84/1988. (XII. 15.) MT rendelet

az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről

A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 32. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Tv. 2. §-ában meghatározott adóalanyra (a továbbiakban: vállalat).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) arra a vállalatra, amelynek tárgyévi mérleg szerinti bérköltsége - törtévi működés esetén éves szintre számítva - nem haladja meg a 20 millió forintot,

b) arra a gazdasági társaságra, amelynél az alapítói vagyonban a külföldi részesedés eléri a 20%-os hányadot, vagy az 5 millió forintot,

c) az egyesülésre, az ipari - és az ehhez hasonló jogállású egyéb - központra,

d) a víziközmű társulatra,

e) az iskolai szövetkezetre, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoportra,

f) a lakás-, üdülő-, garázs-, műhely-, vagy üzlethelyiség építő, illetve -fenntartó, valamint a nyugdíjasházi szövetkezetre.

(3) A tröszti vállalat - ha a tröszt létesítő határozata az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítésérc vonatkozóan másként nem rendelkezik - e rendelet alkalmazása szempontjából önálló vállalatnak minősül.

A bérnövekedéssel kapcsolatos szabályok

2. §

(1) A mérleg szerinti bérköltség és a hozzáadott érték mutató meghatározásánál a Melléklet előírásait kell -mind a tárgyévi, mind a viszonyítási alapul (bázisul) szolgáló adatok esetében - alkalmazni.

(2) Bázisul a tárgyévet megelőző év tényadatát kell - a (3)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - alkalmazni. Az (1) bekezdésben említett mutatók tárgyévi növekedését e bázis figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A hozzáadott érték mutató növekedése a július 1-jét megelőzően alakult vállalatnál az alakulás évében, a július 1-jén, vagy azt követően alakult vállalatnál pedig az alakulás évében és az azt követő évben nem állapítható meg és a 3. § (2) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazható.

(4) Az (1) bekezdésben említett mutatók bázisát a 8. § (3) bekezdésében hivatkozott rendelkezésben meghatározott esetekben a vállalat módosítani, illetve - új vállalat létesítése esetén - megállapítani köteles.

(5) A bázis megállapításánál (módosításánál) az érintett dolgozók béreként - ha a 8. § (3) bekezdésében hivatkozott jogszabály másként nem rendelkezik - a dolgozó bér-csoportjában a népgazdaságban kialakult átlagos bért kell számításba venni.

(6) A vállalat a tárgyévi és a bázismutalókat a számviteli és statisztikai bizonylatokon nyugvó számításokkal együtt köteles nyilvántartani és megőrizni.

3. §

(1) A vállalat mérleg szerinti bérköltségének - a Melléklet 3 pontja szerint csökkentett - tárgyévi növekményét a Tv. 10. §-ának b) pontjában meghatározott eredményt növelő tételként kell számításba venni. A mérleg szerinti bérköltség tárgyévi csökkenése eredményi csökkentő tételként nem vehető figyelembe.

(2) Nem kell az (1) bekezdés első mondatában foglalt rendelkezési alkalmazni, ha a vállalat mérleg szerinti bérköltségének tárgyévi százalékos növekedése nem haladja meg a hozzáadott érték mulató tárgyévi százalékos növekedésének a 0,5-szcresét.

(3) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított, eredményt növelő bérköltség-növekmény nagyobb, mint a Tv. 4. §-ában meghatározott adóalap, a különbözettel a tárgyévet követő évben az eredményt növelő bérköltség-növekményt növelni kell.

4. §

Ha a vállalat tárgyévi mérleg szerinti bérköltsége 1989-hen, vagy az azt követő években kisebb, mint annak a bázisa, a különbözettel - eltérő rendelkezés hiányában - a tárgyévet követő év mérleg szerinti bérköltségének bázisa megnövelhető.

5. §

(1) Ha a vállalat 1988. évi bértömege (átlagbére) - az 1988-ban a 39/1987. (X. 12.) MT rendelet II. fejezete szerinti keresetszabályozást alkalmazó vállalat (a továbbiakban: agrárvállalat) keresettömege - alacsonyabb annál az összegnél, amely kereseti adó nélkül kifizethető lett volna, a mérleg szerinti bérköltség 1989. évi növekedése bázisának meghatározásánál a különbözetet a bázist növelő tényezőként kell figyelembe venni. Az átlagbérben megjelenő különbözetet az 1988. évi képzett összlétszám felhasználásával kell bértömeg különbözetté átszámítani.

(2) Az 1988. évi bértömeg-növekedés (átlagbér-növekedés) azon része (túllépés), amely után a vállalatnak 1988-ban kereseti adó fizetési kötelezettsége keletkezett, a mérleg szerinti bérköltség 1989. évi növekedésének bázisában nem vehető figyelembe. Az átlagbérben megjelenő túllépést az 1988. évi képzett összlétszám felhasználásával kell bértömeg túllépéssé átszámítani.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést az agrárvállalatnak figyelmen kívül kell hagynia.

A vezető dolgozók érdekeltségi rendszere

6. §

(1) A jogi személyiségű vállalat magasabb vezető állású dolgozójának és helyetteseinek, illetve a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozóinak (a továbbiakban együtt: vezető dolgozó) prémium adható.

(2) A prémiumfeladatot és a hozzá kapcsolódó prémium mértékét a tárgyév március 31-ig - évközi kinevezés (megválasztás) esetén az azt követő 30 napon belül - írásban előre kell közölni a vezető dolgozóval. Kitűzés hiányában prémium nem fizethető.

(3) A vezető dolgozó prémiumának forrása eltérő rendelkezés hiányában - az adózott eredmény. Prémium csak a rendelkezésre álló forrás mértékéig fizethető.

(4) A prémiumfeladat teljesítésének értékelését és a prémium elszámolását az évzáró mérleg letétbe helyezését követően, 60 napon belül kell elvégezni. A vezető dolgozó az éves prémium összegére a vállalatnál a tárgyévben vezető dolgozóként ledolgozott idejével arányosan jogosult. A prémium mértékét a teljesítménnyel arányosan kell meghatározni.

(5) A prémium terhére - a 7. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek mellett - előleg fizetése engedélyezhető.

(6) A vezető dolgozó az alapbérét (alapmunkadíját) meghaladóan az (1)-(5) bekezdésben meghatározott prémiumon felül csak a következő díjazásban részesülhet:

a) újítási, vagy szolgálati találmányi, szolgálati találmányokkal kapcsolatos közreműködői díj, találmányi díj, szerzői díj,

b) természetbeni díjazás,

c) év végi részesedés,

d) bányászati hűségjutalom,

e) nyilvánosan meghirdetett pályázat díja,

f) törzsgárda-jutalom,

g) egyéb jogszabályban előírt díjazás.

A dolgozók anyagi ösztönzése az adózott eredményből

7. §

(1) A vállalat az adózott eredmény terhére a Tv. 20. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott jogcímen a következő, anyagi ösztönzési célú kifizetéseket teljesítheti:

a) prémium, (ide nem értve a 6. §-ban meghatározott prémiumot),

b) jutalom,

c) év végi részesedés (eredménytől függő részesedés).

(2) Az adózott eredményből a dolgozók anyagi ösztönzésére fordítható összeg meghatározása, felosztásának és felhasználásának szabályozása a kollektív szerződésre (munkaügyi szabályzatra) tartozik.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontja alapján prémiumban vagy jutalomban - a vezető dolgozó kivételével - a vállalat bármely dolgozója részesíthető.

(4) A dolgozóval a prémium (jutalom) kifizetésekor írásban közölni kell, ha az nem képezi az év végi részesedés alapját.

(5) A keresőképtelenség első harminc napját - ha erre az időre a dolgozó táppénzben részesült - az év végi részesedésre való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó ez idő alatt is munkát végzett volna. A dolgozónak év végi részesedés biztosítható a naptári év más olyan részére is, amelyre nézve munkabérben nem részesült.

(6) A kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kifizetési állapíthat meg annak a dolgozónak is, aki a vállalattal munkaviszonyban nem áll, de rendszeresen a vállalatnál dolgozik (pl. szakmunkástanuló, szakoktató, óvónő, az üzemi egészségügyi szolgálat főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozója).

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímeken teljesítendő kifizetések terhére előleg vagy kölcsön nem adható. Kivétel ez alól az éves prémium, amelynek terhére a féléves - ennek hiányában a III. negyedéves - évközi beszámoló adatai figyelembevételével, az időarányos teljesítésnek megfelelően - év közben egy alkalommal - előleg fizethető.

Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1989. évi elszámolás során, illetve az 1989. évi eredmények alapján járó kifizetéseknél kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- a vállalati bérszabályozásról, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 44/1987. (X. 14.) MT és az azt módosító 51/1988. (VI. 30.) MT rendelet;

- az egyes gazdálkodó szervezeteknek a bérszabályozási előírások alól történő mentesítéséről szóló 45/1987. (X. 14.) MT és az azt módosító 65/1988. (VIII. 11.) MT rendelet;

- az egyes minisztertanácsi rendeletek módosításáról szóló 93/1987. (XII. 30.) MT rendelet;

- a pénzintézeti bérszabályozásról, az adózolt nyereséganyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 15/1988. (V. 1.) PM rendelet;

- a mezőgazdasági nagyüzemek magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 1/1988. (III. 5.) MÉM rendelet;

- a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 7/1987. (X. 25.) ÁBMH és az azt módosító 10/1988. (VI. 21.) ÁBMH rendelkezés;

- az egyes gazdálkodó szervezeteknek a bérszabályozási előírások alól történő mentesítéséről szóló 45/1987. (X. 14.) MT rendelet végrehajtására kiadott 8/1987. (X. 25.) ÁBMH-ÁH együttes rendelkezés;

- az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználásáról szóló 9/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés;

- a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 10/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés és az azt módosító 13/1988. (VII. 22.) ÁBMH rendelkezés;

- a bérszabályozás és a szövetkezetek magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozói anyagi ösztöntésének egyes kérdéseiről szóló 11/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés;

- a kisszövetkezetek dolgozói anyagi érdekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről, valamint egyes díjazási szabályok módosításáról szóló 2/1988. (II. 2.) ÁBMH rendelkezés 1-5. §-a;

- a vállalati bérszabályozás hatálya alá kerülő gazdálkodó szervezetek átállási eljárásáról szóló 6/1988. (IV. 1.) ÁBMH rendelkezés;

- a vállalati bérszabályozás és a vállalatok magasabb vezető állású dolgozói anyagi ösztönzésének egyes kérdéseiről szóló 109/1987. (Mü. K. 16.) ÁBMH utasítás.

Rendelkezéseiket azonban az 1988. évi elszámolás során és - a 15/1988. (V. 1.) PM rendelet 6. § (2)-(3) bekezdésének valamint a módosított 7/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés 6. § (2)-(4) bekezdésének kivételével - az 1988. évi eredményből 1989. évben teljesített kifizetésekre vonatkozóan még alkalmazni kell.

(3) Felhatalmazást kap az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, hogy - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával 2s a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a 2. § (1) bekezdésében említett mutatók bázismódosításának, illetve bázis-megállapításának részletszabályait rendelkezésben meghatározza.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 84/1988. (XII. 15.) MT rendelethez

1. A bér és a létszám számbavételénél - eltérő rendelkezés hiányában - a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott "Egységes munkaügyi statisztikai utasítások" tárgyévben hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A mérleg szerinti bérköltség a vállalat éves mérlegbeszámolójában kimutatott bérköltség.

3. Kedvezményben részesül a többször módosított 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján megváltozott munkaképességű dolgozónak, valamint a tárgyévben, illetve bázisévben 50 ezer forintot - törtévi foglalkoztatás esetén ezen összeg naptári napok figyelembevételével számított időarányos részét - meg nem haladó bérű bedolgozónak kifizetett bér 100 százaléka, továbbá a részmunkaidőben és az említett összegnél magasabb bérű bedolgozóként foglalkoztatott - nem megváltozott munkaképességű - dolgozók részére kifizetett bér 50 százaléka (a továbbiakban: kedvezményezelt bérköltség).

A kedvezmény meghatározásánál bedolgozói bérnek kell tekinteni a bedolgozóként foglalkoztatott nyugdíjasok és a mellékfoglalkozású bedolgozók részére teljesített kifizetéseket is. Nem vehetők figyelembe a kedvezményezett bedolgozói bérek között azok az összegek, melyeket olyan bedolgozó részérer fizettek ki. akinek az éves bére meghaladja a 90 ezer forintot, illetve - ha a foglalkoztatás nem terjedi ki az év egészére - ennek a naptári napok figyelembevételével számított időarányos részét.

A tárgyévi és a 2. § (2), (4) bekezdésének figyelembevételével meghatározott - bázisévi kedvezményezett bérköltség különbözetével - ha az pozitív - az eredményi növelő bérköltség-növekmény - legfeljebb 0-ig - csökkenthető.

4. A 2. § (1) bekezdésében megjelöli hozzáadott érték mulató a mérleg szerinti

- eredmény,

- bérköltség,

- társadalombiztosítási járulék,

- értékcsökkenési leírás,

- erdőfenntartási járulék,

- bérjellegű egyéb költség,

- kamatköltség (ideértve a bankköltséget és a nem a pénzintézeteknek fizetett kamatokat)

együttes összege.

5. A számításoknál a mérleg szerinti bérköltséget és ennek növekményét, valamint a hozzáadott érték mutatót ezer forint pontossággal, a százalékos formában mért növekedési mértékeket két tizedesjegy pontossággal, egy-egy dolgozó bérét forint pontossággal kell meghatározni. A számítások során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.