62015CJ0441[1]

A Bíróság ítélete (nyolcadik tanács), 2017. február 9. Madaus GmbH kontra Hauptzollamt Bremen. A Finanzgericht Bremen (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - A 3824 90 97 és 2106 90 92 vámtarifaszámok - Kalcium-karbonátból (95%) és átalakított keményítőből (5%) álló por formájú termék. C-441/15. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2017. február 9. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - A 3824 90 97 és 2106 90 92 vámtarifaszámok - Kalcium-karbonátból (95%) és átalakított keményítőből (5%) álló por formájú termék"

A C-441/15. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht Bremen (brémai adóügyi bíróság, Németország) a Bírósághoz 2015. augusztus 12-én érkezett, 2015. július 16-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Madaus GmbH

és

a Hauptzollamt Bremen

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: M. Vilaras tanácselnök, J. Malenovský és D. Šváby (előadó) bírák,

főtanácsnok: M. Szpunar,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Madaus GmbH képviseletében G. Eder Rechtsanwalt,

- az Európai Bizottság képviseletében M. Wasmeier, A. Caeiros és B.-R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő, a 2012. október 9-i 927/2011/EU bizottsági rendeletből (HL L 2012., 304. o.) eredő változat szerinti Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 3824 90 97 és 2106 90 92 vámtarifaalszámának az értelmezésére vonatkozik.

2. Ezt a kérelmet a Madaus GmbH és a Hauptzollamt Bremen (brémai fővámhivatal, Németország, a továbbiakban: HB) között a "DESTAB Calcium Carbonate 90SE Ultra 250" megjelölésű, egyszerű tabletta, pezsgőtabletta és rágótabletta formájú kalciumtabletták gyártásához használt alapanyag e nómenklatúrában történő tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A KN

3. Az Európai Unióban az áruk vámtarifális besorolását a vám- és statisztikai nómenklatúra szabályozza.

4. A 2000. január 31-i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet 12. cikke előírja, hogy az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a vám- és statisztikai nómenklatúra egységes szerkezetű változatát a Közös Vámtarifa vonatkozó autonóm és szerződéses vámtételeivel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet legkésőbb október 31-én közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az azt követő év január 1-jétől alkalmazandó.

5. A kérdést előterjesztő bíróság szerint a 927/2012 rendelet alkalmazandó. Ugyanakkor a Bíróság elé terjesztett iratokból az tűnik ki, hogy a szóban forgó, szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozat 2014. április 11-én kelt. E körülmények között az alapeljárás tényállására a vám- és statisztikai nómenklatúrának a 2013. október 4-i 1001/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2013. L 290., 1. o.) (a továbbiakban: KN) eredő, 2014. január 1-jétől hatályos változatát kell alkalmazni. Mindazonáltal e két rendeletnek az érintett vámtarifaszámokra vonatkozó tartalma azonos maradt.

6. A KN bevezető rendelkezéseket tartalmazó első részében szereplő "Általános szabályok" című I. szakasz "A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok" című A. alcíme többek között a következőképpen rendelkezik:

"Az áruknak a [KN-be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[...]"

7. A KN vámtarifákat tartalmazó második része áruosztályokra van felosztva. E rész IV. áruosztálya tartalmazza a "Különféle ehető készítmények" című 21. árucsoportot.

8. A KN e 21. árucsoportjának részét képező 2106 vámtarifaszámának a felosztása a következő:

"2106 Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:

2106 10 - Fehérjekoncentrátum és texturált fehérje:

[...]

2106 90 - más

[...]

2106 90 92 - - - Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglukóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal

[...]"

9. A KN második része tartalmazza továbbá e nómenklatúrának a vegyipar vagy vele rokon iparok termékeire vonatkozó VI. áruosztályát. Ebben az áruosztályban szerepel a KN-nek "A vegyipar különféle termékei" című 38. árucsoportja, amely a következő megjegyzést tartalmazza:

"1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:

[...]

b) emberi táplálék készítéséhez használt vegyi anyagok és élelmiszerek vagy tápanyagok [helyesen: élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok] keveréke (általában: 2106 vtsz.);

[...]"

10. A KN 38. árucsoport részét képező 3824 vámtarifaszámának a felosztása a következő:

"3824 Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; máshol nem említett vegyipari vagy rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is):

[...]

3824 90 - más

[...]

3824 90 97 - - - - más".

