62010CJ0585[1]
A Bíróság (nyolcadik tanács) 2011. december 15-i ítélete. Niels Møller kontra Haderslev Kommune. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Vestre Landsret - Dánia. A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése - 96/61/EK irányelv - I. melléklet, 6.6. pont, c) alpont - Sertés intenzív tenyésztésére szolgáló létesítmények több mint 750 férőhellyel kocák számára - A kocasüldők férőhelyének beszámítása. C-585/10. sz. ügy
C-585/10. sz. ügy
Niels Møller
kontra
Haderslev Kommune
(a Vestre Landsret [Dánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
"A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése - 96/61/EK irányelv - I. melléklet, 6.6. pont, c) alpont - Sertés intenzív tenyésztésére szolgáló létesítmények több mint 750 férőhellyel kocák számára - A kocasüldők férőhelyének beszámítása"
Az ítélet összefoglalása
Környezet - A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése - 96/61 irányelv - Sertés intenzív tenyésztésére szolgáló létesítmények több mint 750 férőhellyel kocák számára - A "férőhely kocák számára" fogalma
(166/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 96/61 tanácsi irányelv, 1. cikk és I. melléklet, 6.6. pont, c) alpont)
A 166/2006 rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 tanácsi irányelv I. melléklete 6.6. pontjának c) alpontjában szereplő "férőhely kocák számára" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a kocasüldők - az első ivarérésen már átesett, de még nem fialt nőivarú sertések - számára szolgáló férőhelyeket is.
(vö. 39. pont és a rendelkező rész)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)
2011. december 15.(*)
"A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése - 96/61/EK irányelv - I. melléklet, 6.6. pont, c) alpont - Sertés intenzív tenyésztésére szolgáló létesítmények több mint 750 férőhellyel kocák számára - A kocasüldők férőhelyének beszámítása"
A C-585/10. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Vestre Landsret (Dánia) a Bírósághoz 2010. december 13-án érkezett, 2010. december 2-i határozatával terjesztett elő az előtte
Niels Møller
és
a Haderslev Kommune
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),
tagjai: K. Schiemann, a nyolcadik tanács elnökeként eljárva, C. Toader és E. Jarašiūnas (előadó) bírák,
főtanácsnok: P. Mengozzi,
hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. október 6-i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
- N. Møller képviseletében G. Lund advokat,
- a Haderslev Kommune képviseletében E. Gram advokat,
- a dán kormány képviseletében C. Vang, meghatalmazotti minőségben,
- a cseh kormány képviseletében M. Smolek és D. Hadroušek, meghatalmazotti minőségben,
- Írország képviseletében D. O'Hagan, meghatalmazotti minőségben, segítője: B. Doherty barrister,
- az Európai Bizottság képviseletében A. Alcover San Pedro, S. Petrova és U. Nielsen, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 33., 1. o.) módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (HL L 257., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 80. o.; a továbbiakban: 96/61 irányelv) I. melléklete 6.6. pontja c) alpontjának értelmezésére irányul.
2 E kérelmet az N. Møller és a Haderslev Kommune (Haderslev önkormányzata, a továbbiakban: Kommune) között ez utóbbi azon határozatának tárgyában indult jogvita keretében terjesztették elő, amely elrendelte N. Møller állattenyészetének egy legfeljebb 750 kocának férőhelyet biztosító sertésól méretére való csökkentését.
Jogi háttér
Az uniós jog
3 A 2001. október 23-i 2001/88/EK tanács irányelvvel (HL L 316., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 34. kötet, 230. o.) módosított, a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1991. november 19-i 91/630/EGK tanácsi irányelv (HL L 340., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 12. kötet, 149. o.; a továbbiakban: 91/630 irányelv) 1. cikke előírta:
"Ezen irányelv a tenyésztés és hízlalás céljából tartott sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket határozza meg."
4 Az említett irányelv 2. cikke értelmében:
"Ezen irányelv alkalmazásában:
1) »sertés«: tenyésztés vagy hízlalás céljából tartott bármilyen életkorú sertésféle;
[...]
3) »kocasüldő«: ivarérett nőivarú sertés az első fialásig;
4) »koca«: nőivarú sertés az első fialás után;
[...]"
