62009CJ0339[1]

A Bíróság (első tanács) 2010. december 16-i ítélete. Skoma-Lux s. r. o. kontra Celní ředitelství Olomouc. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Nejvyšší správní soud - Cseh Köztársaság. Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - 2204 és 2206 vámtarifaszám - Friss szőlőből készült, erjesztett ital- 15,8-16,1 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalom -Kukoricaalkohol és répacukor hozzáadása a gyártás során. C-339/09. sz. ügy.

C-339/09. sz. ügy

Skoma-Lux s. r. o.

kontra

Celní ředitelství Olomouc

(a Nejvyšší správní soud [Cseh Köztársaság] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - 2204 és 2206 vámtarifaszám - Friss szőlőből készült, erjesztett ital - 15,8-16,1 térfogat-százalékos tényleges alkoholtartalom - Kukoricaalkohol és répacukor hozzáadása a gyártás során"

Az ítélet összefoglalása

Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - Szőlőből készült erjesztett ital, amelyhez gyártása során kukoricaalkoholt és répacukrot adtak hozzá - A Kombinált Nómenklatúra 2206 vámtarifaszáma alá sorolás

(2658/87 tanácsi rendelet, I. melléklet, 2206 vámtarifaszám; 1719/2005 bizottsági rendelet)

A 1719/2005 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a friss szőlőből készült, erjesztett, 0,75 literes palackban forgalmazott, 15,8-16,1 térfogat-százalékos alkoholtartalmú italt, amelyhez a gyártás során répacukrot és kukoricaalkoholt adtak, az említett rendelet I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra 2206 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

Tény, hogy a termék rendeltetése valóban képezheti a besorolás objektív szempontját, ha az szorosan az adott termék lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható. A termék rendeltetése ugyanakkor csak akkor releváns kritérium, ha a besorolás kizárólag a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján nem lehetséges.

(vö. 47-48. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2010. december 16.(*)

"Közös Vámtarifa - Tarifális besorolás - Kombinált Nómenklatúra - 2204 és 2206 vámtarifaszám - Friss szőlőből készült, erjesztett ital- 15,8-16,1 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalom -Kukoricaalkohol és répacukor hozzáadása a gyártás során"

A C-339/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) a Bírósághoz 2009. augusztus 24-én érkezett, 2009. július 2-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Skoma-Lux s. r. o.

és

a Celní ředitelství Olomouc

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: A. Tizzano tanácselnök, J.-J. Kasel, A. Borg Barthet, E. Levits, és M. Safjan (előadó) bírák,

főtanácsnok: V. Trstenjak,

hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. szeptember 9-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Skoma-Lux s. r. o. képviseletében M. Filouš advokát,

- a Celní ředitelství Olomouc képviseletében M. Brázda, meghatalmazotti minőségben,

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében G. Kanellopoulos, valamint Z. Chatzipavlou és V. Karra, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében L. Bouyon, L. Jelínek és M. Šimerdová, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2005. október 27-i 1719/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 286., 1. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) az I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 2204 és 2206 vámtarifaszámának az értelmezésére vonatkozik.

2 A kérelmet a Skoma-Lux s. r. o. (a továbbiakban: Skoma-Lux) és a Celní ředitelství Olomouc (olomouci vámigazgatóság) között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya a Cseh Köztársaságba importált, "Kagor VK vörös desszertbor" elnevezésű terméknek a KN-be való besorolása.

Jogi háttér

3 A 2658/87 rendelettel bevezetett KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és a Brüsszelben 1983. június 14-én megkötött nemzetközi egyezmény vezetett be, amely utóbbit az Európai Közösség részéről az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A KN átveszi a HR vámtarifaszámait és hat számjegyű vámtarifaalszámait, csak a hetedik és nyolcadik számjegy képez speciális KN-albontást.

4 A harmonizált rendszer alkalmazásának lehető legrészletesebb magyarázata érdekében a Vámigazgatások Világszervezete rendszeresen közzéteszi a harmonizált rendszer magyarázó megjegyzéseit (a továbbiakban: HRM). Ezen túlmenően az Európai Bizottság a KN alkalmazásának biztosítására a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése alapján magyarázó megjegyzéseket dolgoz ki. Ezek a megjegyzések, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendszeresen közzétesznek, nem helyettesítik a harmonizált rendszer magyarázó megjegyzéseit, hanem ez utóbbiak kiegészítései, és azt azokkal együttesen kell vizsgálni.

5 A HR az alapügy tényállására alkalmazandó 2002-es változatában a 2004 vámtarifaszám elnevezése "Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével".

