74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet

a természetes gyógytényezőkről

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének x) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. § (1) A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, amelyek

a) természetes gyógytényező felhasználásával egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytatnak,

b) gyógyfürdőt vagy klímagyógyintézetet létesítenek, tartanak fenn vagy üzemeltetnek,

c) természetes ásványvizet termelnek ki,

d) gyógyvizet vagy gyógyiszapot termelnek ki, palackoznak, illetőleg csomagolnak, valamint ilyen terméket hoznak forgalomba.

(2) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a külön jogszabályban meghatározott, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, a gyógynövények és illóolajok, a kozmetikumok, valamint az állatgyógyászati készítmények.

(3)[1]

(4)[2] Az élelmiszerként emberi fogyasztásra kerülő palackozott természetes ásványvizekről külön jogszabály rendelkezik.

Gyógyhely

2. § (1)[3] A gyógyhely megnevezés egy terület megjelölésére akkor használható, ha azt - a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén - a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Budapest Főváros Kormányhivatala) gyógyhellyé nyilvánítja.

(2) Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha

a) e rendelet szerint elismert természetes gyógytényezővel (gyógyvíz, éghajlat stb.) rendelkezik,

b)[4] a természetes gyógytényező igénybevételének gyógyintézményi feltételei (gyógyfürdő, gyógyszálló) biztosítottak,

c) a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak,

d) a pihenés infrastruktúrájának (közművek, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézmények stb.) kiépítettsége biztosított.

3. § (1) A gyógyhellyé nyilvánítás a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján kezdeményezhető.

(2) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a gyógyhellyé nyilvánítandó település, településrész és a védőterület határvonalának megjelölését az érintett ingatlanok helyrajzi számának feltüntetésével és/vagy az utak, utcák, terek megnevezésével,

b) a gyógyhely jellegének megfelelő sajátos természeti és idegenforgalmi értékek felsorolását,

c) a gyógyhely infrastruktúrájának (közműellátottság, közlekedés, hírközlés, kommunális szolgáltatások, ellátó, szolgáltató intézményhálózat) bemutatását,

d) az 1. számú melléklet szerinti törzsadatlap kitöltésével a terület egyéb jellemző adatait.

(3) A gyógyhellyé nyilvánítás iránti kérelemhez két példányban csatolni kell

a)[5] a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) a gyógyhely, illetve védőterület határai kijelölésére, illetve a mérési pontok megfelelőségére vonatkozó közegészségügyi szakvéleményét,

b)[6] akkreditált laboratórium által végzett 4 évszakos levegőterheltségiszint-mérési eredményeket az 5. számú melléklet szerint,

c)[7] akkreditált laboratórium által végzett zajszintmérési eredményeket a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti mintavételezési módszerrel,

d) az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a terület éghajlati adottságait a tervezett gyógyászati tevékenység szempontjából értékelő szakvéleményét,

e) orvosi véleményt a terület természetes gyógytényezőinek gyógyászati alkalmazási lehetőségeiről, betegségek szerinti javallatairól és ellenjavallatairól,

f) a gyógyhely és védőterületének határvonalát tartalmazó terület-, illetve településrendezési tervet,

g)[8] a települési önkormányzat képviselő-testületének a gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos döntéséről készült irat másolatát.

h)[9] a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) szakvéleményét.

4. § Ugyanazt a települést, településrészt nem lehet gyógyhellyé és üdülőhellyé is nyilvánítani.

5. § (1)[10]

(2)[11] A gyógyhellyé nyilvánításra vonatkozó engedélynek való megfelelést a Budapest Főváros Kormányhivatala szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított huszadik évben ellenőrzi.

6. §[12] A gyógyhelyre vonatkozó előírások és a közegészségügyi követelmények betartását a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során kifogásolható körülményeket, hiányosságot észlel, a követelmények biztosítása érdekében intézkedik, ennek eredménytelenségéről a Budapest Főváros Kormányhivatalát értesíti.

7. §[13] A gyógyhely határát és védőterületét a terület- és településrendezési terven fel kell tüntetni. A gyógyhelyet érintő rendezési terv elfogadása vagy módosítása előtt a Budapest Főváros Kormányhivatala véleményét ki kell kérni.

8. § (1) Gyógyhelyen és annak környékén a betegek gyógykezelését hátráltató, tiltott tevékenység mindaz, ami az éghajlati viszonyokat és a tájjelleget tartósan hátrányosan befolyásolja, vagy a betegek nyugalmát zavarja, gyógyulását hátráltatja. Ilyenek különösen a víz-, por-, füst- és gázszennyezéssel, a levegő kémiai vagy biológiai szennyezésével, bűz keletkezésével, zajjal, valamint a növényállomány és a domborzat megváltoztatásával járó tevékenységek.

(2)[14]

9. § A 2. § (1) bekezdésében foglalt feltétel hiányában a gyógyhely megnevezés vagy ilyen jellegre utaló megjelölés használata megtévesztésre alkalmas és tilos.

Gyógyfürdő, klímagyógyintézet

10. § (1)[15] Azok a létesítmények, amelyek főként természetes gyógytényező felhasználásával folytatnak gyógyító vagy rehabilitációs tevékenységet, az intézmény gyógyászati jellegére utaló, a (2) bekezdésben meghatározott elnevezéssel akkor működtethetők, ha - az üzemeltetéshez egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyeken kívül - e megnevezés használatát a fenntartó vagy az üzemeltető kérelmére a Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezi.

(2)[16] Az (1) bekezdésben említett tevékenységet folytató intézmény (a továbbiakban: gyógyfürdő intézmény) számára a következő elnevezések használata engedélyezhető: gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, éghajlati gyógyintézet, gyógyüdülő, gyógyszálló, gyógyvíz-ivócsarnok, gyógybarlang. Az egyes intézménytípusok tevékenységi körét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3)[17] A megnevezés használatának engedélyezésére irányuló kérelemhez két példányban csatolni kell:

a) a gyógyfürdő és klímagyógyintézet törzsadatlapjának kitöltött példányát és az abban megjelölt iratokat,

b)[18] a létesítmény használatba vételi engedélyét vagy a létesítmény jogszerűségét igazoló hatósági bizonyítványt,

c)[19] a létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét vagy - ha a vizet átveszik - a vízszolgáltató vízjogi üzemeltetési engedélyét és a vízszolgáltatóval megkötött vízátadási szerződés másolatát,

d) az éghajlatnak vagy a barlangi klímának tulajdonítható gyógyeredmények orvosi értékelését,

e) a létesítmény gyógyászati részlegének szervezeti és működési szabályzatát, valamint az alkalmazott természetes gyógytényezők, a kezelési eljárások, a kezelt betegségek és az ellenjavallatok felsorolását.