5 A 96/61 irányelv (8) és (27) preambulumbekezdése előírja:
"(8) mivel a környezetszennyezés csökkentése integrált megközelítésének a célja a lehető legnagyobb mértékben megelőzni a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátást, figyelembe véve a hulladékgazdálkodást is, és ahol ez nem valósítható meg, ott a kibocsátások minimalizálása a környezet egésze magas szintű védelmének elérése érdekében;
[...]
(27) mivel ez az irányelv vonatkozik azokra a potenciálisan szennyező létesítményekre, és ezáltal a határokon átterjedő szennyezésekre is, amelyek jelentős mértékűek; [...]"
6 Ezen irányelv célját és hatályát 1. cikke a következőképpen határozza meg:
"Ennek az irányelvnek a célja, hogy az I. mellékletben felsorolt tevékenységekből származó környezetszennyezés integrált megelőzését és csökkentését valósítsa meg. Olyan intézkedéseket határoz meg, amelyeket a fent említett tevékenységekből származó szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére dolgoztak ki, beleértve a hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket, a környezet egészének magas szintű védelme érdekében, [az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvvel (HL L 73., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 151. o.) módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i] 85/337/EGK [tanácsi] irányelv [HL L 175., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.] és az egyéb vonatkozó közösségi rendelkezések sérelme nélkül."
7 A 96/61 irányelv 2. cikke a következőképpen rendelkezik:
"Ezen irányelv alkalmazásában:
[...]
3) »létesítmény«: olyan rögzített műszaki egység, ahol egy vagy több, az I. mellékletben felsorolt tevékenységet folytatnak, és bármely más, azzal közvetlenül együtt járó tevékenységet, amely műszakilag kapcsolódik az adott telephelyen folytatott tevékenységhez, és amelynek hatása lehet a kibocsátásokra és a környezetszennyezésre;
4) »meglévő létesítmény«: egy működő létesítmény, vagy olyan létesítmény, amelyet ennek az irányelvnek a hatálybalépését megelőzően meglévő jogszabályokkal összhangban engedélyeztek, vagy az illetékes hatóság szerint teljes engedélykérelmezési kötelezettsége van, feltéve, ha a létesítmény ezen irányelv hatálybalépését követően legkésőbb egy éven belül működni kezd;
[...]
9) »engedély«: egy (vagy több) írásbeli határozat vagy annak egy része, amely engedélyezi egy létesítmény egészének vagy egy részének működését, amely engedély alapja bizonyos feltételek fennállása, amelyek alapján a létesítmény megfelel ezen irányelv követelményeinek [helyesen: egy (vagy több) írásbeli határozat vagy annak egy része, amely bizonyos, azt lehetővé tévő feltételek mellett engedélyezi egy létesítmény egészének vagy egy részének a működését, hogy a létesítmény megfeleljen ezen irányelv követelményeinek]. [...]
[...]»
8 A 96/61 irányelvnek a meglévő létesítmények engedélyezése követelményeire vonatkozó 5. cikke (1) bekezdése ekképp rendelkezik
"A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a 6. és 8. cikk szerint kiadott engedélyek, illetve, ahol ez lehetséges, a feltételek ellenőrzése, és, ha szükséges, frissítése révén gondoskodjanak arról, hogy a meglévő létesítmények a 3., 7., 9., 10., 13. cikk, továbbá a 14. cikk első és második francia bekezdésének és a 15. cikk (2) bekezdése követelményeinek megfelelően működjenek, legkésőbb nyolc évvel ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően, a Közösség egyéb, különös jogszabályainak sérelme nélkül."
9 A szóban forgó irányelvnek az engedély feltételeire vonatkozó 9. cikke (1) és (3) bekezdése ekképp rendelkezik:
"(1) A tagállamok biztosítják, hogy az engedély tartalmazza valamennyi szükséges intézkedést a 3. és 10. cikkben említett engedélyezési követelmények teljesítéséhez, hogy a környezet egészének magas szintű védelme valósuljon meg a levegő, a víz és a talaj védelme által.
[...]
(3) Az engedély tartalmazza a kibocsátási határértékeket azokra a szennyező anyagokra, különösen a III. mellékletben felsoroltakra nézve, amelyeket valószínűleg jelentős mértékben bocsát ki az illető létesítmény, tekintettel természetükre és a szennyezés egyik közegből a másikba való átjuttatására való képességükre (víz, levegő és talaj). Amennyiben szükséges, az engedély megfelelő követelményeket tartalmaz a talaj és a felszín alatti víz védelmének biztosítására, és intézkedéseket a létesítmény által termelt hulladék kezelésére. Ahol szükséges, a határértékek kiegészíthetők vagy helyettesíthetők műszaki paraméterekkel vagy intézkedésekkel.
