955/B/1998. AB határozat
a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 14. § (1) és 18. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 14. § (1) és 18. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 1. számú mellékletében az "anyja neve" mint adattartalom alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére hivatkozással támadja a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 14. § (1) és 18. § (2) bekezdésében, valamint a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletében az "anyja neve" adattartalom szerepeltetését. Az indítványozó szerint az a rendelkezés, amelynek alapján a külföldi természetes személy anyjának leánykori nevét fel kell tüntetni az ügyvéd által ellenjegyzett cégnyomtatványon, sérti a jogbiztonság és a jogállamiság követelményét, mivel az bizonyos esetekben végrehajthatatlan. Ennek következtében az indítványozó szerint sérülhet a cégnyilvántartás közhitelessége is. Az indítványozó meglátása szerint a választott jogi megoldás maradéktalan végrehajtása esetén a külföldi természetes személy hátrányos megkülönböztetés részese, mivel személyazonossága igazolására nem elegendő az a dokumentum, amely a magyar állampolgárságú természetes személy személyazonosságának igazolásához elegendő.
2. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése és 70/A. § (1) bekezdése a következőket tartalmazza:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
3. A Ctv. 14. § (1) bekezdése és 18. § (2) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
"14. § (1) A cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében a cégjegyzéknek tartalmaznia kell e személy anyjának leánykori nevét is.
"18. § (2) A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányon - a létesítő okiratban foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, anyjának leánykori nevét, a cégjegyzésre jogosult tisztségét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját."
II.
Az indítvány nem megalapozott.
1. A Ctv. praeambuluma szerint a törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével szabályozza a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát. A közhiteles cégnyilvántartás részét képező cégjegyzék adatai között szerepelnek a cégek természetes személy tagjaira, a cégjegyzésre jogosultakra, a könyvvizsgálóra, valamint a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó adatok is. Ezen adatok alapvető jelentőségűek a forgalom biztonsága, illetőleg a hitelezői érdekek védelme szempontjából. A cégjegyzékben nyilvántartott természetes személyekre vonatkozó adatok azonban csak akkor felelnek meg a közhitelesség követelményének, ha a nyilvántartásban az érintett természetes személy egyértelműen azonosítható.
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a cégnyilvántartás olyan közérdekű adatokat tartalmaz, amelyek megismeréséhez - az Alkotmány 61. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel - mindenkinek joga van. [11/1990. (V. 1.) AB határozat, ABH 1990, 156., 158.]
Az Alkotmánybíróság a 11/1990. (V. 1.) AB és a 18/1990. (VIII. 1.) AB határozataiban megsemmisítette a cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet azon rendelkezéseit, amelyek értelmében a cégjegyzékben szereplő természetes személy személyi számát is fel kellett tüntetni. A megsemmisítés oka az volt, hogy a vizsgált szabályozás miniszteri rendeleti szinten alkotmányellenesen korlátozta a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog gyakorlását, illetve a személyi szám más, ugyancsak a személyi számot tartalmazó nyilvántartási rendszerhez kapcsolódva az adott személyre vonatkozó, elérhető információk körét különösen kitágíthatta. [11/1990. (V. 1.) AB határozat, ABH 1990, 156., 18/1990. (VIII. 1.) AB határozat, ABH 1990, 178.]
Az Alkotmánybíróság a 11/1990. (V. 1.) AB határozatában azonban azt is rögzítette, hogy a személyi szám a személyek azonosításának nem egyedüli eszköze: "Csupán az azonosításra, az adott követelményekhez képest, más adatok is megfelelőek és elégségesek lehetnek." [11/1990. (V. 1.) AB határozat, ABH 1990, 156., 157.]
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem alkotmánysértő a Ctv. azon rendelkezése, amely a cégjegyzékben szereplő természetes személy neve és lakóhelye mellett az érintett anyja leánykori nevének nyilvántartását is előírja arra is figyelemmel, hogy a név és lakóhely nem tekinthető feltétlenül elegendő adatnak a természetes személy egyértelmű azonosításához, különösen gyakori család- és utónevek, illetve családi vállalkozások esetében. Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVL törvény 5. § (1) bekezdésében a polgár természetes személyazonosító adatai között határozza meg az "anyja neve" adattartalmat. Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy a vizsgált szabályozás nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság tételét, sőt éppen a jogállamiság szerves részét képező jogbiztonság érdeke kívánja meg az "anyja neve" adattartalom előírását.
2. Maga az indítványozó sem általánosságban, hanem csak a cégjegyzékben nyilvántartott, magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személyek vonatkozásában kifogásolja a Ctv. 14. § (1) bekezdésének, valamint 18. § (2) bekezdésének, illetve a R. mellékletének az anya leánykori nevének nyilvántartására vonatkozó részét.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában kifejtette álláspontját a diszkrimináció vonatkozásában. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. Az Alkotmánybíróság rögzítette azt is, hogy alkotmányellenes megkülönböztetésről csak akkor lehet szó, ha a jogszabály egymással összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. Alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben lévő személyek között tesz a jogalkotó olyan különbségtételt, amely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő emberi méltóság alkotmányos követelményét sérti. [9/1990. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1990, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280-282.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 138.]
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ctv. és a R. vizsgált rendelkezései azonos szabályokat tartalmaznak mind a magyar állampolgársággal rendelkező, mind a külföldiek cégnyilvántartásban szereplő adatai tekintetében, ezért nem eredményeznek alkotmányosan megengedhetetlen megkülönböztetést. A jogalkotó azzal, hogy az érintett személyi kört állampolgárságára tekintet nélkül a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozónak minősítette, nem sértette meg az Alkotmány 70/A. §-ában rögzített alkotmányi tételt.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2000. november 21.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró