4/2015. (IV. 10.) BM utasítás

a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése alapján - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 13. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 46. § tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az utasítás hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed a Belügyminisztériumra (a továbbiakban: BM), a BM fejezeti kezelésű előirányzataira, a központi kezelésű előirányzatokra, valamint a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó központi költségvetési szervekre (a továbbiakban: költségvetési szerv).

(2)[1]

2. § Ezen utasítás alkalmazásában:

1.[2] közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv: a BM közvetlen irányítása alá tartozó, nem középirányított költségvetési szerv a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ kivételével;

2. hozzárendelt költségvetési szerv: a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, amelynek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 9. § (1) bekezdése szerinti feladatait gazdasági szervezettel rendelkező, az Ávr. 9. § (5) bekezdés a) pontja szerint kijelölt költségvetési szerv látja el.

3.[3] középirányító szerv: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9/A. § (3) bekezdés b) pontja vagy az Áht. 9/A. § (4) bekezdése szerint kijelölt szerv;

4.[4] szakmai kezelő: a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló BM utasításban meghatározott szervezeti egység.

3. § (1)[5] A BM - mint az Ávr. 1. melléklet I. pont 13. alpontjában meghatározottak szerinti fejezetet irányító szerv - nevében, a költségvetési szervek gazdálkodása vonatkozásában a BM gazdasági helyettes államtitkára az Áht. és az Ávr.-ben meghatározott gazdálkodási feladatok tekintetében intézkedést adhat ki.

(2)[6] A fejezetet irányító szerv részére jogszabályban meghatározott gazdálkodási feladatokat - így különösen a költségvetési szervekkel kapcsolatos előirányzat-tervezési és végrehajtási, valamint az előirányzatok felhasználásával kapcsolatban az elszámolási, illetve szabályozási feladatok ellátását - a BM gazdasági helyettes államtitkára a BM Fejezeti Összefoglaló Főosztályon (a továbbiakban: BM FÖF) keresztül a középirányító szervek, valamint a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek bevonásával és közreműködésével végzi.

(2a)[7] A költségvetési szerv az Áht. 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a fejezetet irányító szerv külön intézkedése nélkül teljesíti.

(3)[8] A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a hatálybalépését követően várhatóan költségvetési, pénzügyi hatással járó jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, a Kormány normatív határozatát tartalmazó előterjesztés tervezetét, valamint az ahhoz kapcsolódó hatásvizsgálati lapot és az azt megalapozó számításokat - a belső koordinációt megelőzően, a szakmai előkészítés keretében - a javaslattevő szervezeti egység, illetve költségvetési szerv a BM FÖF-fel vagy a BM Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztállyal (a továbbiakban: BM PEF) előzetesen egyezteti.

(4) A (3) bekezdés szerinti előzetes egyeztetési kötelezettségtől kivételesen el lehet térni, amennyiben a tervezet előkészítését állami vezető utasítására haladéktalanul kell végrehajtani.

4. §[9] A BM FÖF, a BM Személyügyi Főosztály, a BM PEF, a BM Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztály, a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály és a BM Ellenőrzési Főosztály az ellenőrzések előkészítése, végrehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata és a szükséges operatív beavatkozások előkészítése, valamint ügyintézés érdekében eseti adatszolgáltatások bekérésére jogosult.

II. Fejezet

Középirányító szerv, hozzárendelt költségvetési szerv

5. §[10] A középirányító szerv vezetője - a középirányítása alá tartozó költségvetési szervekre is kiterjedő hatállyal, a középirányító szerv és az általa irányított szervek feladat- és hatásköreinek figyelembevételével - a gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat belső szabályzatban határozza meg.

1. A középirányító szervek gazdálkodási feladatai

6. § A középirányító szerv a középirányítása, fenntartása alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a következő feladatokat látja el:[11]

a) közreműködik a költségvetési keretszámok intézményszintű lebontásában, címszintű összesítésében;

b) közreműködik a költségvetési szervek költségvetésének (költségvetési javaslat, elemi költségvetés) összeállításában. Ennek keretében a középirányító szerv[12]

ba) javaslatot tesz a költségvetési szerv költségvetési javaslata összeállításának módszertanához;

bb) a BM gazdasági helyettes államtitkára által meghatározott követelmények, módszertan és előírások alapján, a gazdálkodáshoz rendelkezésre álló információk - a költségvetési engedélyezett és a tényleges létszám várható alakulása, a feladatváltozásokhoz kapcsolódó finanszírozási kérdések -alapján elkészítteti a költségvetési javaslatot az elkészítésért felelős költségvetési szervvel, közreműködik azok egyeztetésében, elkészíti a szükséges összesítéseket, és megküldi a BM gazdasági helyettes államtitkára részére;

bc)[13]

bd) elkészítteti a költségvetési szerv elemi költségvetését, amelyet az ellenőrzés és a megfelelő összesítések elvégzését követően további feldolgozás céljából megküld a BM gazdasági helyettes államtitkára részére;

be) a bb)-bd) alpontban foglalt feladatokat a jogszabályokban a költségvetési szerv és a BM gazdasági helyettes államtitkára részére biztosított határidő között, a BM gazdasági helyettes államtitkára által meghatározott határidőre végzi el;

c) szervezi, irányítja és ellenőrzi a költségvetési szerv által ellátandó szakmai alapfeladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételeket, melynek keretében

ca)[14] gondoskodik a középirányító szervnél kezelt előirányzatoknak a középirányítása alá tartozó költségvetési szervek részére történő évközi átadásáról;

cb)[15] javaslatot tesz a BM gazdasági helyettes államtitkára részére a zárolások költségvetési intézményi szintre történő lebontására, jóváhagyás után gondoskodik az érintett költségvetési szervek értesítéséről;

cc)[16] javaslatot tesz a BM FÖF részére a BM irányító szervi hatáskörben elvégzendő évközi előirányzat-módosítások költségvetési intézményi szintre történő lebontására, jóváhagyás után gondoskodik az érintett költségvetési szervek értesítéséről;

cd)[17] gondoskodik az időarányostól eltérő többletkifizetések miatti előirányzatkeret-előrehozatali kérelmek koordinálásáról, a BM FÖF részére történő továbbításáról és a költségvetési szerv értesítéséről;

ce) ellenőrzi a havi előirányzat-felhasználási keretnyitásokat;

cf)[18] nyilvántartja a költségvetési szerv saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításait;

cg) a költségvetési szerv likviditási helyzetét folyamatosan figyeli, elemzi, értékeli, likviditási problémák esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, tájékoztatást ad a BM gazdasági helyettes államtitkára részére;

ch) külön felhatalmazás alapján lebonyolítja a központi beruházási munkákat, figyelemmel kíséri az előirányzatok és előirányzat-felhasználások alakulását, jelentést készít a BM gazdasági helyettes államtitkára részére a beruházások készültségéről;

ci)[19] közreműködik a központi illetményszámfejtő rendszer működtetésében, a személyi és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzat feletti jogosultsággal nem rendelkező intézmények részére lebonyolítja és koordinálja a személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolásokat és közteherfizetéseket;

cj) teljesíti a jogszabályban, illetve a BM gazdasági helyettes államtitkára által előírt, saját és az irányított szerveket érintő adatszolgáltatásokat, elvégzi a szükséges összesítéseket, ellenőrzéseket;

ck) a szakmai feladatokkal kapcsolatosan iránymutatásokat, intézkedéseket ad ki, figyelemmel kíséri az azokban bekövetkező változásokat;

cl) folyamatosan figyelemmel kíséri a megállapított költségvetési keret és a szakmai feladatok ellátásának összhangját, szükség esetén a BM gazdasági helyettes államtitkára felé jogszabály-módosítást kezdeményez;

cm) a belső ellenőrzési tevékenység ellátása során szabályszerűségi ellenőrzést, pénzügyi ellenőrzést, rendszerellenőrzést, teljesítmény-ellenőrzést, valamint informatikai ellenőrzést, végez;

cn)[20] elvégzi az Áht. 33. § (3a) bekezdése szerinti előirányzat-átcsoportosításokat a középirányítása alá tartozó szervek, illetve a középirányító szerv és a középirányítása alá tartozó szervek között;

co)[21] érvényesíti, illetve módszertani segítséget is nyújtva érvényesítteti az erőforrásokkal - így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal - való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számonkéri, szükség esetén ellenőrzi azok érvényre juttatását;

d)[22] közreműködik az Áht.-ban, az Ávr.-ben és a külön jogszabályban a költségvetési szervek és a szakmai kezelésükben lévő fejezeti kezelésű előirányzatok részére előírt költségvetési beszámolók, időközi mérlegjelentések, időközi költségvetési jelentések elkészíttetésében, értékelésében, felülvizsgálatában, a beszámolók, mérlegjelentések tekintetében a BM gazdasági helyettes államtitkára és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által történt felülvizsgálatot követő visszaigazolásában, valamint egyéb adatszolgáltatások elkészítésében. Ennek keretében a középirányító szerv

da) a költségvetési előirányzatok alakulásáról és a gazdálkodásról - a BM gazdasági helyettes államtitkára iránymutatásának megfelelően - elkészítteti az éves elemi költségvetési beszámolókat, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást, valamint az időközi mérlegjelentéseket, a szükséges ellenőrzéseket - így különösen a számszaki egyezőséget és a főkönyvi kivonattal való egyezőséget -és összesítéseket követően felülvizsgálat, jóváhagyás és további feldolgozás céljából megküldi a BM gazdasági helyettes államtitkára részére;

db) az elemi költségvetési beszámoló és költségvetési maradvány jóváhagyását követően gondoskodik a költségvetési szervek beszámolójának és költségvetési maradványának visszaigazolásáról;

e)[23] javaslatot tesz és közreműködik a költségvetési szerv, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokból származó pénzügyi források költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának megállapítása, illetve jóváhagyása tekintetében;

f)[24] a hatályos jogszabályi előírásokat betartva - a BM gazdasági helyettes államtitkára iránymutatásai alapján -meghatározza a költségvetési tervezés, az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása, az előirányzatok felhasználása, a finanszírozás, továbbá az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) előírásaira figyelemmel a költségvetési beszámoló elkészítésének részletes rendjét, amelynek keretében a középirányító szerv a belső eljárásrendjének megfelelően utasításokat, intézkedéseket és körleveleket adhat ki;

g) a BM gazdasági helyettes államtitkára kezdeményezésére javaslatot tesz és közreműködik

ga) a költségvetési szervek létszám-előirányzatának jóváhagyása tekintetében;

gb) a költségvetési szervek költségvetésének - ideértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is - felhasználására vonatkozó irányelv, iránymutatás elkészítésében;

h) javaslatot tesz, illetve közreműködik a BM hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogkörök gyakorlása tekintetében.

2. Munkamegosztási megállapodás

7. § (1) A hozzárendelt költségvetési szerv az Ávr. 9. § (1) bekezdés szerinti feladatait a BM gazdasági helyettes államtitkára által kijelölt gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv látja el.

(2) Az Ávr. 9. § (5) bekezdés a) pontja szerinti munkamegosztási megállapodást - a (3) bekezdés szerinti kivétellel -az Ávr. 9. § (5a) bekezdésére tekintettel a BM gazdasági helyettes államtitkára hagyja jóvá.

(3)[25] Az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek között létrejövő munkamegosztási megállapodást a középirányító szerv vezetője hagyja jóvá. A középirányító szerv vezetője a megállapodást az aláírást követő 15 napon belül tájékoztatás céljából megküldi a BM FÖF részére.

III. Fejezet

A központi költségvetés tervezése

3. Központi költségvetés tervezése

8. §[26] (1) A fejezet éves költségvetési javaslatát (a továbbiakban: költségvetési javaslat) - az államháztartásért felelős miniszter által az Áht. 13. § (1) bekezdése szerint közzétett tervezési tájékoztatót alapul véve - a BM FÖF állítja össze a költségvetési szervek, a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kijelölt szakmai kezelőinek javaslata és adatszolgáltatása alapján.

(2) A költségvetési tervezés során - az Ávr. 16. § (1) bekezdésében és az Ávr. 17. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feladatok keretében - a BM FÖF

a) meghatározza a fejezet költségvetési címrendjét, a szövegjavaslattal összefüggő elvárásokat, határidőket;

b) tájékoztatást ad a kiadási, bevételi, támogatási keretszámokról, a kiemelt előirányzatokról és a költségvetési létszámról;

c) rögzíti a szerkezeti változásokat és szintrehozást, valamint a tervezés évében megvalósult előirányzatváltozásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját;

d) gondoskodik a Költségvetési Adatbekérő Rendszerben (KAR) a fejezet költségvetési keretszámainak feltöltéséről.

(3) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a középirányító irányítása alatt álló, valamint a hozzárendelt költségvetési szervekkel folytatott egyeztetés alapján készíti el a költségvetési javaslatot.

(4) A költségvetési javaslatot az ellenőrzést, egyeztetést és költségvetési cím, alcím szerinti összesítést követően a középirányító szerv - a saját és az általa irányított költségvetési szervek tekintetében -, a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv, továbbá a hozzárendelt költségvetési szerv a gazdasági szervezettel rendelkező kijelölt költségvetési szerven keresztül megküldi a BM FÖF-nek.

(5) A BM FÖF a középirányító szervek, illetve a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek bevonásával véglegezi a költségvetési javaslatot és az annak alátámasztására szolgáló szöveges indokolást, majd az államháztartásért felelős miniszterrel történt egyeztetés után szöveges indokolással ellátva benyújtja a miniszter részére jóváhagyásra, valamint gondoskodik a miniszter által jóváhagyott költségvetési javaslat államháztartásért felelős miniszterhez történő megküldéséről.

(6) A BM FÖF az (1)-(2) és (5) bekezdés szerinti feladatok végrehajtása során a középirányító szervekkel, a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervekkel és a BM szakmai főosztályokkal tart kapcsolatot.

9. §[27] (1) Az Áht. 29. § (2) bekezdése szerinti tervszámok középirányító szervekre, közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervekre, a BM kezelésében lévő központi kezelésű előirányzatra és fejezeti kezelésű előirányzatokra történő lebontását - a költségvetés tervezése során rendelkezésére bocsátott információk és az ismert determinációk alapján - a BM FÖF végzi el a Kormány Áht. 29. § (1) bekezdése szerinti egyedi határozatában foglaltak alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatokra történő lebontáshoz szükséges adatszolgáltatást az erre kötelezett középirányító szervek, közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek, a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok szakmai kezelője a BM FÖF által meghatározott határidőben teljesíti.

(3) Az (1) bekezdés szerint lebontott tervszámok módosítására a BM gazdasági helyettes államtitkára jogosult.

9/A. §[28]

4. Elemi költségvetés[29]

10. §[30] (1) A költségvetési szerv a központi költségvetési törvényben meghatározott, illetve az utasításban foglaltak szerint visszaigazolt előirányzatok alapján készíti el elemi költségvetését az Áht. 28/A. § (2) bekezdése alapján.

(2)[31] A közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv és a középirányító szerv saját, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szerv és a hozzárendelt költségvetési szerv elemi költségvetését - költségvetési cím, alcím szerint összesítve is - a BM FÖF által meghatározott határidőben megküldi a BM FÖF részére. Valamennyi költségvetési szerv elemi költségvetését külön-külön kell elkészíteni és megküldeni a BM FÖF részére.

(3)[32] A BM FÖF felülvizsgálja és feldolgozza az elemi költségvetéseket, dönt azok fejezeti jóváhagyásáról, és - az Ávr. 32. §-ának megfelelően - a költségvetési évet megelőző év november 30-ig benyújtja a Kincstárhoz. A jóváhagyott elemi költségvetéseket a BM FÖF - amennyiben van, akkor a középirányító szerv vagy a hozzárendelt költségvetési szerv a gazdasági szervezettel rendelkező kijelölt költségvetési szerv útján - megküldi a költségvetési szervnek.

(4)[33] A BM fejezeti és központi kezelésű előirányzatai tekintetében az elemi költségvetést - szükség esetén a szakmai kezelőkkel együttműködve - a BM FÖF készíti el.

(5) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a hozzárendelt költségvetési szervet az elemi költségvetése visszaigazolását követően soron kívül tájékoztatja.

(6)[34]

IV. Fejezet

Előirányzat-gazdálkodás

5. Előirányzat-felhasználási terv

11. §[35] (1)[36]

(2)[37] Az intézményi működési támogatások időarányostól eltérő igénybevétele, illetve a felhalmozási támogatások rendelkezésre bocsátása a költségvetési szerv indokolással alátámasztott kérelmének a BM FÖF-re történő megküldésével kezdeményezhető. A BM FÖF - egyetértése esetén - a költségvetési szerv kérelmének megfelelően kiállított EG-02A "Előirányzati felhasználási keret (támogatás) előrehozása időarányos havi visszapótlással" nyomtatványt, valamint a hozzá kapcsolódó adatlapot, az EG-02B "Az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előirányzat-felhasználási keret ütemezése", illetve az EG-02T "Teljesítésarányos támogatási előirányzat finanszírozási terv" nyomtatványt végrehajtásra megküldi a Kincstárnak.

6. Többletbevétel

12. §[38] (1)[39] A költségvetési szerv többletbevételének felhasználására vonatkozó kérelmét - a többletbevétel keletkezés okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, kiemelt előirányzat és rovat bontásban, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött - a szolgálati út betartásával a BM FÖF részére küldi meg fejezeti jóváhagyásra.

(2)[40] A BM FÖF többletbevétel felhasználására vonatkozó kérelmet az Ávr. 35. § (4) bekezdése alapján megvizsgálja, és dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy az Ávr. 35. § (2) bekezdésében foglalt esetben - ha többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért - a többletbevétel jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek.

(3)[41] Az Ávr. 35. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak alapján a többletbevétel felhasználására vonatkozó döntés meghozatalát követően a BM FÖF értesíti a költségvetési szervet a felterjesztett kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról. A költségvetési szerv a többletbevételét a jóváhagyást követően használhatja fel.

(4) A többletbevétel felhasználására vonatkozó kérelem jóváhagyását követően az Ávr. 35. §-ában foglaltaknak megfelelően a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, irányító szervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

7. Előirányzat módosítása, átcsoportosítása

13. § (1)[42] Az előirányzatok fejezetek közötti átcsoportosítására vonatkozó megállapodásokat - értékhatártól függetlenül - a fejezetet irányító szerv részéről a BM közigazgatási államtitkára hagyja jóvá.

