BH 1999.9.420 Abban a kérdésben, hogy valamely gazdasági tevékenység pénzintézeti tevékenységnek minosül-e, és azt ki gyakorolhatja, az Állami Pénz- és Tokepiaci Felügyelet közigazgatási eljárás keretében jogosult állást foglalni. Ebben a kérdésben a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében sem dönthet [1988. évi VI. tv. 11. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/B. § (2) bek., 1991. évi LXIX. tv. 53. § (3) bek., 54. § (1) bek., 1996. évi CXII. tv, 1996. évi CXIV. tv. 3. §, 12. § (3) bek.].

A kérelmezo a törvényességi felügyeleti eljárást indítványozó iratában a szövetkezet gazdasági tevékenységének két fo területét emelte ki. Az egyik az üzletrésztokével kapcsolatos. Az alapszabály IX. fejezete szerint: "a szövetkezet a jogi személyiséggel rendelkezo tag és az alapító magánszemély tagok közremuködésével üzletrésztokéjét növeli, azaz toketartalékot képez, melynek megfeleloen szövetkezeti üzletrésztokét képez. A szövetkezet üzletrészeket juttat az alapító magánszemély tagoknak, akik a belépo tagok számára azokat értékesítik. A szövetkezet az alapítókon kívül azoknak a tagoknak juttat üzletrészt, akik legalább egy részjegyet jegyeznek, akár a belépésükkel egy idoben, akár a késobbiekben".

Ugyancsak a IX. fejezet szabályozza a másik gazdálkodási területet, a kárpótlási jegyek hasznosítását, forgalmazását. Eszerint a tagok üzletrésztokéje kárpótlási jegy hasznosítására irányulhat, s az igazgatóság - a közgyulés felhatalmazása alapján - bármelyik tagtól kárpótlási jegyeket vásárolhat, maximum azok névértékén. Az alapszabály I. fejezete értelmében a kárpótlási jegyek hasznosítása során a szövetkezet köti meg az ügyleteket, vagyis a szövetkezet a tagjainak kárpótlási jegyeit - a tagok megbízásából - bizományosként értékesíti.

A kérelmezo szerint az ismertetett feladatok teljesítése a szövetkezet részérol átruházható értékpapírral végzett - saját számlára vagy bizományosként történo - adásvételi tevékenység folytatását feltételezi. E hasznosítást a kérelmezo úgy ítéli meg, hogy a szövetkezet az alapszabályban felsorolt tevékenységi köröktol eltéroen gazdálkodik, s ez a tevékenysége törvénysérto. Ez a tevékenység ugyanis az 1991. évi LXIX. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében szabályozott pénzügyi tevékenységi körbe tartozik, melyet a pénzintézeteken kívüli egyéb jogi személy csak akkor végezhet, ha megfelel a 8. § (4) bekezdésében felsorolt feltételeknek. E szabályokat az 1992. évi I. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint a pénzintézeti tevékenységet folytató szövetkezetekre is alkalmazni kell.

A kérelmezo hivatkozott az APEH Fovárosi Igazgatósága által a szövetkezetnél 1995. május 4-én tartott célvizsgálatra. Ennek során megállapították, hogy a szövetkezet az 1992. évi I. törvény 55. §-ának (1) bekezdésében és az 1991. évi XVIII. törvény 26. §-ának (4) bekezdésében foglalt eloírások megszegésével - toketartalék képzése nélkül és üzletrésztoke képzése vagy üzletrésztoke növelése nélkül - a szövetkezet tagjainak és más üzletrésszel nem rendelkezo tagjainak üzletrészt juttatott. A belépo tagok nem részjegyet jegyeztek, hanem közvetlenül üzletrészt vásároltak a szövetkezettol mint bizományostól.

A kárpótlási jegyekkel kapcsolatos ügyleteket az I-C. Tanácsadó Kft. bevonásával bonyolították le. E cégtol a szövetkezethez belépo tagok kárpótlási jegyeket vásároltak, melyeket eladtak a szövetkezetnek. Az I-C. Kft. a kárpótlási jegyeket a névérték 30-35%-áért a szövetkezettol visszavásárolta. Az üzletrészek adásvétele tehát a szövetkezet és a tagjai között bonyolódott 1e. Az APEH vizsgálata a kérelmezo szerint azt is megállapította, hogy a folyamatokban kötött szerzodések színleltek voltak, mert e szerzodések megkötését tényleges pénzmozgás nem követte, illetve azok egyéb okból semmisek. Azonos eljárással ugyanis a szövetkezet 1995. március 27-e és május 2-a közötti idoszakban 70 új tagot léptetett be a szövetkezetbe.

A kérelmezonek az általa eloadottakra alapított álláspontja szerint a szövetkezet az 1992. évi I. törvény 55. §-a (1) bekezdésének megsértésével, érvénytelen szerzodések kötésével foglalkozik. Ezért indítványozta, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti jogkörében állapítsa meg a szövetkezet törvényellenes muködését, és a törvényes muködés helyreállításáig a szövetkezet muködését függessze fel.

A szövetkezet ezzel szemben állította, hogy muködése megfelel az 1992. évi I. törvény 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak, pénzintézeti tevékenységet pedig nem folytat.