(4)[20]

11. § (1)[21] Gyógyfürdő intézmény létesítése vagy átalakítása esetén a létesítmény egészségügyi szakmai-tervezési programjához és a gyógyászati részleg kivitelezési tervéhez be kell szerezni a Budapest Főváros Kormányhivatala véleményét a gyógyászati és orvostechnikai követelményekre vonatkozóan.

(2) A 10. § (2) bekezdése szerinti megnevezés használata - az 1. számú mellékletben foglaltakra figyelemmel - akkor engedélyezhető, ha a létesítmény

a) természetes gyógytényezőt önmagában vagy más gyógyító eljárásokkal együtt alkalmaz,

b) egyes megbetegedések kezelésének lehetőségét széleskörűen, illetőleg az intézmény jellegéhez igazodóan, saját gyógyászati részlegén vagy más egészségügyi intézmény kiegészítő szolgáltatásainak igénybevételével biztosítja,

c)[22]

d)[23]

e) a működéséhez szükséges egyéb hatósági engedélyekkel rendelkezik.

(3)[24] A Budapest Főváros Kormányhivatala a gyógyfürdő intézményeket az engedélyezés során - az ellátó kapacitás, valamint az ellátási terület és a gyógyszolgáltatások körének alapulvételével - országos, körzeti vagy helyi jellegűnek minősíti.

12. § (1)[25]

(2)[26] A gyógyfürdő, illetve klímagyógyintézet elnevezésére vonatkozó engedélynek való megfelelést a Budapest Főváros Kormányhivatala szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított huszadik évben ellenőrzi.

(3)[27] A gyógyfürdő- és klímagyógyintézetek egészségügyi tevékenységére egyebekben az egészségügyi szolgáltatást nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Elismert ásványvíz, gyógyvíz, gyógyiszap és egyéb természetes gyógytényezők

13. § (1)[28] Magyarországon kitermelt természetes ásványvizet, természetes ásványi anyagok felhasználásával mesterségesen készült ásványvizet természetes ásványvíz minőségre, valamint gyógyvizet természetes gyógyhatásra utaló elnevezéssel ellátni csak a Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyével lehet. Elismert ásványvizet, gyógyvizet és gyógygázt az előfordulási helyen lehet felhasználni. Elismert gyógyvizet és gyógygázt az előfordulási helyen lehet palackozni és forgalomba hozni. Belső felhasználású gyógyvizek esetében a helyben történő palackozás kötelezettsége alól - a közegészségügyi előírások betartása mellett - a Budapest Főváros Kormányhivatala indokolt esetben felmentést adhat.

(2)[29] Természetes gyógyiszap és természetes ásványi anyagok felhasználásával készült gyógyiszap gyógyászati célra, gyógyhatásra utalással a Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyével használható fel.

(3)[30] Meghatározott terület éghajlatát és a barlangi klímát, valamint az (1) bekezdésben nem említett, talajból nyert más természetes anyagot a Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyével lehet természetes gyógyhatásra utalással gyógyászati célra felhasználni.

14. § (1) A természetes gyógytényező elnevezés használatára vonatkozó engedély (a továbbiakban: elnevezési engedély) tanúsítja a gyógytényező eredeti, természeti minőségének meghatározott célú felhasználásra való megfelelőségét az előfordulási helyen, az előírt feltételek mellett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elnevezési engedély nem helyettesíti a természetes gyógytényező kitermeléséhez, palackozásához vagy csomagolásához és forgalomba hozatalához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - engedélyeket.

(3) Az elnevezési engedély iránti kérelemhez két példányban csatolni kell[31]

a)[32] az elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz, illetőleg a természetes gyógyiszap törzsadatlapját és az abban megjelölt iratokat,

b)[33] ásványvíz vizsgálatára akkreditált laboratórium egy évnél nem régebbi - a 6. számú melléklet szerinti - helyszíni akkreditált mintavételen alapuló, teljes körű ásványvíz, gyógyvíz, illetőleg iszapvizsgálat mikrobiológiai, teljes körű kémiai vizsgálatának eredményét,

c)[34] a megyei kormányhivatal közegészségügyi szakvéleményét a kitermelés körülményeiről,

d) a gyógyhatást bizonyító vizsgálatok (megfigyelések) eredményeinek orvosi értékelését, ha a kérelem gyógyvíz vagy természetes gyógyiszap megnevezés engedélyezésére vonatkozik.

e)[35] az NNGYK közegészségügyi szempontú szakvéleményét a gyógytényező felhasználhatóságának formájára (külsőleg, belsőleg), feltételeire, a korlátozással fogyasztható vizek fogyasztási előírásaira, valamint az esetleges víz- és iszapkezelési technológiai eljárásokra vonatkozóan.

(4)[36]

15. § (1) Elismert természetes ásványvíz, illetőleg gyógyvíz elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a víznyerőhelyen kifolyó víz eredete és minősége megfelel a 2. számú mellékletben foglaltaknak.

(2)[37] Az (1) bekezdés szerint elismert természetes ásványvíz, illetőleg gyógyvíz elnevezés használatára vonatkozó engedélynek való megfelelést a Budapest Főváros Kormányhivatala szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított[38]

a) hatodik évben ellenőrzi, ha az engedély szerinti víz belső felhasználásra,

b) tizedik évben ellenőrzi, ha az engedély szerinti víz külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásra

alkalmas.

(3) A víznyerőhely üzemeltetője időszakos minőségellenőrző vizsgálatot köteles - saját költségére - végeztetni a 14. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgálat időpontjától számított

a) ötévenként teljeskörűen, ha az elnevezési engedély szerint az elismert természetes ásványvíz vagy gyógyvíz külsőleg történő felhasználásra alkalmas,

b)[39] háromévenként teljeskörűen, ha az elnevezési engedély szerint az elismert természetes ásványvíz vagy gyógyvíz belsőleg történő felhasználásra alkalmas.

(4)[40] A (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredményét nyolc napon belül másolatban meg kell küldeni a Budapest Főváros Kormányhivatalának.

16. § (1)[41] Azt a gyógyvizet, amely az elnevezési engedély szerint belsőleg történő felhasználásra alkalmas - az engedélyben foglalt előírások betartásával - a Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyével lehet palackozni, és forgalomba hozni. Az ügyfél kérelmére egy eljárásban kell elbírálni az elnevezési engedélyre, a palackozásra és a forgalomba hozatalra vonatkozó kérelmet.

(2) A gyógyiszap kitermelésére, csomagolására és a csomagolt termék forgalomba hozatalára a gyógyiszap elnevezési engedélyben foglalt előírásokat a 3. számú melléklet figyelembevételével kell megállapítani.

