13/2010. (III. 12.) KHEM utasítás

a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet, rendelkezéseire figyelemmel a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról a következők szerint rendelkezem:

1. §

Az utasítás hatálya

Jelen utasítás hatálya kiterjed a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: KHEM vagy minisztérium) Igazgatás költségvetésének tervezésére, teljesítésére, gazdálkodására és beszámolására.

2. §

Az előirányzatok tervezésének feladatai

(1) A KHEM Igazgatás (a továbbiakban: Igazgatás) bevételi és kiadási előirányzatainak tervezése, a költségvetési irányelvek szerinti összeállítása, az egyes jogcímek közötti felosztási javaslat előkészítése, a célok és támogatások összhangjának megteremtése a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály (a továbbiakban: Költségvetési Főosztály) feladata, amelynek keretében:

a) a költségvetési irányelvekkel, valamint a szakmai követelményekkel összhangban elkészíti az Igazgatás kiemelt előirányzatainak költségvetési javaslatát,

b) a költségvetési törvény alapján elkészíti a kincstári költségvetést, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. §-a, illetve az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 43. §-a szerinti éves költségvetést és az elemi költségvetést.

(2) Az éves költségvetés tartalmazza:

a) a pénzügyi-költségvetési feltételeket (a feladatellátáshoz szükséges valamennyi szakmai, fenntartási, felhalmozási célú jogcímen a kiemelt előirányzatokat),

b) a személyi és tárgyi feltételek meghatározását,

c) az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit,

d) a megvalósítási tervet.

(3) Az elemi költségvetés magában foglalja (Ámr. 46. §):

a) a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak tételenként és szakfeladatrend szerinti kidolgozását és javaslattételt a szakmai főosztályokkal egyeztetve,

b) az előirányzat-felhasználási terv kidolgozását,

c) a személyi juttatások kidolgozását - az engedélyezett létszámkeret alapján - a Humánigazgatási Főosztály bevonásával,

d) a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó szöveges indokolás elkészítését, a vonatkozó számításokat.

(4) Az elemi költségvetést irányító szervi hatáskörben a Költségvetési Főosztály által elkészített és ellenőrzött dokumentációk alapján, a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyetértésével - a miniszter által átadott jogkörben - a kabinetfőnök hagyja jóvá.

3. §

Költségvetési előirányzatok felosztása, módosítása

(1) Az Igazgatás - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - költségvetési törvényben megállapított előirányzatainak részletes, felhasználási célok, valamint szervezeti egységenkénti (szakmai kezelő főosztályonkénti) felosztását a Költségvetési Főosztály vezetőjének előterjesztése alapján a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyetértésével a miniszter hagyja jóvá.

(2) A Költségvetési Főosztály vezetőjének kezdeményezésére

a) az Igazgatás jóváhagyott előirányzatain belül az eredetileg felosztásra nem került tartalék, vagy a megtakarított kiadási előirányzatnak az év közbeni felhasználásából eredő átcsoportosításokat,

b) a jóváhagyott előirányzatokon felüli - a tényleges többletnek megfelelő összegű - az Áht. 99. §-ának (2) bekezdésében, valamint az Ámr. 60. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak figyelembevételével történő előirányzat-módosításokat

saját előirányzat-módosítási hatáskörében a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár hagyja jóvá.

(3) Az Igazgatás átvett pénzeszközök felhasználásával, valamint előző évben vállalt kötelezettségek teljesítésével összefüggő kiadásainak teljesítését és előirányzat-módosítását - az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát és jóváhagyását megelőzően - a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, a Költségvetési Főosztály vezetője hagyja jóvá.

(4) Az Igazgatás felülvizsgált és jóváhagyott előirányzat-maradvány felhasználásából adódó intézményi hatáskörű előirányzat-módosításokat a Költségvetési Főosztály vezetője engedélyezi.

(5) Az Igazgatás költségvetését érintő, a Magyar Államkincstárnak bejelentett előirányzat-módosításokról - hatáskörönkénti bontásban - az analitikus nyilvántartás vezetését a Költségvetési Főosztály Igazgatási Osztálya végzi.