6 A HRM a 2204 vámtarifaszám vonatkozásában a következőket írja elő:

"2204.10 - Pezsgőbor

- Más bor; szőlőmust erjedésében gátolva, vagy alkohol hozzáadásával lefojtva:

2204.21 - - Legfeljebb 2 literes palackban (tartályban):

2204.29 - - Más

2204.30 - Más szőlőmust:

(I) Bor friss szőlőből

E vtsz. alá az olyan bort lehet osztályozni, amely friss szőlőből való must alkoholos erjedésének végterméke.

Ide tartozik:

[...]

(4) Csemegebor (néha likőrbornak nevezik). Ezt alkoholban gazdag és általában magas cukortartalmú mustokból nyerik, amelyeknek csak egy része alakul át az erjedés során alkohollá. Egyes esetekben felerősítik alkohol hozzáadásával vagy sűrített musttal, amelyhez alkoholt adnak. A csemege- (vagy likőr-) borok többek között a következők: Canary, Cyprus, Lacryma Christi, Madeira, Malaga, Marsala, Port, Samos és Sherry.

[...]"

7 A HR 2002-es változata szintén magában foglalja a 2206 vámtarifaszámot, amelynek elnevezése "Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei".

8 A 2206 vámtarifaszámra vonatkozóan a HRM a következőket írja elő:

"Ide kell osztályozni minden erjesztett italt, a 2203-2205 vtsz.-ok alatt említettek kivételével.

Ide tartozik többek között:

[...]

(10) Gyömbérsör és növénysör, ezeket cukorból, vízből és gyömbérből vagy füvekből készítik, élesztővel erjesztik.

Mindezek az italok lehetnek természetes habzó képességűek vagy mesterségesen széndioxiddal telítettek. Ezeket e vtsz. alá kell osztályozni akkor is, ha hozzáadott alkohollal felerősítették, vagy ha az alkoholtartalom a további erjedés során emelkedik, feltéve, hogy jellegük alapján továbbra is e vtsz. alá tartoznak.

[...]"

9 A KN-nek az alapügy tényállására alkalmazandó változata az 1719/2005 rendeleten alapszik, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba.

10 A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. Ebben a részben az általános rendelkezéseket tartalmazó I. szakasz A. pontja, amely "A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok" címet viseli, a következőképpen rendelkezik:

"Az áruknak a [KN-ba] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[...]"

11 A KN második része tartalmazza a vámtarifát. E rész IV. áruosztálya, melynek elnevezése "Élelmiszer-készítmények; italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; dohány és elkészített dohánypótlók", tartalmazza a 22. árucsoportot, amelynek az elnevezése "Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet", és amely többek között magában foglalja a 2203-2206 vámtarifaszámokat, a következő szöveggel:

"2203 00 Malátából készült sör:

[...]

2204 Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével:

[...]

2205 Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve:

[...]

2206 00 Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei:

[...]".

12 A vámtarifa 22. árucsoportja kiegészítő megjegyzéseket is tartalmaz, melyeknek szövege a következő:

"[...]

5. A 2204 21 11-2204 21 99 és a 2204 29 12-2204 29 99 alszámok alá kell besorolni:

a) az alkohol hozzáadásával lefojtott erjedésű szőlőmustot, azaz az olyan terméket:

- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék, de kevesebb mint 15 térfogatszázalék, és

- amelyet legalább 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú borlepárlásból származó terméknek nem erjesztett szőlőmusthoz történő hozzáadásával nyertek;

b) a szeszezett bort, azaz az olyan terméket:

- amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 18 térfogatszázalék, de legfeljebb 24 térfogatszázalék,

- amelyet kizárólag cukormaradványtól mentes borhoz borlepárlásból származó, nem finomított, és max. 86 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termék hozzáadásával állítottak elő,

- és ecetsavban kifejezett illékony savtartalma legfeljebb 1,5 g/l;

c) a likőrbort, azaz az olyan terméket:

- amelynek teljes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék, de legfeljebb 22 térfogatszázalék, és

- amelyet szőlőmustból vagy -borból az alábbi módszerek valamelyikével állítottak elő, amelyek olyan szőlőfajtákból készültek, amelyet származás szempontjából harmadik országban likőrborgyártásra elfogadnak, és amelynek minimális természetes alkoholtartalma 12 térfogatszázalék:

- fagyasztással, vagy

- erjesztés alatt vagy után az alábbiak hozzáadásával:

- bor lepárlásából származó termék, vagy

- sűrített szőlőmust vagy egyes minőségi likőrborok esetében, amelyek szerepelnek azon a listán, amely felsorolja azokat a fajtákat, amelyeknél az ilyen kezelés hagyományosan alkalmazott, közvetlen hőkezeléssel sűrített must, amely az alkalmazott eljárástól függetlenül megfelel a sűrített must meghatározásának, vagy

- a fentiek keveréke.