A 328/2013/EU rendelet

11. Az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2013. április 8-i 328/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelete (HL 2013. L 102., 10. o.) a mellékletében egy három oszlopból álló táblázatot tartalmaz, amelyek közül az első az egyes érintett árukat, a második a KN szerinti besorolásukat, a harmadik az e besorolásra vonatkozó indokolást tartalmazza.

12. Ebből a mellékletből tehát az tűnik ki, hogy a 97%-ban kalcium-karbonátból és 3%-ban keményítőből álló, por formájú terméket a KN 2106 90 92 vámtarifaszám alá soroltak be. Az árumegnevezésre vonatkozó oszlop ezt a terméket a következőképpen írja le:

"Por formájú termék, amely az alábbi összetevőkből áll (tömegszázalékban):

- kalcium-karbonát 97,

- keményítő 3.

A termék számos különböző területen (például emberi táplálékok, gyógyszerek és festéktöltőanyagok) felhasználható.

A termék felhasználható kalciumtabletták gyártásához."

13. Az elfogadott besorolásra vonatkozó oszlopban az szerepel, hogy a besorolást "a [KN] értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, a 38. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. b) pontja, valamint a 2106, a 2106 90 és a 2106 90 92 KN-kód szövegezése határozza meg".

14. Ebben az oszlopban szerepelnek továbbá a következő megállapítások:

"A 28. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. a), 1. d) és 1. e) pontjában nem szereplő anyag jelenléte miatt az ebbe az árucsoportba való besorolás kizárt.

[...]

A termék összetétele miatt a 38. árucsoportba történő besorolás az ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. b) pontja alapján kizárt (lásd még a 38. árucsoporthoz tartozó HR-magyarázat általános rendelkezéseit).

Ezért a terméket a 2106 vtsz. alá, máshol nem említett élelmiszer-készítményként kell besorolni."

A HR és a KN

15. A Vámegyüttműködési Tanácsot, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezetét (WCO), az említett tanács létrehozásáról szóló, 1950. december 15-én Brüsszelben aláírt egyezmény létesítette. A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14-én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amelyet - annak 1986. június 24-én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt - az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá.

16. A KN 2106 és 3824 vámtarifaszámok szó szerint megismétlik a HR 2106 és 3824 vámtarifaszámokat.

17. A HR magyarázó megjegyzéseit a WCO-n belül, az HR-ről szóló egyezmény rendelkezéseinek megfelelően dolgozták ki.

18. A HR 38. árucsoportjára vonatkozó HR magyarázó megjegyzések többek között a következőket mondják ki:

"Általános szempontok

[...]

Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 1. (b) pontjában említett »élelmiszerek vagy tápanyagok [helyesen: élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok]« kifejezés mindenekelőtt az I-IV. Áruosztályba tartozó termékeket foglalja magába.

Az »élelmiszerek vagy tápanyagok [helyesen: élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok]« kifejezés ezen kívül jelenti még pl. a 28. Árucsoportba tartozó és élelmiszer-készítményekben használt ásványi kiegészítőket, a 2905 vtsz. alá tartozó cukoralkoholt, a 2922 vtsz. alá tartozó nélkülözhetetlen aminosavakat, a 2923 vtsz. alá tartozó lecitint, a 2936 vtsz. alá tartozó provitaminokat és vitaminokat, a 2940 vtsz. alá tartozó cukrokat, a 3002 vtsz. alá tartozó és élelmiszer-készítményekben használatos állati vérfrakciókat, a 3501 vtsz. alá tartozó kazeint és kazeinátokat, a 3502 vtsz. alá tartozó albuminokat, a 3503 vtsz. alá tartozó ehető zselatint, a 3504 vtsz. alá tartozó ehető fehérjeanyagokat, a 3505 vtsz. alá tartozó dextrint és más ehető átalakított keményítőket, a 3824 vtsz. alá tartozó szorbitolt, a 39. Árucsoportba tartozó ehető termékeket (mint például a 3913 vtsz. alá tartozó amilózt és amilopektint). Megjegyzendő, hogy ez a felsorolás csak példálódzó jellegű és nem taxatív.

