62014CJ0207[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2015. június 24. Hotel Sava Rogaška, gostinstvo, turizem in storitve, d.o.o. kontra Republika Slovenija. A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A jogszabályok közelítése - Természetes ásványvizek - 2009/54/EK irányelv - 8. cikk, (2) bekezdés - I. melléklet - Az »azonos forrásból származó természetes ásványvíz« több különböző kereskedelmi megnevezéssel való forgalomba hozatalának tilalma - Fogalom. C-207/14. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2015. június 24. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A jogszabályok közelítése - Természetes ásványvizek - 2009/54/EK irányelv - 8. cikk, (2) bekezdés - I. melléklet - Az »azonos forrásból származó természetes ásványvíz« több különböző kereskedelmi megnevezéssel való forgalomba hozatalának tilalma - Fogalom"

A C-207/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Vrhovno sodišče (Szlovénia) a Bírósághoz 2014. április 25-én érkezett, 2014. április 16-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Hotel Sava Rogaška, gostinstvo, turizem in storitve, d.o.o.

és

a Republika Slovenija

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: M. Ilešič tanácselnök, K. Lenaerts, a Bíróság elnökhelyettese, a harmadik tanács tagjaként eljáró bíró, A. Ó Caoimh, E. Jarašiūnas (előadó) és C. G. Fernlund bírák,

főtanácsnok: N. Jääskinen,

hivatalvezető: M. Aleksejev tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2015. március 4-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Hotel Sava Rogaška gostinstvo, turizem in storitve, d.o.o. képviseletében I. Dobravc Tatalovič és M. Kač odvetnika,

- a szlovén kormány képviseletében A. Vran és N. Pintar Gosenca, meghatalmazotti minőségben,

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek és S. Šindelková, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében I. Chalkias, E. Leftheriotou és A.-E. Vasilopoulou, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében S. Grünheid, E. Manhaeve és M. Žebre, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2015. április 14-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról szóló, 2009. június 18-i 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 164., 45. o.) 8. cikke (2) bekezdésének az értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a Hotel Sava Rogaška, gostinstvo, turizem in storitve, d.o.o. (a továbbiakban: HSR) és a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által képviselt Republika Slovenija (Szlovén Köztársaság) között annak tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették elő, hogy ez utóbbi megtagadta a HSR által valamely természetes ásványvízre használni kívánt kereskedelmi megnevezés elismerését.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 2009/54 irányelv

3 A 2009/54 irányelv (5), (7) és (9) preambulumbekezdése értelmében: [...] [...]

"(5) A természetes ásványvizekre vonatkozó szabályok elsődleges célja a fogyasztók egészségének védelme, a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása és a tisztességes kereskedelem biztosítása.

(7) Gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy a természetes ásványvizek forgalomba hozatalukkor is megtartsák azokat a jellemzőiket, amelyek alapján ilyenként ismerték el őket. [...]

(9) A fogyasztók tájékoztatása érdekében a természetes ásványvizek kémiai összetételére vonatkozó megjelölést kötelezővé kell tenni."

4 Ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

"Ez az irányelv valamely tagállamban a talajból kinyert és ezen tagállam illetékes hatósága által természetes ásványvízként elismert, az I. melléklet I. szakaszában foglalt feltételeknek megfelelő vizekre vonatkozik."

5 Az említett irányelv 4. cikke felsorolja azokat a kezeléseket, amelyeknek a természetes ásványvíz eredeti állapotában alávethető, illetve nem vethető alá. Ekképpen (1) bekezdésének a)-c) pontja előírja, hogy az ott engedélyezett kezeléseket csak akkor lehet folytatni, ha "[azok] nem változtatj[ák] meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészei tekintetében".

6 A 2009/54 irányelv 6. cikke úgy rendelkezik, hogy a természetes ásványvizek csomagolására használt tartályokat olyan zárszerkezettel kell ellátni, amelyet úgy terveztek, hogy kizárja a hamisítás vagy a szennyeződés lehetőségét.

7 Ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdése a következőket írja elő: "A természetes ásványvizek címkéjén [...] kötelező a következő információk feltüntetése: [...]"

a) az analitikai összetételre vonatkozó megjelölés a jellemző összetevők megadásával;

b) a forrás kinyerésének helye és a forrás neve;

8 Ezen irányelv 8. cikke a következőket írja elő:

"(1) Helység, falu vagy hely neve abban az esetben jelenhet meg a kereskedelmi megnevezés szövegében, ha olyan természetes ásványvízre vonatkozik, amelynek kinyerése a megnevezésben szereplő helyen folyik, és ha ez a megnevezés nem félrevezető a kinyerési hely tekintetében.

