1197/B/1997. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Kt1.) 34. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint ez a rendelkezés sérti az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdését. Az indítványozó megemlítette az Alkotmány 70/F. §-át és 70/G. §-ának (1) bekezdését is, de ezekre a szabályokra érdemben nem hivatkozott.
2. Az indítványban kifejtettek szerint az indítványozó - egyesület által alapított - vállalat szakmunkásképző iskolát hozott létre olyan tanköteles korú fiatalok számára, "akik egészségi állapotuk miatt a normál középfokú oktatási intézményekbe nem nyernek/nyerhetnek felvételt". A megyei önkormányzattal 1994. július 7-én aláírt, az indítványhoz mellékelt közoktatási megállapodás szerint az iskola közreműködik a megyei önkormányzat feladatának ellátásában. Az indítványozó 1996 decemberéig, mint az iskola fenntartója megkapta az éves költségvetési törvényben jóváhagyott normatíva szerint az állami hozzájárulást. Ezt a helyzetet megváltoztatta a támadott jogszabály, amely szerint csak a normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg. Álláspontja szerint ez a rendelkezés "diszkriminálja a fogyatékos gyerekek azon szakmai képzését, melyet közoktatási megállapodás alapján állami feladatátvállalásként végez vállalatunk és intézményei". Az indítványozó hivatkozott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Köt.) 4. §-a (7) bekezdésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövegére is, amely szerint "A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés (...) a nevelési oktatási intézmény fenntartója alapján".
A Kt1. után megalkotott költségvetési törvényekben megismétlődött az indítványozó által támadott az a rendelkezés, amely szerint a gazdálkodó szervezeteket a helyi önkormányzatok számára meghatározott normatív állami hozzájárulás 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Kt2.) 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja is tartalmazza a kifogásolt szabályt. Az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlatának megfelelően - a támadott szabályt a határozathozatalkor hatályos szöveg, a Kt2. hivatkozott rendelkezése alapján bírálja el.
II.
Az Alkotmánybíróság a döntés meghozatalakor a következő jogszabályokat vette figyelembe:
Az Alkotmánynak az indítványban hivatkozott rendelkezése:
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzetszerinti különbségtétel nélkül."
A Kt1. rendelkezései:
"34. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e), f) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. k), n), valamint a 2-5. pontjai,
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,
(...)"
A Kt2. rendelkezései:
"30. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célt normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény 3. számú melléklet 15-22. pontjában, az 5. számú melléklet 7., 19., 23. és 27-28. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatot normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel. A 3. számú melléklet 21. a) pontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 21. b) pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai, és/vagy általános iskola fel adat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A 21. c) pont szerinti normatív hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha az intézmény székhelye olyan településen van, amelynek lakosságszáma 1500 fő vagy alatti, illetve 1501-3000 fő közötti. Az igénylésnél a 3. számú melléklet 21. pontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni.
b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot, valamint a nevelésbe-oktatásba a 2003/2004. tanévtől kezdődően belépett gyermekek, tanulók, illetve előbbieknek a teljes gyermek-, tanulólétszámához viszonyított arányában számított foglalkoztatott pedagóguslétszám után az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.
(...)"
III.
Az indítványozó a támadott rendelkezést azért tartja alkotmányellenesnek, mert az - a finanszírozás szempontjából - hátrányosan megkülönbözteti a közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdálkodó szervezetet.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdése tiltja a hátrányos megkülönböztetést. Az Alkotmánybíróság a 28/1991. (VI. 3.) AB határozatban kimondta, hogy az Alkotmány az alapvető jogok megfogalmazásánál az állampolgárokat tartotta szem előtt, ennek ellenére szabályai a jogi személyekre is vonatkoznak; "így a jogi személy számára is biztosított, hogy alkotmányos jogait bármely megkülönböztetés nélkül érvényesíthesse" (ABH 1991, 88, 114.).
Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdését értelmezve az Alkotmánybíróság a 9/1990. (IV. 25.) AB határozatban már kimondta, hogy a diszkrimináció tilalma nem jelenti minden megkülönböztetés kizárását. Az Alkotmány ezen rendelkezése alapján azonban a jogszabályoknak mindenkit egyenlő méltóságú személyként, azonos tisztelettel és körültekintéssel kell kezelnie (ABH 1990, 46, 48.). A 21/1990. (X. 4.) AB határozat ezt az értelmezést alapul véve azt is kifejtette, hogy a 70/A. § az emberi, illetve az állampolgári jogok tekintetében tiltja a megkülönböztetést. Az egyes jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatánál a megkülönböztetés kérdését az adott jogi szabályozás tárgyi és alanyi összefüggésében kell figyelembe venni. Alkotmányellenes az a jogszabály, amely a tényállás lényeges eleme tekintetében valamilyen csoportra a szabályozási koncepción belül eltérő rendelkezést határoz meg, kivéve, ha az eltérésnek kellő súlyú alkotmányos indoka van (ABH 1990, 73, 77-78.). Alkotmányellenesnek minősül a megkülönböztetés, "ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget" (191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 192, 193.). Olyan esetben, amelyben a jogszabály az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok között nem emberi, illetve állampolgári alapvető jog tekintetében tartalmaz megkülönböztetést, az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ez akkor minősül alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tesz különbséget [30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138.].
2. Az Alkotmánybíróság a 22/1997. (IV. 25.) AB határozatban a Köt. 4. §-ának (6) bekezdésével összefüggésben már vizsgálta a nem állami intézmény által fenntartott oktatási intézmények tekintetében nyújtott állami hozzájárulás kérdéseit. Az Alkotmánybíróság az állampolgároknak az Alkotmány 70/F. §-a (1) bekezdésében biztosított művelődéshez való jogát vette alapul. A 70/F. § (2) bekezdése szerint ezt a jogot a Magyar Köztársaság - többek között - az ingyenes és kötelező általános iskolával, a képességek alapján mindenki számára hozzáférhető közép-és felsőfokú oktatással valósítja meg. A határozat ennek alapján megállapította, hogy az államot a különböző oktatási formák tekintetében eltérő kötelezettségek terhelik az állampolgárokat megillető oktatáshoz való jog feltételeinek biztosításánál. Az ingyenesség a kötelező általános iskolai oktatásra vonatkozik, az egyéb oktatási formára nem (ABH 1997, 107, 113-114.). A határozat azt is kifejtette, hogy a Köt. alapján létrejövő közoktatási megállapodásokra a polgári jogi szerződési szabályok irányadók, és ebben a körben kivételesen előfordulhat, hogy a szerződéskötés után olyan új jogszabályt alkotnak, amelyet a hatálybalépése előtt létrejött szerződéses viszonyokra is alkalmazni kell (117-118.).
A jelen esetben a szabályozási koncepció szerint egy csoportot alkotnak a "nem állami intézmények fenntartói". A költségvetési törvények a Kt1. óta a normatív állami hozzájárulás szempontjából a közoktatási feladatokat ellátó nem állami szervezetek között eltérő szabályt határoznak meg a gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra, mint az üzletszerűen gazdasági tevékenységet nem folytató szervezetekre. A Kt2. 30. §-ának (1) bekezdése szerint az egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, országos kisebbségi önkormányzatok, közhasznú társaságok - bizonyos eltérésekkel - a helyi önkormányzatokkal azonos módon részesülnek normatív állami támogatásban. Ezzel szemben a közoktatási feladatot ellátó gazdasági társaságokat és - meghatározott feltételek esetén - egyéni vállalkozókat a normatíva 30%-a illeti meg. Az utóbb említett jogalanyok az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása [a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése, az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (1) bekezdése] következtében eltérő jellegűek az elsőként felsorolt jogalanyoktól, amelyeknél főtevékenységként üzletszerű (nyereségszerzési célból, rendszeresen végzett) gazdasági tevékenységről nincs szó.
Figyelembe kell venni továbbá az Alkotmánybíróság 22/1997. (IV. 25.) AB határozatát, amely az Alkotmánynak a vallásszabadság alapjogát kimondó 60. §-ából vezette le azt az alkotmányos követelményt, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények működéséhez az állami és önkormányzati intézményekével azonos mértékű költségvetést köteles biztosítani (ABH 1997, 107, 115.). A szakmunkásképző iskolát működtető gazdálkodó szervezetek tekintetében az Alkotmányból nem vezethető le olyan alapvető jog, amely az iskola fenntartásával kapcsolatban az önkormányzati intézményekével azonos mértékű állami hozzájárulás követelményét megalapozná.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az állami támogatásnál alapul vett megkülönböztetés nem önkényes, így az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdését sértő szabályozás nem állapítható meg.
Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. március 28.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró