Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH+ 2015.5.220 Nincs helye a választottbírósági ítélet érdemi felülvizsgálatának az állam bírósága előtt indított érvénytelenítési eljárásban. A bizonyítási indítványok Választottbíróság általi elutasítása nem minősül alapjogokat, a társadalom értékítéletét sértő döntésnek [1994. évi LXXI. tv. (Vbt.) 55. § (2) bek.; 2003. évi XVI. tv. 8/A. §; 2010. évi CX. tv. 2. §].

A felek által nem vitatott tényállás szerint a peres felek között három adásvételi szerződésnek megnevezett szerződés jött létre az alábbiak szerint:

A 2010. február 9-én létre jött szerződésben a jelen per felperese vállalta 600 tonna, 2010. évi termésű magyar takarmánykukorica 2010. november 1-30. között történő szállítását az alperes részére, FCA Nyírtass teljesítési helyre 27 000 Ft+ÁFA/tonna vételáron.

A 2010. április 19-én megkötött szerződésben a felperes vállalta 1200 tonna, 2010. évi termésű magyar takarmánykukorica 2010. november 1-december 31. között történő szállítását az alperes részére, FCA Nyírtass teljesítési helyre 27 000 Ft+ÁFA/tonna vételáron.

A 2010. április 23-án megkötött szerződésben a felperes vállalta 1800 tonna, 2010. évi termésű magyar takarmánykukorica 2010. november 1-december 31. között történő szállítását az alperes részére, FCA Nyírtass teljesítési helyre 27 000 Ft+ÁFA/tonna vételáron.

A felek a szerződésből eredő jogvitáik elbírálására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot jelölték ki a választottbíróság Eljárási Szabályzatának alkalmazásával.

A felperes a szerződésben megállapított mennyiségű kukoricát "vis maiorra" hivatkozva nem tudta szállítani, erről a szállítási határidő előtt tájékoztatta az alperest. A felek között vita alakult ki a teljesítéssel kapcsolatban, majd az alperes (a továbbiakban választottbírósági felperes) keresetet nyújtott be 2013. január 14-én a Választottbírósághoz, melyben kérte a felperes (a továbbiakban választottbírósági alperes) marasztalását összesen 46 599 000 Ft összegben, részben kötbér (16 200 000 Ft), részben kártérítés (30 399 000 Ft) jogcímén.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a felek nem adásvételi szerződést kötöttek, hanem mezőgazdasági termékértékesítési szerződést. Állította, hogy egyéni vállalkozóként kötött szerződést a másik féllel, a szerződéses jogviszony fennállása alatt ezért mindvégig abban a tudatban volt, hogy ténylegesen mezőgazdasági termékértékesítési szerződést írt alá.

Hivatkozott arra, hogy a szolgáltatás teljesítése lehetetlenné vált, a belvíz a szerződéses kötelezettségvállalás szempontjából "vis maiornak" volt tekintendő. Becsatolta ezzel kapcsolatban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal igazolását elháríthatatlan külső ok (vis maior) bekövetkezéséről. Becsatolta továbbá Z. Gy. által a választottbírósági alperesnek írt email nyomtatott szövegét, mely szerint a választottbírósági felperessel való egyeztetés során a választottbírósági felperes - megállapodás esetén - elismerné, hogy a leszerződött kukorica egy részét a választottbírósági alperes saját maga termelte meg, míg a másik részét mástól vásárolt kukoricával kívánta teljesíteni.

Hivatkozott a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 21.§ (1) bekezdésében foglaltakra. Miután jelen esetben a választottbírósági alperes "vis maior" - belvíz károk - miatt nem tudta teljesíteni a szerződésben foglaltakat, mert nem termett meg a leszerződött mennyiség, ezért a hivatkozott rendelkezés szerint a választottbírósági felperes nem követelheti a keresetben megjelölt összeget.

A Választottbíróság a VB/13006 számú ítéletében kötelezte a választottbírósági alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a választottbírósági felperesnek kötbér jogcímén 16 200 000 Ft-ot, és ennek késedelmi kamatát, valamint kártérítés jogcímén 30 399 000 Ft-ot, és ennek késedelmi kamatát.

A szerződéseket egyértelműen adásvételként határozta meg, elsősorban azzal az indokkal, hogy a szerződések nem tartalmazták, az árunak a választottbírósági alperes által termelt árunak kell lennie. Figyelembe vette azt is, hogy a választottbírósági alperes még a 2010. szeptember 9-én kelt akadályközlő levelében sem tette vitássá, a peres felek adásvételi szerződést kötöttek egymással.

Megállapította, hogy a szolgáltatások tárgya fajlagos, és nem zártfajú szolgáltatás, azaz nem állapítható meg, hogy azt csak a választottbírósági alperes által termelt terménnyel lehet teljesíteni. Tekintettel arra, hogy az adásvételi szerződésben foglalt egyértelmű rendelkezések jelentésén a felek közötti szerződéses jogviszony sajátosságai sem változtattak, a Választottbíróság nem látta szükségesnek az alperes által kezdeményezett tanúbizonyítási eljárás lefolytatását.

Kiemelte, hogy a választottbírósági alperes tévesen hivatkozott a 2011. évi CLXVIII. törvény 21. § (1) bekezdésére, mert e rendelkezés csak 2012. január 1-jén lépett hatályba, és a jogalkotó eltérő rendelkezése hiányában az csak a törvény hatályba lépését követően megkötött szerződésekkel összefüggésben bekövetkező "vis maior" események kapcsán kerülhetne alkalmazásra.

Miután a fajlagos szolgáltatásra irányuló adásvételi szerződés nem lehetetlenült, ezért a választottbírósági alperesnek a szerződésben kikötött kötbért és kárt meg kell térítenie.

A választottbírósági alperes (a továbbiakban felperes) nyújtott be keresetet, melyben kérte a választottbírósági ítélet érvénytelenítését a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 55. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással. Keresetét azzal indokolta, hogy már az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 8/A. §-a is egyértelműen rendelkezett annak a szerződéses kikötésnek a semmisségéről, amely a mezőgazdasági termelőt a "vis maior" miatt kieső terménymennyiség máshonnan történő beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás nyújtására kötelezte. Állította, hogy közöttük mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre, és a teljesítés lehetetlenné válását igazolta.

Az Alaptörvény rendelkezéseire hivatkozva a jogbiztonság sérelmét állította a Választottbíróság ítéletének a Ptk. 289.§-ába és a 2010. évi CL. törvény 2. § b) pontjába (helyesen a) pontjába) ütközése miatt. Álláspontja szerint a közrendbe ütközik a Választottbíróság ítélete azért is, mert nem vette figyelembe, hogy a kockázatokat kizárólag a mezőgazdasági kistermelőre hárította a szerződés, továbbá figyelmen kívül hagyta a Ptk., a 2011. évi CLXVIII. törvény, a 2012. évi CXXVIII. törvény és a 2003. évi XVI. törvény rendelkezéseit. Megakadályozta az EU-normák érvényesülését. Sérelmezte továbbá, hogy a Választottbíróság nem rendelte el tanúk meghallgatását, a jogszabályokat tévesen értelmezte és a jogviszonyt nem minősítette mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnek.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Védekezése szerint a Választottbíróság a szerződésekben foglaltaknak megfelelően bírálta el a felek jogvitáját. Nyilvánvalóan nem lehetett visszamenőleges hatállyal olyan polgári jogi szabályt alkalmazni, amely a felek szerződésének megkötésekor nem volt hatályban.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!