BH 2013.4.97 A közérdekű adatok kiadása iránti kérelem adatkezelőhöz való benyújtása a pert kötelezően megelőző eljárás, amely azonban nem minősül hatósági eljárásnak, ezért annak elmulasztása esetén nem alkalmazható a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja [1992. évi LXIII. tv. 20-21. §, Pp. 130. § (1) bek. c) pont].

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül másolatban adja ki a felperesnek:

- az alperesi önkormányzat tulajdonában álló V. város 4481., 4482/2., 4482/5. hrsz.-ú ingatlanokat érintően az alperes, valamint a V. T. Kft. között létrejött földhasználati jogot alapító szerződést (1. számú kérelem),

- az alperes és az M. Bt. között a gyógyfürdő beruházással (létesítéssel) kapcsolatosan létrejött megbízási szerződést (2. számú kérelem),

- a gyógyvízzé minősítésre irányuló vállalkozási szerződés - személyes adatnak nem minősülő - adatait tartalmazó példányát (3. számú kérelem),

- a termálvíz hasznosításával összefüggően:

- a szerződéses rendszer komplex átvizsgálásával, valamint a szerződések végleges szövegének elkészítésével kapcsolatosan létrejött, továbbá

- az adószakértői, könyvvizsgálói feladatok ellátására létrejött megbízási szerződések,

- személyes adatnak nem minősülő adatait tartalmazó kivonatait (4. számú kérelem),

- a V. P. Kft. hitelfelvételét biztosító, az MKB Bank Rt., mint zálogjogosult és az alperesi V. Város Önkormányzata, mint zálogkötelezett között létrejött (ingatlant terhelő jelzálogjog alapítására vonatkozó) jelzálogszerződést és annak mellékletét képező kockázat feltáró nyilatkozatot (5. számú kérelem).

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletnek a V. Város Önkormányzata és a V. T. Kft. között a V. város 4481., 4482/2. és 4482/5. hrsz.-ú ingatlanokat érintő, földhasználati jogot alapító szerződés, valamint a termálvíz hasznosításával összefüggő szerződések kiadására vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a pert megszüntette. Az elsőfokú ítéletet ezt meghaladó részében részben megváltoztatta, és a V. Város Önkormányzata valamint az M. Bt. között a gyógyfürdő beruházással kapcsolatban létrejött megbízási szerződés kiadására irányuló keresetet elutasította. Az ítéletnek a jelzálogszerződés mellékletét képező kockázatfeltáró nyilatkozat kiadására irányuló rendelkezését hatályon kívül helyezte.

Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) értelmező rendelkezései alapján az adatkezelőnek a helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv minősül, amely nem az önkormányzat, hanem annak legfőbb döntéshozó szerve, a képviselő-testület hivatala a polgármesteri hivatal, amely önálló jogalanyként nem csak döntés-előkészítő munkát végez, hanem a jegyző irányítása alatt jogalkalmazói szakmai munkát is ellát. Ennek során kezeli az önkormányzat által kötött, részéről előkészített szerződéseket, nyilatkozatokat, az azokban fellelhető adatokat, a tevékenységére vonatkozó információkat.

A polgármesteri hivatal végzi az önkormányzat által kötött szerződések esetén is a tényleges adatkezelést, ezért a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a (továbbiakban: Ötv.) 35. § (1) bekezdése, a 36. § (1) bekezdése és az Avtv. 21. § (3) bekezdése figyelembevételével a per megszüntetésének nem volt helye.

A törvényszék álláspontja szerint a felperes keresetében érvényesített 1. és 4. számú kérelem tekintetében a kereset benyújtásának feltétele nem teljesült, mivel nem történt meg az adatkiadás megtagadása, és nem állapítható meg az sem, hogy erre a két kérdésre vonatkozóan elmaradt a válaszadás. Ugyanis az alperes válaszában a kérelem pontosítását kérte. Ezért e két kereset vonatkozásában a Pp. 157. §-a alapján alkalmazandó 130. § (1) bekezdés c) pontja szerint a pert megszüntette, mivel az a hatósági eljárás, amelyet az Avtv. a kérelmek vonatkozásában előír, még nem fejeződött be. E két kérdésben az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. § (1) bekezdésének megfelelően hatályon kívül helyezte.

