20/2015. (VII. 31.) BM utasítás

a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára a következő utasítást adom ki:

I. Általános rendelkezések

1. Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás személyi hatálya kiterjed

a)[1] a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szerveire, a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2022. (VI. 28.) BM utasítás 1. melléklet 4. függelék A) pontjában foglalt táblázat 1. és a B) pontjában foglalt táblázat 1-6. sorában felsorolt minisztériumi és önálló belügyi szervekre (a továbbiakban együtt: belügyi szerv),

b)[2] a belügyi szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban álló munkavállalóira (a továbbiakban együtt: munkavállaló), a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatottra, továbbá a belügyi szerv nyugdíjasára.

2. § Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed

a) a belügyi szerv által használt járművek (a továbbiakban: szolgálati jármű) igénybevételére;

b) a belügyi szerv munkavállalóinak saját tulajdonú járműveire a hivatali, szolgálati célú igénybevétel vonatkozásában.

3. § Az utasítás hatálya nem terjed ki a vízi-, valamint a légi járművekre, kivéve a jármű-nyilvántartási jegyzékben (a továbbiakban: nyilvántartási jegyzék) és a jármű-nyilvántartási adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) való szerepeltetést.

2. Értelmező rendelkezések

4. §[3] Az utasítás alkalmazásában:

1. adatbázis: a szolgálati járművek egyedi és naprakész nyilvántartását és adatlekérdezhetőségét biztosító elektronikus nyilvántartás;

2. főfoglalkozású gépjárművezető: a gépjárművezetői munkakör betöltésére kinevezett és alkalmazott munkavállaló;

3. gépjármű-forgalmazás: a szolgálati járművek indítása, érkeztetése, átadása, átvétele;

4. gépjármű-forgalmazó szakterület: a szolgálati járművek indítását, érkeztetését, átadását, átvételét végző szervezeti egység, szervezeti elem;

5. gépjármű-szakterület: a belügyi szerv gazdasági szervezetének szakágazata;

6.[4] gépjármű-szakterület minisztériumi irányító szervezeti egysége: a minisztérium BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztálya;

7. igazolvány: a belügyi szerv által használt szolgálati gépjárművet és szolgálati hajót vezető és a gépjárművezetést oktató személy képzési követelményeinek megállapításáról szóló 18/2016. (VIII. 16.) BM utasítás 2. § 6. pontjában meghatározott igazolvány;

8. járműfenntartó szerv: az a belügyi szerv, amely a rendelkezésére álló költségvetéséből szolgálati, hivatali feladatok ellátásához szolgálati járművet üzemeltet, függetlenül a szolgálati járművek darabszámától, fajta- és típusösszetételétől, tulajdonjogától és a nyilvántartási jegyzékkészítési kötelezettségtől;

9. kiemelt vezetői beosztást betöltő munkavállaló:

a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 114. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kiemelt vezetői beosztást,

b)[5] a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. §-a szerinti magasabb vezetői megbízást betöltők közül a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet] 2. melléklet A) pont 1., 2., valamint 3. alpontjában és a B) pont 2. alpontjában meghatározott munkakört,

c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó központi hivatal vezetőjének helyettesi munkakörét,

d)[6] az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: lasz.) 31. § (2) bekezdése szerinti, magasabb vezetői állásnak minősülő munkakört

10. középvezetői beosztást betöltő munkavállaló:

a) a Hszt. 114. § (2) bekezdés b) pontja szerinti középvezetői beosztást,

b)[7] a Kjt. 23. §-a szerinti magasabb vezetői megbízást betöltők közül a 391/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 2. melléklet A) pont 5. alpontjában és a B) pont 3. és 4. alpontjában meghatározott munkakört,

c) a Kttv. hatálya alá tartozó vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselők közül a főosztályvezetői munkakört,

d)[8] az Iasz. 31. § (2) bekezdése szerinti, magasabb vezetői állásnak nem minősülő főosztályvezetői, hivatalvezetői munkakört

e)[9] a Kttv. szerinti politikai főtanácsadói munkakört

11. nyilvántartási jegyzék: a feladatellátáshoz szükséges szolgálati járműállományról - a járművek rendelkezésre állásától függetlenül - készített kimutatás;

12. személyvédelmi célú biztonsági jármű: védett személy személyszállítási feladatát ellátó és kísérésében részt vevő normál vagy különleges védőberendezéssel ellátott (páncélozott) szolgálati jármű;

13. szolgálati jármű fedett célú használata: a szolgálati jármű olyan feladatra történő igénybevétele, amely során a szolgálati járműnek vagy a gépjárművezetőnek az okmánya fedő adatot tartalmaz;

14. ügyintézői gépjárművezető: a szolgálati jármű vezetésére jogosító, a belügyi szerv által használt szolgálati gépjárművet és szolgálati hajót vezető és a gépjárművezetést oktató személy képzési követelményeinek megállapításáról szóló 18/2016. (VIII. 16.) BM utasításban meghatározottak szerint elvégzett képzés, továbbképzés alapján kiállított igazolvánnyal vagy képzési igazolással rendelkező, nem főfoglalkozású gépjárművezető munkavállaló, aki a belügyi szervnél érvényben lévő igénybevételi rend szerint, esetileg meghatározott időpontban és útvonalon vagy adott szolgálati járműre szóló használati engedéllyel használja a részére kijelölt és átvett szolgálati járművet, és végzi az annak kezelésével járó, előírt feladatokat.

II. Részletes rendelkezések

3. A gépjármű-szakterület rendeltetése, szervezeti egységei és azok feladata

5. § A gépjármű-szakterület rendeltetése, főbb feladatai:

a) a belügyi szerv személy- és anyagszállítási igényeinek kielégítéséhez, valamint egyéb különleges szakmai feladatok ellátásához szükséges szolgálati járműveket biztosítja, és ellátja a szolgálati járműállomány fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat;

b) biztosítja a nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott szolgálati járműállomány rendeltetésének megfelelő rendelkezésre állását;

c) kezeli az adatbázist;

d) szervezi a szolgálati járművek forgalmazását, bonyolítja a feladatkörébe tartozó személy- és anyagszállításokat;

e) biztosítja a szolgálati járművek üzemképességének, műszaki színvonalának fenntartását, az üzemeltetéshez szükséges anyagokat, eszközöket, szolgáltatásokat;

f) ellenőrzi a szolgálati jármű-igénybevételek jogosságát, a szolgálati járművek rendeltetésszerű használatát.

6. § A minisztérium BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztálya (a továbbiakban: BM MFO) feladatkörében[10]

a) kidolgozza a minisztérium és a belügyi szerv szolgálati járműállományának üzemeltetésével kapcsolatos szakmai szabályozásokat, intézkedéseket;

b) véleményezi a belügyi szerv gépjármű-szakterületére vonatkozó szakmai szabályozóit;

c) véleményezi a belügyi szerv gépjármű-utánpótlási és -fejlesztési tervét, és elvégzi - a minisztérium Rendészeti Koordinációs Főosztályával egyeztetve - az ezzel kapcsolatos minisztériumi szintű koordinációt;

d) a Gazdasági Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: GHÁT) - a rendészeti szerveket érintően a minisztérium Rendészeti Államtitkárságával egyetértésben - jóváhagyja a járműfenntartó tevékenység gyakorlását és a gépjárműjavító-műhelyek üzemeltetését és hatósági engedélyhez kötött fejlesztését;

e) a miniszter megbízása alapján közreműködik a gépjármű-szakterületet érintő ellenőrzésben;

f) kezeli a minisztérium hivatali szervei részére szolgálati célú használatra, a minisztérium munkavállalói részére tartós magáncélú igénybevételre, valamint a minisztérium munkavállalója részére személyes gépkocsihasználatra biztosított szolgálati járművek adatbázisát.

7. § A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv feladatai:

a) irányítja és felügyeli az alárendeltségébe tartozó járműfenntartó szerv szolgálati jármű-forgalmazási és járműjavítási tevékenységét, meghatározza a szakbeosztottak munkaköri feladatait, indokolt esetben kezdeményezi a gépjármű-szakterület szervezeti módosítását;

b) kezeli a belügyi szerv nyilvántartási jegyzékét, az adatbázist, indokolt esetben javaslatot tesz a mennyiségi és minőségi összetétel változtatására és a szolgálati járművek ideiglenes átcsoportosítására;

c) intézkedéseket tesz a szolgálati jármű gazdaságos üzemeltetésének biztosítására;

d) kialakítja és jóváhagyásra előterjeszti a szolgálati jármű teljesítmény-, üzemeltetési, fenntartási és költségnormákat, és szükség szerint kezdeményezi azok módosítását;

e) szabályozza a belügyi szerv gépjárműjavító-műhelyének tevékenységét;

f) szervezi és végrehajtja - a belügyi szerven belüli sajátosságoknak megfelelően - a gépjármű-szakterületen dolgozók továbbképzését;

g) kezdeményezi a gépjármű-szakterület valamennyi tevékenységére kiterjedő ellenőrzést, és intézkedéseket tesz az észlelt rendellenességek megszüntetésére;

h) a szolgálati járműállomány korszerűsítésének szem előtt tartásával tervezi, szervezi és irányítja a járműbeszerzést a megfelelő jogszabályi keretek betartásával;

i) a BM MFO felé eleget tesz elszámolási és jelentéstételi kötelezettségeinek.

8. § A járműfenntartó szerv feladatai:

1. felméri és biztosítja a szolgálati feladatok zavartalan ellátásához szükséges szolgálati jármű-, üzemanyag-, alkatrész- és anyagszükségletét, valamint a járműállomány üzemeltetéséhez, üzemben tartásához szükséges szolgáltatásokat;

2. végzi a nyilvántartási jegyzékben és a jóváhagyott költségvetésben biztosított keretek között a végrehajtó szerv részére az ellátási, gazdálkodási feladatokat;

3. a felettes szervek iránymutatásainak figyelembevételével kidolgozza a járműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a járműjavítás és karbantartás előírt színvonalát és a szolgálati járművek üzemeltetésére és javítására a járműgyártók által megadott technológiai előírások betartását;

4. szabályozza a helyi gépjárműjavító-műhely tevékenységét a működést biztosító engedélyek alapján;

5. figyelemmel kíséri a szolgálati járműállomány kihasználtságát, szükség szerint javaslatot tesz szerven belüli átcsoportosításra;

6. hatékonyan gazdálkodik a rendelkezésére álló költségvetési részelőirányzatokkal, indokolt esetben javasolja a keretek átcsoportosítását, intézkedéseket tesz a fenntartási költségek csökkentésére;

7. megszervezi a szolgálati járművek igénybevételének, forgalmazásának tervszerű rendjét, lebonyolítja a hatáskörébe tartozó szállítási feladatokat;

8. biztosítja a szolgálati járművek üzem- és közlekedésbiztonságának fenntartását a rendszeres karbantartás, javítás megszervezése és végrehajtása útján;

9. ellátja a gazdálkodással járó általános tárolási, nyilvántartási, elszámolási, selejtezési, értékesítési, ellenőrzési szakfeladatokat;

10. követi a szolgálati járműállomány - nyilvántartási jegyzék szerinti - alakulását, változását, szükség szerint kezdeményezi a nyilvántartási jegyzék módosítását;

11. kezeli az adatbázist;

12. megszervezi, és az informatikai eszközök, módszerek felhasználásával végzi a menet- és műhelynyilvántartások vezetését, a kilométer-teljesítmény, a ráfordítási és költségfelhasználási adatok gyűjtését, eleget tesz a jelentési és elszámolási kötelezettségének;

13. intézkedik a szolgálati járművek esetében előírt műszaki felülvizsgálatok elvégzéséről;

14. kezdeményezi a szolgálati célra alkalmatlanná vált szolgálati járművek használatból való kivonását, selejtezését vagy hasznosítását;

15. ellenőrzi a szolgálati járművek igénybevételének jogosságát, rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, karbantartottságát.

4. Személyhez kapcsolódó kötelezettségek, feladatok

9. § A gépjármű-szakterület vonatkozásában a belügyi szerv vezetője

a) jóváhagyja az általa vezetett belügyi szerv nyilvántartási jegyzékét, gondoskodik az abban rögzített szolgálati járművek rendelkezésre állásáról, intézkedik azok optimális elosztásáról - szükség esetén - szerven belüli átcsoportosításáról;

b) szabályozza - az utasításban előírtak figyelembevételével - a gépjármű-szakterület ellátásának, a szolgálati járműállomány igénybevételének, forgalmazásának és vezetésének rendjét;

c) biztosítja a szolgálati járművek

ca) szabályszerű igénybevételének, rendeltetésszerű használatának feltételeit,

cb) megfelelő műszaki színvonalon tartását,

cc) gazdaságos üzemeltetésének, fenntartásának feltételeit,

cd) az utasítás szabályainak megfelelő biztonságos tárolását;

d) rendelkezik a munkavállalók részére biztosított magáncélú kilométerkerettel, a 8. és 9. alcím alapján kidolgozza a szolgálati jármű magáncélú igénybevétele engedélyezésének szerven belüli rendszerét és annak alkalmazását;

e) meghatározza a feladatokat a gépjármű-szakterület részére a személy- és anyagszállítások - szolgálati feladatokhoz igazodó - tervszerű végrehajtásához, gondoskodik a szolgálati járművek, az üzemeltetéssel kapcsolatos anyagok tárolásához, műszaki kiszolgálásához szükséges elhelyezési területek biztosításáról;

f) rendszeresen beszámoltatja a gépjármű-szakterület vezetőjét a szakterület működéséről, ellátottságáról, szükség esetén intézkedik a nehézségek megszüntetéséről;

g)[11] megszervezi a gépjármű-szakterület tevékenységének ellenőrzését, kiemelten a szolgálati jármű 90. § és 3. melléklet szerinti igénybevételét;

h) ellenőrzi a szolgálati jármű-igénybevétel jogosságát, a szolgálati jármű rendeltetésszerű használatát, üzem- és közlekedésbiztonsági állapotának fenntartását, az adatbázis kezelését és a gépjármű-szakterületre vonatkozó szabályozók betartását;

i) meghatározza a gépjármű-szakterület tevékenységével összefüggő adatszolgáltatási, adatbázis-kezelési kötelezettség követelményeit;

j) meghatározza a szolgálati jármű átadás-átvételéhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat;

k) egyedi döntés alapján a gépjármű-szakterület hatáskörébe utalhatja a vízi és légi járművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat;

l) szabályozza a telephelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) előírásainak figyelembevételével;

m) dönt a különböző forgalmi üzemeltetési formák bevezetésének szükségességéről;

n) felelős a szolgálati jármű folyamatos hadrafoghatóságáért, ennek érdekében megszervezi a szolgálati járművek tervszerű és gazdaságos javítását, karbantartását és üzemeltetését.

10. § A belügyi szerv gépjármű-szakterületének irányításáért felelős szervezeti egység vezetőjének (a továbbiakban: gazdasági vezető) feladatai:

1. a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével megszervezi és irányítja a gépjármű-szakterület munkáját, hatáskörén belül gondoskodik a feladat-végrehajtás feltételeinek megteremtéséről;

2. megszervezi és irányítja a középtávú, valamint a hosszú távú gépjármű-fejlesztési tervjavaslatok kidolgozását;

3. elbírálja a nyilvántartási jegyzéktől és a normaelőírásoktól - mennyiségben és ütemezésben - eltérő belügyi szerven belüli szolgálati jármű- és anyagigényeket;

4. javaslatot tesz a nyilvántartási jegyzék és a normaelőírások módosítására, ehhez kapcsolódóan a költségvetési keretek indokolt átcsoportosítására és biztosítására;

5. biztosítja a működő gépjárműjavító-műhely működéséhez szükséges berendezéseket, szerszámokat és műszereket, a járműjavításban dolgozók részére a munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges típusismeret megszerzését;

6. figyelemmel kíséri a szolgálati járműállomány és alkatrészkészletek alakulását, intézkedik az elfekvő készletek felhasználásáról, és ellenőrzi az értékesítések szabályszerű lebonyolítását;

7. irányítja a szolgálati jármű-igénybevétel, -forgalmazás belügyi szerven belüli kialakítását;

8. elbírálja a hatáskörébe tartozó szolgálati jármű használatára vonatkozó igényléseket;

9. segíti a gépjármű-szakterület vezetőjét a jogosulatlan igénybevételek megelőzésében, a közlekedési balesetekhez vezető okok feltárásában, a jogosulatlan igénybevételek észlelése esetén saját hatáskörben kezdeményezi a fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatását;

10. a munkavállalók tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő járművek szolgálati célú igénybevételére tett javaslatokat véleményezi, azok elbírálásában eljár;

11. biztosítja a gépjármű-szakterületen dolgozók szakmai képzésen való részvételét, szervezeti szinten megszervezi a szakmai továbbképzéseket, és ellenőrzi azok megtartását;

12. rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerv vezetőjét a szolgálati jármű-ellátottságról, a szolgálati járművek állapotáról, használatáról, a szállítási szükségletek alakulásáról;

13. figyelemmel kíséri a gépjármű-szakterület működését, a részére előírt ellenőrzések keretében figyelemmel kíséri a személy- és anyagszállítások szervezését, az igénybevételek jogosságát, a szolgálati járműállomány kívánt műszaki színvonalon tartását;

14. a szolgálati járműben keletkezett valamennyi kár kivizsgálása vonatkozásában lefolytatja a hatáskörébe utalt eljárásokat (biztosítás ügyintézése, szakértő megbízása, kárösszeg megállapítása);

15. kijelöli a különböző forgalmi üzemeltetésekre a szolgálati járműveket és az azok igénybevételére jogosult szerveket;

16. a gépjármű-szakterület vezetőjének a gépjármű-szakterület szabályozása tekintetében tett javaslatát jóváhagyásra felterjeszti a belügyi szerv vezetőjének a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv esetében.

11. § A belügyi szerv gépjárműszakterület-vezetőjének feladatai:

1. munkaterületenként megszervezi a gépjármű-szakterület dolgozóinak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a munkájukat;

2. összeállítja a belügyi szerv gépjárműszakanyag-szükségleti tervjavaslatait az érvényes gépjárműnormák, a rendelkezésre álló gépjármű-igénybevételi, -üzemeltetési, ráfordítási adatok, tényszámok és a megadott irányelvek alapján;

3. irányítja az alkatrészek, anyagok beszerzését, szervezi a megrendelések időben történő, választék szerinti feladását, a teljesülések követését, gondoskodik a beszerzett gépjárműszakanyagok beszállításáról, nyilvántartásba vételéről;

4. szervezi a szolgálati jármű-, alkatrész-, üzem- és kenőanyag-ellátást;

5. kidolgozza a szolgálati jármű-igénybevétel, az ügyintézői és a taxirendszerű forgalmi üzemeltetés szerven belüli rendszerét, bonyolítja a személy- és anyagszállításokat;

6. koordinálja a jármű-igénybevételek megvalósulását, biztosítja a szolgálati járművek gazdaságos kihasználását, és ahol az indítószolgálat a gépjármű-szakterülethez tartozik, az indítószolgálat működését;

7. feladatkörében intézkedéseket tesz a jogosulatlan szolgálati jármű-igénybevételek megakadályozására, a jogosulatlan igénybevételek esetében intézkedik a fegyelmi és kártérítési eljárás megindításáról;

8. javaslatot készít a munkavállalók részére a magáncélra biztosított kilométerkeretek szerven belüli elosztására, nyilvántartja a felhasznált kilométereket, gondoskodik a térítési összegek kiszabásáról és elszámolásáról;

9. gondoskodik a szolgálati járművek műszaki és közlekedésbiztonsági megfelelőségének fenntartásáról, a karbantartások, javítások rendszeres elvégeztetéséről;

10. szakszerűen és gazdaságosan szervezi a gépjárműjavító-műhely tevékenységét, az előírt gépjármű- és technikai szemléket, időszakos műszaki vizsgákat, a javítások tapasztalatainak figyelembevételével felméri a javítási szükségletet, a javítási igényeket összehangolja a rendelkezésre álló műhelykapacitással, ütemtervet készít az időszakos karbantartási, javítási munkákra;

11. javaslatot tesz a korszerű karbantartási, javítási technológiák alkalmazására;

12. irányítja, elvégezteti, valamint a részére előírt esetekben és mértékben végzi a járműgazdálkodással járó tárolási, nyilvántartási, okmányozási, elszámolási, selejtezési, hasznosítási feladatokat;

13. az adott körülmények figyelembevételével meghatározza a szolgálati járművek rendszeres és napi tárolásának feltételeit, véleményezi a szolgálati járművek munkaidőn túli, telephelyen kívüli napi tárolásának engedélyezésére irányuló kérelmeket;

14. végzi és elvégezteti a szolgálati járművek nyilvántartását az adatbázisban, a kilométer-teljesítmények, az alkatrész-anyagfelhasználások okmányozását, kialakítja az adatgyűjtések szerven belüli rendjét, összeállítja az előírt elszámolási, adatszolgáltatási jelentéseket;

15. figyelemmel kíséri az üzembentartási, fenntartási költségek alakulását, az esetleges költségátcsoportosításra és a ráfordítások csökkentésére intézkedéseket tesz;

16. előkészíti, illetve külön kijelölés alapján közreműködik a szolgálati célra alkalmatlanná vált szolgálati járművek és a feleslegessé vált alkatrészek, anyagok, műhelytechnikai berendezések használatból való kivonásában, hasznosításában;

17. kidolgozza a járműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a szolgálati jármű javításához és karbantartásához szükséges technológiai előírásokat, gondoskodik a korszerű gépjármű-vizsgálati módszerek bevezetéséről, szabályozza a gépjárműjavító-műhely tevékenységét, ellenőrzi a technológiai utasítások betartását;

18. ellenőrzi a gépjármű-igénybevételek jogosságát, a járműforgalmazás hatékony működését, a javításhoz történő alkatrész-felhasználások szükségszerűségét, továbbá raktározásuk rendjét;

19. figyelemmel kíséri a gépjárműjavító-műhelyekben keletkezett veszélyes hulladékok kezelését, a környezetvédelmi előírások figyelembevételével intézkedéseket tesz a veszélyes hulladékok szakszerű összegyűjtésére, tárolására és arra feljogosított szerv részére történő átadására;

20. nyilvántartja a gépjárműjavító-műhely rendszeres felülvizsgálatát, kalibrálást és hitelesítést igénylő eszközeit, szervezi ezek időszakos karbantartását és felülvizsgálatát;

21. kialakítja a gépjárműjavító-műhely megfelelő munkabiztonsági és környezetvédelmi szabályait, biztosítja azok folyamatos fenntartását.

12. § A belügyi szerv gépjármű-forgalmazó szakterület vezetőjének feladatai:

a) munkaterületén megszervezi a beosztottak munkáját, a szolgálati járművek szakszerű tárolását, biztosítja a szolgálati járművek üzemeltetéséhez szükséges okmányokat;

b) gondoskodik az indítónapló vezetéséről;

c) nyilvántartja a közlekedési baleseteket;

d) figyelemmel kíséri

da) a szolgálati járművek műszaki állapotát, a napi karbantartás elvégzését, a kötelező technikai szemlék időben történő végrehajtását,

db) a szolgálati járművek időszakos műszaki vizsgájának esedékességét és annak végrehajtását,

dc) a szolgálati járművek üzemanyag-fogyasztásának alakulását;

e) intézkedik a meghibásodott és a megengedhetőnél magasabb üzemanyag-fogyasztással közlekedő szolgálati jármű javításra történő átadásáról;

f) rendszeresen ellenőrzi a garázsból kirendelt szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági állapotát, a KRESZ által előírt felszereltségét, a biztonsági és jelzőberendezések működését, intézkedik a felmerült hiányosságok megszüntetéséről;

g) igény esetén közreműködik a gépjárművezetők szakmai továbbképzésében;

h) rendszeresen ellenőrzi a szolgálati jármű menetokmányainak előírás szerinti vezetését, a szolgálati jármű tárolását és szakszerű karbantartását, a biztonsági és munkavédelmi előírások betartását, szükség esetén intézkedést tesz a rendellenességek megszüntetésére;

i) negyedévente összesíti a szolgálati jármű hajtó- és kenőanyag-felhasználását.

13. § A belügyi szerv kijelölt raktárosának feladatai:

a) a szakanyagi speciális előírások figyelembevételével tárolja és kezeli a belügyi szerv szolgálati járművének üzemeltetéséhez és javításához szükséges alkatrészeket, anyagokat;

b) a számviteli előírások betartásával végzi a járműalkatrészek, anyagok bevételezését és kiadását, valamint azok bizonylatolását;

c) átveszi a bevont, és csereként leadott alkatrészeket, anyagokat, és gondoskodik a selejtezésre kötelezettek visszavételezéséről;

d) figyelemmel kíséri a raktári készletek alakulását, szükség esetén kezdeményezi az anyag- és alkatrészkészletek feltöltését, beszerzését;

e) végzi az anyagok és alkatrészek bevételezés előtti minőségi és mennyiségi ellenőrzését, ellenőrzi a szükséges megfelelőségi tanúsítványok, biztonsági adatlapok meglétét.