(2) Tilos az azonos forrásból származó természetes ásványvizet több különböző kereskedelmi megnevezéssel forgalomba hozni.

(3) Amennyiben az értékesítésre kínált természetes ásványvizek tartályának címkéje vagy felirata olyan kereskedelmi megnevezést tartalmaz, amely különbözik a forrás nevétől vagy a kinyerés helyétől, ezt a kinyerési helyet vagy a forrás nevét olyan módon kell megjeleníteni, hogy a betűk mérete az említett kereskedelmi megnevezésen található legnagyobb betűk hosszának és szélességének legalább másfélszerese legyen.

A forrás nevének vagy a kinyerés helyének fontosságát illetően, az első albekezdést megfelelően kell alkalmazni a természetes ásványvizek bármilyen formában történő reklámozása során használt kereskedelmi megnevezések tekintetében is."

9 A 2009/54 irányelv 12. cikkének a) és b) pontja meghatározza, hogy az Európai Bizottság elfogadja a természetes ásványvizek összetevői koncentrációjának határértékeit, valamint a szükséges rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy bizonyos összetevők jelentős mennyiségben történő előfordulását a címkén fel kell tüntetni.

10 Ezen irányelv I. mellékletének "Fogalommeghatározás" című I. szakasza a következő pontokat tartalmazza:

"1. »Természetes ásványvíz« az 5. cikk értelmében vett, mikrobiológiai szempontból biztonságos víz, amely földfelszín alatti vízadó rétegből származik, és egy vagy több természetes vagy fúrt járaton keresztül kilépő forrásból jut a felszínre. A természetes ásványvíz egyértelműen megkülönböztethető a szokásos ivóvíztől: mely jellemzőket sértetlenül megőrzi, mivel a víz a föld alól származik [...]

a) minősége révén, amelyet ásványianyag-tartalma, nyomelemek vagy más alkotórészek jelenléte és esetenként bizonyos hatások jellemeznek;

b) eredeti tisztaságánál fogva,

2. Ezeket, az 1. pontban említett jellemzőket, amelyek a természetes ásványvíznek az egészségre kedvező tulajdonságokat biztosíthatnak, [...]

a) a következő szempontok szerint kell értékelni:

i. geológiai és hidrológiai.

ii. fizikai, kémiai és fiziko-kémiai,

iii. mikrobiológiai,

iv. szükség esetén farmakológiai, fiziológiai és klinikai szempontból;

b) a II. szakaszban felsorolt követelmények szerint;

3. A természetes ásványvíz összetételének, hőmérsékletének és más lényeges jellemzőinek a természetes ingadozás határain belül állandónak kell maradniuk; így különösen a hozam esetleges ingadozása nem befolyásolhatja ezeket.

[...]"

11 E mellékletnek a "Fogalommeghatározás alkalmazásának követelményei és feltételei" című II. szakasza felsorolja azon geológiai és hidrológiai, fizikai, kémiai és fiziko-kémiai, mikrobiológiai, valamint klinikai és farmakológiai vizsgálatokkal kapcsolatos követelményeket és feltételeket, amelyeket - az említett melléklet I. szakasza 2. pontjának b) pontja értelmében - a természetes ásványvíznek az ezen I. szakasz 1. pontjában említett jellemzői értékelése céljából el kell végezni.

12 A 2009/54 irányelv "A természetes ásványvíz kinyerésének és forgalomba hozatalának feltételei" című II. mellékletének 2. pontja meghatározza, hogy "[a természetes ásvány]víz kinyerésére szolgáló berendezést úgy kell telepíteni, hogy [...] a víz megőrizze azokat a - minősítésének megfelelő - jellemzőket, amelyekkel a víznyerőhelyen rendelkezik".

A 2000/60/EK irányelv

13 A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 327., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 275. o., helyesbítés: HL 2006. L 113., 26. o.) 1. cikke ekképpen rendelkezik: "Ezen irányelvnek az a célja, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti tengervizek és a felszín alatti vizek védelmének, amely: és ezzel hozzájárul:

a) megakadályozza a vízi ökoszisztémák, [...] a [...] szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát;

b) elősegíti a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot;

c) a vízi környezet fokozott védelmére és javítására irányul [...];

d) biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését, és magakadályozza további szennyezésüket; és

e) hozzájárul az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez,

- a fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználathoz elegendő, jó minőségű felszíni és felszín alatti víz biztosításához,

- a felszín alatti víz szennyezettségének jelentős csökkentéséhez,

- a felségvizek és a tengervizek védelméhez, és

- a vonatkozó nemzetközi egyezmények célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve azokat is, amelyek célja a tengeri környezet szennyezésének megelőzése és kiküszöbölése [...]"

14 Ezen irányelv 2. cikke szerint: "Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: [...] [...]"

11. »Víztartó réteg« felszín alatti kőzetréteg vagy kőzetrétegek vagy más földtani képződményekből álló réteg vagy rétegek, amelyek porozitása és vízáteresztő képessége lehetővé teszi a felszín alatti víz jelentős áramlását vagy jelentős mennyiségű felszín alatti víz kitermelését.

12. »Felszín alatti víztest« A felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható része

A szlovén jog

15 A módosított, a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. július 15-i 80/777/EGK irányelvet (HL L 229., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 6. kötet, 50. o.) - amelynek helyébe a 2009/54 irányelv lépett - többek között a természetes ásványvizekről, a forrásvizekről, és a szódavizekről szóló rendelet (Pravilnik o naravni mineralni vodi, izvirski vodi in namizni vodi, Uradni list RS, 50/04, 75/05, 45/08. sz.; a továbbiakban: rendelet) ültette át a szlovén jogrendbe.

16 E rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a természetes ásványvíz olyan víz, amely bizonyos mikrobiológiai előírásokon túlmenően többek között azt a feltételt is teljesíti, hogy minden fertőzéssel szemben védett, földfelszín alatti vízadó rétegből származik, és egy vagy több természetes vagy fúrt járaton keresztül kilépő forrásból jut a felszínre. Az említett rendelet 12. cikkének (4) bekezdése értelmében az ugyanabból a forrásból származó természetes ásványvizet csak egy kereskedelmi megnevezés alatt lehet kereskedelmi forgalomba hozni.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

17 Az ügynek a Bírósághoz benyújtott irataiból kiderül, hogy a HSR 2011. július 18-án az RgS-2/88 kinyerési helyből merített természetes ásványvíz tekintetében a "ROI Roitschocrene" kereskedelmi megnevezés elismertetése iránt kérelmet nyújtott be a minisztériumhoz.

18 A minisztérium 2012. február 26-i határozatával elutasította e kérelmet azzal az indokkal, hogy az ugyanazon forrásból származó természetes ásványvizet a rendelet 12. cikkének (4) bekezdése és a 2009/54 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében csak egy kereskedelmi megnevezéssel lehet forgalomba hozni, és a 2001. július 3-i határozatával, a "Donat Mg" kereskedelmi megnevezéssel természetes ásványvízként már elismert egy olyan természetes ásványvizet, amelyet ugyanabból a víztartó rétegből merítenek, mint a szóban forgó vizet, de valamely másik, V-3/66-70 elnevezésű kinyerési helyről, illetve azt ezzel a megnevezéssel már forgalomba hozták.

19 A HSR keresetet nyújtott be a 2012. február 26-i határozat megsemmisítése iránt az Upravno sodišče Republike Slovenijéhez (a Szlovén Köztársaság közigazgatási bírósága), amelyben azt állította egyrészt, hogy az RgS-2/88 kinyerési helyből nem ugyanazt a vizet merítik, mint a V-3/66-70 kinyerési helyből, másrészt hogy különbséget kell tenni a "forrás" és a "víztartó réteg" fogalma között. Miután e keresetét elutasították, a HSR felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, többek között arra hivatkozva, hogy az Upravno sodišče Republike Slovenije tévesen értelmezte a "forrásnak" a 2009/54 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében szereplő fogalmát.

20 A Vrhovno sodišče (legfelsőbb bíróság) miután emlékeztetett arra, hogy az első fokon megállapított tényálláshoz kötve van, kifejti, hogy ez utóbbiból mindenekelőtt kitűnik, hogy a V-3/66-70 és a RgS-2/88 kinyerési helyek azonos földfelszín alatti vízadó réteggel rendelkeznek, és e tekintetben meghatározza, hogy a "közös földfelszín alatti vízadó réteg" fogalma alatt az "ugyanazon víztartó rétegből származó víztestet" kell érteni. E bíróság ezt követően megjegyzi, hogy a minisztérium a 2001. július 3-i határozatával az RgS-2/88 és a V-3/66-70 kinyerési helyekből merített vizet "Donat Mg" kereskedelmi megnevezéssel természetes ásványvízként ismerte el, jóllehet e határozat kedvezményezettje - azaz a Droga Kolinska d. d. - nem rendelkezik semmilyen koncesszióval az RgS-2/88 kinyerési helyről merített víz hasznosítására, tekintettel arra, hogy egy későbbi, 2008. február 14-i határozat értelmében a HSR rendelkezett e koncesszióval, és ennélfogva a Droga Kolinska d. d. nem forgalmazhatja e vizet a "Donat Mg" kereskedelmi megjelöléssel. E bíróság végül megjegyzi, hogy a Donat Mg természetes ásványvíz szerepel a Szlovéniában elismert természetes ásványvizek listáján, valamint a tagállamok által elismert természetes ásványvizek jegyzékén (HL 2013. C 95., 38. o.), és megjelölt forrásként a Donat forrás van feltüntetve.

21 Mivel a kérdést előterjesztő bíróság megállapította, hogy e területen a Bíróságnak nincs ítélkezési gyakorlata, kérdése a 2009/54 irányelv 8. cikke (2) bekezdésében szereplő "azonos forrásból származó természetes ásványvíz" kifejezés értelmezésére vonatkozik. A bíróság észrevételezi, hogy az ezen irányelvben többször használt "forrás" fogalmát az irányelv nem határozza meg. A természetes ásványvíznek az említett irányelv I. melléklete I. szakaszának 1. pontjában szereplő fogalommeghatározásának különböző nyelvi változataira tekintettel e kifejezés több értelmezése is lehetséges. Ha az elsődleges célkitűzés a fogyasztók megtévesztésének elkerülése, akkor az "azonos forrásból" fogalmat úgy kell érteni, hogy "azonos kinyerési helyről", mivel a kérdést előterjesztő bíróság szerint csupán az azonos kinyerési helyből merített víz rendelkezhet azonos kémiai és mikrobiológiai összetétellel. Mindazonáltal el lehet fogadni egy tágabb értelmezést is, amely szerint olyan vízről van szó, amelyet több kifolyási pontból merítenek, azonban a 2000/60 irányelv 2. cikkének 11. pontja szerinti közös víztartó réteggel rendelkezik; vagy akár olyan vízről, amely az ugyanezen rendelkezés 12. pontja értelmében vett ugyanazon felszín alatti víztest részét képezi.

22 E körülmények között a Vrhovno sodišče felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a [2009/54] irányelv 8. cikkének (2) bekezdését, hogy az »azonos forrásból származó természetes ásványvíz« alatt a következőt kell érteni:

a) az ugyanazon egyedi kinyerési helyből származó víz, nem értendő ide azonban a különböző kinyerési helyből merített víz, noha olyan vízről van szó, amelynek az eredete az ugyanazon felszín alatti víztest ugyanazon víztartó rétegének területén található a »víztartó réteg« és a »felszín alatti víztest« [2000/60] irányelv szerinti fogalommeghatározásai értelmében;

b) az ugyanazon egyedi kinyerési helyből származó víz, nem értendő ide azonban a különböző kinyerési helyből merített víz, noha olyan vízről van szó, amelynek a eredete az ugyanazon felszín alatti víztest ugyanazon víztartó rétegének területén található a »víztartó réteg« és a »felszín alatti víztest« [2000/60] irányelv szerinti fogalommeghatározásai értelmében, amely fogalommeghatározások vonatkozásában figyelembe kell venni olyan körülményeket is, mint a kinyerési helyek közötti távolság, azok mélysége, az egyedi kinyerési helyből származó víz sajátos minősége (például a kémiai és mikrobiológiai összetétel), a kinyerési helyek közötti hidraulikus kapcsolat, a víztartó réteg fedettsége;

c) minden olyan víz, amelynek az eredete az ugyanazon felszín alatti víztest ugyanazon víztartó rétegében található a »víztartó réteg« és a »felszín alatti víztest« [2000/60] irányelv szerinti fogalommeghatározásai értelmében, függetlenül attól, hogy több kinyerési helyből tör-e a felszínre;

d) minden olyan víz, amelynek az eredete az ugyanazon felszín alatti víztest ugyanazon víztartó rétegében található, a »víztartó réteg« és a »felszín alatti víztest« [2000/60] irányelv szerinti fogalommeghatározásai értelmében, függetlenül attól, hogy több kinyerési helyből tör-e a felszínre, azzal, hogy az említett fogalommeghatározások vonatkozásában figyelembe kell venni olyan körülményeket is, mint a kinyerési helyek közötti távolság, azok mélysége, az egyedi kinyerési helyből származó víz sajátos minősége (például a kémiai és mikrobiológiai összetétel), a kinyerési helyek közötti hidraulikus kapcsolat, a víztartó réteg fedettsége?

