományba nem tartozók juttatásai, illetve a dologi kiadási előirányzatok terhére külső szolgáltató bevonásával. Ebben az esetben a feladatvégzésre vonatkozó kötelezettség meghatározása során a Bkr. 16. §-ában foglaltakra figyelemmel megállapodásban kell rendelkezni a tevékenység ellátásáról.

c)[18] a HM Tábori Lelkész Szolgálatnál külső szolgáltató bevonásával.

d)[19] az MH Katonai Képviselő Hivatalánál, az MH Nemzeti Katonai Képviseletnél és az MH Nemzeti Összekötő Képviseletnél az MHP belső ellenőrzési egysége által, vagy

e)[20] a (2) bekezdésben foglalt esetben az irányító által kijelölt szervezetnél foglalkoztatott belső ellenőrökkel.

(4)[21] Az intézményi belső ellenőrzés megszervezéséhez szükséges kapacitás biztosítása módjának meghatározása - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - a honvédelmi szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik. A központosított illetménygazdálkodási rendre tekintettel a (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti foglalkoztatás célját szolgáló részfoglalkozású létszám- és béralapkeret, valamint a b) pontja szerinti külső szolgáltató bevonásához szükséges költségvetési keretek, előirányzatok az intézményi költségvetések tervezése és jóváhagyása során kerülnek kiadásra, biztosításra. A szükséges létszám- és béralapkeretet a HM éves költségvetési tervjavaslatában szereplő belső ellenőri létszámfejlesztési irányszámokkal, valamint a honvédelmi szervezet tárgyévet követő évre vonatkozó éves belső ellenőrzési tervében megállapított kapacitásigénnyel összhangban kell megállapítani, amellyel kapcsolatban a HM BEF főosztályvezetőjének szakmai véleményezési joga van.

(5)[22] Ha a belső ellenőrzés egy, a (3) bekezdés a) pontja szerinti belső ellenőr foglalkoztatása útján kerül ellátásra, a belső ellenőr nem tervezett tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a feladatellátás pótlásáról a honvédelmi szervezet vezetőjének a belső ellenőrzési tervben szereplő feladatok teljesítése érdekében szükséges mértékben kell rendelkeznie, amely - a függetlenségre, az összeférhetetlenségre, valamint az általános és szakmai követelményekre vonatkozó előírások érvényesítése mellett - elsődlegesen a keletkező béralap- vagy előirányzat-megtakarítás terhére történhet. Tervezett tartós távollét esetén a belső ellenőr pótlása biztosításának teljes felelőssége a Bkr. 15. § (1) és (2) bekezdésének előírásaira tekintettel a honvédelmi szervezet vezetőjét terheli.

(6)[23] Ha az (5) bekezdés szerinti helyettesítés a költségvetési erőforrások hiányában nem oldható meg, a honvédelmi szervezet vezetője kezdeményezheti az irányítónál annak alárendeltségébe tartozó más honvédelmi szervezet belső ellenőrének konkrét belső ellenőrzési feladatra történő vezénylését. A vezényléssel kapcsolatban a HM BEF főosztályvezetője szakmai véleményezési jogot gyakorol. A vezénylésre a soron kívüli ellenőrzésekre tervezett tartalék kapacitás rendelkezésre állása függvényében kerülhet sor. A vezénylés a belső ellenőrzési kapacitás elvonásával érintett honvédelmi szervezet tekintetében kieső időnek, a felhasználásban érintett honvédelmi szervezet esetében külső erőforrásnak minősül.

(7) A belső ellenőrzés során - a belső ellenőrzési egység kapacitásának kiegészítésére - a jelentkező feladatok mennyiségére, speciális szakértelmet igénylő helyzetére tekintettel az összeférhetetlenségi, valamint a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével vehető igénybe külső szolgáltató. A külső szolgáltatót is minden esetben megbízólevéllel kell ellátni.

(8) A külső szolgáltató általános szakmai követelményeknek való megfelelését, feladatait, a Bkr. 22. §-a szerinti tevékenység ellátásának módját, a feladatok végrehajtásának helyszínét, időtartamát és ütemét, valamint a minősített adat megismerésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés kötelezettségét, a betekintési jogosultságot a megállapodásban részletesen rögzíteni kell.

(9)[24] A speciális szakértelmet igénylő kapacitás biztosítása - a Bkr. 20. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével - a fejezeten belül a saját, illetve más honvédelmi szervezet állományából is történhet. A honvédelmi szervezet vezetője megkeresés esetén kiemelt feladatként köteles kezelni a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatárs rendelkezésre bocsátását. Ez esetben a vezetői felkérő ügyiratban rögzíteni kell a szakértői feladatot, illetve végrehajtásának időtartamát, ütemét. Az igénybe vett szakértő személyének elfogadása az érintett belső ellenőrzési vezető hatásköre. A fejezeten belül biztosított szakértő feladatait részleteiben a vizsgálatvezető határozza meg.

(10)[25] A 6. § (2) bekezdésében foglaltak érvényesítésén túl a belső ellenőr beosztásának feladatai alóli mentesítése esetén sem irányítható át munkavégzésre a honvédelmi szervezet más munkakörébe, kivéve a válságkezelő és béketámogató műveletekben résztvevő, jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységek állományába, vagy ezen feladatokat ellátó egyéni beosztásokba történő vezénylést.

5. § (1)[26] A HM Költségvetési Gazdálkodási Információs Rendszer és az Alap Logisztikai Információs Rendszer működtetése és továbbfejlesztése során biztosítani kell, hogy az a követelményeknek megfelelően szolgáltassa a költségvetési, a humánerőforrás-, a tárgyi eszköz- és a készletgazdálkodásról a belső ellenőrzéshez szükséges adatokat, és hogy azok az ellenőrzésre jogosultak részére közvetlenül hozzáférhetők legyenek. Ennek érdekében a rendszer, alrendszer felelősénél a szükséges hozzáférési jogosultság biztosításának, a jogosultak részére szükséges képzés megszervezésének kezdeményezése a honvédelmi szervezet vezetőjének a feladata. Több honvédelmi szervezet belső ellenőre részére történő tanfolyamok megszervezésének kezdeményezését a HM BEF koordinálja.

(2) A fejezetszintű, valamint az intézményi szintű belső ellenőrzés részére az adatszolgáltatás megfelelően egyeztetett teljesítéséért, a szolgáltatott adatok helyességéért, a rendelkezésre bocsátott számviteli bizonylatok és gazdálkodási okmányok hitelességéért az adatszolgáltatásban érintett honvédelmi szervezetek vezetői felelnek.

(3) Az intézményi szintű belső ellenőrzés végrehajtása során a honvédelmi szervezetet érintő folyamatok, adatok és információk tekintetében az ellátási utaltsági rendnek megfelelően a logisztikai, az infrastrukturális-elhelyezési, az egészségügyi, valamint a pénzügyi és számviteli ellátást végző honvédelmi szervezetektől a jóváhagyott éves belső ellenőrzési terv alapján egyeztetett keretek között történik a szükséges adatszolgáltatás megkérése, illetve a vonatkozó okiratok helyszíni vizsgálatának megszervezése.

