917/D/2002. AB határozat

a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítására, és megsemmisítésére, illetve alkalmazási tilalom megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 8.K. 30.136/1998/18. számú ítélete, továbbá a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kf.III.29.53571999/3. számú ítélete alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó részére a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Kara kertészmérnöki oklevelet állított ki kiváló minősítéssel. Ezt követően, az egyetem Doktori Tanácsa egyetemi doktori cím megszerzését engedélyezte számára, amelyre vonatkozóan oklevél nem került kiállításra. Tekintettel arra, hogy az egyetem rektora utóbb érvénytelenítette és visszavonta az indítványozó kertészmérnöki oklevelét - mely döntést az Egyetemi Tanács helybenhagyott - az indítványozó az oktatási minisztertől kérte a számára sérelmes döntés megváltoztatását. Az oktatási miniszter elutasította a kérelmet, ezért az indítványozó keresettel fordult a Fővárosi Bírósághoz, melyben kérte az oktatási miniszter határozatának a bírósági felülvizsgálatát. A közigazgatási per folyamán az oktatási miniszter a per tárgyát képező korábbi határozatát módosította. A módosított határozatban az oktatási miniszter az egyetem által K-IX.23/96. törzskönyvi számon 86. sorszám alatt kiadott okleveles kertészmérnöki képesítést, az egyetem Doktori Bizottsága által megszavazott doktori fokozatot, továbbá a rektor kertészmérnöki oklevelet visszavonó döntését és az ezt helybenhagyó egyetemi tanácsi határozatot megsemmisítette.

A Fővárosi Bíróság az indítványozó keresetét nem találta megalapozottnak és azt az 1999. július 6. napján kelt 8.K. 30.136/1998/18. számú ítéletével elutasította. Az indítványozó fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú ítélettel szemben, mely fellebbezést, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a 2002. április 23-án kelt Kf. III. 29.535/1999/3. számú ítéletével elutasított.

A jogerős ítéletet 2002. június 28-án vette kézhez az indítványozó, majd ezt követően 2002. augusztus 26-án alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.

Az indítványozó formailag a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 74. § (1) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és alkalmazási tilalma kimondására terjesztett elő határozott kérelmet, tartalmilag azonban az Ftv. 74. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt törvényi rendelkezés alkotmányellenességét állította. Az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlatának megfelelően - az indítványt tartalma alapján bírálta el, és ennek megfelelően az indítványozó által kifogásolt, az Ftv. 74. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésre nézve folytatta le az alkotmányossági vizsgálatot.

Az indítványozó érvelése szerint az Ftv. 74. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt támadott törvényi rendelkezés sérti az Alkotmány 70/G. §-át. Az Ftv. 2. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással kifejtette, hogy a felsőoktatási intézmények Ftv.-ben szabályozott autonómiájának részét képezi a felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadásának a kizárólagos joga.

Az indítványozó az Ftv. támadott rendelkezésének általa állított alkotmányellenessége indokaként az alábbiakra hivatkozott: "[a]z alkotmányellenesség annak folytán állapítható meg, hogy a mellékelten csatolt mindkét fokú ítélet szerint a bíróság az Ftv. 74. § (1) bekezdését úgy értelmezi, hogy a művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében törvényességi felügyeletet lát el az állami felsőoktatási intézmények felett és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik." Véleménye szerint: "[a] miniszter Ftv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott jogköre nem konkurálhat az autonóm egyetem Ftv. 2. §-ában meghatározott kizárólagos jogosultságával semmilyen jogcímen, tehát törvényességi felügyelet címén sem."

Az indítványozó hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozatára (ABH 1994, 177.) is azzal összefüggésben, hogy az Alkotmánybíróság e határozatának indokolásában már megállapította, hogy a tudományos minősítés kérdésében kizárólag a tudomány szakértői jogosultak állást foglalni, továbbá, hogy miniszteri utasításban a tudományos élet szabadsága még részletkérdések tekintetében sem szabályozható. Az indítványozó lényegileg - egyéni ügyére, az ebben született bírósági ítéletekre hivatkozással - azért tartja az Ftv. 74. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt szabályozást alkotmányellenesnek - az Alkotmány általa felhívott 70/G. §-ába ütközőnek - mert ezen törvényi rendelkezés alapján a művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva megsemmisítheti az egyetem által kiadott felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, illetve doktori fokozatot.

