10/2016. (IV. 25.) ORFK utasítás

a Rendőrség gépjármű szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a rendőrségi gépjárművek üzemeltetésével és igénybevételével kapcsolatos feladatok ellátására, valamint a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról szóló 20/2015. (VII. 31.) BM utasítás végrehajtására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Ezen utasítás személyi hatálya

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) személyi állományára;

b) a Rendőrség által foglalkoztatott közfoglalkoztatottra;

c) ezen utasítás III. fejezet 3.1. címének vonatkozásában - beleértve a szolgálati járandóságban részesülőket is -a Rendőrség nyugdíjasára

terjed ki.

2. Ezen utasítás tárgyi hatálya kiterjed:

a) a Rendőrség vagyonkezelésébe tartozó, valamint a más tulajdonában lévő, de a Rendőrség által üzemeltetett (pl. bérelt, használatra átvett) járműre (a továbbiakban: szolgálati gépjármű);

b) a Rendőrség hivatásos állományú tagjainak (a továbbiakban: Kérelmező) saját tulajdonú, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló, de a Kérelmező által használt és üzemeltetett, továbbá a más tulajdonában lévő, de üzembentartóként a forgalmi engedélyben a Kérelmező nevére bejegyzett gépjárműre a hivatali, szolgálati célú igénybevétel vonatkozásában;[1]

c) a vízi- és légi járművek esetében a jármű-nyilvántartási jegyzékben és a jármű-nyilvántartási adatbázisban való szerepeltetésére, a futásteljesítmény- és üzemanyagnormák meghatározására, valamint a használatból való kivonásukra;

d) a vízi járművek üzemanyag-ellátásának rendjére.

II. FEJEZET

A SZOLGÁLATI JÁRMŰÁLLOMÁNY NYILVÁNTARTÁSA

3. A szolgálati járműveket, vízi- és légi járműveket (a továbbiakban együtt: szolgálati jármű) járműkategóriájuk és mennyiségük szerinti bontásban a jármű-nyilvántartási jegyzékben (a továbbiakban: nyilvántartási jegyzék) kell rögzíteni.

4. Nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett:

a) a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) a saját, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) használatában lévő szolgálati gépjárművek vonatkozásában;[2]

b) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság;[3]

c) a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a vármegyei rendőr-főkapitányságok[4]

d) a Nemzetközi Oktatási Központ[5]

e) Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ[6]

(a továbbiakban együtt: nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek).

5. A Rendőrség szolgálati járműveinek mennyiségét a Központi Nyilvántartási Jegyzék tartalmazza, amelyet az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Műszaki Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF MF) vezet.

6. A szolgálati járművekkel kapcsolatos változásokról a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői a változásokat követő 30 napon belül tájékoztatást adnak az ORFK GF MF vezetőjének.

7. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv gazdasági szakszolgálata a nyilvántartási jegyzék mellett, a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról szóló 20/2015. (VII. 31.) BM utasítás (a továbbiakban: BM utasítás) 99. §-ában meghatározottak szerint számítógépes nyilvántartást vezet a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer Gépjármű Nyilvántartó moduljában (a továbbiakban: Robotzsaru).

8. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői a tárgyévet követő évi járműszükségletének megfelelően összeállított módosítási kérelmet a tárgyév augusztus 31. napjáig az ORFK GF MF vezetőjének megküldik. A Központi Nyilvántartási Jegyzéket a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes a tárgyév november 15. napjáig az országos rendőrfőkapitánynak jóváhagyásra felterjeszti. A jóváhagyott Központi Nyilvántartási Jegyzéknek a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervre vonatkozó kivonatát az ORFK GF MF vezetője a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek részére eljuttatja. A Központi Nyilvántartási Jegyzék a tárgyévet követő év január 1. napjától december 31. napjáig érvényes.

9. A Központi Nyilvántartási Jegyzékben jóváhagyott mennyiségen felül a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője - az ORFK GF MF egyidejű értesítése mellett - a tárgyéven belül legfeljebb hat hónapig ideiglenesen engedélyezheti a szolgálati járművek üzemeltetését. Ezen szolgálati járművek üzemeltetésének költségeire a rendőrségi költségvetésből fedezet nem biztosítható.

III. FEJEZET

A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE

1. A szolgálati gépjárművek vezetésének jogosultsága

10. A BM utasítás 23. §-ában meghatározottakra figyelemmel a szolgálati gépjármű vezetésére az jogosult, aki az adott kategóriájú gépjármű vezetéséhez szükséges hatósági engedéllyel, valamint ügyintézői gépjárművezetői igazolvánnyal (a továbbiakban: ügyintézői igazolvány) rendelkezik, és arra a közvetlen vezetője feljogosítja, illetve azzal megbízza. Az ügyintézői igazolvány önmagában nem keletkeztet szolgálati gépjármű vezetésére való jogosultságot.

11. A büntetőeljárással összefüggésben személyi védelemben részesíthető személyekről és a személyi védelem ellátásának szabályairól szóló Korm. rendelet szerinti személyvédelmi feladatok végrehajtása során a szolgálati gépjárművet kizárólag a hivatalból biztosított gépkocsivezető vezetheti, illetve a vezetés a védett személy részére engedhető át.[7]

12. Közfoglalkoztatott személy az adott kategóriájú gépjármű vezetéséhez szükséges hatósági engedély, ügyintézői igazolvány és a rendőri szerv vezetőjének egyedi engedélyével, megkülönböztető jelzéssel nem szerelt, szolgálati jelleggel nem rendelkező szolgálati gépjárművet abban az esetben vezethet, ha a Rendőrség személyi állományába tartozó gépjárművezető nem áll rendelkezésre, és más - a Rendőrség személyi állományába tartozó - személlyel nem helyettesíthető.

13. A gépjárművezető minden igénybevétel előtt - a valamennyi közúti szolgálati gépjármű menetlevelében elhelyezett, 1. melléklet szerinti gépjármű állapotlap adattartalma figyelembevételével - köteles ellenőrizni (a továbbiakban: Napi ellenőrzés), hogy:

a) a gépjármű érvényes hatósági engedéllyel rendelkezik-e;

b) a meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek), [rendszámtábla(ák)] fel van(nak)-e szerelve;

c) a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések (fényszóró, tompított, helyzetjelző, féklámpa, rendszám-megvilágító lámpák, hátsó ködlámpa, hátrameneti lámpa, irányjelző/elakadásjelző lámpák, első ködfényszóró, pótféklámpa, méretjelző lámpa, megkülönböztető jelzés stb.) működnek-e;

d) a gépjármű rendelkezik-e a gépjármű állapotlapon felsorolt tartozékokkal, felszerelésekkel, és a gépjárművön van-e rongálódás;

e) a gépjármű folyadékszintje megfelel-e a kezelési utasításában előírt mennyiségnek.

14. Ha a gépjármű a 13. pontban meghatározott követelményeknek nem felel meg, úgy a gépjárművezető erre köteles a szolgálati elöljárója vagy vezetője figyelmét haladéktalanul felhívni azzal, hogy a gépjármű a 13. pont a)-c) alpontban foglalt hiányosságok kiküszöböléséig, illetve a hibák kijavításáig nem indítható útba.[8]

15. A gépjármű vezetője az ellenőrzés végrehajtását[9]

a) a Járműkövető Rendszerrel (a továbbiakban: JKR) szerelt szolgálati gépjármű esetén a gépjárművezető azonosító chip használatával elektronikusan,

b) amennyiben a menetlevél-tömb teljes körű vezetése kötelező, a menetlevél-tömb I. fejezet 11. "Engedélyezések-utasítások" rovatában a "Napi ellenőrzés végrehajtva" szöveggel és aláírásával

dokumentálja.

16. A gépjármű rendszerbe állításakor a gépjármű állapotlapot a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek gépjárműszakterülete a Robotzsaruban készíti el, majd annak tartalmát szükség szerint a használó szervezeti elem vezetőjének tájékoztatása mellett a gépjármű-szakfelelős módosítja, a rongálódás javítása vagy hiánypótlás után a gépjárműszakterület aktualizálja. A Robotzsaruból nyomtatott gépjármű állapotlap egy példányát a menetlevéllel együtt kell tárolni.

17. Az 1. melléklet szerinti gépjármű állapotlap II. és III. pontjaiban feltüntetettektől való eltérést a gépjárművezető rögzíti a menetlevél-tömb VII. "Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések" című fejezetében, amelyet a szolgálati elöljáró vagy vezető az ellenjegyzésével lát el.[10]

2. A szolgálati gépjármű szolgálati célú igénybevétele

18. A BM utasítás 37. § (2) bekezdés szerinti szolgálati úttá minősítési jogköröket:

a) a BM utasítás 37. § (2) bekezdés a) és e) pontja szerinti estekben:

aa) az országos rendőrfőkapitány-helyettes, az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elem vezetője,

ab) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, a NEBEK vonatkozásában az igazgató, valamint ezen szervek legalább középvezetői vagy ennél magasabb beosztást betöltő vezetője,[11]

ac) a rendőrkapitányság és a határrendészeti kirendeltség vezetője;

b) a BM utasítás 37. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes;

c) a BM utasítás 37. § (2) bekezdés c)-d) és f) pontja szerinti esetben a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, az ORFK tekintetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes, a NEBEK vonatkozásában az igazgató[12]

d) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, valamint a NEBEK igazgatója esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes,[13]

gyakorolja.

19. A szolgálati úttá minősítést a minősítésre jogosulthoz címzett szolgálati jegyen kell kezdeményezni. Az engedélyt tartalmazó szolgálati jegy iktatószámát, az engedélyezett időtartamot és útvonalat a menetlevél-tömb I. fejezet 11."Engedélyezések-utasítások" rovatában fel kell tüntetni.[14]

20. A szolgálati gépjármű országhatáron kívüli szolgálati igénybevételét

a) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője;

b) az ORFK és a NEBEK használatában lévő szolgálati gépjárművek vonatkozásában a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes[15]

c) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetőjének kiküldetése esetén - amennyiben a szolgálati gépjárművet személyesen vezeti - a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes[16]

engedélyezi a 2. melléklet szerinti nyomtatványon.

