BH 2020.10.292 I. Amennyiben a bíróság a tárgyalást vagy a nyilvános ülést oly módon tartja meg, hogy a jelenlét jogáról le nem mondott, terhére irányuló fellebbezéssel érintett terheltet a más ügyben történt letartóztatása ellenére nem a fogvatartást foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka útján, hanem a lakcíméről idézi, és a terhelt részére a más ügyben elrendelt letartóztatása ellenére védőt nem rendel ki: feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértést valósít meg [Be. 44. § b) pont, 115. § (1) bek., 131. § (6) bek., 425. § (3) bek., 428. § (1) bek. a) pont, 430. § (7) bek., 599. § (5) bek., 608. § (1) bek. d) pont, 649. § (2) bek. d) pont].

II. A vádlott a másodfokú eljárásban is lemondhat a tárgyaláson vagy a nyilvános ülésen való jelenlét jogáról [Be. 425. § (3) bek., 430. § (1)-(4) bek., (7) bek., 589. §].

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.12454/2017/22., Fővárosi Törvényszék Bf.7795/2019/3., Kúria Bfv.387/2020. (*BH 2020.10.292*)

***********

[1] A kerületi bíróság a 2019. február 5. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont].

[2] Ezért őt 312 óra fizikai munkakörben végrehajtandó közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett továbbá a közérdekű munka esetleges átváltoztatásáról, az előzetes fogvatartás beszámításáról és a lefoglalt bűnjelről.

[3] Az ügyész a terhelt terhére irányuló fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2019. november 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a cselekményt társtettesként elkövetett lopás vétsége kísérletének [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont] minősítette, a büntetést többszörös visszaesővel szemben kiszabottnak tekintette, valamint korrigálta az előzetes fogva tartás beszámítására és a lefoglalt bűnjelre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[4] A másodfokú bíróság a terheltet a nyilvános ülésre mindkét ismert lakcíméről idézte. Az idézés az egyikről "elköltözött" postai jelzéssel, míg a másikról azzal érkezett vissza, hogy a terhelt meghatalmazottja átvette. A másodfokú bíróság a nyilvános ülésen megállapította, hogy a terhelt szabályszerű idézésre nem jelent meg. A nyilvános ülés megtartását követően a másodfokú bíróság arról értesült, hogy a terhelt más ügyben 2019. október 19. napjától letartóztatásban van, s így volt a nyilvános ülés napján is.

[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 608. § (1) bekezdés d) pontját és 649. § (2) bekezdés d) pontját megjelölve: a másodfokú nyilvános ülés olyan személy (terhelt) távollétében megtartása miatt, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.

[6] A felülvizsgálati indítvány a nyilvános ülés megtartásának adott körülményére akként hivatkozott, hogy idézése "elköltözött" postai jelzéssel érkezett vissza. A nyilvános ülésre - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Be. 425. § (3) bek.], melyek szerint a terhelt jelenléte akkor kötelező, ha a jelenlét jogáról nem mondott le [Be. 430. § (1) bek.]. A terhelt idézése tehát nem volt szabályszerű [Be. 115. § (1) bek.].

[7] A Kúria a terhelt részére védőt rendelt ki. A védelem részéről a felülvizsgálati indítványra észrevétel nem érkezett.

[8] A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa - az alábbiak szerint - alapos.

[9] A felülvizsgálati indítvány nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére.

[10] A Legfelsőbb Bíróság, majd a Kúria több határozatában (BH 1996.190., Bfv.III.1110/2006/6., Bfv.III.124/2014/11., BH 2017.324., Bfv.II.1474/2018/9.) foglalkozott a felülvizsgálati indítvány irányának kérdésével. Utóbb a Bfv.I.1513/2019/6. számú végzésében leszögezte, hogy az ún. abszolút (feltételen) eljárási szabálysértésre alapozott felülvizsgálat általában semleges jellegű, nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére, s mivel az alakilag törvénysértő eljárásban meghozott ügydöntő határozathoz törvényes jogkövetkezmények nem kapcsolódhatnak, a felülvizsgálati indítvány a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon túl is előterjeszthető. Ezzel szemben az eljárás megszüntetésének kifogásolása esetén arról van szó, hogy a támadott határozat egy alakilag törvényes eljárásban hozott, ám érdemében törvénysértő, s ekkor a felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányul, ezért a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő.

[11] Ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, az eljárás alakilag törvénysértő, és az ilyen eljárásban meghozott ügydöntő határozathoz törvényes jogkövetkezmények nem kapcsolódhatnak.

[12] Ebből következik, hogy a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére nemcsak az ügyészség jogosult [Be. 651. § (1) bek.], az előterjesztés nincs határidőhöz kötve [Be. 652. § (4) bek.], valamint a terhelt és a védő nyilvános ülés tartására irányuló esetleges indítványa sem bír kötelező erővel [Be. 660. § (2) bek. a) pont].

[13] Az ügyészségi felülvizsgálati indítvány tehát alanyisága folytán joghatályos.

[14] A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú nyilvános ülést olyan személy (terhelt) távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.

[15] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt helye van [Be. 648. § b) pont]. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. § (2) bek. d) pont].

[16] Ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés, s ekként kötelezően hatályon kívül helyezést és új eljárásra utasítást von maga után, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. § (1) bek. d) pont].

[17] A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [Be. 425. § (3) bek.]. A nyilvános ülésre vonatkozóan nincs abban eltérés, hogy a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával [Be. 430. § (1) bek.]. Ha a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a vádlott távollétében is meg kell tartani; ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent vádlottal szemben befejezheti [Be. 430. § (7) bek.]. Ezek a rendelkezések - eltérő rendelkezés hiányában - alkalmazandóak a másodfokú eljárásban is (Be. 589. §).