BH 2011.1.18 Nincs jogi akadálya annak, hogy a takarékszövetkezet a közgyűlésre szóló meghívóban, a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlést ugyanazon napra, de későbbi időpontra hívja össze, ezért a megismételt közgyűlésen hozott határozat ez okból nem törvénysértő [2006. évi X. tv. 21. §, 24. §].

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az alperesnél - alapszabálya szerint - küldöttgyűlés, valamint 11 körzetben részközgyűlés működött. Az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak mandátuma 2008. május 9-én járt le, ezért az igazgatóság az alapszabály 6.5. pontja szerint 2008. április 9-e és 25-e közötti időpontokra mind a 11 körzetben részközgyűlést hívott össze. A meghívó tartalmazta a részközgyűlések idejét, helyét, napirendi pontjait - közöttük a küldöttek megválasztását - valamint a határozatképességre vonatkozó szabályokat, végül arra az esetre, ha a részközgyűlés nem határozatképes a megismételt részközgyűlés időpontját, amelyet az eredeti részközgyűlés napjának egy órával későbbi időpontjában jelölt meg. Hét körzetben az eredeti részközgyűlés határozatképtelen volt, az ugyanazon a napon egy órával későbbre összehívott megismételt részközgyűlés határozatképes volt, ott a küldötteket megválasztották. Az alperes 2008. május 16-án küldöttgyűlést tartott, ahol is a küldöttek megválasztották az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait. Az adatváltozást a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.

A felperes a 2008. június 9-én benyújtott keresetében az alperes 2008. április 9-e és 25-e között megtartott, megismételt részközgyűlései, valamint a 2008. május 16-ai küldöttgyűlés határozatainak hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 21. §-a (3) bekezdésének e) pontja, a 24. §-ának (3) bekezdése, valamint az alperes alapszabályának rendelkezése szerint a részközgyűlésre szóló meghívóban az eredeti időpontra összehívott részközgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt részközgyűlésnek az eredeti időpontot követő 8 napon belüli összehívására van lehetőség. A Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beszámítani, ezért a megismételt részközgyűlést az eredeti részközgyűléssel azonos napon összehívni és megtartani nem lehet. Az alperes megismételt részközgyűléseit jogsértően a határozatképtelen részközgyűlésekkel azonos napra hívta össze az igazgatóság, így a küldöttek megválasztása tárgyában nem születhetett érvényes határozat. Ennek következtében a 2008. május 16-ai küldöttgyűlés határozatai is érvénytelenek.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Jogi álláspontja szerint a Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki a megismételt részközgyűlésnek az eredeti részközgyűléssel azonos napra történő összehívását.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a kerestet elutasította. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán hozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a megismételt közgyűlés összehívására a jogszabály 8 napon belüli időpontra biztosít lehetőséget, anélkül, hogy meghatározná a megismételt közgyűlés megtartásának a meghiúsult közgyűlést követő legkorábbi időpontját. A jogszabály a folytonosságot kívánja biztosítani, elkerülendő, hogy az eredeti és az újabb közgyűlés időpontja között túlságosan hosszú idő teljen el. A Ptk. rendelkezései az Sztv. 3. §-a szerint mögöttes jogszabályként alkalmazhatók, de csak az Sztv. által nem szabályozott kérdésekben. Az Sztv. a közgyűlés összehívását, annak határidejét egyértelműen szabályozza, ezért az Sztv. 24. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a közgyűlés határozatképtelen az ugyanazon a napon belüli, de későbbi időpontra összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A 8 napon belüli megjelölés azt jelenti, hogy a kezdő időpont megjelölése hiányában az eredeti közgyűléssel azonos napra is jogosult az igazgatóság a megismételt közgyűlést összehívni. A fellebbezéssel támadott határozatokat a fellebbezésben írt okból nem találta jogsértőnek, ezért a keresetet elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset teljesítését kérte. Kérte továbbá, hogy a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa kezdeményezzen jogegységi eljárást és annak befejezéséig az ügy elbírálását függessze fel.

A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Ptké. 3. §-ának (1) bekezdésében, az Sztv. 21. §-a (3) bekezdésének e) pontjában, valamint a 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy a Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése a "civilisztika egész területére" kiterjedően, általános jelleggel rendezi a határidő számítás szabályait, miszerint a napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beszámítani. A fenti határidő-számítási szabály alkalmazását kizáró rendelkezést sem az Sztv., sem az alperes alapszabálya nem tartalmaz, ezért a megismételt közgyűlésnek a meghiúsult közgyűléssel azonos napra történő összehívására az alperesnek nem volt törvényes lehetősége.

Az elsőfokú bíróság nem tért ki arra, hogy a Ptké. alkalmazására miért nem kerülhetett sor, és annak alkalmazhatóságát a másodfokú bíróság sem vizsgálta. Az Sztv. 24. §-ának (3) bekezdése a 8 napos határidő számításának módjára semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, ezért a felperes álláspontja szerint a Ptké. 3. §-ának (1) bekezdése az irányadó. E szabályozás korlátozás nélkül érvényesülhet, és általa valósul meg a "civilisztika" egységes határidő számítási szabálya. Állította, hogy a másodfokú bíróság részéről kifejtett azt a kívánalmat, miszerint "nehogy túlságosan hosszú idő teljen el az eredeti és a megismételt közgyűlés között", jogszabály nem támasztja alá, és ilyen gyakorlat sem alakult ki.

Előadta, hogy a társasházi törvénnyel kapcsolatos és az egyesülési jog területén egyértelmű és következetes a bírói gyakorlat, miszerint az eredeti közgyűléssel azonos napon nem lehet a megismételt közgyűlést megtartani. A másodfokú bíróságnak etekintetben az volt a jogi álláspontja, hogy a társasházi és az egyesületi törvény szélesebb körben megengedi a Ptk. szabályainak alkalmazását, az Sztv. inkább korlátozza azt. Az Sztv.-hez a Gt. áll közelebb. A határidő számítására vonatkozó szabályokat nem a Ptk., hanem az attól elkülönülten megalkotott más jogszabály, nevezetesen a Ptké. tartalmazza, amely a szövetkezeti jog területén is alkalmazható. A határidő számítás problémája általános, ezért a Pp. 274. §-ának (5) bekezdése szerinti jogegységi eljárás lefolytatását kérte.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.