178/1991. (XII. 29.) Korm. rendelet

az adóköteles bérnövekmény megállapításáról

A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 20. §-a (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a Tv. 2. §-a (1) bekezdésének a), b), c), d) és e) pontjában meghatározott - a Tv. hatálya alá tartozó - adóalanyra (a továbbiakban: vállalat).

A bérnövekmény megállapításának szabályai

2. §

(1) A Tv. 4. §-a (3) bekezdésének n) pontja szerinti bérnövekményt (a továbbiakban: bérnövekmény) állapít meg a vállalat, ha a tárgyévi egy fő teljes munkaidős munkavállalóra kimutatott bér a bázishoz képest 28,0%-ot meghaladóan nő.

(2) Az (1) bekezdésben említett bérnövekmény az egy fő teljes munkaidős munkavállalóra jutó tárgyévi éves bér bázishoz viszonyított növekményének (pozitív különbözetének) és a tárgyévi képzett összlétszámnak a szorzata.

(3) Nem állapít meg bérnövekményt:

a) az a tárgyévben évközben létrejött vállalat, amely - a 6. § (3) bekezdésben említett - külön jogszabály alapján bázisadatokkal nem rendelkezik;

b) az a vállalat, amelynél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a tárgyévben - a naptári éven belüli működési időre (naptári napokra) számítva - a 10 főt nem haladja meg.

3. §

(1) Nem kell alkalmazni a 2. § (1) és (2) bekezdéseinek előírásait, ha a vállalkozási szféra 1992. évi - a KSH által közzétett - átlagbér-növekedése az Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: ÉT) megállapodása szerinti 23,0%-ot nem haladja meg, illetve, ha az ÉT - a bérnövekedés mértékére vonatkozó megállapodásában meghatározott feltételek (makrogazdasági mutatók) együttes figyelembevételével - így foglal állást.

(2) Nem érvényesíthetők az (1) bekezdés előírásai arra a vállalatra, amely évközben megszűnik (ideértve az évközi átalakulás miatti megszűnés esetét is).

4. §

Ha a tárgyévi bérnövekmény nagyobb, mint a Tv. 4. §-a szerinti adóalap, a különbözettel a tárgyévet követő évben növelni kell a bérnövekményt.

5. §

(1) Az e rendeletben használt fogalmak, illetve mind a tárgyévi, mind a viszonyítási alapul szolgáló (bázis-) adatok (mutatók) meghatározására vonatkozó előírásokat a melléklet tartalmazza.

(2) Bázisul a tárgyévet megelőző év tényadatát kell - a 6. § (3) bekezdésében hivatkozott rendeletben foglaltak figyelembevételével - alkalmazni.

(3) A vállalat a tárgyévi - és a bázisadatokat a számviteli és statisztikai bizonylatokon nyugvó számításokkal együtt köteles nyilvántartani és megőrizni.

6. §

(1) Ez a rendelet 1992. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1992. évi elszámolás során kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet, valamint az e rendeletet módosító 120/1989. (XI. 26.) MT rendelet, és 57/1990. (III. 23.) MT rendelet, a 7/1990. (VII. 17.) Korm. rendelet 1. §-a, 2. §-a, és 5. §-ának (2) bekezdése, a 70/1990. (X. 17.) Korm. rendelet, a 26/1991. (II. 16.) Korm. rendelet és a 83/1991. (VI. 27.) Korm. rendelet. Rendelkezéseiket az 1991. évi elszámolásoknál még alkalmazni kell.

(3) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy az e rendeletben említett, az adóköteles bérnövekmény kiszámításánál alkalmazott mutatók meghatározásának - a mellékletben foglaltakon túlmenő - részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 178/1991. (XII. 29.) Korm. rendelethez

1. A tárgy- és bázisévi bér, valamint létszám számbavételénél - eltérő rendelkezés hiányában - a Központi Statisztikai Hivatal "Munkaügyi Fogalmak" című kiadványa szerinti tartalmi leírások (a továbbiakban: a KSH előírásai) tárgyévben hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol a jelen rendelet, valamint a 6. § (3) bekezdésében hivatkozott rendelet bért említ, annak tartalma azonos a KSH előírásai szerinti keresettel. (Ennek értelmében e rendeletek alkalmazásakor bérként kell figyelembe venni az 1991-ben és 1992-ben az adózott eredmény terhére történt, a kereset részét képező kifizetéseket is.)

2. A rendeletben használt fogalmak

a) Teljes munkaidős munkavállaló [a 2. § (1) és (2) bekezdéséhez]: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma.

b) Az éves képzett összlétszám [a 2. § (2) bekezdéséhez]: a teljes munkaidős munkavállalók és a számított létszám együttes összege.

c) A teljes munkaidős munkavállalók tárgyévi (bázisévi) bére [a 2. § (1) és (2) bekezdéséhez]: a vállalatnál a számukra tárgyévben (bázisévben) kifizetett bér összege.

d) Az egyéb bér: a vállalatnál a tárgyévben bérként elszámolt összegek azon része, amelyet nem teljes munkaidős munkavállalóknak fizettek ki.

e) A számított létszám [a b) ponthoz]:

f) A naptári éven belüli működési időre számított teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma [a 2. § (3) bekezdése b) pontjához]: kiszámításakor a KSH - átlagos statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó - előírásait kell (a teljes munkaidős munkavállalókra nézve) alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy naptári napként a vállalat tárgyévi működési ideje alatti naptári napok számát kell figyelembe venni.

3. A számításoknál a létszámadatokat (teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma, számított létszám), az E Ft-ban kimutatott vállalati béradatokat, az egy teljes munkaidős munkavállalóra jutó éves bér bázishoz viszonyított %-ban kifejezett változását egy tizedesjegy, az egy teljes munkaidős munkavállalóra jutó éves bért E Ft-ban három tizedesjegy pontossággal kell - a kerekítés általános szabályai figyelembevételével - kimutatni.