2) Amennyiben az első kérdésben javasolt megoldások egyike tekintetében sem lehet igenlő választ adni, olyan körülményeken kell-e alapulnia az »azonos forrásból származó természetes ásványvíz« fogalma értelmezésének, mint a kinyerési helyek közötti távolság, azok mélysége, az egyedi kinyerési helyből származó víz sajátos minősége (például a kémiai és mikrobiológiai összetétel), a kinyerési helyek közötti hidraulikus kapcsolat, és a víztartó réteg fedettsége?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

23 A kérdést előterjesztő bíróság az együtt vizsgálandó két kérdésével lényegében azt szeretné megtudni, hogy hogyan kell értelmezni a 2009/54 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében szereplő "azonos forrásból származó természetes ásványvíz" fogalmát.

24 E rendelkezés szerint, "[t]ilos az azonos forrásból származó természetes ásványvizet több különböző kereskedelmi megnevezéssel forgalomba hozni". Noha ezen irányelv I. melléklete I. szakasza (1) pontjának első bekezdése úgy határozza meg a "[t]ermészetes ásványvíz" fogalmát, mint "a[...] mikrobiológiai szempontból biztonságos víz, amely földfelszín alatti vízadó rétegből származik, és egy vagy több természetes vagy fúrt járaton keresztül kilépő forrásból jut a felszínre", az említett irányelv semelyik rendelkezése sem pontosítja kifejezetten, hogy mit kell a "forrás", illetve az "azonos forrásból származó" kifejezés alatt érteni.

25 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében azon kifejezések értelmét és terjedelmét, amelyekre az uniós jog semmilyen meghatározást nem ad, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentésük szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek részét képezik (EasyCar ítélet, C-336/03, EU:C:2005:150, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Partena-ítélet, C-137/11, EU:C:2012:593, 56. pont).

26 Az uniós jog valamely rendelkezésének értelmezése magában foglalja ezenkívül a különböző nyelvi változatainak összehasonlítását (Cilfit és társai ítélet, 283/81, EU:C:1982:335, 18. pont; Spanyolország kontra Tanács ítélet, C-36/98, EU:C:2001:64, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). E nyelvi változatok közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (Bouchereau-ítélet, 30/77, EU:C:1977:172, 14. pont; Brey-ítélet, C-140/12, EU:C:2013:565, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27 A jelen esetben sem a "forrás" szó szokásos jelentése által - amely megfelelhet mind a víz kifolyási pontjának, mind általánosabb származásának -, sem a 2009/54 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése vagy a természetes ásványvíz ezen irányelv I. mellékletében szereplő fogalommeghatározása különböző nyelvi változatainak összehasonlítása által nem lehet a kérdést előterjesztő bíróságnak a "forrás" fogalmának adandó értelmezésre, illetve az említett 8. cikk (2) bekezdésének értelmében vett "azonos forrásból származó" kifejezés tartalmára vonatkozó kételyeit eloszlatni. Különösképpen - amint azt a főtanácsnok az indítványának 33. és 34. pontjában lényegében megjegyezte - e fogalommeghatározás különböző nyelvi változatainak összehasonlítása által nem állapítható meg, hogy e fogalom a szóban forgó víz felszín alatti származására utal, vagy azon helyre, amely által - illetve azon helyszínre, ahol - a víz a felszínre szökik.

28 A kért értelmezés érdekében tehát a 2009/54 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének hátteréből kell kiindulni, valamint tágabban ezen irányelv általános rendszeréből és céljából.

29 E tekintetben noha a természetes ásványvíznek a 2009/54 irányelv I. melléklete I. szakasza 1. pontjának első bekezdésében szereplő fogalommeghatározása önmagában nem teszi lehetővé sem a "forrás" fogalma tartalmának, sem annak tisztázását, hogy mit kell az ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében vett "azonos forrásból származó" kifejezés alatt érteni, e fogalommeghatározás megszövegezéséből ki lehet következtetni, hogy a "forrás" fogalmát nem lehet a "földfelszín alatti vízadó réteg" fogalmával egyenértékűnek tekinteni, amennyiben e megszövegezés egyértelműen különbséget tesz e két fogalom között. Ezzel együtt, az említett megszövegezésre tekintettel szükséges, hogy ahhoz, hogy valamely természetes ásványvizet "azonos forrásból származónak" lehessen minősíteni, az kell, hogy egy és ugyanazon földfelszín alatti vízadó rétegből származzon.