21. Amennyiben a NEBEK használatában lévő szolgálati gépjárművek országhatáron történő átlépésére törvényben meghatározott nemzetközi bűnüldözési feladatok végrehajtása érdekében kerül sor, úgy a szolgálati gépjármű országhatáron kívüli szolgálati igénybevételét - a NEBEK igazgatójának kezdeményezésére - a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes is engedélyezheti.

21/A. A 2. melléklet szerinti kérelmet kitöltve és aláírva a Robotzsarun keresztül, elektronikusan kell benyújtani. A kérelem elbírálását követően az engedélyező vezető, illetve az általa megbízott személy az engedélyt eljuttatja a jogosult részére.[17]

3. A szolgálati gépjármű magáncélú igénybevétele

22. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői esetében a szolgálati gépjárművek magáncélú igénybevételével kapcsolatos engedélyezési jogkört az országos rendőrfőkapitány gyakorolja.

23. A szolgálati gépjármű országhatáron kívüli eseti igénybevételét a 3. melléklet, a szolgálati gépjármű országhatáron kívüli tartós magáncélú igénybevételét a 3/A. melléklet alkalmazásával a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes engedélyezi. Az eseti magáncélú igénybevételre vonatkozó kérelmet az ORFK GF MF vezetőjéhez, a tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó kérelmeket az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Igazgatási Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF IF) vezetőjéhez a Robotzsarun keresztül, elektronikusan kell benyújtani a kiutazást megelőzően legalább 14 nappal.[18]

23/A. A kérelem elbírálását követően az engedélyező vezető, illetve az általa megbízott személy az engedélyt eljuttatja a jogosult részére.[19]

23/B. A 3/A. melléklet szerinti engedély a 6. vagy a 6/A. melléklet szerint kiállított engedéllyel együtt érvényes.[20]

24. A külföldre vezényelt összekötő tisztek a számukra biztosított szolgálati gépjárművet magáncélra a kihelyező okiratukban meghatározottak szerint használhatják.

4. A szolgálati gépjármű eseti magáncélú igénybevétele

25. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetőjének külön engedélyével a rendőri jelleget nélkülöző szolgálati gépjármű esetileg magáncélra a BM utasítás 40-41. §-ában meghatározottak szerint vehető igénybe, amennyiben az a szolgálati érdeket nem sérti.

26. Az eseti magáncélú igénybevételt - a 4. melléklet alkalmazásával - engedélyezni jogosult:

a) térítésmentesen a BM utasítás 42. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt - különös méltánylást érdemlő - esetben a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, az ORFK esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitányhelyettes, a NEBEK tekintetében az igazgató;[21]

b) kedvezményes térítési díjjal a BM utasítás 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek megléte esetén a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, az ORFK és a NEBEK esetében a KR műszaki és üzemeltetési igazgatója;[22]

c) teljes térítési díj ellenében a BM utasítás 42. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, az ORFK és a NEBEK esetében a KR műszaki és üzemeltetési igazgatója;[23]

d) a BM utasítás 41. § (1) bekezdés d) pontja szerinti igénybevételt a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője, az ORFK esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes, a NEBEK tekintetében az igazgató.[24]

26/A. A kérelem elbírálását követően az engedélyező vezető, illetve az általa megbízott személy az engedélyt eljuttatja a jogosult, valamint a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv közgazdasági és gépjármű szakterülete részére.[25]

27. A szolgálati gépjármű BM utasítás 41. § (2) bekezdése szerinti igénybevétele esetén a térítésmentes és kedvezményes igénybevétel során - a járműfenntartó rendőri szerv részéről - felmerülő költségek az igénylő munkáltatóját terhelik. Az igénylőt foglalkoztató nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv a konkrét igénnyel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről nyilatkozik a szolgálati járművet biztosító nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv felé.

28. A szolgálati gépjármű eseti magáncélú igénybevételét igazoló engedély nyilvántartása a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező rendőri szerv vezetője által kijelölt szervezeti elem feladata.

29. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői minden év január 31. napjáig meghatározzák a BM utasítás 42. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti kilométerkeretet, továbbá a BM utasítás 43. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti önköltség 1 kilométerre vetített összegét.

30. Bérelt szolgálati gépjárművek eseti magáncélú használata esetében a fizetendő teljes térítési díj meghatározásakor a BM utasítás 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti önköltséget a szolgáltatási díj (bruttó bérleti és flottakezelési díj) és a biztosítási díjak (kötelező felelősségbiztosítás, casco, amennyiben azt a szolgáltatási díj nem tartalmazza) összegének és a bérleti szerződésekben meghatározott futásteljesítmény 1 km-re vetített hányadosaként kell figyelembe venni.

5. A szolgálati gépjármű tartós magáncélú igénybevétele

31. A szolgálati gépjármű tartós magáncélú használatát az igénylő az 5. melléklet szerinti kérelemmel kezdeményezheti.

32. A szolgálati gépjárművek tartós magáncélú használatát

a) a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes engedélyezheti

aa) a területi szerv vezetőjének,

ab) a középvezetői beosztást betöltő személynek;

ac) a határrendészeti kirendeltségvezetőnek;[26]

b) az országos rendőrfőkapitány engedélyezheti a BM utasítás 47. § c) pontjában és az 53. § (1) bekezdésében meghatározott igénylőnek

a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult támogató javaslata alapján, a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon.

33. A kérelmet és mellékleteit a szolgálati út betartásával, Robotzsarun keresztül[27]

a) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője;

b) az ORFK esetében az országos rendőrfőkapitány-helyettes, illetve az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elem vezetője;

c) a NEBEK esetében az igazgató[28]

útján egy példányban kell benyújtani a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.

34. A kérelem benyújtásával egyidejűleg[29]

a) mellékelni kell az ügyintézői igazolvány másolatát;

b) igazolni kell, hogy a Kérelmező a foglakoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok alapján milyen vezetői besorolási kategóriába tartozik.

35. A 34. pontban foglaltak hiányában az engedély nem adható ki.

35/A. A kérelem elbírálását követően az engedélyező vezető, illetve az általa megbízott személy az engedélyt eljuttatja a jogosult, valamint a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv közgazdasági és gépjármű szakterülete részére.[30]

36. Az engedéllyel rendelkező a magáncélú kilométerkeret-felhasználást a menetlevél-tömb leadásakor a menetlevél-tömb VII. "Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések" című fejezetében havonként és negyedévenként összesíti, és aláírásával látja el.

37. A szolgálati gépjármű tartós magáncélú használatának engedélyezése esetén a szolgálati gépjárművet az engedéllyel rendelkező - a 7. melléklet szerinti formanyomtatvánnyal - személyi felszereléseként kell kiadni.

38. A szolgálati gépjárművek tartós magáncélú használatára jogosító engedélyek kiadmányozásra előkészítését és a Robotzsaruban történő nyilvántartását az ORFK GF IF végzi. Az engedéllyel rendelkező az engedélyt a szolgálati gépjármű menetlevelével együtt kezeli.

39. A tartós magáncélú igénybevételre jogosító engedély visszavonására az engedélyező jogosult. Az engedélyt a BM utasítás 54. §-ában foglaltakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha:

a) az engedéllyel rendelkezőnek a bűncselekmény elkövetése miatti felelősségét jogerős döntésben állapítják meg;

b) a szolgálati gépjárműben szándékosan vagy súlyos gondatlanságból kárt okoz;

c) a tartós magáncélú használatra kiadott engedélyben meghatározott szolgálati gépjármű végleges vagy 15 munkanapot meghaladó időtartamú kieséssel járó, ideiglenes cseréjére kerül sor.

d) az igényjogosult a magáncélú igénybevétel keretében a részére biztosított szolgálati gépjárművet a Rendőrség tekintélyét sértő tevékenységre vagy ilyen tevékenysége során, illetve egyéb gazdasági, üzleti tevékenység érdekében használja.[31]

40. Az engedély visszavonását a 39. pont a) és b) alpont szerinti esetben a fegyelmi vagy kártérítési jogkört gyakorló elöljáró, az ügyintézői igazolvány visszavonása esetén a visszavonásról rendelkező vezető kezdeményezi. Az engedéllyel rendelkező a visszavonást megalapozó körülményeket az engedélyezőnek jelenti a 6. melléklet szerinti engedély egyidejű megküldésével.

41. A 39. pont c) alpont szerinti esetben az engedély visszavonását az engedéllyel rendelkező az engedélyezőnél - végleges csere esetén haladéktalanul, ideiglenes csere esetén a cserét követő 15 munkanap elteltét követően - kezdeményezi.

42. Az engedéllyel rendelkező a 6. melléklet szerinti engedély tartalmi elemeiben történő változásról az engedélyezőt haladéktalanul tájékoztatja, aki az engedély visszavonásával a tartós magáncélú használatot megszünteti.[32]

43. Amennyiben az engedéllyel rendelkező a tartós magáncélú igénybevételt megalapozó feltétel megszűnését követően továbbra is magáncélból veszi igénybe a szolgálati gépjárművet, az így megtett kilométerekért teljes térítési díjat köteles fizetni.

44. A BM utasítás 47. § a)-c) pontja alapján engedéllyel rendelkezők esetében az érintettek szolgálati elöljárója vagy vezetője az engedély visszavonását kezdeményezi, ha az engedélyezést megalapozó körülmények már nem állnak fenn.[33]

45. A BM utasítás 59. §-ában meghatározott költségtérítés összegéről számlát kell kibocsátani.

46. Amennyiben az engedélyben megjelölt szolgálati gépjármű igénybevételére annak meghibásodására vagy szervizelésére tekintettel 15 munkanapot meghaladóan nincs lehetőség, úgy a magáncélú igénybevételre jogosult - az ellátását biztosító gépjármű-szakterülettel történő előzetes egyeztetését követően - a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnél csereautó használatát kezdeményezheti.[34]

46/A. Amennyiben az engedélyben megjelölt szolgálati gépjármű igénybevételére annak meghibásodására vagy szervizelésére tekintettel 15 munkanapot meg nem haladóan nincs lehetőség, úgy[35]

a) a magáncélú igénybevételre jogosult számára - az ellátását biztosító gépjármű-szakterülettel történő előzetes egyeztetést követően - a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv gazdasági vezetője;

b) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv gazdasági vezetője esetében a gazdasági országos rendőrfőkapitányhelyettes

15 munkanapot meg nem haladó időtartamra, legfeljebb a magáncélú igénybevételre jogosító engedélyben szereplő járműkategóriájú csereautó használatát a 6/A. melléklet szerinti formanyomtatványon engedélyezheti.

47. A BM utasítás 59. §-ában meghatározott fizetési kötelezettség teljesítése esetén az engedélyben megjelölt hengerűrtartalmú szolgálati gépjármű igénybevétele újabb megtérítési kötelezettséget nem keletkeztet.

48. A szolgálati gépjármű használatának szünetelése esetén a BM utasítás 5. melléklete szerinti nyilatkozatot legkésőbb az adott naptári hónapot megelőző két munkanappal meg kell küldeni Robotzsarun keresztül, elektronikusan a gépjárműfenntartó, valamint az illetményszámfejtő szervezeti elem részére, továbbá a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.[36]

49. Ha a tartós magáncélú igénybevételre jogosult egybefüggően harminc napot meghaladóan nem veszi igénybe a szolgálati gépjárművet magáncélra, az igénybevétellel nem érintett egybefüggő időszakra fizetési kötelezettség nem terheli.

50. A szolgálati gépjármű kül- és belföldön együttesen a BM utasítás 49. §-ában meghatározott kilométerkeret erejéig - engedéllyel - vehető igénybe.

50/A. A BM utasítás 49. § (1) bekezdésében meghatározott km-keretet meghaladó havi futásteljesítmény igényre vonatkozó, részletes indokolással ellátott kérelmet az ORFK GF MF útján kell előterjeszteni.[37]

51. A szolgálati gépjárművet a határátlépés előtt a biztosított üzemanyagkártyával tele kell tankolni, az országhatár átlépésének idejét és helyét, továbbá a kilométeróra állását ki- és belépéskor a menetlevél-tömb I. fejezet 3., 4. és 5. rovatában rögzíteni kell.

52. A határátlépést követően szükségessé váló külföldi tankolás a gépjárműhöz rendszeresített vagy a gépjárműszakterület által biztosított külföldi tankolásra alkalmas üzemanyagkártya használatával lehetséges. Üzemanyagkártya hiányában a külföldi tankolásról számlát vagy az azt helyettesítő okmányt (pl. bizonylat) szükséges az adott költségvetési szervnek benyújtani. A külföldi tankolás költségét az illetékes pénzügyi szervezeti elem a jogosultnak utólag forintban megfizeti.

53. A gépjármű-szakterületek a bel- és külföldön történő tartós magáncélú igénybevételekkel kapcsolatban elektronikus úton, a Robotzsaruban rendelkezésre álló nyilvántartás vezetésére (az engedélyezett kilométerkeret vizsgálatára) és az igénybevételek elszámolására kötelesek.

54. A BM utasítás 127. §-ában meghatározott jelentési kötelezettség végrehajtása érdekében a gépjármű-szakterületek a szolgálati gépjárművek tartós magáncélú igénybevételével kapcsolatos - a forgalomból való kiesés időtartamára biztosított csere gépkocsira vonatkozóan is - a forgalmi adatokat a Robotzsaruban a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig rögzítik. A Belügyminisztérium Gazdasági Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: BM GHÁT) részére a negyedéves adatszolgáltatás elkészítéséért és felterjesztéséért az ORFK GF IF vezetője felelős.

55. A szolgálati gépjármű tartós magáncélú használatára jogosító engedéllyel rendelkező csak a felmentési idő alatti munkavégzés idejére jogosult a szolgálati gépjármű magáncélú igénybevételére.

III/A. fejezet[38]

A szolgálati járművek igénybevételének kategóriafeltételei

55/A. A BM utasítás 90. §-ában és 3. mellékletében meghatározott NFM kategória- és motorteljesítménytől való eltérésre vonatkozó, részletes indokolással ellátott kérelmet az ORFK GF MF útján kell előterjeszteni.[39]

55/B. A BM utasítás 90. §-ában és 3. mellékletében meghatározottaktól eltérően tervezett igénybevétel elbírálásáról az országos rendőrfőkapitány - az üzemeltetni kívánt szolgálati jármű beszerzési eljárását vagy a szolgálati jármű adott igénybevételre történő biztosítását megelőzően - az ORFK GF MF útján előterjesztett kérelem alapján dönt.[40]

55/C. Az NFM kategória- és motorteljesítménytől való eltérések tekintetében kiadott engedélyekről az ORFK GF MF a negyedévet követő 15 napon belül jelentést készít a BM GHÁT részére.[41]

IV. FEJEZET

A SAJÁT TULAJDONÚ, A KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ KÖZELI HOZZÁTARTOZÓJA TULAJDONÁBAN ÁLLÓ, TOVÁBBÁ A MÁS TULAJDONÁBAN LEVŐ, DE ÜZEMBENTARTÓKÉNT A KÉRELMEZŐ NEVÉRE BEJEGYZETT GÉPJÁRMŰ SZOLGÁLATI CÉLÚ IGÉNYBEVÉTELE[42]

56. A járműfenntartó szerv vezetője (a továbbiakban: engedélyező vezető) szolgálati gépjármű hiányában a Kérelmező részére[43]

a) a Kérelmező tulajdonában álló;

b) a Kérelmező közeli hozzátartozójának tulajdonában álló;

c) a Kérelmező vagy a közeli hozzátartozója által zárt végű lízingbe vett és a Kérelmező által használt és üzemeltetett, üzembentartóként a forgalmi engedélyben a Kérelmező nevére bejegyzett gépjármű (a továbbiakban együtt: saját gépjármű) szolgálati célú használatát - a 8. melléklet szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: engedély) - legfeljebb egy évig tartó határozott időre engedélyezheti, azzal, hogy a saját gépjármű használata évente újra kérelmezhető.[44]

56/A. Az 56. pont c) alpontja szerinti engedélyezésre az ORFK tekintetében az országos rendőrfőkapitány jogosult.[45]

57. A 8. melléklet szerinti kérelemhez (a továbbiakban: kérelem) mellékelni kell

a) a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát, valamint

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállásának igazolását.

58. Amennyiben a gépjármű a Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozója vagy más tulajdonában áll, úgy a kérelem csak abban az esetben nyújtható be, ha a gépjármű forgalmi engedélyében a Kérelmező üzembentartóként szerepel.[46]

59. A kérelmet a szolgálati út betartásával, Robotzsarun keresztül, elektronikusan a rendőri szerv gazdasági vezetőjéhez kell továbbítani.[47]

60. A gépjármű-szakfelelős a kérelemben megjelölt gépjárművet - szemrevételezés útján - a szolgálati feladatok ellátására való alkalmasság - így különösen az évjárat, a gépjármű esztétikai és műszaki állapota - szempontjából megvizsgálja, majd a megállapításairól jelentést készít, és az 1. melléklet szerinti gépjármű állapotlapot kitölti. A gépjármű-szakfelelős mind a jelentést, mind a gépjármű állapotlapot két példányban készíti el, amelyből egy példányt a gépjármű-szakterület részére kell átadni, a másik példányt az irattárban kell elhelyezni.

61. A rendőri szerv gazdasági vezetője köteles:

a) a kérelmet a 60. pont szerinti jelentésben megállapítottakra és a gépjármű állapotlapban rögzítettekre is figyelemmel megvizsgálni, majd a véleményével együtt - támogatás esetén a rendelkezésre álló pénzügyi forrás függvényében javaslatot téve a saját gépjármű használatára felhasználható havi kilométerkeret mértékére is, valamint megjelölve az engedélyezés, támogatás indokát - felterjeszteni az engedélyező vezető részére;

b) a rendelkezésre álló pénzügyi forrás függvényében negyedévente felülvizsgálni a saját gépjármű használatával kapcsolatos költségekre fordítható keret felhasználásának mértékét, indokolt esetben kezdeményezi az engedélyező vezetőnél az engedélyezett kilométerkeret módosítását vagy az engedély visszavonását.

62. Az engedélyező által jóváhagyott kérelmet egy példányban - lehetőség szerint elektronikus úton - kell megküldeni[48]

a) az engedélyező rendőri szerv közgazdasági szervezeti eleme;

b) az engedélyező rendőri szerv gépjármű szakterülete;

c) a Kérelmező (a továbbiakban: engedéllyel rendelkező)

részére.

63.[49]

64. Az engedélyező által aláírt kérelmet és mellékleteit az állapotlappal együtt kell kezelni.

65. A saját gépjármű használatának engedélyezése esetén a hatáskörrel rendelkező gazdasági szakszolgálat a gépjármű használatának megfelelő dokumentálása érdekében negyedévente köteles új gépjármű menetlevelet biztosítani, amely szolgálati okmánynak minősül, vezetésére a BM utasítás 105-107. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy

a) a magáncélú és a szolgálati célú igénybevételt egyértelműen elkülöníthető, utólagos ellenőrzésre is alkalmas módon - így különösen eltérő színű tollal - kell vezetni;

b) magáncélú igénybevétel esetén

ba) a menetlevél-tömb I. fejezet 3. pontjában a "magáncélú út" megjelölést kell alkalmazni,

bb) az indulási és érkezési helyet nem kell megnevezni, ugyanakkor a kilométeróra induláskori és érkezéskori állását be kell jegyezni, valamint a menetlevelet az engedéllyel rendelkezőnek alá kell írnia.