Mindezekre tekintettel - hivatkozással az általa állított őt ért alkotmányos jogsérelem igazolásául indítványához csatolt, a Fővárosi Bíróság 8.K. 30.136/1998/18. számú ítéletével szemben előterjesztett fellebbezésében kifejtettekre is - az indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól annak a megállapítását, hogy az Ftv. támadott rendelkezése sérti az Alkotmány 70/G. §-át. Kérte továbbá, hogy: "állapítsa meg az Alkotmánybíróság, hogy a támadott jogszabály alkotmányellenesség esetén egyáltalán nem, alkotmányos normatartalom megállapítása esetén pedig csak alkotmányos tartalommal alkalmazható a Fővárosi Bíróság 8.K. 30.136/1998/18., és az ezt jóváhagyó Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott Kf.III.29.535/1999/3. számú ügyében, vagyis szíveskedjenek kimondani, hogy a hivatkozott számú ítéletek alkotmányellenesek." Az indítványozó indítványához csatolta a Fővárosi Bíróság 8.K.30.136/1998/18. számú, valamint a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kf.III.29.535/1999/3. számú ítéletét, továbbá a Fővárosi Bíróság 8.K.30.136/1998/18. számú ítéletével szemben előterjesztett fellebbezését.

II.

1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:

"70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak."

2. Az Ftv. indítvánnyal érintett és vizsgálatba bevont rendelkezései:

"2. §

(2)

A felsőoktatási intézmény - az e törvényben foglalt keretek között - szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori, illetve mesterképzés folytatása, valamint a 97-99. §-ban megállapított oklevelek kiadása. A felsőoktatási intézmény jogosult továbbá a törvény 7. §-ának (8) bekezdésében meghatározott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés folytatására és a 97. § (7) bekezdése értelmében a felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadására." (...)

"64. § (2) Az oktatás, a tudományos képzés, a művészeti tevékenység, a kutatás és a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a felsőoktatási intézmények önkormányzati joga, különösen (...)

d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint bizonyítványok, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kibocsátása, továbbá kreditértékek beszámítása feltételeinek meghatározása az intézménybe való felvételkor, illetve átvételkor;"

(...)

"64. § (3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori fokozat odaítélésére, a habilitációs eljárás szabályainak kidolgozására és az eljárás lefolytatására."

"74. § (1) Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében"

(...)

c)

törvényességi felügyeletet lát el a felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik, továbbá a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében intézkedhet. A nem állami felsőoktatási intézményeknél a jogsértő állapot megszüntetését a fenntartónál kezdeményezi;"

(...)"

"74. § (4) Az oktatási miniszter az (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében hozott döntései - a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - bíróság előtt megtámadhatók."

"74/A. § (1) Az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény működése, döntéshozatali eljárása, illetőleg döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak.

(2) Nem terjed ki az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogköre azokra a döntésekre, amelyek alapján

a) munkaügyi vitának, illetve közalkalmazotti jogviszonyból származó vitának;

b) az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak

van helye.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indul. Az oktatási miniszter - törvényességi felügyeleti jogkörében - határidő tűzésével felhívja az érintettet (nem állami felsőoktatási intézmény esetében a fenntartót is) a jogszabálysértés megszüntetésére. Az érintett (nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó is) köteles a felhívásban foglaltakat megvizsgálni, és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(4) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a miniszter

- a jogszabálysértő Szabályzatot vagy döntést megsemmisíti,

- a felsőoktatási intézmény vezetőjének fegyelmi felelősségrevonását, illetve

- a cselekmény jellegétől függően - bírósági eljárást kezdeményez."

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1.

Az indítványozó által előterjesztett alkotmányjogi panaszhoz kapcsolódóan az Alkotmánybíróságnak elsőként azt kellett megvizsgálnia, hogy az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (2) bekezdésében megjelölt törvényi határidőn belül terjesztette-e elő indítványát. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Kf.III.29.535/1999/3. számú jogerős ítéletét - az indítványához csatolt tértivevény másolattal igazoltan - 2002. június 28-án vette kézhez. Ebből következően az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitvaálló, az Abtv. 48. § (2) bekezdésében foglalt 60 napos határidő indítványozó esetében 2002. augusztus 27-én járt le. Az indítványozó által másolatban becsatolt postai feladóvevény alapján megállapítást nyert, hogy az indítványozó - a törvényes határidőn belül - 2002. augusztus 26-án adta postára könyvelt levélpostai küldeményként az alkotmányjogi panaszát. Tekintettel arra, hogy az indítványozó az Abtv. 48. § (2) bekezdésében foglalt 60 napos határidőn belül terjesztette elő indítványát az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt érdemben bírálta el.

2.