30 E megszövegezésből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a "forrás" fogalmát továbbá a "kinyerési hely" fogalmával sem lehet egyenértékűnek tekinteni - amint azt a HSR javasolja -, mivel az említett megszövegezés kifejezetten megjelöli, hogy a víz "egy vagy több természetes vagy fúrt járaton keresztül kilépő" forrásból jut a felszínre. Ellenben ebből következik, hogy ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy a 2009/54 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének értelmében véve "azonos forrásból származó" természetes ásványvízről van-e szó, nem lényeges, hogy azt egy vagy több kinyerési helyről merítik.

31 Mindazonáltal - amint azt a főtanácsnok az indítványának 48. pontjában megjegyezte - az a tény, hogy valamely természetes ásványvíz egy és ugyanazon földfelszín alatti vízadó rétegből származik, szükséges, de nem elegendő feltétel annak megállapításához, hogy ez a víz a 2009/54 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének értelmében vett azonos forrásból ered. Meg kell ugyanis jegyezni, hogy a természetes ásványvíznek a jelen ítélet 24. pontjában felidézett fogalommeghatározását kiegészíti egy második bekezdés, amelyben meghatározásra kerül, hogy "[a] természetes ásványvíz egyértelműen megkülönböztethető a szokásos ivóvíztől [...] minősége révén, amelyet ásványianyag-tartalma, nyomelemek vagy más alkotórészek jelenléte és esetenként bizonyos hatások jellemeznek [valamint] eredeti tisztaságánál fogva, mely jellemzőket sértetlenül megőrzi, mivel a víz a föld alól származik [...]". Tekintve, hogy a természetes ásványvizeket ekképpen az összetételük tekintetében is meghatározták, meg kell állapítani, hogy a természetes ásványvíz jellemzői meghatározó szerepet töltenek be e víz azonosításában.

32 Egyébiránt emlékeztetni kell arra, hogy a 2009/54 irányelv 8. cikke nemcsak azt írja elő (2) bekezdésében, hogy tilos az azonos forrásból származó természetes ásványvizet több különböző kereskedelmi megnevezéssel forgalomba hozni, hanem (1) bekezdésében azt is, hogy helység, falu vagy hely neve csupán abban az esetben jelenhet meg a kereskedelmi megnevezés szövegében, ha olyan természetes ásványvízre vonatkozik, amelynek kinyerése a megnevezésben szereplő helyen folyik, és ha ez a megnevezés nem félrevezető a kinyerési hely tekintetében. E cikk (3) bekezdése ezenkívül szabályozza a címkézést és a reklámozást a természetes ásványvizek esetében, amikor olyan kereskedelmi megnevezést tartalmaznak, amely különbözik a forrás nevétől vagy a kinyerés helyétől, úgy rendelkezve, hogy ebben az esetben ezt a kinyerési helyet vagy a forrás nevét olyan módon kell megjeleníteni, hogy "a betűk mérete az említett kereskedelmi megnevezésen található legnagyobb betűk hosszának és szélességének legalább másfélszerese legyen".

33 A 2009/54 irányelv 8. cikke egészében véve ekképpen annak biztosítására irányul, hogy a természetes ásványvíz forrásának neve vagy kinyerési helyének feltüntetése lehetővé tegye a fogyasztó számára, hogy vásárlásakor egyértelműen azonosítani tudja a szóban forgó víz eredetét, és hogy e névnek vagy feltüntetésnek köszönhetően valamely adott természetes ásványvizet meg tudjon különböztetni minden egyéb természetes ásványvíztől. E cikk értelmében ugyanis e kereskedelmi megnevezés vagy a forrás nevét vagy a kinyerési helyet veszi át, és mint ilyen ebben az esetben használható a szóban forgó víz azonosítására, vagy e kereskedelmi megnevezés eltér e névtől vagy e helytől, és ebben az esetben az említett névnek, illetve az említett hely feltüntetésének szerepelnie kell a címkézésen vagy a reklámban, méghozzá nagyobb betűkkel, mint amelyeket a kereskedelmi megnevezés feltüntetéséhez használtak. E cikk ennélfogva meghatározó szerepet biztosít a természetes ásványvíz azonosításában e víz forrása nevének, vagy adott esetben a kinyerési helye feltüntetésének.

