2003. évi CXVI. törvény

a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről[1]

Az Országgyűlés az államháztartás három éves kereteiről és a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HÁROM ÉVES KERETEI

1. § A magyar gazdaság tartós növekedésének és a versenyképesség erősítésének elősegítése érdekében, a kormányzati szektor hiányának az adott évi költségvetési törvényben az Áht. 8. §-ának (4) bekezdése szerint számított mutatója a bruttó hazai termék (GDP) 2004-ben 3,8%-át, 2005-ben 2,8%-át, 2006-ban 2,5%-át nem haladhatja meg.

2. § (1) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott Közösségi Támogatási Keretben, illetve az Operatív Programokban meghatározott prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 16. számú melléklet mutatja be.

(2) Az e törvény 16. számú mellékletében meghatározott tárgyévi kötelezettségvállalási keret-előirányzatok kifizetési előirányzataiból a tárgyévi költségvetési törvény 1. számú mellékletében nem szereplő összegeket a tárgyévet követő két év költségvetésében szükséges előirányozni.

(3) Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén a 16. számú mellékletben az arra az évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság egyetértésével a 2005. és 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség. Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-előirányzat terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás. Kötelezettségvállalásra az érintett Operatív Program Irányító Hatósága egyetértésével kerülhet sor.

(4) Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából támogatott projektekre meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a 17. számú melléklet mutatja be.

Az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetén a 17. számú mellékletben az arra az évre meghatározott uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség. A Kohéziós Alap Irányító Hatóság egyetértésével a 2005. és 2006. évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig is vállalható éven túli kötelezettség.

Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalásra a közlekedési projektek esetében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közreműködő Szervezete, környezetvédelmi projektek esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közreműködő Szervezete egyetértésével kerülhet sor.

3. § (1) A több éven átnyúló kötelezettségek fejlesztési céljaiként az Országgyűlés a következő beruházásokat határozza meg:

a) gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés;

b) budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakaszának (a továbbiakban: 4-es metró) építése;

c) Vásárhelyi-terv.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb célkitűzéseket az Országgyűlés a 18. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

A privatizációs bevételek infrastruktúra-fejlesztési célú felhasználásának keretszabálya

4. §[2]

MÁSODIK RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2004. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

5. §[3] Az Országgyűlés a 2004. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét 6 174 565,7 millió forintban, azaz hatmillió-egyszázhetvennégyezer-ötszázhatvanöt egész héttized millió forintban,

b) bevételi főösszegét 5 488 216,5 millió forintban, azaz ötmillió-négyszáznyolcvannyolcezer-kettőszáztizenhat egész öttized millió forintban,

c) hiányát 686 349,2 millió forintban, azaz hatszáznyolcvanhatezer-háromszáznegyvenkilenc egész kettőtized millió forintban

állapítja meg.

6. § (1) Az 5. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

7. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 5. § c) pontjában meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a KESZ folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Kincstár által kezelt követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 68. §-ában meghatározott hiteleinek 2004-ben érvényes kamatlába 6,78%.

Második Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés tartalék-előirányzatai

8. § (1) Céltartalék szolgál

a) a központi költségvetési szerveknél - ide nem értve a társadalombiztosítási költségvetési szerveket - foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnél foglalkoztatottak 2004. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkentésével összefüggő egyszeri kifizetések, továbbá

b) a főtisztviselők illetményének

részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók - legfeljebb 1000,0 millió forint összegben - a Magyar Államvasutak Részvénytársaságnak az állami feladatellátásban résztvevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a gazdasági és közlekedési miniszterrel - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kötött megállapodás alapján, ha a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 39. MÁV Rt. EU-konform átalakításához történő hozzájárulás alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím előirányzat teljes mértékben felhasználásra került.

(3)[4] Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére a Kormány hatáskörében támogathatók a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, valamint a Magyar Televízió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás alapján.

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

9. § (1)[5] Az ÁPV Rt. 2004. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek a záró pénzkészletet meghaladó részéből a privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona záró pénzkészletének összegét a privatizációért felelős miniszter határozza meg, de a záró pénzkészlet nem haladhatja meg a 25 000,0 millió forintot.

(2)[6] 2004. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult, kivéve, ha az a pénzügyminiszter külön engedélyével, elismert (szabályozott) értékpapírpiacra bevezetett társaság részvényeinek értékesítésével összefüggésben történik.

(3) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:

a) jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;

b) kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;

c) konszern-felelősség alapján történő kifizetések;

d) elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;

e) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;

f) a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;

g) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad);

h) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítése;

i) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;

j) a "reverzális levelek" alapján történő kifizetések;

k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;

l) az a)-k) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos ráfordítások.

(4) A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió forintnál.

(5) A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal, valamint I/1/d) pontja szerinti előirányzata legfeljebb 2000,0 millió forinttal túlléphető.

(6) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c), II/1., II/2., II/3. pontjai szerinti előirányzatai esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.

(7)[7]

(8) Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I/1/c) pontja szerinti előirányzatában, valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe veszi az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rendet.

(9) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2004. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.

(10) Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó Martonseed Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt. részvényeinek 85%-át térítésmentesen átadja a Magyar Tudományos Akadémia részére 2004. március 31-i határidővel.

(11) A privatizációért felelős miniszter hozzájárulásával a kormányzati szektor hiányát érintő, illetve a kormányzati szektor hiányát nem érintő kiadási csoportokon belül az ÁPV Rt. az egyes előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(12) Az ÁPV Rt. a privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a privatizációs tartalék nyitó készpénz állományának legfeljebb felét felhasználhatja az e törvény 13. számú mellékletében részletezett - az I/1/d) és II/4. pontok szerinti előirányzatok nélküli - kiadások átmeneti finanszírozására. A privatizációs tartalék számlája és a hozzárendelt vagyon számlája között emiatt keletkező pénzmozgások nem érintik sem az e törvény 13. számú mellékletében szereplő kiadásokat, sem a privatizációs tartaléknak az e törvény 9. § (3) bekezdésében engedélyezett kiadásait. A privatizációs tartalék forrásait erre a célra legfeljebb négy hónapig, de maximum 2004. december 31-ig veheti igénybe az ÁPV Rt. A privatizációs tartalék készpénz állományának felhasználása esetén az igénybe vett összeg után az igénybevétel időtartama alatt esedékes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő összeggel csökkennek az e törvény 13. számú mellékletének I. Kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások előirányzatai. A teljes csökkentés előirányzatok közötti felosztásáról a privatizációért felelős miniszter dönt.

(13)[8] Az ÁPV Rt. állami vagyon utáni részesedésként osztalékbevételeinek megfelelő összegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Nem kell az ÁPV Rt.-nek befizetnie a központi költségvetésbe a Postabank Rt. értékesítése kapcsán a Magyar Posta Rt.-től elszámolt 44 285,2 millió forint összegű osztalékot.

(14)[9] A privatizációs tartalék felhasználásához kapcsolódó visszatérüléseket a privatizációs tartalék feltöltésére kell fordítani. A megtérülések összegével a tartalékfeltöltési előirányzat túlléphető.

(15)[10] Az ÁPV Rt. a Magyar Állam vállalkozói vagyonába tartozó, Budapest V. kerület, Erzsébet téren található, 24456/2. helyrajzi számú, Volánbusz pályaudvar elnevezésű ingatlant ellenérték nélkül átadja a kincstári vagyonba.

10. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes felhasználásáról eseti döntést hozzon.

11. § (1) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 80 000 forint.

(2) Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 15,0 millió forint.

12. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 2945,0 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.

(3) A (2) bekezdésben foglalt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását, karbantartását.

(4) A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon teljes bevétele - elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható.

(5) A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.

(6) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz feleslegessé váló ingatlanokat - a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetbe tartozók kivételével - kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban tájékoztatja.

13. §[11] (1) A Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra és a belügyminiszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás alrendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem kerülő ingó tárgyi eszközeit és készleteit

a) az ÁPV Rt.-vel történő megállapodás alapján térítésmentesen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába adhatja,

b) a kincstári vagyonra vonatkozó általános szabályok szerint térítés ellenében belföldön értékesítheti, vagy hasznosíthatja,

c) a haditechnikai és rendészettechnikai eszközök kivételével önkormányzatok, karitatív tevékenységet folytató szervezetek részére, továbbá katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése céljából az érintett szervezet részére írásbeli megállapodással, térítésmentesen tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adhatja,

d) magyarországi múzeumok részére - magyarországi igény hiányában külföldi múzeumok részére is - írásbeli megállapodással, térítésmentesen tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adhatja, ideértve a hatástalanított haditechnikai eszközöket is,

e) a környezetvédelemre és a hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével megsemmisíttetheti.

(2) Az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltak az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vagyontárgyakra nem alkalmazhatók.

(3) Az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltak végrehajtása során a kincstári vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait nem kell alkalmazni, a KVI-t azonban - a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében - az átadott vagy megsemmisített vagyonelemekről részletesen tájékoztatni kell.

(4) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter arra, hogy az (1) bekezdés c)-d) pontja végrehajtásának szabályait rendeletben határozza meg.

(5) A Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás alrendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem kerülő, a külföldi kirendeltségeket működtető honvédelmi szervek, katonai missziók használatában, külföldön feleslegessé vált ingó vagyont - a haditechnikai eszközök kivételével - külföldön értékesítheti. A külföldön lévő ingó vagyonra az (1) bekezdés e) pontját értelemszerűen alkalmazni kell.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések és fejezeti kezelésű előirányzatok

14. § (1) A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel. A fennmaradó 5% a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményeket, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kutató intézményeit, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj -bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,

cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,

ce) az egyéb bevételek.

(3) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 2040,0 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig, december hónapban két alkalommal, 10-ei, illetve 20-ai időponttal.

(4) A Hírközlési Intézmények éves szinten - havi bontásban - 3000,0 millió forintot köteles befizetni a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig, december hónapban két alkalommal, 10-ei, illetve 20-ai időponttal.

15. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes, alaptevékenységből eredő bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét

a) a külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,

b) a pályázatok útján elnyert pénzeszközök,

c) adományok,

d) a meghatározott célra átvett pénzeszközök,

e) a jogszabályokban meghatározott visszatérülések.

(3) A HM vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből befolyó bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési, lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra fordítható.

(4) Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összege egészségügyi és szociális célú beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható.

(5) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - 4000,0 millió forint összeghatárig kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára (beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok vásárlására használható fel.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékesítés esetében a bevételi különbözet 50%-ának felhasználására az (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni, a különbözet fennmaradó 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot tehet a pénzügyminiszternek magasabb bevételi hányad visszahagyására, a felhasználás célja, jogcíme, valamint a kedvezményezett egyidejű megjelölése mellett.

(7)[12]

(8) Az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő, kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételnek - a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően - a fennmaradó részét az intézmény jogosult felhasználni, kizárólag beruházási célra.

16. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 950 400 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 50 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája 7000 Ft/év. A hallgatói normatíva, a lakhatási támogatás normatívája, valamint a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája szerint biztosított intézményi előirányzatokat összevonva, hallgatói juttatási keretösszegként használja fel az intézmény a kormányrendeletben szabályozott módon.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 235 000 Ft/fő/év.

(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.

(4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 360 000 forint.

(5) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj évi összege 2 820 000 forint/fő.

(6) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 106 800 forint.

(7) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege

a) az Akadémia rendes tagjai esetében 429 300 forint,

b) az Akadémia levelező tagjai esetében 333 900 forint.

(8) A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 95 400 forint, az 1995. január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében - a korábban megállapított nyugdíj-kiegészítésre tekintettel - 91 400 forint.

17. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletének 19-25., 26. a) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 2., 4-8. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 19-23. és a 24. a)-c) pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása a zárszámadás keretében az önkormányzatokkal azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak alkalmazásával történik. A 8. számú melléklet I. része 1., 2., 4-6. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.

18. § (1) A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény 1. számú mellékletében a X. fejezet, 14. cím alatt meghatározott bevételek, a X. fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XII. fejezet, 12. cím alatt meghatározott bevételek, a XII. fejezet, 10. cím, 2. alcím, 7., 10., 15. jogcím-csoport és az 5. alcím, 1. jogcím-csoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatoknál, a XV. fejezet, 28. cím, 1. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XV. fejezet, 28. cím, 2. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XV. fejezet, 28. cím, 3. alcím alatt meghatározott bevételek, a XV. fejezet, 25. cím, 6. alcím, 1. jogcímcsoport alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XVI. fejezet, 11. cím alatt meghatározott bevételek, a XVI. fejezet, 10. cím, 8. alcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XXII. fejezet, 31. cím alatt meghatározott bevételek, a XXII. fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport, 1. jogcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, a XXIII. fejezet, 14. cím alatt meghatározott bevételek, a XXIII. fejezet, 10. cím, 12. alcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál, és a XXV. fejezet, 6. cím alatt meghatározott bevételek, a XXV. fejezet, 5. cím, 6. alcím, 3. jogcím-csoport, 12. jogcím alatt meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatnál történő azonos összegű támogatás előirányzása mellett.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételeknek az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, valamint a bevétel kiesésből eredő csökkenése az adott évi fejezeti kezelésű előirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatának módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a Sporttal kapcsolatos állami feladatok finanszírozását szolgáló előirányzatok (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 2. alcím) vonatkozásában a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó bevétel 50%-os mértékéig, a totó játékadójából származó bevétel 100%-os mértékéig, a sorsolásos játékok adójából származó bevétel 12%-os mértékéig. A befolyó bevétel működés támogatására nem használható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételét képezik az előirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati nevezési, eljárási díjak és késedelmi kamatok.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelőséggel.

(6) A beruházás-ösztönzési célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport) a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházásokhoz nyújt támogatást. Az előirányzat túllépéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.