4. A belső ellenőrzéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek

6. § (1) A belső ellenőrzést végrehajtók és az ellenőrzöttek jogai és kötelezettségei, a Bkr. 25-28. §-ában meghatározottakon túlmenően:

a) az ellenőrzött honvédelmi szervezet vezetőjét, illetve az adatszolgáltató honvédelmi szervezet vezetőjét felelősség terheli a valóságnak megfelelő, teljes körű, pontos adat- és információszolgáltatási kötelezettség határidőre történő teljesítése tekintetében, és

b) az ellenőrzött, illetve az adatszolgáltató honvédelmi szervezet felett közvetlen elöljárói, irányítói jogkört gyakorló szervezet vezetője az a) pontban meghatározott adatszolgáltatási kritériumok sérülése vagy nem teljesülése esetén köteles a felelősség kérdését vizsgálni és jogszerűen eljárni.

(2) A belső ellenőrzés szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása érdekében a Bkr. 18-19. §-ában foglaltak érvényesítésén túl a honvédelmi szervezetek vezetői és elöljárói kötelesek a következőket biztosítani: a) az intézményi szintű belső ellenőr által tett megállapítások, következtetések és javaslatok elutasítására, figyelmen kívül hagyására nem kerülhet sor korábbi elöljárói ellenőrzés megállapítására, következtetésére és javaslatára hivatkozva, amennyiben az azzal összefüggően tett észrevételt a belső ellenőr az ellenőrzési jelentés tervezetének egyeztetése során indoklással nem fogadja el, és b) az intézményi szintű belső ellenőr megállapításainak, következtetéseinek és javaslatainak helyessége, tevékenységének értékelése az operatív kontrollrendszer keretébe tartozó elöljárói ellenőrzés keretében nem végezhető.

(3)[27] Ha az ellenőrzött honvédelmi szervezet vezetője a belső ellenőr megállapításait, következtetéseit és javaslatait nem fogadja el, annak szakszerűségét vitatja, akkor a kialakult helyzetről köteles a HM BEF főosztályvezetőjét és a szolgálati elöljárót egyidejűleg értesíteni. A HM BEF főosztályvezetője - az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezet esetében az MHP belső ellenőrzési egységének szakmai bevonásával - intézkedik a vitatott helyzet megoldására. Az ellenőrzött honvédelmi szervezet szakmai vagy szolgálati elöljárója részéről a HM BEF főosztályvezetőjének döntése alapján szakértői közreműködés vehető igénybe.

(4) A belső ellenőrzési vezető által a stratégiai belső ellenőrzési tervben és a kockázatelemzés alapján megfogalmazott prioritásokra figyelemmel szükségesnek tartott feladatok belső ellenőrzési tervbe állítását és végrehajtását elöljárói ellenőrzés nem hátráltathatja.

(5)[28] A katonadiplomáciai tevékenységet végző külképviseletek, a nemzetközi válságkezelő és béketámogató műveletekben részt vevő katonai kontingensek, valamint a véderő-, katonai és légügyi attaséhivatalok belső ellenőrzésének végrehajtása során a költségtakarékosságra figyelemmel a végrehajtásra kerülő belső ellenőrzési tevékenység történhet adatbekérés módszerével is, illetve a külföldi szolgálatteljesítés állomáshelyére történő utazás lehetőség szerint más feladatok ellátására kiküldöttekkel közös szervezésben történik. Közös szervezés esetén a belső ellenőrzési tevékenység végrehajtásának függetlenségét a saját külön program, valamint a vizsgálatvezető és a belső ellenőrök saját hatáskörben végzett tevékenységének biztosításával kell garantálni.

5. A fejezetszintű belső ellenőrzési feladatok

7. § (1)[29] A fejezetszintű belső ellenőrzést a HM BEF általános érvénnyel, az MHP a 9. §-ban meghatározott esetekben átruházott hatáskörben végzi.

(2)[30] A HM BEF a miniszter hatáskörében eljárva ezen utasítás hatálya alá tartozó szervezetek és kedvezményezettek, valamint a HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok egészére kiterjedően jogosult fejezetszintű belső ellenőrzési tevékenység végzésére.

(3)[31] A HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok, a HM fejezet költségvetéséből nyújtott, valamint a nemzetközi forrásokból származó támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezettek és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetek esetében a HM BEF által végzett ellenőrzések a támogatások cél szerinti felhasználására, a nemzeti vagyonnal történő rendeltetésszerű, a közérdek érvényesülését biztosító gazdálkodásra irányulnak.

(4)[32] A HM BEF által végzett tanácsadó tevékenység a HM vonatkozásában a HM közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: HM KÁT) által is kezdeményezhető.

(5)[33]

8. § A HM BEF mint a fejezetet irányító szerv belső ellenőrzési egysége kiemelt feladatát képezi:

a)[34] az intézményi szintű belső ellenőrzés ellátása

aa)[35] a HM tekintetében,

ab) Magyarország Állandó NATO Képviselet Védelempolitikai Részlegnél,

ac) Magyarország Állandó EBESZ Képviselet Katonai Képviseletnél,

b)[36] a fejezetszintű belső ellenőrzések végzése

ba) a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, valamint a fenntartói irányítása alá tartozó honvédelmi szervezetnél,

bb)[37] az MHP-nál és a középirányítása alá tartozó honvédségi szervezeteknél,

bc) a KNBSZ speciális működési kiadásai, valamint a szervezetébe tartozó véderő-, katonai és légügyi attaséhivatalok tekintetében,

bd) a katonadiplomáciai tevékenységet végző külképviseletek, a nemzetközi válságkezelő és béketámogató műveletekben részt vevő katonai kontingensek tekintetében és

be) a HM tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságoknál,

c) a belső ellenőrzés fejezetszintű normáinak, a fejezetszintű egységes belső ellenőrzési kézikönyvnek a kidolgozása, jóváhagyásra, kiadásra történő előkészítése és kétévenkénti felülvizsgálatra épülő folyamatos fejlesztése,

d) a HM stratégiai és éves belső ellenőrzési tervének, valamint a HM fejezet összefoglaló éves belső ellenőrzési tervének elkészítése, jóváhagyásra való előterjesztése a miniszterhez,

e)[38] a HM fejezet belső ellenőrzéseiről szóló összefoglaló éves jelentés összeállítása és jóváhagyásra történő előterjesztése a miniszterhez,

f) a honvédelmi szervezetek belső ellenőrzési tevékenysége szakmai felügyeletének biztosítása,

g) a külső ellenőrző szervezetek HM fejezetet érintő ellenőrzéseihez kapcsolódó koordinációs feladatok végzése, különös tekintettel az elrendelt adatszolgáltatások teljesítése, a szükséges helyszíni vizsgálatok végrehajtása, az ellenőrzésekről elkészített jelentések tervezetének véleményezése, illetve egyeztetése, a külső, illetve a kormányzati ellenőrzés által javasolt feladatokat tartalmazó intézkedési tervek egyeztetett kidolgozása, valamint a megvalósítás nyomon követése kapcsán jelentkező kötelezettségek, és

h) a miniszter részéről az Állami Számvevőszék elnöke, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) elnöke részére a külső és a kormányzati ellenőrzések hasznosulásáról szóló éves tájékoztatók összeállítása.