34 Valamely természetes ásványvíz azonosításakor a forrás nevének és a kinyerési helyének tulajdonított szerep jelentősége a 2009/54 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjából is kitűnik, amely előírja, hogy a természetes ásványvizek címkéjén kötelező a forrás kinyerése helyének és a forrás nevének feltüntetése.

35 Márpedig, amennyiben valamely természetes ásványvíz forrásának neve meghatározó szerepet játszik e víznek a fogyasztók általi azonosításában, és amennyiben valamely adott természetes ásványvíz azonosítása - amint az a jelen ítélet 31. pontjában megállapításra került - elsősorban jellemzői alapján történik, szükségszerűen a természetes ásványvíz jellemzői azok, amelyek alapvetően meghatározzák azon forrást, amelyből e víz származik. Ennélfogva az "azonos forrásból származó" természetes ásványvíz fogalmát lényegében úgy kell érteni, mint amely az olyan természetes ásványvízre vonatkozik, amely nemcsak hogy egy és ugyanazon földfelszín alatti vízadó rétegből származik, hanem ugyanolyan jellemzőkkel is rendelkezik.

36 Ezen értelmezést alátámasztja egyfelől a 2009/54 irányelv általános rendszere. Ezen irányelv egészének értelmezése ugyanis igazolja a természetes ásványvizek jellemzőinek ezen irányelv alkalmazása során tulajdonított vezető szerepet.

37 E tekintetben meg lehet különösen említeni a 2009/54 irányelv 4. cikkét, amely azokat a kezeléseket tartalmazza, amelyeknek a természetes ásványvíz eredeti állapotában alávethető, és amely csak akkor engedélyezi azon kezeléseket, amelyek e cikk (1) bekezdésének a)-c) pontjában vannak felsorolva, "amennyiben [azok] nem változtatj[ák] meg a víz összetételét a tulajdonságait meghatározó alapvető alkotórészei tekintetében", valamint meg lehet említeni a szóban forgó irányelv 6. cikkét, amely azáltal, hogy úgy rendelkezik, hogy a csomagolásra használt tartályokat olyan zárszerkezettel kell ellátni, amelyet úgy terveztek, hogy kizárja a természetes ásványvíz hamisításának vagy a szennyeződésének lehetőségét, biztosítja a természetes ásványvíz minőségi és egészségügyi jellemzőinek fenntartását annak teljes termelési és forgalmazási lánca folyamán.

38 Meg lehet továbbá említeni a 2009/54 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének a) pontját, amely azt írja elő, hogy a természetes ásványvizek címkéjén kötelező feltüntetni a szóban forgó víz "[...] analitikai összetétel[é]re vonatkozó megjelölés[t] a jellemző összetevők megadásával", illetve 12. cikkének a) és b) pontját, amelyek szerint a Bizottság elfogadja a természetes ásványvizek összetevői koncentrációjának határértékeit, valamint a szükséges rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy bizonyos összetevők jelentős mennyiségben történő előfordulását a címkén fel kell tüntetni, valamint a szóban forgó irányelv II. mellékletét, amely 2. pontjában meghatározza, hogy a természetes ásványvíz kinyerésére szolgáló berendezést úgy kell többek között telepíteni, hogy "a víz megőrizze azokat a - minősítésének megfelelő - jellemzőket, amelyekkel a víznyerőhelyen rendelkezik".

39 A jelen ítélet 35. pontjában kifejtett értelmezés másfelől az egyetlen, amely biztosíthatja a 2009/54 irányelv célkitűzéseinek elérését.

40 E tekintetben a 2009/54 irányelv (5) preambulumbekezdése szerint a természetes ásványvizekre vonatkozó szabályok elsődleges célja a fogyasztók egészségének védelme, a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása és a tisztességes kereskedelem biztosítása. Ebben az értelemben ezen irányelv (7) preambulumbekezdése úgy szól, hogy gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy a természetes ásványvizek forgalomba hozatalukkor is megtartsák azokat a jellemzőiket, amelyek alapján ilyenként ismerték el őket, a (9) preambulumbekezdése kifejti pedig, hogy a fogyasztók tájékoztatása érdekében a természetes ásványvizek kémiai összetételére vonatkozó megjelölést kötelezővé kell tenni.