66. A saját gépjármű használatát a közvetlen szolgálati elöljáró vagy vezető havonta legalább egy alkalommal - helyszíni ellenőrzés keretében - ellenőrzi. Az ellenőrzés a menetlevél-tömb és a 9. melléklet szerinti elszámolási nyomtatvány (a továbbiakban: elszámolási nyomtatvány) vezetésére, a kilométeróra állására, a gépjármű műszaki és esztétikai állapotára, valamint az igénybevétel jogszerűségére terjed ki. Az ellenőrzés tényét rögzíteni kell a gépjármű menetlevél-tömb "VII. hivatalos feljegyzések, ellenőrzések" rovatban, annak részletes megállapításait ellenőrzési naplóban kell dokumentálni. Amennyiben a gépjármű állapota nem felel meg a korábbi ellenőrzés során kiállított állapotlapban rögzítetteknek, úgy újabb állapotlapot kell kiállítani.[50]

67. A BM utasítás 63. §-ában meghatározott költségtérítés csak az engedéllyel rendelkező szolgálati feladatai ellátásának idejére jár. A lakóhely és szolgálati hely közötti utazásra a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól szóló ORFK utasításban foglaltak az irányadóak.

68. Az engedéllyel rendelkező a költségtérítés igénylését

a) a gépjármű menetlevelének másolata és

b) a 9. melléklet szerinti elszámolási nyomtatvány

egyidejű megküldésével, a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig a közvetlen vezetőjénél kezdeményezi. Az engedély másolatát minden évben az első költségtérítés igénylésekor, illetve változás esetén kell csatolni.

69. A közvetlen vezető a benyújtott és az elszámoláshoz szükséges adatokat a Robotzsaru "Szolgálatvezénylés (jelenléti ív)" modulban rögzített adatokkal (a továbbiakban: szolgálati összesítő) egyezteti és egyezőség esetén ellenjegyzi.

70. Az igényjogosultság fennállása esetén a közvetlen vezető az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatásával, a saját maga és az állományilletékes parancsnok aláírásával igazolt elszámolási nyomtatványt a mellékletekkel együtt, az átvételt követő 2 munkanapon belül továbbítja a gazdasági szakszolgálatának. A gazdasági szakszolgálata az általa ellenőrzött elszámolási nyomtatvány hiteles másolatát a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg megküldi az engedéllyel rendelkezőnek, aki azt a bizonylat megőrzésére vonatkozó szabályok szerint őrzi.

71. A költségtérítés adómentességéhez szükséges elszámolási nyomtatványt a gazdasági szakszolgálat iktatja, és az engedéllyel rendelkezőnek a menetlevél-tömbbel egyidejűleg átadja.

72. Az engedéllyel rendelkező az elszámolási nyomtatványt folyamatosan vezeti, azon a menetlevél-tömb sorszámát feltünteti, valamint azt az engedéllyel és a menetlevél-tömbbel együtt tárolja.

73. Az engedéllyel rendelkező részére feladatot meghatározó személy (a továbbiakban: elrendelő) - ha a feladat ellátásához a gépjármű használata szükséges - minden szolgálatban töltött napot az elszámolási nyomtatványon heti rendszerességgel igazol.

74. A költségtérítés elszámolása és kifizetése utólag, a BM utasítás 63. §-ában és a 110-113. §-ában foglaltak szerint, a menetlevél-tömbben, az elszámolási nyomtatványon és a szolgálati összesítőben rögzített adatok egyezősége esetén történik.

75. Az engedéllyel rendelkező a gépjárműben bekövetkezett bármely káreseményt a közvetlen vezetőjének haladéktalanul jelenti, aki ezt követően soron kívül újabb állapotlapot tölt ki.

76. A közvetlen vezető a saját gépjármű javítását követően, soron kívül - még a 66. pontban előírt esedékes ellenőrzést megelőzően - köteles a gépjármű műszaki és esztétikai állapotát ellenőrizni, és annak megfelelően újabb állapotlapot tölt ki.

77. A saját gépjármű használatára vonatkozó engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni, ha

a) az engedéllyel rendelkező a saját gépjármű használatára vonatkozó szabályokat szándékosan vagy ismételten gondatlanul megszegi;

b) az engedéllyel rendelkező ellen közlekedési szabálysértés, illetve bűncselekmény gyanúja miatt eljárás indul;

c) az engedéllyel rendelkező vezetésre jogosító okmányát a helyszínen elveszik, valamint egyéb olyan esetekben, amikor a vezetési jogosultsága szünetel;

d) a gépjármű műszaki érvényessége lejárt, vagy a gépjármű egyéb ok miatt a közúti közlekedésre, illetve az esztétikai állapotában bekövetkezett változásokra tekintettel szolgálatellátásra alkalmatlanná vált;

e) az engedéllyel rendelkező szolgálati viszonya megszűnik, vagy beosztásából felfüggesztik;

f) nem áll rendelkezésre pénzügyi fedezet;

g) a gépjármű tulajdonjogában változás történt, valamint az engedéllyel rendelkező a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója vagy a más tulajdonában álló gépjárműnek a továbbiakban már nem az üzembentartója, illetve a hatóság a gépjárművet jogerős határozatával a forgalomból kivonta;[51]

h) az engedéllyel rendelkezőt ideiglenesen vagy tartósan átrendelik, vagy más szervhez, szervezethez, illetve külföldi szolgálatra vezénylik.

78. Az engedéllyel rendelkező a gépjármű tulajdonjogában, illetve az üzembentartói minőségét érintően bekövetkezett változást, valamint a gépjármű forgalomból történő kivonásának a közlekedési járműnyilvántartásba történt bejegyzését soron kívül, de legkésőbb 2 munkanapon belül - a szolgálati út betartásával - jelenti a rendőri szerv gazdasági vezetője felé.

V. FEJEZET

A MENETLEVÉL ÉS A GÉPJÁRMŰ INDÍTÓNAPLÓ VEZETÉSÉNEK SZABÁLYAI

79. A közúti szolgálati gépjárművek forgalmi és üzemeltetési adatainak rögzítéséhez minden gépjárművet - szigorú számadásos nyomtatványnak minősülő - menetlevél-tömbbel kell ellátni. A gépjármű menetlevél-tömbök fedőlapjának egységes, szabályos kitöltése érdekében a Robotzsaru "Gépjármű menetlevelek" funkciójával nyomtatható - a 10. melléklet szerinti - etikett címkét kell alkalmazni. A menetlevél-tömb kitöltésére vonatkozó mintákat a 10. melléklet tartalmazza.

80. Az új menetlevél-tömbök raktárba vételezésénél a rendőri szerv gépjármű-szakterülete sorszám szerinti nyilvántartást nyit.

81. A gépjármű-szakterületnek a Robotzsaruban az alábbi feladatokat kell elvégezni:

a) a menetlevél-tömböket sorszám szerint be kell rögzíteni;

b) a felhasznált menetlevél-tömböket a 84. pontban foglaltaknak megfelelően hozzá kell rendelni a gépjárművekhez.

82. A menetlevelek felhasználók részére történő kiadását és visszavételezést a Robotzsaruból kinyomtatható a "Menetlevél-tömbök átadás-átvételi jegyzőkönyve" elnevezésű nyomtatványon kell végrehajtani.

83. A menetlevél-tömböket a felhasználást követően 8 évig kell őrizni.

84. A menetlevél-tömb szükség szerinti cseréjéről és ennek során a szolgálati gépjárművek igénybevételére irányadó szabályok betartásának ellenőrzéséről a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője gondoskodik.[52]

85. A menetlevél-tömb 1. oldalán "A gépjármű jogszerű igénybevételéért és annak ellenőrzéséért felelős szakmai vezető vagy megbízottjának neve" sorban a rendőri szerv vezetője vagy az általa megbízott személy nevét kell feltüntetni.

86. A menetlevél-tömb 1. oldalán "A gépjármű-szakfelelős vagy a gépjármű kezelésével, illetve a szakfelelősi teendők ellátásával megbízott neve" sorban a BM utasítás 16. §-ában megfogalmazott feladatokkal megbízott személyt kell feltüntetni.

87. A gépjárművezető nevét jelvény/igazolványszámát a menetlevél-tömb 1. oldalán a "Gépjárművezető(k) neve:" rovatban, illetve - a gépjárművezetők nagy száma esetén - külön mellékletben kell feltüntetni. A külön mellékleteket a leadott menetlevél-tömbökben kell tárolni.

88. A menetlevél-tömb I. fejezet 1. rovatába az indulás dátumát (hónap, nap), a 2. rovatába a Gépjármű indítónapló sorszámát kell bejegyezni.

89. A menetlevél-tömb I. fejezet 3. rovatába a gépjármű indulási, illetve érkezési helyeként a szolgálati székhely belterületén a garázs, objektum, kerület, utca, tér, házszám megnevezését, míg szolgálati székhelyen kívüli út esetén a település nevét is fel kell tüntetni. A tartós és eseti magáncélú igénybevételt "magáncélú út" megnevezéssel és az induló-érkező kilométerszámláló-állás beírásával, egyértelműen elkülöníthető módon - más színű tintával - utólagos ellenőrzésre is alkalmasan a 3. rovatban kell feltüntetni.

90. A menetlevél-tömb I. fejezet 4. rovatában kell feltüntetni az érkezés és indulás időpontját (óra, perc), az 5. rovatban a kilométeróra állását, a 6. rovatban a megtett kilométer számát, valamint a gépjármű álló helyzetben történő üzemeltetését (hűtés/fűtés).

91. Ha a gépjármű vezetőjének személye napközben változik, akkor a menetlevél-tömb I. fejezet 6. számú rovatot minden gépjárművezető esetében ki kell tölteni. A napi megtett kilométerszámot a napi használat végén kell összesíteni.[53]

92. A menetlevél-tömb I. fejezet 7. számú rovatban a gépjárművezetőnek a szállított személyek számát fel kell tüntetnie.

93. A menetlevél-tömb I. fejezet 8. számú rovatban az igénybevétel célját kell minden alkalommal külön-külön röviden bejegyezni (pl. szolgálati út, magán-, sport- vagy kulturális célú, javítás közbeni próbaút stb.).

94. A menetlevél-tömb I. fejezet 9. számú rovatban a gépjárművezető aláírása mellett jelvény/igazolványszámot is fel kell tüntetni.

