62006CJ0117[1]

A Bíróság (második tanács) 2007. október 11-i ítélete. Gerda Möllendorf és Christiane Möllendorf-Niehuus. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Kammergericht Berlin - Németország. Közös kül- és biztonságpolitika - Az Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott korlátozó intézkedések - Pénzkészletek és gazdasági erőforrások befagyasztása - 881/2002/EK rendelet - A 2. cikk (3) bekezdése és a 4. cikk (1) bekezdése - A gazdasági erőforrásoknak az e rendelet I. mellékletében felsorolt személyek rendelkezésére bocsátásának tilalma - Terjedelem - Ingatlan eladása - A vevőnek az említett I. mellékletben szereplő listára való felvétele előtt kötött szerződés - A tulajdonjog-átruházás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránti, e felvételnél későbbi kér. C-117/06. sz. ügy

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2007. október 11. ( *1 )

"Közös kül- és biztonságpolitika - Az Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott korlátozó intézkedések - Pénzkészletek és gazdasági erőforrások befagyasztása - 881/2002/EK rendelet - A 2. cikk (3) bekezdése és a 4. cikk (1) bekezdése - A gazdasági erőforrásoknak az e rendelet I. mellékletében felsorolt személyek rendelkezésére bocsátásának tilalma - Terjedelem - Ingatlan eladása - A vevőnek az említett I. mellékletben szereplő listára való felvétele előtt kötött szerződés - A tulajdonjog-átruházás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránti, e felvételnél későbbi kérelem"

A C-117/06. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Kammergericht Berlin (Németország) a Bírósághoz 2006. március 1-jén érkezett, 2006. február 21-i határozatával terjesztett elő a

Gerda Möllendorf

és

Christiane Möllendorf-Niehuus

által indított eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans (előadó) tanácselnök, L. Bay Larsen, K. Schiemann, P. Kūris és J.-C. Bonichot bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: J. Swedenborg főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2007. március 8-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- G. Möllendorf és C. Möllendorf-Niehuus képviseletében K. Alich Notar,

- a német kormány képviseletében C. Schulze-Bahr valamint M. Lumma és A. Dittrich, meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében I. M. Braguglia, meghatalmazotti minőségben, segítője: G. Aiello avvocato dello Stato,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében F. Hoffmeister és A. Manville, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2007. május 8-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida [helyesen és a továbbiakban: al-Kaida] hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló, 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a 2003. március 27-i 561/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 82., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 2. kötet, 91. o.) módosított 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 139., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 294. o.; a továbbiakban: a 881/2002 rendelet) 2. cikke (3) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdésének értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a G. Möllendorf és C. Möllendorf-Niehuus (a továbbiakban: eladók) által a Grundbuchamt (ingatlan-nyilvántartás) ingatlan tulajdonjoga közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződésen alapuló átruházásának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmüket megtagadó határozata ellen benyújtott kereset keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatai

3 2002. január 16-án, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (a továbbiakban: Biztonsági Tanács) elfogadta az 1390 (2002) határozatot, amely meghatározza az Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida szervezet tagjaival és a Tálibánnal, valamint a velük összeköttetésben álló és az 1267 (1999) és 1333 (2000) biztonsági tanácsi határozat alapján összeállított listán szereplő személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben a tagállamok által alkalmazandó intézkedéseket.

4 Az 1390 (2002) határozat 2. pontjának a) alpontja értelmében: A Biztonsági Tanács "[ú]gy határoz, hogy valamennyi államnak meg kell hoznia az alábbi intézkedéseket Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida szervezet tagjaival és a Tálibánnal, valamint a velük összeköttetésben álló, és az 1267 (1999) és 1333 (2000) határozat alapján összeállított, az 1267 (1999) határozat 6. pontja alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: [Szankcióbizottság]) által időszakosan naprakésszé tett listán szereplő személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben:

a) Haladéktalanul fagyasszák be e személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek pénzkészleteit és más pénzügyi követeléseit vagy gazdasági erőforrásait - beleértve a tulajdonukban álló, illetve az általuk vagy az ő nevükben, illetve az ő parancsukra eljáró személyek által közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött vagyontárgyakból származó pénzkészleteket, továbbá őrködjenek afelett, hogy sem állampolgáraik, sem a területükön tartózkodó bármely más személy ne bocsássa közvetlen vagy közvetett módon rendelkezésre sem e pénzeszközöket, sem más pénzeszközöket, pénzügyi követeléseket vagy gazdasági erőforrásokat az általuk követett célokra".

5 2002. december 20-án a Biztonsági Tanács elfogadta a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségek betartásának elősegítését célzó 1452 (2002) határozatot. E határozat 1. pontja a pénzeszközöknek és a gazdasági erőforrásoknak az 1267 (1999), 1333 (2000) és 1390 (2002) határozatokkal elrendelt befagyasztása alól néhány esetben felmentést és kivételt tesz lehetővé, amelyet humanitárius megfontolásból, a Szankcióbizottság jóváhagyásával, az államok engedélyezhetnek.

6 Az 1452 (2002) határozat 2. pontja a következőképpen rendelkezik: A Biztonsági Tanács "[ú]gy határoz, hogy valamennyi tagállam megengedheti az 1267 (1999) határozat 4. pontja b) bekezdésének és az 1390 (2002) határozat 1. pontja és 2. pontja a) bekezdésének rendelkezései alá tartozó számlák következőkkel történő kiegészítését: feltéve, hogy az említett kamatok, összegek és kifizetések még mindig e rendelkezések hatálya alá tartoznak".

a) Kamatok, vagy az e számlákon esedékes egyéb járulékok; vagy

b) Szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyek azon időpontot megelőzően keletkeztek, amikor a fenti számlákat az 1267. (1999), 1333. (2000), illetve 1390 (2002) határozatok rendelkezései alá rendelték,

7 2004. július 6-án a Szankcióbizottság felvette az "Aqeel Abdulaziz Al-Aqil" nevet az 1267. (1999) és 1333 (2000) határozatok értelmében a pénzkészlet-befagyasztással érintett természetes személyek és szervezetek összesített listájára.

Az Európai Unió és az Európai Közösség szabályozása

8 Az 1390 (2002) határozat végrehajtása érdekében az Európai Unió Tanácsa 2002. május 27-én elfogadta az Oszáma Bin Ládennel, az Al-Qaida [helyesen: al-Kaida] szervezet tagjaival és a Tálibannal, valamint a velük összeköttetésben álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedésekről, továbbá a 96/746/KKBP, 1999/727/KKBP, 2001/154/KKBP és a 2001/771/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló 2002/402/KKBP közös álláspontot (HL L 139., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 1. kötet, 292. o.).

9 Amint az különösen a (4) preambulumbekezdéséből kiderül, a 881/2002 rendeletet különösen az említett 1390 (2002) határozat végrehajtása érdekében fogadták el.

10 Az említett rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik: "E rendelet alkalmazásában: [...] [...]

(2) »gazdasági erőforrás« mindenfajta tárgyi és immateriális, ingó és ingatlan vagyon, amely nem pénzeszköz, de felhasználható pénzeszköz, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére;

(4) »gazdasági erőforrások befagyasztása«, azok használatának megakadályozása pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások bármilyen jellegű megszerzése céljából, beleértve többek között a gazdasági erőforrások értékesítését, bérbeadását, illetve a zálogot."

11 A 881/2002 rendelet 2. cikke értelmében:

"(1) A Szankcióbizottság által megjelölt és az I. mellékletben felsorolt valamennyi természetes vagy jogi személy, csoport, illetve szervezet tulajdonát képező, illetve birtokában lévő pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.

(2) Tilos a Szankcióbizottság által megjelölt és az I. mellékletben felsorolt bármely természetes vagy jogi személy, csoport, illetve szervezet részére vagy javára közvetlen vagy közvetett módon pénzeszközt rendelkezésre bocsátani.

(3) Tilos a Szankcióbizottság által megjelölt és az I. mellékletben felsorolt természetes, vagy jogi személy, csoport, illetve szervezet részére vagy javára közvetlen vagy közvetett módon, pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások beszerzése céljából bármely gazdasági erőforrást rendelkezésre bocsátani."

12 Az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Tilos tudatosan és szándékosan részt venni olyan tevékenységekben, amelyeknek közvetlen vagy közvetett célja vagy következménye a 2. cikk rendelkezéseinek a megkerülése, illetve a 3. cikkben meghatározott műveletek elősegítése".

13 A 881/2002 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése feljogosítja az Európai Közösségek Bizottságát többek között "a [...] Biztonsági Tanácsa vagy a Szankcióbizottság által hozott határozatok alapján az I. melléklet módosít[ására] vagy kiegészít[ésére]."

14 Ugyanezen rendelet 9. cikkének a szövege a következő:

"E rendeletet bármely, a hatálybalépését megelőzően aláírt nemzetközi megállapodás vagy aláírt szerződés, illetve kiadott engedély értelmében fennálló átruházott jogoktól és kötelezettségektől függetlenül kell alkalmazni."

15 A 881/2002 rendelet I. melléklete tartalmazza az ugyanezen rendelet "2. cikkében említett személyek, csoportok és szervezetek listáj[át]".

16 Az Európai Unió Tanácsa, mivel úgy ítélte meg, hogy az 1452 (2002) határozat végrehajtásához a Közösség fellépésére van szükség, 2003. február 27-én elfogadta a 2002/402 közös álláspont által meghatározott korlátozó intézkedések alóli kivételekről szóló 2003/140/KKBP közös álláspontot (HL L 53., 62. o.; magyar nyelvű különkiadás 18. fejezet, 2. kötet, 80. o.).

17 Az 561/2003 rendelet negyedik preambulumbekezdése pontosítja, hogy az 1452 (2002) határozat figyelembevételével a Közösség által előírt intézkedések kiigazításra szorulnak.

18 A 881/2002 rendelet 2a. cikke - amely rendelkezést az 561/2003 rendelet illesztette be a 881/2002 rendelet szövegébe - tartalmaz egy (4) bekezdést, amely a következőképpen rendelkezik: "A [881/2002 rendelet] 2. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazható a befagyasztott számlák következőképpen történő kiegészülése esetén: Az így kiegészült számlával megegyező módon a kamatot, az egyéb járulékokat és a kifizetéseket szintén be kell fagyasztani."

a) kamat, vagy az említett számlákon esedékes egyéb járulékok; vagy

b) szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyek azon időpontot megelőzően keletkeztek, amikor a fenti számlák a [...] Biztonsági Tanács határozatai rendelkezéseinek hatálya alá kerültek, amelyeket egymást követően a 337/2000/EK rendelet [...], a 467/2001/EK rendelet [...], vagy e rendelet által hajtanak végre.

19 2004. július 12-én a Bizottság elfogadta a 881/2002 rendelet 37. alkalommal történő módosításáról szóló 1277/2004/EK rendeletet (HL L 241., 12. o.).

20 Az 1277/2004 rendelet 1. cikkének és melléklete 2. pontjának értelmében a 881/2002 rendelet úgy módosul, hogy a "Természetes személyek" pont az "Aqeel Abulaziz Al-Aqil. Születési idő: 1949. április 29." bejegyzéssel egészül ki.

21 Az 1277/2004 rendelet a 2. cikkének megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján, azaz 2004. július 13-án lépett hatályba.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

22 A 2000. december 19-i közjegyzői okirattal adásvételi szerződés jött létre egy polgári jogi társaság tagjai mint eladók, és a szintén egy polgári jogi társaság tagjaiként eljáró Salem-Abdul Ghani El-Rafei, Kamal Rafehi és Ageel A. Al-Ageel (a továbbiakban: vevők) között.

23 E szerződésben az eladók vállalták, hogy visszterhesen átengedik a vevőknek a tulajdonukban lévő, Berlinben található beépített telket 2375000 DEM vételár megfizetése ellenében.

24 Az adásvételi szerződés arról is rendelkezik, hogy a felek egyetértenek abban, hogy az ingatlan tulajdonjogát átruházzák a vevőkre, és hogy ezen átruházást bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba ("Grundbuch").

25 E szerződés továbbá rendelkezik arról, hogy a vételárat a szerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyző (a továbbiakban: közjegyző) letéti számláján kell elhelyezni, majd az eladóknak kifizetni, amint a tulajdonjog-átruházást a végleges bejegyzésre várva ideiglenesen bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

26 2001. március 8-án az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjognak a vevők javára történő átruházásáról szóló széljegy került.

27 2003. október 29-i határozatával az Amtsgericht Lichtenberg illetékességi területén lévő Grundbuchamt elutasította a tulajdonjog-átruházás ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzése iránt a közjegyző által 2003. január 22-én benyújtott kérelmet, azon indokkal, hogy bizonyos dokumentumokat, amelyek bemutatását a 2003. március 28-i levélben kérték, nem nyújtottak be az előírt határidőn belül.

28 2004. december 9-én a közjegyző a 2000. december 19-i közjegyzői okirat alapján ismét kérte a tulajdonjog vevőkre történő átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való végleges bejegyzését.

29 2005. április 21-i határozatával a Grundbuchamt, miután megállapította, hogy az egyik vevő neve szerepelt a 881/2002 rendelet I. mellékletében lévő listán, e rendelet 2. cikke (3) bekezdésére és 4. cikke (1) bekezdésére hivatkozva megtagadta, hogy helyt adjon e bejegyzési kérelemnek.

30 2005. május 3-án a közjegyző keresetet indított e határozattal szemben a Grundbuchamt előtt, amely a 2005. május 11-i határozatával hivatalból megküldte azt a Landgericht Berlin-nek, amely elutasította azt a 2005. szeptember 27-i végzésével.

31 2005. október 7-én a közjegyző fellebbezést nyújtott be e végzés ellen a Kammergericht Berlin előtt.

