BH 2015.7.190 A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat kiadásának kötelezettségét az információhoz jutás közérdekű jellege alapozza meg. A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének nem törvényi feltétele az igénylés céljának a megjelölése [2011. évi CXII. tv. 26. §].

[1] A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes Budajenő Önkormányzatától - egyebek mellett - a polgármester és az alpolgármesterek 2013. évi vagyonnyilatkozatának elektronikus úton történő megküldését kérte. Az alperes a kérelemre nem válaszolt.

[2] A felperes módosított keresetében az alperesnek az eredeti adatigényéből a polgármester vagyonnyilatkozatának e-mailben történő megküldésére kötelezését kérte.

[3] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Védekezése szerint a felperes nem a megfelelő alperest vonta perbe, mert az igényelt adatokat az önkormányzat kezeli.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az alperes részére 95 250 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által kiadni kért adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. A felperes az adatkiadás iránti kérelmét az önkormányzathoz címezte, keresetét azonban már az alperesként megjelölt az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával szemben terjesztette elő. Miután az Info tv. 31. § (3) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ellen a közfeladatot ellátó szerv ellen kell a pert megindítani, aki a kérelem teljesítését megtagadta, a jelen esetben a keresetindítás feltételei az alperessel szemben nem álltak fenn.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest az alperes részére 63 500 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint a perben nem volt vitás, hogy a kiadni kért adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Ezen adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell ugyan alkalmazni, azonban az adatok személyes adat jellege is megmarad, amelyeket célhoz kötötten szabad csak kezelni. A felperes kérelme azonban az adatkérés céljára vonatkozóan még utalást sem tartalmazott, amelyet előzetesen kellett volna megjelölnie. A másodfokú bíróság - eltérően az elsőfokú bíróság álláspontjától - megállapította, hogy önmagában a megkeresés címzése, majd a polgármesteri hivatal alperesként történő megjelölése az adott esetben nem volt jogszabálysértő.

[6] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetének való helytadás, másodlagosan az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint tévesen jutottak az eljárt bíróságok a keresetet elutasító álláspontra. A képviselő vagyonnyilatkozata jogszabályi rendelkezés szerint nyilvános. Jogszabályt sértve értékelte a másodfokú bíróság a felperes terhére a cél megjelölésének hiányát. Az adatok megismerése tekintetében a célhoz kötöttség elve nem alkalmazható, ilyen jogszabályi rendelkezés nincs. Az ítélkezési gyakorlat szerint sem szükséges az információszerzéshez kötődő érdekeltség igazolása. Ezzel szemben az adatkezelő köteles a megtagadás jogszerűségét igazolni.

[7] Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.

[8] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.

[9] Az Info tv. 26. § (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.

[10] A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdése értelmében a képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános.

[11] A fenti rendelkezésekre figyelemmel helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az adat kiadása iránti igény tárgyát képező önkormányzat polgármesterének, mint a képviselő-testület tagjának a vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános adat, amelynek megismerését az Info tv. 26. § (1) bekezdése alapján az alperesnek lehetővé kell tennie. Tévesen jutott azonban a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a közérdekből nyilvános adat megismerésének célját az igénylőnek előzetesen meg kell jelölnie. Az Info tv. 26. § (2) bekezdésének abból a rendelkezéséből, mely szerint a közérdekből nyilvános személyes adatok célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek, az adatmegismerési igény teljesítésének a másodfokú bíróság által megkívánt feltétele nem következik.

[12] Amint azt a Kúria - az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően - korábban több határozatában is kifejtette, a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat kiadásának kötelezettségét az információhoz jutás közérdekű jellege alapozza meg. A közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének nem törvényi feltétele az igénylés céljának a megjelölése. A közérdekű adatok megismerhetőségét attól függetlenül kell biztosítani, hogy azt az igénylő milyen célból kéri. (Pfv. IV. 21.428/2014/3.) A közérdekből nyilvános adatnak - személyes adattartalmára tekintettel - a célhoz kötött adatkezelés elvének esetleges megsértésével történő terjesztése esetén a Ptk. rendelkezései a személyhez fűződő jogok védelme körében biztosítanak jogorvoslati lehetőséget.

[13] Mindezek alapján jogszabályt sértve utasította el a jogerős ítélet a keresetet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a Pp. 253. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest az igényelt közérdekből nyilvános adat kiadására kötelezte azzal, hogy az Info tv. 30. § (1) bekezdése alapján az igénylő által meg nem ismerhető adatokat felismerhetetlenné kell tenni.

(Kúria Pfv. IV. 21.977/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria dr. Szabó Gábor ügyvéd által képviselt P. J. felperesnek a dr. Szabó László János ügyvéd által képviselt Budajenői Közös Önkormányzati Hivatal (2093 Budajenő, Fő u. 1-3.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Budakörnyéki Járásbíróság előtt 2.P.20.033/2014. számon megindított és a Budapest Környéki Törvényszék 24.Pf.20.581/2014/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 14. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus úton küldje meg a felperes részére, az általa megadott e-mail címre - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok, valamint a házastárs, élettárs, gyermek nevének felismerhetetlenné tételével - a Budajenői Önkormányzat polgármesterének 2013. évi vagyonnyilatkozatát.