(6) Az éves költségvetés Áht. 90. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti részeit (személyi és tárgyi feltételek meghatározása, az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzői, megvalósítási tervet) - év közben módosítani kell, ha a kiemelt előirányzatok, létszám-előirányzatok vagy a megtervezett - szakfeladatrend szerinti - mutatószámok értékei közül bármelyik 10%-nál nagyobb mértékben, bármely irányban és okból a tárgyév október 1-jéig módosul, és ez kihatással van a feladatok ellátására. A kiemelt előirányzatok, illetve a létszám-előirányzat megváltozása esetén az éves költségvetés módosításával egyidejűleg el kell végezni ezen előirányzatok módosítását is.

(7) Az éves költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot a Költségvetési Főosztály Igazgatási Osztálya készíti el az érintett kiemelt előirányzat, létszám-előirányzat, illetve mutatószám értékének módosulását követő harminc napon belül.

4. §

Kötelezettségvállalás

(1) Kötelezettségvállalás minden olyan intézkedés, amely a minisztérium feladatainak ellátásához szükséges előfeltételek biztosítása érdekében, a jóváhagyott éves támogatási, bevételi előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár. Kötelezettségvállalási dokumentumnak minősülnek különösen az alábbiak:

a) köztisztviselői kinevezési okmány, munkaszerződés,

b) szerződés, megállapodás, visszaigazolt megrendelés,

c) ideiglenes külföldi utazási engedély,

d) belföldi kiküldetés elrendelése,

e) pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, a döntési lista,

f) kormányhatározat alapján átcsoportosított és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belül tett intézkedés dokumentuma,

g) a KHEM, mint támogatott esetében az önrész biztosításáról szóló döntés,

h) az előzetes kötelezettségvállalás dokumentuma: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) foglaltak szerint a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött részvételi, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) - amennyiben azok nem kerülnek visszavonásra.

(2) A minisztérium nevében kötelezettséget vállalni a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben foglalt feladatok célszerű és hatékony ellátására figyelemmel - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag az 5. § szerinti költségvetési ellenjegyzést követően és írásban lehet. [Ámr. 74. § (1) bekezdés]

(3) Gazdasági eseményenként bruttó 100 000 forintot el nem érő kifizetésekhez, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetéséhez, a pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadásokhoz, továbbá ha a kötelezettség jogosultsági feltételeit, annak összegét vagy az összeg megállapításának módját, a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony, illetve jogerős bírósági, hatósági döntés teljeskörűen meghatározza [Ámr. 72. § (11)-12) bekezdés] írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a benyújtott számla, kifizetést elrendelő, igazoló dokumentum alapján kell nyilvántartásba venni, a (14) bekezdés szerint.

(4) A KHEM-ben kötelezettségvállalásra jogosult:

a) átfogó jogkörrel

- a miniszter - a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár véleményének kikérésével - értékhatárra vonatkozó korlátozás nélkül,

b) ügyrendileg hozzátartozóan

- az államtitkár, a kabinetfőnök, a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár nettó 40 millió forint értékhatárig azzal, hogy 10 millió Ft-ot meghaladó érték esetében a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyetértése is szükséges,

- nettó 25 millió forint értékhatárig a főosztályvezető, azzal, hogy az 1 millió forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető, valamint a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyetértése is szükséges.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékhatárhoz kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik, és nem tartalmazza az általános forgalmi adót, ugyanakkor az összességében nem haladhatja meg az éves költségvetésben az adott szervezeti egység, a kezelő főosztály részére jóváhagyott előirányzatot.

(6) Az Igazgatás terhére kötendő szerződésnek, megrendelésnek tartalmaznia kell:

a) a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, amelyet az Áht. 100/B. § (2) bekezdése értelmében tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át,

b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,

c) a kifizetés határidejét, a következő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettségek esetén évenkénti ütemezésben,

d) kötelezettségvállalás azonosítóját,

e) részteljesítés esetén a fizetési ütemtervet,

f) a szakmai teljesítés igazolására jogosult személy kijelölését,

g) az ellenjegyző nevét és keltezéssel ellátott aláírását.