32 A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy az eladók előtte elsősorban azzal érvelnek, hogy a 881/2002 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése és 4. cikkének (1) bekezdése, valamint különösen az e két rendelkezés közül az elsőben szereplő "részére vagy javára [...] rendelkezésre bocsátani" kifejezések úgy értelmezendők, hogy azok csak azon ügyletekre vonatkoznak, amelyeknél nincs gazdasági egyensúly a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között. Ugyanakkor a jelen esetben az ingatlan vételára, amelyben megállapodtak a felek, jelentős összeget jelent, amelyet már egyébként kifizettek az eladóknak.

33 Az eladók a Kammergericht Berlin előtt másodsorban azt állítják, hogy az adásvételi szerződés megsemmisítése esetén a vevők jogosultak lennének az ingatlan vételárának az eladók általi visszafizetésére, vagyis e vételárral egyenlő összeget bocsátanának a vevők rendelkezésére. Ugyanakkor ezen eredmény ellentétes lenne a 881/2002 rendelet (7) preambulumbekezdésével és 2. cikke (1) bekezdésével.

34 A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a német jogban az ingatlan tulajdonjogának megszerzése nem közvetlenül a közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződés eladó és vevő közötti megkötéséből következik, hanem a hatályosulásához szükséges, továbbá a két fél tulajdonjog-átruházásra vonatkozó megállapodása a polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch, a továbbiakban: BGB) 925. §-ának megfelelően, valamint a BGB 873. §-a alapján a tulajdon-átruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

35 Az említett bíróság megállapítja továbbá, hogy a német jog szerint, ha a tulajdonnal való rendelkezési jog korlátozása áll fenn - mint az alapügyben, amiatt, hogy a pénzkészletek befagyasztására vonatkozó kötelezettség alkalmazandó lett az egyik vevő vonatkozásában -, és ha e korlátozás mind a közjegyző által készített adásvételi szerződés, mind a tulajdonjog-átruházásról való megállapodás megkötése után, de az ezen átruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelem előtt következik be, a Grundbuchamt-nak azt elvileg figyelembe kell vennie.

36 A Kammergericht Berlin hozzáfűzi, hogy a tulajdonjog-átruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének jogi akadálya megakadályozza az adásvételi szerződés teljesítését, olyannyira, hogy az eladók a BGB 275. és 323. §-a alapján kötelesek visszafizetni a vételárat a vevőknek.

37 Felvetődik továbbá a kérdés, hogy az ilyen visszafizetés összeegyeztethető-e a 881/2002 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében előírt tilalommal.

38 A kérdést előterjesztő bíróság 2006. február 23-i kiegészítő végzésében megjegyzi, hogy az említett rendelet 2. cikkének (1)-(3) bekezdéséből és 4. cikkének (1) bekezdéséből nem következik, hogy az eladót kötelezni lehet az érintett dolog vételárának megfelelő összeg letétbe helyezésére, ha ezen eladónak nem volt tudomása a vevőre az adásvételi szerződés megkötésekor vagy az ügyleti összeg átvételekor vonatkozó szankciókról.

39 Ugyanebben a végzésben a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy kétségek maradnak azon kérdést illetően is, hogy több vevő, vagy mint az alapügyben, e vevők polgári jogi társaságban való egyesülése esetén a vételár visszafizetésére való jogot teljesen be kell fagyasztani vagy csak a korlátozó intézkedésekkel érintett vevő birtokában lévő rész erejéig?

40 Ilyen körülmények között, tekintve, hogy a jogvita megoldása a 881/2002 rendelet értelmezésétől függ, a Kammergericht Berlin úgy határozott, hogy felfüggeszti az előtte folyó eljárást, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"1) Tiltják-e a [...] 881/2002 [...] rendelet 2. cikke (3) bekezdésének és 3. cikke (4) bekezdésének rendelkezései ingatlan tulajdonjogának adásvételi szerződés teljesítéseként (a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozattal) történő átruházását e rendelet I. mellékletében szereplő természetes személyre?