(7) A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzat jogcím-csoport túlléphető. Az előirányzat terhére kizárólag az építési, kivitelezési tevékenységet megelőző, attól elkülönülő feladatok (tervezés, területszerzés, régészet, lőszer és robbanóanyag mentesítés, közműkiváltások) kiadásai számolhatók el. Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzat jogcím-csoport javára a fejezeti kezelésű előirányzatokból a szükséges mértékben átcsoportosítást hajtson végre. Az átcsoportosítást követően fennmaradt - átcsoportosítással nem fedezhető - többletigény céljára az előirányzat a Kormány jóváhagyásával léphető túl.

19. § A Turisztikai célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport) 5%-át az ifjúsági turizmus céljára kell fordítani. Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminisztert, hogy rendeletben állapítsa meg a végrehajtás részletes szabályait.

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

20. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.

21. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes szociális feladatok kiegészítő támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo. tv.) alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat - a helyi önkormányzatok az Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 20. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével,

e) a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesülő humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,

f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználását a Cct. szabályozza,

g) a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény szerinti építési feladatokra.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím 8. alcím 2. Vis maior tartalék jogcímcsoporton, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 34. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben az e törvény 17. §-a, illetve 34. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 17. §-a vagy 34. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

22. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 28. § szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

23. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11-17., 19-26. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 2., 4-8. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

24. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2002. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása

25. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2004. január 1-jétől beszedett

a) 2003. június 30-án nyilvántartott hátralékból a végrehajtási cselekmények eredményeként befolyó illeték 20%-a a központi költségvetést, 80%-a pedig a fővárosi, megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat,

b) az a) ponton túli illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat

illeti meg a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti bevételi részesedéssel, valamint a (4)-(7) bekezdésben foglalt, kiadásként visszatartott összeggel.

(3) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett (1) bekezdés b) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2003. január 1-jei lakosságszáma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

c) A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett (1) bekezdés a) pontjában meghatározott illetéknek a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel a behajtó megyei és fővárosi önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat ezen bevételének felhasználásával valósíthatja meg az Illetékhivatal informatikai rendszereinek (hardver és szoftver eszközeinek) korszerűsítését.

(4) Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2004. január 20-áig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3) bekezdés szerinti, 2003. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik. A megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkormányzat visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből.

(7) Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede - nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári napok szerinti hányada - tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.

26. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. Az önkormányzat a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szervtől a költségminimum megelőlegezését nem kérheti.

27. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

28. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

29. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. § (2), (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. és 21. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4-8. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-ának (6) bekezdés b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok a 34. § (3) bekezdése szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást - a helyi önkormányzatok útján - az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

30. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.

31. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcím-csoport, továbbá a 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatból a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2) Az Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím,

a) Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

aa) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével,

ab) a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében, legfeljebb az előirányzat mértékéig

a negyedév utolsó kincstári napján,

b) Ny. Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

ba) az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat időarányos összegével a negyedév utolsó kincstári napján,

bb) a negyedik negyedévben a ba) pontban teljesített összeget figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyév december havi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után

történik.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

32. § A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

D) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegtől érkező agrártámogatások megelőlegezése

33. § (1) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől érkező agrártámogatások (közvetlen termelői támogatások és piaci támogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról a közvetlen termelői kifizetések céljaira felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2004-re vonatkozó EMOGA Garancia Részlegtől érkező közvetlen termelői támogatások EU költségvetéséből nyújtandó összegét.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel igénybevételről az MVH-nak a Kincstár részére - kormányrendeletben szabályozottak szerint - 2004. március 16-áig finanszírozási tervet kell készítenie, amely indokolt esetben módosítható.

(4)[13] A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról a közvetlen termelői és piaci támogatást, valamint a közvetlen termelői támogatás központi költségvetés előirányzatából fizetett kiegészítését az igénylő akkor is igényelheti, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az igénylő köztartozásáról az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az MVH-t. A köztartozásnak megfelelő összeget az MVH a központi költségvetés előirányzatából fizetendő kiegészítő támogatásból vonja le és utalja át az állami adóhatóságnak. A jogosultat az ezzel csökkentett összeg illeti meg. A köztartozás megfizetéséről és annak időpontjáról az MVH köteles a kedvezményezettet tájékoztatni.

(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet az Európai Unió - a hitelfelvételtől számított két éven belül - nem térít meg az MVH útján, továbbá az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím terhére kell törleszteni, illetve teljesíteni.

(7) A jogosulatlan közvetlen termelői és piaci támogatások visszafizetése a (6) bekezdésben meghatározott előirányzat javára történik, a bevétellel e kiadási előirányzat növelhető.

(8) Az EMOGA Garancia Részlegtől érkező közvetlen termelői és piaci támogatások árfolyam-különbözetének elszámolása a (6) bekezdésben meghatározott előirányzat javára, illetve terhére történik.

Negyedik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása

34. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a)[14] A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény 3. számú melléklet 19-25., 26. aa) pontjában, továbbá támogatás a 8. számú melléklet I. részének 1., 2., 4-8. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett.

b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a képzésbe a 2003/2004. tanévtől belépő gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek, tanulólétszámhoz viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.

c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra az e törvény 17. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg.

d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorlóintézménye esetén az e törvény 17. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.

e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tart.

f) Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg.

g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel a h) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. bd), 12. a)-d), 13-16., 17. a), c) valamint 18. b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban megállapított támogatásokkal azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.

h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.

i) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

j) Az oktatási miniszter egyedi megállapodást köthet állami támogatásra közalapítványokkal, alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, közhasznú társaságokkal, országos kisebbségi önkormányzatokkal a közoktatási feladatot ellátó intézményeik tevékenységének támogatására. Az igénylés és a kiegészítő támogatás feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a megállapodást aláíró miniszter jogosult. E célra a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humán szolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcím-csoport, 1. Oktatási célú humán szolgáltatások normatív állami támogatása jogcím előirányzat terhére 500,0 millió forint használható fel.

(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult:

a) Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján kiszámított támogatási összeg - az iskolai közoktatást nem végző alapfokú művészeti oktatási intézmény kivételével - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától 133 827 forint/év minden valós oktatott tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.

b) A fenntartó egyházat a kizárólag alapfokú művészetoktatást végző intézmény tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek összege az a) pontban meghatározott kiegészítő támogatás 50%-a.

c) Egyházi felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye az e bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesül.

(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. § (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. § (10)-(12) bekezdése szerint minden valós ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 133 827 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.

(4) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a)-d), 13-16. és 17. a), c) pontjában megállapított normatíva 48,0%-a.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatások elszámolása - az előbbieké az önkormányzatokkal azonos számítási eljárások alapján - az Oktatási Minisztérium, illetve az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.

(6) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt feltételek szerint járul hozzá, amelynek forrása a humánszolgáltató tevékenység támogatását szolgáló előirányzat.

(7) A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés alapján biztosított kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i) támogatására fordítani.

(8) A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult a szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére.

(9) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/C. § (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint.

(10) A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55-80. §-ban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(11) A közfeladatot ellátó egyházi szervezet - az önkormányzati intézményekhez hasonlóan - a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlan-felújítási és egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.

(12) A Tüo. tv. alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat, a köztestületi önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo. tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo. tv. 34. § (1) bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;

b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 8,2 millió forint alaptámogatásra jogosult;

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság - a tárgyévet megelőző január 1-jei - száma arányában kerül felosztásra.

35. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2004. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés feladatainak támogatása. Felhasználása a 2005. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

36. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím). Ezen előirányzatnak a támogatásra jogosult alapítványok részére történő biztosításáról a hivatkozott törvény szerinti mértékben a Kormány gondoskodik.

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

Ötödik Fejezet

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

37. § (1) A Kormány által 2004. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 5. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

38. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 37. §-ban foglaltakon felül a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (IBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával (CEB) kötendő hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy egyéb, szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon.

39. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban meghatározott - éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 800 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján a MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint a harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet.

(3)[15] Az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-garancia együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 530 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

40. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

41. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2004. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2004. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

42. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya 2004. december 31-én nem haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80%-át.

(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

43. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(3) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2004. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Államilag támogatott agrárhitelek esetében a 10,0 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 150,0 millió forintot, agrárintegrátorok esetén a 400,0 millió forintot. Egyéb hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 200,0 millió forintot.

(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(7) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.

44. § Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

45. § (1) A 37-38. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

46. § Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2004. január 1-jétől a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 3. Agrárgazdasági kezességbeváltás jogcímen előirányzott összeg.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

47. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),

c) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),

d) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 5. alcím),

e) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 4. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI. és VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ában foglaltakat, valamint ha a fejezetek között e fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

48. § (1) A 6. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

1. a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),

2. a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),

3. a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) közül:

a) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál (1. jogcím-csoport),

b) a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadások támogatásánál (10. jogcím-csoport),

c) a belső ellenőrzési társulások támogatásánál (13. jogcím-csoport),

d) a 2003. évi jövedelem-differenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatásánál (18. jogcím-csoport),

e) az önkormányzatok EU-s, valamint hazai fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatásánál (19. jogcím-csoport), ha a támogatás csak EU-s pályázatokhoz kapcsolódik,

f) az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának visszatérítésénél (22. jogcímcsoport),

amennyiben a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

4. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport), amennyiben a 21. § (2) bekezdésében és a 49. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

5. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1. alcím),

6. az állatkártalanítás és állati hulladékmegsemmisítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

7. a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhesség-megszakítást (11. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4. alcím) és a GYED-en lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítését a Nyugdíjbiztosítási Alapnak (11. cím, 5. alcím),

8. a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),

9. a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),

10. a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

11. a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 4., 5., 6., 9., 11., 12. és 19., 21. jogcím-csoport),

12. a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

13. az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím), az agrárgazdasági kezesség beváltásnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 3. jogcím), a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),

14. a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

15. a különféle - a 8. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),

16. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

17. az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 4. alcím, 6. jogcím-csoport),

18. a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet),

19. a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),

20. az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 78. jogcím-csoport),

21. az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatásainál, továbbá az egyházi, kisebbségi közoktatási és szociális intézmények normatíva kiegészítései előirányzatainál (XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 19. alcím), továbbá a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási tankönyv- és taneszköz-támogatása előirányzatnál (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 2. alcím, 25. jogcím-csoport),

22. a felnőttképzés normatív támogatásánál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 13. alcím),

23. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 1. alcím),

24. a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím), kivéve a GYES-en és GYET-en lévők utáni nyugdíjbiztosítási járulék megtérítését a Nyugdíjbiztosítási Alapnak (25. cím, 3. alcím),

25. a beruházás ösztönzési célelőirányzatnál a 18. § (6) bekezdésének figyelembevételével (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport),

26. a Hozzájárulás az EU költségvetéséhez előirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 29. cím, 1. alcím),

27. a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. Esélyegyenlőség cím, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 1. Célelőirányzatok jogcím-csoport, 6. Nemzeti Civil Alapprogram jogcím),

28. a Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzatnál a 18. § (7) bekezdésének figyelembevételével (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport),

29. a peren kívüli jogi szolgáltatásoknál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport),

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2)[16] a) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6790,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2172,8 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy az Egyszerűsített vállalkozói adó, valamint az Általános forgalmi adó és a Személyi jövedelemadó együttes előirányzata legalább 2 850 500,0 millió forintra teljesül.

b) Az a) pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén a XI. Belügyminisztérium fejezet, 5. Rendőrség cím, 1. Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei alcím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 210,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 67,2 millió forinttal léphető túl az adónyomozók érdekeltségi jutalmának biztosítására.

c) Amennyiben a tárgyév november 25-éig az a) pontban meghatározott bevételi összeg legalább 88%-ban teljesül, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át az APEH, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság rendelkezésére kell bocsátani.

d) A jutalom összege az a) pontban meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

(3)[17] a) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 2605,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 834,0 millió forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a Vám- és importbefizetések előirányzata legalább 42 500,0 millió forintra és a Jövedéki adó előirányzata legalább 661 700,0 millió forintra teljesül.

b) Amennyiben a tárgyév november 30-áig az a) pontban meghatározott bevételi előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére kell bocsátani.

c) A jutalom összege az a) pontban meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

49. § (1) A Kormány a védelmi felülvizsgálattal összefüggő szervezeti intézkedésekből eredő feladatokra tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 34. Védelmi felülvizsgálat célkitűzéseinek megvalósítása jogcím-csoport előirányzatból a fejezet más előirányzataiba, továbbá a fejezet intézményi címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a határozatában megjelölt központi és társadalombiztosítási költségvetési szervek számára 2004. évben engedélyezze kiemelt előirányzatok közötti - az eredeti előirányzathoz képest történő - átcsoportosítást, ha a végrehajtott létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri többletkiadásokra a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata nem nyújt elegendő fedezetet.

(3) A 8. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(4) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcím-csoport előirányzat terhére.

(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcím-csoport számsorrendjében történik.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport és a 8. cím, 3. alcím, 29. jogcím-csoport, 12. Országos jelentőségű területfejlesztési programok jogcím előirányzat felhasználásáról az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 12. SAPARD támogatásból megvalósuló programok alcím, a 10. cím, 4. Fejezeti kezelésű szakmai előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. alcím, 1. Központosított bevételből működő támogatások jogcím-csoport előirányzat, a 10. cím, 5. alcím, 2. Költségvetésből működő támogatások jogcím-csoport előirányzatai között átcsoportosítást hajtson végre.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy az EU csatlakozás intézményi feladataira - EU intézményfejlesztés, PHARE projekt - a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 1-10. címből átcsoportosítást hajthat végre.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcím-csoportjainak és jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.

(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi intézmények 2004. évi energiaáremelésből adódó többletterheinek kompenzációjára a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 58. Konszolidációs és reorganizációs feladatok ellátása, egészségügyi reform jogcím-csoporton a korábbi évek kiadásainak visszatérüléséből származó bevételeket a fejezet 10. cím, 2. alcím, 57. Intervenciós célelőirányzat jogcím-csoport, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat javára átcsoportosítsa, majd erről az előirányzatról a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 9. Intervenciós célelőirányzat fedezete jogcím-csoport javára pénzeszközátadást teljesítsen.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezeten belül a 25. cím, 5. Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat alcím, a 25. cím, 38. Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram alcím, valamint a 25. cím, 3. alcím, 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése jogcím-csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 8. Közhasznú társaságok közhasznú feladatainak támogatása jogcím-csoport előirányzatból, valamint a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 3. cím Művészeti intézmények előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok), költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, Helyi önkormányzatok színházi támogatása megfelelő jogcím-csoportjaira átrendezze.

(15) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy évközben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajtson végre a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Beruházás alcím, 14. Egyéb beruházási célok jogcím-csoport terhére.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. alcím, 58. Állami Támogatású Bérlakás Program jogcím, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. alcím, 59. Lakóépületek energia-megtakarítási programja (iparosított technológiával készült lakóépületek energiakorszerűsítésére, felújítására) jogcím és a 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. alcím, 61. Lakbértámogatási program jogcím előirányzatait egymás között átcsoportosítsa.

(17) Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a Sármelléki Repülőtér fejlesztési céljaira a beruházás-ösztönzési célelőirányzatból (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport) év közben átcsoportosítást hajtson végre.

(18) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere kezdeményezése alapján, a belügyminiszter egyetértésével a XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Kulturális feladatfinanszírozás alcím, 1. Kulturális célfeladatok jogcímcsoport terhére, az önkormányzati feladatellátást érintő támogatásokat a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím megfelelő jogcím-csoportjaira átcsoportosítsa.

(19) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 10. Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása jogcím-csoport előirányzatról a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 8. Közmunkaprogramok támogatása alcím előirányzatára év közben átcsoportosítást hajtson végre.

50. § (1)[18] Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XX. Oktatási Minisztérium fejezeten belül az oktatási miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 8. EU integráció cím, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, 12. Tartalékok cím, 15. Nemzeti Sporthivatal cím, 16. Sporttal kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok cím, a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 3. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal cím, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím előirányzatokra.

(2)[19] Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 8. EU integráció cím esetében az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 3. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal cím esetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke látja el. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ugyanezen jogkört a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a Szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár, a 15. Nemzeti Sporthivatal cím és a 16. Sporttal kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok cím esetében a Nemzeti Sporthivatal elnöke útján gyakorolja.

(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(4) A 2. §-ban meghatározottak kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatok Kormány által meghatározott körének tekintetében az előző években vállaltak beszámításával legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 70%-ának mértékéig vállalható a következő évekre kötelezettség, legfeljebb a tárgyévet követő három évre. A tárgyévet követő évekre vállalt összes kötelezettség egyik évben sem haladhatja meg az eredeti kiadási előirányzat 50%-át.

Az előző években vállalt kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még vállalható éven belüli kötelezettséget csökkenti.

(5) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 60. Építésügyi célelőirányzatok jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

(6) A felsőoktatási intézmények tárgyévi intézményi költségvetésük kiadási főösszegének 10%-os mértékéig hosszú távú (legfeljebb 20 éves) kötelezettséget vállalhatnak. A hosszú távú kötelezettségekről évente kimutatást kell készíteni, amely a költségvetési beszámoló részét képezi. A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának 50%-át a szakmai felügyeletet ellátó fejezet éves beruházási forrásai terhére - az éves beruházási keret 33%-áig - átvállalhatja. A beruházási keret 33%-át meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.

(7)[20] A Kormány által meghatározott mértékben vállalható fizetési kötelezettség a SAPARD program keretében felhasználható, valamint az EMOGA Garancia Részlegéből támogatott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedéseiből származó európai uniós támogatás és az ehhez kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegén túl.

Hetedik Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

51. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2004. évben 14 500 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2004. évben 6,8%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 5,8%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

52. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 33 000 forint.

(2) Az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A (fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

53. §[21] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2004. január 1-jétől 17 100 forint, 2004. július 1-jétől 18 200 forint.

54. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2004. január 1-jétől 304 400 forint.

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2004. április 1-jétől 2000 forint.

(3) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2004. január 1-jétől 3000 forint.

55. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2004. január 1-jétől 304 400 forint.

56. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20. § (8) bekezdése szerinti emelt összegű rendszeres támogatás havi összege 2004. évben - gyermekenként - 9750 forint.

(2) A Gyvt. 66/F. § (1) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 12 000 forint/hó.

(3) A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege 105 000 forint/hó.

57. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj havi összege 2004. évben legfeljebb 83 000 forint lehet.

58. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 511,7 millió forint fordítható.

59. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2004. január 1-jétől 2004. augusztus 31-ig 3900 forint/fő/hónap, 2004. szeptember 1-jétől 2004. december 31-ig 5000 forint/fő/hónap.

60. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. § (1) bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2004. évben 350 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2004. évben 700 Ft/óra/fő.

(2)[22] A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározza az Fktv. 22. § (1)-(2) bekezdése szerint felnőttképzési normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát.

61. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék ellenében történő megvásárlásáról szóló 255/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (3) bekezdése alapján az életjáradék összege 2004. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv., valamint a Korm. rendelet alapján a 2004. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

62. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.

(2) A közszolgálati média részvénytársaságok struktúraátalakítására szolgáló célelőirányzat (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím) a tulajdonos média közalapítványok számára biztosított céltámogatás, melynek felosztásáról, valamint a felhasználás és folyósítás feltételeiről az alapító Országgyűlés - illetékes bizottságának javaslatára - határozatban dönt.

63. § A Paksi Atomerőmű Rt. 2004. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 23 930,6 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

64. § (1) A hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának gyorsítása érdekében a Munkaerőpiaci Alap 810,0 millió forintot köteles átadni a X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat jogcím-csoport javára. Ezen célelőirányzat felhasználását a Kormány rendeletben szabályozza. Prioritásként kell kezelni a külön jogszabályban lehatárolt leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását oly módon, hogy az e térségekre biztosítandó teljes támogatási keret egy főre jutó összege legalább 30%-kal haladja meg a többi kistérségre jutó fajlagos támogatási mértéket.

(2) A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 57. § (5) bekezdése alapján kötött megállapodásokban 2004-2006. évekre vállalt kötelezettségek teljesítéséről az érintett miniszterek gondoskodnak.

(3) A Regionális Fejlesztési Tanácsok (a továbbiakban: Tanácsok) a (4) és (5) bekezdésekben meghatározott előirányzatok tekintetében a régió területfejlesztési koncepciója, illetve programja figyelembevételével a vonatkozó jogszabályok alapján döntenek a hatáskörükbe utalt pénzeszközök felhasználásáról. Az elkülönített előirányzatok régiók közötti elosztásának elvét, nagyságrendjét, a támogatások odaítélésének és felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A Tanácsok az alábbi - az előző évek döntésével, valamint az Európai Uniós társfinanszírozással le nem kötött - előirányzatoknak a teljes összege felett külön jogszabály szerint rendelkeznek döntési joggal:

XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím, 12. Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása jogcím-csoport,

XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 9. Nemzeti közművelődési és könyvtári hálózatfejlesztési program jogcím-csoport,

XXIV. Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 4. alcím, 3., 2. jogcím Ifjúsági házak, klubok fejlesztése, jogcím-csoport,

XXIV. Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 4. alcím, 3., 3. jogcím Játszótérfejlesztés jogcímcsoport,

XXIV. Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 4. Ifjúsági szállások fejlesztése jogcím.

(5) A Tanácsok az alábbi - az előző évek döntésével, valamint az Európai Uniós társfinanszírozással le nem kötött - előirányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott összege felett rendelkeznek döntési joggal:

XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 58. Állami Támogatású Bérlakás Program jogcím-csoport,

X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. Terület és régiófejlesztési célelőirányzat jogcím-csoport,

XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jogcím-csoport,

XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások jogcím,

XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. Beruházás-ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoport,

XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 2. Turisztikai célelőirányzat jogcímcsoport,

XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 3. Kis- és középvállalkozói célelőirányzat jogcím-csoport,

XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. Útfenntartási- és fejlesztési célelőirányzat alcím,

XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 8. Környezetvédelmi- és Vízügyi célelőirányzat alcím,

XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, 5. cím, 6. Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok alcím.

XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 8. alcím, 15. Közmunkaprogramok támogatása jogcím-csoport.

65. § A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 2. jogcím-csoport, 1. Fejlesztési típusú támogatások jogcím előirányzat terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatás jogcím előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2004. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásokat. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 2. jogcímcsoport, 2. Folyó kiadások és jövedelemtámogatás jogcím előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2004. évet terhelő kiadásait is.

HARMADIK RÉSZ

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

66. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként e törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított "Munkanélküli ellátások" és "Jövedelempótló támogatás" előirányzatai, továbbá a "Bérgarancia kifizetések" előirányzata, valamint a korengedményes nyugdíj megtérítendő különbözetének kifizetése kerül túllépésre.

(3) Amennyiben a munkaadói vagy a munkavállalói járulék bevételek meghaladják az eredeti előirányzat összegét, úgy a többletbevételt elsősorban a (2) bekezdés szerinti, előirányzat-módosítás nélkül túlléphető előirányzatok növelésére kell felhasználni.

(4) A (3) bekezdés szerinti túlteljesülés felhasználható a Munkaerőpiaci Alap egyéb kiadási előirányzatainak növelésére is, amennyiben az előirányzat-módosítás nélkül túlléphető előirányzatok teljesítése elmarad az időarányostól.

(5) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(6) A Munkaerőpiaci Alap 2004-ben a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 31 613,5 millió forintot, a munkanélküli ellátórendszer átalakításához kötődő igazgatási feladatokra 1000,0 millió forintot, a közcélú munkavégzés kiadásaira 15 120,0 millió forintot, valamint az aktív korúak rendszeres szociális segélyezésre 20 162,5 millió forintot ad át.

(7) A Munkaerőpiaci Alap 5567,4 millió forintot ad át a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása céljából.

67. § (1) A Munkaerőpiaci Alap az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére fordítandó összes kiadás 75%-át fedezi.

(2) A 66. § (6) bekezdésében meghatározott, közcélú munkavégzés, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére fordított összes kiadással kapcsolatos éves elszámolást a központi költségvetés és a Munkaerőpiaci Alap között a 2004. december 31-én fennálló állapotnak megfelelően, a 2004. évről szóló zárszámadás keretében kell elvégezni. A keletkezett különbözet a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg, illetve terheli.

NEGYEDIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

68. § (1)[23] Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2004. évi

a) bevételi főösszegét 2 793 812,4 millió forintban, azaz kettőmillió-hétszázkilencvenháromezer-nyolcszáztizenkettő egész négytized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 3 121 262,2 millió forintban, azaz hárommillió-egyszázhuszonegyezer-kettőszázhatvankettő egész kettőtized millió forintban,

c) hiányát 327 449,8 millió forintban, azaz háromszázhuszonhétezer-négyszáznegyvenkilenc egész nyolctized millió forintban

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2004. évi hiányának rendezésére a tárgyévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer 2004. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.

Második Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

69. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2004. évi

a) bevételi főösszegét 1 668 914,4 millió forintban, azaz egymillió-hatszázhatvannyolcezer-kilencszáztizennégy egész négytized millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 668 914,4 millió forintban, azaz egymillió-hatszázhatvannyolcezer-kilencszáztizennégy egész négytized millió forintban,

c) egyenlegét nulla millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

Harmadik Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

70. § (1)[24] Az Országgyűlés az E. Alap 2004. évi

a) bevételi főösszegét 1 124 898,0 millió forintban, azaz egymillió-egyszázhuszonnégyezer-nyolcszázkilencvennyolc millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 452 347,8 millió forintban, azaz egymillió-négyszázötvenkettőezer-háromszáznegyvenhét egész nyolctized millió forintban,

c) hiányát 327 449,8 millió forintban, azaz háromszázhuszonhétezer-négyszáznegyvenkilenc egész nyolctized millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

Negyedik Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások

71. § A 69. § és a 70. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül

a)[25] a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál - a 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 4. jogcím, a 3. alcím, 1. jogcím-csoport 1-11., 13. és 15. jogcím, valamint a 4. jogcím-csoport 2. és 3. jogcím, és az 5. jogcímcsoport 1., 2. és 3. jogcím kivételével -,

b) a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím, LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím),

c) az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport és LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter különleges jogosítványai

72. § (1)[26] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoporton belül, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a háziorvosok racionális gyógyszerfelírásának ösztönzése céljából a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím 223 743,3 millió forint éves előirányzat 90 százalékának megfelelő összeg, valamint a Magyar Államkincstár adatai szerint 2004. november 30-ig ténylegesen folyósított támogatás megtakarításból eredő különbségének legfeljebb 30 százalékával a 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím kiadási előirányzatát megemelje az 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzat terhére.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és kamatkiadással kapcsolatosan a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát az Áht. szerinti befizetési kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi többlet terhére megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok és a 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy

a) az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a 78. § (1) bekezdésében,

b) az E. Alap kezelőjének javaslatára a 78. § (2) bekezdésében a pénzbeni ellátásoknál

meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.

(6)[27] Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri kifizetések részbeni, illetve teljes fedezetére

a) a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra,

b) a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, valamint 2. Igazgatási szervek alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra

átcsoportosítson.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

73. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat túllépést az 1. jogcím-csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 5%-áig, a 4. jogcím-csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai és az 5. jogcím-csoport jogcímei együttesen kezelt előirányzatai esetében az éves előirányzat 10%-áig a pénzügyminiszter, e mértékek felett a Kormány engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a 75. §-ban, az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában és e törvény 76. § (1) bekezdésében meghatározott előleget, továbbá a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport, 16. Intervenciós célelőirányzat jogcím előirányzatán felüli kiadást nem kell figyelembe venni.

74. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt és a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.

75. § (1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetmény január havi kifizetéséhez kérelemre a tárgyév január hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

(2)[28] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport, 16. Intervenciós célelőirányzat jogcím az egészségügyi intézmények 2004. évi energia-áremelésből adódó többletterheinek kompenzációjára szolgál. A 16. Intervenciós célelőirányzat jogcímről az előirányzaton felül a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 3. Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek jogcím-csoporton az előirányzaton felül teljesülő - a gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések nélküli - többletbevételek, valamint a 9. Intervenciós célelőirányzat fedezete jogcímen teljesülő bevételek együttes összegének mértékéig teljesíthető kifizetés. A kompenzációs összegből az egészségügyi intézmények pályázat útján részesülhetnek, melyet az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter ír ki e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül.

76. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport és 5. jogcím-csoport jogcímeinek előirányzatai tartalmazzák a külön jogszabályokban meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzat tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

(4)[29] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 5. Gyógyszergyártók ellentételezése jogcím kiadási előirányzata a támogatott gyógyszernek nem minősülő gyógyszerek áremelésének elhalasztásával összefüggő kiadásokat tartalmazza.

(5)[30] A gyógyszergyártókkal és forgalmazókkal megkötött szerződések alapján az E. Alap részére teljesített befizetéseket a LXXII. fejezet, 1. cím, 7. alcím, 3. Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek jogcím-csoporton kell nyilvántartani.

77. § (1) Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére, az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatókkal (a továbbiakban: szervező) 2004. évre 2 millió lakosra szerződés köthető. A szervező által ellátott lakosságszámnak meg kell haladnia a 75 ezer főt. Az irányított betegellátási modellkísérletben a törvény hatálybalépésekor résztvevő szervezők számára a kötelezően ellátandó lakosságszám elérésének határideje 2004. június 30-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP 700 ezer fő lakosságszámot érintően pályázatot ír ki e törvény kihirdetését követő 30 napon belül. A pályázat elbírálása során a nagyobb kockázatközösség megteremtése érdekében előnyben részesül az a pályázó, aki területi integritással az ellátottak számát 75 ezer fő fölé emeli. Azok a szervezők, akik 2003. évben 75 ezer fő alatti biztosított ellátására kötöttek szerződést, az ellátott lakosságszámot pályázat nélkül legfeljebb 100 ezer főig bővíthetik.

(3) 2004. évre szólóan azzal a nyertes pályázóval, illetve már működő szervezővel köthető szerződés, aki vállalja - a jogszabályban meghatározott nagy költségigényű és a személyre nem lebontható ellátások kivételével - az érintett lakosság kötelező egészségbiztosítás terhére térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését. Az egészségügyi szolgáltatásokra más szolgáltatóval kötött szerződés alapján, az érintett lakosok részére nyújtott ellátás után járó teljesítmény díjat, az egészségügyi szolgáltatónak a szervezőn keresztül kell elszámolnia az OEP felé. A felek által vitatott elszámolás esetén az OEP-nél kezdeményezett - kormányrendeletben meghatározott - egyeztetés meghiúsulásakor az OEP főigazgatója dönt a vitatott finanszírozási összeg folyósításáról.

(4) A szervező ellátás-szervezési és betegirányítási feladatainak ellátása tekintetében érintett lakosnak minősül az, aki a szervező által működtetett vagy a szervezővel e feladat ellátására szerződést kötött háziorvosi szolgálat orvosánál Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) alapján bejelentkezett és jogosult az E. Alap terhére finanszírozott ellátás igénybevételére.

(5) Az érintett lakosság által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kor, nem és a kormányrendeletben meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos része, fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeg, valamint az érintett lakosok által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díja közötti különbözet (bevételi többlet) a fejkvóta szerinti bevétel. A bevételi többlet

a) 10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a,

b) 10%-ot meghaladó mértéke esetén a 10% mértékig a bevételi többlet 80%-a, továbbá a 10% fölötti rész 50%-a

a szervező által az érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra. A fennmaradó összeg a kormányrendeletben foglaltak szerint kerül felhasználásra.

(6) A szervező az (5) bekezdés szerinti bevételi többlet terhére az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval megállapodást köthet az érintett lakosok részére szolgáltatások nyújtására, ha a szolgáltató rendelkezik a működéshez szükséges jogszabályi feltételekkel. A szervezőnek - a kormányrendeletben meghatározottak szerint - jelentenie kell az OEP felé a megkötött szerződéseket, valamint az ezek alapján nyújtott ellátásokat.

(7) Az irányított betegellátási modellkísérlettel összefüggő egészségmegőrző, egészségfejlesztő és betegség-megelőző tevékenységek kiadására, valamint a szervezési feladatokkal összefüggésben a szervezőket az érintett lakosság számának megfelelően

a) évi 500 Ft/fő prevenciós díj,

b) az első szerződéskötés napjától számított egy éven át, illetve a (2) bekezdés miatti szerződésmódosítás napjától számított egy éven át 500 Ft/fő szervezési díj,

c) a b) pontban foglalt időtartamot követően évi 200 Ft/fő szervezési díj

illeti meg.

(8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti díjat az irányított betegellátási modellkísérlet szervezési és koordinálási feladatai ellátása személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására kell felhasználni.

(9) A prevenciós és a szervezési díj a LXXII. Egészségbiztosítási Alap 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az e célra szolgáló jogcím előirányzatát terheli.

(10) A modellkísérletben 2003. évben szerződéssel rendelkező szervezők esetében az ellátás szervezése, a modellkísérletben való részvétel 2004. évben folyamatos.

78. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 150,0 millió forint, nyugdíjemelésre 750,0 millió forint (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) használható fel.

(2)[31] A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 110 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 8,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 20,0 millió forint, a 2. cím, 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 143,0 millió forint, gyógyszertámogatásra 5300,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1200,0 millió forint használható fel.

79. § A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat túlléphető a világbanki informatikai fejlesztés bankgarancia-lehívásával (beváltásával) összefüggő, illetve felmerülő - jogerős bírói határozatban meghatározott - kötelezettség összegével.

80. § A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 595,0 millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 805,0 millió forintot tartalmaz.

81. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3. Egyéb kiadások jogcím előirányzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

82. §[32]

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

83. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál - ide nem értve a Külügyminisztériumot -, illetve a Kormány által közvetlenül irányított központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás - kivéve a 31. § (8) bekezdés, a 31/C. § (6) bekezdés, a 31/F. § (5) bekezdés és az e szerveknél legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek adott vezetői megbízás esetét - csak pályázat alapján adható."

(2) A Ktv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közszolgálati jogviszony - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]

"a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;"

(3) A Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatali szervezet vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a közigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 15%-át."

(4) A Ktv. 31/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31/C. § (1) A főtisztviselői kinevezés határozatlan időre szól. A főtisztviselői kinevezés a köztisztviselő kinevezését, besorolását, vezetői megbízását, a (6) bekezdésben foglalt kivétellel munkakörét, munkavégzésének helyét nem érinti.

(2) A főtisztviselő alapilletményre jogosult, amelynek összege az illetményalap tizenháromszorosa. Az a)-c) pontban meghatározott főtisztviselőnek főtisztviselői illetménypótlék jár, amelynek mértéke

a) központi közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban álló főosztályvezető esetében a főtisztviselői alapilletmény 25%-a,

b) helyettes államtitkár, helyettes államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 50%-a,

c) közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 100%-a.

A főtisztviselő illetménykiegészítésre, vezető főtisztviselő vezetői alapilletményre - idegennyelv-tudási pótlék kivételével - és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. Ha a főtisztviselőnek a főtisztviselői kinevezését megelőzően megállapított illetménye magasabb, mint a megállapítható főtisztviselői illetménye, a magasabb illetményére jogosult. A főtisztviselő illetményéről a miniszterelnök a kinevezésben rendelkezik.

(3) A főtisztviselő a 48. § (2)-(3) és (5)-(9) bekezdéseiben foglaltak szerint idegennyelv-tudási pótlékra jogosult azzal hogy egy - legalább középfokú - nyelvvizsga után a pótlék nem jár. A mérlegelési jogkörbe tartozó pótlékra jogosító nyelveket a kinevezésre, illetve munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult vezető állapítja meg.

(4) A főtisztviselő alapilletményét - a rendelkezési állományban lévők kivételével - a kinevezésre, illetve munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult vezető át nem ruházható hatáskörben, a közigazgatási szerv számára megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, szakmai munkája értékelése alapján legfeljebb 20%-kal megemelheti. Az eltérítés a tárgyévre vonatkozik, azonban a főtisztviselő (6) bekezdésben meghatározott áthelyezése esetén, valamint rendelkezési állományba kerülésével megszűnik.

(5) A főtisztviselői kinevezéssel együtt járó személyi juttatás fedezetéül szolgáló előirányzat pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvénynek a Miniszterelnökség fejezetében kell biztosítania.

(6) A miniszterelnök döntése alapján a főtisztviselő kormányzati érdekből a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve áthelyezhető-végzettségének, képzettségének megfelelően - a 31/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott közigazgatási szervhez. Az áthelyezéshez a főtisztviselő beleegyezése nem szükséges. A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a főtisztviselő munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét. A határozott időre szóló áthelyezés lejártát követően a főtisztviselőt vissza kell helyezni, kivéve, ha foglalkoztatására nincs lehetőség. Ha a főtisztviselőt nem lehet visszahelyezni, akkor felmentését kell kezdeményezni, és a 31/D. § (2) bekezdése szerint kell megfelelően eljárni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a főtisztviselő illetményét az áthelyezés helye szerinti közigazgatási szervre vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. Az áthelyezésétől számított hat hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt."

(5) A Ktv. 31/E. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A főtisztviselői kinevezést vissza kell vonni, ha)

"a) a főtisztviselő a 31/A. § (4) bekezdésében, a 31/C. § (6) bekezdésében és a 31/F. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget,"

(6) A Ktv. 49/I. §-ának (7)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a köztisztviselő által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a köztisztviselővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a köztisztviselő a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a köztisztviselő adatairól 8 napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.

(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a köztisztviselőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a köztisztviselő elmulasztotta, akkor a köztisztviselő ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti."

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

84. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított -1992. évi XXXIII. törvény 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik - helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet."

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

85. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8/A. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:)

"e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül;"

(2) Az Áht. 8/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A költségvetésben nem lehet a (3) -(6) bekezdésben foglaltak szerinti pénzügyi műveleteket a költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni."

(3) Az Áht. 12/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség - kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős döntésen alapuló kötelezettségeket és az e törvényben foglalt kezességvállalást - csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok esetén a kötelezettségvállalás a Kormány által meghatározott feltételek szerint - figyelemmel a 22-23. §-okban foglaltakra is - történhet. A költségvetési fedezetet a költségvetés tervezésekor kell biztosítani."

(4) Az Áht. 12/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó - a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérő vagy meghaladó mértékű, az állami költségvetésből több éven át finanszírozandó - közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendő a költségvetési szerv részére, vagy a meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben vagy az Országgyűlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány (többlet) mértékéről történő határozathozatalával megállapított dologi vagy felhalmozási előirányzat. Központi vagy társadalombiztosítási költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) ilyen előirányzat hiányában is megindíthatja a közbeszerzési eljárást a Kormány előzetes engedélye alapján."

(5) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kincstár feladatai különösen:)

"c) gondoskodik az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi és számviteli elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, követelések kezelése, visszterhes támogatások visszafizetése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról, valamint a központi költségvetés 108/A. §-ban részletezett külföldi követeléseinek nyilvántartásáról, dokumentálásáról, a követelések állományát rögzítő számlák vezetéséről és az ezekről szóló negyedévenkénti összegző kimutatás elkészítéséről;

d) a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - jogszabályban meghatározott feltételekkel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek, a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal első szakaszának megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének szükség szerinti áthidalására, valamint az évzárás keretében, a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetére"

(6) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kincstár feladatai különösen:)

"h) közreműködik az európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban, kormányhatározatban meghatározott költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátásában;"

(7) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kincstár feladatai különösen:)

"n) vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit, valamint a külön jogszabály vagy a Kormány által meghatározott feladatok pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlákat;"

(8) Az Áht. 18/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő és térítésmentes szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját. A Kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a fejezetektől átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés ellenében végezheti. A Kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait térítés ellenében végzi. A térítés összegéről a Kincstár megállapodást köt."

(9) Az Áht. 18/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával - lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével - nem rendelkezhetnek azzal, hogy a (6) bekezdés f) pontjában említett társaságoknak indokolt esetben a pénzügyminiszter engedélyezheti pénzforgalmi számla nyitását más pénzintézetnél is. A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített - az értékpapírszámlán, illetve értékpapírletéti-számlán nyilvántartott - állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi."

(10) Az Áht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) A központi költségvetésben a 20. § (2) -(3) bekezdésében meghatározott címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási, a kölcsönök és az egyéb speciális célú előirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetésben a költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségviselőket és a foglalkoztatottakat külön-külön).

(2) A költségvetési törvény törvényi kiemelt előirányzatként állapítja meg a működési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatait, továbbá a felhalmozási költségvetésen belül az intézményi beruházások, a felújítás, az egyéb felhalmozási kiadás, a központi beruházás, a lakástámogatás, a lakásépítés és az államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás előirányzatait. A bevételi előirányzatokat általában működési és felhalmozási költségvetés, valamint kölcsönök előirányzat-csoportonként kell megállapítani.

(3) A költségvetési szerv vezetője a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben - a felügyeletét ellátó szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - az elemi költségvetésében jóváhagyott összeghez képest átcsoportosítást hajthat végre

a) a működési költségvetés kiemelt előirányzatai között,

b) a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,

c) a működési és felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,

d) a kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára, mely átcsoportosítás - a felsőoktatási intézmények kivételével - nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére és a felújítás előirányzatának csökkentésére.

(4) A felújítás előirányzatát a fejezet felügyeletét ellátó szerv csökkentheti a felügyelete alá tartozó költségvetési szervénél - a pénzügyminiszter egyetértésével - a működési költségvetés javára.

(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímcsoportjain vagy annak jogcímein belül az előirányzatcsoportok, illetve a kiemelt előirányzatok között - nem érintve a (8) bekezdésben foglalt előírást - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben átcsoportosítást hajthat végre. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a pénzügyminiszter egyetértésével növelhető, ha

a) az átcsoportosítás az Országgyűlés által megállapított, illetve módosított személyi juttatások összesített előirányzatán belül nem hajtható végre,

b) az eredeti személyi juttatási előirányzat hiányában annak jóváhagyására irányul.