(7) A kötelezettségvállaló felel a Kbt.-ben, a kapcsolódó jogszabályokban, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról szóló utasításban, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló utasításban foglaltak betartásáért, a kötelezettségvállalás tartalmáért, összegéért.

(8) A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalások szerinti fizetési kötelezettség és az előirányzat-felhasználási terv összhangjának biztosításáról a költségvetési ellenjegyző köteles gondoskodni.

(9) A kötelezettségvállalás ügyviteli folyamatát, (előkészítés, véleményezés, aláírás, szakmai teljesítésigazolás, szerződés nyilvántartás stb.) továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló utasítás tartalmazza.

(10) Tárgyévi fizetési kötelezettség az adott célra, a szakmai kezelő főosztály részére jóváhagyott kiadási előirányzatok összegéig - a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel - vállalható.

(11) Éven túli fizetési kötelezettség vállalható egyrészt a tárgyévi előirányzat terhére, amennyiben a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-ig megtörténik, másrészt a következő évek előirányzata terhére az Áht. 12/A. §-ában, 47. §-ában, 49. § (5) bekezdésének r) pontjában, valamint 93. §-ában foglalt rendelkezésekre figyelemmel. Éven túli kötelezettségvállalást a kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető, valamint a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyetértésével a miniszter engedélyezhet.

(12) A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványnak a 30%-a a költségvetési szervet illeti meg, melyre kötelezettség a (10) bekezdésben foglaltak szerint vállalható. [Ámr. 208. § (3) bekezdés].

(13) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány terhére - ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb a vállalt kötelezettségnél - újabb kötelezettség csak a pénzügyminiszter előzetes engedélyével vállalható [Áht. 24/B. § (6) bekezdés].

(14) A kötelezettségvállalást, illetve a követelés-előírást tartalmazó aláírt érvényes okmányok egy példányát - szerződések esetében a szerződésnek a minisztériumot illető eredeti példányát a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szerződései megkötésénekés nyilvántartásánakszabályairól szóló utasításban foglaltaknak megfelelően - nyilvántartásba vételre a Költségvetési Főosztály részére meg kell küldeni.

(15) A Költségvetési Főosztály Igazgatási Osztályának vezetője integrált rendszer keretében gondoskodik a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartásának vezetéséről. Az analitikus kötelezettségvállalási nyilvántartásnak tartalmaznia kell évenkénti bontásban, szakfeladatonként, szervezeti egységenként, a kötelezettségvállalások kiadási jogcímek szerinti felsorolását, az előirányzat összegét, a kötelezettségvállalások halmozott összegét, a szabad keretet, a pénzügyileg teljesített, illetőleg még nem teljesített kötelezettségvállalások állományát, a kötelezettségvállalás azonosítóját, jogcímét, forint összegét, bejegyzésének dátumát, a fizetési kötelezettség várható időpontját, a kötelezettség teljesítésének időpontját.

(16) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását negyedévente egyeztetni kell a főkönyvi nyilvántartással. Az egyeztetésért felelős személyeket név szerint, valamint az egyeztetés dokumentálásának módját a Költségvetési Főosztály Igazgatási Osztályának vezetője jelöli ki, és az előzőekben foglaltakat (felelősség, dokumentálás módja) az érintettek munkaköri leírása tartalmazza

5. §

Ellenjegyzés

(1) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a Költségvetési Főosztály vezetője, vagy a Költségvetési Főosztály vezetője által - az Ámr. 74. § (2) bekezdésére, 80. §-ának (1)-(2) bekezdésére figyelemmel - írásban kijelölt személy jogosult. Írásbeli ellenjegyzés nélkül - a 4. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - az Igazgatás költségvetését terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem teljesíthető. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie [Ámr. 19. § (1) bekezdés].

(2) Az éves költségvetési előirányzatok jelen utasítás 3. § (1) bekezdésében foglalt jogcímenkénti, illetve felhasználási célok szerinti felosztásának jóváhagyását megelőzően a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár egyedi engedélyével jegyezhető ellen kötelezettségvállalás.

(3) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy

a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet,

b) a várható kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat [Ámr. 74. § (3) bekezdés].