14. § A belügyi szerv gépjárműjavítóműhely-vezetőjének, technikusának feladatai:

a) naprakész ismeretekkel rendelkezik a belügyi szervnél üzemeltetett és a gépjárműjavító-műhelyben javított szolgálati jármű karbantartási, javítási, műszaki vizsgáztatási rendszeréről, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról;

b) irányítja a napi karbantartási, javítási munkát, abban személyesen közreműködik, és tapasztalatait átadja munkatársainak;

c) kialakítja a munkaidő és a műhelyfelszerelések hatékony kihasználását biztosító munkamódszert, feladatmegosztást;

d) intézkedik a javításra beérkező szolgálati jármű dokumentált átvételéről, meghatározza a javítási részfeladatokat, jóváhagyja az alkatrész- és anyagigényt, ellenőrzi a javítások szakszerűségét, gondoskodik a javított szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági ellenőrzéséről;

e) javaslatot tesz a belügyi szerv gépjárműjavító-műhelyében nem, vagy csak gazdaságtalanul javítható szolgálati jármű külső javításba adására;

f) elbírálja a szolgálati jármű javítása során kiszerelt alkatrészek további használhatóságát és javíthatóságát;

g) gondoskodik a gépjárműjavító-műhelyre vonatkozó speciális, valamint a munkaidő és az anyagfelhasználási nyilvántartás, elszámolás vezetéséről;

h) elvégzi a szakmai továbbképzés keretében részére előírt feladatokat;

i) rendszeresen tájékoztatja a gépjármű-szakterület vezetőjét a gépjárműjavító-műhely munkájáról, a karbantartások, javítások végrehajtásáról, adatokat szolgáltat a belügyi szerv gépjármű-javítási szükségleteinek felméréséhez;

j) kialakítja a gépjárműjavító-műhely munkabiztonsági és környezetvédelmi rendszabályait, a veszélyes hulladékok tárolási és nyilvántartási rendjét.

15. § A gépjárműszerelő feladatai:

a) megismeri és folyamatosan frissíti a belügyi szervnél üzemelő szolgálati járművek típusairól, szerkezeti sajátosságairól, javításának módjáról, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási, javítási előírásokról szóló ismeretanyagait;

b) szakszerűen végzi a szolgálati jármű technikai ellenőrző vizsgálatát és javítását;

c) elszámol a vételezett karbantartó, javító anyagokkal, továbbá a javítás során kiszerelt csereköteles anyagokkal, alkatrészekkel;

d) rendeltetésének megfelelően használja, kezeli és karbantartja a gépjárműjavító-műhely berendezéseit, felszereléseit és a szerszámokat.

16. § Az ügyintézői gépjármű-szakfelelős feladatai:

a) köteles naprakész ismeretekkel rendelkezni a szolgálati járművek karbantartásáról, a javítás rendszeréről, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról;

b) szabályozott rendszerben végrehajtja a szolgálati jármű üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatosan részére előírt feladatokat;

c) figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó szolgálati járművek műszaki állapotát, gondoskodik azok állandó üzemképességének és üzembiztonságának fenntartásáról;

d) az indulás előtt megvizsgálja a szolgálati jármű KRESZ-ben előírt műszaki, közlekedésbiztonsági felszereltségét, a biztonsági fény- és jelzőberendezések működését;

e) koordinálja és végzi a hatáskörébe utalt szolgálati járművek technikai kiszolgálásra, javításra történő átadás-átvételét;

f) figyelemmel kíséri a napi karbantartás végrehajtását és a javítási ütemtervben meghatározott időpontban elvégzi vagy elvégezteti a műszaki, technikai ellenőrző vizsgálatokat;

g) megszervezi a szolgálati jármű ügyintézők közötti átadás-átvételének végrehajtását;

h) gondoskodik az ügyintézői szolgálati jármű napi forgalmazást követő tárolásáról és tisztításáról;

i) rendszeresen ellenőrzi a gépjármű-menetlevéltömb (a továbbiakban: menetlevél) kitöltését és a hibabejelentéseket, összesíti az üzemanyag-felhasználást, végzi az elszámolással járó adminisztratív feladatokat;

j) az ügyintézői gépjárművezető figyelmét felhívja a szabályok betartására, az észlelt rendellenességek megszüntetésére.

17. § A gépjárműindító vagy ezzel a feladattal megbízott szakbeosztott feladatai:

a) ismeri a szolgálati jármű igénybevételére, forgalmazására és igénybevételének dokumentálására vonatkozó előírásokat;

b) vezeti a gépjárműindító naplót, végzi a szolgálati jármű indítását, érkeztetését, a menetlevél kezelését, valamint - munkaköri feladat esetén - elvégzi a kiadott üzemanyag elszámolásával járó feladatokat;

c) nyilvántartja a szolgálati jármű igénybevételére vonatkozó kirendeléseket, és ennek megfelelően biztosítja a szolgálati jármű forgalmazását;

d) a szolgálati jármű indítása előtt meggyőződik a főfoglalkozású, valamint az ügyintézői gépjárművezetőnek az adott szolgálati jármű vezetésére való jogosultságáról, az előírt menetokmányok meglétéről, előírás szerinti vezetéséről;

e) meggyőződik a telephelyre történő be- és kilépés jogosultságáról;

f) amennyiben észleli, hogy az átvevő személy szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt áll, vagy egyéb, a gépjárművezetésre való alkalmatlanság esetében megtagadja és megakadályozza a szolgálati jármű indítását, és ezt azonnal jelenti a felettes vezetőjének.

18. § A főfoglalkozású gépjárművezető feladatai:

a) vezeti a menetlevelet és elszámolja a teljesített kilométert, a szolgálati jármű üzemeltetése közben felhasznált üzemanyagot;

b) felelős a napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének feltüntetéséért, valamint a megkülönböztető jelzések használatának, a belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért;

c) ismeretekkel rendelkezik a felelősségére bízott szolgálati jármű szerkezetéről, elvégzi az előírt napi karbantartást és a kisebb javításokat, a javítási ütemtervben meghatározott időben gondoskodik a technikai ellenőrző vizsgálatok elvégzéséről, nagyobb meghibásodás esetében kezdeményezi a szolgálati jármű javíttatását;

d) ismeri a belügyi szerv üzemeltetésében lévő szolgálati jármű forgalmazására, igénybevételére, vezetésére vonatkozó előírásokat, gondoskodik a szolgálati jármű megfelelő őrzéséről és biztonságos elhelyezéséről;

e) a szolgálati jármű átadás-átvétele alkalmával szakszerűen elvégzi a szolgálati jármű műszaki, közlekedésbiztonsági átvizsgálását, a szolgálati járműhöz tartozó felszerelések, tartozékok átadás-átvételét;

f) rendszeresen figyelemmel kíséri az általa vezetett szolgálati jármű üzemanyag-fogyasztását, és - a normához képest - az észlelt túlfogyasztást azonnal jelenti a felettes vezetőjének;

g) a jogtalannak vélt igénybevételre felhívja a kirendelő vagy a vele utazó vezető figyelmét, és jelenti felettes vezetőjének;

h) rendszeresen bővíti szakmai ismereteit, részt vesz a továbbképzéseken;

i) a szolgálati járművel való elindulás előtt ellenőrzi a jármű közlekedésben való részvételi feltételeinek meglétét, meggyőződik a hajtó- és kenőanyag mennyiségéről, a jármű épségéről, a tartozékok meglétéről;

j) a szolgálat befejezése után átvizsgálja a szolgálati járművet, hogy abban nem maradtak-e ottfelejtett idegen tárgyak.

19. § Az ügyintézői gépjárművezető feladatai:

a) ismeretekkel rendelkezik az általa vezetett szolgálati járműtípusra vonatkozó alapvető kezelési és műszaki előírásokról;

b) az arra meghatározott helyen (telephelyen, garázsban, szolgálat átadás-átvételének helyén) és módon átveszi, és az igénybevétel után átadja a szolgálati járművet;

c) a szolgálati jármű igénybevétele előtt elvégzi az előírt ellenőrzéseket, meggyőződik a jármű közlekedésbiztonságáról, a jelzőberendezések megbízható működéséről, a gumik állapotáról, és az észlelt hibákat jelzi az ügyintézői gépjármű-szakfelelősnek;

d) a szolgálati szállítási feladatokat a legrövidebb időn belül, biztonságosan, a közlekedési szabályok betartásával végrehajtja;

e) a szolgálati jármű működési rendellenességének észlelése esetén köteles a közlekedési szabályok betartásával a lehető leghamarabb megállni, és amennyiben lehetséges, a hiba okát megállapítani;

f) a kisebb hibát - észlelését követően - az igénybevétel folytatása érdekében a helyszínen javítja vagy megjavíttatja;

g) az igénybevétel után a szolgálati járművet a telephelyen szolgálatot teljesítő gépjármű-szakfelelősnek vagy az ügyeletes szakbeosztottnak átadja, amennyiben a járműfenntartó szerv foglalkoztat ilyen személyt;

h) vezeti a menetlevelet, a felhasznált üzemanyagról - előírt időközönként - elszámol az ügyintézői gépjárműszakfelelősnek vagy az ezzel a feladattal megbízott munkavállalónak;

i) felelős a napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének dokumentálásáért és a megkülönböztető jelzések használatának - amennyiben arra jogosult -, a belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért;

j) a szolgálat befejezése után átvizsgálja a szolgálati járművet, hogy abban nem maradtak-e ottfelejtett idegen tárgyak.

20. § Annál a belügyi szervnél, amelynél a szervezeti struktúra, a felelősségi rend kialakítása e fejezettől eltérő kialakítást indokol, a belügyi szerv vezetőjének kell meghatároznia a munkavállalók felelősségi és feladat-végrehajtási rendjét a 126. §-ban meghatározottak szerint.

5. A szolgálati járművek üzemeltetése

21. § (1) A szolgálati jármű üzemeltetési formái:

a) személyes használatú üzemeltetés;

b) taxirendszerű üzemeltetés;

c) ügyintézői üzemeltetés;

d) készenléti üzemeltetés.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: Szolgáltató) által biztosított szolgálati jármű - az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szerint - szervezeti egység kizárólagos használatára kirendelhető.

22. § (1) A személyes használatú üzemeltetés során az arra feljogosított munkavállaló a szolgálati járművet szolgálati és magáncélból tartósan veheti igénybe főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy nélküle.

(2) Taxirendszerű üzemeltetés az arra kijelölt, főfoglalkozású gépjárművezető által vezetett szolgálatijármű igénybevétele.

(3)[12] Ügyintézői üzemeltetés a szolgálati jármű - főfoglalkozású gépjárművezetőn kívüli - igazolvánnyal rendelkező munkavállaló vezetésével történő igénybevétele.

(4) A készenléti üzemeltetés az arra kijelölt, főfoglalkozású gépjárművezető által vezetett közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszerben tartott szolgálati jármű igénybevétele. A készenléti üzemeltetéssel kapcsolatos igénybevételi, forgalmazási rendet - az ilyen üzemeltetési formát alkalmazó belügyi szerv - a 126. § szerinti szabályzatban határozza meg.

6. A szolgálati járművek igénybevétele

23. § (1) A járműfenntartó szerv által üzemeltetett szolgálati jármű vezetésére

a) a belügyi szerv saját állományába tartozó munkavállaló, a belügyi szervhez vezényelt munkavállaló, a társ belügyi szerv munkavállalója a 29. § a), b) és c) pontjában;

b) a minisztériumba vezényelt vagy a minisztérium állományába tartozó munkavállaló a 29. § a), b) és d) pontjában;

c) a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatott a 29. § a) és c) pontjában;

d) a büntetés-végrehajtási szerveknél fogvatartott (a továbbiakban: fogvatartott) - amennyiben a járművezetésre való jogosultsága nem korlátozott - a 29. § a) és e) pontjában

meghatározott feltételek együttes megléte esetén jogosult.

(2) A szolgálati jármű rendeltetése elsődlegesen a hivatali és szolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó személy- és teherszállítás, valamint a szolgálati érdekből történő utaztatás biztosítása.

(3) A vezényelt munkavállaló részére szolgálati járművet - a 46. § b) pontja kivételével - a vezényléssel érintett fogadó szerv biztosíthat.

(4) A belügyi szerv szolgálati járműigényének biztosítása érdekében - amennyiben a szolgálati járműigény szerven belül nem biztosítható - más belügyi szerv vezetőjéhez fordulhat a 38. §-ban meghatározott rendelkezések figyelembevételével.

(5) A szolgálati járművek használata során a járművet biztosító belügyi szerv eljárásrendjét és előírásait az utasításban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

(6) A szolgálati járművel csak az 1. § b) pont szerinti munkavállaló, a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatott, továbbá a belügyi szerv nyugdíjasa szállítható, kivéve

a) a szolgálati és munkaköri tevékenységgel összefüggő esetekben;

b) engedélyezett személyes gépkocsihasználat vagy magáncélú igénybevétel során;

c) a KRESZ által előírt segítségnyújtáskor.

(7) A szolgálati járművet vezető személy

a) köteles a járművet szakszerűen, rendeltetésszerűen vezetni;

b) köteles a napi munkavégzésre munkaképes állapotban jelentkezni;

c) ha vezetés közben álmosságot, rosszullétet érez, köteles azonnal jelezni a szolgálati jármű parancsnokának vagy utasának, szükség esetén megállni és pihenőt tartani, súlyosabb esetben a lehető legrövidebb úton segítséget kérni.

d) közlekedési baleset bekövetkeztekor a KRESZ vonatkozó szabályai mellett a 21. alcím szerint köteles eljárni.

(8) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szervek az általuk üzemeltetett szolgálati járművek igénybevételének rendjét, valamint a fogvatartottak által történő jármű-igénybevételt a 126. § szerinti szabályzatban határozzák meg ezen utasítás előírásait figyelembe véve.

24. § A szolgálati jármű igénybevétele lehet

a) hivatali, szolgálati célú (a továbbiakban együtt: szolgálati célú);

b) eseti magáncélú;

c) tartós magáncélú;

d) személyes gépkocsihasználatú.

25. § A külföldre vezényelt összekötő tisztek szolgálati és magáncélú szolgálati járműhasználatának rendjét az érintett belügyi szerv a 126. § szerinti szabályzatában határozza meg a belügyi szerv költségvetési lehetőségeinek figyelembevételével.

26. § A belügyi szerv által meghatározott arculattal vagy rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó berendezéssel felszerelt szolgálati jármű, valamint a híradó rendszergépjármű magáncélú használatra nem engedélyezhető.

27. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény és az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet alapján a díjfizetés alól mentesítettek kizárólag azokkal a szolgálati járműveikkel használhatják térítésmentesen a díjköteles útszakaszt, amelyek meghatározott adatait a jogosultság igazolásával előzetesen írásban vagy elektronikusan a gépjárműnyilvántartást vezető hatósághoz eljuttatták.

28. § Szolgálati jármű társadalmi célú, továbbá fénykép vagy filmfelvétel készítése céljából történő rendelkezésre bocsátását - az utasítás hatálya alá nem tartozó személy vagy szervezet részére - a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyezheti.

29. § A szolgálati jármű vezetésének feltételei a 23. § (1) bekezdésének figyelembevételével:

a) az adott jármű-kategóriára vonatkozó, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti érvényes vezetői engedély megléte;

b)[13] az igazolvány megléte;

c) a belügyi szerv vezetőjének vagy az általa kijelölt vezetőnek az engedélye;

d) a BM MFO vezetőjének engedélye;

e) megbízólevél.

30. §[14] Az igazolvány megszerzéséhez szükséges képzésen, továbbképzésen történő részvételt a belügyi szerv munkavállalója esetében a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető, a minisztérium munkavállalója esetében a BM MFO vezetője engedélyezi.

31. §[15] A szolgálati jármű vezetésére jogosító megbízás vagy igazolvány visszavonására a belügyi szerv által használt szolgálati gépjárművet és szolgálati hajót vezető és a gépjárművezetést oktató személy képzési követelményeinek megállapításáról szóló 18/2016. (VIII. 16.) BM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

32. § (1) A szolgálati járművel a telephelyet elhagyni csak a KRESZ által előírt feltételek megléte esetén, a jármű érvényes forgalmi engedélyével, a kötelező felelősségbiztosítást igazoló lappal, menetlevéllel, és a gépjármű-indítószolgálat tudomásával, az indítónaplóba történő bejegyzés szabályait betartva lehet.

(2) Ha a belügyi szerv gépjármű-indítószolgálattal nem rendelkezik, az e szolgálat feladatkörébe tartozó feladatok ellátását - a helyi körülményekre figyelemmel - a szolgálati jármű használatának engedélyezésével rendelkező vezetőnek kell megszerveznie.

33. § A szolgálati jármű, a hozzá tartozó dokumentáció és felszerelés átadás-átvételét, ellenőrzését a 126. § szerinti szabályzatban kell rögzíteni.

34. § A szolgálati járművek magáncélú igénybevétele a szolgálati feladatok ellátását nem akadályozhatja, nem hátráltathatja.

35. § Bérelt szolgálati jármű magáncélú igénybevételre nem biztosítható, kivéve ha a bérleti szerződés ezt megengedi.

36. § (1) A szolgálati jármű magáncélú használatának jogosultságát igazoló engedély egy példányát az igénybevétel időtartama alatt a szolgálati jármű menetlevelével együtt kell tárolni, kivéve ha a belügyi szerv vezetője ez alól műveleti érdek fennállása esetén felmentést ad.

(2) A szolgálati járművet jogosulatlanul magáncélra igénybe vevő személyt és a jogosulatlan használatot engedélyező vezetőt - amennyiben a fegyelmi felelősség vizsgálata indokolja - az okozott kár megtérítésére kell kötelezni. A kártérítés összege nem lehet kevesebb a 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti teljes térítési díjnál.

7. Szolgálati jármű szolgálati célú igénybevétele

37. § (1) Szolgálati célú igénybevételnek minősül a szolgálati jármű szolgálati feladat végrehajtására történő igénybevétele, továbbá a belügyi szervek kegyeleti tevékenységével összefüggésben a belügyi szervek által biztosított szolgálati jármű igénybevétele.

(2) A járműfenntartó belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető egyedi elbírálása alapján szolgálati útnak minősítheti:

a) a készenléti szolgálat idejére a lakás és a szolgálati hely közötti járműhasználatot;

b) a szolgálati hely (munkahely) változása esetén - amennyiben arra szolgálati érdekből kerül sor - legfeljebb 6 hónap időtartamra a lakás és a szolgálati hely (munkahely) közötti járműhasználatot;

c) a csoportos személyszállítást, ha a lakás és a szolgálati hely (munkahely) vagy az oktatási intézmény távolsága indokolttá teszi;

d) a hivatali, szolgálati érdekből történő költöztetést;

e) belföldi kiküldetés esetén - ha gazdaságossági szempontok alapján az igénybe vevő vezetője által javasolt -a kiküldetést megelőző hazautazást és telephelyen kívüli parkolást, illetve a kiküldetést követő hazautazást és a munkahelyre történő beutazást;

f) a rendkívüli esemény bekövetkezésekor vagy fontos szolgálati érdekből a lakhelyről (tartózkodási helyről) a szolgálati helyre, illetve a rendkívüli esemény helyszínére történő utazáshoz, a tartós magáncélú használatra engedélyezett szolgálati jármű igényjogosult általi járműhasználatát.

(3) Közösségi forrásból beszerzett, fenntartási kötelezettséggel terhelt vagy adományozott szolgálati jármű kizárólag a támogatási célnak megfelelő szolgálati feladat végrehajtására használható.

38. § (1) Szolgálati jármű szolgálati igénybevétel céljából a járműfenntartó belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyével biztosítható a nem belügyminiszter által irányított szerv, valamint a belügyi társszervek részére is.

(2) Az igénybevételi szándékot az igénylő szerv vezetője, minisztériumi igénybevétel esetén az igénylő minisztériumi szervezeti egység vezetője köteles írásban jelezni a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjének legkésőbb az igénybevételt 5 munkanappal megelőzően.

(3) A szolgálati jármű szolgálati igénybevétel céljából nem belügyminiszter által irányított szerv részére történő biztosítása esetén a 43. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes térítési díj fizetendő.

39. § A védett személyek közúton történő utazásbiztosításához szükséges járművek beszerzéséről szóló 1384/2015. (VI. 12.) Korm. határozat 2. pontjában biztosított forrásból beszerzett személyvédelmi célú biztonsági jármű kizárólag delegáció személyszállítási feladatát láthatja el vagy biztosíthatja biztonsági szempontból.

8. Szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele

40. § Eseti jelleggel szolgálati jármű magáncélú igénybevétele engedélyezhető

a) költözéshez, saját tulajdonú ház, lakás építéséhez, a gyógy- és üdülőhelyre családtagokkal együtt történő eljutáshoz, onnan lakóhelyre történő visszaszállításhoz, közeli hozzátartozó temetése esetén, közösségi, kulturális, sport célú utazáshoz, teherszállítási célra, különös tekintettel az igénylő szociális helyzetére;

b) egyéb magáncélra.

41. § (1) Szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét kérelmezheti

a) a belügyi szerv munkavállalója a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint;

b) a belügyi szerv nyugdíjasa a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint;

c) a belügyi szerv munkavállalóiból, nyugdíjasaiból álló munkahelyi közösség vagy az általuk létrehozott társadalmi szervezetek (szakszervezet, kulturális, sport- vagy szakmai egyesület, alapítvány és nyugdíjas klub) a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint;

d) egyéb állami szerv dolgozója a 42. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint, csak gépjárművezetővel.

(2) Az eseti magáncélú igénybevételt a szolgálati járművet biztosító belügyi szervtől más belügyi szerv munkavállalója is kezdeményezheti.

42. § (1) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjéhez felterjesztett engedélykérelem és a belügyi szerv vezetőjének vagy az általa kijelölt vezetőnek egyedi engedélye alapján (1. melléklet)

a) térítésmentesen, - a 40. § a) pontjában meghatározott esetekben - főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy a jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett[16]

aa)[17] a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv költségvetésének terhére, a szerv vezetője által az eseti magáncélú igénybevételre meghatározott évi kilométerkereten belül,

ab) a szolgálati járművet biztosító belügyi szerven kívüli, más belügyi szerv munkavállalójától érkezett igény esetén az igénylő munkáltatója költségvetésének terhére;

b)[18] kedvezményes térítési díjjal - a 40. § a) pontjában meghatározott esetekben - főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy a jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett;

c)[19] teljes térítési díj ellenében - a 40. § a) és b) pontjában meghatározott esetekben - főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy a jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett

biztosítható.

(2) A szolgálati jármű 41. § (2) bekezdése szerinti igénybevétele esetén a térítésmentes és kedvezményes igénybevétel során - a járműfenntartó belügyi szerv részéről - felmerülő költségek az igénylő munkáltatóját terhelik. Az igénylő munkáltatója nyilatkozni köteles a költségek viseléséről a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv felé a konkrét igénnyel kapcsolatosan.

43. § (1) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj meghatározása:

a) főfoglalkozású gépjárművezető nélkül történő igénybevétel esetén

aa) a kedvezményes térítési díj tartalmazza a járműtípus szerinti és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által közzétett üzemanyagár alapján számított hajtó- és kenőanyagköltség 1 kilométerre vetített összegével kalkulált, indulástól érkezésig megtett kilométer teljesítése alapján számolt díjat,

ab) a teljes térítési díj tartalmazza a járműfajtára vonatkozó, a tárgyévet megelőző évi önköltség 1 kilométerre vetített összegét, valamint az igénybevétel időpontjában érvényes, a NAV által közzétett üzemanyagár alapján számított hajtó- és kenőanyagköltség 1 kilométerre vetített összegével kalkulált, indulástól érkezésig megtett kilométer teljesítése alapján számolt díjat;

b) főfoglalkozású gépjárművezetővel történő igénybevétel esetén az a) pontban meghatározott térítési díjon felül a felmerülő egyéb költségek (gépjárművezetővel kapcsolatosan felmerülő személyi és járulékkiadásokat tartalmazó díj, ideértve a túlmunkát, túlszolgálatot, a szállás-, étkezési, kiküldetési költséget, a rendkívüli munkavégzés díját - a tárgyévet megelőző évi adatok alapján, órában vagy kilométerben meghatározva -, parkolási díj, a magánhasználat érdekében felmerült úthasználati díj) az igénybe vevőt terhelik.

(2) Amennyiben a belügyi szerv rendelkezik saját önköltség-számítási szabályzattal, az aa) és ab) alpont esetében az önköltség-számítási szabályzatban meghatározottak szerint kell a térítési díjat kiszámolni.

(3) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele során a díjköteles utak és az autópálya használatáért külön díjat nem kell fizetni akkor, ha a 27. §-ban foglaltak teljesültek.

44. § A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét igazoló engedély nyilvántartása a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység feladata.

45. § A Szolgáltató által biztosított szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele során a Szolgáltató eljárásrendje az irányadó.

45/A. §[20] A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője az ebben az alcímben foglaltaktól szigorúbb rendelkezést is megállapíthat a saját szabályzatában.

9. Szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele

46. §[21] (1) A járműfenntartó belügyi szerv tartós magáncélú igénybevételre a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) szerinti M1 járműkategóriába tartozó szolgálati járművet biztosíthat

a) a belügyi szerv saját állományába tartozó vagy a belügyi szervhez vezényelt munkavállaló (2/a. melléklet);

b) a minisztériumba vezényelt és a minisztérium állományába tartozó munkavállaló (2/b. melléklet) részére a 47. §-ban és a 48. §-ban meghatározottak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott járműkategóriától eltérő szolgálati jármű a miniszter engedélyével biztosítható.

47. §[22] A tartós magáncélú igénybevételre legfeljebb 135 kW motorteljesítményű szolgálati személygépkocsi biztosítható a 3. mellékletben meghatározott szolgálati jármű-kategóriák figyelembevételével[23]

a) a kiemelt vezetői beosztást betöltő munkavállaló részére, amennyiben személyes gépkocsihasználatra nem jogosult;

b) a középvezetői beosztást betöltő munkavállaló részére;

c) olyan személy részére, aki nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá, de számára a szolgálati feladatai ellátásához szolgálati jármű állandó használata - különös tekintettel a hivatali munkaidőn kívül végzett feladatok gyakoriságára - indokolt.

48. § (1)[24] A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét a 46. § a) pontja szerinti igény esetén a járműfenntartó belügyi szerv vezetője - amennyiben a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője a 126. § szerinti szabályzatban saját hatáskörébe nem vonja - vagy az általa kijelölt vezető, a 46. § b) pontja szerinti igény esetén a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI. 12.) BM utasítás (a továbbiakban: szervezeti és működési szabályzat) meghatározott vezető engedélyezheti.

(2) Az önálló belügyi szerv vezetője részére a szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét - kérelme alapján -a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető engedélyezheti.

(3) Az engedélyező szakmai vagy gazdasági okok alapján dönt az (1)-(2) bekezdés szerinti igény engedélyezéséről, a kiadott engedélyek visszavonásáról, korlátozásáról.

(4)[25] A tartós magáncélú igénybevétel eljárási, engedélyezési rendjét a belügyi szerv - az alárendeltségébe tartozó szerv tekintetében is - a 126. § szerinti szabályzatában köteles meghatározni.

49. § (1)[26] A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére vonatkozó engedéllyel rendelkezők a szolgálati járművet az 59. §-ban meghatározott térítési díj ellenében magáncélra havi 2000 kilométer erejéig használhatják - bel- és külföldön együttvéve - az önálló belügyi szerv vezetőjének kivételével.

(2) Az önálló belügyi szerv vezetőjének tartós magáncélú igénybevételére vonatkozó havi futásteljesítményét - az igényjogosult kérelme alapján - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető hagyja jóvá.

(3) A havi kilométerkeret összevonható, és göngyölítetten éves kilométerkeretként felhasználható.

(4)[27] A 2000 km-t meghaladó havi futásteljesítmény-igényre vonatkozó kérelem esetén az egyedi igény felterjesztése alapján az önálló belügyi szerv vezetője dönt a kérelem elbírálásáról.

50. § Az éves kilométerkeret személyre szól, az adott naptári évre vonatkozik, az esetleges kilométer-megtakarítás a következő évre nem vihető át, túllépése esetén - a túlteljesített kilométer vonatkozásában - a 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti teljes térítési díjat kell fizetni.

51. § A belügyi szerv vezetője a 49. §-ban meghatározott havi kilométerkeretnél kevesebbet is meghatározhat az általa irányított szerv vonatkozásában.

52. §[28] A 46. § szerint tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű esetében az igényjogosultat érintő kilométerkeret túllépéséről, továbbá az 5. melléklet szerint a tartós magáncélú igénybevétel megszüntetéséről, szüneteltetéséről, visszavonásáról szóló igényjogosulti nyilatkozat alapján a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység a nyilatkozat kézhezvételétől, illetve a kilométerkeret túllépésének megállapításától számított 5 munkanapon belül az igényjogosult illetményszámfejtő szakirányú szervezeti egységét értesíti.

53. § (1) A belügyi szerv üzemeltetésében lévő és a 46. § b) pontja szerinti tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű esetében az igényjogosult használati megállapodást köt a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjével vagy az általa kijelölt vezetővel a 4. melléklet szerint. A szolgálati jármű átadás-átvételéről az átadó szerv átadás-átvételi jegyzőkönyvet készít.

(2) A járműfenntartó szerv a 46. § b) pontja szerinti szolgálati jármű átadás-átvételét igazoló jegyzőkönyv másolatát a kiadást és a visszavételt követő 10 munkanapon belül megküldi a BM MFO-nak.

54. § (1) A tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó engedély visszavonásig érvényes.

(2) Az engedélyt vissza kell vonni:

a) pénzügyi fedezet hiánya esetén;

b) ha az igényjogosult az utasításban foglalt feltételeknek már nem felel meg;

c) ha az igényjogosult saját maga kéri;

d) ha az igényjogosult a tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó szabályokat megszegi.

e)[29] az engedélyező belügyi szervnél munkavállaló részéről fennálló munkavégzésével kapcsolatos jogviszony megszűnése esetén.

(3) Az engedély visszavonható, ha a járműfenntartó szerv vezetője - indoklással ellátott kérelemben - kezdeményezi.

(4) A visszavonás vagy szüneteltetés tényéről az igényjogosultnak az 5. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével 10 munkanapon belül kell tájékoztatnia a járműfenntartó belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egységet, valamint az illetményszámfejtő helyet.

(5) A 46. § b) pontja szerinti igénybevétel esetén a járműfenntartó belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető intézkedik a (4) bekezdés szerinti dokumentum BM MFO részére 15 munkanapon belül történő megküldéséről.

55. § A tartós magáncélú igénybevételre kiadott engedély csak az abban meghatározott forgalmi rendszámú, gyártmányú és típusú szolgálati járműre vonatkozik. Ha az engedélyben szereplő szolgálati jármű végleg lecserélésre kerül, a helyette kiadásra kerülő szolgálati jármű tekintetében ismét be kell nyújtani a tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó kérelmet, a korábbi engedély - másolatban történő - egyidejű megküldésével.

56. § A szolgálati járművek tartós magáncélú igénybevételéről szóló engedélyek és nyilatkozatok 6. melléklet szerinti nyilvántartása a járműfenntartó belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység feladata.

57. § A belügyi szervek által üzemeltetett és tartós magáncélú igénybevételre engedélyezett szolgálati jármű forgalomból 15 munkanapot meghaladó kiesése esetén (javítás, szervizelés stb.) a csere szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele céljából új kérelmet kell benyújtani.

58. § (1) A szolgálati jármű tartós magáncélra történő igénybevételének engedélyezése személyre szóló. A tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű vezetésére a tartós magáncélú igénybevétel során csak az engedéllyel rendelkező személy jogosult, a szolgálati jármű vezetése más személynek nem engedhető át.

(2) A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele alkalmával főfoglalkozású gépkocsivezető nem vehető igénybe.

(3) A jogosult részére a szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele során megtett kilométerek alatt keletkező üzemanyag-megtakarítás összege nem fizethető ki.

59. § A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételéért az igényjogosultnak havonta térítési díjat kell fizetnie a járműfenntartó belügyi szerv részére a következők szerint:

a) 1600 cm3 hengerűrtartalomig 17 000 Ft;

b) 1600 cm3 hengerűrtartalom felett 25 000 Ft.

60. § A járműfenntartó belügyi szerv az 59. §-ban meghatározott térítési díjtól magasabb díjat is megállapíthat.

61. § A fizetési kötelezettség

a) az igényjogosult részéről a tartós magáncélú igénybevételre átvett szolgálati jármű átvételi napjától áll fenn - a 2/a. vagy 2/b. mellékletek szerinti engedély jóváhagyása esetén -, mely a munkáltató által az igényjogosult illetményéből történő levonással kerül teljesítésre az igényjogosult felhatalmazása alapján;

b) az engedély visszavonása vagy az igényjogosult részéről az engedélyről való lemondás esetén az 5. mellékletben megjelölt visszavonás vagy lemondás napján szűnik meg az addig fennálló fizetési kötelezettség teljesítésével;

c) az engedélyben meghatározott szolgálati jármű ideiglenes - 15 munkanapot nem meghaladó - használhatatlansága esetén történő cserejármű biztosítása alatt nem növekedhet, figyelembe véve az 57. §-t.

62. § Ha a tartós magáncélú igényjogosult egybefüggő 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe a szolgálati járművet magáncélra, az igénybevétellel nem érintett egybefüggő időszakra az igényjogosultat fizetési kötelezettség nem terheli.

62/A. §[30] A szolgálati jármű tartós magáncélú használatára jogosító engedéllyel rendelkező munkavállaló a felmentési időszak alatt csak a munkavégzés idejére jogosult a szolgálati jármű magáncélú igénybevételére.

10. Saját tulajdonú jármű szolgálati célú igénybevétele

63. §[31] A szolgálati feladatok ellátásához a járműfenntartó belügyi szerv vezetője engedélyezheti a munkavállaló saját tulajdonú, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló, de a kérelmező által használt, továbbá a más tulajdonában lévő, de üzemben tartóként a forgalmi engedélyben a munkavállaló nevére bejegyzett jármű használatát (7. melléklet) - az általa meghatározott költségvetési keret erejéig - költségtérítés ellenében. A saját tulajdonú jármű szolgálati célú igénybevételéért fizetendő térítési díj a jogszabályokban meghatározott üzemanyag-alapnorma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV/3. pontja szerinti általános személygépkocsi-normaköltség összege, a járműre vonatkozó biztosítások engedélyezett igénybevételi időtartamra vonatkozó időarányos része, ezen felül saját jármű használatáért egyéb juttatás nem jár.

64. § A 10. alcímre vonatkozó részletszabályokat a belügyi szerv a 126. § szerinti szabályzatban köteles meghatározni.

11. Személyes gépkocsihasználat

65. § Személyes gépkocsihasználat a Kormányrendelet vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hszt. végrehajtási rendelet) szerint személyhez kötődően engedélyezett szolgálati jármű igénybevétele.

66. §[32] A miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár, kormánybiztos részére a Szolgáltató a Kormányrendelet alapján személyes gépkocsihasználatot biztosít. A helyettes államtitkár, miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök, miniszteri biztos, miniszterelnöki biztos, kormányhivatalok vezető-helyettesei, központi hivatalok vezetői, kormánymegbízott részére a Szolgáltató a Kormányrendelet alapján személyes gépkocsihasználatot biztosíthat. A Szolgáltató által biztosított szolgálati járművek használata, üzemeltetése során a Szolgáltató előírásai az irányadóak.

67. § Az országos parancsnok és helyettese, valamint az országos főigazgató és helyettese személyes gépkocsihasználata tekintetében a Hszt. végrehajtási rendelet szabályait kell alkalmazni.

68. §[33] A 67. § szerinti személyes gépkocsihasználatra a belügyi szerv használatában lévő, legfeljebb 135 kW motorteljesítményű személygépkocsi biztosítható.

12. Szolgálati járműországhatáron kívüli igénybevétele

69. §[34] (1) A Szolgáltató által biztosított szolgálati jármű tekintetében az országhatáron kívüli igénybevételre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségnek a Szolgáltató saját előírásai alapján kell eleget tenni.

(2) A járműfenntartó belügyi szerv által biztosított szolgálati jármű esetében az ország területének elhagyása engedélyhez kötött, a (4) és (5) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével. Az engedélyt a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető adhatja ki az igénybe vevő kérelmére.

(3) A (2) bekezdés szerint kiadott engedélynek tartalmaznia kell

a) a belügyi szerv megnevezését;

b) az igénylő nevét, rendfokozatát, szolgálati/munkahelyét, beosztását, útlevél-/személyiigazolvány-számát;

c) a szolgálati jármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát;

d) a kiutazás időtartamát, útvonalát az országok megjelölésével;

e) a kiutazás indoklását;

f) nemzetközi biztosítási kártya kiváltására vonatkozó információt.

(4) A miniszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szerv vezetője részére a belügyi szerv által biztosított szolgálati jármű országhatáron túli igénybevétele - ezen utasítás szerint - nem kötött engedélyhez és előzetes bejelentéshez.

(5) A belügyi szerv vezetője a fedett célra használt szolgálati jármű országhatáron kívüli igénybevétele esetére a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg a 126. §-ban meghatározott szabályzatban.

13. Szolgálati járműflotta célfeladatra történő biztosítása belügyi szervek közötti megállapodás alapján

70. § A belügyi szerv tekintetében felmerülő új célfeladat végrehajtása érdekében szolgálati járműflotta igénybevétele biztosítható. Amennyiben a célfeladattal érintett belügyi szerv nem rendelkezik szolgálati járműállománnyal, vagy a járműfenntartó belügyi szerv szolgálati járműállománya - kapacitás hiányában - a célfeladat végrehajtásához nem elegendő, a miniszter jóváhagyásával a belügyi szervek közötti, szolgálati járműflotta biztosítására vonatkozó egyedi megállapodás alapján szolgálati járműflotta biztosítható.

71. § A megállapodásban rögzíteni kell az érintett belügyi szervek megnevezését, a célfeladatot, a szolgálati járműflottára vonatkozó paramétereket, az üzemanyag-felhasználás és -elszámolás rendjét, a karbantartás, javítás, a szolgálati jármű átadás-átvételi eljárási rendjét, a célfeladat végrehajtásának konkrét vagy várható időtartamát.

72. § A megállapodást az érintett belügyi szervek vezetői írják alá, és a miniszter hagyja jóvá.

73. § A szolgálati jármű igénybe vevő részére történő átadás-átvétele a 8. melléklet szerinti engedély alapján - a jóváhagyott megállapodás mellett - biztosítható.

74. § (1) A 8. melléklet szerinti szolgálati jármű szolgálati célú igénybevételére vonatkozó engedélyt

a) a minisztérium és más belügyi szerv közötti megállapodás esetén a GHÁT vezetője;

b) a minisztérium kivételével a belügyi szervek közötti megállapodás esetén a szolgálati járművet igénybe vevő belügyi szerv vezetője

hagyja jóvá.

(2) A szolgálati jármű cseréje esetén a 8. melléklet szerinti engedélyt nem kell megújítani. A szolgálati járművet érintő változásról - a cseréjéről, végleges visszavételéről -, a változást követő 10 munkanapon belül a járműfenntartó köteles írásban tájékoztatni az igénybe vevő belügyi szervet.

(3)[35] A 8. mellékletben meghatározásra kerülő havi kilométerkeret összevonható és göngyölítetten éves kilométerkeretként felhasználható. Az éves göngyölített kilométerkeret elszámolásakor az esetleges kilométermegtakarítás a következő évre nem vihető át, indokolatlan túllépése esetén - a túlteljesített kilométer vonatkozásában - a 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti teljes térítési díjat kell fizetni.

(4)[36] A kilométerkeret túllépésével kapcsolatos indoklást - amennyiben szolgálati érdekből történt - az igényjogosult középszintű vezetői beosztást betöltő vezetője küldi meg a járműfenntartó belügyi szerv részére.

14. A szolgálati jármű és járműszakanyag tárolása

75. § (1) A szolgálati jármű és járműszakanyag telephelyen belüli tárolási körülményeinek kialakításáért a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető felelős.

(2) A szolgálati jármű telephelyen kívüli tárolását indokolt esetben a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyezheti.

76. § A telephely a szolgálati jármű és a járműszakanyagok sajátos és biztonságos tárolására, technikai kiszolgálására, karbantartására, a műszaki színvonal fenntartása, az üzembiztonság fokozása, az elhasználódás lassítása érdekében - lehetőség szerint a belügyi szerv objektumain belül - kialakított terület.

77. § A tárolóhely a szolgálati jármű elhelyezésére - szolgálati időn kívüli leállítása esetén - szolgáló terület.

78. § A járművek tárolásának rendje:

a) a Szolgáltató által biztosított szolgálati járművet a Szolgáltató által meghatározott telephelyen kell tárolni;

b) a járműfenntartó belügyi szerv által biztosított szolgálati járművet a járműfenntartó belügyi szerv vezetője által meghatározott telephelyen kell tárolni;

c) a szolgálati jármű magáncélú használatának engedélyével rendelkező személyek kötelesek a jármű elhelyezéséről gondoskodni.

79. § A szolgálati járművet az igénybevételt követően telephelyen, engedélyezett tárolóhelyen kell elhelyezni.

80. § (1) A szolgálati jármű használatának 30 napon túli szüneteltetése esetén a tárolás kizárólag telephelyen történhet.

(2) A rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt szolgálati járművet - a jármű javításával összefüggő tárolás kivételével - csak telephelyen lehet tárolni.

(3) Szolgálati járművet 30 napon túl telephelyen kívül tárolni kivételes, rendkívül indokolt esetben a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetőjének engedélyével lehet.

(4) Objektumon kívüli tárolás esetén a legközelebbi belügyi szerv telephelyén kell biztosítani a szolgálati jármű tárolását.

81. § Szolgálati szempontból indokolt esetben - a telephely és a lakóhely közötti közforgalmú járművön való utazás vagy a szolgálat késői időpontban történő befejezése, az utazási célhoz való korai indulás, onnan történő késői érkezés a gépjárművezető pihenőidejét nagymértékben lerövidítené - a tárolási helyet meghatározó vezető engedélyezheti a szolgálati jármű kijelölt telephelyen kívüli tárolását, ha a tárolás módja megfelel ezen alcímben meghatározott feltételeknek. Az engedélyezés tényét a menetlevélben rögzíteni kell.

15. A szolgálati járművek karbantartása, javítása

82. § Karbantartás alatt a szolgálati jármű mosását, tisztántartását, a folyadékszintek ellenőrzését és utántöltését, kenőanyaggal történő ellátását és mindazokat a munkálatokat kell érteni, melyek célja az üzemeltetés folyamán bekövetkező kopások, meghibásodások megelőzése, csökkentése, az üzembiztonság fenntartása és a közúti forgalomban való részvétel feltételeinek megteremtése.

83. § A szolgálati jármű karbantartása keretében el kell végezni

a) az indulás előtti;

b) szükség esetén menet közbeni;

c) a telephelyre, tároló helyre visszaérkezés utáni

ellenőrzést, karbantartást.

84. § (1) A gépjárművezető mielőtt a szolgálati járművel a telephelyről elindul, köteles a szolgálati jármű közúti közlekedésre való alkalmasságát (kormányberendezés, fékberendezések, folyadékszintek, olajnyomás, a gumiabroncsok, a kötelezően előírt világító és fényjelző berendezések állapotát, a hatósági jelzések meglétét, állapotát, valamint a jármű esztétikai állapotát) ellenőrizni.

(2) Műszaki meghibásodás bekövetkeztekor a gépjárművezető a telephelyről nem indulhat el, és a hibáról a szolgálati jármű tekintetében a forgalmazásért felelős személyt vagy a közvetlen vezetőjét haladéktalanul értesíteni köteles.

(3) Külsérelmi hiba észlelése esetén a gépjárművezető a hibáról felettes vezetőjét és a gépjármű-szakterület vezetőjét írásban értesíteni köteles.

85. § (1) A járműgyártók által meghatározott kilométer-teljesítmények elérését vagy a használati idő elteltét megelőzően - a műszaki és közlekedésbiztonság fenntartása érdekében - az adott járműtípusra kiadott műszaki, karbantartási program szerint végre kell hajtani a szolgálati jármű műszaki, technikai ellenőrző vizsgálatát, és intézkedni kell a felfedett hibák kijavításáról.

(2) A járműtípusokra a műszaki, technikai ellenőrző vizsgálatok végrehajtása érdekében a gyártók által az optimális kilométer-teljesítmény, használati idő tekintetében egyedileg meghatározott időpontoktól csak rendkívüli, halaszthatatlan szolgálati feladatok ellátása esetén lehet eltérni, - a garanciális járművek kivételével - legfeljebb az ellenőrző vizsgálat időpontját követő 10 nappal, de legfeljebb az előző és az esedékes technikai ellenőrző vizsgálat között meghatározott kilométer-teljesítmény 1%-ával.

86. § A gépjármű-szakterületnek érvényesíteni kell a szolgálati járművekre és javítási szolgáltatásokra vonatkozó szavatossági jogból eredő igényeket, és gondoskodniuk kell a szavatossági feltételekre meghatározott követelmények betartásáról.

87. § Az új szolgálati járműhöz kiadott üzemeltetési és karbantartási útmutatóban megjelölt futásteljesítményig be kell tartani az előírt sebesség- és terheléskorlátozást, melyért a szolgálati jármű használatáért felelős személy felel.

88. § (1) A belügyi szerv üzemeltetésében lévő szolgálati jármű javítása a gyártó által előírt garanciális kötelezettség, a szakszerűség, gazdaságosság, a szolgálati érdek, valamint a hatályos jogszabályok figyelembevételével

a) a belügyi szervnél üzemelő gépjárműjavító műhelyben;

b) külső szak- és márkaszervizekben, javítóműhelyekben

történhet, a közbeszerzésekről szóló törvényben, valamint annak végrehajtására, illetve felhatalmazása alapján kiadott egyes beszerzési tárgyú normákban foglaltak betartásával.

(2) A bérelt járművek karbantartása, javítása, időszakos felülvizsgálata tekintetében a bérleti szerződésben foglaltak az irányadók.

16. A szolgálati jármű selejtezése

89. § (1) Amennyiben a szolgálati jármű üzemeltetése gazdaságtalan, vagy rendkívüli meghibásodás, káresemény következtében gazdaságtalanul javítható, szolgálati célra alkalmatlanná vagy feleslegessé vált, intézkedni kell a hasznosítására vagy selejtezésére.

(2) A szolgálati jármű használatból való kivonását az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jogszabályok és a minisztérium szabályzata alapján kell végrehajtani.

(3) A használatból való kivonás előtt a rendvédelmi jelleggel kapcsolatos biztonsági és technikai felszereléseket el kell távolítani, a szolgálati járművek okmányait az előírások szerint le kell zárni, majd értékesítésük után az okmányokat az ügyiratkezelés szabályaiban előírtak szerint meg kell őrizni.

(4) A használatból kivont, értékesített szolgálati járművet az adatbázisból - a nyilvántartott törzs- és üzemeltetési adatok visszakereshetőségének biztosítása mellett - ki kell vezetni.

17. A szolgálati jármű igénybevételének kategóriafeltételei

90. §[37] (1) Az ER. szerinti M1 járműkategóriába tartozó, továbbá a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 14/2012. (VI. 8.) NFM utasítás (a továbbiakban: NFM utasítás) 6. függeléke szerinti kategóriákba (a továbbiakban: NFM kategória) tartozó szolgálati járművek igényjogosulti körének meghatározását a (2) bekezdés és a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Igénybevétel céljából az ER. szerinti M1 jármű-kategóriába tartozó szolgálati járművet:

a) ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kiemelt vezetői beosztást betöltő munkavállaló részére - a személyes gépkocsihasználatra jogosult kivételével - legfeljebb a személygépjármű 7., egyterű személygépjármű 5. és személyszállító könnyű terepjáró 2. NFM kategóriába tartozó szolgálati járművet;

b) a középvezetői beosztást betöltő munkavállaló részére legfeljebb a személygépjármű 6., egyterű személygépjármű 2. és személyszállító könnyű terepjáró 1. NFM kategóriába tartozó szolgálati járművet;

c) annak, aki nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá, de részére a szolgálati feladatai ellátásához a szolgálati jármű állandó használata indokolt, legfeljebb a személygépjármű 5. és személyszállító könnyű terepjáró 1. NFM kategóriába tartozó szolgálati járművet;

d) műszaki, technikai, bűnügyi, helyszínelő, belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési, ellenőr használati célú szolgálati járműnek legfeljebb a személygépjármű 6., egyterű személygépjármű 5. és személyszállító könnyű terepjáró 2. NFM kategóriába tartozó szolgálati járművet;

e) általános ügyintézői feladatok ellátására legfeljebb a személygépjármű 5. és személyszállító könnyű terepjáró 1. NFM kategóriába tartozó szolgálati járművet

lehet biztosítani.

(3)[38] A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a 3. melléklet 2-4. oszlopában meghatározott motorteljesítményű szolgálati jármű biztosítható. Ettől eltérni az önálló belügyi szerv vezetőjének engedélyével lehet.

(4)[39] Személyvédelmi célú biztonsági járműként, rögzített megkülönböztető fény- és hangjelzést adó készülékkel felszerelt szolgálati járműként, illetve terrorelhárítási műveleti, felderítési célra vagy fedett célra használt szolgálati járműként, továbbá gépjárművezető képzés oktató járműveként bármely, az ER. szerinti járműkategóriába és NFM kategóriába tartozó jármű motorteljesítmény-korlátozás nélkül üzemeltethető.

(5) A belügyi szerv szakmai, speciális feladatainak ellátása érdekében, alapvetően szolgálati célú igénybevételre az ER. szerinti M1, M2, M3, N2, N3, ORV, SPV, ORV-SPV járműkategóriába tartozó szolgálati jármű biztosítható.

91. §[40] Az NFM utasításban és a 90. § (2) bekezdésében meghatározott NFM kategóriákat az utasítás hatálybalépésének időpontjában üzemelő szolgálati járművek lecserélésekor, új jármű beszerzésekor a munkavállaló feladatellátásához szükséges biztosítása során alkalmazni kell. Ha a szolgálati jármű a karosszéria kialakítása miatt több NFM kategóriába is besorolható, a besorolás a nyilvántartási jegyzék alapján történik.

92. §[41] A 90. §-ban és a 3. mellékletben foglaltaktól eltérően tervezett igénybevétel elbírálásáról az üzemeltetni kívánt szolgálati jármű beszerzési eljárását vagy a szolgálati jármű adott igénybevételre történő biztosítását megelőzően, a szolgálati járművel ellátandó feladat részletes bemutatása alapján az önálló belügyi szerv vezetője dönt.

92/A. §[42] Az önálló belügyi szerv vezetője az engedélyezési körébe tartozó NFM kategória-, és motorteljesítményeltérések tekintetében kiadott engedélyekről a negyedévet követő 15 napon belül tájékoztatja a GHÁT-ot.

18. A szolgálati járműállomány meghatározása, nyilvántartása, tervezése

93. § A belügyi szerv és az általa irányított szervezeti egységek feladatellátásához szükséges szolgálati járműállományának mennyiségét jármű-kategória szerinti bontásban a nyilvántartási jegyzék tartalmazza.

94. § (1) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szervek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.

(2) A nyilvántartandó jármű-kategóriák felsorolását

a) az ER. rendelet szerinti meghatározással a 9. melléklet, továbbá

b) az NFM utasítás szerinti meghatározással a 3. melléklet

tartalmazza.

95. § A belügyi szerv feladatellátásához szükséges járműállomány mennyiségét és jármű-kategóriánkénti összetételét a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője határozza meg a 8. § 1. pontja alapján.

96. § A 9. melléklet szerinti belügyi szerv által vezetett nyilvántartási jegyzéknek jármű-kategóriánként tartalmaznia kell a feladatok ellátásához szükséges szolgálati járműmennyiségeket. A jármű-kategóriák esetében fel kell tüntetni az ER. rendelet és az NFM utasítás szerinti megjelöléseket is.

97. § A 9. melléklet szerinti belügyi szerv az irányítása alá tartozó szervezeti egység(ek) részére nyilvántartásijegyzék-kivonatot ad ki, mely alapján az alárendelt szervek részére a 96. § szerinti adattartalommal meghatározásra kerül a feladatellátáshoz szükséges szolgálati járműállomány.

98. § A járműfenntartó belügyi szerv vezetője gondoskodik a szerv által üzemeltetett szolgálati járműveknek a belügyi szerv számviteli tárgyieszköz-nyilvántartásában történő rögzítéséről és a tárgyieszköz-nyilvántartás kezeléséről, valamint a járműszakanyagok belügyi szerv számviteli analitikai nyilvántartási rendszerében történő naprakész nyilvántartásáról.

99. §[43] (1) A szolgálati járművek egyedi és naprakész nyilvántartására az adatbázis szolgál.

(2) A járműfenntartó belügyi szerv vezetője gondoskodik a szolgálati járművek adatbázisban történő folyamatos nyilvántartásáról.

(3) A járműfenntartó belügyi szervnél használatba vett, rendszerbe állított valamennyi szolgálati járművet, továbbá a szolgálati jármű üzemeltetésével kapcsolatos minden olyan eseményt, változást, amely a jármű állagára, értékére, használhatóságára, üzemeltetési költségeire kihatással van, az adatbázisban kell nyilvántartani. Az adatbázis kezelését csak a gépjármű szakterület irányításáért felelős vezető által kijelölt személy végezheti.

(4) A belügyi szerv az adatbázis vezetéséhez a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer Gépjármű Nyilvántartó Modult veszi igénybe, kivéve a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, a Terrorelhárítási Központ, melyek más hasonló szolgáltatást nyújtó szoftveres alkalmazást is igénybe vehetnek.

(5) A járműfenntartó belügyi szerv szolgálati járműállományáról elektronikus formában vezetett adatbázisnak - a (3) bekezdésben meghatározottakon túl - legalább az alábbi információkat, adatokat kell tartalmaznia:

1. hatósági jelzés;

2. gyártmány, típus;

3. alvázszám;

4. motorszám;

5. hengerűrtartalom;

6. üzemmód;

7. forgalomba helyezés időpontja;

8. műszaki vizsga érvényessége;

9. kilométer-számláló állása;

10. elektronikus járműkövetéssel ellátott jármű;

11. elektronikus menetlevél vezetésére alkalmas jármű;

12. saját, bérelt jelleg;

13. járműfenntartó vagy használó szerv megnevezése;

14. megkülönböztető jelzésre vonatkozó engedély megléte;

15. a technikai szemlék során tett megállapítások;

16. kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kategória (a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szóló 20/2009. (X. 9.) PM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott gépjármű-kategória);

17. a kötelező szerviz esedékessége futásteljesítmény/időpont alapján;

18. egyéb megjegyzések.

(6) Az adatbázisban elkülöníthetőenjelölni kell azokat a szolgálatijárműveket, valamint híradó rendszergépjárműveket, melyek tekintetében nem engedélyezhető a magáncélú igénybevétel.

100. § (1) A járműfenntartó belügyi szervnél a szolgálati járművek - kivéve a személyes gépkocsihasználatra igénybe vett szolgálati járművek - telep- és tárolóhelyen történő indulási és érkezési adatait rögzíteni kell. Ehhez az utasítás 10/a. vagy 10/b. melléklete szerinti indítónapló vagy a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője által elrendelt más - a 10/a. vagy 10/b. mellékletnek tartalmilag megfelelő - nyilvántartási okmány vagy olyan elektronikus rendszer szolgál, amely alkalmas a szolgálati járművek indítási és érkezési adatainak megbízható rögzítésére, tárolására (a továbbiakban együtt: indítónapló).

(2) Az indítónaplóba a szolgálati jármű tényleges indulási-érkezési időpontját, kilométerszámláló-állását időrendi sorrendben kell rögzíteni, melyet a menetlevélbe bejegyzett adatokkal össze kell hasonlítani. Az adatok eltérését a felettes vezetőnek jelenteni kell.

(3) Az indítónaplót naptári hónaponként 1-es folyószámmal kezdve naplószerűen kell vezetni, és beteltét követően 5 évig meg kell őrizni. Nyilvántartásba vétele, selejtezése a belügyi szerv irattári rendjének szabályai szerint történik. Az informatikai úton elmentett adatokat 5 évig meg kell őrizni.

101. § (1) A Szolgáltató vagyonkezelésében lévő és a minisztérium munkavállalójának személyes gépkocsihasználatra biztosított, a minisztérium szervezeti egységeihez kirendelt szolgálati járművet a Szolgáltató adatbázisán kívül a BM MFO által vezetett adatbázisban is rögzíteni kell.

(2) A BM MFO-nál vezetett adatbázisban szerepeltetni kell a belügyi szerv részéről a minisztérium részére szolgálati célú igénybevételre biztosított szolgálati járművet.

102. § A szolgálati jármű szakanyagi és szolgáltatási szükségletei felméréséhez, tervezéséhez alapul szolgálnak:

a) a középtávú gépjármű-fejlesztési terv előirányzatai;

b) a nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott szolgálati járműmennyiségek;

c) az érvényes szolgálati jármű üzemeltetési normák kötelező előírásai, adatszámai;

d) a jóváhagyott, elrendelt vagy tervbe vett szervezeti változás, feladatnövekedés, -csökkenés;

e) a megelőző időszakok kilométer-teljesítmény, költségráfordítási és anyagfelhasználási tényszámai, továbbá a tervidőszakban várható szállítási szükségletek szolgálati jármű-, szolgálati járműszakanyagi és szolgáltatási igényei.

103. § (1) Szolgálati jármű üzemeltetési normák:

a) fenntartási, ráfordítási normák (alkatrész, gumiköpeny, üzemanyag);

b) teljesítménynormák (szolgálati jármű összlefutási kilométernorma, amortizációs norma, havi igénybevételi kilométernorma);

c) költségnormák (mennyiségi anyagfelhasználási normák költségvetületei, egy kilométerre eső összráfordítási költségnormák).

(2) A szolgálati jármű üzemeltetési normáinak meghatározásáért a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető felelős.

104. § (1) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv, a beszerzési igény felmerülésekor fejlesztési és utánpótlási célú szolgálati jármű-szükségleti tervet (a továbbiakban: szükségleti terv) köteles készíteni.

(2)[44] A szükségleti tervnek tartalmaznia kell

a) a szervezeti vagy feladatköri változásból eredő és a nyilvántartási jegyzékben a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője által jóváhagyott szolgálati jármű fejlesztési igényt;

b) a szolgálati járműállomány amortizációjából eredő, utánpótláscélú szolgálati jármű beszerzési igényt;

c) a rendkívüli káreseményből eredő szolgálati jármű beszerzési igényt;

d) egyéb szolgálati jármű beszerzési igényt

a szolgálati jármű ER. szerinti járműkategóriának és NFM kategóriának, mennyiségnek, üzemmódnak, használati célnak és becsült költségnek a megjelölésével.

(3)[45] A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv a szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető részéről jóváhagyott szükségleti tervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig vagy soron kívüli beszerzés szükségessége esetén az egyéb beszerzés engedélyezését megelőzően jóváhagyás céljából megküldi a GHÁT vezetőjének.

19. Üzemeltetési költségek elszámolása

105. § A közúti szolgálati járművek forgalmi, üzemeltetési adatait rögzíteni kell a Szolgáltató, illetve a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője által meghatározott módon. Ehhez a menetlevél vagy jogszabályban meghatározott más szigorú számadású okmány, illetve olyan elektronikus rendszer használható, amely alkalmas az üzemeltetési adatok megbízható rögzítésére, tárolására.

105/A. §[46] Adott szolgálati jármű vonatkozásában az elektronikus járműkövető rendszer által rögzített, tárolt jármű-forgalmazási adatok és ezek felhasználásával készült elektronikus menetlevél alkalmazása esetén a kézzel kitöltött menetlevelek vezetése mellőzhető. Az elektronikus rendszer meghibásodása esetére menetlevelet biztosítani kell.

106. § A 105. §-ban megfogalmazottaktól a szolgálati feladatok ellátása, a minősített adatok védelme érdekében a belügyi szerv a 126. § szerinti szabályzatában rögzített esetekben eltérhet. A menetlevél vezetése során elégséges a (fő)város, település helyének megnevezése, valamint a napi induló és záró kilométer, időpontok és a vezető neve adatok rögzítése.

107. § A tartós és eseti magáncélú igénybevételt a menetlevél "Indulás-Érkezés" rovatába, a "magáncélú út" megnevezéssel és az induló-érkező kilométerszámláló-állás beírásával, egyértelműen elkülöníthető módon, utólagos ellenőrzésre is alkalmasan kell vezetni.

108. § Az ügyintézői szolgálati járművek esetében az adott járműhöz tartozó üzemanyagkártyának, valamint a jármű alapfelszerelésének kiadását és visszavételét az ügyintéző gépjárművezetők között az erre a célra rendszeresített, iktatott átadókönyvben vagy az azonnali gépjárművezető-váltás esetében a menetlevélben kell rögzíteni.

109. § A közúti szolgálati járművek üzemanyagköltségei elszámolására a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) meghatározott normákat kell alkalmazni. A hatályos és alkalmazandó norma hiányában a Nemzeti Közlekedési Hatóság által a közúti járművek üzemanyag-elszámolására meghatározott normát kell irányadónak tekinteni.

110. § A szolgálati járművek igénybevétele esetén az üzemanyag-felhasználást az alapnorma és az egyes közúti szolgálati járművekre képzett korrekciós szorzók alapján, illetve a 60/1992. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés alapján alapnorma-átalányként lehet elszámolni. Az elszámolás módját a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szervek vezetői határozzák meg.

111. § A korrekciós szorzók maximális értékét a 60/1992. Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza.

112. § A 60/1992. Korm. rendeletben nem szereplő szolgálati járművek alapnormájaként a típusbizonyítványban szereplő, ennek hiányában a gyártó által megadott adatot vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő által megállapított értéket kell figyelembe venni.

113. § (1) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj amortizációs költségösszetevőjének meghatározásához az alábbi elméleti kilométer-teljesítményt kell figyelembe venni:

(2) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj amortizációs költségösszetevőjének meghatározásához bérelt szolgálati járművek esetében a bérleti szerződésben meghatározott kilométer-teljesítményt kell figyelembe venni.

114. § A fajlagos fenntartási költségeket a ténylegesen felmerülő javítási, karbantartási költségek, a kötelező gépjármű felelősség és CASCO biztosítási díj, a gépjárműadó összesítésével és elemzésével a belügyi szerv állapítja meg.

20. Szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzése

115. § (1) A belügyi szerv által üzemeltetett közúti szolgálati jármű műszaki, közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzését a jogszabályokban előírt rendszerességgel és módon kell elvégezni, valamint évente legalább két alkalommal technikai szemlét (a továbbiakban: gépjármű technikai szemle) kell tartani.

(2) A végrehajtott

a) általános, teljes körű nyári felkészülést szolgáló tavaszi gépjármű technikai szemléről és az

b) általános, teljes körű téli felkészülést szolgáló őszi gépjármű technikai szemléről

összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője adatszolgáltatás céljából felterjeszt a GHÁT részére a 127. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig.

(3) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője az egységes követelménytámasztás és lebonyolítás érdekében önálló szabályzatában vagy a 126. §-ban meghatározott szabályzatban szabályozza a gépjármű technikai szemlék végrehajtásának rendjét.

(4) A (3) bekezdés szerinti önálló szabályozó kiadása esetén is a 126. §-ban meghatározott eljárási rend és határidő szerint kell eljárni.

(5) A (3) bekezdés szerinti szabályozóban meg kell határozni

a) a szolgálati jármű műszaki-, közlekedésbiztonsági állapotára;

b) az évszaknak megfelelő gumiabroncs meglétének vizsgálatára;

c) a szolgálati jármű külső-belső (utas-, csomag-, motortér) tisztaságára;

d) a szolgálati jármű tartozékainak meglétére;

e) az előírt okmányok vezetésének szabályszerűségére;

f) a használat jogszerűségére

vonatkozó ellenőrzési eljárásrendet, annak módszertanát.

21. A közlekedési baleset, káresemény bekövetkezése esetén követendő eljárásrend

116. § A belügyi szerv objektumában és a közúti forgalomban bekövetkezett baleset - személyi sérülés, anyagi kár keletkezése - során a gépjárművezető - ha az egészségi állapota lehetővé teszi - azonnal vagy a legrövidebb időn belül, a szolgálati út betartásával köteles jelenteni a baleset bekövetkezésének tényét, következményeit és a kár becsült mértékét az őt foglalkoztató belügyi szerv ügyeleti szolgálata és közvetlen vezetője felé.