Az Abtv. 48. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme abban áll, hogy ügyében alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak, feltéve, hogy a rendelkezésére álló egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs a számára biztosítva. Az Alkotmánybíróság eljárására - az Abtv. 48. § (3) bekezdésének utaló szabálya alapján - az Abtv. 40-43. §-ban foglalt rendelkezései az irányadók.

Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 1. § d) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Abtv. 48. § (2) bekezdésében foglalt határidőn belül benyújtott alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása során azt kellett vizsgálnia, hogy az Ftv. indítványozó által támadott 74. § (1) bekezdése - annak c) pontja - sérti-e az Alkotmány 70/G. §-át, és ennek folytán alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak-e az indítványozó esetében a peres eljárásokban az eljáró bíróságok.

Az Ftv. indítványozó által támadott rendelkezése az oktatási miniszter felsőoktatással kapcsolatos állami feladatait rögzítő törvényi szabályok között helyezkedik el, és az oktatási miniszter felsőoktatási intézmények felett gyakorolható törvényességi felügyeleti jogkörét szabályozza. A szabályozás lényege, hogy az oktatási miniszter a felsőoktatási intézmények felett törvényességi felügyeletet lát el és e jogkörében megsemmisítheti a jogszabályba ütköző intézményi szabályzatot és döntést, továbbá intézkedhet a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében. A törvényességi felügyelet értelemszerűen kiterjed a felsőoktatási intézmények nem normatív tartalmú, külön határozati formát nem öltő egyedi döntéseire is. Ilyennek minősül - többek között - a felsőoktatási intézmények által kiadott felsőfokú végzettséget igazoló oklevél is, amely magában foglalja az intézmény döntését.

Az Ftv. 74. § (4) bekezdése értelmében az oktatási miniszter e jogkörében hozott döntései - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - bíróság előtt megtámadhatók.

Az Ftv.-t módosító 1996. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Ftvm.) 57. §-a 1996. szeptember 1-jével iktatta be az Ftv. rendelkezései közé annak új, 74/A. §-át. Az Ftv.-nek az Ftvm. 57. §-ával megállapított, új 74/A. §-a az Ftv. 74. §-át egészítette ki. A kiegészítés nem módosította az Ftv. 74. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt törvényi rendelkezést, hanem az abban meghatározott törvényességi felügyeleti jogkör részletes szabályozását adta meg azzal, hogy garanciális rendelkezéseket ír elő a törvényességi felügyeleti jogkör tartalmát, valamint az eljárás rendjét illetően.

Az Ftv. 74/A. § (1) bekezdése értelmében az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében a felsőoktatási intézmény működése, döntéshozatali eljárása, illetőleg döntései tekintetében egyaránt vizsgálhatja, hogy ezek megfelelnek-e a jogszabályoknak.

Az Ftv. 74/A. § (2) bekezdése két esetkörben zárja ki az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörét, ennek értelmében nem terjed ki a törvényességi felügyeleti jogkör azokra a döntésekre, amelyek alapján munkaügyi vitának, illetve közalkalmazotti jogviszonyból származó vitának, illetve az Ftv.-ben vagy külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

Tekintettel arra, hogy az Ftv. fent jelzett módosítása (kiegészítése) nem módosította az Ftv. indítványozó által támadott 74. § (1) bekezdés c) pontját, az Alkotmánybíróság ez utóbbi - az alkotmányossági vizsgálat időpontjában változatlan tartalommal hatályban lévő - törvényi rendelkezésre nézve folytatta le a vizsgálatot.

Az Alkotmánybíróság már több korábbi határozatában foglalkozott az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdésében foglalt tanszabadság és a tanítás szabadsága alkotmányos jogai, valamint a felsőoktatási intézmények Ftv.-ben biztosított autonómiájának kapcsolatával. Ehhez kapcsolódóan a 102/B/2002. AB határozatában (ABH 2002, 1582.) az alábbiakra mutatott rá: "1. (...) [a]z Alkotmánybíróság a 40/1995. (VI. 15.) AB határozatának (a továbbiakban: Abh1.) az indokolásában megállapította: »Az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos élet szabadságát, valamint a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

Ezt a szabadságot valósítja meg a felsőoktatási intézmények önkormányzata (autonómiája), amelyet a Fot. negyedik része fejt ki. A Fot. 64. §-a szerint a felsőoktatási intézmény dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály nem utal állami vagy helyi önkormányzati hatáskörbe. A Fot. 65. § (1) bekezdése szerint pedig az állam a felsőoktatással kapcsolatos feladatait a felsőoktatási intézményeknek az Alkotmányban és e törvényben szabályozott jogai, kötelezettségei és hatáskörei tiszteletben tartásával látja el. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a felsőoktatási intézmény autonóm döntésére tartozó ügyekben az egyetemek és a főiskolák nem minősülnek a Kormány által irányított szervnek.«

(...)

