32010D0252[1]

2010/252/: A Tanács határozata ( 2010. április 26. ) a külső tengeri határoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében történő őrizete tekintetében a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex kiegészítéséről

A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. április 26.)

a külső tengeri határoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében történő őrizete tekintetében a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex kiegészítéséről

(2010/252/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) és különösen annak 12. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A határőrizet célja a jogellenes határátlépések megakadályozása, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, valamint a határt illegálisan átlépő személyek őrizetbe vétele vagy ellenük más intézkedések meghozatala. A határőrizetet oly módon kell végrehajtani, hogy az megakadályozza a személyeket a határátkelőhelyeken történő ellenőrzés megkerülésében, visszatartsa őket ettől, és felderítse a külső határok jogosulatlan átlépését.

(2) Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) feladata a tagállamok közötti operatív együttműködés összehangolása az uniós jog alkalmazásának megkönnyítése érdekében, többek között a határőrizet tekintetében. További szabályokra van szükség azokra az esetekre, amikor a határőrizeti tevékenységeket az ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében egy tagállam tengeri vagy légi egységei valamely másik tagállam tengeri határain végzik, illetve ezen együttműködés további megerősítésére.

(3) Az 562/2006/EK rendelettel és az uniós jog alapelveivel összhangban a határőrizeti művelet során hozott intézkedéseknek a kitűzött célokkal arányosaknak kell lenniük, és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és a menekültek és menedékkérők jogait, különösen a visszaküldési tilalmat illetően. A tagállamok kötelesek betartani a menekültügyi vívmányok és különösen a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv (2) rendelkezéseit a tagállamok területén - ideértve a tagállamok határait vagy tranzitzónáit is - benyújtott menedékkérelmek tekintetében.

(4) Az Európai Tanács 2009. június 18-19-i és 2009. október 29-30-i ülésén hangsúlyozta, hogy szükség van az ügynökség által koordinált határ-ellenőrzési műveletek megerősítésére és a közös járőrszolgálatban való szerepvállalásról szóló egyértelmű szabályokra. Az Európai Tanács júniusban hangsúlyozta a megmentett személyek partra szállítására vonatkozó szabályok szükségességét is.

(5) Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az ügynökség által koordinált határőrizeti műveleteket a műveleti tervvel összhangban, a részt vevő tagállamokból és az ügynökség képviselőiből létrejött koordinációs központtól származó ütemezés és utasítások alapján hajtják végre, továbbá hogy a művelet megkezdése előtt meghatározzák azt a fogadó tagállamot vagy azon fogadó tagállamokat, amely(ek) határait felügyelet alá vonják.

(6) E határozat végrehajtása nem sérti az Unió és a tagállamok közti hatáskörmegosztást, és nem érinti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az ENSZ Tengerjogi Egyezményéből, az "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezményből, a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezményből, az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéből és annak a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvéből, a menekültek jogállásáról szóló egyezményből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményből és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközökből fakadnak.

(7) Tengeri határőrizeti művelet végzése során előfordulhat, hogy segítséget kell nyújtani a bajba jutott személyeknek.

(8) A nemzetközi joggal összhangban minden államnak meg kell követelnie a lobogója alatt közlekedő hajók parancsnokaitól, hogy - amennyire erre a hajó, a személyzet, illetve az utasok súlyos veszélyeztetése nélkül lehetőség van - nyújtsanak segítséget a tengeren talált, az eltűnés veszélyének kitett minden személynek, és a lehető leggyorsabban járjanak el a bajba jutott személyek megmentése érdekében. A segítségnyújtást a segítségre szorulók állampolgárságától vagy jogállásától, valamint megtalálási körülményeitől függetlenül kell biztosítani.

(9) Az ilyen helyzetek tekintetében a műveletben részt vevő tagállamok közötti jobb koordináció biztosítása és az ilyen műveletek lefolytatásának megkönnyítése érdekében e határozatnak nem kötelező erejű útmutatásokat kell tartalmaznia. E határozat nem érinti a kutatási-mentési szolgálatok feladatait, beleértve a koordináció és együttműködés olyan módon történő lefolytatásának a biztosítását, hogy a megmentett személyek biztonságos helyre legyenek szállíthatók.

(10) E határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alap jogi Chartája által elismert alapelveket, nevezetesen az emberi méltóságot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a származási országba való visszaküldés tilalmát, a megkülönböztetés-mentességet, valamint a gyermekek jogait. E határozatot a tagállamoknak e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk.

(11) Mivel e határozat céljait - nevezetesen az ügynökség koordinációja mellett tevékenykedő határőrizeti szervek által végzett tengeri határőrizetre vonatkozó kiegészítő szabályok elfogadását - a jogi és jogalkalmazási eltérések miatt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a műveletek nemzetközi jellege miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(12) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e határozat a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e határozat elfogadásának időpontját követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(13) Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között kötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (3) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (4) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(14) Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az említett megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2008. január 28-i 2008/146/EK tanácsi határozat (6) 3. cikkével.

(15) Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben az említett jegyzőkönyv Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló, 2008. február 28-i 2008/261/EK tanácsi határozat (7) 3. cikkével.

(16) Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyág - a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (8) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(17) Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (9) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(18) A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex Bizottsága, amellyel 2009. október 19-én került sor konzultációra, nem nyilvánított véleményt, amelynek következtében a Bizottság a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkörök gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (10) 5a. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban a meghozandó intézkedésekre vonatkozó javaslatot nyújtott be a Tanácsnak, és azt ezzel egy időben továbbította az Európai Parlamentnek is,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) által koordinált, tagállamok közötti operatív együttműködés keretében folytatott külső tengeri határőrizeti tevékenységre a melléklet I. részében megállapított szabályok irányadók. Ezen szabályok és a melléklet II. részében megállapított, nem kötelező erejű iránymutatások az ügynökség által koordinált minden egyes művelet tekintetében kidolgozandó műveleti terv részét képezik.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt Luxembourgban, 2010. április 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. Á. MORATINOS

(1) HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(2) HL L 326., 2005.12.13., 13. o.

(3) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(4) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(5) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(6) HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

(7) HL L 83., 2008.3.26., 3. o.

(8) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(9) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(10) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

MELLÉKLET

I. RÉSZ

Az ügynökség által koordinált tengeri határőrizeti műveletek szabályai

1. Általános elvek

1.1. A határőrizeti művelet céljából hozott intézkedéseket az alapvető jogokkal összhangban, olyan módon kell végrehajtani, amely nem veszélyezteti a feltartóztatott vagy megmentett személyek, illetve a részt vevő egységek biztonságát.

1.2. Egyetlen személy sem szállítható partra olyan országban, vagy adható át egyéb módon olyan ország hatóságainak, amely megsérti a visszaküldés tilalmára vonatkozó elvet, vagy ahol fennáll a visszaküldés tilalmának elvét sértő más országba való kiutasítás vagy visszaküldés veszélye. Az 1.1. pont sérelme nélkül a feltartóztatott vagy megmentett személyeket megfelelő módon tájékoztatni kell, hogy kifejthessék azon indokokat, amelyek alapján úgy vélik, hogy a partra szállítás javasolt helye a visszaküldés tilalmának elvét megsértené.

1.3. A művelet során mindvégig kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek, a csempészet áldozatai, a sürgős orvosi segítségre szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló személyek, továbbá a különösen veszélyeztetett helyzetben lévő személyek különleges szükségleteire.

1.4. A tagállamok biztosítják, hogy az őrizeti műveletben részt vevő határőrök kiképzésben részesüljenek az emberi jogi és a menekültjogi rendelkezésekről, és ismerjék a kutatásra és mentésre vonatkozó nemzetközi eljárásokat.

2. Feltartóztatás

2.1. A hajót vagy más tengeri járművet (a továbbiakban: hajó) az észlelést követően az azonosítás és a lobogó szerinti állam megállapítása céljából meg kell közelíteni, és további intézkedésig biztonságos távolságból figyelemmel kell kísérni. A hajóra vonatkozó információkat haladéktalanul továbbítani kell az ügynökség által koordinált tengeri művelet keretében és céljára létrehozott koordinációs központnak.

2.2. Ha a hajó olyan tagállam felségvizeire vagy csatlakozó övezetébe készül belépni vagy lépett be, amely nem vesz részt a műveletben, a hajóra vonatkozó információkat a koordinációs központtal kell közölni, amely továbbítja azokat az érintett tagállamnak.

2.3. Bármely olyan hajóról, amely tengeren folytatott, a művelet hatáskörén kívüli, jogellenes tevékenységekkel gyanúsítható, tájékoztatást kell küldeni a koordinációs központnak, amely továbbítja azt az érintett tagállam(ok) felé.

2.4. A határőrizeti művelet során többek között a következő intézkedések hozhatók azon hajókkal szemben, amelyekről alapos okkal feltételezhető, hogy a határforgalom-ellenőrzést megkerülni szándékozó személyeket szállítanak:

a) felszólítás a hajó tulajdonosára, lajstromozására, az utazással kapcsolatos részletekre, valamint a fedélzeten tartózkodó személyek személyazonosságára, állampolgárságára és egyéb releváns adataira vonatkozó információk és dokumentumok átadására;

b) a hajó megállítása, fedélzetre szállás, a hajó, a rakomány és a fedélzeten tartózkodók átkutatása, a fedélzeten tartózkodó személyek kikérdezése;

c) a fedélzeten tartózkodó személyek tájékoztatása arról, hogy nem jogosultak határátlépésre, és hogy a hajót irányító személyek az utazás elősegítése miatt büntetéssel sújthatók;

d) a hajó lefoglalása és a fedélzeten tartózkodók őrizetbe vétele;

e) utasítás a hajó útvonalának a felségvizeken vagy a csatlakozó övezeten kívüli célállomás irányába történő módosítására, a hajó kísérete vagy a közelében hajózás mindaddig, amíg erre az útvonalra beáll;

f) a hajó vagy a fedélzeten tartózkodó személyek harmadik országba való irányítása, illetve a hajó vagy a fedélzeten tartózkodó személyek harmadik országok hatóságai részére történő átadása;

g) a hajó vagy a fedélzeten tartózkodó személyek irányítása a fogadó tagállamba vagy a műveletben részt vevő egyéb tagállamba.

2.5. A 2.4. pontban említett intézkedések a következő feltételek mellett alkalmazhatók:

2.5.1. Felségvizek és csatlakozó övezet

2.5.1.1. A 2.4. pontban említett intézkedéseket a fogadó tagállam felhatalmazása alapján, és az általa a részt vevő egységnek a koordinációs központon keresztül továbbított utasításokkal összhangban kell végrehajtani. E célból a részt vevő egység a koordinációs központon keresztül tájékoztatja a fogadó tagállamot, hogy a feltartóztatott hajó parancsnoka kérelmezte-e a lobogó szerinti állam diplomáciai képviselőjének vagy konzuli tisztviselőjének értesítését.

2.5.1.2. A műveletben részt nem vevő tagállam felségvizein vagy csatlakozó övezetében végrehajtott műveleti tevékenységeket a parti állam felhatalmazása alapján kell végrehajtani. A koordinációs központot tájékoztatni kell a parti állammal folytatott kommunikációról és az ezt követően foganatosított intézkedésekről.

2.5.2. A csatlakozó övezeten túli nyílt tengeri területek

2.5.2.1. Ha a hajó a műveletben részt vevő valamely tagállam lobogója alatt hajózik vagy az ottani lajstromozásra utaló felségjelzéssel rendelkezik, a 2.4. pontban említett intézkedéseket a lobogó szerinti állam felhatalmazása alapján kell végrehajtani. A koordinációs központban e tagállam képviseletét betöltő tisztviselőt fel kell jogosítani arra, hogy megadja vagy továbbítsa ezt a felhatalmazást.

2.5.2.2. Ha a hajó a műveletben részt nem vevő tagállam vagy harmadik ország lobogója alatt hajózik, vagy ilyen országban történt lajstromozására utaló felségjelzéssel van ellátva, a megfelelő csatornákon keresztül visszaigazolást kell kérni a lobogó szerinti államtól a lajstromozásra vonatkozóan, majd a valamely tagállambeli honosság megerősítését követően a migránsok csempészete elleni palermói jegyzőkönyvvel összhangban felhatalmazást kell kérni a lobogó szerinti államtól a 2.4. pontban hivatkozott intézkedések végrehajtására.

A koordinációs központot tájékoztatni kell a lobogó szerinti állammal folytatott kommunikációról.

2.5.2.3. Ha idegen lobogó alatt hajózó vagy lobogója bemutatását megtagadó hajóról alapos okkal feltételezhető, hogy valójában ugyanaz a honossága, mint a részt vevő egységnek, a részt vevő egységnek meg kell győződnie arról, hogy a hajó jogosan viseli-e lobogóját. E célból egy tiszt parancsnoksága alatt csónakot küldhet a gyanús hajóhoz. Ha a gyanú a hajóokmányok ellenőrzése után továbbra is fennáll, további vizsgálatot kell tartani a hajó fedélzetén, amelyet a lehető legteljesebb körültekintéssel kell végrehajtani. A megfelelő csatornákon keresztül fel kell venni a kapcsolatot azzal az országgal, amelynek lobogóját a hajó feltételezhetően viseli.

2.5.2.4. Ha idegen lobogó alatt hajózó vagy lobogója bemutatását megtagadó hajóról alapos okkal feltételezhető, hogy valójában a műveletben részt vevő valamely másik tagállam honosságával rendelkezik, a lobogó viselésének jogosságára irányuló ellenőrzést e másik tagállam felhatalmazása alapján kell végrehajtani. A koordinációs központban e tagállam képviseletét betöltő tisztviselőt fel kell jogosítani arra, hogy megadja vagy továbbítsa ezt a felhatalmazást.

Amennyiben a fenti esetekben a hajó honosságával kapcsolatos gyanú beigazolódik, a 2.5.2.1. pontban rögzített feltételeknek megfelelően végre kell hajtani a 2.4. pontban említett intézkedéseket.

2.5.2.5. Ha a hajó hontalansága vagy hontalan hajóval való hasonlósága alapos okkal feltételezhető, a résztvevő egységnek meg kell győződnie arról, hogy a hajó jogosan viseli-e lobogóját. E célból egy tiszt parancsnoksága alatt csónakot küldhet a gyanús hajóhoz. Ha a gyanú a hajóokmányok ellenőrzése után továbbra is fennáll, további vizsgálatot kell tartani a hajó fedélzetén, amelyet a lehető legteljesebb körültekintéssel kell végrehajtani.

A 2.4. pontban említett intézkedéseket akkor kell végrehajtani, ha beigazolódik a hajó hontalanságára vonatkozó gyanú, és alapos okkal feltételezhető, hogy a hajó - az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a migránsok szárazföldön, tengeren és légi úton való csempészete elleni jegyzőkönyv értelmében - migránsok tengeren való csempészetében érintett.

Egy hajó akkor hontalan vagy akkor tekinthető hontalan hajóhoz hasonlónak, ha egyetlen állam sem engedélyezte számára lobogójának viselését, vagy ha kettő vagy több állam lobogója alatt hajózik, e lobogókat igényei szerint használva.

2.5.2.6. A lobogó szerinti tagállam felhatalmazásának hiányában, illetve a felhatalmazás kiadásáig a hajót biztonságos távolságból kell figyelemmel tartani. A lobogó szerinti állam kifejezett felhatalmazása nélkül - vagy amíg a hajó el nem érte a csatlakozó övezetet - tilos egyéb intézkedést hozni, kivéve azokat, amelyek az II. rész 1. szakaszában említetteknek megfelelően az emberéletet fenyegető közvetlen veszély elhárításához szükségesek, valamint azokat, amelyek vonatkozó két- vagy többoldalú megállapodásokból következnek.

II. RÉSZ

Iránymutatások az ügynökség által koordinált tengeri határőrizeti műveletek keretében a kutatási és mentési helyzetekhez és partra szállításhoz

1. Kutatási és mentési helyzetek

1.1. A tengeren bajba jutott személyeknek való segítségnyújtás kötelezettségének a tagállamok a kutatási és mentési helyzetekre irányadó nemzetközi egyezmények alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos előírásoknak megfelelően tesznek eleget. A részt vevő egységek minden tengeren bajba jutott hajónak vagy személynek segítséget nyújtanak. A segítségnyújtást nem tehetik függővé sem az ilyen személy állampolgárságától vagy jogállásától, sem azon körülményektől, amelyek között az illetőt találták.