Azok az anyagok, amelyek kémiai termékkénti, pl. élelmiszer-adalékanyag vagy feldolgozási segédanyag funkciójuk szempontjából csupán mellékes tápértékkel rendelkeznek, nem tekintendők »élelmiszernek vagy tápértékkel rendelkező más anyagnak« e Megjegyzés alkalmazásában. A Megjegyzés 1. (b) pontja alapján az »élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok« puszta jelenléte egy keverékben még nem jelenti azt, hogy a keverék nem tartozhat a 38. Árucsoportba. A Megjegyzés említett pontja azokat a keverékeket zárja ki a 38. Árucsoportból, amelyeket emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek készítéséhez használnak, és amelyeknek tápértékük miatt tulajdonítanak jelentőséget."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

19. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy 2014. április 11-én a Madaus az Egyesült Államokból származó kalcium-karbonát szabad forgalomba bocsátása céljából vámáru-nyilatkozatot terjesztett elő. E nyilatkozatban a Madaus a szóban forgó terméket a KN 2836 50 00 vámtarifaalszám alá sorolta be.

20. Ez a termék az egyszerű tabletta, pezsgőtabletta és rágótabletta formájú kalciumtabletták gyártásához használt alapanyag. A termék megjelölése "DESTAB Calcium Carbonate 90SE Ultra 250", és az vegyileg meghatározott, por formájú kalcium karbonátból és átalakított keményítőből áll.

21. Az importált árukat a felperes kérelmére szabad forgalomba bocsátották, ennek következtében az importvámtételt a KN 2836 50 00 vámtarifaalszámra alkalmazandó 5%-os mértékben állapították meg.

22. A HB azonban analitikai vizsgálatot végeztetett ezeken a termékeken. Az elkészített tarifális besorolási szakvéleményből az következik, hogy ezeket a termékeket a KN 2106 90 92 vámtarifaalszáma alá kellett besorolni. Az elvégzett analitikai vizsgálatokból az tűnik ki, hogy a kevesebb mint 5 tömegszázalékos átalakított keményítőtartalomra tekintettel ez a hozzákevert keményítő nem lényeges összetevője ennek a terméknek.

23. Mivel az erre a vámtarifaalszámra alkalmazandó vámtétel 12,8%, a HB 2014. június 24-én vámmegállapító határozatot intézett a felpereshez a még meg nem fizetett vám megfizetése érdekében.

24. Az e határozattal szembeni közigazgatási fellebbezés elutasítását követően a Madaus e határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett a kérdést előterjesztő bíróság elé. A keresete alátámasztása érdekében most már lényegében úgy érvel, hogy az alapeljárásban szóban forgó terméket nem a KN 2836 50 00 vámtarifaalszám alá, hanem e nómenklatúra 3824 90 97 vámtarifaalszáma alá kellett volna besorolni. Kifejti egyrészt, hogy a szóban forgó termék keményítőtartalma meghaladja a termék teljes tömegének 5%-át, másrészt azt, hogy a keményítő hozzákeverésére nem a táplálkozási tulajdonságai miatt került sor, hanem az kizárólag feldolgozási segédanyagként szolgál a kalciumtabletták gyártásának megkönnyítése érdekében. Az a tény, hogy a hozzákevert keményítő csekély tápértékkel rendelkezik, másodlagos jelentőségű.

25. A Madaus szerint a fentiekre tekintettel a szóban forgó termék a KN 38 árucsoportjához tartozik. Ezen árucsoport hatálya alól bizonyos termékek kizárása - amely kizárás ezen árucsoport 1. b) megjegyzése szerint az "emberi táplálék készítéséhez használt vegyi anyagok és élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok keverékére" vonatkozik - nem alkalmazandó az alapeljárásban szóban forgó termékre, mivel nem olyan keverékről van szó, amely többek között valamely élelmiszerből vagy tápértékkel rendelkező más anyagból áll. Ugyanis a 38. árucsoportra vonatkozó HR magyarázó megjegyzéseknek megfelelően az élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok, mint a jelen esetben az átalakított keményítő puszta jelenléte egy keverékben még nem jelenti azt, hogy a keverék nem tartozhat a 38. árucsoportba, mivel e magyarázó megjegyzések szerint azok az anyagok, amelyek feldolgozási segédanyag funkciójuk szempontjából csupán mellékes tápértékkel rendelkeznek, nem tekintendők tápértékkel rendelkező anyagnak. Végezetül a Madaus hozzáteszi, hogy a 328/2013 végrehajtási rendelet érvénytelen, mivel az sérti a KN 38. áruosztálya 1. b) megjegyzésének hatályát.

26. A HB úgy érvel, hogy az alapeljárásban szóban forgó termék két összetevője, azaz a kalcium-karbonát és az átalakított keményítő, az említett megjegyzés értelmében vett tápértékkel rendelkező anyagok, és emiatt a KN 2106 vámtarifaszáma alá tartozó élelmiszer-készítményről van szó.

27. A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy az alapeljárásban szóban forgó termék egyrészt, a KN 3824 vámtarifaszám szövege értelmében vitathatatlanul vegyi anyagnak minősülő, kalcium-karbonátból, másrészt átalakított keményítőből áll.

28. Ugyanis, amint az már kifejtésre került, a KN 38. árucsoportjára vonatkozó 1. b) megjegyzése szerint ezen árucsoportból ki van zárva az "emberi táplálék készítéséhez használt vegyi anyagok és élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok keveréke".

29. A kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita megoldása attól a kérdéstől függ, hogy e megjegyzés értelmében ez a második összetevő élelmiszernek vagy tápértékkel rendelkező más anyagnak minősül-e.

30. E bíróság álláspontja szerint az alapeljárásban szóban forgó termék a KN 38. árucsoportjához tartozik, mivel a fő összetevő, azaz a kalcium-karbonát vegyi anyag, míg az átalakított keményítő kizárólag a kalciumtablettás kiszerelés megkönnyítése érdekében került hozzákeverésre. Következésképpen ez a bíróság úgy véli, hogy az alapeljárásban szóban forgó termékben az átalakított keményítő csak feldolgozási segédanyagként van jelen, nem pedig azért, hogy ehhez a termékhez tápértéket adjon.

31. A kérdést előterjesztő bíróság ebben a tekintetben a HR 38. árucsoportjára vonatkozó - a jelen ítélet 18. pontjában szereplő - magyarázó megjegyzésekre támaszkodik, amelyek szerint, amint azt a kérdést előterjesztő bíróság kifejti "a Megjegyzés 1. (b) pontja alapján az »élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok« puszta jelenléte egy keverékben még nem jelenti azt, hogy a keverék nem tartozhat a 38. Árucsoportba. A Megjegyzés említett pontja azokat a keverékeket zárja ki a 38. Árucsoportból, amelyeket emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek készítéséhez használnak, és amelyeknek tápértékük miatt tulajdonítanak jelentőséget".

32. E bíróságnak mindazonáltal a 328/2013 végrehajtási rendeletre tekintettel kétségei vannak abban a tekintetben, hogy az alapeljárásban szóban forgó termék a KN 38. árucsoportjába tartozik. Ez a bíróság megjegyzi ugyanis, hogy ez a rendelet emlékeztet az e 38. árucsoportban szereplő 1. b) megjegyzésre, amelynek értelmében nem tartoznak ebbe az árucsoportba bizonyos vegyi anyagok és tápértékkel rendelkező élelmiszerek keverékei. Így az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló termék a KN 21. árucsoportjába tartozik, ebből következően azt nem a KN 38. árucsoportja, hanem a KN 2106 vámtarifaszáma alá kell besorolni. A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy e rendelet ugyanazon okból lehet érvénytelen, mint amely az alapeljárásban szóban forgó terméknek a KN 38. árucsoportjába történő besorolását indokolja, tehát ezen árucsoport 1. b) megjegyzése hatályának megsértése miatt.

33. E körülményekre tekintettel a Finanzgericht Bremen (brémai adóügyi bíróság, Németország) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Úgy kell-e értelmezni a [KN-t], hogy a [KN] 3824 90 97 vámtarifaalszám alá kell besorolni a »DESTAB Calcium Carbonate 90SE Ultra 250« megjelölésű, egyszerű tabletta, pezsgőtabletta és rágótabletta formájú kalciumtabletták gyártásához felhasznált olyan eredeti anyagot, amely vegyileg meghatározott, por formájú kalcium-karbonátból, valamint a tablettás kiszerelés megkönnyítése érdekében hozzáadott, kevesebb mint 5 tömegszázalék - a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkek behozatali szabályainak végrehajtásához szükséges analitikai módszerek és más technikai jellegű rendelkezések megállapításáról szóló 900/2008/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. február 9-i 118/2010/EU bizottsági rendelettel (HL 2010. L 37., 21. o.) összhangban - megállapított keményítőtartalmú átalakított keményítőből áll?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