A jogerős ítélet a kiadni rendelt közérdekű adatok esetében megállapította: a felperes a perben pontosíthatta kérelmét, mert az nem jelentett új kérelmet.

Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a kért 40 oldalnyi adat beszkennelése nem eredményezhet aránytalan munkaterhet, és ezzel együtt aránytalan költséget az alperes számára, amire hivatkozással megtagadható az elektronikus formában történő adatkiadás.

A termálfürdő hasznosítása tárgyában szükséges tájékoztató anyagok, a címzettek, illetve a meghatalmazás kiadására irányuló, később módosított kereset folytán a felperes az önkormányzat és az M. Bt. közötti megbízási szerződés kiadását kérte (2. számú kérelem). E körben a másodfokú bíróság az alperes által csatolt iratok alapján elfogadta az alperes hivatkozását, melynek alapján megállapította: az adott ügyben a 2003. május 26-i zárt ülésen terjesztették elő az M. Bt.-nek a szerződéses ajánlatát, amit ismertettek a zárt ülésen. Az önkormányzat az ajánlatot a szerződés írásba foglalása nélkül fogadta el azzal, hogy erről rendelkezik a képviselő-testület 124/2003. számú határozata. Külön írásba foglalt szerződés tehát ebben a tárgyban nem jött létre. Megjegyezte: ha mégis volt ilyen szerződés, csak ezt a perben nem sikerült felderíteni, az olyan bűncselekményt valósít meg, ami büntetőeljárás alapját képezheti. Igazolásra került, hogy a képviselő-testület zárt ülésén történt az ajánlattétel és annak elfogadása, ezért a betéti társaság által tett ajánlat nem minősül nyilvános adatnak. Ennek kiadására akkor sem kerülhet sor, ha esetlegesen az önkormányzat által elfogadott ajánlatként szerződésnek minősül. Zárt ülés esetén a nyilvános adatot kizárólag a zárt ülésen meghozott határozat jelenti, ennek a határozatnak a kiadására azonban a felperes nem nyújtott be kereseti kérelmet, illetve ez kiadás nélkül is megismerhető. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét e vonatkozásban megváltoztatta, ezt az adatot nem tekintette közérdekű adatnak, illetve nem létezőnek tekintette, ezért a keresetet elutasította.

A gyógyvízzé minősítésre irányuló vállalkozási szerződést (3. számú kérelem) közérdekű adatnak minősítette, ezért annak kiadására az adatkezelő alperest kötelezte.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az 5. számú kereseti kérelem vonatkozásában túlterjeszkedett a kérelmen, mivel az nem terjedt ki a kockázatfeltáró nyilatkozat kiadására, ezért az alperes csak a jelzálogjog szerződés, mint közérdekű adat kiadására köteles. Ennek megfelelően a kockázatfeltáró nyilatkozat kiadására vonatkozó ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak részbeni hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A felperes jogi érvelése szerint keresete nem volt idő előtti az adatigénylés 1. és 4. pontja vonatkozásában, ezért a másodfokú bíróság tévesen szüntette meg a pert e tekintetben. Előadta, hogy 2010. július 22-én kelt adatigénylését július 23-án kapta meg az alperes. A felperes kérelmében elektronikus levélben kérte a tájékoztatás megadását. Az alperes augusztus 6-án postázta a választ, majd 9-én küldte el elektronikus levélben. A felperes keresetét ezen a napon terjesztette elő a bíróságon. Álláspontja szerint az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha a megtagadó, illetve pontosításra irányuló válaszát július 23. napjához képest 8 napon belül, július 31-én eljuttatja a felperes részére. Amennyiben a pontosításra irányuló felszólítás adatszolgáltatásnak tekintendő, az alperes a rendelkezé-sére álló a 15 napot akkor is elmulasztotta, mert a válaszadási határidő augusztus 7-én lejárt. Hivatkozott arra, hogy az Avtv. nem zárta ki, de kifejezetten nem is engedte meg, hogy pontosításra hívja fel az adatigénylőt az adatkezelő szerv. Időközben az Avtv.-t felváltotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotörvény) amelynek 28. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az igénylőt az igény pontosítására felhívja. Emellett a felperes adatigénylése teljes mértékben egyértelmű és pontos volt, és az alperes tisztában volt azzal, hogy a felperes mely szerződések kiadását kéri.