(3)[42] A gyógyiszap elnevezésére vonatkozó engedélynek való megfelelést a Budapest Főváros Kormányhivatala szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított tizedik évben ellenőrzi.

17. §[43]

18. § (1)[44] Egyéb természetes gyógytényezők gyógyászati célra - természetes gyógyhatásra utalással történő - felhasználását a Budapest Főváros Kormányhivatala a felhasználó kérelmére akkor engedélyezi, ha az a kérelmező saját költségére elvégeztetett vizsgálatokkal igazolja, hogy a természetes gyógytényező a 4. számú mellékletében meghatározott feltételeknek - az ott megjelölt dokumentumokkal bizonyíthatóan - megfelel.

(2)[45] Az (1) bekezdés szerinti engedélynek való megfelelést a Budapest Főváros Kormányhivatala szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított tizedik évben ellenőrzi. Az időszakos minőségellenőrző vizsgálatok fajtáit és gyakoriságát a 4. számú melléklet tartalmazza. A vizsgálatok elvégzése vagy elvégeztetése a felhasználó kötelezettsége.

19. § (1)[46] A természetes gyógytényező gyógyhatása akkor tekinthető bizonyítottnak, ha feltételezett hatását tudományosan elismert módszerek szerint lefolytatott orvosi megfigyelések megfelelően dokumentált és kiértékelt eredményei igazolják. A gyógyvízzé minősítési eljárás során az orvosi megfigyeléseket nem kell lefolytatni, ha a vizet adó kút vagy forrás egy, már korábban gyógyvíz minősítést kapott kút vagy forrás védőterületén, védőidomán belül van, azonos vízadó rétegből kapja a vizet, és a két víz kémiai összetétele a természetes ingadozás határain belül megegyezik.

(2)[47] A gyógyhatást igazoló orvosi megfigyelésekre az emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó előírásokat megfelelően alkalmazni kell.

(3)[48] Az orvosi megfigyeléseket akkor lehet megkezdeni, ha annak a víz, iszap, klíma vagy más természetes anyag előzetes minőség-meghatározása és mikrobiológiai jellemzői alapján nincs akadálya, és a megfigyelések lefolytatását a megyei kormányhivatal engedélyezte.

(4)[49] Az orvosi megfigyelések értékelését - amely tartalmazza a javallatokat, ellenjavallatokat és az alkalmazási előírásokat is - a Budapest Főváros Kormányhivatala a feladatkör szerinti szakmai kollégium szakvéleményének figyelembevételével bírálja el.

20. § (1) Külföldről származó természetes ásványvizet, gyógyvizet és gyógyiszapot csak fogyasztói (végső felhasználásra alkalmas) kiszerelésben lehet külföldről behozni.

(2) Külföldről származó palackozott, természetes ásványvíz behozatalára és belföldi forgalomba hozatalára az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

21. § (1)[50] A külföldről származó palackozott gyógyvíz hazai forgalomba hozatalát az importáló kérelmére a Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezi.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a palackozott gyógyvíz nemzetközi gyakorlatban elfogadott módon összeállított, egy évnél nem régebbi egészségügyi bizonylatát - amit a származási ország arra jogosult egészségügyi hatósága állított ki - és annak hiteles magyar nyelvű fordítását. Az egészségügyi bizonylat legszükségesebb tartalmi követelményei:

aa) a palackozott gyógyvíz elnevezése,

ab) a palackozó üzem neve és telephelye,

ac) a töltéshez felhasznált víz természetes ásványvíz minőségét tanúsító vízanalízis és földtani eredet-meghatározás,

ad) a származási hely országában a víz gyógyhatását bizonyító orvosi szakvélemények, valamint a javasolt alkalmazási területek, az ellenjavallatok és a fogyasztásra vonatkozó előírások,

ae) az egészségügyi bizonylatot kiállító neve, címe és a bizonylat kiállításának időpontja;

b) a magyar nyelvű (pót) címke szövegtervezetét, amely tartalmazza:

ba) a gyógyvíz elnevezését,

bb) a származási ország, az importáló és forgalmazó nevét,

bc) a palackozott víz kémiai jellegére vonatkozó minősítést és/vagy a teljes vegyelemzést a vízvizsgálati eredmény alapján, számának feltüntetésével,

bd) a minőségmegőrzési időtartamot,

be) a fogyasztásra vonatkozó javallatot, ellenjavallatot, és a konkrét fogyasztási előírásokat,

bf)[51] a forgalomba hozatali engedély számát

(3)[52] Az importáló a külföldi palackozott gyógyvíz előmintáját - a (2) bekezdésben meghatározott iratokkal együtt - vizsgálatra az NNGYK-nak küldi meg. Az NNGYK a vizsgálati eredményt és értékelő szakvéleményét hatvan napon belül közli a kérelmezővel, és egyidejűleg az iratokat a forgalomba hozatal engedélyezése érdekében a Budapest Főváros Kormányhivatalához továbbítja.

(4)[53] A Budapest Főváros Kormányhivatala a rendelkezésre álló iratok, az NNGYK szakvéleménye alapján - a gyógyvíz javallatai, ellenjavallatai és a fogyasztási előírások tekintetében a feladatkör szerinti szakmai kollégium szakvéleményének figyelembe vételével - dönt a forgalomba hozatal engedélyezéséről.

(5)[54] A forgalomba hozatalra vonatkozó engedélynek való megfelelést a Budapest Főváros Kormányhivatala szükség szerint, de legalább az engedély jogerőre emelkedésétől számított tizedik évben ellenőrzi.

(6)[55] Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan palackozott gyógyvíznek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

(7)[56] A (6) bekezdés vonatkozásában a Budapest Főváros Kormányhivatala határozatban állapítja meg, hogy a fogyasztók védelme tekintetében fennáll-e az egyenértékű védelem. Az egyenértékű védelem igazolására a származási ország gyógyvizekre vonatkozó jogszabályainak magyar nyelvű szövegét, valamint egy évnél nem régebbi - a 6. számú melléklet szerinti - vízvizsgálati eredményeket kell benyújtani.

(8)[57] Az importőr vagy a forgalmazó legkésőbb a forgalomba hozatal előtt harminc nappal köteles a Budapest Főváros Kormányhivatalának bejelenteni a palackozott gyógyvíz származási helyét és elnevezését.

Közös rendelkezések

22. § (1)[58] A gyógyhelyekről, a gyógyfürdő- és klímagyógyintézetekről, a Magyarországon kitermelt elismert természetes ásványvizekről, gyógyvizekről, gyógyiszapokról és az egyéb természetes gyógytényezőkről, valamint a külföldről behozott és az e rendelet előírásai szerint bejelentett palackozott gyógyvizekről a Budapest Főváros Kormányhivatala nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a gyógyhellyé nyilvánítás, illetőleg az elnevezés engedélyezése iránti kérelmen, valamint a külföldi palackozott gyógyvíz bejelentése során előterjesztett adatokon alapul.

(2)[59] A törzsadatlapon szereplő adatokban bekövetkezett változást az engedély jogosultja köteles minden év december 15. napjáig bejelenteni a Budapest Főváros Kormányhivatalának.

(3)[60]

23. §[61] (1)[62] A Budapest Főváros Kormányhivatala által e jogszabály szerint lefolytatott eljárásokért az eljárás kezdeményezője - külön jogszabályban meghatározott mértékű - igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

(2)[63]

Záró rendelkezések

24. § (1) E rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(2) Ahol korábbi jogszabály gyógyfürdőintézményről rendelkezik, ott gyógyfürdő, illetve klímagyógyintézetet kell érteni.

(3)[64]

(4)[65] A rendelet hatálybalépése előtt kiadott a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó engedélyek időbeli hatályát a rendelet hatálybalépésének napjától kell számítani.

(5)[66]

Dr. Gógl Árpád s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez

A gyógyfürdő intézmény típusai és a törzsadatlap tartalma[67]

I.

Intézet-típusok

1. Gyógyfürdő: az a létesítmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (pl. gázelőfordulás) felhasználásával fürdőkezelést (balneoterápiát) nyújt vagy elismert ásványvíz, hévíz, illetőleg melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok alkalmazásával együtt, teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt.

2. Mozgásszervi betegek rehabilitációját ellátó nappali kórház: az a létesítmény, mely járóbeteg-ellátás keretében teljes körű fizioterápiás ellátást nyújt kórházi jellegű körülmények között, a betegek napközbeni benttartózkodásával, főként természetes gyógytényező alkalmazásával.[68]

3. Gyógyfürdőkórház: a nem közvetlenül területi betegellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet, amely meghatározott betegségben szenvedők gyógyítását, főként természetes gyógytényezők alkalmazásával végzi. A gyógyfürdőkórház járóbeteg-részleggel is rendelkezhet.

4.[69]

5. Éghajlati gyógyintézet: az a létesítmény, amely a helyi földrajzi adottságokból eredő sajátos éghajlati tényezők (a levegő tisztasága, hőmérséklete, páratartalma, a napfény stb.) felhasználásával nyújt gyógyító és rehabilitációs kezelést.[70]

6. Gyógyüdülő: az a létesítmény, amely az igénybevételére jogosultak részére üdülés keretében - saját gyógyászati részlegén vagy más gyógyintézmény kiegészítő szolgáltatásainak igénybevételére - a természetes gyógymódok orvosi felügyelet melletti igénybevételét is lehetővé teszi.

7. Gyógyszálló: az a kereskedelmi szálláshely, amely vendégei számára természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít.[71]

8. Gyógyvíz-ivócsarnok: gyógyvizet szolgáltat ki közvetlenül a fogyasztók részére a helyszínen történő (kúraszerű) fogyasztás céljából.

9. Gyógybarlang (barlangterápiás intézet): megfelelően kialakított és berendezett természetes barlangképződmény vagy más föld alatti térség (bánya, táró) bizonyítottan gyógyhatású különleges légköri viszonyait használja fel egyes betegségek kezelésére. A létesítményhez funkcionálisan kapcsolódik a betegek elszállásolására alkalmas felszíni épület, a kezelés azonban járóbeteg-ellátás keretében is igénybe vehető.

II.

A törzsadatlap tartalma

1. Általános adatok

1.1 A létesítmény neve az engedély benyújtásakor

1.2 A létesítmény neve a minősítést követően

1.3 A létesítmény helye (megye, település, utca, házszám)

2. A fenntartó neve, címe

3. Az üzemeltető neve, címe

4. A létesítmény fekvése

5. A létesítmény területe

5.1 Összesen

5.2 Beépített

5.3 Gyógyászati részleg

5.4 Zöldterület

6. Az intézmény típusa

7. Az intézmény kategóriája

országos regionális helyi

8. A létesítmény vízellátásra vonatkozó adatok

8.1 Közműhálózatból származó víz

8.2 Felszíni víz

8.3 Felszín alatti víz

8.4 Saját vízmű

8.5 Egyéb

9. A gyógyászati célra használt víz minősége

9.1 Gyógyvíz

9.2 Elismert természetes ásványvíz

9.3 Egyéb víz

10. A saját vízbázis adatai (kutanként)

10.1 A kút megnevezése

10.2 A kút kataszteri száma

10.3 Átlagos üzemi vízhozam

10.4 Vízhőfok

10.5 A víz minősítése

10.6 A víz kémiai jellege

11. Az átvett vízre vonatkozó adatok

11.1 Mennyiség

11.2 Minőség

12. A gyógyászati célra használt vízre vonatkozó vízgazdálkodási adatok

12.1 Előírás szerinti vízigény

12.2 Engedélyezett saját vízkitermelés

12.3 Tényleges felhasználás

12.4 Hévízfelhasználás

12.5 Újra felhasznált (tisztított, fertőtlenített) víz

13. A szennyvízelvezetés

13.1 Elvezetés közcsatornába

13.2 Elszállítás közcsatornába

13.3 Befogadóba vezetés tisztítással

13.4 Befogadóba vezetés tisztítás nélkül

13.5 Egyéb

14. Lakóházak, betegszobák

14.1 Száma

14.2 Férőhely összesen

14.3 Egyágyas

14.4 Kétágyas

14.5 Lakosztály/appartman

14.6 Összenyitható szobák

14.7 Mozgássérültek számára kialakított szobák

14.8 Öt- vagy többágyas

14.9 Fürdőszobás szobák száma

14.10 Közös használatú illemhelyek befogadóképessége

14.11 Közös használatú fürdőszobák befogadóképessége

15. Fürdő befogadóképessége

15.1 Gyógyászati célú fürdő

15.2 Termálfürdő

15.3 Egyéb fürdő (uszoda, strand)

16. Gyógymedence

16.1 Gyógymedencék száma

16.2 Mérete

16.3 Befogadóképessége

16.4 Fedettsége (nyitott, időszakosan zárt, zárt, védőtetős)

16.5 Hőfoka

16.6 Üzemmódja

16.6.1 töltő-ürítő

16.6.2 vízforgatás

17. Egyéb

17.1 Kád

17.2 Zuhany

17.3 Gőzkamra

17.4 Hőlégkamra

17.5 Szauna

17.6 Vetkőzőhely

17.6.1 kabinos

17.6.2 szekrény

17.6.3 vállfás (közös)

18. Gyógyászati ellátás

18.1 Fekvőbeteg-ellátás adatai

18.1.1 osztály(ok) részlegek száma, megnevezése

18.1.2 osztály(ok) részleg(ek) ágyszáma

18.2 Nappali kórház

18.2.1 osztály(ok) részleg(ek) száma, megnevezése

18.2.2 osztály(ok) részleg(ek) ágyszáma

18.3 Gyógybarlang

18.3.1 alapterülete

18.3.2 betegek elhelyezésére szolgáló terület

18.3.3 pihenőhelyek száma

18.3.4 a betegek elhelyezésére szolgáló épület, férőhelyei száma, távolsága, megközelíthetősége

19. A gyógykezeléshez felhasznált természetes gyógytényező (gyógyvíz, elismert ásványvíz, nem minősített ásványvíz, hévíz, gyógyiszap, éghajlat, barlangi klíma, egyéb)

20. Az igénybe vehető gyógyászati ellátások

20.1 Vízgyógyászati ellátás (balneo-hidroterápia) (medencefürdő, kádfürdő, iszapkezelés, iszapfürdő, súlyfürdő, szénsavas fürdő, tófürdő, rekeszes villanyfürdő, villanykádfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, sós fürdő, zuhanykezelés, mesterséges gyógyszeres fürdő, fogínyzuhany, víz alatti gyógytorna, ivókúra, egyéb)

20.2 Fizikoterápia (súlyhúzásos ágykezelés, masszázs, orvosi masszázs, inhalálás, egyéni gyógytorna, csoportos gyógytorna, széndioxidgáz kezelés, infravörös, ultraibolya, galván (stabil galván) iontoforézis, ingeráram, rövidhullám, mikrohullám, ultrahang, parafin pakolás, glisson, elektromos súlyhúzásos ágykezelés, egyéb)

20.3 Gyógybarlang kezelés

20.4 Egyéb klímaterápia

20.5 Egyéb egészségügyi ellátás

21. A gyógykezelésre javasolt betegségcsoportok

21.1 Mozgásszervi betegségek

21.2 Légzőszervi betegségek

21.3 Nőgyógyászati betegségek

21.4 Gyomor-bélrendszeri betegségek

21.5 Szív- és érrendszeri betegségek

21.6 Bőrgyógyászati betegségek

21.7 Egyéb betegségek

21.8 Betegségek, amelyek esetében az intézményben történő gyógykezelés ellenjavalt

22. Diagnosztikai vizsgálatok

22.1 Laboratóriumi vizsgálat van - nincs, más intézmény végzi - nem végzi

22.2 Röntgen vizsgálat van - nincs, más intézmény végzi - nem végzi

22.3 Kardiológiai vizsgálat van - nincs, más intézmény végzi - nem végzi

22.4 Légzésfunkciós vizsgálat van - nincs, más intézmény végzi - nem végzi

22.5 Egyéb vizsgálat és konzíliáriusi lehetőség

23. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók

- orvosok száma, szakterületi és szakképesítés szerinti bontásban, ebből főállású, részfoglalkozású

- egészségügyi szakdolgozók száma szakképesítés szerinti bontásban, ebből főállású, részfoglalkozású

- a betegellátásban közvetlenül részt vevő egészségügyi szakképzéssel nem rendelkező

24. Gyógyászati gép- és műszerállomány

25. A létesítmény működése

25.1 Önállóan, elkülönült szervezeti egységként

25.2 Állandó, idény üzemű, állandó üzemű részleggel

25.3 Működési napok száma/hét

25.4 Napi kezelési turnusok száma, időtartama

25.5 Igénybevétel módja orvosi beutalóval, közvetlen igénybevétel

26. A létesítmény gyógyászati ellátását kiegészítő (bázisintézmény) adatai

26.1 Megnevezése

26.2 Megközelítése

26.3 A nyújtott egészségügyi szolgáltatások megnevezése

27. A legközelebbi kórház adatai

27.1 Megnevezés

27.2 Távolsága

28. A létesítmény és környezetének ellátottsága (1000 m-en belül)

(szálloda, panzió/fogadó, turistaszállás, üdülő-nyaralóház, kemping, fizető-vendéglátás, egyéb szálláshely, üdülő, étterem, vendéglő, egyéb kereskedelmi vendéglátóhely, élelmiszerüzlet, áruház, gyógyszertár, posta, távhívásba bekapcsolt távbeszélő állomás, nyilvános távbeszélő állomás, taxi állomás, parkolóhely, kulturális létesítmény, sportlétesítmény, pénzváltóhely, egyéb)[72]

29. A létesítmény megközelíthetősége

29.1 Vasúttal

29.2 Távolsági, helyközi autóbusszal

29.3 Helyi közlekedéssel

29.4 Hajóval

29.5 Repülővel

29.6 Közúton

2. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez

Elismert természetes ásványvíz, gyógyvíz jellemzői és a törzsadatlap tartalma

I. Elismert ásványvíz

1. Természetes ásványvíz (a továbbiakban: ásványvíz), amely

a) természetesen vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó rétegből származik,

b) eredeténél fogva tiszta, antropogén szennyeződéstől mentes,[73]

c) az adott felhasználási formában mikrobiológiai, fiziko-kémiai és radioaktív tulajdonságait tekintve az emberi egészségre ártalmatlan,[74]

d) összetétele, oldott szilárd ásványi anyag tartalma a víznyerő helyen - a természetes ingadozás határain belül - közel állandó, és

e) oldott összes ásványi anyag tartalma literenként legalább 1000 mg, vagy az oldott összes szilárd ásványi anyag tartalma 500-1000 mg/l között van és tartalmazza az alább felsorolt aktív biológiai anyagok valamelyikét

ea) külsőleg történő felhasználásban:[75]

eb) belsőleg történő felhasználásban:[76]

Nem tekinthető ásványvíznek a víz - abban az esetben sem, ha egyébként megfelelne az a)-e) pontokban foglalt követelményeknek -, ha

- közösségi ivóvízellátó hálózatról nyerik, vagy

- eltérő kémiai jellegű és összetételű vizek elegyítésével nyerik, vagy

- összetétele emberi beavatkozás során alakult ki (pl. bányavíz).

2. Az elismert ásványvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából:

a) Külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban elismert ásványvíz az a víz, amely megfelel az 1. pontban foglalt feltételeknek.

b) Belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban elismert ásványvíz az a víz, amely

ba) az 1. pontban foglalt feltételeknek megfelel, és

bb) biológiai vízigény teljes vagy részleges kielégítésére - előírásai szerint - korlátozás nélkül vagy korlátozással (fogyasztási előírások betartása mellett), alkalmas.

Korlátozás nélkül fogyasztható az az ásványvíz, amely az ásványi anyagokat emberi szervezet számára optimális vagy közel optimális koncentrációban tartalmazza, és így a biológiai vízigény teljes vagy részleges kielégítésére egyaránt alkalmas.

Korlátozással fogyasztható az az ásványvíz, amely ásványi anyagokat és/vagy biológiai aktív természetes anyagokat olyan mennyiségben tartalmaz, hogy annak fogyasztása kisebb mennyiségben előnyös, de nagyobb mennyiségben nem kívánatos lehet és ezért fogyasztását korlátozni szükséges.

3. Belsőleg (ivásra, inhalálásra, palackozási célra) az az elismert ásványvíz használható fel,

a) amely az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra alkalmas,

b) amelyet fizikai úton történő vas és/vagy mangántalanítás és/vagy gáztalanításon túl más kezelésnek nem vetettek alá,

c) amelyhez széndioxidon kívül semmilyen más anyagot nem adtak hozzá,

d) amely a víznyerőhelyről a palackozó üzembe zárt rendszerben (csővezetéken) úgy érkezik, hogy ez alatt nem veszít eredeti tulajdonságaiból (az esetleges gáztalanítás hatását kivéve) összetétele nem változik és mikrobiológiai szempontból nem szennyeződik.

Az elismert ásványvíz palackozására egyebekben az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokat.[78]

4. Az elismert ásványvíz külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásánál a fürdési hőmérséklet beállításakor és a vízkezelési technológiák megválasztásakor olyan eljárást kell alkalmazni, amelyek a víz biológiai aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja.

II. Gyógyvíz

1. Gyógyvíz az olyan természetes ásványvíz, amelynek bizonyított gyógyhatása van.

2. A gyógyvíz elnevezés használatának engedélyezése szempontjából

a) külsőleg történő (fürdővízkénti) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely megfelel a külsőleg történő felhasználású ásványvíz követelményeinek, továbbá a természetes ásványi anyagok (kőzetek) vízzel történő kilúgozása során keletkező, oldott ásványi anyag tartalma, kémiai jellege állandó, egészségkárosító anyagokat nem tartalmaz,

b) belsőleg történő (ivási, palackozási, inhalálási célú) felhasználásban gyógyvíz az a víz, amely

ba) megfelel az ásványvíz követelményeinek, és

bb) fogyasztási előírások betartása mellett iható vagy inhalálásra alkalmas, és

bc) ilyen felhasználásban bizonyított gyógyhatása van.

3. A gyógyvíz fürdővízkénti felhasználásánál a fürdési hőmérséklet beállításánál és vízkezelési technológia megválasztásánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz biológiailag aktív alkotórészeit a legkevésbé károsítja.

4. Az elnevezési engedélye szerint belsőleg történő felhasználásra szolgáló gyógyvizet az alábbi eltérésekkel lehet az elismert ásványvizekre vonatkozó előírások szerint felhasználni, palackozni:

a) gasztroenterológiai orvosi szakvélemény alapján a címkén fel kell tüntetni a javallatokat, ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat,

b) minden további eltérés csak a gyógyvíz elnevezési engedélyében meghatározott, a Budapest Főváros Kormányhivatala által adott egyedi felmentés alapján lehetséges.[79]

III. A természetes ásványvíz és gyógyvíz törzsadatlapjának tartalma

Általános adatok:

1. A víznyerőhely azonosító adatai

1.1 Megye

1.2 Település

1.3 Közelebbi helymegjelölés

1.4 Kút/forrás neve

1.5 Országos kútkataszteri száma

2. A fenntartó neve, címe

3. Az üzemeltető neve, címe

4. Vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedély[80]

4.1 Kiadó vízügyi hatóság[81]

4.2 Az engedély száma, kelte

4.3 Módosítás(ok) száma, kelte

4.4 Védőterületet, védőidomot kijelölő határozat száma, kelte

5. A víz minősítésére vonatkozó kérelem (elismert ásványvíz külsőleg belsőleg történő felhasználásra)

6. A víz elnevezésére vonatkozó javaslat

A víznyerőhely műszaki adatai

1. A kútfúrás (forrásfoglalás) befejezésének időpontja (év)

2. Terepszintjének magassága

3. A terepszinthez viszonyított létesítéskori talpmélység

4. A víztermelésbe állított mélységköz

5. Nyugalmi vízszint +-m/terepszint

6. Átlagos üzemi vízszint +-m/terepszint

7. Üzemi vízhozam l/perc

8. Üzemi vízhőmérséklet

9. A víztermelésnél alkalmazott elsődleges vízkezelés módja

9.1 Gáztalanítás (CH4, CO2)

9.2 Vízkőképződés megelőzése

9.3 Vastalanítás, mangántalanítás

9.4 Egyéb

10. Vízjogi engedély szerinti víztermelés (m3/nap)

11. Tényleges víztermelés (m\3/nap)

12. Vízhasznosítás megoszlása (m\3/nap)

12.1 Gyógyfürdő intézmények vízellátása

12.2 Palackozás

12.3 Egyéb fürdők vízellátása

12.4 Ivóvízellátás

12.5 Egyéb

12.6 Nem hasznosul

Mellékletek (két példányban kell benyújtani):

1. Általános helyszínrajz (M(1:1000), amely feltünteti a minősítendő vizet adó víznyerőhelyet (kutat, forrást); annak a vízjogi üzemeltetési engedélyben vagy önálló védőterületi engedélyben kijelölt belső és külső védőövezeti határát; a külső védőövezeti határon belüli egyéb, kútkataszteri számmal jelölt víznyerőhelyeket és más létesítményeket (építményeket, szennyvízcsatorna nyomvonalát, szennyvíztisztító berendezést stb.).

2. A kútfej/forrásfoglalás műszaki rajza (M=1:50).

3. A minősítendő vizet adó víznyerőhely vízjogi üzemeltetési engedélyének másolata. Ennek hiányában a vízjogi létesítési engedély másolata, amely tartalmazza a kitermelni kívánt (lekötött) vízmennyiséget.[82]

4. A víznyerőhely vízföldtani (hidrogeológiai) naplója.

4.1 A kútra vonatkozó általános tájékoztató, illetve azonosító adatok

4.2 A létesítés technológiájára vonatkozó információk

4.3 A létesítés során harántolt földtani rétegsor leírása

4.4 A létesítés közben esetleg elvégzett rétegpróbá(k) ismertetése

4.5 A kút végleges műszaki kialakításának dokumentálása

4.6 A végleges kútkiképzéshez tartozó vízszolgáltatási adatok, vízvisszatöltődési eredmények

4.7 A kútkiképzéshez tartozóan elvégzett mellékmunkák jellemzői

4.8 A végleges kiképzésű kút vízminősége

4.9 A kutat létesítő kivitelező adatai

4.10 A vízföldtani napló készítőjének cégszerű aláírása

Mellékletek:

1. Helyszínrajz a kút körzetének 4 km2 területéről 1:25000 méretarányban

2. Részletes helyszínrajz a kút körzetéről 1:1000 méretarányban

3. Vízhozam diagram

4. Áramlásmérés

5. Visszatöltődés mérési eredménye és visszatöltődési görbe

6. Gáz-víz viszony vizsgálata (rétegpróbáé is)

7. Vízvizsgálati eredmény (rétegpróbáé is)

8. Mélységi vízvizsgálati eredmény

9. Vízföldtani és műszaki szelvény

10. Geofizikai mérések diagramjai

11. Egyéb vizsgálati eredmények

12. Kivitelezés kezdete

13. Kivitelezés befejezése

14. Kivitelező neve és címe

15. Vezető fúrómester neve

16. Az összeállításért felelős személy neve

17. A vízföldtani napló kiállításának kelte

5. Ásványvíz vizsgálatra akkreditált laboratórium helyszíni és a törzskönyvezéshez szükséges teljes körű laboratóriumi vizsgálatának eredménye, mely a kérelem benyújtásától számított egy éven belül, a kút üzemszerű állapotában történt mintavétel alapján készült.

6. Az NNGYK közegészségügyi szempontú szakvéleménye teljes körű laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján.[83]

3. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez

Természetes gyógyiszap, kitermelése, csomagolása és a törzsadatlap tartalma

1. Természetes iszap (lápföld, tőzeg stb.) - e jogszabály alkalmazásában - az a vízi környezetben természetes úton keletkezett ásványi és növényi eredetű anyag, amely előfordulási formájában vagy őrölt állapotban jellemzően iszapszerű és jelentős vízmegkötő képességgel rendelkezik.

2. Természetes gyógyiszap (a továbbiakban: gyógyiszap) az a természetes iszap, amelynek összetétele ismert, az emberi egészségre ártalmas anyagot nem tartalmaz, kitermelésének körülményei a közegészségügyi előírásoknak megfelelnek, és eredeti összetételének minden megváltoztatása nélkül az adott felhasználási formában tudományosan elismert gyógyhatással rendelkezik.

3. A gyógyiszap kitermelője, illetőleg csomagolója az, aki e tevékenységek folytatására engedélyt kapott (a továbbiakban: engedélyes).

Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy a gyógyiszapot az elnevezési engedélyében és a kitermelésre, illetőleg csomagolásra vonatkozó engedélyben foglaltak szerint állítsák elő.

3.1. Ha a gyógyiszap kitermelése a vizek természetes viszonyaiba való beavatkozással jár, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek az - a kitermelés engedélyezéséhez adott szakhatósági hozzájárulásában meghatározott - előírásait is be kell tartani.[84]

3.2. A csomagolás csak a kitermelő helyen vagy annak közvetlen közelében történhet.

Csomagolás alatt a kitermelt gyógyiszap egészségügyi intézményben történő felhasználásra való előkészítésével járó műveleteket (szikkasztás-szárítás, őrlés, homogenizálás, osztályozás, csomagolás, raktározás) kell érteni, mely műveletek a gyógyiszap minőségét, gyógyászati hatékonyságát nem befolyásolhatják.

A gyógyiszapnak iszap-kompressz vagy más hasonló - közvetlenül a fogyasztónak szánt - végső felhasználásra alkalmas formában való feldolgozására a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

3.3. A kitermelés és a csomagolás csak e tevékenységek engedélyezése során jóváhagyott részletes technológiai leírás szerint történhet. Ettől eltérni csak az engedély módosításával lehet. A technológiai leírásnak tartalmaznia kell a technológiai folyamathoz igazodóan a közegészségügyi követelmények, valamint a gyógyiszap eredeti minősége megőrzéséhez szükséges technikai és/vagy szervezési feltételek biztosítását.[85]

3.4. A gyógyiszap kitermelő, illetőleg csomagoló helyen ki kell jelölni egy megfelelő szakképesítéssel rendelkező felelős személyt, akinek az irányítása alatt e tevékenységet végzik. A kitermelésben, illetve a csomagolásban részt vevő személyek feladatait és egymással való munkakapcsolatukat munkaköri leírásban pontosan rögzíteni kell.

3.5. A kitermelt, illetőleg csomagolt tételekről nyilvántartást kell vezetni, melynek legszükségesebb tartalmi követelményei a következők:

- mennyiség, termelési (gyártási) tételszám megjelölése,

- technológiai műveletek leírása, időpontjának feltüntetése,

- az elvégzett termelésközi ellenőrzések eredményeinek megjelölése, vagy a vizsgálati jegyzőkönyvre utalás,

- a végtermék minőség-ellenőrzésének módja, eredménye,

- a kiszállításra kerülő termelési tételek, a döntésért felelős személy aláírása és dátuma,

- a minőségi kifogások, reklamációk nyilvántartása, kivizsgálásuk eredményének és az ahhoz kapcsolódó intézkedésnek a feltüntetése, a döntésért felelős személy aláírásával és dátummal ellátva.

A törzsadatlap tartalma

1. Általános adatok

1.1 A létesítmény neve

1.2 A létesítmény helye

1.3 Tulajdonos neve, címe

1.4 Fenntartó neve, címe

1.5 Üzemeltető neve, címe

2. A gyógyiszap jellege

3. A kitermelés módja

4. A kitermelés során alkalmazott műveletek (szikkasztás, szárítás, őrlés, egyéb)

5. A kitermelés technológiai leírása

6. A csomagolás módja

7. A kitermelés felelős vezetőjének szakképesítése.

4. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez

Egyéb természetes gyógytényezők és a törzsadatlap tartalma

1. A talajból nyert - természetesen előforduló vagy mesterségesen feltárt - feltételezett gyógyhatással rendelkező anyagnak (pl. gáznak) gyógyhatásra utalással gyógyászati célra való felhasználása akkor engedélyezhető, ha

a) összetétele ismert és közel állandó,

b) egészségre ártalmas anyagot - az adott felhasználási formában - nem tartalmaz,

c) eredeti összetételének minden megváltoztatása nélkül, az előfordulási helyen, a tervezett felhasználási feltételek között tudományosan elismert gyógyhatással rendelkezik.

2. Az 1. a)-c) pontokban foglaltak igazolására az engedély iránti kérelemhez csatolni kell

a) egy akkreditált laboratórium egy évnél nem régebbi helyszíni akkreditált mintavételen alapuló elemzését és értékelő szakvéleményét az 1. a)-b) pontban foglaltakra vonatkozóan,[86]

b)[87]

c) a gyógyhatást igazoló orvosi megfigyelések eredményének értékelését (ami kiterjed az ártalmatlanság igazolására, a javallatok és ellenjavallatok meghatározására, valamint a rendeltetésszerű gyógyászati felhasználás feltételeinek részletes leírására).

3. Egy terület éghajlati tényezőinek jellemzése és feltételezett hatásának vizsgálata a gyógyászatban két szempontból bír jelentőséggel:

a) az éghajlat mint természetes gyógytényező, amely az átlagostól eltérő ingergazdag vagy ingerszegény jellegénél fogva az orvosi megfigyelések szerint egyes megbetegedések gyógyítását elősegíti,

b) az éghajlat mint gyógyhelyi környezeti adottság, amely más természetes gyógytényezőkkel folytatott gyógykúra sikerét nem befolyásolhatja hátrányosan.

4. Az éghajlat mint természetes gyógytényező [3. a) pont] az alábbi szakvélemények alapján bírálható el:

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakvéleménye a helyszínen működő vagy a leendő hasznosító költségére telepített klímaállomás mérési eredményei alapján,

b)[88]

c) orvosi szakvélemény a gyógyhatást bizonyító megfigyelések eredményeiről,

5. Az éghajlat mint környezeti adottság [3. b) pont] egy terület gyógyhellyé nyilvánítása szempontjából bír jelentőséggel és az OMSZ szakvéleménye alapján bírálható el.

6. Időszakos ellenőrző vizsgálat

Az éghajlat mint természetes gyógytényező jellemzőit a helyszíni klímaállomások által az OMSZ utasításai és felügyelete mellett folyamatosan ellenőrizni kell.

A föld alatti térségek mikroklímáját befolyásoló ellenőrző mérések körét és gyakoriságát a Budapest Főváros Kormányhivatala határozza meg.[89]

Az éghajlatot mint a gyógyhelyi kúrák sikerét befolyásoló környezeti adottságot [3. b)-5. pont], akkor kell felülvizsgálni, ha rosszabbodásra utaló jelek tapasztalhatók.

A törzsadatlap tartalma

1. Általános adatok

1.1 A létesítmény neve

1.2 A létesítmény helye

1.3 Tulajdonos neve, címe

1.4 Fenntartó neve, címe

1.5 Üzemeltető neve, címe

2. A gyógytényező jellege

3. Kitermelés esetén annak módja

4. A kitermelés során alkalmazott műveletek

(szikkasztás, szárítás, őrlés, egyéb)

5. A kitermelés technológiai leírása

6. A csomagolás módja

7. A kitermelés felelős vezetőjének szakképesítése.

5. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez[90]

1. A gyógyhely megnevezés használat engedélyezéséhez szükséges levegőtisztasági mérések követelményei:

1.1. Mérési módszerek:

1.1.1. A méréseket évente 4 alkalommal - évszakonként - 2 hetes mérési ciklusban, óránkénti bontásban kell elvégezni.

1.2. A vizsgált paraméterek:

1.2.1. O3, NO, NO2, NOx, SO2, CO, szállópor PM10 frakciójának folyamatos mérése

1.2.2. Meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom)

6. számú melléklet a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelethez[91]

Az elismert természetes ásványvizek vizsgálati követelményei

1. Helyszíni vizsgálatok a következők tekintetében:

1.1. hőmérséklet

1.2. pH

1.3. fajlagos vezetőképesség (20oC)

1.4. oldott oxigén

1.5. szabad szénsav

2. Laboratóriumi vizsgálatok

2.1. Fő összetevők

A víz jellegének megállapításához az anion-kation mg-egyenértékeket és Than %-okat is meg kell adni a következők szerint:

2.1.1. kationok: Na+, K+, Li+, NH4-, Ca2+, Mg2+, Fe, Mn

2.1.2. anionok: NO3-, NO2-, Cl-, Br-, I-, F-, SO42-, HCO3-, CO32-, PO43-, S2-

2.2. Egyéb jellemzők

2.2.1. Lúgosság (m,p)

2.2.2. Bepárlási maradék (szárazanyag-tartalom) 180°C és 260°C-on

2.2.3. Összes oldott ásványi anyag

2.2.4. Kémiai oxigénigény (KOI)

2.2.5. Összes szerves szén (TOC)

2.2.6. Összes keménység

2.2.7. Metakovasav, metabórsav

2.2.8. Szín, szag

2.3. Szervetlen mikroszennyezők, indikátorok:

2.3.1. Sb

2.3.2. As

2.3.3. Ba

2.3.4. Cd

2.3.5. Cr

2.3.6. Cu

2.3.7. Zn

2.3.8. Pb

2.3.9. Hg

2.3.10. Ni

2.3.11. Se

2.3.12. Al

2.3.13. cianidok

2.4. Szerves mikroszennyezők, indikátorok

2.4.1. Összes alifás szénhidrogén vizsgálat (TPH) vagy UV-olajindex

2.4.2. Fenolindex

2.4.3. Illékony aromás szénhidrogének

2.4.4. Policiklusos aromás szénhidrogének [benz(a)pirén,benz(b)fluorantén, benz(k)fluorantén benz(ghi)perilén, indeno(1,2,3-cd)pirén]

2.4.5. AOX adszorbeálható szerves halogének

Ha az AOX > 10μg/l, a következő illékony klórozott szénhidrogén komponenseket mindenképp vizsgálni kell:

2.4.5.1. 1,2-diklór-etán,

2.4.5.2. cisz-1,2-diklór-etilén,

2.4.5.3. tetraklór-etilén,

2.4.5.4. triklór-etilén,

2.4.5.5. kloroform,

2.4.5.6. bromoform,

2.4.5.7. dibróm-klórmetán,

2.4.5.8. bróm-diklórmetán,

2.4.5.9. vinil-klorid,

2.4.5.10. epiklórhidrin.

2.4.6 Peszticidek

A Budapest Főváros Kormányhivatala által az adott évben az ivóvízre előírt komponenseket kell vizsgálni. A komponensek listáját a Budapest Főváros Kormányhivatala közzéteszi.[92]

2.5. Izotóp vizsgálatok

2.5.1. Trícium

2.5.2. Rn-aktivitás: csak abban az esetben, ha a víz ásványvízzé minősítése csak a Rn tartalom alapján lehetséges vagy közegészségügyi szempontból indokolt

2.6. Bakteriológiai vizsgálatok

2.6.1. Telepszám 22oC-on és 37°C-on TKE/ml,

2.6.2. Coliform baktériumok TKE/100 ml, Escherichia coli TKE/100 ml*

2.6.3. Enterococcus TKE/100 ml*,

2.6.4. Pseudomonas aeruginosa TKE/100 ml*,

2.6.5. Szulfitredukáló anaerobok (Clostridiumok) TKE/50 ml

* Palackozási célú felhasználás esetén a vizsgálatokat 250 ml-ből kell elvégezni.