8/A. §[39] (1) A honvédelmi szervezet vezetője a HM BEF főosztályvezetőjénél kezdeményezheti azon tevékenységének fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzését, amelyek végrehajtásában rejlő kockázatai saját szervezeti folyamatain túlmutatnak.

(2) A HM BEF főosztályvezetője az (1) bekezdés szerint vizsgálatra javasolt terület kockázatait értékelve kezdeményezheti soron kívüli fejezetszintű ellenőrzés elrendelését vagy a feladat felvételét a HM éves belső ellenőrzési tervébe.

(3)[40] A 8. § g) és h) pontjában foglaltak megvalósulása érdekében a honvédelmi szervezetek vezetői soron kívül tájékoztatják a HM BEF főosztályvezetőjét a külső ellenőrző szervezetek megkezdett vizsgálatairól. Az MHP középirányítása alá tartozó honvédségi szervezetek a tájékoztatást az MHP belső ellenőrzési egysége egyidejű tájékoztatásával teszik meg.

6. Egyes fejezetszintű belső ellenőrzési hatáskörök átruházása

9. § (1)[41] A fejezetszintű belső ellenőrzések megvalósítása érdekében egyes fejezetszintű belső ellenőrzések végzésére átruházott hatáskörben a HM BEF főosztályvezetőjének szakmai felügyelete és a HM BEF szakmai koordinációja mellett az MHP jogosult.

(2)[42] Az MHP, a HM fejezet egységes államháztartási belső ellenőrzési kézikönyvében (a továbbiakban: HM FEBEK) meghatározott középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezeteknél a Bkr. 21. § (3)-(4) bekezdésében szereplő fejezetszintű belső ellenőrzések végzésére jogosult.

(3)[43] Az MHP a fejezetszintű belső ellenőrzési jogosítványokat nem ruházhatja tovább a középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezet részére.

(4)[44] Az MHP-nek a Bkr. 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban az átruházott hatáskörből adódó tevékenység végzéséhez kellő kapacitású belső ellenőrzési egységgel kell rendelkeznie. A belső ellenőrzési egységnél rendszeresített ellenőri beosztások feltöltését a költségvetési szervnél és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú kötelező továbbképzéséről szóló 22/2019. (XII. 23.) PM rendeletben előírt általános és szakmai követelményeknek megfelelő személyekkel kell biztosítani.

(5)[45] Az MHP belső ellenőrzési egységének vezetője az MHP belső ellenőrzési vezetője.

(6)[46] Az MHP belső ellenőrzési egysége az átruházott hatáskörben tervezett fejezetszintű belső ellenőrzéseket a HM fejezetre egységesen kidolgozott és a miniszter által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltaknak megfelelően a saját szervezetére érvényes helyi viszonyokat tükröző kiegészítésekkel együtt megjelentetett belső ellenőrzési kézikönyv alapján végzi.

7. A belső ellenőrzés tervezése

10. § (1)[47] A honvédelmi szervezet belső ellenőrzési vezetője kockázatelemzés alapján stratégiai és éves belső ellenőrzési tervet készít, amelyet a honvédelmi szervezet vezetője hagy jóvá. Az éves tervben a rendelkezésre álló kapacitás egy részét soron kívüli belső ellenőrzések végzésére kell elkülöníteni. Az elkülönített kapacitás mértékét az előző évek tapasztalatai alapján kell meghatározni, azonban az nem haladhatja meg a rendelkezésre álló kapacitás 10%-át. A tervek egymásra épülését, folyamatosságát biztosítani kell.

(2)[48] Az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezetek a tárgyévet követő évre vonatkozó éves belső ellenőrzési tervüket a 12. § (6) bekezdésében előírtakkal összhangban az MH parancsnoka részére az általa meghatározott határidőre küldik meg.

(3)[49] Az MHP középirányítása alá nem tartozó honvédelmi szervezetek a tárgyévet követő évre vonatkozó éves belső ellenőrzési tervüket a tárgyév október 31-éig közvetlenül a HM BEF főosztályvezetője részére küldik meg.

(4)[50] Az éves belső ellenőrzési tervet a HM BEF főosztályvezetője által a miniszter nevében és megbízásából a tervezéshez aktuálisan - az államháztartásért felelős miniszter ajánlására figyelemmel - fejezet szinten kiadmányozásra kerülő körlevélben előírt részletes tartalmi követelményekkel összhangban kell kidolgozni. A jóváhagyott éves tervet az körlevélnek megfelelően az alátámasztó kockázatelemzéssel, kapacitás-számvetéssel, valamint a fejezet éves összefoglaló belső ellenőrzési tervének összeállítását megalapozó adatokkal és értékeléssel együtt kell a (3) bekezdésben, valamint a 12. § (6) bekezdésében előírtak szerint a HM BEF főosztályvezetője részére megküldeni

(5) Az ellátásra utalt honvédelmi szervezet vezetője a jóváhagyott éves belső ellenőrzési terv tartalmáról az ellátást végző honvédelmi szervezetek vezetőinek a rájuk vonatkozó mértékű tájékoztatást köteles biztosítani.

11. § (1) A HM stratégiai ellenőrzési tervét és a HM éves belső ellenőrzési tervét a HM BEF főosztályvezetője a Bkr. 30. és 31. §-a alapján készíti el és terjeszti fel a miniszterhez jóváhagyásra.

(2)[51] A HM éves belső ellenőrzési tervének a stratégiai belső ellenőrzési tervben foglaltakon, a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint a HM BEF és az átruházott hatáskörrel rendelkező MHP rendelkezésére álló belső ellenőrzési erőforrásokon kell alapulnia.

(3)[52] A HM BEF főosztályvezetője az (1) bekezdés szerint a HM BEF fejezetszintű ellenőrzéseire saját hatáskörben kidolgozott terv, az MHP által a 12. § (6) bekezdésében, illetve az MHP középirányítása alá nem tartozó honvédelmi szervezetek által a 10. § (3) bekezdésében előírt rendben és a 10. § (4) bekezdésében meghatározott tartalommal a részére megküldött éves belső ellenőrzési tervek feldolgozásával elkészíti a HM fejezet összefoglaló éves belső ellenőrzési tervét. A HM BEF főosztályvezetője az elkészített összefoglaló tervet felterjeszti a miniszterhez jóváhagyásra.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti éves belső ellenőrzési terveket olyan ütemezéssel kell elkészíteni, hogy azok a jóváhagyást követően a Bkr. 32. § (5) bekezdésében előírtak alapján az államháztartásért felelős miniszter részére, továbbá a HM jóváhagyott éves belső ellenőrzési terve a Bkr. 32. § (6) bekezdésében előírtak alapján a KEHI elnöke részére a tárgyév december 31-éig megküldésre kerülhessen.

(5)[53] Az éves belső ellenőrzési tervek módosítására fejezeti szinten a miniszter, intézményi szinten a honvédelmi szervezet vezetőjének jóváhagyásával a belső ellenőrzési vezető jogosult. A módosításról az ellenőrzésben érintett honvédelmi szervezetek, szervezeti egységek vezetőit és a HM BEF főosztályvezetőjét, valamint az MHP középirányítása alá tartozó honvédségi szervezet esetén az MHP BEF főnökét a belső ellenőrzési vezető közvetlenül értesíti.

