BH 2023.7.199 Az elsőfokú bíróság a közigazgatási határozat alapjául szolgáló tényállás feltáratlansága és bizonyítatlansága esetén nem folytathat le elsőként olyan bizonyítást, amelyet a közigazgatási hatóság nem végzett el, és amely nélkül a hiányzó tényekről nem is döntött, mert az a hatósági hatáskör elvonását eredményezné [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (1) bek., 121. § (1) bek. b) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű és a II. rendű felperesek kérelmére a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozatával a …/11 helyrajzi számú ingatlanon a Pöt-1 jelű, 1 db kút bekötésére és kútfej kiképzésre - ásványvíz palackozás céljára - vízjogi létesítési engedélyt, majd a határozatával 2025. február 28. napjáig terjedő hatállyal a létesítési engedély alapján kialakított 1 db termálvízkúthoz, vízbekötéshez vízjogi üzemeltetési engedélyt adott 1 kút (a továbbiakban: kút) elnevezéssel, 352,8 m3/év kitermelhető vízmennyiségre.

[2] Az I. és a II. rendű felperesek mint a kút fenntartói, valamint a III. rendű felperes mint üzemeltető kérelmet terjesztettek elő az I. rendű alperesnél a kút vizének néven palackozási céllal természetes ásványvízkénti elismeréséért.

Kérelmükhöz csatolták Vízkutató Vízkémia Kft.-nek (a továbbiakban: Vizsgáló Laboratórium) 2019. május 16-án kelt, az ásványvíz minősítő vizsgálat eredményéről készített szakvéleményét és a 42167 munkaszámú vizsgálati jegyzőkönyvet (a továbbiakban: vizsgálati jegyzőkönyv). E szakvélemény szerint: 1 jelű 2653 talpmélységű termálkút vize sok oldott ásványi anyagot tartalmazó, nátrium-hidrogén-karbonátos-kloridos jellegű, igen lágy, jodidos, fluoridos termálvíz, melynek jelentős a metakovasav tartalma.

[3] A kérelem alapján az I. rendű alperesnél 2019. november 29-én indult eljárás.

[4] Az I. rendű alperes végzésében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 25. § (1) bekezdés b) pontja, 62. § alapján a II. rendű alperestől szakmai állásfoglalást kért - a Vizsgáló Laboratórium vizsgálati jegyzőkönyvének mellékelésével - az alábbi kérdésekre:

a kút vize

- a kémiai összetétele (összes ásványi anyag, nátrium, klorid, fluorid, hidrogén karbonát, ammónium) alapján milyen célra használható (palackozás vagy ivókúra),

- korlátozás nélküli kizárólagos ivóvízként fogyasztásra javasolt-e,

- fogyasztásának korlátozása esetén milyen fogyasztási előírások szükségesek.

[5] A II. rendű alperes a 2020. január 9. napján kelt- a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016.(XII.2.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 6/A. § (4) bekezdés b) pontja alapján kiadott - állásfoglalásában rögzítette, hogy adatbázisuk a kútra vonatkozóan adatokat nem tartalmaz, így véleménye a megkereséshez csatolt vizsgálati jegyzőkönyv értékelésén alapul, az irányadó jogszabályok (Az Európai Parlament és Tanács a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról szóló 2009/54/EK irányelv (a továbbiakban EK irányelv), a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM r.), a különféle vizek palackozásáról szóló 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes r.), az ivóvíz minőségi követelményeit és ellenőrzésének rendjét szabályozó 201/2001. (X. 25.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Ivóvíz r.) figyelembevételével.

A II. rendű alperes a víz tartalmi elemeit, azok értékeit az Ivóvíz r. alapján vizsgálta. Megállapította, hogy a kút vizének fluorid (1,5 mg/l), nátrium (200 mg/l,) és klorid (250 mg/l) tartalma jelentősen meghaladja az Ivóvíz r. ivóvízre előírt határértékét. Jelentős az ammónium tartalma, ebből adódóan a nitritképződés lehetősége miatt a víz palackozási célú felhasználása kockázatot jelent, közegészségügyi szempontból nem javasolt. A palackozott forgalmazás esetén nem biztosítható, hogy a fogyasztott mennyiség ne haladja meg a napi egy litert, mely korlátozás a víz magas fluorid tartalma és kis keménysége miatt indokolt. Felhasználását közegészségügyi szempontból kizárólag ivókúra keretében javasolta engedélyezni.

[6] Az I. rendű alperes a határozatával (a továbbiakban: alaphatározat) a felperesek kérelmét, a kút vizének palackozási célú, természetes ásványvízkénti elismerését elutasította.

[7] Indokolásában hivatkozott a Vizsgáló Laboratórium szakvéleményében a főbb ásványi anyag tartalomra vonatkozón rögzített összetételi adatokra, és a II. alperes állásfoglalása alapján megállapította, hogy a kút vizének magas az összes ásványi anyag, fluorid, nátrium és ammónium tartalma, valamint alacsony a keménysége, amely közegészségügyi szempontból nem előnyös a víz rendszeres, hosszú távú, akár ivóvízként történő felhasználása esetén. Palackozása után élelmiszerként, emberi fogyasztásra történő felhasználásánál a fogyasztás mennyisége nem korlátozható, nem zárható ki a napi két liternél több víz rendszeres, hosszú távú, akár ivóvízkénti fogyasztása - akár gyermekek által is -, ami a víz ismert összetétele miatt egészségkárosodást okozhat. Ezen tulajdonságok miatt a kút vize nem felel meg a különféle vizek palackozásáról szóló Együttes rendelet 2. § a) pont 3. alpontjában előírtaknak, így a természetes ásványvíz megnevezés használata nem engedélyezhető.

[9] Az I. rendű alperes alaphatározata jogorvoslati tájékoztatását saját hatáskörben határozattal (a továbbiakban: módosító határozat) módosította akként, hogy jogorvoslati lehetőségnek kereset előterjesztését jelölte meg.

A kereset, az alperes védekezése, szakértői vélemény

[10] A felperesek keresetükben az I. rendű alperes alap- és módosító határozatának elsődlegesen a hatályon kívül helyezését, az I. rendű alperes új eljárásra, új határozat hozatalára kötelezését, másodlagosan a megváltoztatását, kérelmük teljesítését kérték.

[11] Álláspontjuk szerint a fellebbezési jog kizártságára vonatkozó rendelkezés téves, az Ákr. 46. § (1) bekezdés nem volt alkalmazható, utaltak a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 101. § (1) bekezdésére, a Mód.r. 203. § (3) bekezdésére, mely szerint a folyamatban lévő fellebbezési eljárást le kellett volna folytatni.

[12] Előadták, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 37. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, az I. rendű alperesi határozattal okozott jogsérelem az, hogy az alperesek téves jogszabályok alkalmazásával megfosztották őket attól, hogy egy vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező ásványvíz termelő kútból nyert ásványvizet az irányadó jogszabályok szerint elismertessék, mellyel számukra kárt okoztak. A különféle vizek palackozásáról szóló Együttes rendelet 2. § a) pont 3. alpontja határozza meg a természetes ásványvíz fogalmát, a 3. § (4) bekezdés a) pontja az elismerés feltételeit, mely előírásoknak, továbbá az 5. §-ban, a 2. számú mellékletben foglaltaknak a víz mindenben megfelel.