(4) A KHEM-hez az Áht. 46/A. §-a értelmében kijelölt kincstárnok megbízólevelében meghatározott összeghatárt (jelenleg 10,0 millió forint) elérő kötelezettségvállalás dokumentumának aláírása előtt legalább három munkanappal a kincstárnokot előzetesen, elektronikus úton a Költségvetési Főosztály tájékoztatja.

(5) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a kincstárnokkal lefolytatott előzetes egyeztetést követően vagy az Ámr. 163. § (11) bekezdése szerinti egyeztetés megtörténte után kerül sor.

(6) Az ellenjegyző a (3) bekezdés szerinti feladatai ellátásához szükség esetén - a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár külön engedélyével - szakértőt vehet igénybe. [Ámr. 74. § (4) bekezdés]

(7) A Költségvetési Főosztály köteles gondoskodni a dologi, felhalmozási kiadásokat, valamint az államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő kötelezettségvállalásoknak a Magyar Államkincstárhoz történő egyedi bejelentéséről, ha annak egyedi összege eléri a bruttó - általános forgalmi adót is tartalmazó - 1 millió forintot, a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 64. §-a alapján, a PM rendelet 49. számú mellékletében foglalt "Kiadási kötelezettségvállalás bejelentése" elnevezésű nyomtatvány kitöltésével, legkésőbb a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül. Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, úgy a Költségvetési Főosztály a PM rendelet 50. számú, valamint 51. számú melléklete kitöltésével a fentiek szerint jár el, azzal, hogy a bejelentés a kifizetést legalább 10 nappal megelőzze. [Ámr. 235. § (1) bekezdése]

(8) Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a (3)-(5) bekezdésben előírtaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét, valamint a gazdasági, és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárt. [Ámr. 74. § (5) bekezdés]

6. §

Eltérés az általános előírásoktól

(1) A kötelezettségvállalás eljárási rendje az általános előírásoktól eltérően alakul minden olyan esetben, ahol külön belső szabályozás jelen utasítás rendelkezéseitől eltérően rendelkezik. Különös eljárási szabályokat tartalmaz:

- az ideiglenes külföldi kiküldetésekről szóló,

- a minisztérium reprezentációs kiadásaira, valamint a protokollhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásaira vonatkozó

- a fordítási feladatok ellátásáról szóló,

- a tolmácsolási feladatok ellátásáról szóló utasítás.

(2) A KHEM létszámának és a rendszeres személyi juttatások, valamint a külső személyi juttatások kötelezettségvállalásának analitikus nyilvántartását a Humánigazgatási Főosztály közszolgálati nyilvántartási rendszere biztosítja.

(3) Az egyes szervezeti egységeknél a KHEM éves személyi juttatás költségvetése terhére szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok foglalkoztatását,megbízási szerződés, valamint a többletfeladatok díjazásaként adható céljuttatásokról szóló megállapodások megkötését a közvetlen szakmai vezető kezdeményezi, és a Humánigazgatási Főosztály előterjesztése alapján - a felügyeletet gyakorló szakállamtitkár és a kabinetfőnök egyetértésével - a Költségvetési Főosztály ellenjegyzését követően, a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár engedélyezi, céljuttatások esetén a miniszter hagyja jóvá. A szakmai gyakorlatot végzők, ösztöndíjasok szerződését és a megbízási szerződéseket a Humánigazgatási Főosztály vezetője írja alá.

(4) A miniszter, valamint az államtitkár közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységeknél a vezető közvetlen kezdeményezése alapján - a Költségvetési Főosztály ellenjegyzését követően - engedélyezhető a személyi juttatás terhére szerződés megkötése. A Költségvetési Főosztály a megbízási szerződés egy másolati példányát megküldi a Humánigazgatási Főosztály részére.

(5) A dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele előirányzatának terhére köthető szerződés feltételeit a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló KHEM utasításban foglaltak szerint kell eljárni. A szellemi tevékenység végzésére megtervezett előirányzat kizárólag a személyi juttatások előirányzata terhére növelhető. [Áht. 98. § (3) bekezdés]

(6) Kiadást igénylő belföldi rendezvényekre (konferencia, szeminárium, képzés) jelentkezni csak az e célra előirányzattal rendelkező Humánigazgatási Főosztály vezetőjének írásos állásfoglalása és kötelezettségvállalása után lehetséges.