1.2. Ha a határőrizeti művelet során olyan helyzet adódik, amely a hajó vagy a fedélzeten tartózkodók biztonságával kapcsolatos bizonytalanságra vagy aggodalomra ad okot, a részt vevő egység haladéktalanul továbbítja a rendelkezésre álló valamennyi információt az esemény helyszíne szerinti kutatási-mentési régióért illetékes mentési koordinációs központjának.

Amennyiben a harmadik országnak az adott kutatási-mentési régió tekintetében illetékes mentési koordinációs központja nem reagál a részt vevő egység által továbbított bejelentésre, az egység kapcsolatba lép a fogadó tagállam mentési koordinációs központjával.

A részt vevő egységeknek - miközben a mentési koordinációs központ utasításaira várnak - minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük az érintett személyek biztonságának garantálására.

1.3. A részt vevő egységek elemzik az összes releváns információt, majd helyzetértékelésüket továbbítják az illetékes mentési koordinációs központnak, különös tekintettel az alábbiakra:

a) a segítségkérés ténye;

b) a hajó hajózásra való alkalmassága és annak a valószínűsége, hogy a hajó nem éri el a rendeltetési kikötőt;

c) az utaslétszám a hajótípus névleges utaslétszámához viszonyítva (túlterhelés);

d) a partot éréshez szükséges készletek (üzemanyag, víz, élelem stb.) mennyisége;

e) megfelelő képzettséggel rendelkező személyzet és tisztek;

f) biztonsági, navigációs és kommunikációs berendezésekkel való ellátottság;

g) sürgős orvosi ellátásra szoruló utasok jelenléte;

h) elhunyt utasok jelenléte;

i) terhes nők vagy gyermekek jelenléte;

j) időjárási és tengeri viszonyok.

1.4. A vészhelyzet fennállását nem kizárólagosan a segítségkérés ténye alapján kell megállapítani.

Amennyiben egy hajó megállapíthatóan vészhelyzetben van, de a fedélzeten tartózkodók elutasítják a segítséget, a részt vevő egység tájékoztatja a mentési koordinációs központot, és tovább folytatja az ellátási feladatot, azaz megteszi az érintett személyek biztonságának szavatolásához szükséges intézkedéseket, ugyanakkor tartózkodik a helyzetet súlyosbító vagy a sérülés vagy haláleset esélyét növelő intézkedésektől.

1.5. A műveletet koordináló központot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell a mentési koordinációs központtal folytatott minden információcseréről, valamint a részt vevő egység által hozott intézkedésekről.

1.6. Ha a hajó nem vagy már nem tekinthető vészhelyzetben lévőnek, vagy a kutatási-mentési művelet befejeződött, a részt vevő egység a műveletet koordináló központtal konzultálva az I. rész rendelkezéseivel összhangban folytatja a műveletet.

2. Partra szállítás

2.1. A feltartóztatott vagy megmentett személyek partra szállításának a nemzetközi jog előírásainak és a vonatkozó kétoldalú megállapodásoknak megfelelő módozatait a műveleti terv részletezi. A műveleti terv nem ró kötelezettségeket a műveletben részt nem vevő tagállamokra.

A mentési koordinációs központ hatáskörének sérelme nélkül, és amennyiben a műveleti terv nem rendelkezik másként, elsőbbséget kell biztosítani az abban a harmadik országban történő partra szállításnak, ahonnan a személyeket szállító hajó elindult, vagy amelynek felségvizein vagy kutatási-mentési régióján keresztül a hajó áthaladt, amennyiben pedig ez nem lehetséges, a fogadó tagállamban történő partra szállításnak, kivéve, ha az érintett személyek biztonsága érdekében ettől eltérően kell eljárni.

2.2. A koordinációs központot tájékoztatni kell az I. rész 1.2. pontja szerinti személyek jelenlétéről, amely információt a központ továbbítja a fogadó tagállam illetékes hatóságainak. Ezen információ alapján a műveleti tervben meg kell határozni, hogy a továbbiakban milyen intézkedések tehetők.