(2) Az előirányzatok fejezeten belüli címek közötti átcsoportosítására vonatkozó egyoldalú jognyilatkozatokat a fejezetet irányító szerv részéről[43]

a)[44] 100 millió forint értékhatárig a BM FÖF főosztályvezetője vagy főosztályvezetőt helyettesítő osztályvezetője;

b) 100 millió forintot meghaladóan a BM gazdasági helyettes államtitkára hagyja jóvá.

(3)[45] A fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtható előirányzat-átcsoportosításra vagy előirányzat-módosításra irányuló kérelmet a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv közvetlenül, a középirányító által irányított költségvetési szerv a középirányítón keresztül, a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkező kijelölt költségvetési szerv útján küldi meg a BM FÖF részére. Az előirányzat-átcsoportosításhoz és az előirányzat-módosításhoz mellékelni kell az átcsoportosítás vagy módosítás szükségességét, célszerűségét alátámasztó dokumentumokat, számításokat, a szöveges indoklást, valamint a kiemelt előirányzati és rovat bontást, kivéve ha a dokumentumok és a számítások, valamint a szöveges indokolás a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) szerinti minősített adatot tartalmaz.

(3a)[46] Az ugyanazon középirányító szerv középirányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti, valamint a középirányító szerv és a középirányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti, az Áht. 33. § (3) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításról az Áht. 33. § (3a) bekezdése szerint a középirányító szerv jogosult rendelkezni.

(4)[47]

(5)[48] A fejezet által visszaigazolt, a (3) bekezdés szerint végrehajtott, valamint a költségvetési szervek hatáskörében végzett előirányzat-átcsoportosítások, előirányzat-módosítások adatainak elérhetőségét a BM FÖF által meghatározott információs rendszerben is biztosítani szükséges.

(6)[49]

8. Rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználására irányuló igény

14. §[50] A költségvetési szervnek a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználására vonatkozó - indokolással ellátott - igényét a BM FÖF útján a BM gazdasági helyettes államtitkára részére kell felterjeszteni további intézkedésre.

9. Pénzügyi többletigények előterjesztésének, állásfoglalások kérésének rendje

15. §[51] (1) A költségvetési szerv a BM gazdasági helyettes államtitkára felé a költségvetésével kapcsolatos támogatási többletigényeit - az azt megalapozó számításokkal és a többletigény részletes indokolásával - a középirányító szerv vagy a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv útján a BM FÖF-ön keresztül terjesztheti elő. A költségvetési szervnek az előterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a költségvetési szerv költségvetésében az igényelt feladat ellátására felhasználható szabad előirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre.

(2) A középirányító szerv, az általa középirányított költségvetési szerv vagy a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a költségvetési gazdálkodással - így különösen adózással, járulékfizetéssel - kapcsolatban felmerülő kérdésekben más minisztériumtól, központi államigazgatási szervtől írásbeli állásfoglalást a BM FÖF-ön keresztül kérhet.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzat szakmai kezelője és a központi kezelésű előirányzat szakmai kezelője, az általa kezelt előirányzatok vonatkozásában felmerülő többletigényeit - az azt megalapozó számításokkal és a többletigény részletes indokolásával - a BM FÖF-ön keresztül terjesztheti elő a BM gazdasági helyettes államtitkára felé.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzat szakmai kezelője és a központi kezelésű előirányzat szakmai kezelője az általa kezelt előirányzatok felhasználásával kapcsolatban felmerülő kérdésekben más minisztériumtól, központi államigazgatási szervtől írásbeli állásfoglalást a BM FÖF-ön keresztül kérhet, a Pénzügyminisztérium képviselőivel gazdálkodási kérdésekben a BM FÖF bevonásával egyeztethet.

(5) A jelen alcímben foglalt rendelkezéseket a Kormány jóváhagyásával túlléphető előirányzatok esetében is alkalmazni kell.

V. Fejezet

Beszámolás, zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás

16. §[52] (1)[53] Az éves költségvetési beszámolót a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a BM FÖF részére küldi meg. Az éves költségvetési beszámoló tartalmazza a saját, a középirányított, továbbá a hozzárendelt költségvetési szervek felülvizsgált és címszinten összesített éves költségvetési beszámolóját is.

(2)[54] BM FÖF az Ávr. 158. §-ában foglaltak alapján a költségvetési évet követő év január 31-ig írásban meghatározza az éves költségvetési beszámoló beküldésének határidejét, az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának figyelembevételével kialakítja az elkészítéséhez szükséges szempontrendszert, rögzíti azok tartalmi és formai követelményeit, valamint megküldi az éves költségvetési beszámoló további mellékleteit képező, fejezetet irányító szervi hatáskörben elrendelt adatszolgáltatások űrlapjait.

(3) Az éves költségvetési beszámoló készítési kötelezettségnek az Áhsz.-ben foglalt módon és határidőre kell eleget tenni.

(4)[55] A BM FÖF a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját az Áhsz. 32. § (1) bekezdése szerinti határidőt követő húsz napon belül felülvizsgálja és - annak javítása, kiegészítése szükség szerinti elrendelését és elvégzését követően - a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben címenként jóváhagyja.

(5)[56] A jóváhagyott adattartalmú aláírt éves költségvetési beszámolót a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a Kincstár általi elfogadását követő húsz napon belül a szerv vezetője és a gazdasági vezető aláírásával ellátva küldi meg a BM FÖF részére, amelyet a BM FÖF a felülvizsgálat elvégzését igazoló személy aláírásával ellátva tíz napon belül visszaküld.

17. §[57] (1) A költségvetési szervek, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai kezelőinek zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásának részletes tartalmi és formai követelményeit a BM FÖF az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatójának figyelembevételével határozza meg.

(2) A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás számszaki részét a Kincstár honlapján működtetett elektronikus program felhasználásával kell elkészíteni.

(3) A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv saját, az általa irányított, valamint a hozzárendelt költségvetési szervek összesített zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatását a BM FÖF által megadott határidőig küldi meg a BM FÖF részére.

(4) A költségvetési szervek beszámolási kötelezettségének teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért a költségvetési szerv vezetője felelős, az éves költségvetési beszámoló elkészítésekor számot ad a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés, a belső ellenőrzés rendszeréről, továbbá arról, hogy az Áht. belső kontrollokkal kapcsolatos előírásainak miként tett eleget.

(5) A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatásokat a BM FÖF - az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatójában meghatározott szempontok alapján - felülvizsgálja, és fejezeti szinten összesíti, majd továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek.

10. Költségvetési maradvány

18. § (1)[58] A költségvetési maradvány tekintetében az Ávr. 152. § (1) bekezdése szerinti elszámoláshoz a középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a saját, az általa középirányított, valamint a hozzárendelt költségvetési szervek költségvetési maradványa tekintetében a BM FÖF által meghatározott határidőig megküldik az Ávr. 152. §-ában meghatározott adatokat.

(2)[59] A költségvetési maradványt a BM FÖF az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján felülvizsgálja.

(3)[60] Az Ávr. 152. § (1) bekezdésében meghatározott elszámolást a BM FÖF készíti el, és a BM gazdasági helyettes államtitkára hagyja jóvá.

(4)[61] A középirányító szerv a Kormány az Ávr. 152. § (3) bekezdése és az Ávr. 153. §-a szerinti döntése esetén gondoskodik az irányítása alatt álló, valamint a hozzárendelt költségvetési szerv értesítéséről.

(5)[62] A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv éves költségvetési beszámolója és költségvetési maradványa jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodik az irányításuk alatt álló, valamint a hozzárendelt költségvetési szerv költségvetési beszámolójának és költségvetési maradványának visszaigazolásáról.

VI. Fejezet

Számvitel

19. § (1) A költségvetési szervnek a számviteli politikája kialakításánál a jogszabályi rendelkezések mellett figyelemmel kell lennie a jelen utasításban meghatározottakra, valamint az alapító okiratában és szervezeti és működési szabályzatában, ügyrendjében rögzített szakmai feladatokra és sajátosságokra.

(2) A számviteli politikát és a mellékletét képező dokumentumokat (a továbbiakban: számviteli szabályzat) a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági vezetője együttes aláírásával kell kiadni. A BM Igazgatása és a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli szabályzatát a miniszter, valamint a BM gazdasági helyettes államtitkára aláírásával kell kiadni.

(3)[63]

(4) A költségvetési szerv vezetője hatáskörébe tartozik - a fejezet által kötelezően előírt főkönyvi számlák alkalmazásával, a szakmai feladatainak és sajátosságainak megfelelően - az intézményi számlatükör és számlarend kialakítása. A költségvetési szerv vezetője felelős a számlatükör és számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért.

(5)[64] Azok a költségvetési szervek, melyeknél központilag bevezetésre került a Forrás.NET Integrált Ügyviteli Rendszer (korábban: KGR Forrás SQL integrált ügyviteli rendszer), kötelesek a program használatára.

(5a)[65] Azok a költségvetési szervek, melyeknél a KRÉTA Gazdálkodási modul vagy a CT-EcoSTAT Költségvetési Gazdasági és Gazdálkodási Rendszer (a továbbiakban: CT-EcoSTAT) került bevezetésre, kötelesek a program használatára.

(5b)[66] Az (5a) bekezdése szerinti költségvetési szervek középirányító szerve nem köteles a cím összesen adatlap generálására, ameddig a KRÉTA Gazdálkodási modul vagy a CT-EcoSTAT arra nem alkalmas.