(7) A belföldi kiküldetést - az utazás módját is figyelembe véve - a munkáltatói jogkört gyakorló vezető vagy annak helyettese, mint kiküldő rendeli el, a "Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolásról" szóló nyomtatvány aláírásával. A kiküldetést elrendelő egyidejűleg a kiküldetési költség kötelezettségvállalója is.

(8) A kiküldött munkáltatói jogokat gyakorló vezetője engedélyezheti a saját személygépkocsi igénybevételét, hivatalos külföldi és belföldi út esetén, abban az esetben, ha a személygépkocsi érvényes casco biztosítással rendelkezik. Ezzel egyidejűleg a mellékletet kell kitölteni és aláírni, valamint a gépkocsira és az útra vonatkozó adatokat megadni. Saját személygépkocsi igénybevételét utólagosan nem lehet engedélyezni.

(9) Saját személygépkocsi hivatalos célra csak abban az esetben vehető igénybe, ha a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság hivatali gépkocsit nem tud biztosítani.

(10) Belföldi kiküldetés esetén - a melléklet kiküldött általi kitöltését és aláírását követően-a Költségvetési Főosztály végzi el az üzemanyagköltség kiszámítását. A költségtérítés folyósítása - a kiküldetéssel járó egyéb költségekkel együtt - a kiküldött egyéni számlájára átutalással történik.

7. §

Szakmai teljesítésigazolás

(1) Pénzforgalmat csak a szakmai teljesítés igazolása alapján lehet érvényesíteni. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt - a kötelezettségvállalás dokumentumában - a kötelezettségvállalásra jogosult vezető jelöli ki. A szakmai teljesítést írásban kell igazolni.

(2) A teljesítésigazolás folyamatát, részletes eljárási rendjét - tekintettel az Ámr. 76. §-ában foglalt előírásokra - továbbá a folyamat során alkalmazandó formanyomtatványokat, a minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló utasítás tartalmazza.

(3) A szakmai teljesítés igazolása során meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, a szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettségét jó minőségben teljesítette-e, és igazolni kell a jogosságot, az összegszerűséget, a kötelezettségvállalás teljesítését. Amennyiben a teljesítéssel szemben kifogás merül fel, úgy a szerződésszegésből eredő jogokat kell érvényesíteni.

8. §

Érvényesítés

(1) A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a kötelezettségvállalás dokumentuma szerinti fizetési feltételeknek való megfelelést és azt, hogy a megelőző ügymenetben a hatályos jogszabályokat, belső utasításokat megtartották-e.

(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot, a kötelezettségvállalás azonosítóját, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

(3) Az érvényesítés átutalás esetében a Forrás SQL integrált rendszer által előállított ún. Kiadási utalványrendeleten, pénztár útján teljesített kiadások és bevételek esetében a kiadási és bevételi pénztárbizonylaton történik.

(4) Az Igazgatás pénzforgalmát érintő bevételek, kiadásokérvényesítésére a Költségvetési Főosztály vezetője által írásban meghatalmazott, az Ámr. 19. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező személyek jogosultak.

9. §

Az utalvány ellenjegyzése

(1) Az utalvány ellenjegyzője az Ámr. 74. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával köteles eljárni, és ellenőrizni a 8. § szerinti érvényesítés szabályszerűségét, továbbá meg kell győződnie arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása megtörtént-e.

(2) Az utalvány ellenjegyzését (ellenőrzését) végző, ha hiányosságot tapasztal, köteles azt jelezni az utalványozónak.

(3) Az utalvány ellenjegyzésére jogosult személyeket a Költségvetési Főosztály vezetője írásban jelöli ki. Az utalvány ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie [Ámr. 19. § (1) bekezdés].

10. §

Utalványozás

(1) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalvány ellenjegyzése (ellenőrzése) után kerülhet sor.

(2) Nem kell külön utalványozni a termékértékesítéséből, szolgáltatásnyújtásából - számla, egyszerűsített számla, átutalással postai utalvány alapján - befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését, továbbá a pénzügyi szolgáltatások kiadásait és bevételeit.