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

13 A Skoma-Lux 2006. január 28-án a "Kagor VK vörös desszertbor" címkével ellátott termékek szabad forgalomba bocsátása céljából vámáru-nyilatkozatokat nyújtott be a Celní úřad Olomouchoz (olomouci vámhivatal). A nyilatkozatban a Moldáviából származó termékeket a KN 2204 vámtarifaszám alá sorolta be.

14 A nyilatkozatra vonatkozó vámellenőrzés során a Celní úřad Olomouc mintát vett e termékekből az azokban található alkohol, cukor és víz származásának megállapítása céljából. A végzett elemzésekből kiderül, hogy e mintában a cukor legalább 25%-ban nem szőlőléből ered, hanem valószínűleg szőlőlé, répacukor és kukoricakeményítő hidrolíziséből nyert cukor keveréke. Ugyanezen elemzések szerint az említett termékeket édesített szőlőléből állították elő, amelyhez kukoricaalkoholt adtak, leállítva ezzel az erjedési folyamatot.

15 A Celní úřad Olomouc ezen elemzésekre tekintettel a 2006. november 28-i határozatában megállapította, hogy az alapügy tárgyát képező termékeket a KN 2206 vámtarifaszáma alá kell besorolni, tekintettel arra, hogy nem likőrborról van szó, mivel a terméket gyártása során nem a bor lepárlásából nyert termékekkel, hanem máshonnan származó alkohollal erősítették fel.

16 A Celní ředitelství Olomouc 2007. április 5-én elutasította a Skoma-Lux által a Celní úřad Olomouc e határozata ellen benyújtott keresetet.

17 A Krajský soud v Ostravě (ostravai regionális bíróság) 2007. december 4-én a Skoma-Lux által benyújtott kereset nyomán megsemmisítette a Celní ředitelství Olomoucnak az említett határozatát, és az ügyet újbóli tárgyalásra visszautalta e bírósághoz. A Krajský soud v Ostravě megállapította, hogy az alapügyben vitatott termékeket a KN 2204 vámtarifaszám alá kell sorolni, és rámutatott többek közt arra, hogy ha a termékhez bármilyen eredetű cukrot vagy alkoholt adnak, ez nem eredményezi az ital alapvető jellemzőinek - vagyis a friss szőlőből való származásának - megváltozását.

18 A Celní ředitelství Olomouc a Krajský soud v Ostravě határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Nejvyšší správní soudhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság), e bíróság pedig úgy véli, hogy az alapügyben vitatott termékeket a KN 2206 vámtarifaszáma alá kell besorolni. Mivel ugyanis megállapított, hogy e termékek kukoricaalkoholt tartalmaznak, azok nem kizárólagosan szőlőből származnak.

19 Úgy vélve azonban, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita kimenetele az alkalmazandó uniós szabályozás értelmezésétől függ, a Nejvyšší správní soud úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"A [KN] 2204 vagy 2206 vámtarifaszáma alá kell-e besorolni azon, »Kagor VK vörös desszertbor« címkével ellátott, 0,75 literes palackban lévő, 15,8-16,1 térfogatszázalékos alkoholtartalmú termékeket, amelyekhez a gyártás során répacukrot és kukoricaalkoholt adtak, mely anyagok nem friss szőlőből származnak?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Az elfogadhatóságról

20 A Skoma-Lux az észrevételeiben lényegében azt állítja, hogy a Kagor VK vörös desszertbor jellemzői nem felelnek meg az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben leírt termékek jellemzőinek. A Skoma-Lux álláspontja szerint ugyanis a bor szőlőmust erjesztése útján készült, amelyet a szükséges alkoholtartalom elérése érdekében boralkohol vagy borpárlat hozzáadásával lefojtottak.

21 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy az EUMSZ 267. cikkben foglalt eljárás keretében egyedül a jogvitában eljáró és a meghozandó bírósági döntésért felelősséggel tartozó nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira figyelemmel megítélje egyrészt az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szükségességét ítéletének meghozatalához, másrészt a Bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját. Következésképpen, ha a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság főszabály szerint köteles határozatot hozni (lásd többek között a C-379/98. sz. PreussenElektra-ügyben 2001. március 13-án hozott ítélet [EBHT 2001., I-2099. o.] 38. pontját, és a C-316/07., C-358/07-C-360/07., C-409/07. és C-410/07. sz., Stoß és társai egyesített ügyekben hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 51. pontját).