(6) Nem szükséges a pénzügyminiszter (4) -(5) bekezdésben szabályozott egyetértése a 39. § (5) bekezdésében meghatározott fejezetek esetében. Az előirányzat-átcsoportosításokról a fejezet felügyeletét ellátó szervnek tájékoztatnia kell a Kincstárt.

(7) A személyi juttatások előirányzatának növelése a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának megfelelő mértékű növelésével együttesen hajtható végre, kivéve, ha a költségvetési szerv nyilatkozik arról, hogy a munkaadókat terhelő járulékok növelése nélkül éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető.

(8) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat és a felhasználás ellenőrzését - ha a költségvetési törvény, illetve kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

(9) A (8) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítési kötelezettséggel nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.

(10) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével - az alcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.

(11) A fejezeti kezelésű előirányzatok

a) fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez,

b) más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv(ek) hatáskörében - a b) pont szerinti esetben fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján - csoportosíthatók át.

(12) Költségvetési szervek megszüntetésével, illetve ezzel összefüggésben más szervezeti formák alapításával kapcsolatos - a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedő - előirányzat-módosítások a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében, a Kormány rendeletében meghatározott módon hajthatók végre."

(11) Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra - a 24. § (11) bekezdésében foglalt eset kivételével -, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározott létszámkeretek létszámmódosítására a Kormány jogosult."

(12) Az Áht. 48. §-ának g) pontja helyébe a, következő rendelkezés lép:

(A pénzügyminiszter)

"g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, megköti a nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrehozandó megállapodásokat, figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok és a költségvetési létszámkeret teljesülésének alakulását, a tervezettől jelentős eltérés esetén a Kormánynál intézkedéseket kezdeményez, tartósan magas tartozásállomány esetén kincstári biztost jelöl ki, illetve a 98. § (4) bekezdése szerinti szervek, testületek költségvetési szervei esetében kezdeményezi a Kormánynál az e törvény szerinti intézkedéseket."

(13) Az Áht. 49. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik)

"f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket, ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti - kiemelt előirányzatok adott címre összesített előirányzatát nem érintő - átcsoportosítást, a 24. § (4) -(5) és (11) bekezdésében foglalt belső átcsoportosítást, a fejezeti tartalék felhasználását is, továbbá meghatározza a fejezeti kezelésű előirányzatok azon körét, melyből a határon túli magyar nyelvű oktatási intézmények támogathatók;"

(14) Az Áht. 64/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az a helyi önkormányzat, amelyik a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének az éves költségvetési beszámoló Igazgatósághoz történő benyújtását követő 15 napon belül nem tesz eleget, további késedelmi kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett összeg után addig a napig, amíg visszafizetési kötelezettségének eleget nem tesz. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese."

"(8) A feladatmutatók alapján járó normatív állami hozzájárulások igénylésének, évközi pótigénylésének és lemondásának, valamint elszámolásának szabályait kell alkalmazni - kivéve a 2004. évre vonatkozóan a (4) bekezdés rendelkezéseit - a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásokra és beszámításokra és az azokat megalapozó, iparűzési adóerőképességre vonatkozó adatszolgáltatásokra is azzal, hogy a igénylést és az évközi adatmódosítást az Igazgatóság nem vizsgálja felül."

(15) Az Áht. 86/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 24. és 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében az egészségbiztosítás központi hivatali szerve, valamint a nyugdíjbiztosítás központi hivatali szerve esetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szerveinek vezetői járnak el,

b) a 24. §-ban meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (11) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,

c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a "központi kezelésű előirányzatok"-at kell érteni,

d) a 93. § (9) bekezdésében a "fejezet összesített előirányzatain" a központi hivatali szervek, azok igazgatási szervei és a központi kezelésű előirányzatok összesített előirányzatait kell érteni."

(16) Az Áht. 93. §-ának (2) -(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel, a Kormány rendeletében szabályozott módon. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője ezt az előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben, az érintett költségvetési szerv és a Kincstár egyidejű értesítése mellett magához vonhatja."

"(3) A költségvetési szerv - kivéve a felsőoktatási intézményeket - a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek

a) a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon az államháztartás alrendszerein belül és az alrendszerek között az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,

b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat.

Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.

A felsőoktatási intézmények a költségvetési év végén keletkezett előirányzati-, valamint pénzmaradványukat - a jogosultsági elszámolást követően - a következő évben intézményi feladatok teljesítésére használhatják fel."

(17) Az Áht. 93. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, illetve a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók."

(18) Az Áht. 93. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az előirányzat-maradvány felülvizsgálata keretében, ha az évközi gazdasági folyamatok alakulása, illetve az előző években vállalt kötelezettségek módosulása azt indokolja,

a) a Kormány jogosult az előző években keletkezett előirányzat-maradványok átcsoportosítására,

b) a pénzügyminiszter jogosult a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványrész elvonására."

(19) Az Áht. 94. §-ának (1) -(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 87. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott költségvetési szerv a Kormány engedélyével, a b), d), e) pontjában meghatározott költségvetési szerv a felügyeletét ellátó helyi, helyi kisebbségi, országos kisebbségi önkormányzat, valamint köztestület engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet. Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezet támogatására is.

(2) A központi költségvetési szerv és a társadalombiztosítási-költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.

(3) Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5,0 millió forint értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre - ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll - kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokból államháztartáson kívüli szervezetek részére

a) címzetten külön-külön megtervezett, vagy

b) közösen szereplő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, pályázat útján odaítélt, vagy

c) a Kormány rendeletében meghatározott értékhatárt el nem érő támogatásokra.

(5) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokból államháztartáson kívüli szervezetek részére

a) címzetten külön-külön megtervezett, vagy

b) közösen szereplő, és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, pályázat útján odaítélt, vagy

c) a Kormány rendeletében meghatározott értékhatárt el nem érő támogatásra, vagy

d) a Kormány által engedélyezett támogatásokra."

(20) Az Áht. 95/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"95/B. § (1) A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai a megbízatás elfogadásától számított harminc napon belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akkor áll fenn, ha a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéje alapításkor vagy tőkeemelés folytán meghaladja a kettőszázmillió forintot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint két év. A nyilatkozatot a megbízatás elfogadását megelőző év december 31-i állapotra vonatkozóan kell megtenni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat, továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat a gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez nyújtják be, és csatolják a Ktv. 22/A. § (7) bekezdés szerinti felhatalmazást arról, hogy a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH) a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes és vagyoni adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A KKH nem jogosult a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára. A legfőbb szerv a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére szabályzatot alkot.

(4) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat-tételi határidőt elmulasztja, a (3) bekezdésben meghatározott szervezet harminc napos határidő kitűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén intézkedni kell az (1) bekezdésben meghatározott megbízatás visszavonásáról.

(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön törvény alapján a megelőző évben már vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek. A vagyonnyilatkozat megtételéről, illetve az erre vonatkozó kötelezettségről az érintett személynek nyilatkozatot kell benyújtania a gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez. A nyilatkozathoz csatolni kell a vagyonnyilatkozatnak - a törvényben meghatározott szerv általi - átvételét igazoló okiratot, illetve - a tárgyévben esedékes másik vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esetén pedig - az igazolást utólag kell bemutatni.

(6) A Ktv. 22/A. § (11) -(12) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön vagyonnyilatkozat tételét a (3) bekezdésben meghatározott szerv kezdeményezheti. A Ktv. 22/A §-a szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatait a legfőbb szerv által megbízott személy látja el.

(7) Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni."

(21) Az Áht. 96. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó - a gazdálkodás rendjét, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni."

(22) Az Áht. 97. §-a a következő (3) -(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A központi költségvetési szerv - ide nem értve a fejezet felügyeletét ellátó szervet - vezetőjével szembeni, az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátásához szükséges szakmai és pénzügyi-gazdasági képzettségi, vezetői, irányítói elvárásokat külön törvény határozza meg.

(4) A központi költségvetési szerv kötelezettségeinek végrehajtását, a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználására irányuló döntés előkészítését - amennyiben külön jogszabály erről a jogokat és kötelezettségeket is meghatározva rendelkezik - felelős testület segítheti. A testületi tag e minőségében nem utasítható, feladatát az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható felelősséggel, fokozott gondossággal köteles ellátni."

(23) Az Áht. 99. §-ának (1) -(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - pénzeszközökkel a külön jogszabály szerint,

a) időszakonként, elszámolási kötelezettséggel kiutalt készpénzelőlegeken,

b) a házipénztárba bevételezhető és ott tartható összegeken,

c) hitelintézetnél vezetett, a 18/B. § (6) bekezdésében nem említett jogcímen megszerzett devizaeszközei kezelésére nyitott devizaszámlán,

d) a lakásépítés munkáltatói támogatása számlán kívül nem rendelkezhet.

(2) A helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv pénzeszközeit - a képviselő-testület döntése alapján - a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél nyitott bankszámlán, vagy a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlán, illetve pénzforgalmi betétkönyvben, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli, más hitelintézetnél bankszámlát nem nyithat, kivéve ha külön törvény másként rendelkezik."

(24) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:

a) az értékesítési célt szolgáló dolgokra,

b) a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra,

c) kincstári vagyon bérbeadására, használatba adására, KVI általi vagyonkezelésbe adására, amennyiben az az államháztartás alrendszereihez tartozó szerv számára vagy bármely személy számára közérdekből történik,

d) kincstári vagyon cseréjére, amennyiben arra külön jogszabály - ide nem értve a Ptk.-t - alapján vagy a 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakra nézve vagy közérdekből kerül sor,

e) a kincstári vagyon 109/D. § (6) bekezdésében megjelölt értékesítésére."

(25) Az Áht. 108. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az államháztartás központi költségvetési alrendszeréhez kapcsolódó vagyon köréből számítástechnikai eszköz és az ahhoz kapcsolódó szoftver ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba adható, ha a munkáltató otthoni munkavégzés céljából számítástechnikai eszközt és az ahhoz kapcsolódó szoftvert biztosít a munkavállaló részére a munkáltató és a munkavállaló között létrejött szerződés alapján."

(26) Az Áht. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108/A. § (1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (a továbbiakban e § alkalmazásában: külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési törvény keretein belül a Kormány felelős.

(2) A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a pénzügyminiszter (a továbbiakban: illetékes miniszter) a Kincstár közreműködésével látja el.

(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100,0 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, azok leépítését célzó különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak. Az illetékes miniszter ezen felhatalmazás alapján hozott döntéseihez minden esetben a külügyminiszter és a gazdasági és közlekedési miniszter egyetértése szükséges.

(4) A külföldi követelések leépítését célzó pályázatokat az illetékes miniszter által jóváhagyott feltételek szerint a Kincstár írja ki és bonyolítja le. A beérkezett pályázatok elbírálása az illetékes miniszter által e célra kijelölt Bíráló Bizottság feladata. Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerződések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerződéseket a vállalkozókkal az illetékes miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg, ezt a hatáskört az illetékes miniszter kivételes esetekben magához vonhatja. A Kincstár gondoskodik a megkötött magánjogi szerződések végrehajtásáról, illetve az ezek kapcsán felmerült jogvitákban az illetékes miniszter által jóváhagyott álláspont szerint képviseli a központi költségvetés érdekeit.

(5) 100,0 millió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást.

(6) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredő esetleges veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik.

(7) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt.

(8) A Magyar Nemzeti Bank - hazai és nemzetközi információi alapján - közreműködik az illetékes miniszter külföldi követelések kezelésével, értékesítésével kapcsolatos munkájában. A külföldi követelések dokumentációjával, a számlavezetéssel, a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Bank végzi. A külföldi követelések alakulásáról a (7) bekezdésben meghatározott részletezettségben szükség szerint, de legalább negyedévente a Magyar Nemzeti Bank részletes kimutatást készít.

(9) Az illetékes miniszter hatáskörében eljárva más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal."

(27) Az Áht. 109/D. §-ának (3) -(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:

a) nyilvános pályázat,

b) zártkörű pályázat,

c) árverés,

d) zártkörű elhelyezés, ha jogszabályban biztosított jogok gyakorlása miatt az a) -c) pontban foglalt eljárások nem alkalmazhatók, valamint a 108. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A 108. § (1) bekezdése tekintetében a (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt eljárás nyilvános, a b) pontjában foglalt eljárás zártkörű versenytárgyalásnak minősül.

(5) Az értékpapírok értékesítésére az egyes értékpapírokról szóló külön jogszabályok vonatkoznak."

(28) Az Áht. 109/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kincstári vagyonkörbe tartozó, 3 millió forint bruttó forgalmi értéket meg nem haladó vagyontárgyat a KVI kivételesen, indokolt esetben - különösen, ha a versenyeztetés költségei a várható árbevételt jelentősen meghaladnák - a (3) bekezdés d) pontjában megjelölt módon, forgalmi értéken elidegenítheti. Az értékesítési eljárásra a 109/J. § rendelkezései megfelelően irányadók."

(29) Az Áht. 109/K. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülő és 500 000 forint hagyatékonkénti összértéket meg nem haladó, muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti értéknek nem minősülő ingó és ingatlan vagyont - ide nem értve a készpénzt, takarékbetétkönyvet és értékpapírt - a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adhatja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni. A hagyatékkal járó terheket - ideértve a tárolással járó indokoltan felmerülő költségeket is - az önkormányzat a KVI-nek - az átadott vagyon mértéke erejéig - megtéríti. A vagyon átadás-átvételének módjáról az önkormányzatok és a KVI megállapodást kötnek. Az érték meghatározása szempontjából a KVI könyveiben szereplő érték az irányadó. A KVI azon, állami öröklésből származó ingatlanokat, amelyek a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény hatálya alá tartoznak, a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően átadja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (a továbbiakban: Szervezet). A Szervezet egyidejűleg megfizeti a KVI részére a hagyatéki költségek átadott ingatlanra eső hányadát."