(3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy a Forrás SQL integrált pénzügyi-számviteli rendszer szerinti utalványlap a kötelezettségvállalás azonosítóját, valamint a főkönyvi számla számát tartalmazza-e.

(4) Utalványozásra a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár által írásban meghatalmazott személyek jogosultak.

11. §

Összeférhetetlenségi és nyilvántartási szabályok

(1) Az aláírási jogosultságok alkalmazásánál, ellenőrzésénél figyelembe kell venni az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.

(2) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az utalványt ellenjegyző - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet.

(3) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, a szakmai teljesítés igazolására, az utalványozásra, valamint az utalvány ellenjegyzésére jogosult személlyel.

(4) Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási, érvényesítési, ellenjegyzési, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.

(5) A kötelezettségvállalásra, az ellenjegyzésre, a szakmai teljesítés igazolására, az érvényesítésre, az utalványozásra és az utalvány ellenjegyzésére jogosult, kijelölt személyekről a Költségvetési Főosztály által rendelkezésre bocsátott aláírás-minta nyomtatványt kell kitölteni, melynek 1 kitöltött példányát a kezelő főosztály őrzi meg, 1 példányt pedig a Költségvetési Főosztály részére kell megküldeni.

12. §

Számviteli feladatok

(1) A bizonylatok nyilvántartásba vétele, a pénzforgalom számbavétele (azaz a könyvelés), majd a könyvelésen alapuló külső-belső adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése - a számviteli törvényben, illetve a vonatkozó kormányrendeletekben előírtak, továbbá a KHEM számviteli politikája, számlarendje, számlatükre szerint - ellenőrzött bizonylatok alapján végezhető.

(2) Könyvelés után az okmányok, bizonylatok az iratkezelési rend szerint, a Költségvetési Főosztály Számviteli Osztályán rendezetten - bank, pénztár, vegyes bizonylatok szerinti csoportosításban - az adott éven belül keletkezésük sorrendjében, külön jogszabályban előírt megőrzési ideig tárolandók.

(3) Az Igazgatás költségvetési előirányzatairól, azok felhasználásáról a féléves és éves beszámolót, valamint a negyedéves mérlegjelentéseket a Költségvetési Főosztály Számviteli Osztálya készíti el.

(4) Az Igazgatás éves költségvetési beszámolóját a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy, a további adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének alapjául szolgáló dokumentumokat a Költségvetési Főosztály vezetője írja alá.

13. §

A számviteli feladatokkal kapcsolatos hatáskörök

(1) A számviteli politikát [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 14. §], ennek keretében az eszközök és források értékelési szabályzatát, a leltározási szabályzatot és a pénzkezelési szabályzatot, valamint a számlarendet és a bizonylati szabályzatot [Sztv. 161. §] a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár hagyja jóvá.

(2) A számviteli politika részét képező értékelési szabályzat szerint behajthatatlan, valamint a kis összegű (értékhatár a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés összege) követelések hitelezési veszteségként történő leírását [az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Sztv. Vhr.) 34. § (10) bekezdés] a Költségvetési Főosztály vezetője engedélyezi.

(3) Az értékhelyesbítéseket, értékvesztéseket és ezek visszaírását a Költségvetési Főosztály vezetőjének javaslatára a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár engedélyezi.

(4) A bankszámlák felett rendelkezésre jogosultak körét a pénzkezelési szabályzat tartalmazza.

(5) Az Igazgatás eseti bevételével összefüggő tényleges költségek és a térítés megállapításának rendjét a számviteli politika tartalmazza.

14. §

Záró rendelkezések

(1) Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az Áht., az Sztv., az Ámr., az Sztv. Vhr., a PM rendelet az egyéb jogszabályok, a KHEM Szervezeti és Működési Szabályzata továbbá a vonatkozó miniszteri utasítások és belső szabályzatok előírásait kell alkalmazni.

(2) Jelen utasítás 2010. március 16-án lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Igazgatás költségvetése pénzügyi-gazdasági feladatairól és a döntési eljárásokról szóló 13/2008. (HÉ 52.) KHEM utasítás.

Hónig Péter s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

Melléklet a 13/2010. (III. 12.) KHEM utasításhoz