95. A menetlevél-tömb I. fejezet 10. számú rovatban az igénybevétel befejezésekor az igénybe vevő (gépkocsi-parancsnok) olvasható aláírásával igazolja az igénybevétel jogosságát és a bejegyzett adatok helyességét. Az ügyintézői üzemeltetési formában forgalmazott szolgálati gépjárművek igénybevétele esetén, ha a gépjárművezető azonos az igénybe vevővel, a 10. számú rovatban is a gépjárművezető nevét kell feltüntetni.

96. A menetlevél-tömb I. fejezet 11. rovatban lehet feltüntetni a gépjármű vezetőjének napközbeni változása esetén a gépjármű átadás-átvételének esetleges megjegyzéseit, valamint a megkülönböztető jelzés használatát is.

97. A szolgálati feladat végrehajtása, illetve az útvonal megtervezése során a leggazdaságosabb útvonalat kell figyelembe venni.

98. Amennyiben a szolgálati feladat végrehajtása során indokolt, a leggazdaságosabb útvonal helyett - különösen torlódás vagy baleset miatt - az időben legrövidebb útvonalat is igénybe lehet venni. Ezt a tényt a menetlevél-tömb I. fejezet 11. számú rovatában rögzíteni kell.

99. A minősített adat védelme érdekében:

a) titkos információgyűjtés;

b) titkos adatszerzés;

c) tanú- és személyi védelmi feladatok végrehajtása

során a szolgálati gépjárművel történő elinduláskor a menetlevél-tömb megfelelő rovataiban a hónap, nap, óra és perc, az elindulás helyének, a kilométer-, illetve üzemóra-számláló állásának, az igénybevétel céljának, valamint a"Engedélyezések - utasítások"rovatban az igénybevétel adatait tartalmazó minősített irat iktatószámának a rögzítése szükséges, amelyet a gépjárművezető aláírásával és nevének, illetőleg jelvény/igazolványszámának feltüntetésével igazol.

100. A szolgálati gépjármű telephelyre történő visszaérkezését követően a menetlevél-tömb I. fejezet 3., 4. és 5. rovataiban az üzemszünet megkezdésének idejét, helyét meg kell jelölni, amelyet a szolgálati gépjármű igénybe vevőjeként a feladat végrehajtásáért felelős vezető aláírásával igazol. Ezen utasítás alkalmazásában üzemszünetnek kell tekinteni minden olyan időt, amikor a szolgálati gépjármű nem vesz részt a közúti forgalomban.

101. Biztosítási feladat, járőrszolgálat, akciószolgálat végrehajtása, bűncselekmény megelőzése, megszakítása, a bűncselekményt elkövető személyek, illetve körözött személyek elfogása érdekében elrendelt közterületi bűnügyi szolgálat (portyaszolgálat) esetén a szolgálati gépjárművel történő elinduláskor a menetlevél-tömb I. fejezet 11. rovatában a hónap, nap, óra és perc, az elindulás helyének, a kilométer-, illetve üzemóra-számláló állásának, az igénybevétel céljának, valamint a járőrszolgálat, akció- vagy portyaszolgálat elrendeléséről szóló okirat iktatószámának a rögzítése elegendő, amit a gépjárművezető és a gépkocsi-parancsnok aláírásával és nevének, valamint jelvénye vagy igazolványa számának feltüntetésével igazol.

102. Ha a szolgálati gépjármű a járőrszolgálatról, akció- vagy portyaszolgálatról szóló okiratban meghatározott útvonalat elhagyja, valamint ha ezen okiratban meghatározottaktól eltérő üzemszünetre kerül sor, a menetlevél-tömb megfelelő rovatában az érkezés (üzemszünet) időpontját be kell jegyezni. A szolgálati gépjármű telephelyre történő visszaérkezését követően a megfelelő rovatban az üzemszünet megkezdésének idejét és helyét kell feltüntetni.

103. Amennyiben a szolgálati gépjármű szolgálati igénybevételére nem a 101-102. pontban megjelölt esetben kerül sor, úgy bármely üzemszünetet dokumentálni kell a menetlevél-tömbben, az érkezési adatok (hely, időpont, kilométer/ üzemóraszámláló-állás) rögzítésével.

104. Az üzemanyag-vételezéseket, az állófűtés- vagy klímahasználatot a menetlevél-tömbben üzemszünetként kell dokumentálni. Az üzemanyag-vételezés pontos címét, az érkezés és az indulás idejét, valamint a kilométeróra állását a menetlevél-tömb I. fejezet 3., 4. és 5. rovataiban, az állófűtés- vagy klímahasználatot a menetlevél-tömb I. fejezet 11. rovatában kell dokumentálni.[54]

105. A szolgálati gépjárművet használó személy közvetlen szolgálati elöljárója vagy vezetője havonta legalább egy alkalommal köteles ellenőrzi a menetlevél-tömb naprakész vezetését, az útvonal pontos kitöltését, valamint az optimális és legköltséghatékonyabb útvonal alkalmazását. Az ellenőrzés tényét a menetlevél-tömb "VII. Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések" fejezetében dokumentálni, továbbá az esetlegesen feltárt hiányosságokat, az azokra vonatkozó javaslatokat és a megtett intézkedéseket is rögzíteni kell. Az ellenőrzést csak abban az esetben kell végrehajtani, ha a gépjármű használatára ténylegesen sor került.[55]

105/A. A 88-96. és a 98-105. pontot csak a JKR-rel nem szerelt szolgálati gépjárművekre, valamint a Járműkövető Rendszer működéséről szóló 8/2022. (II. 26.) ORFK utasítás 47. pontjában meghatározott esetekben kell alkalmazni.[56]

106. A BM utasítás 100. §-a alapján a szolgálati gépjárművet üzemeltető rendőri szerv gépjármű szolgálatának a gépjárműveknek - kivéve a személyes használatra kiadott szolgálati gépjárműveket - a telep- és tárolóhelyen történő indulási és érkezési adatait - a 10. melléklet szerinti Gépjármű indítónaplóban - időrendi sorrendben, naptári hónaponként 1-es folyószámmal kezdve naplószerűen vezetni kell.

VI. FEJEZET

A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK, VALAMINT A VÍZI JÁRMŰVEK ÜZEMANYAG-ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

107. A szolgálati gépjárművek, valamint a vízi járművek üzemanyag-ellátása

a) üzemanyagkártyák:

aa) forgalmi rendszámhoz kötött üzemanyagkártya,

ab) forgalmi rendszámtól független üzemanyagkártya:

aba) "GARÁZS" kártya,

abb) "HORDÓ" kártya,

abc) "OPEN" kártya;

b) a rendőri szerv székhelyén/telephelyén üzemeltetett üzemanyagkút;

c) üzemanyag-szállító utánfutó

használatával történhet.

6. Üzemanyagkártyák használata

108. A forgalmi rendszámhoz kötött üzemanyagkártya kizárólag a kártyán feltüntetett forgalmi rendszámú szolgálati gépjármű üzemanyag-ellátásához használható fel.

109. Az üzemanyagkártya üzemanyag-vételezéstől eltérő használatára, további szolgáltatások igénybevételére a gazdasági vezető írásbeli engedélyével kerülhet sor.

110. A gazdasági vezető engedélyével a forgalmi rendszámtól független üzemanyagkártya ideiglenesen átvett és kölcsöngépjárművek üzemeltetésére, illetve kivételes esetben tartósan is használható. A kérelmet írásban, a szakmai indokok, az igényelt forgalmi rendszámtól független üzemanyagkártyák darabszáma és az elszámolásért felelős személy megjelölésével kell a gazdasági vezetőhöz felterjeszteni.

111. Az üzemanyagkártya használata esetén - a "HORDÓ" kártya kivételével - az igénybe vevőnek meg kell győződni arról, hogy a terminálon keresztül az üzemanyagtöltő állomás bizonylatán feltüntetik-e a szolgálati gépjármű forgalmi rendszámát és a kilométeróra állását.

112. A 108-111. pontban foglaltakat külföldön történő üzemanyag-vételezés során is alkalmazni kell.

112/A. Az üzemanyag-vételezést a menetlevél-tömb II. fejezetében dokumentálni kell.[57]

113. Amennyiben a töltőállomás kezelője az alábbi okok miatt megtagadja az üzemanyagkártya elfogadását, és azt jegyzőkönyv felvétele mellett bevonja, e tényt a jegyzőkönyv megküldésével haladéktalanul jelezni kell a gépjármű-szakterületnek:

a) az üzemanyagkártya bármely alaki tényezője nem felel meg a Rendőrség és az üzemanyagkártyát kibocsátó között létrejött szerződésben foglaltaknak;

b) forgalmi rendszámhoz kötött üzemanyagkártya esetén a kártyán lévő forgalmi rendszám és a szolgálati gépjármű forgalmi rendszáma nem egyezik meg;

c) a terminál az üzemanyagkártya visszavonására vonatkozó utasítást ad;

d) a kártyanév mellett nincs feltüntetve a "HORDÓ" felirat, és a kártyabirtokos nemcsak a szolgálati gépjármű tankjába töltötte az üzemanyagot;

e) egyéb visszaélés gyanúja áll fenn.

114. Ha az üzemanyagkártya használatának technikai akadálya van, akkor az üzemanyag-vásárlás eseti jelleggel az üzembentartó szerv nevére szóló áfás számla alapján készpénzért/bankkártyával is történhet. Ebben az esetben a terhelési bizonylaton vagy a számlán fel kell tüntetni a forgalmi rendszámot és a kilométeróra állását.

7. Eljárás az üzemanyagkártya elvesztése esetén

115. Az üzemanyagkártya elvesztését haladéktalanul jelezni kell az üzemanyagkártyát kibocsátó szolgáltatónak, valamint - legkésőbb az elvesztést követő munkanapon - a gépjármű-szakterületnek.

8. Az üzemanyagkártyák nyilvántartása

116. A gazdasági szakszolgálat az üzemanyagkártyákról szigorú számadású naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) az üzemanyagkártya jelzőszámát, PIN-kódját;

b) a használatért felelős nevét, szolgálati helyét, telefonszámát;

c) a szolgálati gépjármű forgalmi rendszámát (amelynek üzemeltetéséhez az üzemanyagkártyát igénybe veszik) vagy az egyéb eszköz megjelölését (pl. kisgép, motorcsónak);

d) az üzemanyagkártya felvételének és leadásának időpontját (év, hónap, nap, óra, perc);

e) az üzemanyagkártya felvételnél az átvevő, a visszaadásnál a nyilvántartást kezelő aláírását.