(6)[54] A HM BEF főosztályvezetője a Bkr. 22. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt feladata teljesítéséről a tárgyévben június 15-ig és december 15-ig beszámol a miniszternek.

(7)[55] A HM jóváhagyott éves belső ellenőrzési tervében szereplő feladatok végrehajtásához kapcsolódóan a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló HM utasítás szerinti Ellenőrzési Utazások Tervét, valamint a HM BEF főosztályvezetőjének kiutazási engedélyét a HM KÁT hagyja jóvá.

8. A belső ellenőrzések átruházott hatáskörben történő tervezése

12. § (1)[56] A Bkr. 29. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban az MH ÖHP belső ellenőrzési vezetője kockázatelemzés alapján stratégiai belső ellenőrzési tervet és éves belső ellenőrzési tervet készít, amelyet az MH parancsnoka hagy jóvá.

(2)[57] Az MHP éves belső ellenőrzési tervében - a Bkr. 31. § (4) bekezdésének megfelelő tartalommal - elkülönítetten kell szerepeltetni a középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezeteknél átruházott hatáskörben, valamint a saját szervezetnél végrehajtásra tervezett belső ellenőrzéseket.

(3)[58] Az (1) bekezdésben meghatározott belső ellenőrzési tervek kidolgozására a párhuzamos feladatvégzés elkerülése érdekében az MHP belső ellenőrzési egysége részéről a HM BEF koordinációja mellett kerül sor.

(4) A HM BEF és az MHP belső ellenőrzési feladatainak tervezése során a koordináció kiterjed[59]

a) a stratégiai belső ellenőrzési terv esetében a Bkr. 30. §-ában és

b) az éves belső ellenőrzési terv esetében a Bkr. 31. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakra.

(5)[60] Az MHP esetében a tárgyévet követő évre a kockázatelemzés alapján meghatározott átruházott hatáskörbe tartozó fejezetszintű, valamint a saját szervezetet illetően jelentkező belső ellenőrzési feladatok kapacitásszükségletét összehangoltan kell megállapítani.

(6) Az MH parancsnoka[61]

a)[62] az MHP belső ellenőrzési vezetője által kidolgozott, a tárgyévet követő évre vonatkozóan az MHP középirányítása alá tartozó kijelölt honvédelmi szervezeteket érintő fejezetszintű, illetve a saját szervezeténél számba vett belső ellenőrzéseket tartalmazó éves belső ellenőrzési tervét a jóváhagyást követően, valamint az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezetek vezetői által jóváhagyott belső ellenőrzési terveket minden év október 15-éig és

b)[63] az a) pontban meghatározott tervek alapján az MHP belső ellenőrzési vezetője által összeállított, az MHP szintű összefoglaló belső ellenőrzési tervet minden év október 31-éig

megküldi a HM BEF főosztályvezetője részére.

(7)[64] A HM éves fejezetszintű belső ellenőrzési tervébe az MHP által végrehajtásra kerülő ellenőrzések teljes körűen beépítésre kerülnek.

9. A belső ellenőrzések előkészítése, végrehajtása

13. § (1)[65] A Bkr. 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a belső ellenőrzési vezető az ellenőrzés lefolytatására megbízólevél aláírásával kijelöli a vizsgálatvezetőt, a belső ellenőröket és szükség esetén az ellenőrzésben részt vevő szakértőket. A Bkr. 34. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a belső ellenőrzési vezető - egyszemélyes belső ellenőrzés esetében a belső ellenőr - megbízólevelét a honvédelmi szervezet vezetője írja alá. A kijelölt vizsgálatvezető, a belső ellenőr, illetve a szakértő köteles megismerni az ellenőrzött honvédelmi szervezetre, szervezeti egységre, illetve folyamatra vonatkozó előírásokat, szabályzatokat, a korábbi ellenőrzési jelentéseket, valamint az ellenőrzött honvédelmi szervezet ellenőrzött időszakra vonatkozó éves beszámolóit. A vizsgálatvezető az összegyűjtött információk értékelése alapján pontosítja a tervezés során figyelembe vett kockázati tényezőket, az ellenőrzési célkitűzéseket, az ellenőrzés tárgyát, szervezeti hatókörét, a szükséges ellenőri kapacitást és az ütemezést. A felkészüléshez az ellenőrzésre kerülő honvédelmi szervezet, illetve terület vezetője köteles a szükséges együttműködést biztosítani.

(2)[66] A belső ellenőrzés részletes programját a Bkr. 33. § (2) bekezdése szerinti tartalommal a kijelölt vizsgálatvezető és a belső ellenőrök készítik el, szükség esetén az ellenőrzésben részt vevő szakértő bevonásával. Az ellenőrzési program kidolgozása során figyelembe kell venni az (1) bekezdésben foglalt körülményeket.

(3)[67] A belső ellenőrzés programját a Bkr. 33. § (2) bekezdésének megfelelően a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá, amelyet tájékoztatásul megküldhet a honvédelmi szervezet vezetője részére. A programtól a belső ellenőrzési vezető jóváhagyásával lehet eltérni. Azoknál a honvédelmi szervezeteknél, ahol a belső ellenőrzési tevékenységet egy személy látja el, az ellenőrzés programja a honvédelmi szervezet vezetőjének egyetértésével hagyható jóvá, valamint módosítható.

(4) A belső ellenőrzés előkészítésére, az ellenőrzési program kidolgozására, az ellenőrzés program szerinti végrehajtására a Bkr. 34. § (1) bekezdése szerinti megbízólevéllel felhatalmazott személy jogosult. A megbízólevélnek a Bkr. 34. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell a minősített adatok megismerésére vonatkozó jogosultságot, valamint a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést.

(5)[68] Az ellenőrzésre kijelölt belső ellenőrnek és a szakértőnek a megbízólevél átvételével egyidejűleg nyilatkoznia kell - a Bkr. 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve - az összeférhetetlenség kérdésében. Az összeférhetetlenség felmerülése esetén a belső ellenőrzési vezető, illetve a belső ellenőrzési vezető esetében a honvédelmi szervezet vezetője a Bkr. 20. § (3) bekezdésének megfelelően a tudomásra jutástól számított tíz napon belül határoz.

(6) A belső ellenőrzési vezetőnek az ellenőrzés megkezdéséről a Bkr. 35. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban írásban értesítenie kell az ellenőrzött honvédelmi szervezet, szervezeti egység vezetőjét, illetve a folyamatgazdát, azok szolgálati elöljárójának egyidejű tájékoztatása mellett.

(7) A belső ellenőrzést a Bkr. 35. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban az ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk alapján a belső kontrollrendszer értékelésével, valamint az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani. Az adatbekérés útján kapott információk valódiságát az ellenőr a Bkr. 35. § (3) bekezdése értelmében köteles vizsgálni. Az ellenőrzési módszereket az ellenőrzési célhoz igazodva kell kiválasztani. A helyszíni munka keretében kell elvégezni az ellenőrzési pontok, kontrollok részletes elemzését, tesztelését és értékelését.

(7a)[69] A HM BEF 8. §-a szerinti feladatainak végrehajtásához kiküldött előzetes adatbekérést az érintett szerv, illetve szervezet köteles 10 munkanapon belül teljesíteni. Indokolt esetben, kérelemre - a HM BEF főosztályvezetőjének hozzájárulásával - az adatszolgáltatás határideje 5 munkanappal meghosszabbítható.

(8) A belső ellenőrzési vezetőnek a helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt - a Bkr. 35. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban - legalább három nappal megelőzően írásban a vizsgált honvédelmi szervezet, szervezeti egység vezetője, az ellenőrzésben együttműködő, illetve a folyamatgazda részére be kell jelenteni, kivéve ha az meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását. A helyszíni vizsgálat bejelentésére az ellenőrzés megkezdéséről szóló értesítéssel együtt is sor kerülhet.

(9)[70] Az ellenőrzött honvédelmi szervezet, szervezeti egység vezetőjétől, illetve a folyamatgazdától szükség esetén a Bkr. 36. §-ában meghatározott tartalmú teljességi nyilatkozatot kell kérni. A HM BEF által végrehajtott ellenőrzés során a teljességi nyilatkozat kiadása kötelező

(10) Az ellenőrzési folyamatok követéséhez, értékeléséhez, minőségbiztosításához ellenőrzési kérdőíveket kell alkalmazni. Az ellenőrzés végrehajtásának eredményeit munkalapokon kell dokumentálni, amellyel biztosítható, hogy az ellenőrzési megállapítások és következtetések elegendő és megfelelő bizonyítékkal kerültek alátámasztásra, továbbá, hogy azok megfelelő alapul szolgálnak a felülvizsgálathoz, valamint az ellenőrzési jelentés elkészítéséhez. Az egyszemélyes belső ellenőrzés esetében nem kell külön munkalapot készíteni.

(11) Az ellenőrzési munkalapok és iratok biztonságos és védett helyen történő megőrzéséről, tárolásáról a belső ellenőrzési vezetőnek, illetve a belső ellenőrnek az MH Egységes Iratkezelési Szabályzatában foglaltakra figyelemmel kell gondoskodnia. Az ellenőrzési okmányokhoz a hozzáférést a belső ellenőrzési vezető engedélyezi. Külső féltől érkező kérelem esetén a honvédelmi szervezet vezetőjének jóváhagyása szükséges.

(12) Ha az ellenőrzés végrehajtása során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság (a továbbiakban együtt: szabálytalanság) gyanúja merül fel, a belső ellenőr a Bkr. 26. § h) pontja alapján köteles arról haladéktalanul jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek.

(13)[71] A belső ellenőrzési vezető a Bkr. 22. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján köteles a szabálytalanságról az állományilletékes honvédelmi szervezet vezetőjét, illetve érintettsége esetén az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni és javaslatot tenni a megfelelő eljárás megindítására. A szükséges intézkedéseket a külön jogszabályok értelmében a honvédelmi szervezet vezetőjének vagy az irányító szerv vezetőjének kell megtenni.

(14) A honvédelmi szervezet vezetője vagy a belső ellenőrzési vezető kezdeményezése alapján sorra kerülő tanácsadó tevékenységre a felkérés a Bkr. 37. §-ában foglaltakra figyelemmel szóban vagy írásban történhet. Szóbeli felkérés esetén annak tartalmát a tanácsadó tevékenység végrehajtásával megbízott belső ellenőr által feljegyzésben rögzíteni kell. A beszámolás formáját és határidejét az elrendelő határozza meg, amely során a belső ellenőr csak a vonatkozó standardok érvényesítéséért tartozik felelősséggel.

(15) A belső ellenőrzési vezető a Bkr. 38. § (1) bekezdésében rögzített esetekben megszakíthatja, a Bkr. 38. § (2) bekezdésében foglalt esetekben felfüggesztheti a belső ellenőrzés végrehajtását az érintettek és a belső ellenőrzési tervet jóváhagyó honvédelmi szervezet vezetőjének a Bkr. 38. § (3) bekezdésében meghatározott módon történő tájékoztatása mellett. A belső ellenőrzés folytatásának időpontjáról a belső ellenőrzési vezető a Bkr. 38. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével dönt, amelyről az érintett honvédelmi szervezetek vezetőit köteles értesíteni.

(16) A belső ellenőrzési jelentés Bkr. 39-41. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelő elkészítéséért, annak tartalmáért, a levont következtetésekért és a kapcsolódó javaslatokért a vizsgálatvezető, a megállapítások valódiságáért és az elegendő, megbízható, érdemi és hasznos bizonyítékokkal való alátámasztásáért a vizsgálatot végző(k) a felelős(ek). Ennek érdekében a vizsgálatvezetőnek át kell tekintenie az ellenőrzési feladatok végrehajtását dokumentáló ellenőrzési munkalapokat. Ezt követően a belső ellenőrzési vezetőnek, illetve az általa megbízott személynek felül kell vizsgálnia a belső ellenőrzési jelentést és az annak alapjául szolgáló ellenőrzési munkalapokat, hogy megbizonyosodjon a megállapítások, a következtetések és a javaslatok pontosságáról, azok kellő bizonyítékkal való alátámasztottságáról.

(17) A belső ellenőrzési jelentés vezetői összefoglalóból és részletes jelentésből áll. A belső ellenőrzési jelentésben az ellenőri megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat a folyamatokra gyakorolt hatásuk alapján kell rangsorolni, amellyel összhangban kell az ellenőrzött területet értékelni.

(17a)[72] A belső ellenőrzés a szabályozottságot, a szabályszerűséget, a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva, a belső ellenőrzési folyamat legfontosabb termékeként megállapítást, következtetést, javaslatot, ajánlást és figyelemfelhívást fogalmaz meg a miniszter vagy a honvédelmi szervezet vezetője, valamint az ellenőrzött honvédelmi szervezet azon tagjai számára, akiknek közreműködése a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok, hibák megszüntetéséhez, korrigálásához elengedhetetlen.

(17b)[73] A belső ellenőrzés javaslat formájában fogalmazza meg a feltárt hiányosságok, jogsértő helyzetek kijavítására vonatkozó, ajánlás formájában a költségvetési szerv működése hatékonyságának, eredményességének, gazdaságosságának fokozása, a bürokrácia csökkentése érdekében tett, figyelemfelhívás formájában a hosszabb távon kockázatot rejtő gyakorlatra vonatkozó észrevételeit.

(18) A belső ellenőrzési vezető a jelentés tervezetét, illetve annak kivonatát a Bkr. 42. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött, illetve a megállapítások vagy javaslatok tekintetében érintett honvédelmi szervezet, szervezeti egység vezetőjének. A jelentéstervezet megküldő levelében az észrevételezési határidő meghatározása mellett fel kell hívni az ellenőrzött, illetve az érintett honvédelmi szervezet figyelmét a Bkr. 42. § (2)-(6) bekezdésében foglalt kötelezettségekre, jogosultságokra.

(19) Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető dönt, amelyről a Bkr. 42. § (7) bekezdésében foglaltakkal összhangban az észrevételezési határidő lejártától számított nyolc napon belül az érintetteknek írásbeli tájékoztatást ad, és indokolja az el nem fogadott észrevételeket vagy kezdeményezi egyeztető megbeszélés összehívását.

(20) A megállapítások vitatása esetén a Bkr. 43. §-ában foglaltakra figyelemmel kell az egyeztető megbeszélést végrehajtani és dokumentálni. Indokolt esetben a belső ellenőrzési vezető az észrevételek átvezetése után a jelentéstervezetet az érintetteknek ismételten megküldheti visszamutatás céljából ötnapos határidővel.