2) Ha az első kérdésre adandó válasz igenlő: akkor is tiltja-e a 881/2002 [...] rendelet a tulajdonjog átruházásához szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, ha az annak alapjául szolgáló adásvételi szerződést és a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozatot a rendelkezési jog korlátozásának az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzététele előtt kötötték, ill. tették, valamint ha a szerződés alapján az e rendelet I. mellékletében szereplő természetes személy mint vevő által fizetendő vételárat ezen időpont előtt

a) közjegyzői letéti számlára befizették, vagy

b) az eladónak kifizették?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

41 A kérdést előterjesztő bíróság e két, együtt vizsgálandó kérdésével lényegében arra keresi a választ, hogy a 881/2002 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése és 4. cikkének (1) bekezdése úgy értelmezendő-e, hogy ha mind az ingatlan-adásvételi szerződést, mind az ezen dolog tulajdonjogának átruházására vonatkozó megállapodást a vevőnek az említett rendelet I. mellékletében szereplő listára való felvételének időpontja előtt kötötték, és a vételárat is kifizették ezen időpont előtt, e rendelkezések tiltják az ingatlan tulajdonjogának e szerződés teljesítéseként az ingatlan-nyilvántartásba az említett időpontnál későbbi végleges bejegyzését.

42 Előzetesen meg kell állapítani, hogy e kérdéseket egyedül a 881/2002 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján kell megvizsgálni.

43 Ugyanis, amint a főtanácsnok az indítványa 62. pontjában megállapította, az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem tartalmaz egyetlen olyan utalást sem, amely lehetővé tenné azon ok megértését, amiért az említett rendeletnek a 2. cikk rendelkezéseinek megkerülésére vonatkozó 4. cikkének (1) bekezdése releváns lehet egy olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van.

44 Amint a Bizottság megállapította, és e kérdésben a felperesek sem mondtak ellent, azon körülmény, hogy a vevők a szóban forgó adásvételi szerződést polgári jogi társaság tagjaiként kötötték, nem tartalmaz ilyen megkerülési veszélyt, hiszen ha a tulajdonjog-átruházás ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzését el kellene fogadni, valamennyi tag nevének szerepelnie kellene az ingatlan-nyilvántartásban, beleértve a 881/2002 rendelet I. mellékletében szereplő listára felvett személyt is.

45 A jelen esetben feltétlenül felmerül a kérdés, hogy olyan körülmények között, mint amelyekről az alapügyben szó van, a tulajdonjog-átruházás ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzése maga után vonja-e, hogy e rendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében a Szankcióbizottság által megjelölt, és a 881/2002 rendelet I. mellékletében felsorolt természetes vagy jogi személyek, csoportok, illetve szervezetek részére vagy javára közvetlen vagy közvetett módon, pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások beszerzése céljából gazdasági erőforrást bocsátanak rendelkezésre.

46 E tekintetben mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az alapügyben szóban forgó vagyon, azaz egy beépített ingatlan a 881/2002 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában gazdasági erőforrásnak minősül, mivel az ilyen vagyon egyértelműen az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő "gazdasági erőforrások" fogalom meghatározása alá tartozik, mint pénzeszköznek nem minősülő, de pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások megszerzésére felhasználható tárgyi ingatlan vagyon.

47 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből következik továbbá, hogy a három vevő közül az egyik mind a Szankcióbizottság által összeállított, mind a 881/2002 rendelet I. mellékletében található listán szereplő természetes személy.

48 Ennélfogva már csak az a kérdés merül föl, hogy az érintett ingatlan tulajdonjoga átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzése olyan aktusnak minősül-e, amelyet az említett listákon szereplő természetes személy "részére közvetlen vagy közvetett módon", "pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások beszerzése céljából" történő rendelkezésre bocsátásnak kell minősíteni a 881/2002 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének értelmében.

49 Ugyanakkor, e rendelkezés szövegében semmi nem sugallja azt, hogy - amint azt az eladók állítják - az nem vonatkozik a gazdasági erőforrások olyan különös összefüggésben történő megszerzésére, mint amely az alapügyben fennáll, vagyis olyan ügylet esetére, amikor gazdasági egyensúly van a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között.

50 Ellenkezőleg, az említett 2. cikk (3) bekezdésében megállapított tilalom különösen tágan van megfogalmazva, amelyet a "közvetlen vagy közvetett módon" kifejezések alkalmazása tanúsít.

51 Ugyanígy tág értelmezéssel bír a "[...] rendelkezésére bocsátani" kifejezés, amely nem egy külön jogi minősítésre vonatkozik, hanem magában foglal minden olyan aktust, amelynek a végrehajtása szükséges az alkalmazandó nemzeti jog szerint ahhoz, hogy valamely személy ténylegesen teljes rendelkezési jogot szerezzen az érintett dolog fölött.

52 Meg kell állapítani, hogy valamely ingatlan tulajdonjoga átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzése ilyen aktusnak minősül, mivel tény, hogy a német jogban csak ilyen aktust követően jogosult a vevő nemcsak jelzáloggal megterhelni, hanem és főként elidegeníteni azon ingatlant, amelynek a tulajdonjogát így ruházták át rá.