Az I. melléklet 6.6. pontja alatt található létesítményekre az e bekezdéssel összhangban meghatározott kibocsátási határértékeknél figyelembe veszik az ezeknek a létesítménykategóriáknak megfelelő gyakorlati megfontolásokat.
[...]"
10 A 96/61 irányelv I. mellékletének 6.6. pontja értelmében a következő tevékenységek tartoznak ezen irányelv hatályába:
"Baromfi és sertés intenzív tenyésztését végző telepek több mint:
[...]
b) 2000 hellyel [helyesen: férőhellyel] (30 kg feletti) sertések számára;
vagy
c) 750 hellyel [helyesen: férőhellyel] kocák számára."
11 Ezen I. melléklet bevezető részének 2. pontja előírja, hogy az e pontban megadott küszöbértékek általában a termelési kapacitásra vagy teljesítményre vonatkoznak.
A nemzeti jog
12 A 2006. december 22-i 1757. sz. rendelettel közzétett, a környezetvédelemről szóló törvény (lov om miljøbeskyttelse) 41. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja:
"(1) Amennyiben valamely engedélyköteles tevékenység jelentős környezetszennyezés okozására alkalmas, a felügyeleti hatóságok elrendelhetik a környezetszennyezés csökkentését, beleértve a különös intézkedéseket. A felügyeleti hatóságok ilyen határozatot akkor is hozhatnak, ha úgy vélik, hogy az engedélyköteles tevékenység a jelentős környezetszennyezés nyilvánvaló kockázatát jelenti.
(2) Amennyiben a környezetszennyezés nem csökkenthető, a felügyeleti hatóságok megtilthatják a tevékenység folytatását, valamint lehetőségük van a vállalkozás bezárásának elrendelésére is."
13 Az engedélyekről szóló, 2006. december 13-i 1640. sz. rendeletnek az alapeljárásra alkalmazandó változata 1. cikke (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
"Az 1. mellékletben szereplő lista I.101. pontja szerinti, tenyésztésre szolgáló létesítményeket mindaddig engedélyköteles tevékenységeknek kell tekinteni, amíg változtatásokat eszközölnek, vagy terjeszkednek [...]".
14 A szóban forgó rendelet I. mellékletének I.101. pontja előírja:
"Tenyésztésre szolgáló létesítmények több mint:
a) 250 állat részére, illetve 270 állat részére, ha az állatok legalább 90%-a koca ivadék 30 kg-ot meg nem haladó malacokkal, vagy 750 férőhellyel kocák számára."
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
15 2007. november 8-án a Kommune környezetvédelmi ellenőrzést végzett N. Møller gazdaságában. Ezen ellenőrzés során megállapításra került, hogy a gazdaság állatállománya 875 darab, egy évnél fiatalabb kocából állt. November 26-án a Kommune felszólította N. Møllert, hogy gazdasága befogadóképességét legfeljebb 750 koca számára szolgáló férőhely méretűre csökkentse, mivel nem rendelkezett a 750 férőhelynél nagyobb létesítmények üzemeltetéséhez szükséges engedéllyel. 2007. december 20-án a Kommune elrendelte, hogy N. Møller ezt a csökkentést legkésőbb 2008. június 15-ig hajtsa végre. N. Møller megtámadta e határozatot a kérdést előterjesztő bíróság előtt.
16 Az ez utóbbi bírósághoz benyújtott keresetében N. Møller arra hivatkozik, hogy különbséget kell tenni a kocasüldők számára szolgáló férőhelyek és a kocák számára szolgáló férőhelyek között. N. Møller úgy ítéli meg, hogy a "koca" kifejezés kizárólag a már fialt, nőivarú sertéseket foglalja magában, míg a "kocasüldő" kifejezés az első ivarérésen már átesett, de még nem fialt nőivarú sertéseket jelöli. N. Møller azt állítja, hogy a Kommune tévesen számította bele a gazdaságában a kocasüldők számára szolgáló férőhelyek számát a kocák számára szolgáló férőhelyek számába. Következésképpen a vitatott határozat jogellenes, mivel gazdaságának befogadóképessége nem haladja meg a kocák számára szolgáló, 750 férőhelyes határértéket.
17 A Kommune a kérdést előterjesztő bíróság előtt arra hivatkozott, hogy megalapozottan számította bele a kocasüldők számára szolgáló férőhelyek számát a kocák számára szolgáló férőhelyek számába. Arra hivatkozott, hogy a 96/61 irányelv célja a környezet védelme, és nincs ok azt feltételezni, hogy egy kocasüldő kevésbé vagy másként szennyezi a környezetet, mint egy koca. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a kocasüldők számára szolgáló férőhelyekre vonatkozik a "férőhely kocák számára" kifejezés. Megítélése szerint az állatok kíméletére vonatkozó szabályozás e tekintetben nem releváns.
18 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben a Vestre Landsret kiemeli, hogy egyfelől N. Møller gazdaságában a kocák számára szolgáló férőhelyek száma csak akkor haladja meg a 750 férőhelyes határértéket, ha ehhez a kocasüldők számára szolgáló férőhelyeket is hozzászámítják, másfelől pedig a kocáknak - amelyek a már fialt nőivarú sertések - és a még nem fialt nőivarú sertéseknek, a kocasüldőknek szánt férőhelyek azonos módon kerülnek kialakításra.
19 Egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy - noha a "férőhely kocák számára" kifejezést a 96/61 irányelv nem határozza meg - a 91/630 irányelv különbséget tesz a kocák és a kocasüldők között. E tekintetben hangsúlyozza, hogy a kocasüldők a kocaállomány 12-20%-át képviselik. Következésképpen az a kérdés, hogy a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának c) alpontját úgy kell-e értelmezni, hogy ez a kocáknak szánt férőhelyek számába beleszámítja a kocasüldőknek szánt férőhelyeket is, hatással bír az irányelv hatályára, következésképpen az előtte folyó jogvita megoldására.
20 E körülmények között a Vestre Landsret az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:
"Úgy kell-e értelmezni a [96/61] irányelv I. melléklete 6.6. pontjának c) alpontját, hogy az kiterjed a kocasüldők férőhelyére is?"
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
21 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának c) alpontjában szereplő "férőhely kocák számára" kifejezést úgy kell-e értelmezni, hogy ez magában foglalja a kocasüldők számára szolgáló férőhelyeket is.
22 N. Møller és Írország úgy ítéli meg, hogy a kérdésre nemleges választ kell adni, különösen az állatok kíméletére vonatkozó szabályozás tekintetében, amely különbséget tesz a kocák és a kocasüldők között. N. Møller azt állítja továbbá, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az ezen állatok által okozott környezetszennyezés nem vehető figyelembe a kért értelmezés vonatkozásában, mivel a Bíróság elutasította annak lehetőségét, hogy az intenzív állattenyésztésre szolgáló létesítmények engedélyezési küszöbértékét az úgynevezett "állategyenérték" módszerével számítsák ki.
23 A Kommune, a dán és a cseh kormány, valamint az Európai Bizottság ezzel szemben azt állítják, hogy a "férőhely kocák számára" kifejezés magában foglalja a kocasüldők számára szolgáló férőhelyeket is, különösen azon tény okán, hogy véleményük szerint a 96/61 irányelv értelmezése tekintetében a környezetre vonatkozó megállapításoknak kell előtérbe kerülniük. Márpedig a kocasüldők legalább akkora környezetszennyezést okoznak, mint a kocák.
24 E tekintetben meg kell állapítani egyfelől, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az következik, hogy a "kocasüldő" kifejezés a jelen ügyben olyan nőivarú sertést jelent, amely, jóllehet már átesett az első ivarérésen, még nem fialt. Másfelől a 96/61 irányelv, amelyben a "kocasüldő" kifejezés nem szerepel, nem határozza meg a "koca" fogalmát.
25 Az állandó ítélkezési gyakorlata alapján azon kifejezések értelmét és terjedelmét, amelyekre az uniós jog semmilyen meghatározást nem ad, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik (lásd többek között a C-72/95. sz., Kraaijeveld és társai ügyben 1996. október 24-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-5403. o.] 38. pontját, a C-549/07. sz. Wallentin-Hermann-ügyben 2008. december 22-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-11061. o.] 17. pontját, valamint a C-473/07. sz., Association nationale pour la protection des eaux et rivières és OABA ügyben 2009. január 22-én hozott ítélet [EBHT 2009., I-319. o.] 23. és 24. pontját).
26 Hasonlóképpen, valamely uniós jogi rendelkezés különböző nyelvi változatai egységes értelmezésének szükségessége azt is megköveteli, hogy az egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel értelmezzék, amelynek az a részét képezi (a fent hivatkozott Kraaijeveld és társai ügyben hozott ítélet 28. pontja és a C-63/06. sz. Profisa-ügyben 2007. április 19-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-3239. o.] 14. pontja).
27 A "koca" kifejezés szokásos jelentését illetően meg kell állapítani, hogy ez általában a nőivarú sertést jelöli. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 91/630 irányelv 2. cikke előírja, hogy az ebben szereplő meghatározások az ezen irányelv "alkalmazásában" hatályosak, tehát ezen irányelv tekintetében specifikusak. Következésképpen, azzal ellentétben, amit Írország állított a tárgyaláson, nem állapítható meg, hogy a hivatkozott cikkben szereplő "koca" kifejezés lehetővé teszi e kifejezés szokásos értelmének meghatározását. Erre figyelemmel, amint arra e tagállam rámutatott, a "koca" kifejezésnek nincs egységes jelentése az Európai Unió hivatalos nyelveinek összességében. E kifejezés ugyanis - különösen német és angol nyelven - úgy is érthető, mint amely az egyszer már fialt nőivarú sertéseket jelöli.
28 Következésképpen a 96/61 irányelv általános rendszerét és az általa követett célkitűzéseket is meg kell vizsgálni.
29 A Bíróság már megállapította, hogy a 96/61 irányelv célja, amint azt 1. cikke meghatározza, a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése az I. mellékletben felsorolt tevékenységekből származó szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtása által, a környezet magas szintű védelme érdekében (a fent hivatkozott Association nationale pour la protection des eaux et rivières és OABA ügyben hozott ítélet 25. pontja).
30 Ez az integrált megközelítés a jelentős szennyezőpotenciállal rendelkező ipari létesítmények engedélyezési eljárásának és feltételeinek megfelelő összehangolásában ölt testet, lehetővé téve ily módon a környezet egészének magasabb szintű védelmét, mivel e feltételeknek minden esetben tartalmazniuk kell a nagy távolságra kiható vagy határokon átnyúló szennyezések minimalizálására vonatkozó rendelkezéseket, és biztosítaniuk kell a környezet egészének magas szintű védelmét (a fent hivatkozott Association nationale pour la protection des eaux et rivières és OABA ügyben hozott ítélet 26. pontja).
31 Mivel a 96/61 irányelv célja tágan került megfogalmazásra, I. melléklete 6.6. pontjának c) alpontja nem értelmezhető - amint azt N. Møller és Írország állítja - megszorítóan, kizárva a kocasüldők számára szolgáló férőhelyeket (lásd analógia útján a fent hivatkozott Association nationale pour la protection des eaux et rivières és OABA ügyben hozott ítélet 27. pontját).
32 Azt az értelmezést, amely a kocasüldőket a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának c) alpontjában szereplő kocákkal azonosnak tekinti, elsősorban az a szövegkörnyezet is megerősíti, amelybe a "koca" kifejezés alkalmazása e rendelkezésben illeszkedik. A 6.6. pont ugyanis - az intenzív sertéstenyésztést illetően - különbséget tesz az említett pont b) alpontjában szereplő, 30 kilogramm feletti sertések és az ugyanezen pont c) alpontjában szereplő kocák között. Következésképpen a 96/61 irányelv különbséget tesz a hizlalásra szánt, 30 kilogrammnál súlyosabb, hím- vagy nőivarú sertések intenzív tenyésztése és a tenyésztésre szánt nőivarú sertések intenzív tenyésztése között. Márpedig, amennyiben egy nőivarú sertés átesik az első ivarérésen, a dolgok természeténél fogva a tenyésztésre szánt nőivarú sertések kategóriájába kerül, következésképpen a hivatkozott 6.6. pont c) alpontjában szereplő "koca" fogalmába tartozik, akárcsak a már fialt nőivarú sertések.