117. Az üzemanyagkártyák kiadását és visszavételét, továbbá a használatukról szóló adatokat az üzemanyagkártyát kibocsátó szolgáltatótól kapott információk alapján nyilván kell tartani.

9. Elszámolás

118. A szolgálati gépjárművet használó szervezeti egység vagy elem vezetője a "HORDÓ" üzemanyagkártyával vételezett üzemanyaggal a gazdasági szakszolgálat felé a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elszámol. Az elszámolásnak eseményenként tartalmaznia kell:

a) az üzemanyagkártya számát;

b) a szolgálati gépjármű forgalmi rendszámát, illetve annak az eszköznek a megjelölését, amelybe az üzemanyagvételezés történt;

c) az igénybevétel igazolását (kilométer- vagy üzemóra-felhasználás, átlagfogyasztási adatok).

119. Az ORFK és a NEBEK vonatkozásában az elszámolási kötelezettséget a KR felé kell teljesíteni.[58]

10. Rendőri szerv által üzemeltetett üzemanyagkút használata

120. A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv vezetője a rendőri szerv által üzemeltetett üzemanyagkút használatának rendjét írásban szabályozza.

11. A szolgálati gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának ellenőrzése

121. A szolgálati gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának ellenőrzéséért a gazdasági vezető felelős.

122. A szolgálati gépjárművet használó szervezeti egység vagy elem vezetője a menetlevélcsere előtt intézkedik a szolgálati gépjármű teletankolásáról, továbbá a hónap utolsó tankolásához tartozó kilométeróra-állásnak és az adott hónap tankolási bizonylatainak a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a gépjármű-szakterületnek írásban vagy elektronikus úton történő megküldéséről vagy a személyes leadásról.

123. A gépjármű-szakterület a szolgálati gépjármű fogyasztásának műszeres vizsgálatát kezdeményezi, ha annak üzemanyag-fogyasztása a normához vagy a hasonló igénybevételű gépjárművekhez képest túlfogyasztást mutat, és a túlfogyasztás nem magyarázható az átlagtól eltérő, fokozott igénybevétellel.

124. A gazdasági vezető az ellenőrzési szolgálatnál/belső ellenőrnél (a továbbiakban: ellenőrzési szolgálat) a gépjárműhasználat és az üzemanyag-ellátás kivizsgálását kezdeményezi különösen, ha

a) a túlfogyasztásra irányuló - a 123. pont szerinti - vizsgálat során a szolgálati gépjármű nem rendeltetésszerű működése igazolható;

b) a töltőállomás az üzemanyag-vásárlás szabálytalanságáról értesítést küld.

125. Az ellenőrzési szolgálat a gazdasági vezető által kezdeményezett esetben a gépjárműhasználat és az üzemanyagellátás szabályosságát soron kívül ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a rendőri szerv vezetőjét tájékoztatni kell.

VII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK TÁROLÁSÁNAK RENDJE

126. A szolgálati gépjárműveket a BM utasítás 75-81. §-ában meghatározottak szerint kell tárolni. Amennyiben a rendőri szerv több telephellyel rendelkezik, vagy a szolgálati gépjármű elhelyezésére más rendőri vagy rendvédelmi szerv telephelyén kerül sor, a tárolás helyét a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője a forgalmi rendszám megjelölésével határozza meg.

127. A szolgálati gépjárművek a szolgálati feladat ellátásával összefüggésben más rendvédelmi szerv telephelyén vagy a gépjárművet használó, illetve az annak javítását végző személy által biztosított zárt területen a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetőjének írásbeli engedélyével tárolhatók. A javítási megrendelő egyben a szolgáltatást végző zárt telephelyén történő tárolási engedélynek minősül.

128. A szolgálati gépjárművek telephelyen kívüli tárolása kivételesen, rendkívül indokolt esetben a BM utasítás 81. §-a szerinti esetben és módon - kizárólag működőképes elektronikus riasztóberendezéssel vagy indításgátló-rendszerrel felszerelt szolgálati gépjárműre - engedélyezhető. Az engedélyezésre az alárendeltségükbe tartozó állomány tekintetében jogosultak:

a) az országos rendőrfőkapitány-helyettese, az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségbe tartozó szervezeti elem vezetője;

b) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője és helyettese;

c) a NEBEK igazgatója;[59]

d) a rendőrkapitányság és határrendészeti kirendeltség vezetője.

129. A 128. pont szerinti engedélyt a menetlevél-tömb VII. "Hivatalos feljegyzések, ellenőrzések" című fejezetében kell szerepeltetni a következők szerint:

a) a telephelyen kívüli tárolásra jogosult személy neve és rendfokozata;

b) a telephelyen kívüli tárolás ideje (-tól, -ig, órákban meghatározva), helye (a pontos cím);

c) az engedélyező aláírása;

d) az engedély kiadására okot adó ügyszám megjelölése.

130. Indokolt esetben - a 129. pontban foglaltaktól eltérően - az engedély külön íven is megadható. A 129. pontban meghatározott adatokat ebben az esetben a menetlevél-tömbbe utólag kell feljegyezni, a külön íven megadott engedélyt pedig - a menetlevél-tömb selejtezéséig - a 131. pontban előírt értesítésről szóló átirattal együtt kell kezelni.

131. A telephelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezéséről az engedélyező legkésőbb a következő munkanapon írásban értesíti az illetékes gépjármű-szakterületet, amely az engedélyekről a 129. pont szerinti tartalommal naprakész nyilvántartást vezet.

132. A szolgálati gépjármű közterületen történő biztonságos tárolásáról és az abban lévő technikai eszközök megőrzéséről a használónak kell gondoskodnia.

VIII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI ÁLLAPOTÁNAK ELLENŐRZÉSE

12. Közös szabályok

133. A Rendőrség közúti szolgálati gépjárművei műszaki és közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzését (a továbbiakban: technikai szemle) a BM utasítás 9. melléklet II. fejezet 1.1-1.11. jármű-kategóriákba (jelen fejezetben a továbbiakban együtt: gépjármű) sorolt gépjárműveken kell elvégezni.

134. A szemle kiterjed a gépjárművek műszaki, közlekedésbiztonsági állapotára, a forgalmi engedélybe bejegyzett adatok helyességére, valamint a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély érvényességére, külső-belső tisztaságára, a gépjármű tartozékainak meglétére, továbbá a karosszéria állapotára.

135. A szemle 2 fő tevékenységre tagozódik:

a) a teljes körű tavaszi technikai szemlére, amelyet április 1. és május 10. napja;

b) a téli felkészülést szolgáló őszi technikai szemlére, amelyet november 1. és november 30. napja között kell végrehajtani.

136. A technikai szemlét az üzemképes gépjárműveken az azokat üzemeltető rendőri szerv hajtja végre. A technikai szemle időpontjában üzemképtelen, azaz a javításra váró, a javításon lévő, valamint a selejtezésre váró gépjárműveket az ismételt üzembe állítás előtt kell szemlézni.

137. A tavaszi és őszi technikai szemle időtartama alatt végrehajtott gépjármű-átcsoportosítás esetén az esedékes szemlét az átadó rendőri szerv hajtja végre.

138. A technikai szemléket legalább 3 fős bizottság hajtja végre, amelynek legalább 1 tagja minden esetben képzett, az ellenőrzött eszköz vonatkozásában megfelelő szintű műszaki ismeretekkel rendelkező szakember. A bizottságot a 4. pont szerinti vezető írásban jelöli ki. A bizottságokban biztosítani kell, hogy mind az elrendelő, mind az ellenőrzött szerv vezetői szinten képviselve legyen.

139. A technikai szemle végrehajtását a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője írásban rendeli el, olyan ütemezéssel, amely biztosítja mind a szolgálati feladatok elláthatóságát, mind valamennyi gépjármű ellenőrzésének végrehajthatóságát.

13. Tavaszi gépjármű technikai szemle

140. A tavaszi technikai szemle végrehajtásakor a gépjárműveken a 11. melléklet szerinti jegyzőkönyv egyidejű kitöltésével kell az alább felsorolt főbb tevékenységi körök mentén az ellenőrzést végrehajtani:

a) a gépjármű okmányai meglétének ellenőrzése;

b) a forgalmi engedélyben szereplő adatok helyességének ellenőrzése;

c) a gépjármű berendezései és műszerei működőképességének ellenőrzése;

d) a folyadékszintek ellenőrzése;

e) a tartozékok, felszerelések meglétének ellenőrzése;

f) állapotellenőrzés.

141. A technikai szemlén részt vevő gépjármű okmányai meglétének ellenőrzésekor a gépkocsivezető átadja az ellenőrzést végrehajtó számára a 11. mellékletben felsorolt okmányokat, illetve az üzemanyagkártyát.

142. A forgalmi engedélyben szereplő adatok valódiságának ellenőrzése során az ellenőrzést végzőnek össze kell vetnie az üzemeltető szerv gépjármű nyilvántartásában szereplő adatokat a forgalmi engedélyben rögzítettekkel, továbbá a gépjárművön feltüntetett alvázszámot a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban szereplő adatokkal.

143. A gépjármű berendezései és műszerei működőképességének ellenőrzése során a gépkocsivezető köteles azokat az ellenőrzést végrehajtó utasításainak megfelelően működtetni. Az ellenőrzés során rövid próbakört kell tenni, amely során a gépjármű menetközbeni viselkedését is vizsgálni kell (pl. kormánymű, futómű, fékberendezés, tengelykapcsoló működése, egyenes futás).

144. Amennyiben a gépjármű a felsorolt műszerek vagy tartozékok valamelyikével nem rendelkezik, a táblázat adott szöveges mezőjét átlós vonallal át kell húzni. Ha a gépjármű műszerezettsége vagy kötelező felszereltsége a táblázatban felsoroltaknál bővebb, illetve nem áll rendelkezésre megfelelő számú kitölthető sor, az ellenőrző laphoz pótlapot kell csatolni.