22 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján - amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja - az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell (lásd a C-222/05-C-225/05. sz., Van der Weerd és társai egyesített ügyekben 2007. június 7-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-4233. o.] 22. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

23 Ezenfelül, ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez. Ugyanakkor a célból, hogy hasznos választ adhasson ez utóbbi kérdésére, a Bíróság a nemzeti bíróságokkal való együttműködés szellemében megadhat számára minden, általa szükségesnek ítélt iránymutatást (lásd különösen a C-56/08. sz. Pärlitigu ügyben 2009. július 16-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-6719. o.] 23. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

24 Következésképpen, amint a Bizottság is rámutat, a Bíróságnak az elé terjesztett kérdést úgy kell átfogalmaznia, hogy az annak megválaszolására irányuljon, hogy a friss szőlőből készült, erjesztett, 0,75 literes palackban forgalmazott, 15,8-16,1 térfogatszázalékos alkoholtartalmú italt, amelyhez a gyártás során répacukrot és kukoricaalkoholt adtak (a továbbiakban: a jelen ügy tárgyát képező ital), a KN 2204 vagy 2206 vámtarifaszáma alá kell-e besorolni.

A 600/2006/EK rendelet alkalmazásáról

25 A Nejvyšší správní soud az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában hivatkozik az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2006. április 18-i 600/2006/EK bizottsági rendeletre (HL L 106., 5. o.). E rendelet, melynek elfogadására a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján került sor, amely felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a vámtarifaszám tartalmára vonatkozóan magyarázatot adjon, a jelen ügy tárgyát képező italnak megfelelő jellemzőkkel rendelkező terméket a 2206 vámtarifaszám alá sorolja be.

26 E tekintetben a Bizottság az észrevételeiben közli, hogy az említett rendelet elfogadására azt követően került sor, hogy a tagállamok vámhatóságai a Kagor VK vörös desszertbor tekintetében eltérő tarifális besorolásokat alkalmaztak.

27 Ugyanakkor az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a vámtarifaszám vagy vámtarifaalszám alá történő tarifális besorolás feltételeit meghatározó rendelet jogkeletkeztető jellegű, és nem lehet visszaható hatályú (lásd különösen a C-479/99. sz. CBA Computer ügyben 2001. június 7-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-4391. o.] 31. pontját és a C-403/07. sz. Metherma-ügyben 2008. november 27-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-8921. o.] 39. pontját).

28 A 600/2006 rendelet (1)preambulumbekezdése értelmében a rendelet elfogadására a KN egységes alkalmazásának biztosítása érdekében került sor. Kétségtelen azonban, hogy az említett rendelet 2006. május 9-én - azaz az alapügy tárgyát képező termékek szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozat benyújtását követően - került sor, és a rendelet nem rendelkezett visszaható hatállyal.

29 E körülmények között a 600/2006 rendelet nem alkalmazható az alapügyre. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést tehát az 1719/2005 rendelettel módosított 2658/87 rendelet tekintetében kell megvizsgálni.

Az ügy érdeméről

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

30 A Skoma-Lux érvelése szerint a jelen ügy tárgyát képező ital különleges organoleptikus jellemzői és objektív tulajdonságai - csakúgy, mint a rendeltetése - a KN 2204 vámtarifaszáma alá besorolt termékekének felelnek meg. Ebben az értelemben több tagállam vámhivatala bocsátott ki olyan kötelező érvényű tarifális felvilágosítást, amely a Kagor VK vörös desszertbornak az említett vámtarifaszám alá való besorolására vonatkozott.

31 A Celní ředitelství Olomouc álláspontja szerint a HRM értelmében az említett italt a KN 2206 vámtarifaszáma alá kell besorolni, mivel nem borpárlatból származó hozzáadott alkoholt tartalmaz.

32 A cseh kormány hangsúlyozza, hogy a KN 2204 vámtarifaszáma alá sorolt italok alkoholtartalma kizárólag szőlő erjesztési folyamatából származhat. Mivel a jelen ügy tárgyát képező ital részben olyan alkoholt tartalmaz, amely nem borból származik, az a KN 2206 vámtarifaszáma alá tartozik, amely minden olyan erjesztett italt magában foglal, amely nem sorolható a KN 22. árucsoportjának más vámtarifaszáma alá.