(21) Az elfogadott észrevételeket a vizsgálatvezető átvezeti a jelentéstervezeten. Az érintettek észrevételeit, a vizsgálatvezető válaszát, valamint az egyeztető megbeszélésről készített jegyzőkönyvet az ellenőrzési jelentéshez csatolni kell.

(22)[74] A belső ellenőrzési jelentés lezárására a Bkr. 43. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kerül sor. Az ellenőrzési jelentést a vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző belső ellenőrök aláírását követően a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá, majd azt az intézkedési terv elrendelése, valamint az ellenőrzés lezárása érdekében elfogadásra megküldi a honvédelmi szervezet vezetője részére.

(23)[75] Az ellenőrzési jelentést a honvédelmi szervezet vezetője a Bkr. 44. § (1) bekezdés a)-c) pontjával összhangban küldi meg az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője, valamint a megállapítások vagy javaslatok tekintetében az érintettek részére. Szükség esetén elrendeli az intézkedési tervnek az ellenőrzési jelentés kézhezvételét követő nyolc, illetve indokolt esetben harminc napon belüli határidőre történő elkészítését a Bkr. 45. §-ában foglalt tartalommal és eljárásrend keretei között. Az ajánlások vagy figyelemfelhívások alapján született vezetői feladatszabások a szervezet vezetőjének külön döntése alapján intézkedési tervbe foglalhatók.

(24)[76] Az intézményi szintű belső ellenőrzések esetében az ellenőrzött szervezeti egység vezetője az intézkedési terv végrehajtásáról a Bkr. 46. §-ában foglaltak szerint ad számot. Ez képezi alapját a belső ellenőrzési vezető részére a Bkr. 47. §-ában előírt nyilvántartás vezetésének. Az ajánlásokhoz, figyelemfelhívásokhoz kapcsolódóan az érintett vezető a megtett feladatszabásokról, azok teljesüléséről az éves beszámolás keretében ad számot.

10. A fejezetszintű belső ellenőrzések végrehajtása

14. § (1)[77] A HM jóváhagyott éves belső ellenőrzési tervében szereplő, a HM BEF által végrehajtásra kerülő fejezetszintű belső ellenőrzés programját - a 18/B. § (5) bekezdésébe foglalt eset kivételével - a Bkr. 33. § (2) bekezdésének megfelelően a helyszíni ellenőrzés végrehajtásának megkezdését megelőzően a HM BEF főosztályvezetője hagyja jóvá.

(2)[78] A HM jóváhagyott éves belső ellenőrzési tervében szereplő, átruházott hatáskörben végrehajtásra kerülő fejezetszintű belső ellenőrzés programját a Bkr. 33. § (2) bekezdésének megfelelően a helyszíni ellenőrzés végrehajtásának megkezdését megelőzően az MHP belső ellenőrzési vezetője hagyja jóvá, és azt tájékoztatásul előterjeszti az MH parancsnoka, illetve megküldi a HM BEF főosztályvezetője részére.

(3)[79] A HM BEF által végrehajtott belső ellenőrzésről szóló ellenőrzési jelentést a Bkr. 42. és 43. §-a szerinti egyeztetést követően a HM BEF főosztályvezetője hagyja jóvá, és azt elfogadásra felterjeszti a miniszter részére.

(3a)[80]

(4)[81] Az átruházott hatáskörben végrehajtott fejezetszintű belső ellenőrzésről a Bkr. 39-41. §-ának megfelelő tartalommal készített ellenőrzési jelentést - a Bkr. 42-43. §-a szerinti egyeztetést követően a vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző valamennyi ellenőr aláírása mellett - az MHP belső ellenőrzési vezetője hagyja jóvá. Az így lezárt ellenőrzési jelentést az intézkedési terv elkészítésének elrendelése, valamint az ellenőrzés lezárása érdekében előterjeszti az MH parancsnoka, illetve egyidejűleg tájékoztatásul megküldi a HM BEF főosztályvezetője részére.

(5)[82] Az MH Elektronikus Iratkezelő Rendszerben feltöltött ellenőrzési jelentések a Bkr. 44. § (1) bekezdésében meghatározottak részére való megküldése a miniszteri kiadmányozás alapján automatikusan, egyéb esetben a HM BEF főosztályvezetője által történik.

(6)[83] Az átruházott hatáskörben végrehajtott fejezetszintű belső ellenőrzések lezárására a lezárt ellenőrzési jelentésnek a Bkr. 44. §-ában meghatározottak részére az MH parancsnoka általi megküldésével kerül sor azzal, hogy az MHP középirányítása alá nem tartozó szervezeteket, illetve szerveket érintő esetleges kérdésekről az illetékes honvédelmi szervezet vezetőjét értesíti annak érdekében, hogy az a saját hatáskörében eljárva, szükség szerint belső ellenőrzést rendelhessen el.

(7)[84] Az átruházott hatáskörben végzett fejezetszintű belső ellenőrzések kapcsán az MH parancsnokának a Bkr. 44. §-ában foglaltak szerinti intézkedési terv készítésére vonatkozó elrendelési jogosultsága az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezetekre terjed ki.

(8)[85] Az átruházott hatáskör szerint végzett fejezetszintű belső ellenőrzések végrehajtása során az MH parancsnokának hatáskörét meghaladó intézkedések kezdeményezése a HM BEF feladata.

(9)[86] A HM BEF által végzett belső ellenőrzés esetében - a Bkr. 13. §-a alapján - az intézkedési tervet a Bkr. 45. §-ában foglalt eljárásrend keretei között, az egyetértéséről történő nyilatkozással a HM BEF főosztályvezetője terjeszti fel a miniszter részére jóváhagyásra. A jóváhagyott intézkedési terv Bkr. 45. § (5) bekezdésében meghatározott módosítására vonatkozó kérelmet a HM BEF főosztályvezetője bírálja el.

(10)[87] Az átruházott hatáskörben végzett fejezetszintű belső ellenőrzés esetében - a Bkr. 13. §-a alapján - az intézkedési tervet a Bkr. 45. §-ában foglalt eljárásrend keretei között, az egyetértésről történő nyilatkozás érdekében az MHP belső ellenőrzési vezetője útján kell az MH parancsnoka részére előterjeszteni jóváhagyásra. A jóváhagyott intézkedési tervnek a Bkr. 45. § (5) bekezdésében meghatározott módosítására irányuló kérelmet az MH parancsnoka bírálja el.

(11) A fejezetszintű belső ellenőrzés során - az érintett belső ellenőrzési egység kapacitásának kiegészítésére - a Bkr. 20. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével vehetők igénybe külső szakértőként más szervezeti egység vagy más honvédelmi szervezet állományába tartozó személyek.

(12)[88] A HM BEF főosztályvezetője megbízólevelét a miniszter kiadmányozza.

(13)[89] A HM BEF által végrehajtásra kerülő, a HM intézményi belső ellenőrzéséhez kapcsolódóan a Bkr. 45. § (4) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskört - az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével, a miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - a HM KÁT is gyakorolhatja.