34. A kérdést előterjesztő bíróság a kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy a KN-t úgy kell-e értelmezni, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló terméket, amelyet egyszerű tabletta, pezsgőtabletta és rágótabletta formájú kalciumtabletták gyártásához használnak, amely vegyileg meghatározott, por formájú kalcium-karbonátból, valamint a tablettás kiszerelés megkönnyítése érdekében hozzáadott, kevesebb mint 5 tömegszázalék keményítőtartalmú átalakított keményítőből áll, élelmiszer-készítményként a KN 2106 vámtarifaszám alá, vagy vegyi anyagként e nómenklatúra 3824 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

35. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a kérdést előterjesztő bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van a kérdéses besorolás elvégzéséhez (2015. szeptember 17-iKyowa Hakko Europe ítélet, C-344/14, EU:C:2015:615, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36. Ezt követően emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN-vámtarifaszám és az áruosztály, illetve árucsoport megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (2016. február 17-iSalutas Pharma ítélet, C-124/15, EU:C:2016:87, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37. Így a KN árucsoportjaira vonatkozó megjegyzések a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása biztosítása lényeges eszközeinek minősülnek, és hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez. Az említett megjegyzések tartalmának tehát összhangban kell lennie a KN rendelkezéseivel, és nem módosíthatja annak hatályát (lásd: 2016. február 17-iSalutas Pharma ítélet, C-124/15, EU:C:2016:87, 30. pont).

38. Ezenkívül a HR tekintetében a WCO, illetve a KN tekintetében a Bizottság által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek jogi kötőerővel (2016. február 17-iSalutas Pharma ítélet, C-124/15, EU:C:2016:87, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39. A megfelelő vámtarifaszám alá történő besorolás tekintetében arra is emlékeztetni kell, hogy az áru rendeltetése a besorolásának objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődésnek az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie (2013. június 20-iAgroferm-ítélet, C-568/11, EU:C:2013:407, 41. pont; 2015. március 4-iOliver Medical ítélet, C-547/13, EU:C:2015:139, 47. pont). Mindazonáltal a termék rendeltetése csak akkor releváns kritérium, ha a besorolás kizárólag a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján nem lehetséges (2010. december 16-iSkoma-Lux ítélet, C-339/09, EU:C:2010:781, 47. pont; 2016. április 28-iOniors Bio ítélet, C-233/15, EU:C:2016:305, 33. pont).

40. A jelen esetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az tűnik ki, hogy az alapeljárásban szóban forgó termék egyrészt vegyi anyagnak minősülő kalcium-karbonátból, másrészt a tápértékkel rendelkező anyagnak minősülő átalakított keményítőből áll, hozzávetőleg 95%-os, illetőleg 5%-os arányban. Az alapeljárásban szóban forgó terméket alapanyagként használják az emberi fogyasztásra szánt kalciumtabletták gyártásához. Következésképpen a szóban forgó termék az objektív jellemzői és tulajdonságai alapján főszabály szerint a KN-nek "A vegyipar különféle termékeire" vonatkozó 38. árucsoportjába tartozik.

41. Mindazonáltal az e 38. árucsoportra vonatkozó 1. b) megjegyzés szövegéből az következik, hogy nem tartozik az utóbbiba "az emberi táplálék készítéséhez használt vegyi anyagok és élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok keveréke (általában 2106 [vámtarifaszám])".

42. A keverék összetételére vonatkozó szempont értékelése érdekében a KN 38. árucsoportjához fűzött 1. b) megjegyzést az ezen árucsoportra vonatkozó különböző magyarázó megjegyzésekre tekintettel kell értelmezni.

43. Ebben a tekintetben egyrészt a vegyi anyagok és az élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok keverékének a KN 38. árucsoportjába vagy a KN 21. árucsoportjába való besorolása e keverék összetételétől függ, amint az az utóbbi objektív jellemzőiből és tulajdonságaiból következik.

44. Másrészt, amint azt a HR 38. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzések utolsó bekezdésének utolsó mondata kifejti, ebből az árucsoportból azok a keverékek vannak kizárva, amelyeket "emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek készítéséhez használnak, és amelyeknek tápértékük miatt tulajdonítanak jelentőséget".

45. Az ezen utolsó bekezdés értelmében vett "keverék" fogalma tehát a vegyi anyagok és az élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok keverékére vonatkozik, és az nem tesz különbséget az alapján, hogy e keveréket milyen anyagok alkotják.

46. Ennélfogva tarifális besorolási kritériumként a szóban forgó termék esetében nemcsak az annak jellemzőire és tulajdonságaira vonatkozó kritériumokat kell felhasználni - azaz többek között a keverék tápértékét -, hanem az e termék rendeltetésére vonatkozó szempontot is, azaz azt a tényt, hogy ezt a terméket élelmiszeripari termékek gyártásához használják fel.

47. A jelen esetben meg kell állapítani, hogy az alapeljárásban szóban forgó termék egyrészt egy vegyi anyagból, másrészt egy tápértékkel rendelkező anyagból, az átalakított keményítőből álló keverék. Ebben a tekintetben a Bíróság azt állapította meg, hogy a tápértékkel rendelkező anyag fogalmát a vegyi anyagokra is lehet alkalmazni (1992. január 30-iSuCrest-ítélet, C-14/91, EU:C:1992:48, 10. pont). Így az tény, hogy az olyan anyag esetében, mint a kalcium-karbonát, vegyi anyagról van szó, nem zárja ki, hogy azt tápértékkel rendelkező anyagnak lehessen tekinteni.

48. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az is kitűnik, hogy az alapeljárásban szóban forgó anyagot az alapeljárás felperese eredetileg a "kalcium-karbonát - táplálékkiegészítő" elnevezés alatt jelentette be. Márpedig a Bíróság már kimondta azt, hogy a KN 2106 vámtarifaszáma tartalmazza a másutt nem említett élelmiszer-készítményeket, és azt, hogy az ezen vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzések részletesen kifejtik, hogy ez utóbbi foglalja magában többek között az "élelmiszer-adalékok" megnevezésű készítményeket, és amelyek csomagolásán arra vonatkozó utalás található, hogy azok a jó egészségi állapot fenntartását segítik elő (2009. december 17-iSwiss Caps ítélet, C-410/08-C-412/08, EU:C:2009:794, 31. pont).

49. Nem vitatott, hogy az alapeljárásban szóban forgó terméket emberi fogyasztásra szánt egyszerű tabletta, pezsgőtabletta és rágótabletta formájú kalciumtabletták gyártásához használják. Amint azt a Bizottság az észrevételeiben megjegyezte, ezek a kalciumtabletták elősegítik a gyomorsav-szabályozást, az emésztés támogatása és megkönnyítése, továbbá általában az emberi szervezet fizikai jóllétének és egészségének megőrzése érdekében.

50. Ennélfogva az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló termék, annak objektív jellemzői és tulajdonságai alapján, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek készítésére szolgál.

51. A fentiekre tekintettel az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló termék a KN 38. árucsoport 1. b) megjegyzése szerinti eltérés alá tartozik, ennélfogva azt mindenképpen ki kell zárni ezen, "A vegyipar különféle termékeire" vonatkozó árucsoportból.

52. Következésképpen az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló keverék a KN "Különféle ehető készítmények" című 21. árucsoportjának hatálya alá tartozik, ennélfogva azt a KN "Másutt nem említett élelmiszer-készítményre" vonatkozó vámtarifaszáma alá kell besorolni, amely vámtarifaszámra kifejezetten utal a KN 38. árucsoportjának 1. b) megjegyzése.

53. A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a KN-t úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló terméket, amelyet egyszerű tabletta, pezsgőtabletta és rágótabletta formájú kalciumtabletták gyártásához használnak, és amely vegyileg meghatározott, por formájú kalcium-karbonátból, valamint a tablettás kiszerelés megkönnyítése érdekében hozzáadott, kevesebb mint 5 tömegszázalék keményítőtartalmú átalakított keményítőből áll, élelmiszer-készítményként e nómenklatúra 2106 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

A költségekről

54. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő, a 2013. október 4-i 1001/2013/EU bizottsági rendeletből eredő változat szerinti Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló terméket, amelyet egyszerű tabletta, pezsgőtabletta és rágótabletta formájú kalciumtabletták gyártásához használnak, és amely vegyileg meghatározott, por formájú kalcium-karbonátból, valamint a tablettás kiszerelés megkönnyítése érdekében hozzáadott, kevesebb mint 5 tömegszázalék keményítőtartalmú átalakított keményítőből áll, élelmiszer-készítményként e nómenklatúra 2106 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.