145. A folyadékszintek ellenőrzése során a gépjármű motorterébe történő betekintéssel és beépített ellenőrzési eszközökkel (pl. nívópálca) kell ellenőrizni, hogy a folyadékszintek feltöltöttsége optimális szinten van-e.

146. A tartozékok, felszerelések meglétének ellenőrzése során az ellenőrzést végrehajtó a gépjárművet külsőleg szemrevételezi, illetve utasítást ad a gépjárművezetőnek a gépjárműben tárolt, de szemrevételezéssel nem ellenőrizhető tartozékok bemutatására. Amennyiben a gépjármű a fenti felsorolástól eltérően egyéb tartozékokkal is el van látva, és feltüntetésükre nem áll rendelkezésre megfelelő számú kitölthető sor, azokat pótlapon, táblázat formájában fel kell sorolni, és a meglétüket vagy hiányukat rögzíteni kell.

147. Állapotellenőrzéskor az ellenőrzést végző a feladatát szemrevételezéssel, a gumiabroncsoknál (a pótkerékre is kiterjedően) a profilmélység mérésével és az abroncsnyomás ellenőrzésével hajtja végre.

148. Az állapotellenőrzés után minősíteni kell a gumiabroncsot annak megállapítása érdekében, hogy az cserére szorul, vagy megfelelő állapotú.

149. A táblázat "megállapítás" oszlopába a "megfelelő" bejegyzést abban az esetben lehet bejegyezni, ha az ellenőrzött berendezés vagy elem hibátlan. A hibát, sérülést, hiányosságot a felsorolásánál pontosan meg kell nevezni, egyben meg kell jelölni, hogy az a gépjárműben hol található.

150. Az észlelt károkat a szolgálati út betartásával jelenteni kell a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetőjének, aki haladéktalanul intézkedik a szerv kártérítési igényének érvényesítésére, illetve a bérbeadó értesítésére.

151. A gépjárművek állapotának ellenőrzésekor különösen az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

a) világító és fényjelző berendezések legjellemzőbb meghibásodásai (pl. törött, repedt, beázó, elhomályosodott lámpaburák);

b) futómű és erőátviteli berendezések (milyen a lengéscsillapító és a kipufogó dob állapota, a tengelykapcsoló megfelelően emel-e ki, a fékpedál nyomáspontja optimális-e, egyenes futás ellenőrzése, fékpróba alkalmával a gépjármű elhúz-e);

c) az évszaknak megfelelő abroncsok vannak-e a gépjárművön, tapasztalható-e szálszakadás, egyéb sérülés, a profilmélység, a gumiabroncs kopása utal-e futómű-beállítási problémára;

d) a belső tér szennyeződései (könyöklőn, oldalkárpitokon, mennyezeten), a műszerfali és utastéri elemek karcossága, a sebességváltókar-szoknya szakadása;

e) az üléskárpitok, üléshuzatok szennyeződöttek-e, tapasztalható-e dohányzásból adódó égésnyom, az üléshuzat megfelelően van-e rögzítve az ülésre, a huzat nem gátolja-e az oldallégzsák működését;

f) az ülések támladöntése, ülésmozgató/emelő mechanizmusa megfelelően működik-e;

g) a csomagtérben/raktérben tapasztalható-e sérülés, korrózió, szennyeződés, valamint a felszerelések rögzítettsége megfelelő-e, a 12 voltos hálózati csatlakozó működik-e.

152. A 11. melléklet szerinti, a "Tavaszi gépjármű technikai szemle ellenőrző adatlap" megnevezésű dokumentumot az ellenőrzést végrehajtó tölti ki, aki a tapasztalatait pontszámokban összegzi, majd a gépjárművet minősíti, továbbá dönt a gépjármű közúti forgalomban való részvételének alkalmasságáról.

153. Amennyiben az ellenőrzést végző bizottság a technikai szemle során olyan rendellenességet észlel (pl. károsanyagkibocsátás), amely a gépjármű meghibásodására utal, de pontos diagnosztizálására a szemle nem ad lehetőséget, a rendőri szerv gépjármű-szakterületének intézkedni kell a probléma javítóműhelyben történő kivizsgálására, javítására.

14. Őszi gépjármű technikai szemle

154. Az őszi technikai szemle végrehajtásakor a gépjárműveken a 12. melléklet szerinti jegyzőkönyv egyidejű kitöltésével kell az alább felsorolt főbb tevékenységi körök mentén az ellenőrzést végrehajtani:

a) a gépjármű világító és fényjelző berendezéseinek működőképességének ellenőrzése;

b) folyadékszintek ellenőrzése;

c) egyéb mérések és ellenőrzések;

d) téli gumiabroncsok ellenőrzése;

e) a tartozékok, felszerelések meglétének ellenőrzése;

f) rongálódások ellenőrzése.

155. A 154. pontban felsorolt tevékenységi körök ellenőrzése során a tavaszi technikai szemlére meghatározott rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a téli gumiabroncs (pótkerékre kiterjedően is) mélységének megfelelőségét és állapotát kell ellenőrizni. A nem megfelelő profilmélységű vagy sérült gumiabroncs cseréjét kezdeményezni kell. A fagyásból eredő károk elkerülése érdekében meg kell mérni a hűtőfolyadék és az ablakmosó folyadék fagyáspontját is.

156. A szolgálati gépjárművenkénti végrehajtott szemle dokumentálásához a 12. melléklet szerinti, az "Őszi gépjármű technikai szemle ellenőrző adatlap" megnevezésű dokumentumot kell kitölteni.

157. Téli gumiabroncs felszerelésének hiányában a technikai szemle minősítése "Nem alkalmas", kivéve

a) a négyévszakos gumiabronccsal ellátott M3 és N3 kategóriájú gépjárműveket;

b) a terepabronccsal szerelt terepjáró gépjárműveket;

c) azokat a gépjárműveket, amelyekre a forgalmazó írásban igazolja, hogy téli gumiabroncs a kereskedelmi forgalomban nem kapható (pl. Rába tehergépjárművek, Renault Midlum és Midliner típusú kényszerszállító gépjárművek, valamint Avia gyártmányú autómentő).

158. A motorkerékpárt és a segéd-motorkerékpárt a"Nem ellenőrzött (téliesített)"gépjárművek között kell a Robotzsaruban rögzíteni.

15. A technikai szemle során tett megállapítások, összefoglaló jelentés készítése

159. Amennyiben a gépjármű közúti forgalomban történő igénybevételre nem alkalmas minősítést kapott, és a nem alkalmas minősítés okának keletkezése, valamint a szemle időpontja között a gépjárművel közúti forgalomban közlekedtek, vizsgálni kell a gépjárművezető(k) és az illetékes parancsnok(ok) felelősségét.

160. Az ORFK helyszíni ellenőrzésének elősegítése érdekében, a szemlék tervezett helyéről és időpontjáról készült kimutatást a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői minden év március 10. napjáig megküldik a rendészeti és a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.

161. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek vezetői

a) a tavaszi technikai szemle végrehajtásának értékeléséről szóló szöveges jelentést minden év május 20. napjáig;

b) az őszi technikai szemle végrehajtásának értékeléséről szóló szöveges jelentést minden év december 10. napjáig

megküldik a rendészeti és a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.

162. Az ORFK GF MF elkészíti a BM utasítás 127. § (1) bekezdés c) alpontjában meghatározott összefoglaló jelentést, és

a) a tavaszi technikai szemléről minden év május 28. napjáig;

b) az őszi technikai szemléről minden év december 18. napjáig

a BM GHÁT részére felterjeszti.

163. A rendőri szervek gépjármű-szakterülete a 161. pont a)-b) alpontjában meghatározott határidők betartásával a szolgálati járművenkénti szemle végrehajtását, továbbá azok értékelését is rögzítik a Robotzsaruban.

164. A gépjárművek tavaszi és őszi technikai szemléjének ellenőrző adatlapjait a következő szemle végrehajtásáig a hatáskörrel rendelkező gazdasági szakszolgálatnál meg kell őrizni.

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK KÁRESEMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS, VALAMINT A SAJÁTHIBÁS GÉPJÁRMŰKÁROK MEGTÉRÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

165. Sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kiadásainak fedezete biztosítása céljából az ORFK mint középirányító szerv a költségvetés tervezési időszakában - a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 4/2015. (IV. 10.) BM utasításban foglaltak figyelembevételével - a következő évre vonatkozó gazdálkodási keretet (a továbbiakban: casco keret) határoz meg az előző évi keret felhasználási adatai alapján.

166. Az ORFK GF MF és az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF GAFO) a szolgálati gépjárművek számának, a szolgálati járműállomány összetételének, a sajáthibás károk mértékének figyelembevételével minden év november 30. napjáig javaslatot tesz a gazdasági országos rendőrfőkapitányhelyettes részére a tárgyévet követő év sajáthibás gépjárműkárok kifizetésére szolgáló casco keret meghatározására.

167. A casco keretből támogatás azon - casco biztosítással nem rendelkező - szolgálati gépjárműre adható, amelynek magyarországi forgalomba helyezése óta - a káresemény időpontjában - öt év nem telt el.[60]

168. A támogatás mértékét - káreseményenként - a javítási költség 10%-ával, de legalább ötvenezer forint összeggel csökkenteni kell azzal, hogy támogatás csak az ötvenezer forint összeget meghaladó javításra adható. A támogatás mértékének csökkentése nem lehet kevesebb, mint a gépjárműkár okozójával szemben megállapított kártérítési összeg.

169. Ha a káresemény során megrongálódott, műszaki meghibásodás következtében üzemképtelen vagy felújításra tervezett gépjármű javítási árajánlata az adott gépjármű használtpiaci értékének 50%-át meghaladja, a javítás gazdaságosságáról vagy a totálkár kimondásáról az ORFK GF MF dönt a rendelkezésére álló Eurotax programból kalkulált "Eladási ár áfával" érték alapján, amelynek 60%-át a gépjármű javítási költsége nem haladhatja meg. Azon gépjárművek esetén, amelyeket az ORFK GF MF által használt Eurotax program nem tartalmaz, a rendőri szerv a gazdaságos javíthatóság vagy a totálkár meghatározása érdekében kárszakértői vélemény beszerzésére köteles.[61]

170. A rendőri szerv vezetője a Robotzsaru naprakész vezetésével adatot szolgáltat a szolgálati gépjárművek káreseményeiről, valamint a casco biztosítással rendelkező gépjárművekről.