Az Alkotmánybíróság a 870/B/1997. AB határozata (a továbbiakban: Abh2.) indokolásában rámutatott továbbá arra is, hogy: »A tanítás szabadsága megnyilvánulhat egyéni és intézményi formában, az utóbbi körbe tartozik a felsőoktatási intézmények tevékenysége. Az Ftv. [Fot.] a tanítás szabadságának érdekében nagyfokú autonómiát (törvény által garantált önkormányzati jogokat) ad a felsőoktatási intézmények számára. Az Ftv. 64. §-a szerint a felsőoktatási intézmény dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály nem utal állami vagy helyi önkormányzati hatáskörbe. Ez az autonómia azonban nem korlátlan, az állam törvénnyel vagy törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott más jogszabályokkal, azt közérdekből - például a felsőoktatás egységesítése, az oklevél kibocsátásának alapjául szolgáló képzés alapkövetelményeinek biztosítása érdekében - korlátozhatja és korlátozza is.« (ABH 1999, 611, 613.)

3. Az Alkotmánybíróság az Abh1.-ben kifejtette, hogy a felsőoktatási intézmények önkormányzata (autonómiája) - melyet a Fot. negyedik része fejt ki - az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdésében foglalt alkotmányos jogokat valósítja meg. Az Alkotmánybíróság az Abh2. indokolásában arra is rámutatott továbbá, hogy az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdésében foglalt tanítás szabadsága egyéni és intézményi formában is megnyilvánulhat. A felsőoktatási intézmények tevékenysége az utóbbi körbe tartozik. A tanítás szabadságának alkotmányos joga érdekében a Fot. nagyfokú autonómiát ad a felsőoktatási intézményeknek, mely autonómia azonban nem tekinthető korlátlannak, az állam törvénnyel vagy törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott más jogszabályokkal korlátozhatja azt." (ABH 2002, 1582, 1585-1587.)

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/G. § (1) bekezdésében foglalt tudományos élet szabadsága alkotmányos jogához, továbbá a 70/G. § (2) bekezdésében foglalt alkotmányos rendelkezéshez kapcsolódóan a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatában (ABH 1994, 177.) már megállapította: "[a]z Alkotmány 70/G. §-a a tudományos élet szabadságának tiszteletben tartása és támogatása kimondásával, és annak deklarálásával, hogy tudományos igazságok kérdésében állást foglalni csak maga a tudomány lehet kompetens, nemcsak alapvető jogállami és alkotmányos értéket nyilvánít ki, hanem szubjektív jogként fogalmazza meg a tudományos alkotás szabadságát, továbbá a tudományos ismeretek megszerzésének - magának a kutatásnak - és tanításának szabadságát, mint az ún. kommunikációs alapjogok egyik aspektusát. A tudományos élet szabadsága tehát magába foglalja a tudományos kutatáshoz és a tudományos igazságok és ismeretek terjesztéséhez való szabadságjogot, amely tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódik, egyúttal tartalmazza az államnak azt a kötelezettségét, hogy tartsa tiszteletben és biztosítsa a tudományos élet teljes függetlenségét, a tudomány tisztaságát, elfogulatlanságát és pártatlanságát. (...)

Minden tudomány alapvető célja az igazság keresése, a megismerés, a tudomány épülése. Az államnak tudományos igazságok kérdésében semlegesnek kell lennie, viszont alkotmányos követelményként feltétlenül garantálnia kell, hogy a tudomány művelői a tudományos kutatások és a tudományos ismeretek terjesztésének szabadságjogát - alkotmányos keretek között - gyakorolhassák." (ABH 1994, 177, 182.)

Az indítványozó által megjelölt az Ftv. 2. § (2) bekezdésében szabályozott -a felsőoktatási intézményeknek a felsőfokú szakképesítés igazolására szolgáló bizonyítvány kiadására vonatkozó - joga az Ftv.-nek a felsőoktatási intézmények autonómiáját biztosító rendelkezései körébe tartozik. Az Ftv. 64. § (2) bekezdésének d) pontja - a felsőoktatási intézmények önkormányzati jogai között - külön is nevesíti a szakképesítést igazoló oklevelek kiadásának a jogát. Az Ftv. 64. § (3) bekezdése alapján úgyszintén az önkormányzati jogok között szerepel az egyetemek doktori képzésre és a doktori fokozat odaítélésére, valamint a habilitációs eljárás szabályainak kidolgozására és az eljárás lefolytatására vonatkozó joga is.

Az idézett alkotmánybírósági határozatok tartalmából megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/G. §-a alapján részesíti alkotmányos védelemben az Ftv. negyedik részében meghatározott a felsőoktatási intézményeket megillető önkormányzati jogokat, így ennek folytán az indítványozó által indítványában hivatkozott felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek kiadására, illetve a doktori fokozat odaítélésére vonatkozó jogok is ezen alkotmányos rendelkezés oltalma alatt állnak. Az Ftv. indítványozó által támadott rendelkezése nem zárja ki és nem is korlátozza a felsőoktatási intézményeknek a felsőfokú végzettséget igazoló oklevelek kiadására, valamint az egyetemeknek a doktori fokozat odaítélésére vonatkozó jogát.

Az Ftv. 74. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt - az oktatási minisztert megillető törvényességi felügyeleti jogkörrel Összefüggésben - az Alkotmánybíróság a 1079/H/1995. AB határozatának (ABH 1996, 815.) indokolásában már kimondta: "[a] Fot. 74. § (1) bekezdés c) pontja szerint a művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében törvényességi felügyeletet lát el az állami felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik«. E § (3) bekezdése alapján pedig a felügyeletet gyakorló miniszter ilyen tárgyú döntései »a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint bíróság előtt megtámadhatók«. A művelődési és közoktatási miniszter által a Fot. utóbb idézett rendelkezései alapján gyakorlandó törvényességi felügyeleti hatáskör - az egyetemi habilitációs bizottsági határozat tudományos értékelő része és az arra alapozott érdemi döntés kivételével - kiterjed a habilitációs eljárásra vonatkozó jogszabályi és szabályzati előírások maradéktalan betartására is." (ABH 1996, 817.)

Az Ftv. támadott törvényi rendelkezése épp azt hivatott biztosítani, hogy a felsőoktatási intézmények működése, döntéshozatali eljárása és az általuk meghozott egyes döntések megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. A törvényesség, a jogszabályoknak való megfelelés alapvető alkotmányos követelmény a felsőoktatási intézmények részéről az Ftv. által biztosított önkormányzati jogok alapján meghozott egyedi intézményi döntésekkel szemben is, az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogköre e döntésekre is kiterjed, és amennyiben a törvényesség másként nem állítható helyre - az Ftv. rendelkezései szerint -, az oktatási miniszter jogosult a jogszabálysértő döntés megsemmisítésére is. Az Ftv. támadott törvényi rendelkezése alapján az oktatási miniszter - törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva - a felsőoktatási intézmények egyedi döntései esetében is kizárólag azok jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálja.

Az oktatási miniszter e jogkörben meghozott döntése nem jelent, de nem is jelenthet sem a diplomára való "érdemesség", illetve "érdemtelenség", sem pedig a tudományos fokozat odaítélésének szakmai szempontú megalapozottsága vagy megalapozatlansága kérdésében való állásfoglalást. A jogellenes egyedi intézményi döntés megsemmisítése pedig - a fent kifejtettek alapján - nem jelenti az Alkotmány 70/G. §-ának oltalma alatt álló - a felsőoktatási intézményeket az Ftv. törvényi rendelkezései alapján megillető és az indítványozó által hivatkozott -felsőoktatási autonómia keretébe tartozó jogok sérelmét.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ftv. indítványozó által támadott 74. § (1) bekezdése - ennek c) pontja - nem ütközik az Alkotmány 70/G. §-ába, s ebből következően az alkotmányellenesség megállapítására, és annak konkrét ügyben való alkalmazására vonatkozó tilalom elrendelésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság elutasította.

4. Az indítványozó indítványában a Fővárosi Bíróság 8.K. 30.136/1998/18. számú ítéletének, továbbá a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kf. III. 29.535/1999/3. számú ítéletének az alkotmányellenessége megállapítását is kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Abtv. 1. § d) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Alkotmánybíróság az egyedi, konkrét ügyben alkalmazott jogszabály alkotmányosságát vizsgálja. Az Alkotmánybíróság hatásköre - alkotmányjogi panasz esetén sem - terjed ki a jogszabály bíróságok általi alkalmazásának alkotmányossági vizsgálatára, ebből következően a bírósági ítéletek alkotmányossága kérdésében az Alkotmánybíróság nem dönthet. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) pontja értelmében - az indítványt e részében visszautasította.

Az Alkotmánybíróság a fent kifejtettekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Budapest, 2004. március 2.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke,

az aláírásban akadályozott

Dr. Kiss László

alkotmánybíró helyett

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné

dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró