BH 2009.12.361 Közalapítvány törvényben meghatározott, címzett állami céltámogatása teljesítése érdekében a bírói út igénybevételét törvény nem zárja ki [Ptk. 1. §, 7. § és 198. §, 2000. évi CXLV. tv. 67. §].

A felperes keresetében a 2003. novemberben szervezett sorsolásos játékok utáni játékadó bevétel 12%-ának megfelelő 334 921 588 forint, 2003. december hónapra 172 426 975 forint, 2004. január hónapra 234 171 531 forint, 2004. február hónapra 217 964 275 forint, összesen 959 484 369 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a 2000. évi CXLV. törvény 67. § (3) bekezdése, a 2002. évi LXII. törvény 42. § (1) bekezdés s) pontja, a 2003. évi CXVI. törvény 18. § (3) bekezdése, az Áht. 12/A. § (1)-(2) bekezdése, valamint a Ptk. 37. § (1)-(2) bekezdése alapján.

Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a per megszűntetésére, érdemi védekezése a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 334 921 588 forintot és kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Megállapította, hogy a felperest a 2000. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Stv.) 67. § (3) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 42. § (1) bekezdés s) pontja alapján a sorsolásos játékok adójából származó bevétel összegének 2003 decemberében bevallott és az adóhatóságnak megfizetett 12%-a megilleti. Az adóbevételt az alperes jogelődjének költségvetési fejezete ún. felülről nyitott előirányzatként tartalmazta. Ezért az alperes a 2003 novemberében lefolytatott sorsolásos játékok után decemberben megfizetett, meghatározott arányú adóösszeget, 334 921 588 forintot és kamatait köteles a felperesnek megfizetni.

A 2003 decembere és 2004 februárja között lefolytatott sorsolásos játékok adójából származó költségvetési támogatás tekintetében a 2004. évi költségvetésről szóló 2003. évi CXVI. törvény rendelkezését alkalmazta, amely nem ún. felülről nyitott előirányzatként tartalmazta az alperes költségvetési fejezetében megjelenő támogatást, és melynek összegét a felperes megkapta. Ezért a további kereseti kérelmeket elutasította.

A peres felek fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet teljes egészében hatályon kívül helyezte és a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján a 130. § (1) bekezdés f) pontjában írott okból megszüntette.

A végzés indokai szerint a felperes keresete olyan központi állami pénzeszköz kifizetésére irányult, amely a felperest a Költségvetési Törvény szerint illette meg, kifejezetten a törvényben meghatározott közfeladata ellátása céljából. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a felperes és az alperes között ebben a tekintetben nem a Ptk. 1. § (1) bekezdésében meghatározott polgári jogi jogviszony, hanem közpénzügyi, ezen belül belső pénzügyi jogviszony állt fenn. A jogszabály nem teszi lehetővé a költségvetési támogatás kifizetésének bírói úton történő kikényszerítését (BH 2002/235. eseti döntés). Indokainak megfelelően a felperes által hivatkozott Ptk. 37. § (1) bekezdését sem találta alkalmazhatónak.

A jogerős végzés ellen keresetének teljes egészében helytadó ítélet hozatala érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

Vitatta a permegszüntetés jogi indokait, mely ellentétes az Alkotmány 70/K. §-ának, 57. § (1) bekezdésének, a Ptk. 1. §-ának, 7. §-ának a rendelkezésével és az Stv. 2004. március 13-áig hatályos 67. § (3) bekezdésének anyagi jogi szabályával. Kifejtette, hogy a peres felek között atipikus, közjogi elemeket is tartalmazó polgári jogi jogviszony jött létre, melynek közjogi-közpénzügyi elemei teljesültek. A Ptk. 37. § (1) bekezdése alapján az alperest helytállási kötelezettség terheli.

A továbbiakban az elsőfokú ítélet megváltoztatására, keresetének teljes egészében helytadó döntés hozatalára vonatkozó indokait ismertette.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában fenntartására irányult.

Egyetértett a végzés álláspontjával, amely szerint a felek között közjogi jogviszony jött létre, ezért a Ptk. 37. § (1) bekezdése nem alkalmazható. A Költségvetési Törvény költségvetési előirányzata nem keletkeztetett közvetlenül alanyi jogot a felperes javára a ki nem fizetett költségvetési támogatás megfizetésére, amelyet a hatályos Költségvetési Törvény nem is írt elő.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.