41 Márpedig, mivel valamely természetes ásványvíz kereskedelmi megnevezése - figyelembe véve a jelen ítélet 29-35. pontjában tett megállapításokat - szükségszerűen kapcsolódik e víz jellemzőihez, a fogyasztókat megtévesztenék, és az egészség védelme tekintetében nem tudnának tájékozott döntést hozni valamely természetes ásványvíz esteleges jellemzői alapján, ha lehetséges lenne különböző kereskedelmi megnevezésekkel ugyanonnan származó és ugyanolyan jellemzőkkel rendelkező természetes ásványvizeket értékesíteni.

42 Ezenkívül a 2009/54 irányelv I. melléklete megjelöli, hogy mely jellemzők relevánsak valamely természetes ásványvíz azonosításához, azaz különösképpen az ásványianyag-tartalom, a nyomelemek vagy más alkotórészek jelenléte, valamint azon szempontok és követelmények, amelyek alapján e jellemzőket értékelni kell, és e követelményeket e melléklet II. szakasza felsorolja, amelyből kitűnik többek között, hogy a geológiai és hidrológiai vizsgálatokkal kapcsolatban elő kell írni adatok szolgáltatását különösen a pontos vízgyűjtőhelyre, valamint a hidrogeológiai szelvény rétegtanára vonatkozóan, továbbá hogy az elvégzendő fizikai, kémiai és fiziko-kémiai vizsgálatok során meg kell állapítani többek között a talaj jellege, és a vízben található ásványok jellege és típusa közötti kapcsolatot. Az említett melléklet azt is meghatározza, hogy "[a] természetes ásványvíz összetételének, hőmérsékletének és más lényeges jellemzőinek a természetes ingadozás határain belül állandónak kell maradniuk".

43 E tekintetben az említett jellemzők értékelése, illetve következésképpen a 2009/54 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének értelmezése érdekében nem kell a 2000/60 irányelvben szereplő "víztartó réteg" és "felszín alatti víztest" fogalmakra hivatkozni. Ugyanis kitűnik ez utóbbi irányelv 1. cikkéből, valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlatából (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Luxembourg ítélet, C-32/05, EU:C:2006:749, 41. pont; Bizottság kontra Németország ítélet, C-525/12, EU:C:2014:2202, 50. pont), hogy a 2000/60 irányelv célkitűzései eltérnek a 2009/54 irányelv célkitűzéseitől. Ugyanis míg az előbbinek alapvetően környezetvédelmi célkitűzései vannak, az utóbbi a fogyasztók egészségének védelmére, a megtévesztésük megakadályozására, valamint a tisztességes kereskedelem biztosítására irányul. Következésképpen a 2000/60 irányelv rendelkezései a jelen esetben kért értelmezéshez nem tekinthetők relevánsnak (lásd analógia útján: Møller-ítélet, C-585/10, EU:C:2011:847, 37. pont).

44 Tehát kizárólag a 2009/54 irányelv rendelkezései alapján lehet meghatározni, hogy valamely adott természetes ásványvíz ezen irányelv 8. cikke (2) bekezdésének értelmében véve "azonos forrásból származik-e".

45 A fenti megfontolások összességéből következően - figyelembe véve a természetes ásványvíznek a 2009/54 irányelv I. mellékletében szereplő fogalommeghatározását, illetve ezen irányelv általános rendszerét, valamint célját - az előterjesztett kérdésekre azt kell válaszolni, hogy az ezen irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében szereplő "azonos forrásból származó természetes ásványvíz" fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az az olyan, egy vagy több természetes vagy fúrt víznyerőhelyről kinyert természetes ásványvizet jelöli, amely egy és ugyanazon földfelszín alatti vízadó rétegből származik, ha mindezen természetes vagy fúrt víznyerőhelyeken e víz a szóban forgó irányelv I. mellékletében szereplő szempontok tekintetében olyan azonos jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a természetes ingadozás határain belül állandók maradnak.

A költségekről

46 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról szóló, 2009. június 18-i 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében szereplő "azonos forrásból származó természetes ásványvíz" fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az az olyan, egy vagy több természetes vagy fúrt víznyerőhelyről kinyert természetes ásványvizet jelöli, amely egy és ugyanazon földfelszín alatti vízadó rétegből származik, ha mindezen természetes vagy fúrt víznyerőhelyeken e víz a szóban forgó irányelv I. mellékletében szereplő szempontok tekintetében olyan azonos jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a természetes ingadozás határain belül állandóak maradnak.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: szlovén.