53 Egyébként a 881/2002 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése pontosan az ilyen jellegű aktusok tilalmára vonatkozik, mivel ezek lehetővé teszik az e rendelet I. mellékletében található listán szereplő természetes személyeknek pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások beszerzését.

54 Fontos hozzátenni, hogy a 881/2002 rendelet értelmezése céljából szintén figyelembe kell venni az 1390 (2002) határozat szövegét és célját, amelynek a végrehajtására a (4) preambulumbekezdése szerint e rendelet vonatkozik (lásd ebben az értelemben a C-84/95. sz. Bosphorus-ügyben 1996. július 30-án hozott ítélet [EBHT 1996., I-3953. o.] 13. és 14. pontját, valamint a C-371/03. sz. Aulinger-ügyben 2006. március 9-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-2207. o.] 30. pontját).

55 Ugyanakkor, az 1390 (2002) határozat 2. pontjának a) alpontja értelmében az államoknak "[őrködniük kell] afelett, hogy sem állampolgáraik, sem a területükön tartózkodó bármely más személy ne bocsássa közvetlen vagy közvetett módon rendelkezésre sem e pénzeszközöket, sem [az 1267 (1999) és 1333 (2000) határozat alapján összeállított listán szereplő személyek, csoportok, szervezetek tulajdonában lévő] más pénzeszközöket, pénzügyi követeléseket vagy gazdasági erőforrásokat az általuk követett célokra".

56 E rendelkezés tág és nem egyértelmű szövegezése megerősíti, hogy a 881/2002 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése gazdasági erőforrások bármilyen rendelkezésre bocsátására vonatkozik, és ezért olyan aktusra is, mint amelyről az alapeljárásban szó van, amely egy egyenlően kétoldalú (szinallagmatikus) szerződés teljesítéséből ered, és amelyben pénzügyi ellenszolgáltatás megfizetése ellenében állapodtak meg.

57 Végül nem vitatható, hogy a 881/2002 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében megállapított tilalomnak az alapügyben való alkalmazása, mivel az Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida hálózattal, illetve Tálibánnal összeköttetésben állónak tekintett olyan személyt érint, aki terrorcselekmények finanszírozásában vesz részt, sőt azokat szervezi, elősegíti, előkészíti, végrehajtja, vagy támogatja, beleilleszkedik az 1390 (2002) határozat által előírt szankciók céljának keretébe - amint az kiderül többek között a preambuluma harmadik és kilencedik bekezdéséből, valamint a 4. pontjából -, amely cél a nemzetközi terrorizmus leküzdése és felszámolása, többek között azáltal, hogy elvágják a nemzetközi terrorhálózatok pénzügyi forrásait.

58 Egyebekben, amint azt a német kormány jogosan jegyzi meg, ha el is kell fogadni az eladók által állított feltételezést, az minden egyes adott esetben szükségessé tenné annak eldöntését, hogy van-e valós gazdasági egyensúly a megállapított szolgáltatások között, valamint hogy magában rejti-e az említett tilalom megkerülésének valós veszélyeit, és kényes problémákkal szembesítené a tagállamokat a végrehajtás során.

59 Amint a német kormány előadja, még ha fenn is áll ilyen gazdasági egyensúly az alapügyben, nem zárható ki, hogy a 881/2002 rendelet I. mellékletében szereplő listára felvett személy által szerzett vagyon jobb értékesítési lehetőségeket nyújt, például könnyebb átválthatóságot, sőt, amint azt a főtanácsnok az indítványa 72. pontjában megállapította, a dologról rendelkező későbbi aktussal az annak megszerzésére fordítottnál magasabb összeg elérésének lehetőségét.

60 Az előzőekből arra kell következtetni, hogy egy olyan ügylet, mint az ingatlan tulajdonjoga átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése, tiltott a 881/2002 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően, mivel elfogadása esetén gazdasági erőforrás közvetlen vagy közvetett módon, pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások beszerzése céljából az említett rendelet I. mellékletében szereplő listára felvett személy részére való rendelkezésre bocsátását jelentené.

61 E következtetést nem kérdőjelezi meg elsősorban azon körülmény, hogy az alapügyben az ingatlan-ügyletre vonatkozó több elem, amelyek az alkalmazandó német jog alapján egy ingatlan tulajdonjogának átruházásához szükségesek - különösen mind az adásvételi szerződés, mind a tulajdonjog-átruházásról való megállapodás megkötése, valamint másfelől a vételár kifizetése - már azelőtt bekövetkezett, hogy e tilalom alkalmazandóvá vált az egyik vevő vonatkozásában az említett listára való felvétele következtében.

62 A 881/2002 rendelet 9. cikke ugyanis úgy értelmezendő, hogy az e rendelet által előírt intézkedések - amelyek között szerepel a gazdasági erőforrások befagyasztása - megtiltják az említett rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződések teljesítésére vonatkozó aktusok végrehajtását is, mint amilyen a tulajdonjog-átruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzése.

63 Amint a főtanácsnok az indítványa 78. pontjában megjegyezte, az említett intézkedések azonnali hatállyal történő ilyen alkalmazása összefügg továbbá a 881/2002 rendelet által követett céllal, azaz hogy azonnal megakadályozzák, hogy az Oszáma bin Ládennel, az al-Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló személyek bármilyen pénzügyi és gazdasági erőforrással rendelkezzenek, terrorista tevékenységek finanszírozásának megakadályozása végett, amely cél nem érhető el olyan hatékony módon, ha megengedik e személyeknek, hogy az említett rendelet I. mellékletében szereplő listára való felvételük előtt megkötött ügyleteket véghezvigyék.

64 A 881/2002 rendelet rendelkezéseinek azonnali alkalmazását egyébként megerősíti azon körülmény, hogy a közösségi szabályozás nem tartalmaz olyan kivételt, amely lehetővé teszi annak hatálybalépése időpontját követően az ezen időpont előtt megkötött szerződés teljesítésére vonatkozó aktus végrehajtását, mint amilyen az alapügyben a tulajdonjog-átruházás ingatlan-nyilvántartásba való végleges bejegyzése, amely aktus, amint az már megállapításra került, ugyanezen rendelet 2. cikke (3) bekezdésének értelmében az érintett dolog rendelkezésre bocsátását vonja maga után.

65 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 881/2002 rendelet 2. cikke (4) bekezdésének b) pontja, mely szó szerint megismétli az 1452 (2002) határozat 2. pontjának tartalmát, az ugyanezen rendelet 2. cikke (2) bekezdésében előírt tilalom alóli kivételről rendelkezik, a befagyasztott számlák azon szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetésekkel történő kiegészítésére vonatkozóan, amelyek azon időpontot megelőzően keletkeztek, amikor a fenti számlák az említett biztonsági tanácsi határozatok rendelkezéseinek hatálya alá kerültek, amelyeket a fent említett rendelet által hajtanak végre, mivel az ilyen kifizetéseket szintén be kell fagyasztani ugyanazon a jogcímen, mint azon számlát, amelyet kiegészítettek.

66 Az ilyen kivételről azonban nem rendelkezik a közösségi szabályozás a 881/2002 rendelet 2. cikke (3) bekezdésében előírt azon tilalomra vonatkozóan, amely az olyan gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátását érinti, mint amelyekről az alapeljárásban szó van. E kivétel egyébként nem található meg a releváns biztonsági tanácsi határozatokban sem.

67 Továbbá, a 881/2002 rendelet 2. cikke (3) bekezdésében előírt tilalomnak az alapügyhöz hasonló esetben történő alkalmazhatóságára való következtetést nem vonhatják kétségbe azon nehézségek, amelyeket a kérdést előterjesztő bíróság szerint azon tény támaszt, hogy az érintett ingatlan tulajdonjogának átruházása nem jegyezhető be végleges hatállyal az ingatlan-nyilvántartásba.

68 Amint azt a kérdést előterjesztő bíróság megállapította, az alkalmazandó nemzeti jogból következik, hogy mivel az ilyen bejegyzés hiánya megakadályozza az adásvételi szerződés teljesítését, az eladók ezért kötelesek visszafizetni a vevőknek az ingatlan utóbbiaktól kapott vételárát. Felmerül azonban az ilyen visszafizetésnek a 881/2002 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében előírt tilalommal való összeegyeztethetőségének kérdése.

69 E tekintetben fontos megjegyezni, hogy ha ilyen nehézség fel is merülhet, mivel a 881/2002 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének alkalmazásából a nemzeti jog alapján levont következtetésekből ered, semmi esetre sem lehet hatása az arra a kérdésre adandó válaszra, hogy a közösségi jogban az e rendelkezés által előírt tilalom alkalmazandó-e az alapügyhöz hasonló esetben.

70 Az említett dolog vételárának a nemzeti jogban előírt visszafizetése mindenesetre megengedettnek tűnik a 881/2002 rendelet 2a. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján. E rendelkezés ugyanis kivételt tesz lehetővé az ugyanezen rendelet 2. cikkének (2) bekezdése által előírt tilalom alól, amennyiben e kivétel alkalmazási feltételei teljesülnek, amelyek között szerepel a visszafizetett pénzeszközök befagyasztása.

71 Egyebekben azon kérdést illetően, hogy több vevő, és különösen e vevők polgári jogi társaságban való egyesülése esetén az érintett dolog vételárának visszafizetését teljesen vagy csak a korlátozó intézkedésekkel érintett vevő birtokában lévő rész erejéig kell-e befagyasztani, meg kell állapítani, hogy szintén a 881/2002 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése által előírt tilalom nemzeti jog szerinti alkalmazására vonatkozó kérdésről van szó.

72 Ugyanakkor, amint a jelen ítélet 69. pontjában már megállapításra került, egy ilyen kérdés, amely az említett tilalom alkalmazásához fűződő következményekre vonatkozó nemzeti jogszabályok terjedelmére vonatkozik, nem lehet hatással az említett 2. cikk (3) bekezdésének a Bíróság által adott értelmezésére.

73 E kérdést illetően meg kell állapítani, hogy a 881/2002 rendelet 8. cikkének megfelelően a Bizottság és a tagállamok kölcsönösen tájékoztatják egymást az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos problémákról.

74 Végül, az eladók és a közjegyző a tárgyaláson úgy érvelnek, hogy a 881/2002 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében megállapított tilalom azon jogvitában való alkalmazása, amellyel a kérdést előterjesztő bírósághoz fordultak, összeegyeztethetetlen a tulajdonosok azon alapvető jogával, hogy rendelkezzenek a tulajdonukkal.

75 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a jelen esetben nincs szó a 881/2002 rendelet I. mellékletében szereplő listára felvett személy tulajdonjogának az e rendelet által e személlyel szemben előírt korlátozó intézkedések miatti állítólag aránytalan sérelméről.

76 A tulajdonjog hivatkozott sérelme a visszafizetési kötelezettségnek az említett listára felvetteken kívüli személyek tulajdonjogára gyakorolt közvetett hatásaira vonatkozik, amely az adott esetben az alkalmazandó nemzeti jog szerint annak lehetetlenségéből fakad, hogy a 881/2002 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonjogának átruházását véglegesen bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba.

77 Következésképpen, azon kérdés, hogy tekintettel az alapügy sajátosságaira, az ilyen visszafizetési kötelezettség a tulajdonjog állítólag aránytalan sérelmét jelenti-e, nem lehet hatással a 881/2002 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének egy olyan helyzetre való alkalmazhatóságának kérdésére, mint amelyről az alapeljárásban szó van. Ebből következik, hogy e kérdés a nemzeti jog alá tartozik, és nem szükséges azt a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében vizsgálni.

78 A 881/2002 rendelet alkalmazását illetően azonban emlékeztetni kell arra, hogy - amint az a töretlen ítélkezési gyakorlatból következik - a közösségi jogrendben elismert alapvető jogok védelméből eredő követelmények akkor is kötik a tagállamokat, ha közösségi szabályozásokat hajtanak végre, és ezért a tagállamok kötelesek lehetőleg olyan feltételekkel alkalmazni e szabályozásokat, amelyek nem sértik az említett követelményeket (lásd többek között a C-20/00. és C-64/00. sz., Booker Aquaculture és Hydro Seafood ügyben 2003. július 10-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-7411. o.] 88. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

79 A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát megvizsgálni, hogy tekintettel az alapügy sajátosságaira, az eladók által kapott összegek esetleges visszafizetése az utóbbiak tulajdonjoga aránytalan sérelmének minősül-e, és ha igen, a szóban forgó nemzeti szabályozást a lehetséges mértékben alkalmazni olyan feltételekkel, amelyek nem sértik a közösségi jogból eredő említett követelményeket.

80 Tekintettel az előzőekre, az előterjesztett kérdésekre adandó válasz az, hogy a 881/2002 rendelet 2. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ha mind az ingatlan-adásvételi szerződést, mind az e dolog tulajdonjogának átruházására vonatkozó megállapodást a vevőnek az említett rendelet I. mellékletében szereplő listára való felvételének időpontja előtt kötötték, és a vételárat is kifizették ezen időpont előtt, e rendelkezés tiltja a tulajdonjognak e szerződés teljesítéseként az ingatlan-nyilvántartásba az említett időpontnál későbbi végleges bejegyzését.

A költségekről

81 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

Az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló, 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a 2003. március 27-i 561/2003/EK tanácsi rendelettel módosított 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (3) bekezdése úgy értelmezendő, hogy ha mind az ingatlan-adásvételi szerződést, mind az e dolog tulajdonjogának átruházására vonatkozó megállapodást a vevőnek az 561/2003 rendelettel módosított 881/2002 rendelet I. mellékletében szereplő listára való felvételének időpontja előtt kötötték, és a vételárat is kifizették ezen időpont előtt, e rendelkezés tiltja a tulajdonjognak e szerződés teljesítéseként az ingatlan-nyilvántartásba az említett időpontnál későbbi végleges bejegyzését.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.