(30) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"d) a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a felsőoktatási intézményeket, a fegyveres erőket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleteket, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket -, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e törvény előírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározottak létszámnormáit;"

(31)[33]

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

86. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA törvény) 1. számú melléklet II. rész 3., 4., 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az ÁFA törvény 2. számú mellékletének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. az emberi szerv és szövet (vtsz. ex 3001) humán egészségügyi célú felhasználása, az emberi vér - ideértve a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 114/2000. (VI. 29.) Korm. rendeletben meghatározott labilis vérkészítményeket (vtsz. ex 3002) is - és az anyatej (vtsz. ex 0401) jogszabályban foglaltak szerinti értékesítése."

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

87. § (1)[34]

(2) A Cct. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az önkormányzat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és a jogerős bírósági döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását jogszerűnek minősíti, úgy a Belügyminisztérium a fel nem használt címzett vagy céltámogatás előirányzatát elvonja, az esetlegesen felhasznált támogatást pedig az önkormányzatnak az Áht. 64/B. § (2) bekezdés szerint számított kamattal növelten a bíróság döntésétől számított 8 napon belül vissza kell fizetnie a központi költségvetésnek."

(3) A Cct. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelő, előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFÁ-hoz az arányos központi támogatásra."

(4) A Cct. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: "(4) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény szerint adólevonási jog figyelembevételével született döntésnek minősül a 2003. december 31. napját megelőzően ÁFÁ-val növelten kapott címzett vagy céltámogatásra jutó ÁFÁ-ról történő lemondás. E lemondás a beruházás befejezéséig érvényes. Amennyiben 2003. december 31-éig az előzetesen felszámított ÁFA levonhatóvá vált és az ÁFA levonásra való , jogosultság napjától számított nyolc munkanapon belül az önkormányzat nem intézkedett az ÁFÁ-hoz tartozó arányos központi támogatásról történő lemondásról és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről, akkor az önkormányzatok a felhasznált támogatást az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerint számított kamattal növelten vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe."

(5) A Cct. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A központi támogatással létrejövő beruházást kizárólagos önkormányzati - vízgazdálkodási beruházások esetében állami vagy önkormányzati - tulajdonban lévő teher-, per- és igénymentes ingatlanon lehet megvalósítani (kivéve a szennyvízcsatorna-hálózat építését)."

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

88. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"d) közeli hozzátartozó

da) a házastárs, az élettárs,

db) a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek,

dc) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa."

(2) Az Szt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást annak a személynek nyújthat, akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének

a) 25%-át az egyszemélyes háztartás esetén, illetve, ha a háztartásban élő személyek több mint fele a 4. § (1) bekezdésének db) pontja szerinti gyermek vagy fogyatékos személy,

b) 30%-át az a) pontba nem tartozó háztartás esetén meghaladja.

(3) Az önkormányzat rendeletében határozza meg

a) a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget,

b) a (2) és az (5) bekezdésben szabályozottakon túl lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek körét,

c) a b) pont szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi határát,

d) a b) pont szerinti jogosultság feltételeként a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított azon arányát, amely felett a támogatást biztosítja,

e) a lakásfenntartási támogatás összegét úgy, hogy annak egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál,

f) a lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszakot és a költségek igazolásának módját.

(4) Az önkormányzat rendeletében úgy kell szabályozni

a) a (3) bekezdés c) pontjában említett jövedelemhatárt, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ánál alacsonyabb nem lehet,

b) a (3) bekezdés d) pontjában említett arányt, hogy az a jövedelem 35%-át nem haladhatja meg.

(5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(6) Költségeken a (3) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a lakásfenntartásra nyújtott támogatás vonatkozásában lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a távhő-szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékig a villanyáram, a víz és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit, továbbá ha az önkormányzat rendelete lehetővé teszi, a lakáskarbantartás költségeit kell érteni."

(3) Az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A lakásfenntartási támogatást egy évre, vagy - ha a támogatást a fűtési szezonban a fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel nyújtják - egy fűtési szezonra kell megállapítani. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani." .

(4) Az Szt. 124. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendszeres szociális segély 37/E. § szerint folyósított összegének 90%-át, a hajléktalan személy részére folyósított rendszeres szociális segély teljes összegét a központi költségvetés megtéríti."

(5) Az Szt. 124. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az időskorúak járadéka 32/C. § (1) bekezdése szerinti összegének 90%-át, a bentlakásos intézményben ellátottak és a hajléktalanok részére folyósított járadék teljes összegét a központi költségvetés megtéríti."

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

89. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 118. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A helyi önkormányzatok részére biztosított mindenkori éves normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított teljes kiadások - csökkentve a felhalmozási és tőkejellegű kiadások és az intézmények működési célú bevételei, valamint a központosított előirányzatok összegével - kilencven százaléka. A normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegét. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulás összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Az éves költségvetésről szóló törvény a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek és az egyéni vállalkozók tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg."

(2) A Kt. 124. §-ának (22) -(24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(22) A Kt. 118. §-a (4) bekezdésének első mondatában foglaltak, a 2004-2005. költségvetési évekre nem vonatkoznak.

(23) A Kt. I. számú melléklet "A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma, a költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei, a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma a közoktatási intézményekben" "Első rész" címe alatti kötelező foglalkoztatásra vonatkozó előírások alkalmazása, - azokra a munkakörökre, amelyek még nincsenek betöltve - a 2006/2007. tanévig nem kötelező.

(24) Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított teljes időkeretet a 2004/2005. tanévtől az első-második, az ötödik-hatodik és kilencedik-tizedik évfolyamon lehet bevezetni, a többi évfolyamon az általános iskolában a teljes időkeret nyolcvan százalékának, a középiskolában a kilencven százalékának a biztosítása kötelező. A 2005/2006. tanévtől kezdődően a teljes időkeretet kell biztosítani továbbá a harmadik, a hetedik és a tizenegyedik évfolyamokon, míg a 2006/2007. tanévtől kezdődően valamennyi évfolyamon."

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

90. § (1) Az állattenyésztésről szóló - módosított - 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 19. pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő árbevételként a tenyésztési hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe."

(2) Az Átv. 13. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

"(5) A tenyésztési hozzájárulás adók módjára kerül behajtásra."

(3) Az Átv. mellékletének helyébe az e törvény a 15. számú melléklete lép.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

91. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ÁPV Rt. köteles az értékesítésre kerülő vagyonról hiteles, a legfontosabb információkat tartalmazó - a számviteli előírásokkal összhangban álló - nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a társaságok cégbírósági nyilvántartásának megfelelő cégkivonatait, legutóbbi letétbe helyezett mérlegét, valamint az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzatában meghatározott egyéb alapvető adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti, azt az ÁPV Rt. köteles a saját honlapján közzétenni."

(2) A Priv. tv. 5. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel, és a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

"(3) Az állami vállalat, illetőleg az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság tulajdonában lévő egyszemélyes társaság értékesítése során e törvény 27-34. §-ai szerint kell eljárni."

(3) A Priv. tv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő lép:

"(1) Az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyont, valamint az 1. § (9) és (10) bekezdése alapján értékesítésre, kezelésre átvett vagyont és az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat. Az 1. § (9) -(10) bekezdés szerinti vagyon nyilvántartásának elkülönítését, valamint az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételek és kiadások elszámolását a hozzárendelt vagyonra vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani."

(4) A Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt célok szerinti, a tárgyévet követő időszak várható kötelezettségei fedezetére az ÁPV Rt. tartalékot köteles képezni."

(5) A Priv. tv. a 24/A. §-át követően a következő címmel és 24/B. §-sal egészül ki:

"Az ÁPV Rt. értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyonnal való gazdálkodása

24/B. § (1) Az ÁPV Rt. az e törvény 1. § (9) és (10) bekezdése alapján értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyonból befolyó bevételeket elsősorban ezen vagyon értékesítésével, valamint az értékesítése előkészítésével kapcsolatos kiadásokra, ráfordításokra, beszerzésekre fordíthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon felüli bevételek e törvény 23. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célokra fordítható.

(3)"[35]

(6) A Priv. tv. 69/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A helyi önkormányzati feladatok ellátását hatékonyan szolgáló, az állam vállalkozói vagyonába tartozó gazdasági társaságok vagy azok tulajdonába tartozó eszközök - kivételesen indokolt esetben térítés nélkül - önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt az önkormányzat képviselő-testületének határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról az ÁPV Rt. Igazgatóságának javaslata alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerződésben állapodik meg."

(7) A Priv. tv. melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:

Tulajdonosi joggyakorló szerv: gazdasági és közlekedési miniszter

"Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 50%+1 szavazat"

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

92. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - módosított -1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel."

(2) A Hszt. 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]

"a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;"

(3) A Hszt. 103. §-a (2) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

"d) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 15%-a."

"c) helyi szerveknél, alegységeknél a beosztási illetmény 10%-a."

"(4) Azok a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező főtisztek és tisztek, illetve középfokú végzettséggel nem rendelkező zászlósok és tiszthelyettesek, akik a törvény felhatalmazása alapján mentesültek a beosztáshoz előírt iskolai végzettség megszerzése alól, vagy olyan beosztást töltenek be, amely a törvény rendelkezése alapján alacsonyabb iskolai végzettséggel is ellátható, jogosultak főtisztek és tisztek esetében a felsőfokú végzettségűeket megillető, zászlósok és tiszthelyettesek esetében a középfokú végzettségűeket megillető illetménykiegészítésre."

(4) A Hszt. 115/A. §-ának (7) -(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11) -(12) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet..

(9) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.

(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő t- összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti."

(5) A Hszt. 245/L. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A központi tiszt rendfokozati illetményre, illetménykiegészítésre és - idegennyelv-tudási pótlék kivételével - egyéb illetménypótlékra nem jogosult.

A központi tiszt a 104. § (2) -(7) bekezdéseiben foglaltak szerint idegennyelv-tudási pótlékra jogosult azzal, hogy egy - legalább középfokú - nyelvvizsga után a pótlék nem jár. A mérlegelési jogkörbe tartozó pótlékra jogosító nyelveket a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, illetve az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

Az illetménnyel kapcsolatos egyéb kérdésekre a Ktv. 31/C. § (2) és (5) bekezdéseinek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4) A központi tiszt alapilletményét - a rendelkezési állományban lévőket kivéve - a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, illetve az állományilletékes parancsnok át nem ruházható hatáskörben, a szerv számára megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, szakmai munkája értékelése alapján legfeljebb 20%-kal megemelheti. Az eltérítés a tárgyévre vonatkozik. Amennyiben a központi tiszt - az e törvény 245/K. § (3) bekezdése szerint - áthelyezésre vagy rendelkezési állományba kerül, az eltérítés megszűnik."

(6) A Hszt. 254. §-a (2) bekezdésének a) pontjában szereplő 11. francia bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"- veszélyes tűzoltói beosztás pótléka 45%"

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

93. §[36]

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról

94. § Az atomenergiáról szóló - módosított -1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke:)

"a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hő-teljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 194 030 Ft/MWth/év;"

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

95. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló - módosított - 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a (3)-(4) bekezdésének jelölése (4)-(5) bekezdésre változik:

"(3) Amennyiben jelzáloghitel nyújtásához kapcsolódóan, azzal egyidejűleg jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás biztosítéka mellett további hitel nyújtása történik (a továbbiakban ezen hitelrész: kapcsolódó kölcsönrész), úgy az 5. § (1) bekezdésében, a 6. §-ban, a 7. §-ban és a 8. § (3) -(4) bekezdésében a jelzáloghitelre vonatkozó szabályokat a teljes kölcsönre kell alkalmazni azzal, hogy a kapcsolódó kölcsönrészre a fedezetül kikötött jelzálogjog nem terjedhet ki."

(2) A Jht. 8. §-ának (1) -(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jelzálog-hitelintézet kizárólag jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt vásárolhat meg, előlegezhet meg (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint számítolhat le (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel vásárlás).

(2) Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt vásárolhatja meg hitelintézettől, illetve biztosító részvénytársaságtól,

a) amelyet a jelzáloghitel tekintetében Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtottak elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett, illetve a kapcsolódó kölcsönrész tekintetében a 3. § (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint nyújtottak, és

b) amelynek a még hátralévő futamideje a vásárlás időpontjában legalább öt év, és

c) amely a jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű, és

d) amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a jelzáloghitel tőkeösszege nem haladja meg a hitelbiztosítéki érték hetven százalékát, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és

e) amelyre vonatkozó hitelszerződést közjegyzői okiratba foglalták."

(3) A Jht. 8. §-ának (5) -(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jelzálog-hitelintézet (4) bekezdés c) pontja szerinti vételár-követelése (a továbbiakban: visszavásárlási vételár) nem haladhatja meg az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből és a kapcsolódó kölcsönrészből még fennálló követelés mértékét.

(6) A visszavásárlási szerződésből származó fizetési kötelezettség megszegése esetén és ennek bekövetkezése időpontjától kezdődően az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményező értesítési kötelezettségének hatályával [Ptk. 328. § (4) bek.] tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető hitel, illetve az abból még fennálló követelés együttes összegét figyelembe véve - többet teljesített."

(4) A Jht. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött, elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat is figyelembe vehető."

(5) A Jht. 14. §-a (8) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:)

"d) állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott - a 3. § (3) bekezdésben szabályozott körbe nem tartozó - hitel."

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

96. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló - módosított - 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,

d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,

f) az a) -e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont."

(2) A Gyvt. 148. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott óvodás, valamint bölcsődei ellátásban részesülő gyermek után az intézményi térítési díj további 50%-át kedvezményként kell biztosítani."

(3) A Gyvt. 156. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Új gyermekotthont létesíteni, illetve ilyen intézményt átszervezni csak a törvény rendelkezéseinek megfelelően lehet. A személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekvédelmi ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátások átalakításáról fokozatosan, de legkésőbb 2005. december 31-éig kell gondoskodni."

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

97. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló - módosított - 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a 39. §-ban előírt arányos beszámítás miatt a biztosított szolgálati ideje nem éri el a tíz évet, az öregségi nyugdíj összegét - a (2) -(3) bekezdés alkalmazása nélkül - úgy kell meghatározni, hogy a havi átlagkeresetnek a tíz évhez tartozó (1) bekezdés szerinti százalékos mértékét annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik."

(2) A Tny. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz előírt szolgálati idővel rendelkezik és a - 7. § (1) és (4) -(5) bekezdése szerinti - reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj 0,5 százaléka."

(3) A Tny. 39. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) -b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 12. § (1) -(3) bekezdésének, a 20. §-ának, a 29. § (1) és (4) bekezdésének, valamint a 34. § (2) és (4) bekezdésének alkalmazása során - az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával."

(4) A Tny. 41. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították."

(5) A Tny. 50. §-ának (2) -(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az özvegyi nyugdíj mértéke

a) a 47. § (2) bekezdés a) -b) pontja szerinti feltétellel rendelkező, de saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegy esetében ötven százaléka,

b) a 47. § (2) bekezdés a) -b) pontja szerinti feltétellel rendelkező és egyidejűleg saját jogú nyugellátásban részesülő, továbbá a 47. § (2) bekezdés c) pont szerinti feltétellel rendelkező özvegy esetében harminc százaléka annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint ötven százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett harminc százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár."

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

98. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló - módosított -1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 16. §-át követő cím helyébe a következő rendelkezés lép, a 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

"Betegszállítás, mentés"

"(2) A biztosított jogosult a külön törvényben meghatározott mentés igénybevételére."

(2) Az Eb. tv. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban)

"a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 napon át;"

(3) Az Eb. tv. 47. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ellenőrző (fő) orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti."

(4) Az Eb. tv. 48. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka."

(5) Az Eb. tv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

"48/A. § (1) Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 30 nappal kezdeményezi a munkaképesség csökkenés mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.

(2) A Tny. 72. §-a szerinti orvos szakértői szervek az (1) bekezdés szerinti esetben 15 napon belül döntenek a munkaképesség csökkenés mértékéről."

(6) Az Eb. tv. 50. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az OEP főigazgatója a biztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 90 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja."

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

99. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló - módosított - 1997. évi CXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett év államháztartási szintű, pénzforgalmi személyi jövedelemadójának 0,9 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek."

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosítása

100. § A közhasznú szervezetekről szóló - módosított -1997. évi CLVI. törvény 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:

"(5) A közhasznú szervezet köteles a (2) bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni."

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

101. §[37]

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

102. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló - módosított - 2001. évi XCV. törvény 126/A. §-ának (7) -(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (11) -(12) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A jogszabályban meghatározott központi szerv a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.

(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti."

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény módosítása

103. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"105. § (1) Ez a törvény - a (2) -(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1997. évi XXXI. törvénynek (a továbbiakban: Gyvt.) e törvény 25. §-a (3) bekezdésével megállapított 40. § (3) bekezdése, 52. §-a (1) bekezdésével megállapított 72. § (1) bekezdésének b) pontja, az 53. §-ával megállapított 73. § (3) -(4) bekezdése, valamint e törvény 86. §-a és 95. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.

(3) A Gyvt.-nek e törvény 68. §-a (2) bekezdésével megállapított 94. § (3) -(4) bekezdése 2005. július 1-jén lép hatályba.

(4) A Gyvt.-nek e törvény 69. §-ával megállapított 95. § (1) -(2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba."

Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény módosítása

104. § (1) Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény (a továbbiakban: Esztm.) 82. §-ának(4) -(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Szt. 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, idősek otthonán belüli intenzív gondozási részlegre, gondozási csoportra vonatkozó szabályt 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5) Az Szt. 85/C. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, megyei, fővárosi önkormányzat által kialakítandó speciális intézményre vonatkozó szabályt 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

(6) Az Szt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, megyei jogú városok ellátási kötelezettségére vonatkozó szabályt 2005. január 1-jétől kell alkalmazni."

(2) Az Esztm. 82. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az Szt. 112-113. §-ában meghatározott, rehabilitációs intézményekre vonatkozó külön szabályokat 2005. január 1-jétől kell alkalmazni."

(3) Az Esztm. 82. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) A Gyvt. 81/A-81/D. §-ában, valamint 109. §-ának l) pontjában meghatározott, nevelési felügyeletre vonatkozó szabályokat 2005. július 1-jétől kell alkalmazni."

Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény módosítása

105. § (1) Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eüszt. tv.) 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nem költségvetési szervként működő, egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató a bevételeiről, a ráfordításairól és létszámadatairól - kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon - köteles adatot szolgáltatni a Magyar Államkincstár részére."

(2) Az Eüszt. tv. 22. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vagyoni biztosíték meglétét az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi közszolgáltatásról készített beszámolója elkészítésekor igazolja."

(3) Az Eüszt. tv. 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"c) az egészségügyi közszolgáltatásban nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató 20. § (2) bekezdés szerinti külön adatszolgáltatásának kötelező tartalmi és formai elemeit,"

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

106. § (1) Ez a törvény - a (2) -(12) bekezdésben foglaltak kivételével - 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 4. §-a 2003. december 30-án lép hatályba.

(3) Az e törvény 36. § (2) bekezdése, valamint 114. §-a a kihirdetés napjától számított 3. napon lép hatályba.

(4) Az e törvény 85. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja 2004. július 1-jén lép hatályba.

(5) Az e törvény 104. §-ával megállapított, az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény rendelkezései 2003. december 30-án lépnek hatályba.

(6) Az e törvény 103. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 105. §-ának (3) bekezdése 2003. december 30-án lép hatályba.

(7)[38] Az e törvény 112. §-ának a) pontjával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjának szövegrésze 2003. december 30-án lép hatályba.

(8) Az e törvény 90. §-ával megállapított, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 13. §-ának (3) és (5) bekezdése, valamint az e törvény 15. számú melléklete 2004. február 15-én lép hatályba.

(9)[39] Az e törvény 94. §-ával megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A; §-a (2) bekezdésének a) pontja, az e törvény 124. §-ával megállapított 14. számú melléklet vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezése 2004. február 15-én lép hatályba.

(10) Az e törvény 97. §-ának (5) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ának (2) -(3) bekezdése 2004. november 1-jén lép hatályba.

(11) Az e törvény 96. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 156. §-ának (3) bekezdése 2003. december 30-án lép hatályba.

(12) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e törvény 9. § (8) bekezdése és a 33. § (1), (2), (5), (6), (7) és (8) bekezdései hatályba lépnek.

(13) Az e törvény 91. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit a 2003. évi elszámolások során is alkalmazni kell.

(14) Ahol jogszabály vízügyi célelőirányzatot, illetve környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzatot említ, azon e törvény hatálybalépését követően Környezetvédelmi és vízügy célelőirányzatot kell érteni.

(15) A Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat terhére kell teljesíteni a környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a vízügyi célelőirányzat felhasználását korábban szabályozó jogszabályok alapján vállalt kötelezettségeket.

107. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 6. §-ának (7) bekezdése,

b) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 6. §-ának (3) bekezdése,

c) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 5. § (12) bekezdése,

d) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. §-a (1) bekezdésének k) pontja, valamint az azt megállapító 2003. évi XLV. törvény 35. §-ának megfelelő része,

e)[40] az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 46/A. §-a, valamint az azt megállapító 2003. évi LV. törvény 10. §-ának (3) bekezdése,

f) az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 51-52. §-a, továbbá az 58. §-a (2) bekezdésének b) pontja és a (3) -(4) bekezdése, valamint az ezt megállapító 2002. évi XXXIII. törvény 11. §-a,

g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény mellékletében szereplő "Kisvállalkozás-Fejlesztő Pénzügyi Rt." szövegrész,

h) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 66. §-ának (3) -(5) bekezdése és az azt megállapító 2001. évi LXXIX. törvény 23. §-ának megfelelő része, továbbá a 2003. évi IV. törvény 82. §-ának (3) bekezdése azzal, hogy a 2003. december 31. napjáig benyújtott, intézményi elhelyezés iránti kérelmek esetén az 1993. évi III. törvény 66. § (3) -(5) bekezdését kell alkalmazni, továbbá a 39. § (4) bekezdése, valamint az azt megállapító 1996. évi CXXVIII. törvény 9. §-ának megfelelő része és a 132. § (1) bekezdésének j) pontja, valamint az azt megállapító 1999. évi CXXII. törvény 32. §-ának megfelelő része,

i) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében "az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére," szövegrész, a (3) bekezdés b) pontjának 5. pontja, c) pontjának 3. és 4. pontja, 5. §-ának (2) bekezdésében "az APEH járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére," szövegrész, (3) bekezdés c) pontjának 4. és 6. pontja, g) pontjának 5. pontjában "a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló" szövegrész,

j) az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése és az azt megállapító 2002. évi LVIII. törvény 49. §-a (5) bekezdése c) pontjának vonatkozó része,

k) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-a (5) bekezdésének c) pontja és az azt megállapító 2001. évi XXXIV. törvény 9. §-ának (1) bekezdése és 18. §-a (5) bekezdésének g) pontja,

l) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 141. §-a (3) bekezdés j) pontjából a "mentés" szövegrész, a 142. §-a (2) bekezdésének a) pontja, valamint a 142. §-a (2) bekezdésének d) pontjából a "a ritka, a kiemelkedő költségigényű vagy" szövegrész,

m) a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja, valamint az azt megállapító 1999. évi LIII. törvény 1. §-ának megfelelő része, és a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének e) pontja, valamint az azt megállapító 1999. évi LIII. törvény 17. §-ának megfelelő része,

n) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény 31. §-ának (4) bekezdése,

o) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 8. §-ának (6) bekezdése,

p) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-ának (1) bekezdésében a ", valamint társadalombiztosítási folyószámlaszám" szövegrész,

q) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 129. §-ának (9) bekezdése, valamint az azt megállapító 2003. évi LXI. törvény 82. §-ának megfelelő része, 129. §-ának (14) -(15) bekezdése, valamint az azt megállapító 2003. évi LXI. törvény 82. §-ának megfelelő része, és az 1. számú melléklete második rész "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" cím alatti második 3. pontja, valamint az azt megállapító 2003. évi LXI. törvény 85. §-ának (2) bekezdése,

r) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról szóló 2003. évi XCV. törvény 42. §-ának (2) bekezdéséből a "8/A. §-ának (7) bekezdése" szövegrész.

(2) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 5. §-a (2) bekezdésének f) pontja és az azt módosító 1997. évi IV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése 2003. december 30-án hatályát veszti.

(3) Az e törvény 9. §-ának (7) bekezdése és 129. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.

(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 43. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító 1995. évi CV. törvény 42. §-a 2004. március 31-én hatályát veszti.

(5) Az e törvény 85. §-ával megállapított az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108/A. §-ának (8) bekezdése 2004. július 1-jén hatályát veszti.

(6) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú mellékletének G) Hatósági adatszolgáltatás 2. b) pontjában az "adóazonosító száma, annak hiányában" szövegrész 2004. január 2-án hatályát veszti.

(7) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 220. § (1) bekezdésének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az "adóazonosító számát", g) pontjában a "továbbá adóazonosító" szövegrész, valamint a (2) bekezdés a Kknyt. 33. § (6) bekezdésére vonatkozó rendelkezése 2004. január 2-án hatályát veszti.

108. § (1) Az e törvény 97. §-a (1) -(3) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ának (8) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, valamint a 39. §-ában meghatározott rendelkezéseit a 2003. december 31. napját követő időponttal megállapításra kerülő nyugellátásokra kell alkalmazni.

(2) Az e törvény 98. §-a (2) és (6) bekezdésével megállapított, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseit a 2004. március 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

(3) Az e törvény 88. §-ával megállapított, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38-39. §-ának lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A települési önkormányzat a szociális pénzbeli ellátások tárgyában alkotott rendeletét a lakásfenntartási támogatással kapcsolatban módosítja, majd 2004. február 28-áig az új szabályok szerint felülvizsgálja az e törvény hatálybalépése előtt megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot, dönt a folyamatban levő ügyekben, illetve a lakásfenntartási támogatás iránt a törvény hatálybalépése és az önkormányzati rendelet módosítása közötti időszakban benyújtott kérelmekről.

109. § (1) E törvény 97. §-a (5) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ának (2) -(3) bekezdését a 2004. október 31-e utáni időponttól kezdődően megállapításra kerülő özvegyi nyugdíjakra kell alkalmazni.

(2) A 2004. november 1-je előtti időponttól kezdődően, a Tny. 50. § (2) bekezdésének b) pontja szerint megállapított özvegyi nyugdíjakat 2004. november 1-jén 20 százalékkal kell emelni.

(3) Annak az özvegynek, akinek a saját jogú nyugellátást az özvegyi nyugellátással - a Kormány rendeletében meghatározott összeghatárig - együtt folyósították, 2004. november 1-jétől a Tny. 50. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, és a (2) bekezdés szerint megemelt özvegyi nyugdíjat kell folyósítani, ha ez az özvegy számára kedvezőbb.

(4) Az özvegyi nyugdíj (2) bekezdés szerinti emeléséről nem kell határozatot hozni.

110. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános szabályait,

b) az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait.

c) az e törvény 34. §-ában meghatározott humánszolgáltatást ellátó, nem állami intézmények fenntartói számára nyújtott normatív hozzájárulás, illetve támogatás igénylésére, utalására, elszámoltatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,

d) az irányított betegellátási modellkísérlet esetében a pályázat kiírásának és elbírálásának, a prevenciós kiadásokra és a szervezési feladatokra kiutalt pénzösszeg és a 77. § (5) bekezdés szerinti bevételi többlet kiutalásának, felhasználásának, ellenőrzésének, visszavonásának, valamint a modellkísérletben résztvevő ellátásszervezők feladatainak részletes szabályait,

e) az osztályfőnöki pótlék mértékét oly módon, hogy 2004. szeptember 1-jétől elérje a pótlékalap 30%-át,

f)[41]

g) a háziorvosokat racionális gyógyszerfelírásra ösztönző rendszer részletes szabályait.

h)[42] a gyógyszergyártók 2004. évi ellentételezése kifizetésének és a gyártói befizetések részletes szabályait.

111. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező iker-motorkocsik Magyar Államvasutak Rt. részére történő kedvezményes átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Fejezeti tartalék alcím előirányzatot a 2004-ben beérkező, a vasúti személyszállítási járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően megemelje.