33 A görög kormány nézete szerint a jelen ügy tárgyát képező ital a KN 2206 vámtarifaszáma alá tartozik. Egyrészt ugyanis a KN 22. árucsoportjához tartozó 5. kiegészítő megjegyzés értelmében az nem sorolható a 2204 vámtarifaszám alá, amennyiben a gyártásához használt etilalkohol nem bor lepárlásából származik. Másrészt a KN 2206 vámtarifaszáma olyan italokat foglal magában, amelyek esetében megengedett a kukoricából származó etilalkohol hozzáadása, amennyiben az alaptermék alapvető jellemzői nem változnak, amely a jelen ügy tárgyát képező ital esetében fennáll.

34 A Bizottság véleménye szerint a HRM nem tiltja a nem szőlőből származó alkoholnak a borhoz való hozzáadását. Következésképpen a jelen ügy tárgyát képező italt főszabály szerint a KN 2204 vámtarifaszáma alá kell besorolni. Amennyiben azonban a cukorrépának és a kukoricaalkoholnak a gyártás során történő hozzáadása következtében a friss szőlőből készült, erjesztett ital jellege oly mértékben változott, hogy a termék tulajdonságai érezhetően eltérnek a KN 2204 vámtarifaszáma alá sorolt tipikus termékekre vonatkozóan a nemzetközi vagy nemzeti szabványok által meghatározott organoleptikus és kémiai tulajdonságoktól, és különösen, ha az ital tényleges alkoholtartalmának legalább a fele nem friss szőlőből származik, a Bizottság álláspontja szerint a jelen ügy tárgyát képező italt a KN 2206 vámtarifaszáma alá kell sorolni. Az érintett tagállam illetékes hatóságainak kell értékelniük ezen eltérés mértékét.

A Bíróság válasza

35 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen a C-142/06. sz. Olicom-ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6675. o.] 16. pontját és a C-370/08. sz. Data I/O-ügyben 2010. május 20-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 29. pontját).

36 Emlékeztetni kell arra is, hogy mind a Közös Vámtarifa árucsoportjait megelőző megjegyzések, mind a HRM a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd a C-338/95. sz. Wiener SI-ügyben 1997. november 20-án hozott ítélet [EBHT 1997., I-6495. o.] 11. pontját és a C-123/09. sz. Roeckl Sporthandschuhe ügyben 2010. április 29-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 29. pontját).

37 A jelen ügyben a HR 2204 vámtarifaszámának szövege említi a "bort friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is". A HRM e vámtarifaszám vonatkozásában azt írja elő, hogy az említett vámtarifaszám alá az olyan bort lehet osztályozni, amely kizárólag friss szőlőből való must alkoholos erjedésének végterméke.

38 Az ilyen, friss szőlőből készült borok közül a 2204 vámtarifaszám magában foglalja a desszertboroknak is nevezett likőrborokat, amellyel kapcsolatban nem vitatott, hogy a KN 22. árucsoportjához tartozó 5.c) kiegészítő megjegyzésben megjelölt tényleges alkoholtartalom megfelel a jelen ügy tárgyát képező italénak. Szintén nem vitatott, hogy az említett ital nem felel meg az 5.a) és az 5.b) kiegészítő megjegyzésben említett feltételeknek, amelyek az alkohol hozzáadásával lefojtott erjedésű szőlőmustra, illetve a szeszezett borra vonatkoznak.

39 Ezenfelül a KN 22. árucsoportjára vonatkozó 5.c) kiegészítő megjegyzés a likőrborok vonatkozásában csak azt engedi meg, hogy erjesztés alatt vagy után azokhoz bor lepárlásából származó terméket, vagy sűrített szőlőmustot, vagy ezek keverékét adják.

40 Következésképpen a Bizottság állításával ellentétben a 2204 vámtarifaszámra vonatkozó HRM-ből a KN 22. árucsoprtjához tartozó 5.c) kiegészítő megjegyzéssel összefüggésben értelmezve világosan és egyértelműen kitűnik, hogy a likőrbor alkoholtartalmának - akár alkoholos erjedés, akár hozzáadás eredménye - kizárólag szőlőből kell származnia.

41 Ebből következően a jelen ügy tárgyát képező ital, amelyhez a gyártás során kukoricaalkoholt adtak, nem sorolható a KN 2204 vámtarifaszám alá, és e megállapításhoz nincs szükség annak vizsgálatára, hogy a likőrbor az említett vámtarifaszám értelmében tartalmazhat-e répacukrot.