33 Ezt az értelmezést - másodsorban - a dán és a cseh kormány, valamint a Bizottság által hivatkozott azon tény erősíti meg - amelyet komolyan N. Møller sem vitatott -, hogy egy, az első ivarérésen átesett nőivarú sertés olyan szennyezést okoz, amely ugyanolyan hatással van a környezetre, mint a már fialt koca által okozott szennyezés. E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy mivel a 96/61 irányelv célja - amint az a jelen ítélet 29. és 30. pontjában is kiemelésre került - a környezet magas szintű védelmének elérése a jelentős szennyezőpotenciállal rendelkező ipari létesítmények engedélyhez és bizonyos feltételekhez kötése által, egy adott tevékenységből eredő szennyeződés - N. Møller állításával ellentétben - bizonyos relevanciával bír ezen irányelv I. melléklete 6.6. pontja c) alpontjának értelmezése tekintetében.
34 E tekintetben azt is hangsúlyozni kell, hogy a Bíróság a fent hivatkozott Association nationale pour la protection des eaux et rivières és OABA ügyben hozott ítélet 40. pontjában nem zárta ki teljesen annak lehetőségét, hogy az intenzív tenyésztésre szolgáló létesítmények előzetes engedélyezésének küszöbértékét az állategyenérték módszerével számítsák ki, az egy adott állat által okozott szennyezés figyelembevételével. A Bíróság egyszerűen csak azt állapította meg, hogy - egyfelől - e módszer alkalmazása csak akkor elfogadható, ha biztosítja a 96/61 irányelv által követett, a bizonyos tevékenységekből származó környezetszennyezés megelőzése és csökkentése célkitűzésének teljes körű tiszteletben tartását., másfelől pedig e módszer alkalmazása nem járhat azzal a következménnyel, hogy kivonja az ezen irányelv által létrehozott rendszerből a teljes férőhelyszámuk tekintetében az e rendszerbe tartozó létesítményeket (a fent hivatkozott Association nationale pour la protection des eaux et rivières és OABA ügyben hozott ítélet 40. pontja).
35 Az a körülmény, hogy a 91/630 irányelv elsősorban a kocák és a kocasüldők közötti különbségtételt tartalmaz, nem olyan jellegű, hogy vitathatóvá tegye a jelen ítélet 32. pontjában adott értelmezést.
36 Amint az 1. cikkéből következik, a 91/630 irányelv ugyanis a tenyésztés és hízlalás céljából tartott sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket határozza meg, amely követelmények ezen irányelv második preambulumbekezdése értelmében a tenyészállatok jólétének biztosítására irányulnak. E tekintetben ezen irányelv különböző, elsősorban annak biztosítására irányuló szabályokat tartalmaz, hogy a tág értelemben vett sertések mozgásigényének, valamint fürkésző magatartásuknak megfelelő környezettel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi számukra - adott esetben - a többi sertéssel való érintkezést (lásd a 2001/88 irányelv (4) és (5) preambulumbekezdését).
37 A 91/630 irányelv ily módon a 96/61 irányelvétől nyilvánvalóan eltérő célkitűzést követ, következésképpen rendelkezései nem alkalmazhatók a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának c) alpontjában szereplő "koca" fogalmának adandó értelmezéshez.
38 Továbbá meg kell állapítani egyfelől, hogy a 96/61 irányelv a hatálya alá tartozó tevékenységek meghatározását illetően egyáltalán nem utal a 91/630 irányelvre, másfelől pedig arra kell emlékeztetni, hogy - amint az a jelen ítélet 27. pontjában megállapításra került - a 91/630 irányelv 2. cikkében úgy rendelkezik, hogy az ezen irányelvben szereplő meghatározások ennek alkalmazásában hatályosak.
39 A fentiek összességéből az következik, hogy az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 96/61 irányelv I. melléklete 6.6. pontjának c) alpontjában szereplő "férőhely kocák számára" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a kocasüldők (az első ivarérésen már átesett, de még nem fialt nőivarú sertések) számára szolgáló férőhelyeket is.
A költségekről
40 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:
A 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv I. melléklete 6.6. pontjának c) alpontjában szereplő "férőhely kocák számára" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja a kocasüldők (az első ivarérésen már átesett, de még nem fialt nőivarú sertések) számára szolgáló férőhelyeket is.
Aláírások
*Az eljárás nyelve: dán.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62010CJ0585 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62010CJ0585&locale=hu