(6)[67] A Forrás.NET Integrált Ügyviteli Rendszer működése során a költségvetési szervek részéről felmerülő tanácsadási igények finanszírozása az igénybe vevő költségvetési szerv feladata.

(6a)[68] Az (5a) bekezdés szerinti ügyviteli rendszereket használó költségvetési szervek esetén az ügyviteli rendszert használó költségvetési szerv viseli az ügyviteli rendszerekkel összefüggő költségeket.

(7)[69] A költségvetési szerveknek az Áhsz. 53. §-a szerint a könyvviteli havi zárás időpontjában a Forrás.NET Integrált Ügyviteli Rendszerben rögzített könyvviteli naplókat könyvelt státuszba kell helyezni. Lezárt könyvviteli időszakra könyvviteli módosítást eszközölni nem lehet.

(7a)[70] Az (5a) bekezdés szerinti ügyviteli rendszerekben rögzített könyvviteli naplókat könyvelt státuszba kell helyezni. Lezárt könyvviteli időszakra nem lehet könyvviteli módosítást eszközölni.

VII. Fejezet

Kontrolling

20. § (1)[71] A gazdasági események folyamatos nyomon követése és elemző értékelése céljából a költségvetési szervek a BM FÖF által meghatározott struktúrában, tartalommal és határidőkkel adatot szolgáltatnak.

(2)[72] A költségvetési szervek kontrolling jelentése különösen a következő adatokat tartalmazhatja:

a) eredeti költségvetési előirányzatokat, ezek hatáskörönkénti módosítását;

b) az állománytáblázat szerinti, költségvetési és tényleges létszámhelyzet alakulását állománycsoport és azon belül fizetési osztály szerinti bontásban;

c) a devizában történő kifizetések adatait;

d) az előirányzatok felhasználásának alakulásával kapcsolatos egyéb adatokat.

(3)[73] A kontrolling adatszolgáltatások adattartalmáért a költségvetési szerv gazdasági vezetője a felelős.

(4) A BM FÖF kezdeményezi a költségvetési szerv gazdálkodásába történő beavatkozást a BM gazdasági helyettes államtitkáránál minden olyan esetben, amikor[74]

a) a tervezett szakmai feladatoktól számottevően eltérő;

b) a szervezet vagyonát nagymértékben veszélyeztető vagy

c) a pénzügyi, gazdálkodási szabályokat súlyosan sértő gazdálkodási magatartást tapasztal.

(5)[75] A BM FÖF a BM gazdasági helyettes államtitkára felé történő jelzést a BM Ellenőrzési Főosztály részére tájékoztatás céljából megküldi.

(6)[76] Az Áht. 108/A. § (1) bekezdése, valamint az Ávr. 172/A. § (1) bekezdése értelmében az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról havonta szolgáltat adatot a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszeren keresztül a tárgyhónap 7. napjáig, amely adatszolgáltatást a BM FÖF jogosultsággal rendelkező munkatársa legkésőbb az adatszolgáltatási esedékesség hónapjának 10. napjáig jóváhagy.

(7)[77] A (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a tárgyhónap, tárgyhónapot követő hónap, valamint a tárgyév egésze bontásban kell megadni.

(8)[78] A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok tekintetében az Áht. 108/A. § (1) bekezdése, valamint az Ávr. 172/A. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a BM FÖF teljesíti a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszerben az adatszolgáltatási esedékesség hónapjának 10. napjáig.

20/A. §[79] A lebonyolító szerv adatszolgáltatási kötelezettségét a lebonyolításról szóló megállapodásban rögzítettek szerint köteles teljesíteni.

20/B. §[80] A kezelő szerv adatszolgáltatási kötelezettségét a kezelői megállapodásban, illetve a BM FÖF által meghatározott módon köteles teljesíteni.

VIII. Fejezet

Költségvetési szervek jogállásával összefüggő rendelkezések

11. Költségvetési szerv létrehozása

21. §[81] A fejezethez tartozó költségvetési szerv létrehozása esetén az előterjesztést, valamint az alapító okirat tervezetét a kezdeményező a BM gazdasági helyettes államtitkára és a BM Személyügyi Helyettes Államtitkárság egyetértésével a BM közigazgatási államtitkára útján terjeszti fel a miniszterhez.

12. Költségvetési szerv alapító okiratának módosítása

22. §[82] (1) A költségvetési szerv a középirányítója, valamint a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló BM utasításban meghatározott szakmai irányítását ellátó államtitkár vagy helyettes államtitkár útján az Áht. 8/A. § (2) bekezdése szerinti formanyomtatvány alkalmazásával elkészített egységes szerkezetű alapító okiratának, valamint a módosító okiratának a BM gazdasági helyettes államtitkára részére történő megküldésével kezdeményezi a költségvetési szerv alapító okiratának módosítását. A BM Portfoliófelügyeleti és Beszerzési Főosztály az egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a módosító okiratot megvizsgálja a költségvetési szerv jogállására és gazdálkodására vonatkozó államháztartási szabályok alapján, majd egyezteti a Kincstár, valamint a Pénzügyminisztérium bevonásával.

(2) A BM gazdasági helyettes államtitkára az Ávr. 5. § (5) bekezdés c) pontjában rögzített esetben egyetértés megkérése céljából megküldi az egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a módosító okiratot az államháztartásért felelős miniszter részére egyetértés megkérése céljából.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter által kiadott egyetértés rendelkezésre állása esetén a BM gazdasági helyettes államtitkára az egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a módosító okiratot - az érintett költségvetési szerv a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló BM utasításban meghatározott szakmai irányítását ellátó államtitkár vagy helyettes államtitkár útján - kiadmányozás céljából felterjeszti a miniszterhez.

(4) A BM Portfoliófelügyeleti és Beszerzési Főosztály az adatváltozás törzskönyvi nyilvántartásban való átvezetése céljából a hivatali kapun keresztül benyújtja az egységes szerkezetű alapító okiratot, az elektronikus aláírással kiadmányozott módosító okiratot a Kincstárhoz az Ávr. szerinti változásbejelentési kérelemmel, valamint - az Ávr. 5. § (5) bekezdés c) pontjában rögzített esetben - az államháztartásért felelős miniszter egyetértő dokumentumával együtt.

(5) A BM Portfoliófelügyeleti és Beszerzési Főosztály a törzskönyvi bejegyzésről szóló határozat rendelkezésre állását követően az egységes szerkezetű alapító okiratot, valamint a módosító okiratot elektronikus úton megküldi az érintett középirányító szerv vagy a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv részére.

13. Költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése

23. § (1)[83] A költségvetési szerv átalakítása vagy megszüntetése esetén az átalakítást vagy megszüntetést kezdeményező költségvetési szerv az átalakító vagy megszüntető okiratot - a szakmai irányítást vagy felügyeletet gyakorló államtitkár, helyettes államtitkár és BM gazdasági helyettes államtitkára egyetértésével - a BM közigazgatási államtitkára útján terjeszti fel a miniszterhez az átalakítás vagy a megszüntetés tervezett időpontját megelőzően.

(2) A megszüntető és átalakító okirat kiadmányozására az alapító okirat kiadmányozására vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

14. Költségvetési szervek törzskönyvi adatainak nyilvántartása

24. §[84] A BM gazdasági helyettes államtitkára dönt a költségvetési szerv kincstári ügyfélként való besorolásáról, illetve a besorolás módosításáról. A középirányító szerv és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szerv a hozzárendelt költségvetési szerv kincstári besorolásra vonatkozó kezdeményezését a BM FÖF vezetőjének küldi meg. A BM FÖF - a BM gazdasági helyettes államtitkár jóváhagyását követően - gondoskodik a költségvetési szerv adatainak a Kincstár felé történő bejelentéséről, valamint a számlanyitással, -módosítással és -megszüntetéssel kapcsolatos fejezeti feladatok végrehajtásáról, ide nem értve a devizaszámlákkal kapcsolatos feladatok végrehajtását.

25. §[85] (1)[86] A középirányító szerv, a más jogokat gyakoroló szerv és a gazdasági szervezettel rendelkező, kijelölt költségvetési szerv a saját, az irányított, valamint a hozzárendelt költségvetési szerv adatainak Kincstár által vezetett közhiteles nyilvántartásba történő nyilvántartásba vételét, nyilvántartott adataik módosítását - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a BM FÖF-en keresztül kezdeményezi.

(2)[87] Az Ávr. 167/C. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv

a)[88] törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését a BM FÖF az alapító okirat csatolásával a bejegyzési kérelem,

b)[89] törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését a BM FÖF a megszüntető okirat csatolásával a törlési kérelem,

c)[90] alapító okiratát, a vezetőjét, valamint az adóalanyiságot nem érintő, az Ávr. 167/A. §-ában meghatározott adatának módosítását - a BM FÖF, illetve középirányító szerv egyidejű értesítésével - a költségvetési szerv a változásbejelentési kérelem,

d)[91] alapító okiratát érintő módosítást a BM FÖF az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat, valamint az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata csatolásával, a változásbejelentési kérelem,

e)[92] a vezetőre és az adóalanyiságra vonatkozó, az Ávr. 167/A. §-ában meghatározott adatok bejelentését a BM FÖF a 167/E. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok csatolásával, a változásbejelentési kérelem

benyújtásával kezdeményezheti a Kincstárnál.

26. §[93]

IX. Fejezet

Gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben való részvétel, tulajdonosi jogok gyakorlása

27. §[94] (1) A költségvetési szerv gazdálkodó szervezet létrehozására, illetve abban való részesedés szerzésére vonatkozó javaslatát, kérelmét - a középirányító szerv vagy a gazdasági szervezettel rendelkező, kijelölt költségvetési szerv útján, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. §-ára figyelemmel - a BM gazdasági helyettes államtitkárhoz nyújtja be. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) felé a Vhr. 6. §-ában meghatározott kezdeményezést tartalmazó előterjesztést a költségvetési szerv a BM Portfoliófelügyeleti és Beszerzési Főosztállyal együttműködve készíti elő.

(2) A gazdálkodó szervezet tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerint kijelölt, vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) alapján meghatalmazott tulajdonosi joggyakorlóként vagy tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazottként eljáró költségvetési szerv, (a továbbiakban együtt: tulajdonosi joggyakorló költségvetési szerv) a BM gazdasági helyettes államtitkára útján - amennyiben egyedi esetben másként nem dönt - évente június 30-ig írásbeli szakmai és pénzügyi beszámolót készít a miniszter részére az előző év tulajdonosi joggyakorlásáról.

(3) A tulajdonosi joggyakorló költségvetési szerv a (2) bekezdés szerinti beszámolót és annak mellékleteként az 1. melléklet szerinti táblázatot kitöltve a BM gazdasági helyettes államtitkára részére küldi meg a portfolio@bm.gov.hu e-mail-címre. A beszámoló különösen a gazdálkodó szervezetre vonatkozó alábbi adatokat tartalmazza:

a) a gazdálkodó szervezet tevékenységének rövid összefoglalása, a tevékenységet meghatározó tényezők rövid bemutatása,

b) a gazdálkodást teljeskörűen bemutató gazdasági-pénzügyi adatok,

c) a működést bemutató legfontosabb adatok, így különösen létszámadatok, szervezeti változások, legjelentősebb beruházások,

d) tulajdonosi döntések, azok indokolása és végrehajtása,

e) kockázati tényezők, ennek megelőzésére, illetve elhárítására tett intézkedések,

f) a belső ellenőrzési mechanizmusok lényegesebb elemei, azok megvalósulása,

g) egyéb, a gazdálkodó szervezetek működésével összefüggésben kiemelendő tények, így különösen a gazdálkodó szervezetet vagy a tulajdonosi joggyakorlást érintő külső ellenőrzések és azok megállapításai.

(4) Ha a beszámoló megvizsgálását követően a BM Portfoliófelügyeleti és Beszerzési Főosztályának vezetője úgy ítéli meg, hogy a gazdálkodó szervezet működését és gazdálkodását bemutató további adatok szükségesek, azok soron kívüli benyújtására hívja fel a tulajdonosi joggyakorló költségvetési szervet.

(5) Ha a beszámoló a Mavtv. szerinti minősített adatot tartalmaz, a beszámoló a Mavtv.-ben foglaltaknak megfelelő formában kerül megküldésre.

X. Fejezet

Vagyongazdálkodás, vagyonkezelés (ingatlan, ingóság)

15. Általános szabályok

28. § (1)[95] A költségvetési szervek ingatlangazdálkodása során a jelen fejezetben meghatározott szabályokat és eljárási rendet az Áht. V. fejezete, az Nvt., Vtv., az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.), és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nfa Korm. rendelet), a költségvetési törvény, az Ávr., a Vhr., valamint a vagyonkezelési szerződés előírásainak és egyes speciális esetekben a tulajdonosi joggyakorlóval kötött meghatalmazások, hivatalos útmutatások figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)[96] Az ingatlanok vonatkozásában a jogszabályokban előírt, az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetőjének hozzájárulását, egyetértési jogosultságát - állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony létesítése, megszüntetése, ingatlan vagyonkezelésbe vétele, ingatlan vagyonkezelői jogának megszüntetése, ingatlan ingyenes átruházása esetén - a BM gazdasági helyettes államtitkára gyakorolja. A vagyonkezelési szerződés megkötésére és módosítására vonatkozó eljárásban a jóváhagyási jogosultságot - átruházott hatáskörben -a BM gazdasági helyettes államtitkára gyakorolja

(3) A vagyonkezelés körében történő döntés-előkészítő munkában a BM szervezeti egységei a BM SZMSZ-ben meghatározott feladatkörök szerint vesznek részt.

(4)[97] A BM vagyonkezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában a BM Gazdasági Helyettes Államtitkársága főosztályai - a jelen fejezetben meghatározott feladatainak ellátása során - szükség szerint a BM Jogtanácsosi és Adatvédelmi Főosztállyal együttműködve járnak el.

(5)[98] E fejezet 28-36. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatóak a jogszabályban meghatározott, minősített adatokat tartalmazó nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű vagyon tekintetében.

16. Költségvetési szervek elhelyezése

29. §[99] (1)[100] A költségvetési szerv az állami elhelyezési célú ingatlanban történő elhelyezése érdekében - az ingatlankapacitás és költségvetési források tervezése érdekében - a megelőző év május 31. napjáig az elhelyezési igénye kielégítéséhez szükséges minden információt - így legalább az elhelyezés indokát, az elhelyezni kívánt szervezetet, szervezeti egységet, elhelyezendő létszámot, beosztásokat, valamint az elhelyezésre vonatkozó speciális elvárásokat, ütemezést - tartalmazó elhelyezési tervet (a továbbiakban: elhelyezési terv) készít, amelyet az MNV Zrt. által működtetett https://www.mnvkkszadatszolgaltatas.hu felületen, az erre vonatkozó űrlapok kitöltésével fejezeti jóváhagyás érdekében megküld a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére.

(2) A központi költségvetési szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője a fejezeti jóváhagyással ellátott elhelyezési tervet a tárgyévet megelőző év június 30. napjáig megküldi az MNV Zrt. részére.

(3)[101] A központi költségvetési szerv az elhelyezési terv benyújtási határidejét követően felmerülő rendkívüli elhelyezési igényét fejezeti jóváhagyás érdekében megküldi a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére.

(4) Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony létesítésére, megszüntetésére, az állami elhelyezési célú ingatlan üzemeltetésére, a kijelölt használó vagyongazdálkodására a Vhr. 53-53/K. §-ában foglaltak az irányadók.

(5) A nem állami elhelyezésű célú ingatlannak minősülő ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek kapcsán a 30-34. §-ban foglaltak az irányadók.

17. Ingatlan vagyonkezelésbe vétele

30. § (1)[102] A költségvetési szerv jogügylete kapcsán vásárolt, cserélt, illetve térítésmentesen belügyi rendelkezési körbe kerülő ingatlanok, továbbá állami tulajdonú, nem a költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanok belügyi célú hasznosítása, valamint a vagyonkezelési szerződésben nem szereplő, de az ingatlanügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatali, illetve az ingatlanügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatali ingatlan-nyilvántartásban a BM vagy valamely szervezete vagy ezek jogelődje javára kezelői joggal bejegyzett ingatlanok (a továbbiakban: fellelt ingatlanok) esetében szükséges a vagyonkezelésbe vételi eljárás lefolytatása.

(2)[103] Az állami tulajdonba kerülő ingatlant - a tulajdonszerzést eredményező jogügylet létrejöttétől számított 30 napon belül - a jogügyletben szerző félként eljáró költségvetési szerv köteles a tulajdonosi joggyakorlónak bejelenteni.

(3)[104] A költségvetési szerv a felügyeletet vagy irányítást ellátó szerv vezetőjének egyetértésével kérelmezheti az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzését.

(4)[105]

(5) A leendő vagyonkezelő költségvetési szerv az irányítást ellátó szerv vezetőjének egyetértéséhez - a szolgálati út betartásával - előterjesztést készít a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére, amelynek tartalmaznia kell:[106]

a)[107]

b) a vagyonkezelésbe vétel érdekében szükséges - szakmai és költségvetési indokokkal alátámasztott - kérelmet, nyilatkozatot;

c)[108] a jogügyletre vonatkozó szerződés tervezetét (pl. adásvétel, csere, ajándékozás), vagy ha az MNV Zrt. az érintett vagyonkezelő költségvetési szerv részére az ingatlan állami tulajdonba vételére adott ügykörben meghatalmazást adott, a vagyonkezelésbe vétellel érintett ingatlanok listáját, részletes adatait;

d) a vagyonkezelésbe vételre tervezett ingatlanok vagy a fellelt ingatlanok listáját, részletes adatait;

e) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot;

f) védett ingatlan esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter előzetes egyetértését.

(6)[109] A BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály az előterjesztés alapján döntési javaslatot készít, majd az irányítást ellátó szerv vezetőjének döntéséről értesíti a tulajdonosi joggyakorlót, valamint a költségvetési szervet, illetve a vízgazdálkodással összefüggő nem elhelyezési célú ingatlanügyek esetében a BM Vízügyi Koordinációs Főosztályt

(7) A leendő vagyonkezelő költségvetési szerv a birtokbavételtől köteles gondoskodni az ingatlan állagmegóvásáról, őrzéséről, védelméről, valamint a vagyonkezelési szerződés aláírását követően köteles haladéktalanul intézkedni az ingatlan jogi helyzetének rendezésére.

(8)[110]

(9)[111]

(10)[112]

18. Ingatlan(rész) költségvetési szerv általi hasznosítása[113]

31. §[114] (1) Költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan hasznosítására az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, különösen az Nvt., a Vtv. és a Vhr., az Nfatv. és az Nfa. Korm. rendelet előírásainak betartásával, valamint a tulajdonosi joggyakorlóval kötött vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételek keretein belül kerülhet sor. Az ingatlan esetleges hasznosításának a belügyi ingatlangazdálkodási szempontokat kell szolgálnia.

(2)[115] A vagyonkezelő költségvetési szerv a tulajdonosi joggyakorlóval kötött vagyonkezelési szerződésben meghatározott esetekben köteles a hasznosítást - alátámasztva a tervezett jogügylet indokoltságát, gazdaságosságát - a szolgálati út betartásával a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztállyal előzetesen egyeztetni.

19. Ingatlanok vagyonkezelői jogának megszüntetése (elidegenítése, csere, közös megegyezés, felmondás)[116]

32. § (1) A vagyonkezelő költségvetési szerv - a szakmai feladatellátáshoz igazodó, gazdaságosan működtethető optimális ingatlanállomány kialakítása érdekében - köteles ingatlan vagyonát folyamatosan vizsgálni.

(2)[117] A vagyonkezelő költségvetési szerv kezdeményezheti az ingatlan vagyonkezelői jogának felmondását, közös megegyezéssel történő megszüntetését, cseréjét, javaslatot tehet annak elidegenítésére, amennyiben az a feladatellátásához feleslegessé válik.

(3) A vagyonkezelő költségvetési szerv a javaslatát a szolgálati út betartásával a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére terjeszti fel. A javaslatnak tartalmaznia kell:[118]

a) a jogügyletet megalapozó szakmai érveket, indokokat, az ehhez szükséges nyilatkozatokat;

b)[119] szükség szerint a költségvetési hatások bemutatását szolgáló gazdaságossági számítást;

c) elidegenítési javaslat esetén az értékesítendő vagyonelem megtartásának hosszú távú pénzügyi, illetve eredményhatásai összehasonlítását az értékesítésből származó - a tranzakció lebonyolítási költségével csökkentett - bevétellel;

d) védett ingatlan esetén a védettség jellege szerint illetékes miniszter előzetes egyetértését;

e) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot.

(4)[120] A BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály döntési javaslatot készít az irányítást ellátó szerv vezetője részére.

(5)[121] Az irányítást ellátó szerv vezetőjének döntése alapján a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály a javaslatot megküldi a tulajdonosi joggyakorló részére, amelyről a kezdeményező belügyi szervet, illetve a vízgazdálkodással összefüggő ingatlanügyletek esetében a BM Vízügyi Koordinációs Főosztályt tájékoztatja.

(6)[122] Az ingatlan vagyonkezelői jogának megszüntetésére, értékesítésére a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján kerülhet sor.

(7) A vagyonkezelő költségvetési szerv - ha arra jogszabály nem más szervet kötelez - a vagyonkezelői jogának megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni az ingatlan-nyilvántartás módosítása érdekében.

(8)[123]

20. Ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházása

33. § (1)[124] A költségvetési szerv vagyonkezelésében álló ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet.

(2)[125] A vagyonkezelő költségvetési szerv a hozzá benyújtott kérelmet - a szolgálati út betartásával - a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály közreműködésével a tulajdonosi joggyakorlónak 15 napon belül megküldi.

(3)[126] A kérelmező vagy a tulajdonosi joggyakorló megkeresése alapján a vagyonkezelő költségvetési szerv - a szolgálati út betartásával -az ingatlan átadására vonatkozó javaslatát soron kívül felterjeszti a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére. A felterjesztésnek tartalmaznia kell az ingatlan adatait, értékét, az átadással kapcsolatos javaslatát, annak indoklását.

(4)[127] A BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály a felterjesztés, illetve a tulajdonosi joggyakorló megkeresése alapján hozzá eljuttatott kérelem esetén a vagyonkezelő költségvetési szervvel egyeztetve szakmai javaslatot készít az irányítást ellátó szerv vezetője részére, majd a fejezeti döntésről értesíti a tulajdonosi joggyakorlót, valamint a vagyonkezelő költségvetési szervet.

(5) A vagyonkezelő költségvetési szerv - az átruházás kapcsán - a vagyonkezelői jogának megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni az ingatlan-nyilvántartás módosítására.

(6)[128] A vagyonkezelő költségvetési szerv a vagyonkezelési szerződésmódosítás egy másolati példányát a szerződés megkötését követő 30 napon belül, illetve az ingatlan-nyilvántartás változásáról szóló ingatlanügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatali, illetve az ingatlanügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatali határozatot annak kézhezvételét követő 30 napon belül megküldi a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére.

21. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek

34. § (1)[129] A vagyonkezelő költségvetési szerv a teljes ingatlanállományáról tételes nyilvántartást vezet, amelynek naprakészségéért és valódiságáért felelősséggel tartozik. A nyilvántartás alapját a vagyonkataszter, az ingatlanügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatali, illetve az ingatlanügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatali ingatlan-nyilvántartás, valamint a vagyonkezelési szerződés képezi.

(2)[130]

35. §[131] (1)[132] A vagyonkezelő költségvetési szerv az ingatlanokról, lakásokról, a lakáscélú munkáltatói kölcsönökről a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály felkérésére adatokat (kimutatásokat, dokumentációkat) szolgáltat, amely adatszolgáltatási kötelezettség nem érinti a külön jogszabályokban meghatározott egyéb vagyonkezelői adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(2)[133] A vagyonkezelő költségvetési szerv az általa vagyonkezelt, használt, hasznosított ingatlanokról és lakásokról a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére az adott költségvetési év július 30-ig, valamint az adott költségvetési évet követő év január 31-ig köteles adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség adattartalma megegyezik a vagyonkezelő vagyonkezelési szerződésének mellékleteit képező kimutatások adattartalmával.

(3)[134]

21/A. Beruházási és felújítási munkákról szóló jóváhagyási és tájékoztatási kötelezettségek[135]

35/A. §[136] Az önálló belügyi szervnek - amennyiben van középirányító szerve, akkor a középirányító szerv útján - a felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos látványterveket az engedélyezési tervdokumentáció véglegesítése előtt fel kell terjeszteni jóváhagyásra a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére.

35/B. §[137] (1) Az önálló belügyi szervnek - amennyiben van középirányító szerve, akkor a középirányító szerv útján - az éves beruházási és 50 millió Ft-ot meghaladó felújítási tevékenységéről az adott költségvetési évet követő év január 31-ig beszámoló jelentést kell felterjeszteni írásban és szerkeszthető elektronikus formában is a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére. A jelentés tartalmazza ingatlanonként az következőket:[138]

a) vagyonkezelő megnevezése,

b) beruházás, felújítás megnevezése,

c) tervezett/becsült/tényleges bruttó kivitelezési költség,

d) kivitelezés tervezett/tényleges befejezési időpontja,

e) beruházás, felújítás aktuális helyzete,

f) aktuális évben tervezett beruházások és felújítások megnevezése, adatai.

A középirányító szerv a középirányítása alá tartozó költségvetési szervek adatszolgáltatását összesítve küldi meg a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére.[139]

(2)[140] Az önálló belügyi szervnek - amennyiben van középirányító szerve, akkor a középirányító szerv útján - a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére minden negyedév végét követő hónap 31-ig fel kell terjeszteni írásban és szerkeszthető elektronikus formában is a Beruházási Ügynökség által bonyolított, valamint a hazai és EU-s pályázati forrásokból finanszírozandó projektekről szóló beszámolót ingatlanonként az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti adattartalommal. A középirányító szerv a középirányítása alá tartozó költségvetési szervek adatszolgáltatását összesítve küldi meg a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére.

(3)[141] Az önálló belügyi szervnek - amennyiben van középirányító szerve, akkor a középirányító szerv útján - a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére minden negyedév végét követő hónap 31-ig fel kell terjeszteni a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer (KÁBER) adatszolgáltatás aktualizálásának végrehajtásáról szóló jelentést. A középirányító szerv a középirányítása alá tartozó költségvetési szervek adatszolgáltatását összesítve küldi meg a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére.

22. Ingó vagyonnal való gazdálkodás

36. § (1) Az ingóság feletti vagyonkezelői jog kétoldalú megállapodással átruházható a központi költségvetési szervek között az Nvtv., a Vtv. és a Vhr. által meghatározott esetekben.

(2)[142] A vagyonkezelői jog szerződéses jogutódlása fejezeten belül az önálló vagyonkezelői joggal rendelkező belügyi szervek között a Vhr. szerinti kétoldalú megállapodás alapján BM egyetértő nyilatkozat nélkül végrehajtható.

(3)[143] A (2) bekezdésben szabályozott szerződéses jogutódlás esetén, amennyiben önálló vagyonkezelői joggal rendelkező középirányított szerv az átadó, az átadás a középirányítását ellátó országos hatáskörű szerv vagyonkezelésért felelős vezetőjének 4 példányban kiállított, 3. melléklet szerinti egyetértő nyilatkozata birtokában hajtható végre. A vagyonkezelői jog átvevője előzetesen tájékoztatja az átadó vagyonkezelőt a kétoldalú megállapodás aláírására feljogosított személyről [név, rendfokozat (ha van) és beosztás megnevezésével]. A vagyonkezelői jog átvevője az egyetértő nyilatkozat egy eredeti példányát az MNV Zrt. részére a jogutódlásról szóló írásos értesítés mellékleteként megküldi.

(4)[144] Ha BM irányítása alatt álló költségvetési szerv ad át vagyonkezelői jogot fejezeten kívüli központi költségvetési szerv részére, akkor a vagyonkezelői jog szerződéses jogutódlása - a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály útján kezdeményezett - a 2. melléklet szerinti előzetes egyetértés iránti kérelem alapján, a BM gazdasági helyettes államtitkár által négy példányban kiadott egyetértő nyilatkozatnak megfelelően lehetséges. Az egyetértő nyilatkozat birtokában a vagyonkezelői jog átadója és átvevője elkészíti a kétoldalú megállapodást, amelynek mellékletét képezi az egyetértő nyilatkozat.

(5)[145] Ha BM irányítása alatt álló költségvetési szerv szerez vagyonkezelői jogot szerződéses jogutódlással fejezeten kívüli vagyonkezelőtől, akkor a szerv vagyonkezelésért felelős vezetője szerződés megkötésének aláírását követő 15 napon belül - a szerződés másolatának megküldésével - tájékoztatja a BM gazdasági helyettes államtitkárát a vagyonváltozásról.

(6)[146] A BM irányítása alatt álló költségvetési szerv önkormányzat, külön törvény szerinti közhasznú szervezet vagy egyház, egyházi jogi személy részére ingó vagyont a Vtv. előírásai szerint adhat ingyenesen tulajdonba. Az ingyenes tulajdonba adással kapcsolatos kormány-előterjesztés elkészítése az átadó BM költségvetési szerv feladata. Az ingyenes tulajdonba adás a költségvetési szerv vezetőjének lemondó nyilatkozata és az érintett önkormányzat, külön törvény szerinti közhasznú szervezet vagy egyház, egyházi jogi személy vezetőjének befogadó nyilatkozata alapján, a BM gazdasági helyettes államtitkára részére felterjesztett kérelemre kiadott előzetes egyetértéssel történhet. A négy példányban kiadott egyetértő nyilatkozat egy eredeti példányát az érintett önkormányzat, külön törvény szerinti közhasznú szervezet vagy egyház, egyházi jogi személy, egy eredeti példányát az MNV Zrt. részére kell továbbítani. A költségvetési szervnél maradó eredeti példányú nyilatkozatokról hitelesített másolat készíthető, amennyiben az önkormányzat, külön törvény szerinti közhasznú szervezet vagy egyház, egyházi jogi személy részére nem elég az egy példány, vagy a költségvetési szervnél a maradó két példány nem elégséges. Az MNV Zrt. részére minden esetben eredeti nyilatkozatot kell küldeni.

(7)[147] A BM irányítása alá tartozó költségvetési szerv az állami feladat ellátásához nem szükséges és leselejtezett tárgyi eszközt legalább kettő éve folyamatosan, igazoltan közhasznú, karitatív tevékenységet folytató civil szervezet részére a Vtv. és a Vhr. szabályainak megfelelően ingyenesen tulajdonba adhat. Az igazoltan közhasznú, karitatív tevékenységet folytató civil szervezet kezdeményezésére a vagyonkezelő költségvetési szerv a Vhr. szerint az MNV Zrt. felé a kérelmet véleményével és javaslatával együtt benyújtja. Amennyiben az igazoltan közhasznú, karitatív tevékenységet folytató civil szervezet részére ingyenes tulajdonba adásra kerülő ingó vagyonelem becsült forgalmi értéke nem éri el az egyedi bruttó 5 millió forintot, úgy a jogügylethez nem kell a minisztérium előzetes egyetértését megszerezni. Az egyedi bruttó 5 millió forint becsült forgalmi értéket meghaladó ingó vagyonelem ingyenes vagyonba adása esetén a (6) bekezdés szerint kell eljárni azzal a különbséggel, hogy kormány-előterjesztést nem kell készíteni, és ahol önkormányzat vagy kiemelten közhasznú szervezet szerepel, ott az igazoltan közhasznú, karitatív tevékenységet folytató civil szervezetet kell érteni.

(8)[148] A (4) bekezdés szerinti ügylet esetén, ha a BM mint költségvetési szerv vesz részt ingó vagyon vagyonkezelői jogának átadásánál, az előzetes egyetértési kérelem kezdeményezésekor a BM-et a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője képviseli. A kezdeményezésben felhatalmazást kell kérni a kétoldalú megállapodás aláírására jogosult személyt illetően, amennyiben az nem a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője.

(9)[149]

(10)[150]

23. Európai uniós forrás felhasználásával végrehajtott fejlesztésből származó ingó vagy ingatlan vagyon fenntartása

37. § (1) Európai uniós forrás felhasználásával végrehajtott fejlesztésből származó ingó vagy ingatlan vagyon csak a támogatást nyújtó szervezet által meghatározott célra, feladat ellátására használható fel a fenntartási kötelezettség időtartama alatt.

(2) A fenntartási kötelezettség a fenntartás biztosítása érdekében kikötött elidegenítési tilalom hatálya alatt, a támogatást nyújtó szervezet által meghatározott fenntartási időszak alatt, ennek hiányában az ingó és ingatlan vagyon teljes élettartama alatt vagy a támogatást nyújtó szervezet eltérő rendelkezéséig áll fenn.

(3) A támogatott szervezet az ingó és ingatlan vagyonról köteles elkülönített analitikus nyilvántartást vezetni, amelyben biztosítani kell a vagyon nyomon követhetőségét is.

38. § (1) A támogatott szervezet köteles tájékoztatni a támogatást nyújtó szervezetet, amennyiben az ingó és ingatlan vagyont a támogatásban megjelölt célnak megfelelő, de eltérő helyszínen kívánja üzemeltetni, illetve ha a használatból ki kívánja vonni.

(2) A támogatott szervezet köteles tájékoztatni a támogatást nyújtó szervezetet az ingó vagyon megsemmisítéséről vagy megsemmisüléséről.

(3) A támogatott szervezet köteles a támogatást nyújtó szervezet előzetes engedélyét kérni, ha

a) az ingó és ingatlan vagyont a támogatásban megjelölt céltól vagy feladattól eltérő célra vagy feladatra, illetve ha eltérő funkcióra kívánja használni;

b) a használatból kivont ingó vagyont értékesíteni kívánja.

(4) Amennyiben az ingó vagyont a támogatott szervezet a fenntartási időszak lejártát követően vagy ennek hiányában az ingó és ingatlan vagyon teljes élettartamára vagy a támogatást nyújtó szervezet előzetes engedélyével térítésmentesen át kívánja adni, a kapcsolódó vagyonkezelői szerződésben rögzíteni kell, hogy

a) mely forrásból, milyen feladatra került az ingó vagyon beszerzésre;

b) milyen fenntartási kötelezettség terheli az átvevőt;

c) az átvevő milyen intézkedéseket köteles tenni a nyomon követhetőség érdekében.

24. Biztosítások kötésének rendje, sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kerete, gépjármű-igénybevétellel és -üzemeltetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek[151]

39. § (1) A költségvetési szerv költségvetése terhére biztosítást köthet személyi állományára, tárgyi eszközeire, készleteire és gazdálkodó szervezeteire.

(2) A hivatásos állomány csoportos élet- és balesetbiztosításának és a BM, valamint a költségvetési szervek gépjármű kötelező felelősségbiztosításának megkötésére - a költségviselő megjelölésével - a BM gazdasági helyettes államtitkár intézkedik.

(3) A BM, valamint a költségvetési szervek használatában levő szolgálati járművekre casco biztosítás a BM gazdasági helyettes államtitkár engedélyével köthető és tartható fenn.

(4)[152] Sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kiadásainak fedezetbiztosítása céljából a középirányító szerv által irányított szervek esetén a középirányító szerv, egyéb esetben a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervek "Sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kerete" (e §-ban a továbbiakban: casco keret) néven a költségvetési tervezés időszakában gazdálkodási keretet állapítanak meg. Ebből a keretből a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi átcsoportosítással az ellopott vagy totálkárt szenvedett szolgálati jármű pótlása is finanszírozható.

(5) Az a szerv, amely a költségvetési tervezés tárgyévét megelőző évre vonatkozóan rendelkezik megállapított casco kerettel, a (6) bekezdésnek megfelelően állapítja meg a casco keretét a költségvetés tervezése során.

(6)[153] A casco keretet a pénzügyi tervezési időszakban, az előző évi keret alapulvételével, a casco biztosítással nem rendelkező szolgálati járművek számának, a szolgálati járműállomány összetétele megváltozásának megfelelően, a casco biztosítással nem rendelkező gépjárművekben bekövetkezett károk mértékére figyelemmel, számításokkal alátámasztva kell módosítani.

(7) Az a szerv, amely a költségvetési tervezés tárgyévét megelőző évre vonatkozóan nem rendelkezik megállapított casco kerettel, a költségvetési tervezés tárgyévét megelőző évek biztosítási díjainak és sajáthibás gépjárműkárainak, valamint a szolgálati járművek számának, a szolgálati járműállomány összetételének figyelembevételével állapítja meg a casco keretet.

(8) A megállapított casco keret sajáthibás gépjárműkárok helyreállítási kiadásaira fordítható. A casco keret még fel nem használt előirányzata, csökkentve az év hátralevő részében várhatóan kifizetésre kerülő összegekkel, tárgyév november 30-át követően más célra felhasználható.