11. Az éves belső ellenőrzési jelentés, valamint az éves összefoglaló belső ellenőrzési jelentés készítése

15. § (1)[90] A honvédelmi szervezetek éves belső ellenőrzési jelentést készítenek, amelyben a Bkr. 48. §-ában előírt tartalommal, az államháztartásért felelős miniszter által közzétételre kerülő útmutatóban foglaltakra figyelemmel a HM BEF főosztályvezető részéről a miniszter nevében és megbízásából fejezeti szinten kiadmányozott körlevélben meghatározottak szerint számolnak be a tárgyévben végzett belső ellenőrzési tevékenységről

(2) Az éves belső ellenőrzési jelentés elkészítéséért a belső ellenőrzési vezető felelős, amelyet a honvédelmi szervezet vezetője hagy jóvá.

(3)[91] Az átruházott hatáskörrel rendelkező MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezet vezetője az (1) bekezdés szerint kidolgozott és jóváhagyott éves belső ellenőrzési jelentését megküldi az MHP belső ellenőrzési vezetője részére az MHP általa meghatározott időpontig.

(4)[92] Az MHP középirányítása alá nem tartozó honvédelmi szervezet vezetője az (1) bekezdés szerint kidolgozott és jóváhagyott éves belső ellenőrzési jelentését megküldi a HM BEF főosztályvezetője részére a tárgyévet követő év február 15-éig.

16. § (1)[93] Az MH parancsnoka a 15. § (1) bekezdése szerint beszámol az átruházott hatáskörben az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezeteknél, valamint a saját szervezeténél végrehajtott belső ellenőrzéseiről, továbbá az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezetek által végrehajtott belső ellenőrzésekről.

(2)[94] Az MHP belső ellenőrzési vezetője a Bkr. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerinti feladatkörében eljárva, a Bkr. 49. § (1) bekezdésében foglalt felelősség mellett

a)[95] kidolgozza az MHP által a középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezeteknél, illetve a saját szervezeténél végrehajtott belső ellenőrzésekről szóló éves jelentését, és

b)[96] összeállítja az a) pontban foglalt és az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezetek vezetői által jóváhagyott éves belső ellenőrzési jelentések alapján az MHP szintű éves összefoglaló belső ellenőrzési jelentést.

(3)[97] Az MH parancsnoka a (2) bekezdés a) pontja szerinti jelentést és az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezetek 15. § (3) bekezdése szerint felterjesztett éves belső ellenőrzési jelentését a tárgyévet követő év február 15-éig, a (2) bekezdés b) pontja szerinti jelentést a tárgyévet követő év március 14-éig megküldi a HM BEF főosztályvezetője részére.

17. §[98] (1) A HM BEF a honvédelmi szervezetek vezetői által a 15. § (4) bekezdésében, valamint a 16. § (3) bekezdésében meghatározott rendben felterjesztett éves belső ellenőrzési jelentéseket feldolgozva elkészíti a HM fejezet összefoglaló éves belső ellenőrzési jelentését, melynek külön részét képezi a fejezetszintű éves belső ellenőrzési tevékenység bemutatása, értékelése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentést a HM BEF főosztályvezetője terjeszti elő a miniszter részére jóváhagyásra a Bkr. 49. § (4) bekezdésének megfelelően.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jelentést olyan ütemezéssel kell elkészíteni, hogy az a jóváhagyást követően a Bkr. 49. §

(4) és (5) bekezdésében meghatározottak alapján az államháztartásért felelős miniszter és a KEHI elnöke részére a tárgyévet követő év április 15-éig megküldésre kerülhessen.

12. A belső ellenőrzési tevékenység szakmai felügyelete és koordinációja

18. §[99] (1) A Bkr. 21. § (5) bekezdésében foglaltak érvényesítése, valamint a 10-11. alcím szerinti feladatok végrehajtása érdekében a HM BEF főosztályvezetője

a) feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül kapcsolatot tart a honvédelmi szervezetek vezetőivel, a végrehajtott ellenőrzések eredményéről folyamatosan tájékoztatja azok szolgálati elöljáróit, hivatali feletteseit,

b)[100] a honvédelmi szervezetek belső ellenőrzési vezetőjének kiválasztása során, valamint a 4. § (2a) bekezdésében szabályozott esetekben/az irányító által belső ellenőrzési feladat végrehajtására történő kijelölés esetén mint szakmai elöljáró egyetértési jogkört gyakorol, az MHP középirányítása alá tartozó honvédségi szervezetek esetében az MHP belső ellenőrzési vezetője javaslatának figyelembevételével,

c)[101] végzi a saját hatáskörében, valamint a 9. § alapján átruházott hatáskörrel rendelkező MHP által végzett fejezetszintű belső ellenőrzések koordinálását,

d) összehangolja és koordinálja a fejezetszintű és az intézményi szintű belső ellenőrzések végrehajtását a belső kontrollok körében végzett elöljárói ellenőrzésekkel, valamint a külső ellenőrzésekkel,

e) végrehajtja a fejezetszintű belső ellenőrzések során alkalmazott kockázatelemzési módszer fejlesztését, aktualizálását,

f) ellátja a belső ellenőrök fejezeti képzésének szervezésével kapcsolatos feladatokat és a kötelező továbbképzésen való részvétel teljesítésének felügyeletét,

g) az éves ellenőrzési terv jóváhagyását megelőzően véleményezi a honvédelmi szervezetek belső ellenőrei tanfolyami, illetve iskolarendszerű képzési tervét, és

h) a honvédelmi szervezet vezetőjének egyetértésével az intézményi belső ellenőrt mint szakértőt a soron kívüli ellenőrzési kapacitása terhére a fejezetszintű ellenőrzési feladat végrehajtásába bevonhatja.

i)[102] jogosult a honvédelmi szervezetek vezetőitől a szervezet intézményi belső ellenőrzéséről készült jelentéseket bekérni, mely megkeresésnek a honvédelmi szervezet vezetője köteles 8 napon belül eleget tenni.

j)[103] felelős a HM fejezet belső ellenőrzési minőségbiztosítási fejlesztési programjának kidolgozásáért, fejlesztéséért és működtetéséért;

k)[104] felkérés alapján végezheti az érintett költségvetési szervek belső ellenőrzésének külső minőségértékelését.

l)[105] véleményezési jogot gyakorol az újonnan megalakuló, illetve átalakításra tervezett honvédelmi szervezetek belső ellenőrzésének kialakításával, biztosításával kapcsolatban

m)[106] a 4. § (1a) és (1b) bekezdéseiben foglaltak alapján véleményezi és felterjeszti miniszteri döntésre a belső ellenőrzési egység létrehozásától történő eltérési kérelmeket, illetve felülvizsgálat alapján kezdeményezi a engedély visszavonását.

(2)[107] Az MHP középirányítása alá tartozó honvédelmi szervezetek esetében - a HM BEF főosztályvezetőjének szakmai irányításával - az MHP belső ellenőrzési vezetője gyakorolja az (1) bekezdés f)-i) és k) pontjába, valamint a 4. § (6) bekezdésébe foglalt jogkört.

(3)[108] Az MHP belső ellenőrzési vezetője a belső ellenőrzéshez kapcsolódó feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül tart kapcsolatot a HM BEF főosztályvezetőjével.

(4) A honvédelmi szervezetek belső ellenőrzési vezetőjének kiválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani a jogszabályban meghatározott végzettség vagy szakképesítés és szakmai gyakorlat meglétére, valamint a Bkr. 20. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok érvényesítésére.

12/A. A KNBSZ speciális működési kiadásainak ellenőrzésére vonatkozó szabályok[109]

18/A. §[110] A KNBSZ főigazgatója a speciális működési kiadások területén

a) működteti az intézményi szintű belső ellenőrzést,

b) biztosítja, hogy a kockázatelemzés alapján meghatározott gyakoriság szerint folyamatosan sor kerüljön annak vizsgálatára,

c) dönt az intézményi szintű belső ellenőrzés során az adatok megismerhetőségéről, és

d) az intézményi szintű belső ellenőrzésének tapasztalatairól a honvédelmi miniszter részére a tárgyévet követő év március 15-éig a belső ellenőrzésektől független, önálló, minősített jelentést terjeszt fel.

18/B. §[111] (1) A KNBSZ speciális működési kiadásainak fejezetszintű belső ellenőrzését a HM jóváhagyott éves belső ellenőrzési terve és eseti miniszteri feladatszabás alapján a HM BEF végzi.

(2)[112] A HM BEF állományába tartozó belső ellenőrök és az ellenőrzöttek jogosultságára és kötelezettségére a Bkr. 25-28. §-ai az irányadóak. A fejezetszintű belső ellenőrzést végzők fedett objektumokba kizárólag a KNBSZ főigazgatója engedélyével léphetnek be.

(3) A speciális működési kiadások fejezetszintű belső ellenőrzését a HM stratégiai belső ellenőrzési tervében és a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon alapuló gyakorisággal kell végrehajtani.

(4) A speciális működési kiadások területén fejezetszintű belső ellenőrzési feladatokat kizárólag a HM BEF állományába tartozó, olyan belső ellenőr végezhet, akit érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés során biztonsági kockázati tényező nem került feltárásra.

(5) Az ellenőrzésben részt vevő, HM BEF állományába tartozó belső ellenőrök megbízólevelét a miniszter kiadmányozza, valamint jóváhagyja az ellenőrzés programját.

(6) Az ellenőrzést végző személyek kizárólag olyan iratokba, adathordozókba tekinthetnek be és kizárólag olyan tevékenységet folytathatnak, amelyekre felhatalmazásuk kiterjed, az ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 66. § (2) bekezdésében előírtak érvényesítésével végezhetik.

18/C. §[113] (1) A speciális működési kiadások fejezetszintű államháztartási belső ellenőrzése

a) a speciális gazdálkodási terület szabályozottságára,

b) a költségvetés, a speciális működési kiadások tervezésének szabályszerűségére,

c) az előirányzatok felhasználásának szabályszerűségére,

d) a pénzkezelés - ideértve a speciális pénzkezelés működését, a deviza- és valutafelhasználást - szabályainak betartására,

e) a költségvetési beszámolóhoz, mérlegbeszámolóhoz, valamint egyéb, így különösen adó- és járulékbevallásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások pénzforgalmi okmányaira,

f) a számviteli elszámolási, nyilvántartási szabályok érvényesülésére,

g) a vagyon kezelése, nyilvántartása, az azzal való gazdálkodás, az értékesítés, beszerzés, leltározás, selejtezés kialakított rendjére terjed ki.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott feladatok nem terjedhetnek ki a fedett objektum gazdálkodásának vizsgálatára.

(3) A HM BEF feladata, hogy a KNBSZ tevékenysége tekintetében a fejezetszintű belső ellenőrzés eszközeivel elősegítse

a) Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a KNBSZ részére jóváhagyott kiadási előirányzatokból a speciális működési kiadásokra elkülönített előirányzat szabályszerű teljesítését,

b) az a) pont szerinti címen rendelkezésre álló pénzeszközök szabályos kezelését, felhasználását,

c) az Nbtv. 63-66. §-ában előírt sajátos gazdálkodási szabályok betartását,

d) a zárszámadásban az a) pont szerinti előirányzatok megalapozott szerepeltetését,

e) a speciális működési körbe tartozó vagyonnal való rendeltetésszerű gazdálkodást, annak védelmét,

f) a számviteli és bizonylati rend érvényesülését és

g) a belső ellenőrzés hatékony megszervezését és működését.

13. A HM fejezet egységes belső ellenőrzési kézikönyvének kezelése, alkalmazása

19. § (1)[114] A miniszteri körlevéllel kiadott HM FEBEK-ben foglaltakat a honvédelmi szervezetek részére külön meghatározott helyi szabályokkal kiegészítve kell alkalmazni, amelyeket a belső ellenőrzési vezető dolgoz ki és előterjesztésére a honvédelmi szervezet vezetője hagy jóvá.

(2) A honvédelmi szervezet vezetőjének a HM FEBEK jóváhagyásától számított hatvan napon belül kell kiadnia a helyi szabályok figyelembevételével elkészített kézikönyv kiegészítést, és azt a HM FEBEK-kel együtt a honvédelmi szervezet belső ellenőrzési kézikönyveként kell kezelnie.

(3) A HM FEBEK-nek a helyi kiegészítésével alkalmazott belső ellenőrzési kézikönyvet a honvédelmi szervezet vezetőjének a jogszabályok, módszertani útmutatók, a HM FEBEK módosulása esetén, illetve a honvédelmi szervezet feladatrendjében bekövetkező változások függvényében legalább kétévenkénti felülvizsgálat alapján aktualizálnia kell.

(4)[115] A HM FEBEK kétévenkénti aktualizálásáért - figyelemmel a honvédelmi szervezetek feladatrendjében, hatáskörében bekövetkező változásokra, valamint az államháztartásért felelős miniszter által kiadott, a magyarországi belső ellenőrzési standardokkal, az európai uniós, valamint a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete által kibocsátott új szabályozásokkal, követelményekkel és útmutatókkal összhangban aktualizált "Belső ellenőrzési kézikönyv mintá"-ban foglaltakra - a HM BEF főosztályvezetője a felelős.

(5)[116] A fejezet államháztartási belső ellenőrzésének minőségbiztosítási és -fejlesztési feladatainak végrehajtása érdekében a HM BEF főosztályvezetője a miniszter nevében és megbízásából körlevelet ad ki.

14. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

(2)[117] A Honvédelmi Minisztérium fejezet államháztartási belső ellenőrzési rendjének szabályairól szóló 33/2014. (IV. 30.) HM utasítás módosításáról szóló 12/2016. (III. 31.) HM utasítás hatálybalépését követő 60. napig a honvédelmi szervezetek felülvizsgálják és szükség szerint módosítják a belső ellenőrzés rendszerének helyi szabályait.

(3)[118] A Honvédelmi Minisztérium fejezet államháztartási belső ellenőrzési rendjének szabályairól szóló 33/2014. (IV. 30.) HM utasítás módosításáról szóló 67/2019. (XI. 29.) HM utasítás hatálybalépését követő 60. napig a honvédelmi szervezetek felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják a belső ellenőrzés rendszerének helyi szabályait, valamint a 4. § (2b) bekezdése szerinti, a módosítás hatálybalépését megelőzően kötött együttműködési megállapodást.

Dr. Hende Csaba s. k.,

honvédelmi miniszter