171. A casco keretből a rendőri szerv részére megállapított támogatás biztosítására negyedévente kerül sor

a) az adott negyedév becsült kárösszege, amely összeg nem tartalmazza az adott negyedév tényleges kárösszegét (a);

b) az adott negyedév tényleges kárösszege (b) és

c) az előző negyedév maradványa (c)

alapulvételével, a "támogatás=(a+b)-c" képlet alapján.

172. Az ORFK GF MF a támogatási javaslatát minden negyedévet követő hónap 25. napjáig megküldi az ORFK GF GAFO vezetője részére. Az ORFK GF GAFO minden negyedévet követő második hónap utolsó napjáig intézkedik a javítási számlák kifizetéséhez szükséges támogatásnak a rendőri szerv részére történő biztosítására.

173. A negyedéves elszámolási időszakra való tekintettel az ORFK GF MF és a rendőri szerv a tárgyév végén maradványt képez az utolsó hónapban felmerült sajáthibás gépjárműkárok fedezetének következő év elején történő biztosítása érdekében. A maradványképzést követően a támogatás fel nem használt része a tárgyév november 30. napját követően más célra is felhasználható.

174. A sajáthibás és megosztott hibás gépjárműkárok okozóival szemben lefolytatott fegyelmi, kártérítési, bírósági eljárások után befolyó összeget a rendőri szerv kizárólag a sajáthibás gépjárműkárok helyreállításának finanszírozására fordíthatja.

175. Az ORFK és a NEBEK használatában levő szolgálati gépjárművek vonatkozásában az adatszolgáltatási kötelezettséget és feladatokat a KR teljesíti.[62]

X. FEJEZET

A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK FUTÁSTELJESÍTMÉNY- ÉS ÜZEMANYAGNORMÁI, VALAMINT HASZNÁLATBÓL TÖRTÉNŐ KIVONÁSUK

176. A Rendőrség közúti szolgálati gépjárművei futásteljesítmény-normáit a 13. melléklet tartalmazza.

177. A közúti gépjárművek alapnormáira (üzemanyagnormák) a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) meghatározott alapnormákat kell alkalmazni.

178. Az üzemanyag-felhasználást az alapnorma és az egyes közúti gépjárművekre képzett - a BM utasítás 111. §-ában meghatározott - korrekciós szorzók alapján, egyedi norma szerint kell elszámolni. A szolgálati gépjárművek magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj amortizációs költség-összetevőjének meghatározásához a BM utasítás 113. §-ában foglaltak az irányadók.

179. A 60/1992. Korm. rendeletben nem szereplő közúti, valamint üzemóra-számlálóval ellátott vízi, és légi járművek alapnormájaként a típusbizonyítványban szereplő - ennek hiányában a gyártó által megadott - mértéket kell figyelembe venni. Amennyiben az üzemanyagnorma megállapítására nincs lehetőség, illetve a jármű speciális használatával járó üzemeltetés körülményei indokolják, a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője - a gépjármű-szakterület vezetőjének javaslata alapján - helyi tapasztalatokon, statisztikai adatokon alapuló normát határoz meg.

180. A 13. mellékletben feltüntetett km-korlátot elérő vagy az üzembe helyezéstől számított 5 évnél idősebb gépjármű vonható ki a használatból.

181. A használatból történő kivonás előtt az ORFK GF MF részére soron kívül meg kell küldeni a gépjármű forgalmi engedélyébe, törzskönyvébe, hajólevelébe, illetve állami nyilvántartásba vételi bizonyítványába bejegyzett tulajdonos vagy üzembentartó szerv vezetőjének ellenjegyzésével ellátott, részletes indoklással alátámasztott kivonásról készült, a 14. melléklet szerint elkészített javaslatot.

182. A használatból kivonásra javasolt gépjármű kivonásáról a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes dönt, vagy a gépjármű más rendőri szervhez történő átcsoportosítását rendeli el.

183. Amennyiben az üzembe helyezéstől számított 5 év még nem telt el, de a gépjármű totálkáros, vagy baleset, illetve műszaki meghibásodás miatt gazdaságosan nem tehető üzemképessé, a használatból való kivonás - részletes indoklással, valamint az azt alátámasztó okmányok csatolásával - ugyancsak javasolható.

184. A kivonási javaslattal összefüggő döntéshez be kell szerezni a gépjárművet használó szakmai irányító szervezeti elem véleményét. A szakmai irányító szervek egyetértő véleménye hiányában a kivonásra nem kerülhet sor. A vélemények beszerzésére az ORFK GF MF intézkedik.

185. A nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szervek az értékesített gépjárművekről soron kívül írásban tájékoztatják az ORFK GF MF vezetőjét.

XI. FEJEZET

A SZOLGÁLATI GÉPJÁRMŰVEK RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATÁNAK ELLENŐRZÉSE

186. A szolgálati feladathoz igénybe vett szolgálati gépjármű szabály- és rendeltetésszerű használatának ellenőrzését[63]

a) a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező rendőri szerv vonatkozásában saját illetékességi területén a területi rendőri szerv ellenőrzési szolgálata, illetve a rendőri szerv vezetője által erre külön felhatalmazott;

b) az ORFK vonatkozásában az országos rendőrfőkapitány-helyettesek, valamint az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségbe tartozó szervezeti elemek vezetője által kijelölt;

c) a NEBEK igazgatója által kijelölt személy végzi.

XI/A. FEJEZET[64]

KÖZÚTI SZOLGÁLATI JÁRMŰ KÖZLEKEDÉSI BALESETE ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

186/A. A közúti szolgálati járművet érintő közlekedési baleset esetén a gépjármű vezetője - amennyiben azt az egészségi állapota lehetővé teszi - helyszíni rendőri intézkedést köteles kérni.

XII. FEJEZET

A SZOLGÁLATI JÁRMŰ HASZNÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ BÍRSÁG MEGFIZETÉSE

187. A szolgálati jármű használatával összefüggő bírság megfizetésére irányuló csekkszelvény üzemben tartó rendőri szerv részére történő megküldését követően a szolgálati gépjármű menetlevele alapján az üzemben tartó rendőri szerv intézkedik a járművezető kilétének megállapítására, és az állományilletékes parancsok nyilatkoztatja a járművezetőt a bírság kiszabásának alapjául szolgáló szabálysértés vagy szabályszegés elkövetésével, a felelősség elismerésével, továbbá a kiszabott bírság üzemben tartó rendőri szerv általi megfizetése esetén a bírság összegének kártérítési eljárás keretében történő megtérítésével kapcsolatban.[65]

187/A. Amennyiben a bírság alapjául szolgáló szabálysértést vagy szabályszegést elkövető járművezető nyilatkozik a felelősség elismeréséről és a kiszabott bírság megtérítésének vállalásáról, az üzemben tartó rendőri szerv intézkedik a bírság megfizetésére, valamint az így megfizetett bírság elkövető járművezető általi megtérítésére.[66]

187/B. Ha a gépjármű vezetője a szabálysértés vagy szabályszegés elkövetésének tényét nem ismeri el, felelősségét vitatja, büntethetőséget kizáró okra hivatkozik vagy a kiszabott bírság összegének megfizetését egyébként nem vállalja, úgy a szabálysértés vagy szabályszegés elkövetésével kapcsolatos személyi felelősség megállapítására irányuló eljárás lefolytatása indokolt, erre figyelemmel az üzemben tartó rendőri szerv a bírságot nem fizeti meg.[67]

187/C. Amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló szabálysértés vagy szabályszegés elkövetésére a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kötelezettség vétkes megszegésével történt, intézkedni kell a fegyelmi felelősség kivizsgálására.[68]

187/D. A 187/A-187/B. pontban foglaltaktól eltérően a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 21. § (1) bekezdés a)-g) pontjában foglalt jogsértéssel összefüggő eljárásban a szolgálati gépjármű menetlevele alapján intézkedni kell a járművezető adatainak első fokon eljáró közigazgatási hatósági szolgálat részére történő továbbítására.[69]

187/E. Amennyiben a szabályszegés elkövetésére szolgálati érdekből került sor, a Kkt. 21/A. § (3) bekezdése szerinti kimentés alkalmazásának kezdeményezéséről vagy annak mellőzéséről[70]

a) az ORFK esetén a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek személyi állománya tekintetében az országos rendőrfőkapitány, valamint a vezetése alatt álló szervezeti egységek személyi állománya vonatkozásában a bűnügyi, a rendészeti, a gazdasági és a személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes;

b) az alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek személyi állománya vonatkozásában a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője;

c) a NEBEK személyi állománya esetén az igazgató[71]

jogosult dönteni. E pont alkalmazásában a személyi állományba tartozónak kell tekinteni az 1. pont b) alpontja szerinti közfoglalkoztatottat is.

187/F. A Kkt. 21/A. § (3) bekezdése szerinti kimentés alkalmazásának kezdeményezéséről meghozott döntéséről a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező szerv vezetője és a NEBEK igazgatója 5 munkanapon belül jelentést terjeszt fel a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettesnek.[72]

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

188. Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

189.[73]

190.[74]

191. Ezen utasítás

a) 189. pontja a hatálybalépést követő 61. napon,

b) 190. pontja a hatálybalépést követő napon

hatályát veszti.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz

2. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz

3. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz[76]

3/A. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz[78]

4. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz

5.melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz[81]

6. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz[82]

6/A. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz[83]

7. melléklet a 70/2076. (IV. 25.) ORFK utasításhoz[84]

8. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz[85]

9. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz

10. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz

Robotzsaru "Gépjármű menetlevelek" funkcióval kinyomtatott etikett címke minta:

11. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz

12. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz

13. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz

Járműkategóriák futásteljesítmény-normái

14. melléklet a 10/2016. (IV. 25.) ORFK utasításhoz[86]