42 Ennek tisztázását követően meg kell állapítani, hogy a jelen ügy tárgyát képező ital az objektív jellemzőire és tulajdonságaira tekintettel megfelel a KN 2206 vámtarifaszám alá soroláshoz előírt feltételeknek.

43 Az említett vámtarifaszám ugyanis a következőket foglalja magában: "Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei". A HRM pontosítja, hogy e vámtarifaszám valamennyi olyan erjesztett italt magában foglal, amely nem tartozik a 2203-2205 vámtarifaszám alá.

44 Márpedig a fentiekből következően a jelen ügy tárgyát képező ital nem tartozhat a KN 2204 vámtarifaszáma alá. Összetételére tekintettel nem sorolható a KN 2203 00 vámtarifaszám alá sem, amely a "Malátából készült sörök"-et tartalmazza, és a 2205 vámtarifaszám alá sem, amelynek elnevezése "Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve".

45 Másodszor az alkoholnak és a cukornak a jelen ügy tárgyát képező italhoz való hozzáadását illetően meg kell állapítani, hogy a HRM a 2206 vámtarifaszám vonatkozásában előírja, hogy az italok akkor is e vámtarifaszám alá sorolandók, ha azokhoz alkoholt adtak. Ezenfelül az olyan ital, amelyhez a gyártása során cukrot adtak, sorolható a 2206 vámtarifaszám alá. Ebben az értelemben a HR-nek a 2206 vámtarifaszámra vonatkozó (10) magyarázó megjegyzése előírja, hogy a gyömbérsör és növénysör, amelyeket cukorból, vízből és gyömbérből vagy füvekből készítenek, és élesztővel erjesztenek, ezen vámtarifaszám alá tartoznak.

46 Harmadszor, szintén a HRM-nek a 2206 vámtarifaszámra vonatkozó megjegyzései szerint alkoholnak az e vámtarifaszám alá tartozó italokhoz való hozzáaadása nem akadálya annak, hogy az italok továbbra is e vámtarifaszám alá tartozzanak, amennyiben megőrzik az e vámtarifaszám alá tartozó termékek - azaz az erjesztett italok - jellemzőit. Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a jelen ügy tárgyát képező ital a szőlőből származó italok ízével, színével és aromájával rendelkezik. Következésképpen az nem veszítette el az erjesztett italok különleges organoleptikus jellemzőit (lásd ebben az értelemben a C-150/08. sz. Siebrand-ügyben 2009. május 7-én hozott ítélet [EBHT 2009., I-3941. o.] 37. pontját).

47 Negyedszer, a Skoma-Lux azon érvelését érintően, mely szerint mivel a Kagor VK vörös desszertbor rendeltetése a borként való fogyasztás, azt a KN 2204 vámtarifaszám alá kell besorolni, emlékeztetni kell arra, hogy a termék rendeltetése valóban képezheti a besorolás objektív szempontját, ha az szorosan az adott termék lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (lásd a C-183/06. sz. RUMA-ügyben 2007. február 15-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-1559. o.] 36. pontját és a fent hivatkozott Roeckl Sporthandschuhe ügyben hozott ítélet 28. pontját). A termék rendeltetése ugyanakkor csak akkor releváns kritérium, ha a besorolás kizárólag a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján nem lehetséges (lásd ebben az értelemben a 38/76. sz. Industriemetall LUMA ügyben 1976. december 16-án hozott ítélet [EBHT 1976., 2027. o.] 7. pontját). A fentiekből következően azonban a jelen ügy tárgyát képező ital az objektív jellemzőire és tulajdonságaira tekintettel egyértelműen és kizárólag a KN 2206 vámtarifaszám alá tartozik.

48 E megfontolásokra tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1719/2005 rendelettel módosított 2658/87 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a friss szőlőből készült, erjesztett, 0,75 literes palackban forgalmazott, 15,8-16,1 térfogatszázalékos alkoholtartalmú italt, amelyhez a gyártás során répacukrot és kukoricaalkoholt adtak, a KN 2206 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

A költségekről

49 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A 2005. október 27-i 1719/2005/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a friss szőlőből készült, erjesztett, 0,75 literes palackban forgalmazott, 15,8-16,1 térfogatszázalékos alkoholtartalmú italt, amelyhez a gyártás során répacukrot és kukoricaalkoholt adtak, az említett rendelet I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra 2206 vámtarifaszáma alá kell besorolni.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: cseh.