(9)[154] A költségvetési szerv a sajáthibás gépjárműkárokat káronként, károkozónként a kár összege és a kár megtérülése feltüntetésével nyilvántartja. A költségvetési szerv - a károkozók személyi adatai kivételével - a nyilvántartott adatokról, továbbá a casco keret alakulásáról, felhasználásáról minden tárgyévet követő év május 15-ig adatot szolgáltat a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát és formáját a BM gazdasági helyettes államtitkár határozza meg.

(10) A költségvetési szervek vezetői, amennyiben speciális műveleti és konspirációs érdekeik, feladatellátásuk szükségessé teszi, jogosultak önállóan intézkedni - a BM gazdasági helyettes államtitkár előzetes tájékoztatása mellett -a biztosítási szerződések megkötésére vagy a már meglévő szerződések további alkalmazására. A tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik a személyi állomány külföldi kiküldetéséhez kapcsolódó utasbiztosítások megkötésére.

(11) Nem kell alkalmazni a (2)-(3) bekezdést

a) azokra a szolgálati járművekre, amelyek esetén európai uniós forrás terhére elszámolható a biztosítási költség;

b) a bérelt járművekre, amelyeknél a bérleti díj tartalmazza a biztosítás díját, vagy a bérleti szerződés a (2)-(3) bekezdés tartalmával nem egyeztethető össze;

c) az adomány útján keletkezett gépjármű használati megállapodásban érintett járművekre, ha a megállapodás a (2)-(3) bekezdés alkalmazását nem teszi lehetővé.

d)[155] ha casco biztosítás díja nem központi költségvetési szerv pénzügyi előirányzatának terhére kerül kiegyenlítésre.

39/A. §[156]

25. Rendkívüli események jelentése, összegző jelentés[157]

40. § (1)[158] A középirányító szervnek és a közvetlen fejezeti irányítású költségvetési szervnek a saját, valamint az irányításához tartozó gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervének a rendkívüli eseményről eseti, az egyéb vagyontárgyat érintő rendkívüli eseményekről éves összegző, a szolgálati járművet érintő káreseményről - értékhatártól függetlenül - éves összegző jelentést kell készítenie.

(2) Rendkívüli eseménynek minősül

a) a belügyi szerv használatában lévő szolgálati járművekhez kapcsolódó

aa) halált okozó baleset;

ab)[159] hárommillió forint becsült kárértéket meghaladó káresemény;

ac) járműlopás;

ad) értékhatártól függetlenül a közúti közlekedési balesetből származó totálkár;

b)[160] az egyéb vagyontárgyakban az hárommillió forint becsült kárértéket meghaladó - amennyiben erről egyéb szabályozás másként nem rendelkezik - káresemény.

(3)[161] A rendkívüli eseményről szóló eseti jelentést a rendkívüli esemény bekövetkezésétől számított kettő munkanapon belül, az egyéb vagyontárgyat érintő rendkívüli eseményekről szóló éves összegző, valamint a szolgálati járművet érintő káreseményről szóló - értékhatártól független - éves összegző jelentést a tárgyévet követő január 15-ig a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály útján a BM gazdasági helyettes államtitkár részére kell megküldeni.

(4) A rendkívüli eseményről szóló eseti jelentésnek a szolgálati járművel kapcsolatos káresemény esetében[162]

a) a haláleset körülményeit;

b) a szolgálati jármű

ba) forgalmi rendszámát, alváz- és motorszámát;

bb) típusát, színét;

bc) beszerzési értékét;

bd) forgalomba helyezésének időpontját;

be) kilométer-számláló állását;

bf) igénybevételére (szolgálati, magáncélú) vonatkozó adatokat;

c) a kár

ca) feltételezett vagy megállapított keletkezési okát, az azt elősegítő vagy lehetővé tevő okot vagy okokat;

cb) becsült vagy megállapított összegét;

cc) megtérülésére, csökkentésére megtett, esetleg még folyamatban lévő intézkedéseket;

d) a lopásért vagy a közlekedési balesetért felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását kell tartalmaznia.

(5) A rendkívüli eseményről szóló eseti jelentésnek egyéb vagyonban keletkezett kár esetében[163]

a) a kár bekövetkeztének helyét, időpontját;

b) a feltételezett keletkezési okot;

c) a körülmények összefoglaló leírását;

d) a keletkezett kár becsült értékét;

e) a felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását;

f) a megtett, illetve folyamatban lévő, valamint a hasonló káresetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket kell tartalmaznia.

(6)[164] Az egyéb vagyont érintő rendkívüli eseményekről szóló összegző éves jelentésnek az egyéb vagyonban bekövetkezett káresemény megnevezését, egyedi kárértékét, összesített kárértékét biztosító általi megtérítés értékét kell tartalmaznia éves költségvetési számviteli szemléletben.

(6a)[165] A szolgálati járművet érintő káreseményekről szóló éves összegző jelentésnek

a) a gépjárműlopások darabszámát, összesített kárértékét;

b) a gépjárműtotálkárok darabszámát, összesített kárértékét;

c) a gépjárművekkel kapcsolatosan bekövetkezett káresemény darabszámát, összesített kárértékét;

d) a biztosító általi megtérítés értékét

kell tartalmaznia értékhatártól függetlenül, éves költségvetési, számviteli szemléletben.

(7) A rendkívüli jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó károk rendezésével kapcsolatos ügyek intézése a kárt szenvedett költségvetési szervek feladatkörébe tartozik.

(8)[166]

40/A. §[167] (1)[168] Az önálló belügyi szervek évente értékelik a saját és az irányításuk alá tartozó belügyi szervek éves tűzvédelmi helyzetét, az erről szóló jelentést március 10-ig felterjesztik a BM Műszaki és Vagyongazdálkodási Főosztály részére.

(2) Az értékelést a következő szempont rendszer alapján kell elkészíteni:

1. A szervek használatában álló létesítmények értékelése tűzvédelmi szempontból.

2. A megelőző tűzvédelmi rendelkezések (jogszabályok, műszaki követelmények, tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv stb.) érvényesítésében szerzett tapasztalatok, meglétének, érvényességének értékelése.

3. A tűzvédelmi szervezet létrehozásának, irányításának és tevékenységének tapasztalatai.

4. A tűzvédelmi oktatás, képzés, továbbképzés értékelése.

5. A tűzoltói és kárelhárítási tevékenység helyzete, tárgyidőszaki tűzesetek elemzése, értékelése, a tűzoltás színvonala, eredményessége.

6. A szabványossági felülvizsgálatok megléte, érvényessége, teljes körűsége.

7. A tűzjelzés lehetősége, technikai feltételei, jogszabályi megfelelőssége.

8. Beépített és mobil tűzjelzési, tűzmegelőzési és tűzoltási eszközökkel, berendezésekkel való ellátottság mértéke, működőképességük biztosítására tett intézkedések eredményei, üzemeltetési naplók megléte.

9. A tűzriadó tervek naprakészsége, a tűzriadó gyakorlatok végrehajtásának tapasztalatai.

10. A hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel való együttműködés formái, eredményessége.

11. A tűzvédelemre felhasznált összegek felsorolása, annak az előző évhez történő viszonyulása.

12. Kockázati tényezők azok megoldására vonatkozó műszaki vagy szervezési intézkedések, javaslatok.

XI. Fejezet

Személyi juttatás és létszámgazdálkodás

41.§ (1)[169] A fejezethez tartozó költségvetési címek, alcímek részére jóváhagyott személyi juttatás és létszámkeretek - ezen belül a hivatásos állományra, a rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra, a közszolgálati tisztviselőkre, a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a közalkalmazottakra, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókra és az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó - elosztását, szabályszerűségi és hatékonysági követelmények érvényesítését, valamint fejezeti szinten a keretek módosítását, amennyiben az a fejezet szintjén jelentkező feladat megvonása vagy kiszabása miatt válik szükségessé, a BM fejezeti szinten határozza meg.

(2) A költségvetési szerveknek a saját és az alárendeltségükbe tartozó szervek személyi juttatásairól, létszámkereteiről a felhasználást nyomon követhető nyilvántartást kell vezetniük.

XII. FEJEZET[170]

KÖZBESZERZÉSEK

42. §[171]

XIII. Fejezet

Utalványozás ellenjegyzése

43. §[172] A költségvetési szervek kiadási előirányzatai, valamint a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok terhére utalványozni csak ellenjegyzést követően lehet. Az utalvány ellenjegyzője a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok tekintetében a BM gazdasági helyettes államtitkár által írásban kijelölt személy, illetve a költségvetési szervek esetében a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy, aki a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával az utalvány ellenjegyzése során meggyőződik arról, hogy a teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

44. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

45. § (1)[173] A költségvetési szervek a belső gazdálkodásuk rendjére vonatkozó szabályzataikat, a jelen utasításban foglaltak figyelembevételével, ezen utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül felülvizsgálják.

(2)[174]

(3)[175]

46. §[176]

47. § Hatályát veszti a Belügyminisztérium fejezethez tartozó egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő kijelöléséről, az irányítói jogok gyakorlásának módjáról szóló 13/2011. (V. 23.) BM utasítás és a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 18/2012. (IV. 27.) BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 4/2015. (IV. 10.) BM utasításhoz[177]

2. melléklet a 4/2015. (IV. 10.) BM utasításhoz

3. melléklet a 4/2015. (IV. 10.) BM utasításhoz[179]