(2) A Magyar Államvasutak Rt. az (1) bekezdés alapján kapott költségvetési juttatást soron kívül köteles befizetni a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 4. Tőkekövetelések visszatérülése cím, 1. Kormányhitelek visszatérülése alcím előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.

(3)[43] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a magántőkéből megvalósuló budapesti Indiai Kulturális és Tudományos Központ céljára kincstári vagyonba tartozó ingatlan tulajdonba adásáról rendelkezzen a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége részére. A döntésről szóló kormányhatározatban megfelelő jogi garanciákkal kell biztosítani, hogy amennyiben a beruházás a jogerős és végrehajtható építési engedély elnyerését követő négy éven, legfeljebb azonban a tulajdonba adást követő tíz éven belül nem valósul meg, az ingatlan tulajdonjoga a Magyar Államra térítésmentesen visszaszáll.

112. § (1)[44] Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyért felelős minisztert, hogy

a)[45]

b) szakmai pályázatot követően, a minisztérium által központilag beszerzett aneszteziológiai és intenzív terápiás eszközök tulajdonjogát a pályázaton nyertes egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik, valamint a Magyar Koraszülött Mentő Közalapítvány részére térítésmentesen átadja.

(2) A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének az Áht. - e törvény 85. §-ával megállapított - 95/B. § (3) és (6) bekezdés szerinti határozatát legkésőbb 2004. március 31-ig kell meghozni.

(3)[46]

113. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjának szövegében a "2003. december 31-ig" szövegrész helyébe "2004. december 31-éig" szövegrész lép,

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az "egyházi személyként" szövegrész helyébe az "egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként" szövegrész, 44/C. §-a (1) és (2) bekezdésének szövegében az "Mpt. 29. § (2) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe az "Mpt. 29. § (9) bekezdés b) pontja" szövegrész lép,

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 125. §-ának c) pontjában a "[38. § (3) bek.]" szövegrész helyébe a "[38. § (2) és (5) bek.]" szövegrész lép,

d) a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gazdasági és közlekedési miniszter - az árkiegészítésre jogosult szolgáltatóktól kapott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, törtév esetén éves szintre átszámított adatai alapján - havonta rendelkezik a helyi közlekedésben, valamint a komp- és révközlekedésben ingyenesen igénybe vett szolgáltatások után az árkiegészítésre jogosult szolgáltatónak járó, a tárgyévet megelőző évben kapott árkiegészítés mértékének 1/12-ed részéhez igazodó árkiegészítés mértékéről, illetve annak kiutalásáról."

e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében a "méltányossági" szövegrész helyébe "tizenharmadik havi nyugdíj" szövegrész, a 4. §-a (3) bekezdése b) pontjának 3. pontjában a "(2) bekezdésében" szövegrész helyébe "(4) bekezdésében" szövegrész lép,

f) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában "finanszírozott egészségügyi intézményeket a következő évben megillető gyógyító-megelőző ellátás éves előirányzatának 5%-át," szövegrész helyébe "a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének kormányrendeletben meghatározott részét az Alap kezelőjének kezdeményezésére, amennyiben a külön jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges," szövegrész lép,

g) a személyi jövedelemadóról szóló - módosított - 1995. évi CXVII. törvény 33. §-ának (4) bekezdésében a "a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével" szövegrész helyébe a "a kiegészítő jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével, de legalább az (1) bekezdés szerint meghatározott összeggel" szövegrész lép.

114. § Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 196. §-ával megállapított, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 67/A. §-ának jelölése 67/B. §-ra változik.

115. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2004-re esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001-ben ténylegesen beszedett üzembentartási díjbevétel 107%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel, továbbá a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány teljes összege. Az így kialakuló kötelezettséget növelni kell a 2002. szeptember/2001. szeptemberi átlagos, valamint a 2004. évre tervezett éves átlagos fogyasztói árindex-változás mértékével.

116. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságát, hogy a Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottsága javaslatára az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(2) A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Programok megvalósítása érdekében szükséges, a X. Miniszterelnökség fejezetében a 8. cím, 3. alcím, 1-6. jogcím-csoportjai között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

117. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha olyan európai uniós támogatás kerülne 2004-ben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az EU támogatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha a fejezeti előirányzatnál nagyobb összegű európai uniós támogatás kerülne 2004-ben felhasználásra, akkor a hazai társfinanszírozást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.

118. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(2) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(4) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(6) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket, bemutató) mellékletben szereplő, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(8) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a Regionális Operatív Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást hajtson végre.

(10) Amennyiben a kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, illetve ha az Operatív Program megvalósítása érdekében szükséges, a Regionális Operatív Program Irányító Hatósága javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.

119. § Az Operatív Programok és az ISPA/Kohéziós Alap projektek esetén tervezett céltartalék csak az adott Operatív Program, illetve az adott ISPA/Kohéziós Alap projektek előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható. A céltartalék intézményi kiadási célokra nem használható.

120. § Az ÁPV Rt.-nek e törvény hatálybalépéséig a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 6. §-ának (7) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 6. §-ának (3) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 5. §-ának (12) bekezdése alapján átadott vagyontárgyak - kivéve azokat, amelyekre külön törvényben foglalt feltételek és eljárási rend az irányadó - az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának minősülnek.

121. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1) -(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimumösszegére vonatkozó előírásoktól 2004. évben el lehet térni.

122. §[47]

123. §[48] A Kincstár a 4 - es metró beruházás finanszírozása során a Budapesti Közlekedési Rt. - t terhelő, a projektköltség részét képező kifizetésekről kiállított számla általános forgalmiadó - tartalmát az általános forgalmiadóbevallás benyújtására előírt határidőt követő 60 napon belüli visszatérítési kötelezettséggel, az állami pénzkészlet terhére kamatmentesen megelőlegezi Budapest Főváros Önkormányzata részére.

124. § (1) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és Kezelő Rt. 2003. december 31-ét követően esedékessé váló, az OTP Rt.-vel szemben fennálló 8,0 millió euró és 12 512,5 millió forint összegű, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-vel szemben fennálló 57,1 millió euró (2003. június 30-i árfolyamon számítva együttesen 29 848,6 millió forint) összegű hiteleit - annak járulékaival együtt - 2004. január 1-jei hatállyal ellenérték nélkül átvállalja. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(2) Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által "A kormányzati szerkezetváltást követően a Belügyminisztérium érdekeltségi körébe került közhasznú társaságok gazdálkodása szabályszerűségének és célszerűségének vizsgálata" tárgyában folytatott ellenőrzés eredményeként a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetét érintő

a) a lakóépületek Energiamegtakarítási Programja 2001. évi maradványának téves megállapítása miatti 24,0 millió Ft,

b) a Gazdasági Minisztérium és az Országos Cigányönkormányzat között kötött vissza nem térítendő támogatás jogsértő felhasználásával kapcsolatban megállapított 360,0 millió Ft ellenőrzési pótlék központi költségvetés javára történő befizetési kötelezettsége alól mentesüljön.

(3)[49] Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Sportfolió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztő Kht.-nek a Külkereskedelmi Bank Rt.-vel szemben fennálló 1450,0 millió forint, az Erste Bank Rt.-vel szemben fennálló 1300,0 millió forint adósságából együttesen legfeljebb 2750,0 millió forint összegű hitelt - annak járulékaival együtt - 2004. december 31-i hatállyal ellenérték nélkül átvállalja. Az átvállalás mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.

(4)[50] A Nemzeti Autópálya Rt. 2004-ben kész autópályákat és elkerülő utakat ad át a Magyar Államnak legfeljebb 162 000,0 millió forint értékben. Az Országgyűlés hozzájárul, hogy ennek ellenében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére az NA Rt.-nek a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel szemben fennálló hiteleiből összesen legfeljebb 32 350,0 millió forint hitel-tartozást - annak járulékaival együtt - 2004. december 31-i hatállyal átvállalja. Az útát-adások fennmaradó része ellenérték nélküli átadásnak minősül. Az útátadás teljes értéke adó- és illetékmentes.

(5)[51] Az Országgyűlés 2004. december 31-i hatállyal mentesíti az FMV Finommechanikai Rt.-t az Állami Fejlesztési Intézettel 1986. november 14-én megkötött és módosított, adós által a Kincstárnak visszafizetett 252,7 millió forint hadiipari célú állami alapjuttatás után fennálló 117,2 millió forint összegű járadék és ennek 4,1 millió forint összegű késedelmi kamata megfizetése alól.

(6)[52] Az Országgyűlés 2004. december 31-i hatállyal lemond a Magyar Államnak a következő országokkal szemben fennálló tőke- és kamatköveteléseiről:

a) Banglades: 184 989,12 amerikai dollár (2004. július 30-i árfolyamon számítva 38,0 millió forint);

b) Egyiptom: 67 802 egyiptomi font (2004. július 30-i árfolyamon számítva 2,2 millió forint);

c) Irán: 12 498,31 amerikai dollár (2004. július 30-i árfolyamon számítva 2,6 millió forint);

d) Mongólia: 5253,87 amerikai dollár (2004. július 30-i árfolyamon számítva 1,1 millió forint);

e) Vietnám: 1 097 512,48 klíring rubel (2004. július 30-i árfolyamon számítva 30,2 millió forint) (együttesen: 74,1 millió forint) .

(7)[53] A (6) bekezdés szerinti követelés-elengedés kiadásának elszámolása az árfolyamváltozás következtében eltérhet az előirányzattól.

(8)[54] Az Országgyűlés 2004. december 31-i hatállyal mentesíti a Kisrókus 2000 Ingatlanhasznosító Kft.-t az APEH által megállapított 729,0 millió forint összegű adótartozás, és az ehhez kapcsolódó, az adózót terhelő 275,1 millió forint összegű késedelmi pótlék megfizetése alól.

(9)[55] Az Országgyűlés 2004. december 31-i hatállyal mentesíti a "100 Tagú Budapest Cigányzenekar" Országos Kulturális Egyesületet a 2004. szeptember 23-án fennálló 31,7 millió forint összegű adótartozás, és ennek az ezen időpontig az adózót terhelő késedelmi pótléka megfizetése alól.

125. § (1)[56] Az Országgyűlés felhatalmazza a helyi önkormányzatokért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert a 2003. évi LV. törvénnyel jóváhagyott 4-es metró finanszírozása során az adott éves pénzügyi előirányzat terhére előleg folyósítására, ameny-nyiben a Kincstárhoz benyújtott kivitelezési szerződésben vállalt kötelezettség szerint történik.

(2)[57] Az Országgyűlés felhatalmazza a közlekedésért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert, hogy az e törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában jóváhagyott gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés finanszírozása során az adott éves pénzügyi előirányzat terhére előleg folyósítására, amennyiben a Kincstárhoz benyújtott kivitelezési szerződésben meghatározott kötelezettség szerint történik.

126. §[58]

127. § Budapest Főváros Önkormányzata a 4-es metró megépítésének pénzügyi lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi számláját a Kincstárban vezeti a Magyar Állam és Budapest Főváros Önkormányzata között létrejött, a beruházás közös finanszírozásáról szóló szerződésben foglaltak szerint.

128. § A vízkészlet-járulékokat az e törvény 14. számú melléklete állapítja meg.

129. §[59]

130. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az informatikai és hírközlési minisztert, hogy a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezet, Informatikai, távközlésfejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű előirányzatból oktatási, illetve informatikai célra közbeszerzés útján beszerzett vagy később beszerzendő számítógépeken számítástechnikai, távközlési eszközöket a fejezet felügyeletét ellátó szerv által kiírt nyilvános pályázaton kiválasztott természetes és jogi személyek, illetve szervezetek tulajdonába adja.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az informatikai és hírközlési minisztert, hogy az Informatikai, távközlésfejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű előirányzatból az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (a továbbiakban: IHM), illetve jogelődjei által kiírt

a) SZT-IS-3 és 3/B - a köztisztviselők és közoktatásban dolgozó pedagógusok számára otthoni számítógép használat, Internet hozzáférés támogatása és távoktatási csomag biztosítása,

b) SZT-IS-4 "Az információs társadalom megvalósításában közreműködő civil szervezetek támogatása",

c) SZT-IS-12 "Felnőttek képzésében szerepet vállaló közoktatási intézmények támogatása",

d) SZT-IS-16 - bírák, ügyészek, valamint bírósági és ügyészségi alkalmazottak számára, az otthoni Internet-elérhetőség technikai biztosításának támogatása és távoktatási csomag biztosítása,

e) IHM-ITP-1 eDemokrácia-önkormányzatok a világhálón,

f) IHM-ITP-3 esély a felzárkózásra (közösségi hozzáférési lehetőségek bővítésének támogatása),

g) IHM-ITP-4 eGeneráció - informatika a gyermekekért (informatikai háttér fejlesztése a gyermekotthonokban és az önálló védőnői szolgálatoknál az információs műveltségért),

h) IHM-ITP-5 az információs műveltség térnyeréséért (eszköz és hozzáférés biztosítása),

i) IHM-ITP-9 MultiCenter jellegű oktatási-informatikai rendszerek létesítése,

j) IHM-ITP-10 - Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program,

k) IHM-ITP-12 - Kisebbségi önkormányzatok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése,

l) IHM-ITP-14 - a kizárólagosan fogyatékosok oktatását biztosító, vagy fogyatékosok integrált oktatását tervező iskolák számára informatikai eszközök beszerzésére,

m) IHM-ITP-15 - eMagyarország Pontok I.,

n) IHM-ITP-16 - eMagyarország Pontok II.,

o) IHM-ITP-19 - középiskolai multimédiás prezentációs eszközök,

p) IHM-ITP-24 - műholdas adatszórás című pályázat keretében használatba adott eszközöket ingyenesen a pályázat nyertesének tulajdonába adja.

131. §[60] A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja "ideértve a munkanélküli ellátás és az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot," szövegrésszel, (3) bekezdésének a) pontja "ideértve az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek által fizetett 11%-os mértékű, valamint a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulékot," szövegrésszel egészül ki.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2003. évi CXVI. törvényhez