117. §[47] (1) Szolgálati járművet érintő telephelyen kívüli közlekedési baleset bekövetkezésekor - a KRESZ-ben meghatározott eseteken túl - baleseti helyszínelő rendőr intézkedését kell kérni akkor is, ha

a) nem a munkavállaló hibájából következett be, és

b) a becsült kárérték feltételezhetően eléri a 200 000 forint kárértéket,

vagy

c) megosztott, vitatott a felelősség kérdése,

d) a balesetet, kárt ismeretlen tettes okozta,

e) egyrésztvevős pályaelhagyásos közlekedési baleset történt,

f) közúti műtárgyban kár keletkezett,

g) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004 (V. 4.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott vadászható állat okozott közlekedési balesetet,

h) külföldi forgalmi rendszámú gépjárművel történt a közlekedési baleset, függetlenül a károkozó személyétől,

i) a baleset részese diplomáciai testületre utaló hatósági jelzéssel ellátott gépjármű, függetlenül a károkozó személyétől.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl helyszínelő rendőr intézkedését kell kérni a szolgálati jármű eltulajdonítása, feltörése esetén is.

(3) A belügyi szerv telephelyén bekövetkezett közlekedési baleset esetén - amennyiben személyi sérülés nem történt - a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető dönt a részére nyújtott tájékoztatás alapján a baleseti helyszínelő rendőri intézkedés elrendeléséről.

(4) A szolgálati járműben úthibából eredően bekövetkezett kár esetén követendő eljárásrendet a belügyi szerv a 126. §-ban meghatározott szabályzatban köteles szabályozni.

(5) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője az (1) bekezdésben foglaltaktól szigorúbb rendelkezést is megállapíthat a saját szabályzatában.

117/A. §[48] A 117. § (1) és (2) bekezdését a szolgálati jármű fedett célú használata esetén nem kell alkalmazni, e szolgálati jármű közlekedési balesete esetén kizárólag a KRESZ szabályai szerint kell eljárni.

118. § A szolgálati járművet érintő káresemény esetén a szolgálati járművet üzemeltető belügyi szervre vonatkozó kártérítési eljárási szabályokat kell alkalmazni.

119. § A szolgálati járművet érintő rendkívüli eseménnyel kapcsolatos eljárásrendet a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 4/2015. (IV. 10.) BM utasítás szabályozza.

120. § A szolgálati járművet a biztosítótársaság üzleti szabályzatában meghatározott időn belül a szerződött biztosító társaságnál kárfelvétel céljából be kell mutatni, ha a balesetet a szolgálati jármű vezetője okozta, és rendelkezik casco biztosítással, vagy a balesetet nem a szolgálati jármű vezetője okozta.

121. § (1) A baleset kivizsgálása során az alábbiakat kell tisztázni:

a) a baleset körülményeit és okát, így különösen, hogy:

aa) a gépjárművezető betartotta-e a szolgálati feladattal kapcsolatos előírásokat, megsértette-e és milyen mértékben a közlekedési szabályokat, fogyasztott-e szeszes italt vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szert és milyen mértékben,

ab) a szolgálati jármű igénybe vevőjének vagy utasainak magatartása, a szükséges intézkedések elmulasztása közrejátszott-e a baleset előidézésében, ha igen, milyen mértékben;

b) a keletkezett összes kárt.

(2) A belügyi szerv gazdasági vezetőjének vagy a belügyi szerv vezetője által kijelölt vezetőnek a baleset kivizsgálása után a fegyelmi felelősségre vonástól vagy büntetőeljárástól függetlenül a káreljárást minden esetben le kell folytatnia, vagy annak lefolytatását kezdeményeznie kell.

22. A gépjármű-szakterület tevékenységének és a szolgálati jármű közúti forgalmának ellenőrzése

122. § A gépjármű-szakterület tevékenységét irányító vezetők, szakbeosztottak a szintjüknek megfelelő mértékben kötelesek ellenőrizni:

a) a gépjármű-szakterület munkavégzését;

b) a költségvetési és szükségleti tervek realitását, teljesítését az előirányzatok hatékony felhasználását;

c) a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatokhoz képest a szolgálati járműállomány mennyiségét, jármű-kategóriáját és meglétét, az adatbázis naprakészségét;

d) a szolgálati járművek forgalmazását, vezetését, a személy- és teherszállítások megszervezését, a szolgálati jármű igénybevételének jogosságát, a magáncélú igénybevétel esetében a térítési összegek kiszabását, a befizetés megtörténtét;

e) a gépjármű-javítóműhely munkájának megszervezését, a szakemberek foglalkoztatását;

f) a szolgálati jármű karbantartását, műszaki állapotának színvonalát, a javítások minőségét, a gyártók által előírt karbantartási programok betartását, anyagok, alkatrészek felhasználását, beépítését, a műszaki vizsgálatok elvégzését;

g) a telephelyek, raktárak, üzemanyag-tárolók vagyon- és tűzbiztonságát, a szolgálati járművek, anyagok, alkatrészek szakszerű tárolását és kezelését;

h) az előírt készlet-, műhely- és a belügyi szervek belső szabályozói által meghatározott egyéb nyilvántartások vezetését, naprakészségét, az okmányok meglétét és az adatok helyességét;

i) az alkatrészek, anyagok, üzemanyagok nyilvántartás szerinti mennyiségét, minőségét és meglétét;

j) a szolgálati jármű-üzemeltetési, ráfordítási költségeket, a kilométernormák kihasználtságának alakulását, a fajlagos hajtó- és kenőanyag-, valamint üzemanyag-fogyasztást;

k) a gépjármű-szakterület beosztottjainak szakmai felkészültségét, továbbképzését, a munkavédelmi előírások betartását;

l) a kötelezően előírt ellenőrzések megfelelő időben és színvonalon történő végrehajtását.

123. § A szolgálati járművet a közúti forgalomban arra kötelezett vezető és beosztott, valamint

a) az ellenőrzésre felhatalmazással rendelkező;

b) jogszabályban arra feljogosított hatóság

ellenőrizheti.

124. § A szolgálati jármű közúti forgalomban való részvételének ellenőrzésénél meg kell győződni arról, hogy:

a) a szállított személyek jogosultak a szolgálati járműben való tartózkodásra;

b) a szolgálati jármű és a menetlevél adatai megfelelnek a valóságnak;

c) a gépjárművezető

ca)[49] rendelkezik a jármű-kategóriára előírt és érvényes vezetői engedéllyel, valamint igazolvánnyal,

cb) betartja-e a szolgálati jármű forgalmazására vonatkozó szabályokat, a KRESZ előírásai szerint közlekedik-e,

cc) szeszes italtól befolyásolt állapotban van-e, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt áll-e;

d) a szolgálati jármű

da) műszaki állapota, a közlekedésbiztonsági és jelzőberendezések üzembiztonsága megfelel a KRESZ előírásainak,

db) rendelkezik érvényes műszaki vizsgával, felelősségbiztosításról szóló igazolással,

dc) nincs túlterhelve,

dd) rendészeti jellegnek való megfelelése és felszereltsége előírásszerű, valamint

e) az igénybe vevő a szolgálati jármű használatára jogosult.

125. § (1) A gépjárművezető és a szolgálati járművet igénybe vevő személy köteles a közúti ellenőrzést végző személy részére az igénybevétellel kapcsolatos kérdésekre a minősített adatok védelmére, megőrzésére vonatkozó szabályok megsértése nélkül a szükséges felvilágosítást megadni.

(2) A Nemzeti Közlekedési Hatóság ellenőrzést végző munkatársának a szolgálati jármű szolgálati igénybevételére vonatkozó adatot szolgáltatni nem lehet.

III. Záró rendelkezések

126. §[50] A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője - az irányítása alá tartozó területeket érintően - a gépjármű szabályzatát az utasítás hatálybalépésétől számított hatvan napon belül az utasításban foglaltak figyelembevételével elkészíti, illetve felülvizsgálja, és - módosítás esetén is - kiadását követően tájékoztatásul megküldi a gazdasági helyettes államtitkárnak.

126/A. §[51]

127. § (1) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv a GHÁT részére felterjeszti

a) a tartós magáncélú igénybevétellel kapcsolatos adatszolgáltatását negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig a 6. melléklet szerinti adattartalommal;

b) a meglévő szolgálati járműmennyiségről szóló - a december 31-i fordulónapnak megfelelő - adatszolgáltatást a 11/a. és 11/b. mellékletek szerinti adattartalommal a tárgyévet követő év január 31-ig;

c) a 115. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint végrehajtott gépjármű technikai szemléről készített összefoglaló jelentést a szemle végrehajtási határidejétől számított 18 napon belül.

(2) Az a belügyi szerv, amely az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatszolgáltatás saját adatbázisából történő elektronikus lekérdezhetőségét a BM MFO részére biztosítja, nem köteles az adatszolgáltatást felterjeszteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás esetében a 11/b. mellékletben kell megjeleníteni

a) a 2012. évtől használatba vett szolgálati járművet;

b) továbbá a 2012. évet megelőzően használatba vett szolgálati járművet, ha az NFM utasítás alapján jármű-kategóriába sorolása megtörtént.

(4) A 11/b. melléklet kitöltése során az NFM utasítás normatívája alapján, a szolgálati jármű nyilvántartásba vételekor megállapított jármű-kategóriát kell figyelembe venni.

128. § A Szolgáltató által biztosított szolgálati járművek esetében a szolgálati jármű használatával összefüggő bírság megfizetésére az a személy kötelezett, akinek a neve a szabályszegés időpontjában a menetlevélben a gépkocsivezető rovatban szerepel.

129. § A belügyi szervek a szolgálati jármű használatával összefüggő bírság megfizetésére saját szabályzatukban rendelkeznek.

130. § Az utasításban meghatározottaktól a miniszter engedélyével lehet eltérni.

131. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a belügyi járművek használatáról és üzemeltetéséről szóló 15/2011. (V. 23.) BM utasítás, valamint a Belügyminisztérium Gépjármű Szabályzatáról szóló 20/2011. (VII. 29.) BM utasítás.

132. § A 35. §-t az utasítás hatálybalépését követően megindításra kerülő járműbérlet beszerzéskor kell alkalmazni.

133. § A 90. § (2) bekezdés a) pontját az utasítás hatálybalépését követően megindításra kerülő beszerzés esetében kell alkalmazni.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

2/a. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

2/b. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

3. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz[55]

SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK KATEGÓRIÁI, MOTOROK MŰSZAKI PARAMÉTEREI, JOGOSULTAK

* A táblázatban feltüntetett motorteljesítmény-előírások az ER. rendelet szerinti M1 járműkategóriába tartozó szolgálati járműre vonatkoznak.

4. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

5. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

6. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz[57]

7. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz[58]

8. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

9. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz[60]

I. A Belügyminisztérium jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szervei:

1.[61]

2. Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság,[62]

3. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,

4.[63]

5. Nemzeti Védelmi Szolgálat,

6. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

7. Országos Rendőr-főkapitányság,

8. Országos Vízügyi Főigazgatóság,

9.[64]

10.[65]

11. Terrorelhárítási Központ,

12. Nemzeti Szakértői és Kutató Központ.

II. A jármű-nyilvántartási jegyzékben, a 3. melléklet szerinti - NFM utasítás szerinti - kategóriák megjelölésével feltüntetendő járműkategóriák:

1. Közúti járművek:

1.1. Személygépkocsi (M1)

1.2. Terepjáró jármű (M1G; N1G; N2G)

1.3. Mikrobusz (6-9 férőhely M1)

1.4. Tehergépkocsi (N1)

1.5. Tehergépkocsi (N2)

1.6. Tehergépkocsi (N3)

1.7. Autóbusz (M2; M3)

1.8. Motorkerékpár (L3e, L4e, L5e, L7e)

1.9. Segédmotoros kerékpár (L1e, L2e, L6e)

1.10. Különleges gépjármű (SPV; ORV-SPV)

1.11. Speciális felszerelésű jármű

1.12. Kerekes traktorok (T)

1.13. Pótkocsi

1.14. Utánfutó

2. Vízi járművek:

2.1. Belvízi nagyhajó

2.2. Kishajó

3. Úszómű

4. Légi járművek:

4.1. Helikopterek

4.2. Pilóta nélküli légi járművek és rendszerek

10/a. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

INDÍTÓNAPLÓ-MINTÁK

10/b. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

11/a. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

2.. ÉVI JELENTÉS

a.................................(belügyi szerv megnevezése) szolgálati járműállományáról I.

* Az érintett tárgyévben a belügyi szerv által használatba vett szolgálati jármű mennyisége.

** Az üzemmód oszlopban az adott sorban feltüntetett járművek esetében meg kell jelölni az üzemmódot a meghajtásra utaló betűjelzés alkalmazásával, valamint a hozzá tartozó járműmennyiséget. [Benzin (B), diesel (D), gázüzemű (G), elektromos (E), hibrid (H). Például: G:1 (gázüzemű, 1 db) + E:2 (elektromos üzemű, 2 db) + H:3 (hibrid üzemű, 3 db)]

11/b. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

2......ÉVI JELENTÉS

a..............................(belügyi szerv megnevezése) szolgálati járműállományáról II.

A *-gal jelölt termékosztályok esetében csak az összes járműmennyiséget kell feltüntetni.

A kitöltés során az NFM utasítás alapján, a szolgálati jármű nyilvántartásba vételekor megállapított jármű-kategóriáját kell figyelembe venni.