BH 2015.6.157 A kötelezett a vele szemben fennálló követelést érintő engedményezési szerződés érvénytelenségének a megállapítását csak speciális körülmények fennállása esetén kérheti [1959. évi IV. tv. 234. § (1) bek., 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény 10. pont].

[1] Az alperes és az "XY" Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Kft. között 2008. június 25-én kölcsönszerződés jött létre, amely alapján az "XY" Kft. 10 000 000 forint kölcsön nyújtott az alperes részére. Az alperes vállalta, hogy a kölcsönt 2009. június 30-ig fizeti vissza akként, hogy késedelmes fizetés esetén a késedelembe eséstől a kifizetésig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot fizet. Az alperes a kölcsönt mind a mai napig nem fizette vissza.

[2] Az "XY" Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Kft. 2011. október 14-én az alperessel szemben fennálló fenti követelést a felperesre engedményezte. A "XY" Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Kft. képviseletében ekkor H. I.-né ügyvezető, a felperes édesanyja járt el. Az engedményezés ellenértéke 2 600 000 forint volt. Az "XY" Kft. engedményező az alperest az engedményezésről értesítette, az értesítést az alperes 2011. október 17-én átvette.

[3] Jelen peres eljárás az alperessel szemben fizetési meghagyás kibocsátásával indult. A kibocsátott fizetési meghagyás alapján a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyző a felperes kérelmére az alperessel szemben biztosítási intézkedést rendelt el, amelynek eredményeképpen az alperes tulajdonában álló ingatlanra a felperes javára végrehajtási jog került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

[4] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 10 000 000 forint és ennek 2009. július 30. napjától a kifizetésig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamata megfizetésére kölcsön jogcímén. A felperes előadta, hogy az engedményezési szerződést jelen perben az alperes nem kifogásolhatja, tekintettel arra, hogy az engedményezési szerződés az alperes kötelezettségének tartalmát nem változtatta meg, csak a jogosult személyében következett be változás.

[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a felek között a kölcsönszerződés létrejött és a kölcsön részére folyósításra került, valamint azt sem, hogy a kölcsönszerződést teljes egészében nem teljesítette. Ugyanakkor vitatta a felperes perbeli legitimációját. Ebben a körben előadta, hogy az engedményezés időpontjában az "XY" Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Kft.-vel szemben két végrehajtási eljárás is folyamatban volt. Tekintettel arra, hogy a cég ügyvezetője a fiára engedményezte az alperessel szemben fennálló követelést, ebből az következik, hogy rosszhiszeműen elvonta az "XY" Kft. hitelezőinek kielégítési alapját és így fedezetelvonó szerződést kötött. Erre tekintettel ezen szerződés semmis. A fedezetelvonó jelleget alátámasztja az is, hogy az engedményezés ellenértékeként kirívóan alacsony összeg került kikötésre, amely aránytalan mértékű értékkülönbözetet takar. A rosszhiszeműséget és a fedezetelvonó jelleget erősíti az is, hogy a felperes az alperes ingatlanára végrehajtási jogot jegyeztetett be, holott a követelésről a bíróság még jogerősen nem döntött, ezenfelül az alperes részére a biztosítási intézkedést elrendelő határozat sem lett kézbesítve.

[6] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 10 000 000 forintot és ennek 2009. július 30. napjától a kifizetésig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatát. Indokolásában megállapította, hogy az alperes nem vitatta, hogy a kölcsönszerződés létrejött és a kölcsön részére folyósításra került. Hivatkozott ugyan arra, hogy részben teljesített, azonban ennek összegét, időpontját közelebbről nem jelölte meg és semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá.

[7] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes által hivatkozott fedezetelvonás következménye a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) szerint nem érvénytelenség, hanem a fedezetelvonó szerződés a régi Ptk. 203. § (1) bekezdése értelmében a sérelmet szenvedett hitelezővel szemben hatálytalan. Tekintettel arra, hogy az alperesnek nincs semmilyen olyan követelése az "XY" Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Kft.-vel szemben, amely kapcsán a fedezetelvonó jellegre és a relatív hatálytalanságra hivatkozhatna, ezért az alperes jelen perben más, tőle független hitelezők helyett a szerződés fedezetelvonó jellegére nem hivatkozhat.

[8] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság indokolásán túl kiemelte, hogy a felperes és az engedményező közötti engedményezési szerződés érvénytelensége vagy relatív hatálytalansága jelen perben az engedményező perbenállása hiányában érdemben nem vizsgálható. Ugyanakkor ezen kérdésnek nincs is ügydöntő jelentősége, miután az engedményezési szerződés esetleges érvénytelensége kizárólag az engedményezési szerződés alanyainak viszonyára hat ki, az érvénytelenség jogkövetkezményeit csak a köztük fennálló jogviszonyban kell levonni, ezért az esetleges érvénytelenség az adós fizetési kötelezettségét nem befolyásolja. Mindaddig, amíg valamely bíróság az engedményezési szerződés érvénytelenségét meg nem állapítja, az alperesnek az engedményes felperes javára kell teljesíteni a régi Ptk. 328. § (4) bekezdése alapján. Amennyiben az engedményezési szerződés valamely okból érvénytelennek minősülne, akkor az engedményes és az engedményező köteles a teljesítéssel egymás között elszámolni (EBH 2003.868.).

[9] A másodfokú bíróság megállapította, hogy bár az alperes fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütközik, ezen hivatkozását korábban - bár ennek semmi akadálya nem volt - nem adta elő, ezért a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 235. § (1) bekezdése alapján azt a másodfokú bíróság érdemben nem vizsgálta.

[10] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy bár az elsőfokú bíróság nem tért ki arra, hogy miért mellőzte az engedményező hitelezőinek megkeresésére irányuló bizonyítási indítványt, az ítélet egyéb indokolásából megállapítható, hogy a jogi álláspontja folytán relevancia hiánya miatt nem került sor ennek lefolytatására. Az indokolás ezen, kisebb hiányossága nem alapozza meg az ítélet hatályon kívül helyezését.

[11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az első- és másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság nem adott helyt a bizonyítási indítványainak, illetőleg nem adott helyt az engedményezési szerződés semmisségére, relatív hatálytalanságára alapított alperesi érvelésnek. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem tért ki arra, hogy milyen okból mellőzte a bizonyítási indítványokat, ennek ellenére az ítéletet helybenhagyta, ezzel megszegte az egyenlő elbánás elvét. Az elsőfokú bíróság nem adott helyt annak a bizonyítási indítványnak sem, hogy a földhivatalból szerezze be az ingatlan végrehajtás alapjául szolgáló iratokat. A bíróságok nem adtak lehetőséget a tényállás teljes körű tisztázására.