T/14461. számú törvényjavaslat indokolással - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról

2017. évi LVI. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról

1. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

1. §

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:

a) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,

b) a biológiai sokféleség megőrzéséhez,

c) a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodás vidéki gazdaságban betöltött szerepének, valamint az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségeknek a bővítéséhez,

d) az ország környezeti állapotának javulásához,

e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,

f) a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,

g) a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,

h) a tiszta ivóvíz biztosításához,

i) az egészséges élelmiszerek előállításához,

azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, megfelelő összhangot teremtve az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között."

2. §

(1) Az Evt. 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed:)

"e) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára."

(2) Az Evt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény hatálya nem terjed ki a fával, faállománnyal borított területek közül:

a) az arborétumra;

b) a közparkra;

c) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;

d) az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti vagy közösségi támogatással létesített erdő, valamint az állam 100 %-os tulajdonában álló földrészlet kivételével;

e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti tanya területére;

f) a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;

g) a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített működési és védőterületére;

h) a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;

i) a belterületre, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőrészletként nyilvántartott erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;

j) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre;

k) az erdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre."

(3) Az Evt. 4. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Folyók nagyvízi medrében lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

3. §

(1) Az Evt. 5. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"10. erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés befejezetté nyilvánításáig végzett erdőgazdálkodási tevékenységek összessége;"

(2) Az Evt. 5. § 12. és 13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"12. faállomány záródása: a faállományt alkotó fák koronavetületének és a faállomány által elfoglalt területnek százalékban kifejezett viszonyszáma;

13. folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor az erdő többkorú faállománya folyamatosan borítja az erdő talaját, annak megújulása, felújítása az erdő faállományának védelmében, véghasználati terület nélkül történik, és az erdő tájképi megjelenése jelentős mértékben nem változik;"

(3) Az Evt. 5. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"20. erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő;"

(4) Az Evt. 5. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"25. véghasználat: vágásos vagy átmeneti üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés, amelynek következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik;"

(5) Az Evt. 5. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"31. erdei faválaszték: az álló, élő vagy elhalt fa kitermelése, valamint a földön fekvő fa feldolgozása során előállított, jellemző műszaki paraméterek alapján - faapríték esetében annak származása alapján - a fafeldolgozás termékeitől jól elkülöníthető

a) hengeres vagy hasított faanyag,

b) tűzifa minden felkészítési formában, illetve

c) faapríték;"

(6) Az Evt. 5. §-a a következő 42-50. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"42. erdészeti feltáróhálózat: az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az erdőgazdálkodó által kialakított és fenntartott, erdészeti magánutakból, épített közelítő nyomokból és közelítő nyomokból álló erdei úthálózat;

43. erdészeti magánút: az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, hosszú távú, rendszeres gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével - létrehozott erdei burkolt út;

44. épített közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő, eseti gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával - létrehozott erdei földút;

45. közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló alkalomszerű terepi anyagmozgatás céljára, az erdő talaján - a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül - létesített nyompálya, amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető;

46. erdei fafaj: az erdőt, valamint a jogszerűen fenntartott fásításokat alkotó - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - fafaj, fafajból levezethető fajta, vagy azok államilag elismert természetes vagy mesterséges hibridjei;

47. őshonos fafaj: a Kárpát-medence területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként flóraelemmé vált - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - erdei fafaj;

48. idegenhonos fafaj: a Kárpát-medence területén behurcolás vagy betelepítés következményéként megtelepedett - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - erdei fafaj;

49. intenzíven terjedő fafaj: az adott termőhelyen, a környezetében lévő fás szárú növényeknél gyorsabban terjedő, és a többi faállomány alkotó fafajt növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorító - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - idegenhonos fafaj;

50. termesztésbe vonható idegenhonos fafaj: faállomány alkotó fafajként alkalmazható - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - idegenhonos fafaj."

4. §

(1) Az Evt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Erdőnek minősül az Adattárban:

a) erdőrészletként, vagy

b) szabad rendelkezésű erdőként

nyilvántartott terület.

(2) Az erdészeti hatóság a telepített erdőt, vagy a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven - felnyíló erdő esetén legalább harminc - százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,

a) telepített erdő esetében a telepítési-kivitelezési tervben, illetve a bejelentésben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben

ba) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott - kérelmére, a kérelemben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként, vagy

bb) ha a faállományról nem a ba) alpont szerinti kérelem útján szerez tudomást, akkor hivatalból lefolytatott eljárásban az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként

az Adattárban nyilvántartásba veszi.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában összefüggőnek kell tekinteni a faállományt, ha azt

a) közút,

b) vasút,

c) folyó,

d) 20 méternél szélesebb, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő terület, vagy

e) az állam 100%-os tulajdonában nem álló földrészlet határa

nem szakítja meg.

(4) Ahol e törvény erdőt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőt kell érteni."

(2) Az Evt. a következő 6/A és 6/B. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) Az erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti az erdőt, ha annak faállománya termőhelyi okok miatt természetes módon alacsony záródásban - ligetesen, vagy fás, illetve fátlan területrészek váltakozásával - borítja a területet.

(2) Az erdészeti hatóság a felnyíló erdővé minősítés során a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, illetve a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

6/B. § (1) Az erdészeti hatóság a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó kérelmére, az erdő rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban - a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével - erdőgazdálkodási, közjóléti vagy védelmi okból engedélyezheti a vágásos üzemmódú erdő termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb, de legalább ötven százalékos záródással való kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: felnyitott erdő), amennyiben az az erdő fenntartását, felújítását jelentősen nem akadályozza. Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(2) Az erdészeti hatóság

a) a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból, vagy

b) árvízvédelmi rendeltetésű erdő esetében a vízügyi hatóság kezdeményezésére árvízvédelmi célból

előírhatja a termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb záródású erdő felnyitott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

(3) Ha

a) az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,

akkor az erdő faállományát az erdő felújítására vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani."

5. §

(1) Az Evt. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, - aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz - az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni:)

"e) kultúrerdők: az emberi beavatkozás célja miatt a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó fafajaitól jelentősen eltérő fafajokból álló erdők, amelyek elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból állnak, vagy ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;"

(2) Az Evt. 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A természetességi állapotot az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg.

(3) Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy - a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás figyelembevételével - az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodás következtében ne romoljon."

(3) Az Evt. 7. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az erdészeti hatóság az erdő első nyilvántartásba vételekor az erdő aktuális - erdőtelepítés esetén tervezett - természetességi állapotával, rendeltetésével, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásival összhangban, erdőrészletenként meghatározza, hogy az erdőgazdálkodás során az erdőben az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik természetességi állapotot kell legalább fenntartani (a továbbiakban: természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás).

(6) A természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást az erdészeti hatóság az erdő természeti viszonyaiban bekövetkező változás, vagy az erdő valamely rendeltetéséhez kapcsolódó cél elérése érdekében - a (3) bekezdésben valamint a 22. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban - az erdőgazdálkodónak az erdő tulajdonosának hozzájárulásával benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosíthatja.

(7) Ha az (1) bekezdés a) - d) pontjában foglalt erdő természetességi állapota a természetességi állapotra vonatkozó alapelváráshoz képest az erdőgazdálkodó, vagy a tulajdonos tevékenysége vagy mulasztása következtében romlik, az erdészeti hatóság az erdőnevelésre és erdőfelújításra vonatkozó szabályozás szerint intézkedik a természetességi állapot helyreállításáról."

6. §

(1) Az Evt. 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az állam 100%-os tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű,

a) 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdő, valamint

b) 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő

állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az állami birtokszerkezet javításának elősegítése érdekében kerülhet sor. Az állam 100 %-os tulajdonában nem álló ingatlanokkal körülvett, a természetben összefüggően 3 hektárnál nem nagyobb kiterjedésű gazdasági elsődleges rendeltetésű, a) pont szerinti természetességi állapotú erdő állami tulajdonból történő kikerülésére a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint kerülhet sor.

(5) Az állam 100%-os tulajdonában álló,

a) gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő, valamint

b) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület

állami tulajdonból történő kikerülésére az állami birtokszerkezet javításának elősegítése érdekében, elsődlegesen birtokösszevonási célú földcsere, vagy csere útján, ezek sikertelensége esetén vagyonátruházással kerülhet sor. Az állam 100 %-os tulajdonában nem álló ingatlanokkal körülvett, a természetben összefüggően 3 hektárnál nem nagyobb kiterjedésű, a) pont szerinti természetességi állapotú erdő vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonból történő kikerülésére a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint kerülhet sor. Az erdő, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani."

(2) Az Evt. 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 8. § a következő (10) és (11 ) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az osztatlan közös tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonban lévő hányadának a használatára, hasznosítására, - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(10) Az osztatlan közös, részben állami tulajdonban álló erdőre, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozóan nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés a 20/A. § (3) bekezdésének, illetve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 71. § (1a) bekezdésének alkalmazása esetén. A használatba adásra ebben az esetben az e törvényben foglalt eltérésekkel a Fétv. közös tulajdonban álló földek használatára vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(11) E §-ban foglaltak alkalmazása tekintetében természetben összefüggőnek kell tekinteni azt az erdőt, amelyet közút, vasút, folyó vagy más, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő terület nem szakít meg."

(3) Az Evt. 8. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben - ide nem értve az állam kizárólagos tulajdonában álló és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont képező erdőt - az e törvény hatályba lépésekor már fennálló és ráépítéssel létesített épület önálló ingatlanként az erdőt vagyonkezelő 1 00%-os állami tulajdonú gazdasági társaság ráépítő tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető."

(4) Az Evt. 8. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Az állam kizárólagos tulajdonában álló és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont képező erdőben a (12) bekezdésben foglaltaknak megfelelően hozható létre osztott tulajdon a ráépítéssel korábban létrehozott épületen."

7. §

Az Evt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelője - a Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv előzetes hozzájárulását követően - a földterületet vagy annak meghatározott részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő, de az erdő termelésből való kivonásával nem járó közjóléti, kulturális, illetve szabadidős hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett tevékenység gyakorlására, a hatósági engedélyekben előírt feltételekkel és időtartamra, de legfeljebb 5 évre átengedheti. Az erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosítás nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelőnek a földhasználati jogosultságát."

8. §

Az Evt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában álló, Natura 2000 rendeltetésű, illetve természetvédelmi, talajvédelmi, tájképvédelmi, vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők területének az e törvény hatálybalépését követő

a) első körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyötöd, síkvidéki erdők legalább egytized részén,

b) második körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egynegyed, síkvidéki erdők legalább egynyolcad részén,

c) harmadik körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyharmad, síkvidéki erdők legalább egyhatod részén,

örökerdő, faanyagtermelést nem szolgáló, vagy átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást kell folytatni.

(2) Az állam 100 %-os tulajdonában álló,

a) természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű,

b) a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, és

c) az erdő-felújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas

erdőben - a (3) bekezdésben és a 73. § (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - tilos a tarvágás.

(3) Az erdészeti hatóság az erdőtervben vagy annak módosítása során lehetővé teheti a tarvágást a (2) bekezdés szerinti erdőben, ha az

a) termőhelyi vagy erdővédelmi okból, vagy

b) a természetes újulat megőrzése - sarj eredetű felújítás esetén megtelepedése - érdekében

indokolt.

(4) Az állam 100 %-os tulajdonában álló erdőre, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó természetvédelmi, vagy árvízvédelmi indokból jogszabályban, vagy határozatban jogszerűen elrendelt korlátozás - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - kártalanítási igényt nem keletkeztet."

9. §

Az Evt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt egyszerűsített adattartalommal tartja nyilván.

(2) Szabad rendelkezésű erdő

a) telepítését,

b) felújítását, valamint

c) faállományának teljes vagy részleges kitermelését

- annak megkezdése előtt 21 nappal - előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(3) Szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(4) A (2) bekezdésben foglalt tevékenység végrehajtását annak befejezését követő 30 napon belül be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(5) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített, felújított, vagy fenntartott szabad rendelkezésű erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre, vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatólag jelentős káros hatással lesz, illetve

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

(6) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt törli az Adattárból, ha az a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg.

(7) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott - kérelmére átminősíti a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti erdővé.

(8) A szabad rendelkezésű erdő esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire (45. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, 61. § (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell."

10. §

Az Evt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.

(2) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre, vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előre láthatóan jelentős káros hatással lesz, illetve

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.

(3) Fásításban tervezett - a fa tövében mérve - 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kitermelését, annak megkezdése előtt 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(4) Fásítás esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire [45. § (1) és (3)-(6) bekezdés], a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell."

11. §

Az Evt. 13. § és 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"13. § (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott

a) tisztás, amely erdőben természetes folyamat útján létrejött, vagy mesterségesen kialakított, erdei fafajok által legfeljebb szórványosan, erdei cserjefajok által legfeljebb 50 százalékos mértékben fedett terület;

b) terméketlen terület, amely az erdészeti hatóság által termőhelyi adottságainál fogva erdő fenntartására alkalmatlanná minősített terület;

c) erdei farakodó és készletező hely, amely erdei faanyag és egyéb erdei termék rendszeres átmeneti tárolására kialakított terület;

d) erdészeti létesítményhez tartozó terület, amely az erdő igénybevétele nélkül létrehozott erdészeti létesítmény által elfoglalt, illetve az erdészeti létesítményhez a funkciója betöltése céljából csatlakozó terület, amennyiben az nem minősül erdőnek;

e) vadföld, amely a vadászatra jogosult által művelt mezőgazdasági terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;

f) erdei vízfolyás, erdei tó, amely erdőben található vagy ahhoz csatlakozó természetes vízfolyás, tó;

g) nyiladék, amely az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, a vonalas jellegű létesítmények fenntartását, illetve az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan állapotban fenntartott, 6 méternél szélesebb terület;

h) cserjés, amely erdőnek nem minősülő területen természetes folyamat útján létrejött, vagy erdőből kialakított, erdei cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett terület;

i) erdészeti kutatóhely, amely erdészeti kutatás célját szolgáló terület.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő természeti és gazdálkodási viszonyaival, rendeltetéseivel, valamint közérdekű korlátozásaival összhangban - az a) és e) pont tekintetében a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével - az erdőgazdálkodó által a tulajdonos hozzájárulásával beadott kérelmére engedélyezheti az erdő területén az (1) bekezdésben foglalt

a) tisztásként,

b) erdei farakodóként és készletező helyként,

c) nyiladékként,

d) cserjésként vagy

e) erdészeti létesítményhez tartozó területként

- az a) és d) pont esetében legfeljebb egy hektár kiterjedésű területet érintően, a b), c) és e) pont esetében az indokolt kiterjedésű területet érintően - fátlan állapot kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: fátlan állapotban tartott erdő). Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.

(3) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból előírhatja az erdő faállománnyal nem borított területének - az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével - fátlan állapotban tartott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.

(4) Az erdészeti hatóság

a) a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére honvédelmi, vagy

b) a határrendészetért felelős miniszter kezdeményezésére határrendészeti

célú vonalas létesítmény elhelyezése, kialakítása céljából elrendelheti az erdő területén fátlan állapotban tartott erdő kialakítását. Az erdészeti hatóság a kötelezést, ha annak indokoltsága megszűnik - az érintett miniszter kezdeményezésére - visszavonja.

(5) Ha

a) a (2) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy ha az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy

b) a (3) vagy (4) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,

akkor a fátlan állapotban tartott erdő területén a faállományt az erdőfelújításra vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.

(6) Hivatalból vagy az erdőgazdálkodó bejelentésére az erdészeti hatóság az erdő területét terméketlen területté minősítheti, amelynek során elsősorban a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, valamint a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.

(7) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre - az e §-ban, valamint a 14. §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül

a) a fátlan állapotban tartott erdőre az erdőnek minősülő föld használatára, használatba adására, továbbá az erdőgazdálkodóra, és annak nyilvántartására (17-20. §), a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő igénybevételére (77-85. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §),

b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre, a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §)

vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

14. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet az erdészeti hatóság az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a fátlan állapotban tartott erdő esetében továbbá a 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokkal tartja nyilván.

(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet -a fátlan állapotban tartott erdő kivételével - az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál."

12. §

Az Evt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és az Evt. "Az erdészeti létesítmény" alcíme a következő 15/A. §-sal és 15/B. §-sal egészül ki:

"15. § (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó

a) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, valamint azok műtárgyai és tartozékai;

b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai;

c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény;

d) közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei sípálya).

(2) Erdészeti létesítményt létesíteni, elhelyezni és működtetni az erdő rendeltetéseivel valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban úgy lehet, hogy az az erdei élőhelyet, az erdei életközösséget, az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, valamint talaját a lehető legkisebb mértékben károsítsa, illetve veszélyeztesse.

(3) Honvédelmi rendeltetésű erdőben közjóléti létesítményt létesíteni csak abban az esetben lehet, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.

(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények kivételével az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, korszerűsítését, megszüntetését, vagy rendeltetésének megváltoztatását, annak megkezdése előtt 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.

(5) Az erdészeti létesítmények közül

a) az erdészeti magánút és annak tartozékai,

b) a négy méter átlagos koronaszélességet elérő épített közelítő nyom és annak tartozékai, valamint

c) az erdei kerítés - az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével -

létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.

(6) Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.

(7) Az erdőgazdálkodó az erdészeti létesítmény (4) vagy (5) bekezdés szerinti létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, valamint rendeltetése megváltoztatásának megvalósulását az erdészeti hatóság részére 30 napon belül bejelenti.

(8) Az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy nem az engedélyezési feltételeknek megfelelően fenntartott erdészeti létesítményt fel kell számolni. Ha erre az erdészeti hatóság felszólítására sem kerül sor, a felszámolást az erdészeti hatóság elrendeli, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezi.

15/A. § (1) Épített közelítő nyomon vízelvezetést szolgáló műtárgy, valamint - összességében legfeljebb az út hosszának 10%-át elérő mértékben - hulladéknak nem minősülő javító anyag elhelyezhető.

(2) Az erdészeti feltáróhálózat részét képező, erdészeti létesítménynek nem minősülő közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 15. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat.

15/B. § (1) Az erdészeti magánút közforgalom elől elzárt magánútnak minősül. Az erdészeti magánutat a közforgalom számára megnyitni a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak szerint, a közvetlenül határos erdők erdőgazdálkodóinak egyetértése mellett lehet, amennyiben az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését az nem veszélyezteti.

(2) Honvédelmi rendeltetésű erdőben található erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitása akkor engedélyezhető, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető."

13. §

(1) Az Evt. 16. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői, valamint az erdő használati viszonyai alapján egységesnek tekinthető.

(7) Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőtervezés során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor az erdészeti hatóság jelöli ki. Az erdészeti hatóság az erdőtagon belül az erdőrészlet beosztást két körzeti erdőtervezés között indokolt esetben módosítja."

(2) Az Evt. 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet, alrészlet határától, vagy a használati megosztásról szóló megállapodásban foglalt használati rend szerinti határvonaltól eltérő, természetben nem azonosítható, újonnan kialakított erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóval ismerteti."

14. §

Az Evt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az e törvényben foglalt erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek - a haszonvételi joggyakorlás kivételével - az erdőgazdálkodót illetik, illetve terhelik."

15. §

Az Evt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § (1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában álló erdő, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület (a 18-21/B. § tekintetében a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) adatairól az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet (a továbbiakban: erdőgazdálkodói nyilvántartás).

(2) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatok változását - a (7) bekezdés c) pont ce) és ch) alpontjában foglalt kivétellel - 30 napon belül az erdészeti hatósághoz bejelenti. Az erdészeti hatóság a bejelentésben foglalt változásokat a nyilvántartáson átvezeti.

(3) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és - a határozott idejű szerződéseket kivéve - a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.

(4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (7) bekezdés szerinti adat bejegyzésének, megváltoztatásának vagy törlésének közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.

(5) Aki erdőnek minősülő föld használatára jogosult - a haszonvételi joggyakorló kivételével -, köteles azt a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával, a használati jogosultság keletkezésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(6) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, - a (7) bekezdés a) pont ab), ac), ae) és af) alpontjában foglaltak kivételével - nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.

(7) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

a) a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:

aa) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,

ab) születési hely, idő,

ac) anyja neve,

ad) állandó lakhely,

ae) adóazonosító jel vagy adószám,

af) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,

ag) erdőgazdálkodói kód,

ah) levelezési cím;

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:

ba) szervezet megnevezése,

bb) székhely,

bc) képviselő neve,

bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,

be) adószám,

bf) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,

bg) erdőgazdálkodói kód;

c) az erdőgazdálkodó használatában álló, erdőnek minősülő földre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:

ca) a település neve,

cb) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,

cc) a földrészlet helyrajzi száma,

cd) az alrészlet jele,

ce) használati megosztás esetén a földrészlet részterületének azonosítására a használati rendben alkalmazott alszám,

cf) a földterület erdészeti azonosítója,

cg) a használt terület nagysága,

ch) a használat jogcíme,

ci) a nyilvántartásba vétel időpontja,

cj) a használat időtartama,

ck) erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettség fennállása;

d) az erdőgazdálkodó által alkalmazott erdészeti szakszemélyzetre, jogosult erdészeti szakszemélyzetre, illetve erdészeti szakirányító vállalkozásra vonatkozóan annak a szakirányítói névjegyzékben rögzített nyilvántartási kódja.

(8) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás

a) a (7) bekezdés a) pont ag) alpontjában, és b) pont bg) alpontjában, valamint

b) a (7) bekezdés c) pont ch) - cj) alpontjában foglalt, az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre, illetve alrészletekre vonatkozó adatok tekintetében

közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."

16. §

Az Evt. 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szerződésben - jogcímtől függetlenül - fel kell tüntetni)

"c) a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket."

17. §

Az Evt. "Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának általános szabályai" alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) E törvény alkalmazása során valamely személy hozzájárulása vagy nyilatkozata alatt - eltérő rendelkezés hiányában - az érintett személy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát kell érteni.

(2) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, valamint a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonosi hozzájárulás alatt

a) a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségének - ha egy tulajdonos a tulajdoni hányadok több mint felével rendelkezik, vagy a kisebbségben maradt tulajdonosok közül a három legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező személy együttesen az összes tulajdoni hányad egyharmadát meghaladó részével rendelkezik, akkor kétharmad részének - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, vagy

b) ha a kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a tulajdonosok jogszabály szerint tulajdonosi közgyűlés keretében kötelesek dönteni, akkor a tulajdonosi közgyűlés érvényes döntését

kell érteni.

(3) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 20-21/B. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni."

18. §

Az Evt. "Erdőgazdálkodási haszonbérlet" alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőnek minősülő föld használatba adásának különös szabályai

20. § (1 ) Erdőnek minősülő, közös tulajdonban álló föld esetében a használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület - a Fétv. 71. § (2a) bekezdésében foglaltak mellett - akkor is kijelölhető egyben, ha azt az érintett tulajdonostársak a 20/A. § (3) bekezdésében foglalt társult erdőgazdálkodás keretében egységesen kívánják használni, vagy azt egységesen többlethasználati megállapodással az egyik érintett tulajdonostárs használatába kívánják adni.

(2) Erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet használati megosztásáról szóló megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld tekintetében legfeljebb két darab, egyenként legalább egy hektár kiterjedésű földterület kialakulását eredményező használati rend alakítható ki.

20/A. § (1) A földrészlet, vagy - használati megosztásról szóló megállapodás esetén - annak a 20. § (1 ) és (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott részterületén található erdőnek minősülő föld (a továbbiakban: önálló erdőgazdálkodási egység) használatára, illetve használatba adására annak további területi megbontása nélkül, egységesen kerülhet sor.

(2) Ha az önálló erdőgazdálkodási egység területe nem egyezik meg az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek Adattárban nyilvántartott területével, akkor a földhasználati jogosultság megszerzőjének a használati jogosultság erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele céljából az erdészeti hatóság részére történő bejelentésekor az e törvényben foglaltak szerint kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.

(3) Ha a közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egységet a tulajdonostársak többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés útján nem adják egy személy használatába, akkor azon

a) erdőbirtokossági társulat alapításával vagy

b) erdőkezelésbe adás útján

társult erdőgazdálkodást kötelesek folytatni.

(4) A földrészleten található erdőnek minősülő föld egészére vonatkozó, a Fétv. 72. § (1) bekezdésében foglalt ajánlatban az ajánlattevő rendelkezhet arról, hogy az ajánlat részleges, de legalább a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségének elfogadása esetén az ajánlat a földrészletnek a Fétv. 72. § (7) bekezdésében foglaltak szerint kialakított használati rendben meghatározott, az ajánlatot elfogadó tulajdonostársak által használható részterületére is vonatkozik, amennyiben addig más földhasználati szerződés nem lép hatályba.

20/B. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadására az erdei haszonvételek csak egy részének gyakorlására kiterjedően is sor kerülhet. Ilyen esetben az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban erdőgazdálkodóként a 68. § a) pontjában foglalt erdei haszonvétel gyakorlására jogosult személyt veszi nyilvántartásba. Az önálló erdőgazdálkodási egység további használója haszonvételi joggyakorlónak minősül.

(2) Erdőnek minősülő föld haszonvételi joggyakorlására vonatkozó szerződés hatályosságához az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadásáról szóló szerződésben a felek kiköthetik, hogy meghatározott erdei haszonvétel - a 68. § b) pontjában foglalt erdei haszonvétel kivételével - gyakorlására irányuló jogot a használatba adó a saját részére visszatart. Ha az érintett haszonvétel gyakorlására irányuló tevékenységet csak az erdőgazdálkodó végezheti, akkor azt a tulajdonos nevében és javára, illetve költségviselése mellett az erdőgazdálkodó hajtja végre.

20/C. § (1) A Földforgalmi törvény 44. § (2) bekezdése szerinti termelési időszak az erdő soron következő véghasználatához kapcsolódóan keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő erdészeti hatóság által történő meghatározásának időpontjáig tart. Ha a felek szerződésben foglalt nyilatkozata szerint a szerződéssel érintett erdő esetében a vágásérettségi kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem határozható meg, az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb ötven évre szóló időszakra köthető.

(2) Haszonbérlet esetében a szerződő felek

a) a haszonbérleti díjfizetési időszakonként egy évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak,

b) a haszonbérleti díjfizetési időszakra járó haszonbér megfizetésére a haszonbérleti díjfizetési időszak lejártát megelőző időpontot, illetve előlegfizetést is kiköthetnek,

c) a használat fejében az erdőgazdálkodás eredményétől függő, változó összegű ellentételezésről is megállapodhatnak.

20/D. § (1) A használatba adó azonnali hatállyal felmondhatja a többlethasználati megállapodást vagy a földhasználati szerződést, ha a használó

a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, illetve a fenntartható erdőgazdálkodást,

b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

c) haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozta.

(2) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés felmondása igazoltan folyamatban van, akkor a tulajdonos, vagy az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 25 %-a kérelmére az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát átmeneti időszakra korlátozza. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságának korlátozását visszavonja, ha a szerződés nem került felmondásra.

(3) A 21/B. § (7) bekezdésében, vagy a Fétv. 74. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a tulajdonos javára letétbe helyezett összeget, ha annak jogosultja azért a letétbe helyezést követő ötödik naptári év végéig nem jelentkezik, az érintett erdő fenntartására, fejlesztésére kell fordítani.

21 . § (1) Ha az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján megállapítja, hogy az erdőgazdálkodói nyilvántartásban a közös tulajdonban álló erdőnek minősülő földre 60 napot meghaladóan nincs bejegyzett erdőgazdálkodó, a jogkövetkezményekre való tájékoztatás mellett, határidő tűzésével felszólítja a tulajdonostársakat a használati megosztásról szóló megállapodás megkötésére és az annak megfelelő földhasználatnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentésére.

(2) Ha a (1 ) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, akkor az erdőnek minősülő föld az erdészeti hatóság határozata alapján erdőkezelő kezelésébe kerül (a továbbiakban: elrendelt erdőkezelés). Az elrendelt erdőkezelésre a 21/A. § (3) bekezdésében, valamint a 21/B. § (1)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Elrendelt erdőkezelés során a tulajdonos köteles együttműködni az erdőkezelővel.

(3) Az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony időtartama 5 év, kivéve, ha a tulajdonostársak a határozat jogerőre emelkedését követően a használati megosztásról megállapodnak, és az annak megfelelő földhasználat az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Ez esetben az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony megszűnik."

19. §

Az Evt. I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Erdőkezelés

21/A. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által erdőkezelőként nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja (a továbbiakban: erdőkezelés).

(2) Az erdőkezelésre irányuló szerződést írásba kell foglalni. Közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségének írásbeli döntése szükséges.

(3) Erdőkezelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt jegyzi be.

21/B. § (1) Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a használat Földforgalmi törvényben foglaltak szerinti megszerzésével nem járó erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg, amely magában foglalja az erdőgazdálkodási tevékenység költségei mellett az erdőkezelő közreműködésének ellenértékét is.

(2) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységeket a tulajdonos közreműködésével és egyetértésével határozza meg, amelynek végrehajtásában a tulajdonos közreműködhet.

(3) Az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket az erdőkezelő szedi be, amelyből a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti.

(4) Az erdőkezelő a (3) bekezdésben foglalt kifizetés során a tárgyévet követő három évben -erdőfelújítási kötelezettség keletkezése, illetve fennállása esetén az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításáig terjedő időszakban - felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja.

(5) A tulajdonos jogosult a részére járó jövedelmet vagy annak egy részét természetben kérni.

(6) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységek bevételeiről és költségeiről, valamint a tulajdonost illető és részére kiadott jövedelemről legkésőbb az elszámolási időszakot követő év június 30-ig részletes beszámolót készít.

(7) Ha a tulajdonos nem érhető el, az erdőkezelő a tulajdonos részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint járó jövedelmet készpénzben bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezi.

(8) A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő

a) a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást, vagy

b) a (6) bekezdés szerinti számadási kötelezettségének nem tesz eleget."

20. §

(1) Az Evt. 22. §-a és 23.§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"22. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú célját, lehetőségeit, illetve korlátozásait -egymással megfelelően összehangolva - az erdő rendeltetései határozzák meg.

(2) Az erdő rendeltetéseként a

a) 24. § (2) bekezdés szerinti védelmi,

b) 25. § szerinti közjóléti, és

c) 26. § szerinti gazdasági

rendeltetések határozhatók meg.

23. § (1) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére állapítja meg.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését

a) országos jelentőségű védett természeti terület esetén a védetté nyilvánító jogszabály alapján,

b) erdei génrezervátum, árvízvédelmi, vadaspark és vadaskert rendeltetés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján,

c) honvédelmi rendeltetés esetén a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött vagyonkezelői szerződés alapján,

d) határrendészeti rendeltetés esetén a rendészetért felelős miniszter kijelölése alapján,

e) Natura 2000 rendeltetés esetén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet alapján,

f) talajvédelmi rendeltetés esetén az erdő elhelyezkedése alapján

a b)-d) pont esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve miniszter rendeltetést megalapozó változásról szóló tájékoztatását követően állapítja meg.

(3) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megállapítását feladat- és hatáskörén belül

a) a miniszter,

b) a környezetvédelemért felelős miniszter,

c) a természetvédelemért felelős miniszter,

d) az oktatásért felelős miniszter,

e) az egészségügyért felelős miniszter,

f) a honvédelemért felelős miniszter,

g) a határrendészetért felelős miniszter,

h) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,

i) a vízgazdálkodásért felelős miniszter,

j) a vízvédelemért felelős miniszter,

k) a közlekedésért felelős miniszter,

l) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy

m) az érintett települési önkormányzat jegyzője

is kezdeményezheti.

(4) Ha az erdő rendeltetésének a megállapítására a (3) bekezdésben foglaltak szerint közérdekből kerül sor, a rendeltetés fennállása alatt az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult. A kezdeményező köteles a kár és a többletköltség elemeiről, mértékéről, megfizetésének módjáról az erdőgazdálkodóval megállapodni, és a megállapodást a rendeltetés megállapításának kezdeményezéskor az erdészeti hatóság számára bemutatni.

(5) Fokozottan védett természeti területen található erdőnek gazdasági, valamint vadaspark további rendeltetése, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőnek közjóléti valamint tanerdő további rendeltetése nem lehet.

(6) Az erdészeti hatóság törli az erdő érintett rendeltetését

a) az erdőgazdálkodó javaslatára meghatározott rendeltetés esetén az erdőgazdálkodó törlésre irányuló kérelmére,

b) természetvédelmi rendeltetés esetén a védettség feloldásakor,

c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltak szerint meghatározott rendeltetések esetében a rendeltetést megalapozó döntés, szerződés érvényességének, illetve tény, állapot fennállásának megszűnésekor, vagy

d) ha a megváltozott földhasználati és természetbeni viszonyok, illetve az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozása miatt a rendeltetés érvényesítése a továbbiakban nem lehetséges.

(7) Az erdő rendeltetésének a kérelemre történő megállapításához vagy törléséhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(8) Az erdő rendeltetésének megállapításakor vagy törlésekor az erdészeti hatóság szükség esetén gondoskodik az erdő Adattárban nyilvántartott adatainak, illetve az erdőtervnek a módosításáról is."

(2) Az Evt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése szempontjából az erdő 23. §-ban foglaltak szerint megállapított rendeltetései közül a leginkább meghatározó rendeltetés az erdő elsődleges rendeltetése, amelyet az erdészeti hatóság az erdő egyéb megállapított rendeltetései, természetbeni állapota, az erdőgazdálkodás célja és közérdekű korlátozásai, valamint az erdőgazdálkodó javaslatának figyelembevételével állapít meg.

(2) A természetvédelmi rendeltetést - a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - az erdő elsődleges rendeltetéseként kell megállapítani.

(3) Kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, természetes vagy természetszerű erdő természetességi állapotú erdő esetében - védett természeti terület, illetve a

(4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - elsődleges rendeltetésként a Natura 2000 rendeltetést kell megállapítani.

(4) Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben foglaltak alapján különleges honvédelmi területként kijelölt területen lévő erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként -az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére a honvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

(5) Folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvízvédelmi rendeltetést kell megállapítani.

(6) Folyók nagyvízi medrének átmeneti levezető sávjába eső erdő esetében az árvízvédelmi rendeltetés a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvizek levezetésében betöltött szerepétől, illetve az erdő egyéb közérdekű funkcióitól függően az erdő elsődleges rendeltetéseként is megállapítható."

21. §

(1) Az Evt. 24. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Védelmi rendeltetések az alábbiak:)

"g) part- vagy töltésvédelmi: csatorna, folyó, tó és holtág partszakaszait védő, illetve az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő;"

(2) Az Evt. 24. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Védelmi rendeltetések az alábbiak:)

"k) műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyai, a vízi létesítmények, a vasutak és tartozékai védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, környezeti terhelésének csökkentését szolgáló erdő;"

(3) Az Evt. 24. § (2) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Védelmi rendeltetések az alábbiak:)

"p) különleges védelmi rendeltetések:

pa) árvízvédelmi: a folyók nagyvízi medrében elhelyezkedő, az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő;

pb) honvédelmi: a Magyar Honvédség szervezeteinek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott erdő;

pc) határrendészeti: a határrendészeti és nemzetbiztonsági feladatok ellátására kijelölt erdő."

22. §

Az Evt. 26. §-a a következő e)-h) ponttal egészül ki:

(Gazdasági rendeltetések az alábbiak:)

"e) mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;

f) tanerdő: a szakmai vagy erdei iskolai oktatást szolgáló erdő;

g) kísérleti: az erdészeti kutatás vagy kísérlet céljára kijelölt erdő;

h) erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő."

23. §

Az Evt. "Az erdő rendeltetésének megváltoztatása" alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási szabályok

27. § (1) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben

a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló - több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont - visszahagyását írhatja elő;

b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén - amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez - a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű, és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;

c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.

(2) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben az erdő felújítását és nevelését az erdő természetességi állapotának javítására törekedve kell végrehajtani.

(3) Ha meghatározott erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területen történő végzésére e törvény, vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály természetvédelmi célból korlátozási időszakot határoz meg úgy, hogy a tevékenység korlátozási időszakban történő folytatását nem köti a Tvt. 33. § (4) bekezdése szerinti természetvédelmi hatósági engedélyhez, akkor a tevékenységet a korlátozási időszakban csak természetvédelmi kezelési, növény-egészségügyi, vagy erdővédelmi okból, annak megkezdése előtt 15 nappal az erdészeti hatóság részére tett előzetes bejelentést követően lehet végezni.

28. § Natura 2000 rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben

a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló - több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont - visszahagyását írhatja elő;

b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén - amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez - a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű, és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;

c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.

28/A. § (1) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére

a) természetvédelmi rendeltetésű erdőben a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal, valamint a védetté nyilvánítás céljával összhangban természetvédelmi célból,

b) Natura 2000 rendeltetésű,

ba) az Adattárban rögzített elhelyezkedésű jelölő erdei élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében, illetve

bb) közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű jelölő faj kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a jelölő faj monitorozott adatok alapján megállapított jelentős állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben, valamint

c) védett vagy fokozottan védett faj megőrzése, védelme érdekében a faj bizonyítottan előforduló és populáció kialakítására képes állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben

az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a 27. §-ban, illetve a 28. §-ban foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti az erdőgazdálkodást.

(2) A korlátozást megalapozó állapot megszűnése esetén az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt korlátozást visszavonja.

(3) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében az erdészeti hatóság az érintett település jegyzőjének kezdeményezésére természetvédelmi célból az erdőgazdálkodási tevékenységet csak a természetvédelmi rendeltetés 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megállapítását követően korlátozza.

(4) A Natura 2000 rendeltetésű erdőben található jelölő erdei élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítását az állam tájékoztatással, szemléletformálással és támogatással segíti elő.

28/B. § Árvízvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, az árvíz és jég megfelelő lefolyásának biztosítása érdekében

a) vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás folytatható,

b) az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulástól eltérő fafajösszetételű, szerkezetű és záródású faállományt alakítható ki, és tartható fenn, továbbá

c) a fák várható árvízszint alatti ágait, a természetesen megjelenő erdőszegély, valamint cserjeszint a rendes gazdálkodás részeként eltávolítható.

28/C. § Part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, a partszakasz vagy az árvízvédelmi töltés védelmének biztosítása érdekében

a) őshonos, természetes felújulásra nagy egyedszámmal képes fafajokból álló, több szintű, zárt faállomány kialakítására és fenntartására kell törekedni,

b) a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos, legfeljebb 50 méter széles sávban a faállományt alkotó faegyedek vízjárásnak megfelelő magasságban történő elágaztatása, illetve a fakorona sűrű ágszerkezetének kialakítása céljából a faegyedek törzse meghatározott időközönként visszavágható, valamint

c) a véghasználattal érintett terület és a töltés mellett szabadon tartandó sáv között az erdőfelújítás befejezéséig a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos 10 méter széles sávban előírható a faállomány fenntartása.

28/D. § Honvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, az erdő természetességi állapotával, valamint az erdőgazdálkodás üzemmódjával összhangban lévő erdőgazdálkodási, illetve erdőfenntartási tevékenység mellett a katonai tevékenységhez kapcsolódóan, továbbá a katonai tevékenység ellátását biztosító létesítmények környezetében

a) az erdészeti hatóság

aa) engedélyezheti az erdő fátlan állapotban tartását,

ab) engedélyezheti az erdőfelújítás katonai tevékenységre, illetve katonai tevékenység ellátását biztosító létesítményekre kisebb kockázattal járó fafajok alkalmazásával történő végrehajtását, illetve

ac) módosíthatja az erdőfelújítás megkezdésére vagy befejezésére előírt határidőt, továbbá

b) az erdőgazdálkodó

ba) a természetestől eltérő záródású és szerkezetű faállományt alakíthat ki, és tarthat fenn,

bb) az erdőszegélyt, az erdő cserjeszintjét valamint lágyszárú növényzetét átmeneti időszakra vagy tartósan eltávolíthatja, illetve

c) az erdőgazdálkodó vagy a honvédelmi feladat végrehajtója legkésőbb a tevékenység megkezdését követő 3 napon belül tett utólagos bejelentés mellett az erdőtervben nem szereplő, rendkívüli fakitermelést végezhet."

24. §

Az Evt. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása az állam valamint önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben

28/E. § (1) Az állam valamint az önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőgazdálkodás (2) bekezdés a)-c) pontban foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult - a (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a véghasználat megkezdése előtt - kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét. A helyben kialakult piaci árat meg nem haladó ajánlati áron való állami tulajdonba vételt az állam 100 %-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv nem utasíthatja vissza.

(2) Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásának minősül, ha

a) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód megállapítására,

b) fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást eredményező erdőfelújítási előírás kizárólagos meghatározására,

c) erdő fátlan vagy a termőhelyi viszonyoknak megfelelőnél alacsonyabb záródással való fenntartásának előírására,

d) csak átmeneti, illetve örökerdő üzemmódra való áttéréssel teljesíthető korlátozásra,

e) a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál magasabb vágásérettségi kor meghatározására,

f) fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás esetén - amennyiben a területen fél méter átlagmagasságot elérő újulat található, és a véghasználat befejezését e törvény egyébként lehetővé teszi - a véghasználata befejezésének korlátozására,

g) az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának bármely okból öt évnél hosszabb időtartamra vonatkozó korlátozására

közérdekből, nem az erdőgazdálkodó kezdeményezésére, vagy egyetértésével kerül sor."

25. §

Az Evt. "Az üzemmód" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Az erdőgazdálkodás üzemmódja

29. § (1) Az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdő faállományával való gazdálkodás során - az erdő természetességi állapotával, rendeltetéseivel, valamint az erdőgazdálkodás korlátozásaival összhangban - alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások átfogó rendszere.

(2) Az erdőgazdálkodás üzemmódja lehet:

a) vágásos üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben közel egykorú faállomány fenntartása és nevelése valósul meg, amely faállomány térben és időben rendszeres ciklikussággal véghasználatra és erdőfelújításra kerül;

b) örökerdő üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, az erdő faállománya az örökerdő fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás;

c) átmeneti üzemmód: az erdőgazdálkodás fő célja a vágásos üzemmódról az örökerdő üzemmódra való áttérés, vagy a homogén, közel egykorú faállományok kisterületű szerkezeti változatosságának a növelésével az erdőborítás vágásos üzemmódú erdőgazdálkodáshoz képest folyamatosabb fenntartása a (3) bekezdésben, valamint az átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglaltakkal összhangban;

d) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód: az erdőgazdálkodás során faállománygazdálkodásra nem kerül sor, az erdőben fakitermelés kísérleti, erdővédelmi, természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási, vagy egyéb közérdekű céllal folytatható.

(3) Átmeneti üzemmód esetében az erdőfelújítási időszak lehetséges elhúzása érdekében a véghasználati és erdőfelújítási tevékenységek térben illetve időben több ütemben kerülnek végrehajtásra, az erdőben az átalakítási, vagy erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5 hektáros egybefüggő, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló, végvágott területeket keletkeztető véghasználatokra kerül sor, és e tevékenységek végrehajtása során kiemelt szempont az erdő felújulásának vagy felújításának folyamatos biztosítása.

(4) Az erdőgazdálkodás üzemmódját az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban az erdő Adattárban történő nyilvántartásba vételekor az erdőgazdálkodó erdőtelepítési tervben foglalt, vagy a nyilvántartásba vételi eljárásban tett javaslata alapján állapítja meg, illetve az erdőgazdálkodó kérelmére módosítja. A 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint nyilvántartásba vett erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodás üzemmódjaként az erdőgazdálkodó javaslatának hiányában vágásos üzemmódot állapít meg.

(5) Az erdészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt eljárásban örökerdő, illetve átmeneti üzemmód lehetőségének fennállása esetén annak alkalmazására - különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők esetében - felhívja az erdőgazdálkodó figyelmét.

(6) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának az erdőgazdálkodó kérelmére történő módosításához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(7) Az átmeneti és az örökerdő üzemmódban kezelt erdőkre az erdőgazdálkodónak az üzemmódra való áttéréskor, valamint azt követően a körzeti erdőtervezések alkalmával átalakítási, erdőfelújítási vagy örökerdő kezelési tervet kell készíteni, és tájékoztatásul az erdészeti hatóság részére benyújtani.

(8) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának módosításakor az erdészeti hatóság - a (7) bekezdésben foglalt tervben foglaltak figyelembe vételével - szükség esetén gondoskodik az erdőterv módosításáról is."

26. §

Az Evt. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az erdővagyon védelmét, az erdők állapotának figyelemmel kísérését, fenntartását, rendeltetései betöltését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam

a) az erdők, valamint a fával, faállománnyal borított területek mennyiségi és minőségi paramétereinek, ökológiai és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével (a továbbiakban: erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer);

b) az erdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával,

c) az erdők állapotának és a fenntartható erdőgazdálkodás tartalmi kereteinek erdőtervezési körzet szintű rendszeres felülvizsgálatával, illetve erdőrészlet szintű meghatározásával (a továbbiakban: körzeti erdőtervezés),

d) az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint

e) az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével

biztosítja."

27. §

Az Evt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetre vonatkozóan - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tízévenként - körzeti erdőtervezést végez, amelynek során

a) igazgatási tevékenység keretében

aa) felülvizsgálja az erdők állapotát, és

ab) összegyűjti - örökerdő és átmeneti üzemmód esetén örökerdő-, átalakítási- vagy erdőfelújítási terv részeként - az erdőgazdálkodók következő időszak erdőgazdálkodására vonatkozó javaslatait, valamint

b) az a) pontban foglaltak szerint összegyűjtött adatok és javaslatok alapján összevont hatósági eljárásban (a továbbiakban: körzeti erdőtervezési eljárás)

ba) szükség esetén javítja az Adattár 38. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt adatait,

bb) szükség esetén módosítja az erdő faállományának vágásérettségi korát, és

bc) az erdő természetbeni állapotával, valamint a 38. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokkal összhangban meghatározza a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módját, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeket, illetve előírásokat (a továbbiakban: erdőterv).

(2) A körzeti erdőtervezési eljárás ügyintézési határideje kilencven nap. Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárást a tárgyévben szeptember 1. és november 30. közötti időszakban indítja meg. Az erdészeti hatóság az eljárás megindításáról a honlapján közleményt helyez el, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(3) A körzeti erdőtervezési eljárásban az érintett erdő erdőgazdálkodója - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében foglaltak külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek minősül.

(4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott határozat rendelkező részét és indokolásának kivonatát a honlapján közzéteszi, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik a határozatról szóló tájékoztatás, valamint a határozat honlapon való elérhetőségének helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(5) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését

a) az erdőgazdálkodó ügyfél, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos ügyfél részére a határozatnak az ügyfél erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával érintett erdőkre vonatkozó részének megküldésével,

b) az a) pontba nem tartozó, az eljárás során nyilatkozatot tett ügyfelek részére a döntés rendelkező része és indoklása kivonatának megküldésével

közli.

(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó ügyfelek részére - a döntés közlése mellett -megküldi az érintett erdő- és egyéb részletek Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatait tartalmazó szemlemásolatokat is.

(7) Az erdőtervben foglalt jogok és kötelezettségek az erdő mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.

(8) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban

a) ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során, vagy

b) az erdőgazdálkodó kérelmére

módosíthatja az erdőtervet.

(9) Az erdőterv véghasználati fakitermelést eredményező, illetve az erdőfelújítás előírást érintő módosítására az erdőgazdálkodó kezdeményezése esetén a tulajdonos hozzájárulása mellett kerülhet sor."

28. §

Az Evt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) Az erdők, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, és a szabad rendelkezésű erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű nyilvántartása, továbbá az erdőgazdálkodás ellenőrzése és elemzése céljából a miniszter - az erdészeti hatóság által hatósági nyilvántartásként vezetett - Adattárat működtet.

(2) Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartott terület erdőgazdasági azonosító adatai, területe és térképi ábrázolása,

b) az érintett földrészlet, illetve alrészlet ingatlan-nyilvántartási azonosító adatai,

c) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódja,

d) a nyilvántartott terület termőhelyi viszonyaira, faállományára jellemző adatok,

e) az erdőben folytatható erdőgazdálkodás hosszú távú célját és módját meghatározó alábbi adatok:

ea) az erdő rendeltetései, valamint elsődleges rendeltetése, illetve azokhoz kapcsolódóan a 27-28/D. §-ban foglaltak alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,

eb) az erdőgazdálkodás üzemmódja,

ec) az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,

ed) vágásos és átmeneti üzemmódú erdő esetén a faállomány vágásérettségi kora,

ee) örökerdő üzemmód és átmeneti üzemmód esetén az örökerdő fenntartási, átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglalt adatok,

ef) erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatban fennálló természetvédelmi korlátozást megalapozó természeti értékek, védett, fokozottan védett fajok, közösségi jelentőségű, jelölő élőhelyek, jelölő fajok előfordulására, illetve azokhoz kapcsolódóan a 30. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogszabály rendelkezései alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,

f) a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban az erdőben végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módja, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezések,

g) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségek, illetve előírások,

h) a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatai,

i) a 41. § (1) bekezdése, valamint a 42. § szerinti bejelentések adatai,

j) az erdészeti létesítmények alábbi adatai:

ja) megnevezés, egyedi azonosító,

jb) földrajzi elhelyezkedés,

jc) létesítmény típusa és jogszabályban meghatározott műszaki paraméterei,

k) az erdőfelújítások és erdőtelepítésekre vonatkozó adatok, valamint

l) az erdőfelújítási biztosíték előírására, teljesítésére, felszabadítására, illetve a kötelezettség törlésére vonatkozó adatok.

(3) Az erdészeti hatóság az Adattárban az erdő faállományának fatérfogatára, továbbá ezzel összefüggésben az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adatot csak tájékoztató adatként tart nyilván.

(4) Az Adattár a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében - a (2) bekezdés b) és c) pontjában, a (2) bekezdés j) pont jc) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) Az erdészeti hatóság hivatalból intézkedik az Adattár (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti adat módosításáról, ha a módosítást szükségessé tevő információ jut tudomására.

(6) Az Adattárba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság bizonyítékként kizárólag közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint az erdészeti hatósági eljárások során keletkező iratot használhat fel.

(7) Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásai alapján - nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a művelési ág módosítását."

29. §

(1) Az Evt. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít

a) az erdőgazdálkodó és az általa meghatalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet részére az erdőgazdálkodó használatában álló erdők,

b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a működési területükön fekvő védett és Natura 2000 területeken található erdők,

c) a katonai hatóság részére a honvédelmi rendeltetésű erdők,

d) a működési terület szerint érintett vízügyi igazgatási szerv részére az árvízvédelmi rendeltetésű erdők,

e) a működési terület szerint érintett közútkezelő részére a műtárgyvédelmi, valamint a közúttal határos erdők,

f) az ingatlanügyi hatóság részére a földügyi igazgatási feladatok ellátása céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők

Adattárban nyilvántartott adataihoz."

(2) Az Evt. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Adattárból a fokozottan védett fajokra és azok élőhelyeire vonatkozó adat csak az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére adható ki."

30. §

Az Evt. 41. §-a és 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"41. § (1) Az erdőgazdálkodó

a) az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet - a (2) bekezdés kivételével - ,

b) a (3) bekezdésben foglalt esetben az erdőtervben nem szereplő fakitermelést

a tevékenység megkezdését 21 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet.

(2) Az erdőgazdálkodási tevékenység az (1) bekezdés szerinti bejelentés mellőzésével is végrehajtható, ha

a) az erdőgazdálkodó a 33. § (8) bekezdésében foglalt kérelmében az erdőgazdálkodási tevékenység tárgyévben történő végrehajtására vonatkozó szándékát jelezte, és az erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság az erdőterv módosításával lehetővé tette,

b) az erdőgazdálkodási tevékenységet a 73. § (6) bekezdése vagy a 106. § (1) bekezdése alapján az erdészeti hatóság rendelte el, vagy

c) az erdő engedélyezett igénybevétele iránti kérelemben az engedélyes a fakitermelés tárgyévi vagy a tárgyévet követő évi végrehajtására vonatkozó szándékát előre jelezte.

(3) Az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az alábbi esetekben van lehetőség:

a) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kezelését, fenntartását szolgáló fakitermelés,

b) az erdészeti hatóság részére bejelentett erdőkár következtében károsodott, az erdőrészlet faállományának 10 százalékát meg nem haladó mennyiségű faanyag egészségügyi fakitermelés keretében történő kitermelése,

c) a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben intenzíven terjedő fafajok egyéb termelésként történő kitermelése, illetve

d) az erdő engedélyezett igénybevételéhez kapcsolódó fakitermelés.

(4) A (3) bekezdésben foglalt fakitermelést a jogosult erdészeti szakszemélyzet felmérése alapján a (3) bekezdés

a) b) pontja esetén az erdőkár bejelentésben foglaltakkal összhangban,

b) b) és c) pontja esetén a kitermelésre tervezett fák szakszerű megjelölését követően,

c) d) pontja esetén az erdő igénybevételét engedélyező határozatban foglaltakkal összhangban

kell bejelenteni.

(5) A 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett területen a vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet eltávolítását szolgáló fakitermelést a vezetékjog jogosultja is bejelentheti, illetve végrehajthatja

a) ha ahhoz az erdőgazdálkodó - annak hiányában a tulajdonos - hozzájárul, vagy

b) az a) pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának jogszerű felhívására az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte el.

(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket a 104/A. §-ban foglalt eljárás során a bekövetkezett eseménnyel arányosan feltételhez kötheti, korlátozhatja, vagy - az a) pontban foglalt esetben súlyos vagy ismételt jogsértés esetén - megtilthatja, ha

a) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során az e törvényben előírt szabályokat megszegte,

b) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban, vagy

c) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban.

(7) A (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében erdőkezelést is végző erdőgazdálkodó gazdálkodása alatt

a) az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területre bejelentett tevékenység vonatkozásában a bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett önálló erdőgazdálkodási egységben,

b) az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területre bejelentett tevékenység vonatkozásában az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységekben

folytatott gazdálkodást kell érteni.

(8) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt tevékenység legkorábban a tárgyév első napján kezdhető meg. A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermelés a részleges végrehajtás 42. §-ban foglaltak szerinti bejelentését követően a tárgyévet követő év végéig végrehajtható.

42. § Az erdőgazdálkodó a 41. § (1) bekezdésében foglaltak szerint bejelentés-köteles erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását az erdészeti hatóság részére bejelenti."

31. §

(1) Az Evt. 43. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdőgazdálkodási tevékenységek közül a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősül:)

"a) az erdészeti magánút, az engedélyköteles épített közelítő nyom, valamint az erdei sípálya létesítése, bővítése,"

(2) Az Evt. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A miniszter ötévenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről, állapotáról, az állami erdővagyon mennyiségének és minőségének alakulásáról, valamint az állami erdőgazdálkodás eredményeiről."

32. §

Az Evt. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"IV. Fejezet

ERDŐTELEPÍTÉS

44. § (1) Az erdő telepítése erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő területen a 6. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő faállomány létrehozására irányuló tevékenység.

(2) Erdőtelepítés a tulajdonos, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.

(3) Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól.

45. § (1) Erdőtelepítés a termőhelynek megfelelő, az erdei fafajok listájában szereplő, őshonos vagy termesztésbe vonható idegenhonos fafajjal végezhető.

(2) Erdőtelepítéshez csak igazolt minőségű és származású szaporítóanyagot szabad felhasználni.

(3) Természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotú erdő, valamint nem erdő művelési ágú, védett természeti terület vagy Natura 2000 területként kijelölt közösségi jelentőségű, jelölő élőhely száz méteres körzetében intenzíven terjedő fafajjal erdőt telepíteni tilos.

(4) Repülőterek és leszállóhelyek védőövezetében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a repülések biztonságának veszélyeztetése nélkül lehet.

(5) Folyók nagyvízi medrében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a víz és a jég megfelelő lefolyásának biztosítása mellett, a nagyvízi mederkezelési tervvel összhangban lehet.

(6) Műtárgyvédelmi rendeltetésű erdő kivételével az erdőtelepítéssel érintett terület határvonalán belül elhelyezkedő három - amennyiben az erdőtelepítés gépi ápolása miatt szükséges, akkor öt - méteres sávban nem ültethető fa.

46. § Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés végrehajtását, illetve az erdőtelepítések állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőtelepítések műszaki átvétele). Az erdőtelepítések műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.

47. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembe vételével az Adattárban erdőként nyilvántartásba veszi.

(2) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv az (1) bekezdés szerinti átvezetést követően a következő körzeti erdőtervezés alapján készült erdőterv kiadásáig erdőtervnek minősül.

48. § (1) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt.

(2) Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha

a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére káros hatással van, vagy előre láthatóan káros hatással lesz,

b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik, vagy

c) az erdőtelepítési engedélyezés feltételei nem állnak fenn.

49. § Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság az erdőtelepítés műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.

50. § Ha az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul és a telepítő a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erdőt törli az Adattárból."

33. §

Az Evt. 51-52/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"51. § (1) Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység.

(2) Az erdő faállományát

a) annak véghasználatát követően,

b) ha az összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve hiányzik, és az erdészeti hatóság az érintett területen az erdő fátlan állapotban tartását nem engedélyezte, vagy

c) ha annak záródása összefüggően két hektárt meghaladó területen hatvan - felnyíló erdő esetén harminc, felnyitott erdő esetén ötven - százalék alá csökkent,

az erdőgazdálkodónak az e fejezetben foglaltak szerint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott határidőig fel kell újítania.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az erdő felújítását az erdészeti hatóság

a) az idős faállomány véghasználata nélkül, a faállomány természetes vagy mesterséges kiegészítése útján, vagy

b) ha szükséges, az idős faállomány véghasználatának legfeljebb két éven belüli megkezdésével írja elő.

(4) Az erdő felújítása történhet:

a) természetes módon:

aa) a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás);

ab) a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás);

b) mesterséges módon, amelynek során a kitermelendő faállomány védelmében, vagy a kitermelt, illetve kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.

(5) Sarjeredetű természetes felújítással - az erdészeti hatóságnak a talajvédelmi, a mezővédő, vagy part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű, valamint a felnyíló erdőre hozott eltérő döntése kivételével - az éger, az akác, az őshonos nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.

(6) Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.

(7) Mesterséges erdőfelújítás, illetve az erdőfelújítások mesterséges pótlása esetén csak igazolt származású és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szaporítóanyagot szabad felhasználni.

(8) Az erdőt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással és az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban álló - lehetőség szerint több fafajból álló, elegyes - faállomány létrehozásával kell felújítani.

(9) Származék-, természetes és természetszerű erdővel közvetlenül határos erdőben idegenhonos fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti.

(10) Az erdészeti hatóság az erdőfelújítási kötelezettség teljesítését, illetve az erdőfelújítások állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőfelújítások műszaki átvétele). Az erdőfelújítások műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.

(11) Ha az erdőfelújítás műszaki átvételére a (10) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül sor, az erdőgazdálkodó az erdőfelújítás állapotát évente, a tárgyév október 31-ig bejelenti az erdészeti hatóság részére.

52. § (1) Tarvágással érintett erdőben az erdőfelújítást az erdőgazdálkodónak legkésőbb az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének évétől számított második évben, az erdőfelújítás műszaki átvételéig meg kell kezdenie.

(2) Az erdőfelújítás megkezdésének minősül, ha az erdőgazdálkodó az erdősítést az erdőtervben foglaltakkal, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, szakszerűen végrehajtja, és az újulat ápolásáról megfelelően gondoskodik.

(3) Fokozatos felújító vágással, vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést - ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható - legkésőbb a soron következő év április 15-ig mesterséges úton pótolni kell.

(4) Az erdőfelújítás megkezdését - a (3) bekezdésben foglalt esetben a véghasználatok befejezését - követően az erdőfelújítás befejezéséig az erdőgazdálkodó köteles a területen az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulatot létrehozni és fenntartani.

52/A. § (1) Az erdőfelújítást az erdészeti hatóság az erdőfelújítás műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az alábbi feltételeknek megfelel:

a) az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége az erdőtervben meghatározott erdőfelújítási előírásnak megfelel,

b) az erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága kocsánytalan tölgy és molyhos tölgy esetében az 1,0 métert, egyéb fafaj esetében az 1,5 métert meghaladja, és

c) az erdőfelújítás további fejlődése az erdőfelújítási előírással összhangban biztosított.

(2) Az erdőgazdálkodó kérelmére az erdő felújításának befejezésére meghatározott határidő leteltekor az erdészeti hatóság akkor is befejezetté nyilváníthatja az erdőfelújítást, ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek az nem felel meg, de a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő erdő a befejezett erdősítés ápolásával és tisztítás fakitermelési módú erdőnevelési beavatkozással várhatóan kialakítható, és ezt az erdőgazdálkodó erdőfelújítási biztosíték nyújtása mellett vállalja.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a befejezett erdőfelújítás faállományát a megadott határidőre nem sikerül megfelelő állapotba hozni, akkor az erdészeti hatóság az erdőt ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonja.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint nyújtott erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a (2) bekezdésben foglalt elvárás, vagy a (3) bekezdés szerint előírt erdőfelújítási kötelezettség teljesítésekor szabadítja fel.

(5) Ha az erdőfelújítás megkezdésére, illetve befejezésére biztosított határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be, az erdészeti hatóság a tudomásszerzést követően a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig hivatalból módosítja.

(6) Az erdőgazdálkodó változása esetén az erdészeti hatóság az új erdőgazdálkodó kérelmére az erdőfelújítás befejezésére biztosított határidőt - az 52. § (1) illetve (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését követően - a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosítja."

34. §

Az Evt. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások további fejlődését az újulat, illetve a faállomány megfelelő fafajösszetételének és szerkezetének kialakítását célzó ápolással, ápolóvágással, majd erdőnevelési célú fakitermelésekkel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárással összhangban."

35. §

Az Evt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a befejezett erdőfelújítás állapota a felülvizsgálat időpontjában nem felel meg a befejezésekor vizsgált feltételeknek, az erdészeti hatóság az erdőt vagy annak meghatározott, legalább fél hektárt meghaladó részét ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja, és elrendelheti

a) az erdősítés megismétlését, amennyiben az erdőfelújítás állapota erdőneveléssel nem hozható helyre, vagy

b) a szükséges erdőnevelési feladatok végrehajtását."

36. §

Az Evt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § (1) Erdőszerkezet-átalakításnak minősül a meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással történő javítás, valamint a sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása, az erdő természetességi állapotának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással összhangban történő helyreállítása kivételével.

(2) Az erdőszerkezet-átalakítás nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe."

37. §

Az Evt. "Az erdővédelem általános szabályai" alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:

"57/A. § Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő legalább két hektárt elérő területén -beleértve a folyamatban lévő erdőfelújítás területét is - a faállomány az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból öt éven belül egymást követően legalább két alkalommal 70%-ot elérő mértékben károsodik, és az újabb károsodás kockázata - amely ellen a védekezés az erdőgazdálkodótól nem várható el - tartósan fennáll, akkor a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult

a) kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét, vagy

b) kérelmezheti az erdő mezőgazdasági művelésbe vonását, ha az a) pontban foglalt ajánlat nem haladta meg a helyben kialakult piaci árat és ezért az állam 100 %-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv azt visszautasította. A kérelmet az erdészeti hatóság a közérdekűség és a kivételesség vizsgálata nélkül bírálja el."

38. §

(1) Az Evt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben az erdőgazdálkodónak felróható okból történő tömeges elszaporodása esetén - ha annak jelenléte az erdő fennmaradására nézve jelentős kockázattal jár, illetve a károsító környező erdőkben történő továbbterjedése valószínűsíthető - az erdészeti hatóság kötelezheti az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére."

(2) Az Evt. 58. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti károsító tömeges elszaporodására nem az erdőgazdálkodónak felróható okból kerül sor, vagy ha a károsító elleni védekezés eredményes végrehajtása az erdőgazdálkodótól el nem várható, az erdészeti hatóság közérdekű védekezést rendel el. A közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben az e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére kell gondoskodni."

39. §

Az Evt. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Tilos erdőben

a) a 76/C. §-ban foglaltakkal ellentétesen legeltetni;

b) hulladékot elhelyezni;

c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjteni."

40. §

(1) Az Evt. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az erdőben szennyvíz, hígtrágya, vagy talajszennyező anyag, valamint - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - szennyvíziszap elhelyezése tilos."

(2) Az Evt. 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az erdészeti hatóság a hulladéknak nem minősülő, és mezőgazdasági hasznosítású termőföldön alkalmazható szennyvíziszap alkalmazását

a) erdőtelepítés talajelőkészítése, valamint

b) a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében a mesterséges erdőfelújítás talajelőkészítése

során a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javítása céljából - kérelemre, védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével - engedélyezi, ha az erdőgazdálkodó megfelelő akkreditációval rendelkező kutatóhely közreműködésével biztosítja a kihelyezett szennyvíziszap termőhelyre, és erdei életközösségre való hatásainak folyamatos, legalább húsz éven keresztül történő figyelemmel kísérését."

41. §

Az Evt. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az erdőgazdálkodó turisztikai célból - tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos -tűzrakó helyet alakíthat ki. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni."

42. §

Az Evt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"67. § (1) Az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére vonatkozóan a fokozott tűzveszély időszakának - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével való egyeztetés mellett történő - meghatározásáról, valamint az érintett erdőgazdálkodók, erdészeti szakszemélyzet és a lakosság erről történő tájékoztatásáról a miniszter gondoskodik.

(2) Fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást a 95. §-ban foglaltak alkalmazásával korlátozhatja, illetve megtilthatja."

43. §

Az Evt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"68. § Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen:

a) a fakitermelés;

b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;

c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;

d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése;

e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;

f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;

g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;

h) a méhészeti tevékenység;

i) a fenyőgyanta gyűjtése;

j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése;

k) az erdei legeltetés;

l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;

m) az erdei forrásvíz hasznosítása."

44. §

(1) Az Evt. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja."

(2) Az Evt. 69. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100 %-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását."

45. §

Az Evt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fakitermelésnek minősül a fa tőtől, illetve talajtól való elválasztása, valamint a kitermelt faanyag erdőben történő mozgatása, és felkészítése, ide nem értve az erdőfelújítás érdekében végzett vágástakarítást és a rakodókról végzett szállítást. Az erdőben fakitermelést - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni."

46. §

Az Evt. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fakitermelés módja lehet:

a) tisztítás: a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés;

b) gyérítés: az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés;

c) tarvágás: a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata;

d) fokozatos felújítóvágás: a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, de 30 évet nem meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése, ideértve a természetes záródáshiány következtében megjelent újulat megőrzése érdekében az idős állomány végvágását is;

e) szálalóvágás: a faállomány fokozatos, 30 évet meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése;

f) készletgondozó használat: a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását és fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul;

g) egészségügyi fakitermelés: az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése;

h) egyéb termelés: egyéb fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik."

47. §

Az Evt. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

"71/A. § (1) Vágásos és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás esetén a faállomány véghasználatának tervezését megalapozó vágásérettségi kort az erdészeti hatóság az erdő rendeltetéseinek, az erdőgazdálkodás üzemmódjának, valamint az erdőgazdálkodás céljainak és korlátozásainak figyelembevételével, a termőhelyi viszonyok, a faállományt alkotó fafajok jellemzői, egészségi állapota függvényében, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt értékek között határozza meg.

(2) Faültetvény és kultúrerdő természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő esetén a vágásérettségi kor csak ajánlásként kerül meghatározásra.

(3) Faanyagtermelési elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában nem álló, átmeneti erdő természetességi állapotú erdő véghasználatára - amennyiben az erdőfelújítás feltételei biztosítottak -

a) gyorsan növő fafajok esetén tíz évvel,

b) lassan növő fafajok esetében húsz évvel

a vágásérettségi kor elérése előtt sor kerülhet."

48. §

Az Evt. 72. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 72. § a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha

a) az erdőgazdálkodó, illetve a tulajdonában álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a tarvágás bejelentésének évében vagy az azt megelőző két évben az erdészeti hatóság jogerős határozatban tett megállapítása szerint az adott tárgyév első napján erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdeinek 5 százalékán - összesen legalább egy hektár területen - túllépi az erdő felújítására vonatkozó határidőt,

b) a tarvágásra a 7. § (1) bekezdés a) - d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőben kerül sor, vagy az erdőgazdálkodónak az erdőterve alapján a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőkben öt hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtására van lehetősége, és

ba) az erdőgazdálkodó személyét az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban öt évnél rövidebb ideje vette nyilvántartásba, vagy

bb) az erdőgazdálkodó korábban eredményes erdőfelújítási tevékenységet - az 52. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesítésével - még nem végzett, vagy

c) azt az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa, közös tulajdon esetén azok tulajdoni hányad alapján számított legalább 25%-a kéri.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében a határidő-túllépést

a) az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területen bejelentett tarvágás esetén a tarvágással érintett önálló erdőgazdálkodási egység,

b) az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területen bejelentett tarvágás esetén az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységek

vonatkozásában kell vizsgálni.

(3) Nem kell erdőfelújítási biztosítékot nyújtania az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt esetben, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást legfeljebb az érintett terület felén végzi el, és azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében foglalt eredményességgel történő végrehajtását követően folytatja.

(4) Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság

a) bankgaranciát,

b) az erdészeti hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt, vagy

c) okirattal igazolt ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt, illetve államkötvényt

fogadhat el.

(4a) Az erdészeti hatóság az erdőfelújítás 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti megkezdését követően a biztosíték 70%-át, az erdőfelújítás befejezését követően pedig a fennmaradó biztosítékot - a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - felszabadítja.

(4b) Ha a 106. § (6) bekezdésében foglalt kötelezett a biztosíték nyújtójával nem egyezik meg, akkor az erdészeti hatóság a biztosítékot - amennyiben a biztosíték nyújtója és az erdő tulajdonosai ellentétes megállapodást nem kötöttek - a kötelezett javára szabadítja fel."

49. §

Az Evt. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"74. § (1) Tarvágás következtében az erdőben

a) sík és dombvidéki

aa) gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben húsz hektárnál,

ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál,

ac) az aa)-ab) alpont alá nem tartozó, egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb,

b) hegyvidéki erdőben öt hektárnál nagyobb

egybefüggő erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nem keletkezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt területi korláttól

a) erdőkárok bekövetkezése esetén,

b) természetvédelmi célból, vagy

c) gyorsan növő főfafajjal telepített erdő esetén, ha az erdőtelepítés - az erdészeti hatóság engedélyével - az (1) bekezdés alapján meghatározott területi korlátnál nagyobb egybefüggő területen, egyszerre valósult meg,

el lehet térni."

50. §

Az Evt. VII. Fejezete a 76. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

"Földalatti gomba gyűjtése

76/A. § (1) Földalatti gomba az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint gyűjthető.

(2) Az erdészeti hatóság - a földalatti gomba gyűjtésével foglalkozó szervezetek véleményének figyelembe vételével -

a) ha az időjárási viszonyok miatt kialakuló sajátos gombaérés azt indokolja, a földalatti gomba gyűjtési időszakát adott naptári évre, az ország egészére vagy egy részére, illetve adott gombafajra vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott időszaktól eltérően is meghatározhatja, illetve

b) a földalatti gomba fajállományának csökkenése miatt vagy egyéb fajvédelmi okból az ország egészére vagy egy részére a földalatti gomba gyűjtését adott naptári évre vonatkozóan korlátozhatja, illetve megtilthatja.

(3) Az erdészeti hatóság az e § alapján hozott határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, és azt a honlapján közzéteszi.

76/B. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyekről, valamint a részükre kiadott tanúsítványról és a gyűjtési naplóról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet:

a) a feltételeket teljesítő személy természetes személyazonosító adatai,

b) a tanfolyam elvégzésének ideje,

c) a tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvány sorszáma,

d) a földalatti gomba gyűjtéséhez kiadott gyűjtési napló sorszáma, valamint

e) a gyűjtési napló kiadásának ideje.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Erdei legeltetés

76/C. § (1) Erdőben, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen legeltetni vagy pihentetni (a továbbiakban: erdei legeltetés) kizárólag lovat, szarvasmarhát és juhot szabad.

(2) Erdei legeltetésre

a) a legeltetésre szolgáló mezőgazdasági területtel közvetlenül szomszédos

aa) 7. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben, valamint

ab) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen - az erdei vízfolyás, erdei tó kivételével -, továbbá

b) nagyvízi mederben, a kezelési tervekben foglaltakkal összhangban

kerülhet sor.

(3) Tilos az erdei legeltetés a véghasználat megkezdésétől az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig.

(4) Az erdei legeltetés során megfelelő módon gondoskodni kell a legeltetett állat szomszédos erdőkbe való bejutásának megakadályozásáról.

(5) Erdei legeltetési tevékenység a tulajdonos és az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, valamint az erdészeti hatóság részére - Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területen annak megkezdése előtt 21 nappal - történő előzetes bejelentést követően, felügyelő személy állandó biztosítása mellett végezhető.

(6) A legeltetést felügyelő személy köteles magánál tartani a tulajdonos és az erdőgazdálkodó legeltetéshez való hozzájárulását tartalmazó dokumentumot."

51. §

Az Evt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"77. § (1) Az erdő igénybevétele

a) az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása;

b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);

c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);

d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása, különösen villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).

(2) Nem minősül erdő igénybevételének:

a) a vadaskert, vadaspark létesítése és fenntartása,

b) a honvédelmi rendeltetésű erdőben a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges állapotának fenntartását, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátását biztosító létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,

c) a határrendészeti rendeltetésű erdőben a határrendészeti vagy nemzetbiztonsági célokat szolgáló létesítmények elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,

d) az alábbi erdészeti létesítmény elhelyezése:

da) nem engedélyköteles erdészeti létesítmény,

db) erdőtelepítéseket, erdőfelújításokat védő vadkárelhárító kerítés,

dc) épített közelítő nyom, valamint e) az erdő 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezett fátlan állapotban tartása."

52. §

(1) Az Evt. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Erdőt igénybe venni - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - csak kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet."

(2) Az Evt. 78. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt szempontok vizsgálata nélkül is engedélyezheti

a) gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotú erdő 77. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt igénybevételét, az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy annál magasabb természetességi állapotú csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett, vagy

b) az állam 100%-os tulajdonában nem álló faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotú felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonását.

(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, közműfejlesztési célú beruházás, valamint az erdő árvízvédelmi, honvédelmi vagy határrendészeti célú igénybevétele esetén a közérdekkel való összhangot vélelmezni kell."

(3) Az Evt. 78. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint igénybe vett erdő területén a mezőgazdasági művelésbe vonást követő 10 éven belül állami támogatás igénybevételével faállomány nem létesíthető.

(6) Az erdő igénybevétel engedélyezési eljárásában az erdészeti hatóság - ha szükséges - az erdőtervet is módosítja."

53. §

Az Evt. a következő 78/A. §-sal egészül ki:

"78/A. § Az erdészeti hatóság az erdő igénybevételét a 78. § (1) bekezdésében foglalt szempontok mérlegelése nélkül engedélyezi, ha az erdő igénybevételét - megegyező tartalommal - korábban elvi engedélyezési eljárásban vagy más hatóság eljárásában szakhatóságként vagy szakkérdés vizsgálatával már engedélyezhetőnek ítélte és a döntést tartalmazó határozat hatályban van."

54. §

Az Evt. 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A termelésből kivont erdők területén tíz éven belül tervezett tevékenységgel, illetve létesítménnyel kapcsolatos eljárásban - amennyiben az a szomszédos erdőkre hatással van - erdővédelmi szakkérdésként azt is vizsgálni kell, hogy a termelésből történő kivonás a tervezett tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel is engedélyezhető lett volna-e. A tervezett tevékenység, illetve létesítmény nem engedélyezhető, ha a tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel az erdészeti hatóság korábban nem engedélyezte volna a termelésből történő kivonást."

55. §

(1) Az Evt. 81. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdővédelmi járulék mértéke

erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként)

"bb) egyéb esetben - valamint az 57/A. § b) pont szerinti esetben természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén is - az erdővédelmi járulékalap ötszöröse;"

(2) Az Evt. 81. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdővédelmi járulék mértéke)

"d) a fátlan állapotban tartott erdőnek minősülő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek igénybevétele esetén - a (2a) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék összege."

(3) Az Evt. 81. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában a fátlan állapotban tartott erdő elsődleges rendeltetéseként, illetve természetességi állapotaként a területen korábban fenntartott erdő - ha annak adatai az Adattárban nem találhatóak meg, akkor az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kerületével legnagyobb mértékben érintett erdő - elsődleges rendeltetését és természetességi állapotát kell alapul venni."

56. §

(1) Az Evt. 82. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,)

"d) faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotú felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért;"

(2) Az Evt. 82. § (3) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:

(Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,)

"e) védett természeti terület mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a természetvédelmi hatóság a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal összhangban nem erdei élőhely fenntartását, vagy helyreállítását írta elő;

f) kulturális örökségvédelmi rendeltetésű erdő igénybevételéért, ha a kulturális örökségvédelmi hatóság a terület erdő fenntartását kizáró rendezését írta elő."

(3) Az Evt. 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép:

"(5) A szabad rendelkezésű erdő erdővé történő átminősítése csereerdősítésnek minősül."

57. §

Az Evt. "Az erdő igénybevétele" alcíme a következő 83/A. §-sal egészül ki:

"83/A. § Erdőben vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen e törvény hatályba lépése előtt engedéllyel elhelyezett és funkciójának megfelelően működtetett, illetve fenntartott létesítmény által elfoglalt területre vonatkozóan az erdészeti hatóság a tulajdonos, a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, vagy a tulajdonos hozzájárulásával az igénybevevő kérelmére az igénybevétel feltételeinek vizsgálata nélkül, továbbá erdővédelmi bírság, erdővédelmi járulék, illetve csereerdősítés előírása nélkül engedélyezi az igénybevételt."

58. §

Az Evt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. § Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során

a) ha az igénybevevő által benyújtott dokumentumok alapján az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak, erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, vagy

b) határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt - amennyiben az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor a használatra jogosultat - a helyreállításra."

59. §

Az Evt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86. § (1) Erdő megosztásával - erdő igénybevétele kivételével - csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe egy hektárnál nagyobb.

(2) A használati megosztással érintett erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet csak a használati megosztással elhatárolt önálló erdőgazdálkodási egységek határai mentén osztható meg, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele."

60. §

Az Evt. IX. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"ERDŐGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ ERDEI JÁRMŰFORGALOM, A FAANYAG KERESKEDELMI LÁNC, AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA "

61. §

Az Evt. "Az erdészeti termékek szállítása" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom

87. § (1) Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomnak minősül az erdészeti erő- és munkagép, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló egyéb jármű erdőben, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton való közlekedése.

(2) Az erdészeti hatóság az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet a nem közérdekű erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom korlátozásáról, illetve súlyos veszélyeztetés esetén megtiltásáról.

(3) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra - annak megfelelő helyszíni jelzésével - a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi rendet és korlátozást határozhat meg.

88. § (1) Ha az erdőgazdálkodó használatában álló erdő vagy erdészeti magánút nem csatlakozik közúthoz vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz, akkor az erdőgazdálkodó kizárólag erdőgazdálkodási célú járműforgalom céljára - kiemelten az erdészeti haszonvételből származó termékek elszállításához - közforgalom elől elzárt magánutat, erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat, utak hiányában más használatában levő erdőt igénybe vehet. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha a közforgalom elől elzárt magánutat, az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat, vagy az erdőt erdőgazdálkodási célú járműforgalomra veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő erdőgazdálkodója, illetőleg az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének megtérítését.

(3) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő magánút a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével vehető igénybe."

62. §

Az Evt. 90. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A fakitermelés jogosultja, illetve a kitermelt erdei faválasztékkal rendelkezni jogosult vagy annak meghatalmazottja az erdőből, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületről, szabad rendelkezésű erdőből, fásításból, valamint e törvény hatálya alá nem tartozó területről kitermelt erdei faválaszték származásáról köteles a szállításhoz szükséges igazolást (a továbbiakban: szállítójegy) kiállítani.

(2) Nem szükséges szállítójegyet kiállítani az erdőrészleten belül végzett közelítéshez, valamint az erdőben kialakított farakodó és az erdőrészlet közötti szállításhoz, ha a készletre vétel a farakodón erdőrészletre elkülönítetten történik."

63. §

Az Evt. 90/F. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A faanyag kereskedelmi lánc szereplője a 90/E. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat elektronikus úton küldi meg az erdészeti hatóság részére.

(7) Az erdészeti hatóság a nyilvántartásba vételt követően a honlapján elérhető elektronikus felületen, kereshető formában közzéteszi a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének a 90/E. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti azonosító adatait, és a 90/E. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységeit, valamint ha a faanyag kereskedelmi lánc szereplője

a) természetes személy, annak nevét, lakcímét, születési helyét és dátumát,

b) gazdálkodó szervezet, annak cégnevét, adószámát és székhelyét."

64. §

Az Evt. 90/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott adatszolgáltatást az erdészeti hatóság részére közvetlen elektronikus hozzáférés biztosításával kell teljesíteni."

65. §

Az Evt. 90/K. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:)

"c) illegális kitermelés vagy annak vélelme esetén zárlati intézkedést rendel el, melynek keretében:

ca) a cselekményhez felhasznált szállítóeszköz használatát korlátozza, vagy megtiltja és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,

cb) elrendeli a már forgalomba hozott fatermék forgalomból való kivonását, behozatalát, kivitelét; reklámozását feltételhez köti, korlátozza, felfüggeszti, megtiltja; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,

cc) elrendeli, hogy az importőr saját költségére, kockázatára haladéktalanul vigye vissza a faterméket a származási helyére, amennyiben egy hónapon belül nem igazolja a fa vagy fatermékek 995/2010/EU rendelet 2. cikk f) pontja szerinti legális eredetét,

cd) vállalkozás, létesítmény működési engedélyének módosítását, felfüggesztését, visszavonását kezdeményezi, illetve

ce) a fatermékkel kapcsolatos tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggeszti, korlátozza, a működést megtiltja, az újbóli működést feltételhez köti; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,"

66. §

Az Evt. 90/M. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos ellenőrzési tevékenysége eredményes lefolytatása érdekében a faanyag kereskedelmi lánc egyes szereplőitől - legfeljebb harminc napos - határidő kitűzésével, az előállított vagy forgalmazott fával és fatermékkel kapcsolatban írásban adatszolgáltatást kérhet."

67. §

(1) Az Evt. 91. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha

a) más jogszabály azt korlátozza, vagy

b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.

(1a) Az állam illetve a helyi önkormányzat 100 %-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást, és emberi erővel hajtott kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi."

(2) Az Evt. 91. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1d) A megjelölt turista- vagy kerékpáros utak kereszteződésén a lovas kizárólag lépésben haladhat át."

68. §

Az Evt. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az erdőben látogatás céljából járművel - ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is - közlekedni csak

a) a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,

b) a (2) bekezdés szerint járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint

c) az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton szabad."

69. §

Az Evt. 92/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92/A. § Erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep -motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral - erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével - közlekedni tilos."

70. §

Az Evt. 94. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Magyar Honvédség szervezetei az erdőgazdálkodó és az erdészeti hatóság tájékoztatása mellett korlátozhatják a honvédelmi rendeltetésű erdő látogatását, valamint annak területére való bármilyen célú belépést, ha a területen folyó katonai tevékenység az élet-, baleset-, illetve vagyonbiztonságot veszélyezteti, vagy az ott tartózkodás a katonai tevékenységet akadályozza.

(4) Katonai lőterek és gyakorlóterek biztonságos üzemeltetése érdekében a lőtér és a gyakorlótér működtetéséért felelős parancsnok az erdő látogatását, valamint az erdőben végzett tevékenységet a szükséges mértékben nem honvédelmi rendeltetésű erdő esetén is korlátozhatja."

71. §

Az Evt. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"97. § (1) Az erdőgazdálkodónak az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet kell alkalmaznia, kivéve, ha az erdőgazdálkodó - gazdálkodó szervezet esetén annak személyesen közreműködő tagja - jogosult erdészeti szakszemélyzeti besorolással szerepel az erdészeti szakirányítói névjegyzékben.

(2) Jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazásának minősül

a) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet munkaviszony keretében vagy megbízással történő alkalmazása, valamint

b) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzetet munkaviszony keretében alkalmazó erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása."

72. §

Az Evt. "Az erdészeti szakszemélyzet kötelezettségei és jogosultságai" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép és ezen alcím a következő 97/A. §-sal egészül ki:

"Az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás kötelezettségei, jogosultságai, valamint nyilvántartása

97/A. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során

a) ellátja az erdőben jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek szakmai irányítását, valamint

b) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót, vagy az erdőgazdálkodó által alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzetet haladéktalanul értesíti, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködik.

(2) A jogosult erdészeti szakszemélyzet az (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl

a) az erdőgazdálkodó részére szakmai tájékoztatást és tanácsot ad a jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése érdekében,

b) az erdőgazdálkodót szakmai kérdésekben képviseli a helyszíni szemléken, hatósági ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó egyeztetéseken,

c) a tudomására jutott, az erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatja,

d) az erdőgazdálkodó erdészeti hatóság felé tett bejelentéseit, adatszolgáltatásait ellenjegyzi, illetve lehetőség szerint azt elektronikus úton benyújtja, valamint

e) kiállítja a műveleti lapot.

(3) Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet jogosult

a) erdőtelepítési kivitelezési terv készítésére,

b) termőhelyfeltárási szakvélemény készítésére,

c) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, illetve azok tartozékai tervezésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére,

d) körzeti erdőtervezés kivételével erdészeti térképezésre,

e) erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó tervezésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére,

f) közjóléti létesítmény engedélyezési tervének készítésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére, valamint

g) örökerdő fenntartási terv, átalakítási terv és erdőfelújítási terv készítésére."

73. §

(1) Az Evt. 98. § (1)-(1e) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 98. § a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az erdészeti hatóság az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére, valamint az erdőkezelésre jogosult személyekről, illetve vállalkozásokról erdészeti szakirányítói névjegyzéket vezet.

(1a) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakszemélyzet, illetve a jogosult erdészeti szakszemélyzet alábbi adatait tartalmazza:

a) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,

b) születési hely, idő,

c) anyja neve,

d) lakcím vagy tartózkodási hely,

e) adóazonosító jel,

f) levelezési cím,

g) telefonszám, e-mail cím,

h) az erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásai:

ha) jogosult erdészeti szakszemélyzet,

hb) felsőfokú végzettségű erdészeti szakszemélyzet,

hc) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet,

i) nyilvántartási kód,

j) a továbbképzéseken való részvételt igazoló bejegyzések,

k) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakszemélyzettel szemben alkalmazott szankciók.

(1b) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakirányító vállalkozás alábbi adatait tartalmazza:

a) egyéni vállalkozó esetében:

aa) családi és utónév,

ab) székhely,

ac) telephely,

ad) levelezési cím,

ae) egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,

af) adószám,

b) jogi személy esetében:

ba) szervezet megnevezése,

bb) székhely,

bc) telephely,

bd) képviselő neve,

be) adószám,

c) nyilvántartási kód,

d) erdőkezelésre való jogosultság fennállása esetén a jogosultság ténye,

e) szakirányító vállalkozás által alkalmazott erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet azonosító adatai, valamint

f) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakirányító vállalkozással szemben alkalmazott szankciók.

(1c) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az (1a) bekezdés h)-k) pontjában, valamint az (1b) bekezdés c)-f) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(1d) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék adatai országosan vezetettek, - az (1a) bekezdés b), c) és e) pontban foglaltak kivételével - nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - betekintés biztosítható, és szemle másolat adható.

(1e) A névjegyzékben szerepelő személy a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkező változást köteles az erdészeti hatóság állandó lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez 15 napon belül bejelenteni.

(1f) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók."

74. §

Az Evt. "Jogosult erdészeti szakszemélyzet" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Az erdészeti gépek kezelésére vonatkozó követelmények

101. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott erdészeti gépet az adott erdészeti gép vonatkozásában erdészeti gépkezelői jogosítványt (a továbbiakban: gépkezelői jogosítvány) szerzett személy kezelhet.

(2) A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott

a) szakmai végzettség megléte vagy

b) felkészítő tanfolyamot követően a miniszter által kijelölt intézmény által szervezett gépkezelői vizsga letétele."

75. §

(1) Az Evt. 103. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani."

(2) Az Evt. 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult az erdőgazdálkodó, annak hiányában a terület jogszerű használójának engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton, valamint az erdő megközelítéséhez szükséges egyéb úton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát venni."

(3) Az Evt. 103. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult a) az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység leállítását elrendelni, valamint

b) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni."

76. §

Az Evt. "Eljárási szabályok" alcíme a következő 104/A. §-sal egészül ki:

"104/A. § (1) E törvényben meghatározott bejelentés-köteles tevékenységek közül

a) az erdészeti hatóság

aa) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában,

ab) a 15. § (4) bekezdésében, valamint

ac) a 41. § (1) bekezdésében,

b) a természetvédelmi hatóság

ba) védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 11. § (2) bekezdésének c) pontjában,

bb) védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 12. § (3) bekezdésében,

bc) a 27. § (3) bekezdésében, valamint

bd) Natura 2000 hálózat részét képező területen a 76/C. § (5) bekezdésében

foglalt bejelentések esetében a bejelentett tevékenységet ellenőrzi, és ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor azt a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílásáig terjedő időszakban megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény bejelentésekre vonatkozó szabályozása nem vonatkozik."

77. §

(1) Az Evt. 105. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az erdészeti hatósági eljárás a Ket.-ben meghatározott jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság - a körzeti erdőtervezési eljárás kivételével - az ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot."

(2) Az Evt. 105. §-a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az erdészeti hatóság a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet erdészeti szakirányítói névjegyzékbe történő felvételére irányuló eljárását a rendészeti tevékenység gyakorlásához szükséges szolgálati igazolvány és jelvény kiállítása iránti eljárás jogerős lezárásáig felfüggeszti.

(13) Erdőgazdálkodási bírság kiszabása iránti eljárásban, ha a bírságolásra az erdő állapotának vizsgálata és értékelése alapján kerül sor és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás részeként helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít."

78. §

Az Evt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"105. § (1) Erdészeti hatósági eljárásban

a) az erdészeti hatóság az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel írásban tart kapcsolatot,

b) kérelmet előterjeszteni csak írásban lehet,

c) döntést szóban közölni nem lehet,

d) hatósági ellenőrzést az ügyfél nem kérhet,

e) szünetelés nem kérhető.

(2) Erdészeti hatósági eljárásban a hatóság az ügyfelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. § b) pontjában foglalt esetben két alkalommal hiánypótlásra hívhatja fel.

(3) Erdőtelepítés vagy erdőfelújítás befejezetté nyilvánítására irányuló eljárás ügyintézési határideje az érintett erdőtelepítés vagy erdőfelújítás műszaki átvételekor kezdődik.

(4) Az ügyintézési határidő

a) erdőterv-módosítási eljárás, az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére irányuló eljárás, jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére irányuló, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi eljárás esetén - az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével - kilencven nap,

b) a körzeti erdőtervezési eljárás és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelettel kapcsolatos eljárás esetén százhúsz nap.

(5) Az erdészeti hatóságnak az Ákr. szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról

a) az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére,

b) jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére,

c) az erdő fátlan állapotban tartásának engedélyezésére,

d) az erdő alacsonyabb záródással való fenntartásának engedélyezésére,

e) az erdő rendeltetésének megállapítására vagy törlésére,

f) az erdőterv módosítására, és

g) a szennyvíziszap alkalmazásának engedélyezésére

irányuló eljárásban.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásokban sommás eljárás nem alkalmazható.

(7) Az erdő igénybevételének engedélyezésére vagy elvi engedélyezésére irányuló eljárásban súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha az erdészeti hatóság a közérdekűség vagy a kivételesség e törvény szerinti vizsgálata nélkül dönt.

(8) Erdőgazdálkodási bírság kiszabása iránti eljárásban, ha a bírságolásra az erdő állapotának vizsgálata és értékelése alapján kerül sor és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás részeként helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít.

(9) Az erdészeti hatóság végleges döntésében foglalt kötelezettség végrehajtását - a pénzügyi kötelezés kivételével - az erdészeti hatóság foganatosítja."

79. §

Az Evt. 105. §-a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A miniszter az e törvényben foglalt hatósági nyilvántartásokhoz kapcsolódóan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltakkal összhangban hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszert (a továbbiakban: Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer) működtet.

(11 ) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely eljárás lefolytatására vonatkozóan az Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer használatát írja elő, akkor az eljárásban

a) az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtja be,

b) a hatóság és a szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le, továbbá

c) az ügyfél és a szakhatóság az érintett hatósági nyilvántartás számára nyilvános adataiba elektronikus úton betekinthet."

80. §

(1) Az Evt. 105/A. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az erdészeti hatóság jogosult)

"d) a rendőrségtől - az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges mértékben - az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a rendőrség által rendészeti feladatot ellátó személyként nyilvántartásba vett erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet természetes személyazonosító adataira, valamint a szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye sorszámára"

(vonatkozó adat igénylésére.)

(2) Az Evt. 105/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkező változások bejelentése azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás tartalmaz közhitelesen, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a bejelentésre kötelezett személy kéri - a bejelentési kötelezettségre meghatározott határidőben értesíti az erdészeti hatóságot."

81. §

Az Evt. XI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

105/B. § (1) Az e törvényben foglalt, kérelemre induló eljárásokért - beleértve a szakhatósági eljárásokat - valamint igazgatási jellegű szolgáltatásokért, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni az alábbi eljárásokban:

a) erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból történő törlése,

b) erdőgazdálkodói nyilvántartás adatainak módosítása,

c) erdő rendeltetésének megállapítása vagy törlése,

d) erdő üzemmódjának módosítása,

e) átmeneti erdőterv kérelme,

f) erdőterv módosítása,

g) erdő, szabad rendelkezésű erdő átminősítése.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságoknak az e törvényben foglalt eljárásokért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie."

82. §

Az Evt. XI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Az erdészeti hatóság elsőfokú és másodfokú eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

105/C. § (1) Part- vagy töltésvédelmi, árvízvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a (2) bekezdés szerinti eljárásban

a) az erdészeti hatóság elsőfokú eljárásában

aa) a part- vagy töltésvédelem és árvízvédelem tekintetében a területi vízügyi hatóságot,

ab) a vízvédelem tekintetében a területi vízvédelmi hatóságot,

b) az erdészeti hatóság másodfokú eljárásában

ba) a part- vagy töltésvédelem és árvízvédelem tekintetében az országos vízügyi hatóságot,

bb) vízvédelem tekintetében az országos vízvédelmi hatóságot

szakhatóságként kell bevonni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakhatóság

a) fásítás faállománya felszámolásának előírására,

b) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,

c) erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszűntetésének, fennmaradásának vagy a rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére, valamint a felszámolásának elrendelésére,

d) az erdőterv meghatározására,

e) az erdőterv módosítására,

f) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására,

g) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére,

h) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedélyezésére,

i) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére,

j) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezésére,

k) az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására,

l) cserjék kivágásának engedélyezésére

irányuló eljárás esetén, szakhatósági eljárása során vizsgálja, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv az árvízvédelem és a vízvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3) A területi vízügyi hatóság, a területi vízvédelmi hatóság, az országos vízügyi hatóság, valamint az országos vízvédelmi hatóság szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje 15 nap.

105/D. § (1) A honvédelemért felelős minisztert elsőfokú eljárásban szakhatóságként kell bevonni

a) honvédelmi rendeltetésű erdő, valamint az aa), ab), ai) és aj) alpontok tekintetében a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló, erdőnek nem minősülő földterületek esetén

aa) fásítás faállománya felszámolásának előírására,

ab) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,

ac) erdő felnyitott erdőként történő fenntartásának engedélyezésére és előírására, felnyitott erdő helyreállításának előírására.

ad) erdőben fátlan állapot kialakításának és fenntartásának engedélyezésére, fátlan állapot fenntartásának előírására, fátlan állapotban tartott erdő helyreállításának előírására,

ae) erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszűntetésének, fennmaradásának vagy rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére, valamint a felszámolásának elrendelésére,

af) az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására,

ag) az erdőterv meghatározására,

ah) az erdőterv módosítására,

ai) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására,

aj) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére,

ak) az erdő igénybevételének engedélyezésére,

al) az erdő igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására,

am) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezésére,

an) a járműközlekedésre használható út kijelölésére, és

ao) a lovas és technikai sportverseny rendezésének engedélyezésére, valamint

b) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek védőterületén található erdő, valamint a ba) és bb) alpontok tekintetében erdőnek nem minősülő földterületek esetén

ba) fásítás faállománya felszámolásának előírására,

bb) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,

bc) az erdőterv meghatározására,

bd) az erdőterv módosítására,

be) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására, és

bf) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére

irányuló eljárásban, annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

(2) A honvédelemért felelős miniszter szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje 15 nap."

83. §

(1) Az Evt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az erdőgazdálkodó - az állam 100%-os tulajdonában álló erdő kivételével - az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, a szükséges erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság - az (1c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az erdőgazdálkodó költségére elrendeli és elvégezteti. Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségei a kötelezettel szemben vezetett végrehajtási eljárásban nem térülnek meg, az erdő használatára, használatba adására jogosult köteles a költségeket megtéríteni."

(2) Az Evt. 106. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján az erdő jogszerű használójának személye nem ismert és az erdő fennmaradása, fejlődése vagy állapotának megőrzése veszélybe kerül, az erdészeti hatóság 30 napos határidő kitűzésével felszólítja az erdő használatára, használatba adására jogosultat

a) az erdő használatba adására, illetve

b) az erdő használatára való jogosultság 18. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentésére.

(1b) Ha az (1a) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, az erdészeti hatóság az erdő fenntartása érdekében halaszthatatlan erdőgazdálkodási tevékenységet - az (1c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az erdő használatára, használatba adására jogosult költségére rendeli, illetve végezteti el.

(1c) Erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság - ha annak feltételei fennállnak - az (1), illetve (1b) bekezdésben foglalt kötelezett kötelezését megelőzően, az alábbi sorrend biztosításával rendeli és végezteti el:

a) a nyújtott erdőfelújítási biztosíték terhére,

b) az erdőfelújítási kötelezettséget eredményező véghasználat végrehajtója terhére."

(3) Az Evt. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatot az erdő használatára, használatba adására jogosultnak is kézbesíteni kell."

(4) Az Evt. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával az erdészeti hatóság erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást bíz meg. A megbízott erdőkezelő felel a rábízott tevékenység végrehajtásának szakszerűségéért."

(5) Az Evt. 106. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az erdészeti hatóság az erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenység elrendelését mellőzheti, ha a felszólítására a kötelezett a tevékenység elvégzésével legkésőbb a mulasztás megállapítása évének végéig egy erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást bíz meg, és a hatályos megbízási szerződést az erdészeti hatóság részére bemutatja.

(7) Ha a kötelezett mulasztása miatt a (6) bekezdésben foglalt tevékenység a következő évben az erdőfelújítás műszaki átvételéig nem kerül végrehajtásra, az erdészeti hatóság a kötelezett részére a tárgyévet követő öt évben erdőgazdálkodási tevékenység elrendeléséhez kapcsolódóan a (6) bekezdésben foglalt lehetőséget nem biztosít."

84. §

(1) Az Evt. 107. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)

"a) erdejében jogszerűtlen fakitermelést végzett vagy arra megbízást adott, illetve ilyen fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak;"

(2) Az Evt. 107. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)

"h) valamely tevékenység végrehajtására, vagy az erdő állapotára vonatkozóan e törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;"

(3) Az Evt. 107. § (1) bekezdés k)-m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)

"k) az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdő e törvény szerint elvárt állapotának kialakulását és fenntartását;

l) az állam 100 %-os tulajdonában álló erdőben

la) túllépi az erdő felújítására és a felújítás befejezésére megállapított határidőt, vagy

lb) pótlási kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz határidőben eleget;

m) az állam 100 %-os tulajdonában nem álló erdőben túllépi az erdőfelújítás befejezésére megállapított határidőt;"

(4) Az Evt. 107. § (1) bekezdése a következő s)-u) ponttal egészül ki:

(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)

"s) megsérti a 15. § (2) bekezdésben foglaltakat;

t) a 106. § (7) bekezdésében foglalt mulasztást követi el;

u) erdei legeltetési tevékenységhez jogszerűtlenül járul hozzá."

(5) Az Evt. 107. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki)

"a) a 18. § (2) vagy (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja;

b) e törvény alapján engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet - a fakitermelés kivételével - engedély nélkül, vagy az engedélyben illetve a bejelentésben foglaltaktól, valamint az erdészeti hatóság rendelkezésétől eltérően hajtja végre;"

85. §

(1 ) Az Evt. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki

a) az e törvény hatálya alá tartozó terület tulajdonosára, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultjára, vagy

b) az erdészeti szakszemélyzetre vagy jogosult erdészeti szakszemélyzetre,

ha jogszerűtlen fakitermelésre megbízást adott vagy ilyen fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak."

(2) Az Evt. 108. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha)

"a) az erdősítésben vagy annak összefüggően fél hektárt meghaladó részterületén a vadászható vadfajok egyedei az adott erdősítés előírt célállományának megfelelő fő- és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították;"

86. §

(1) Az Evt. 112. § (1 ) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)

"d) határozza meg az erdőkezelés részletes szabályait és feltételeit."

(2) Az Evt. 112. § (1 ) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)

"e) határozza meg az erdészeti hatósági eljárások részletes szabályait."

(3) Az Evt. 112. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

"1. az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait;"

(4) Az Evt. 112. § (2) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

"9. az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működésének, valamint az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének részletes szabályait;"

(5) Az Evt. 112. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

"17. az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, és az erdészeti szakirányító vállalkozás nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait és feltételeit;"

(6) Az Evt. 112. § (2) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

"21. az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait;"

(7) Az Evt. 112. § (2) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

"27. az elektronikus úton az erdészeti hatóság felé teljesítendő kérelem-, bejelentés, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az elektronikus ügyintézés, nyilvántartás és adatszolgáltatás részletes szabályait, az erdészeti hatósággal való elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat;"

(8) Az Evt. 112. § (2) bekezdése a következő 28-32. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

"28. az erdészeti gépkezelői jogosítvánnyal üzemeltethető erdészeti gépek körét, valamint az erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésének és kiadásának részletes szabályait;

29. a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályait;

30. a fatermék szállításának, készletnyilvántartásának részletes szabályait, a szállítójegy adattartalmára, a szállítójegy és műveleti lap, előállítására, forgalmazására, nyilvántartására, valamint alkalmasságának megfelelőségére vonatkozó előírásokat;

31. a szállítójegy és a műveleti lap nyomtatványok előállítására használt programokkal szembeni követelményeket, valamint ezek használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályokat;

32. az erdő rendeltetése, elsődleges rendeltetése, üzemmódja meghatározásának részletes szabályait."

(9) Az Evt. 112. § (3) bekezdése a következő 4-6. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:)

"4. erdő terméketlen területté, illetve felnyíló erdővé minősítésének részletes szabályait;

5. fátlan állapotban tartott, illetve felnyitott erdő kialakításának és fenntartásának részletes szabályait;

6. a bejelentés köteles erdőgazdálkodási tevékenységek tiltásának, korlátozásának, illetve feltételekhez kötésének részletes szabályait."

(10) Az Evt. 112. § (4) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:)

"1. az erdei fafajok, azon belül az őshonos fafajok, az idegenhonos fafajok, az intenzíven terjedő fafajok, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fafajok jegyzékét;"

(11) Az Evt. 112. § (4) bekezdése a következő 3-6. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:)

"3. az erdőgazdálkodás és a körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájakra vonatkozó különös szabályait;

4. az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú korlátozásainak különös szabályait;

5. a jelölő erdei élőhelyek kijelölésének szabályait;

6. az erdő természetességi állapota, természetességi állapotra vonatkozó alapelvárása meghatározásának részletes szabályait."

(12) Az Evt. 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a fokozott tűzveszély időszaka meghatározásának részletes szabályait, továbbá az erdők tűz elleni védelmét szolgáló egyéb megelőzési szabályokat és intézkedéseket."

(13) Az Evt. 112. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a jelentős közérdekű korlátozással, valamint az erdőgazdálkodó által kivédhetetlen károsítással érintett erdő állami tulajdonba vételének részletes szabályait."

87. §

Az Evt. 113. §-a következő (18)-(30) bekezdéssel egészül ki:

"(18) Ha az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: módosító törvény) hatálybalépése előtt e törvény alapján kiadott erdőterv lejártáig az új erdőterv nem kerül kiadásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad.

(19) A módosító törvény hatályba lépésekor az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdőterv módosítása nélkül

a) átalakító üzemmódú erdő esetében átmeneti üzemmódra,

b) szálaló üzemmódú erdő esetén örökerdő üzemmódra

változik, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(20) A módosító törvény hatályba lépéséig üzemmód megállapítással nem érintett erdőrészletek üzemmódja vágásos, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(21) A módosító törvény hatályba lépését követően

a) a partvédelmi rendeltetés part- vagy töltésvédelmi rendeltetésnek,

b) a vízgazdálkodási rendeltetés árvízvédelmi rendeltetésnek,

c) a gyógyerdő rendeltetés parkerdő rendeltetésnek

minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(22) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatályba lépését követően, 2017. december 31-ig az Adattárban törli az erdő rendeltetései közül

a) az erdészeti arborétum rendeltetést,

b) a településvédelmi rendeltetést, ha az nem erdőgazdálkodó kérelmére, vagy közérdekből való kezdeményezésre került megállapításra.

(23) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatályba lépését követően, 2017. december 31-ig az erdő rendeltetéseit a 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, elsődleges rendeltetéseit a 23/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban felülvizsgálja és a szükséges módosításokat az Adattáron átvezeti.

(24) Az önerdősülés útján létrejött, az Adattárban e törvény hatályba lépését követően hivatalból nyilvántartásba vett erdőt az erdészeti hatóság a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kezdeményezésére átminősíti szabad rendelkezésű erdővé. Az átminősítés kezdeményezésére a módosító törvény hatálybalépését -követő két éven belül van lehetőség. A nem erdő művelési ágú területek esetében, ha a megadott határidő ideje alatt az adott területen nincs erdőgazdálkodó, a terület adattári nyilvántartásáról való tudomásszerzést követően a módosító törvény hatálybalépését követő öt éven belül van lehetőség.

(25) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján megkötött megbízási szerződések 2018. december 31-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.

(26) A módosító törvény hatályba lépésekor az Adattárban nyilvántartott erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárásnak az erdő Adattárban nyilvántartott természetességi állapota minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.

(27) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatályba lépésekor az Adattárban nyilvántartott, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőt, ha az a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan nem éri el a harminc méter szélességet, és tízezer négyzetméter kiterjedést, a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére

a) kivezeti az Adattárból, vagy

b) ha a terület a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, átminősíti szabad rendelkezésű erdővé.

A kérelem benyújtására a módosító törvény hatálybalépését követő két éven belül van lehetőség.

(28) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatályba lépésekor az Adattárban nyilvántartott erdőt, ha az a 4. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, az erdőgazdálkodó kérelmére, de legkésőbb a soron következő körzeti erdőtervezéskor kivezeti az Adattárból.

(29) Az Adattárban nyilvántartott,

a) a 13. § (1) bekezdés c), f) és g) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a módosító törvény hatályba lépését követően,

b) a 13. § (1) bekezdés a), b), d), h) és i) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület 2018. január 1-jétől

fátlan állapotban tartott erdőnek minősül, amely változást az erdészeti hatóság az Adattáron átvezet.

(30) A 33. § (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosító törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell."

88. §

Az Evt. XIII Fejezete, a "Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések" alcímet követően, a következő alcímmel egészül ki:

"Sarkalatos rendelkezések megállapítása

114/A. § E törvény

a) 8. § (1)-(7) és (9)-(11) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,

b) 8. § (13) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül."

89. §

Az Evt.

1. 2. § (1) bekezdésében a "során a fenntartható" szövegrész helyébe a "során - kiemelten az állam 100 %-os tulajdonában álló erdők esetében - a fenntartható" szöveg,

2. 3. § (2) bekezdésében az "Erdőprogram" szövegrész helyébe az "Erdőstratégia (a továbbiakban: Stratégia)" szöveg,

3. 4. § (3) bekezdésében az "a természet védelméről szóló törvényben" szövegrész helyébe az "a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.)" szöveg,

4. 5. § 5. pontjában a "magvetés vagy" szövegrész helyébe a "magvetés, sarjaztatás vagy" szöveg,

5. 5. § 7. pontjában a "szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő" szövegrész helyébe az "által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott" szöveg,

6. 5. § 9. pontjában a "közcélú" szövegrész helyébe a "közérdekű" szöveg,

7. 5. § 14. pontjában a "jogosult szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő" szövegrész helyébe az "által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott" szöveg,

8. 5. § 18. pontjában az "erdő jön" szövegrész helyébe a "faállomány jön" szöveg,

9. 5. § 41. pontjában a "hatósági eljárás" szövegrész helyébe a "hatósági ellenőrzés, eljárás" szöveg,

10. 18/A. §-ában az "az erdő" szövegrész helyébe az "a legfeljebb 10 személy tulajdonában álló erdőnek minősülő föld" szöveg,

11. "Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának általános szabályai" alcíme címében, valamint 19. § (1) bekezdésében az "Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület" szövegrészek helyébe az "Erdőnek minősülő föld" szöveg,

12. 19. § (2) bekezdés a) pontjában a "18. § (6) bekezdés aa)-ad) vagy (6) bekezdés ba)-be) pontja" szövegrész helyébe a "18. § (7) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja vagy 18. § (7) bekezdés b) pont ba)-be) alpontja" szöveg,

13. 19. § (2) bekezdés b) pontjában a "18. § (6)" szövegrész helyébe a "18. § (7)" szöveg,

14. 30. § (2) bekezdésében az "a körzeti erdőterv és a körzeti vadgazdálkodási terv" szövegrész helyébe az "a körzeti erdőtervezés és a körzeti vadgazdálkodási tervezés" szöveg,

15. "A körzeti erdőterv" alcíme címében az "erdőterv" szövegrész helyébe az "erdőtervezés, erdőterv" szöveg,

16. 33. § (5) bekezdés b) pontjában az ", az eljárás során nyilatkozatot tett ügyfelek részére a döntés rendelkező része és indoklása kivonatának megküldésével" szövegrész helyébe az "ügyfelek részére közhírré tétellel" szöveg,

17. 39. § (2) bekezdésében a "teljes vagy" szövegrész helyébe a "betekintés biztosítható, és" szöveg,

18. 43. § (1) bekezdés b) pontjában az "és " szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

19. 43. § (1) bekezdés c) pontjában a "védelmi és" szövegrész helyébe a "védelmi vagy" szöveg,

20. 43. § (2) bekezdés b) pontjában az "erdőterv elkészítését követően 30" szövegrész helyébe az "erdőtervezés befejezését követő harminc" szöveg,

21. 43. § (4) bekezdésében a "Nemzeti Erdőprogram" szövegrész helyébe a "Stratégia" szöveg,

22. 53. § (2) bekezdésében az "a szálaló és átalakító" szövegrész helyébe az "az örökerdő és átmeneti" szöveg,

23. "A befejezett erdősítés felülvizsgálata" alcíme címében az "erdősítés" szövegrész helyébe az "erdőfelújítás" szöveg,

24. 56. § (1) bekezdés e) pontjában a "változása, fagy" szövegrész helyébe a "változása, belvíz, aszály, fagy" szöveg,

25. 60. § (2) bekezdésében az "erdősítések befejezését" szövegrész helyébe az "erdő fennmaradását vagy felújítását " szöveg,

26. 61. § (2) bekezdésében az "erdei utakon és az erdőben" szövegrész helyébe az "erdészeti magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben" szöveg,

27. 65. § (1) bekezdésében az "erdő tulajdonosa" szövegrész helyébe az "erdő jogszerű használója" szöveg,

28. 65. § (2) bekezdésében az "erdőgazdálkodó" szövegrész helyébe az "erdőgazdálkodó -haszonvételi joggyakorlás esetén a haszonvételi joggyakorló -" szöveg,

29. 69. § (4) bekezdésében az "A 68. § b), valamint d)-j) pontjai szerinti erdei" szövegrész helyébe az "Az erdei" szöveg,

30. 72. § (6) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrészek helyébe az "(5) bekezdés" szöveg,

31. 73. § (1) bekezdésében az "Az ápoló- és tisztítóvágás" szövegrész helyébe az "A tisztítóvágás" szöveg,

32. 76. § (2) bekezdésében a "Vízgazdálkodási" szövegrész helyébe az "Árvízvédelmi" szöveg,

33. 79. § (3) bekezdésében a "tulajdonos" szövegrész helyébe a "tulajdonos és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja" szöveg,

34. 79. § (3a) bekezdésében a "tulajdonosának vagy tulajdonosainak" szövegrész helyébe a "tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának" szöveg,

35. 81. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "és" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

36. 81. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint 81. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "természetes és természetszerű" szövegrészek helyébe a "természetes erdő vagy természetszerű erdő" szöveg,

37. 82. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "kultúr és faültetvény" szövegrész helyébe a "kultúrerdő vagy faültetvény" szöveg,

38. 82. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "természetes, természetszerű, származék-, átmeneti " szövegrész helyébe a "természetes erdő, természetszerű erdő, származékerdő vagy átmeneti erdő" szöveg,

39. 82. § (3) bekezdés c) pontjában az "és kultúrerdő faállomány kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követő" szövegrész helyébe a "vagy kultúrerdő természetességi állapotú erdő faállományának kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követően a terület" szöveg,

40. 82. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében a "csereerdősítést" szövegrész helyébe az "az erdővédelmi járulék helyett a (3) bekezdésben foglalt csereerdősítést" szöveg,

41. 83. § (2) bekezdésében az "előhasználat" szövegrész helyébe az "előhasználat, valamint az erdőfelújítás időszakában a mezőgazdasági köztesművelés" szöveg,

42. 90/E. § (2) bekezdés e) pontjában a "tevékenységeit," szövegrész helyébe a "tevékenységeit, azok telephelyenkénti elkülönítésével," szöveg,

43. 90/F. § (2) bekezdésében a "hatóság az ügyfél" szövegrész helyébe a "hatóság hivatalból, a bejelentésre kötelezett ügyfél esetében annak," szöveg,

44. 90/I. § (1) bekezdésében a "lefoglalható" szövegrész helyébe a "lefoglalható vagy zár alá vehető" szöveg,

45. 90/K. § (6) bekezdésében a "lefoglalt" szövegrész helyébe az "elkobzott" szöveg,

46. 90/L. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés i) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,

47. 90/L. § (1) bekezdésében a "honlapján közzéteszi" szövegrész helyébe a "honlapján haladéktalanul közzéteszi" szöveg,

48. 90/L. § (2) bekezdés c) pontjában a "jogerő beálltára" szövegrész helyébe a "véglegessé válásra" szöveg,

49. 90/M. § (1) bekezdésében a "közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)" szövegrész helyébe a "Ket." szöveg,

50. 92. § (2) bekezdésében a "járműközlekedésre utat az" szövegrész helyébe az "erdészeti feltáróhálózat részét képező utat járműközlekedésre az" szöveg,

51. 100. § (1) bekezdésében az "erdészeti szakszemélyzet" szövegrész helyébe az "erdészeti szakszemélyzet valamint a jogosult erdészeti szakszemélyzet" szöveg,

52. 106. § (3) bekezdésében a "költségét" szövegrész helyébe a "költségeinek megelőlegezését" szöveg,

53. 107. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni" szövegrész helyébe az "erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot szab ki" szöveg,

54. 107. § (1) bekezdés f) pontjában a "73. § (3)" szövegrész helyébe a "69. § (1)" szöveg,

55. 107. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni" szövegrész helyébe az "Az erdészeti hatóság erdőgazdálkodási bírságot szab ki arra" szöveg,

56. 108. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "Erdővédelmi bírságot köteles fizetni" szövegrész helyébe az "Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra" szöveg,

57. 108. § (1) bekezdés k) pontjában az "(1)" szövegrész helyébe az "(1), (4) vagy (5)" szöveg,

58. 108. § (3) bekezdés c) pontjában a "0,1" szövegrész helyébe a "0,5" szöveg,

59. 108. § (3) bekezdés c) pontjában a "nagyságú területen" szövegrész helyébe a "nagyságú egybefüggő területen" szöveg,

60. 108. § (4) bekezdésében az "Erdővédelmi bírság megfizetésére kötelezhető a faanyag kereskedelmi lánc szereplője" szövegrész helyébe az "Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjére" szöveg,

61. 108. § (5) bekezdés b) pontjában az "elrendelt" szövegrész helyébe az "e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendeletben előírt" szöveg,

62. 112. § (1) bekezdés b) pontjában a "módját" szövegrész helyébe a "módját, valamint kiszabásának és megfizetésének részletes szabályait" szöveg,

63. 112. § (2) bekezdés 5. pontjában az "erdőterv készítésének" szövegrész helyébe az "erdőtervezés" szöveg,

64. 112. § (2) bekezdés 19. pontjában az "az átalakítási és szálalási terv" szövegrész helyébe az "az örökerdő, az átalakítási és az erdőfelújítási terv" szöveg,

65. 112. § (2) bekezdés 22. pontjában a "megállapításának" szövegrész helyébe a "megállapításának, megszűntetésének" szöveg,

66. 113. § (13) bekezdésében az "erdőterv határozatban" szövegrész helyébe az "erdőtervben" szöveg,

67. 113. § (17) bekezdésének nyitó szövegrészében a "jogerőre emelkedéséig" szövegrész helyébe a "véglegessé válásáig" szöveg

lép.

90. §

Hatályát veszti az Evt.

1. preambulumában a "fenntartója által biztosított" szövegrész,

2. 5. § 3., 11., 15., 17., 19., 21., 22. és 24. pontja,

3. 7. § (1) bekezdés f) pontjában a "legalább 15 éves vágásfordulóval" szövegrész,

4. 8. § (8) bekezdésében az "elsődleges" szövegrész,

5. 16. § (8) bekezdése,

6. 17. § (1) bekezdésében a "tulajdonos, vagy" szövegrész,

7. 17. § (5)-(9) bekezdése,

8. 19. § (3) bekezdése,

9. 24. § (1) és (3)-(5) bekezdése,

10. 24. § (2) bekezdés c), d), e), h) és l) pontja,

11. 24. § (2) bekezdés i) pontjában a " , valamint belterületi" szövegrész,

12. 25. § a), c) és d) pontja,

13. "A körzeti erdőgazdálkodás" alcíme,

14. 33. § (2) bekezdésében az "A körzeti erdőtervezési eljárás ügyintézési határideje kilencven nap." szövegrész,

15. 33. § (3) bekezdésében az "- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében foglaltak külön vizsgálata nélkül -" szövegrész,

16. 34-36. §-a,

17. "Közjóléti erdőtervezés és nyilvántartás" alcíme,

18. 39/A. §-a,

19. "Az erdőterv" alcíme,

20. 56. § (2) bekezdése,

21. 66. § (2) bekezdésében az " ,az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót" szövegrész,

22. 69/A. §-a,

23. 70. § (2) bekezdése,

24. 73. § (2), (3), (5), (7) és (8) bekezdése,

25. 80. § (5) bekezdése,

26. 83. § (1) bekezdése,

27. "Erdészeti termékek szállítása más használatában lévő erdőben" alcíme,

28. 90. § (4) bekezdése,

29. 90/K. § (1) bekezdés d), és f)-i) pontja,

30. 90/K. § (2) bekezdése,

31. 90/L. § (1) bekezdésében a " , vagy fellebbezésre tekintet nélkül" szövegrész,

32. 90/M. § (2) bekezdése,

33. 91. § (1c) bekezdése,

34. 91. § (6) bekezdésében az "és bejelentett" szövegrész,

35. 93. § (6) bekezdése,

36. 95. § (1) és (2) bekezdése,

37. 95. § (3) bekezdésében az "(1) bekezdéstől eltérő egyéb esetben az" szövegrész,

38. 105. § (2) bekezdése,

39. 107. § (1) bekezdés b) pontjában a "vagy a 41. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat -" szövegrész

40. 107. § (1) bekezdés g) pontjában az "(1), (2)," szövegrész,

41. 107. § (1) bekezdés e) pontjában a " , (2) bekezdésében, valamint a 74. § (4)" szövegrész,

42. 107. § (1) bekezdés j) pontjában a " , szálalást" szövegrész

43. 107. § (1) bekezdés n) pontja,

44. 107. § (2) bekezdése,

45. 107. § (3) bekezdés c) pontja,

46. 112. § (2) bekezdés 12. és 23. pontja,

47. 112. § (3) bekezdés 2. pontja,

48. 112. § (7) és (10) bekezdése,

49. 112. § (8) bekezdésében a ", a díjfizetés alóli mentesség eseteit" szövegrész,

50. 113. § (5)-(7), (10)-(12), (14)-(16) bekezdése,

51. 114. §-a.

2. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról

91. §

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha meghatározott erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területen történő végzésére az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály természetvédelmi célból korlátozási időszakot határoz meg, akkor azt a korlátozási időszakban csak természetvédelmi kezelési, növény-egészségügyi, vagy erdővédelmi okból, az Evt. 27. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni."

92. §

Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény

a) 23. § h) pontjában az "erdőfelújítás,"

b) 24. § m) pontjában az "erdőfelújítást,"

szövegrész.

93. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (3a) bekezdésében a "18. § (6) bekezdés" szövegrész helyébe a "18. § (7) bekezdés" szöveg lép.

94. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

a) 243. § (1) bekezdés b) pontjában a "törvény hatálya alá tartozó területről kitermelt faanyagot" szövegrész helyébe a "törvényben meghatározott erdei faválasztékot" szöveg,

b) 243. § (1a) bekezdésében az "(1) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésben" szöveg

lép.

95. §

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(18) Az erdészeti hatóság jogosult a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt adatbázisból a körzeti erdőtervezéshez, az Országos Erdőállomány Adattár vezetéséhez, valamint az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetéséhez szükséges, miniszteri rendeletben meghatározott adatok igénylésére."

96. §

(1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) a következő 82. §-sal egészül ki:

"82. § Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek közül vizsgálja, hogy

a) használati megosztás benyújtása esetén a szerződés valamely önálló erdőgazdálkodási egység területére vonatkozik-e, és a használatba adásról a használati megállapodásban megjelölt tulajdonostárs, illetve tulajdonostársak rendelkeztek-e,

b) a haszonbérlet időtartamának meghatározása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglaltaknak megfelel-e, és

c) a haszonbér meghatározása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglaltaknak megfelel-e."

(2) A Fétv. 69. § (2) bekezdésében az "erdőnek minősülő földnek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdőgazdálkodási" szövegrész helyébe az "erdőnek minősülő föld" szöveg lép.

97. §

A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontjában a "38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában" szövegrész helyébe a "18. § (7) bekezdés a)-c) pontjában" szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

98. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2017. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 65. és 66. §, a 78. §, a 82. §, a 86. § (2) bekezdése, a 89. § 9., 16., 44-46., 48. és 67. pontja, a 90. § 14. és 15., valamint 29-32. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 79. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény

a) 6. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,

b) 6. § (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) az erdők védelme, illetve használata tekintetében számos előremutató változást eredményezett, ugyanakkor az alkalmazása során több hiányosságára, ellentmondásra is fény derült.

Az erdők közérdekű szolgáltatásainak biztosítása, illetve az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának biztosítása továbbra is az erdészeti ágazati szabályozás kiemelt célja és eszköze, ez azonban az ágazati szereplők véleménye szerint - különösen a magántulajdonú erdők esetében - a gazdálkodás és a tulajdon megalapozottabb korlátozása mellett, illetve kisebb adminisztrációs terheket eredményezve is megfelelően érvényesíthető.

Az állami tulajdonban lévő erdők elsődleges funkciója továbbra is az erdőkkel kapcsolatos közérdekű szolgáltatások és társadalmi igények fokozottabb kielégítése. Az állami erdők kiemelt szerepkörének hangsúlyozása érdekében a törvény alapelvei is pontosításra kerültek.

A szükséges és elégséges szintű szabályozás a cél. Ezzel összhangban nem szükségszerű, hogy a törvény hatálya, vagy teljes hatálya a fával, faállománnyal borított területek ilyen széles körére kiterjedjen. Az erdőtörvény területi kategóriái - különösen az erdő fogalma - mennyiségi és minőségi szempontból felülvizsgálatra szorul.

Az erdőgazdálkodással szemben megalapozott közérdekű korlátozást megfogalmazó szakterületek köre az elmúlt időszakban érzékelhetően megszaporodott. Erre tekintettel az ágazati szabályozást indokolt úgy módosítani, hogy az erdészeti igazgatás a körzeti erdőtervezés és a hatósági eljárások során ezen szakterületi szempontokat megfelelően fel tudja tárni, és össze tudja hangolni.

Az Evt. hatályba lépését követően alkotta meg az Országgyűlés az új földforgalmi szabályozást. A két szabályozás között ellentmondások keletkeztek, amelyek akadályozzák a magántulajdonban álló erdők használatát, használatba adását. Elsősorban az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében ezzel kapcsolatban maga az Evt. szabályozása is hiányos, illetve ellentmondásos.

A törvény célja többek között az is, hogy megteremtse az összhangot a 2018. január 1-jétől hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseivel és - az Ákr. által biztosított körben - egyes erdészeti eljárásoknál eltérő szabályokat vezessen be. Tekintettel arra, hogy a tervezett törvénymódosítás 2017. július 1-jén lép hatályba, így az átmeneti időszakban az eljárásjogi rendelkezéseknek még a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXV. törvénnyel való összhangját kell biztosítani.

A klímaváltozás kapcsán ugyancsak sürgős intézkedéseket kell tenni. Az erdők ugyanis amellett, hogy kiemelkedő a jelentőségűk a klímaváltozás elleni küzdelemben, egyben védelemre is szorulnak a klímaváltozás hatásaival szemben. Bár a klímaváltozás ténye már egyértelmű igazolást nyert, a következményeit kellő megbízhatósággal még nem látjuk előre. Az intézkedésekre emiatt - a megfelelő ismeretek megszerzésével párhuzamosan - várhatóan csak több lépcsőben kerülhet sor.

Az Egyszerű Állam Programmal és a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programmal összhangban az elmúlt időszakban számos javaslat fogalmazódott meg az Evt. módosításával kapcsolatban.

Az erdészeti igazgatás, az erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat és erdész szakembereket képviselő szakmai szervezetek, valamint az erdő gazdasági, közjóléti és védelmi szolgáltatásai révén érintett további szakterületek képviselői a törvény hatályba lépése óta nagy számú észrevételt és javaslatot fogalmaztak meg a törvényben foglaltakkal kapcsolatban.

A fentiek alapján a törvénymódosítás főbb általános célkitűzései:

1. A jogalkalmazás során a törvény hatályba lépése óta feltárt szabályozási ellentmondások, illetve hiányosságok megszűntetése (technikai jellegű módosítások).

2. A törvény egyes szabályozási területeinek az erdőket, erdőgazdálkodást érintően újonnan felmerülő, vagy korábban is ismert, de a törvényben nem megfelelően kezelt változásokkal, elvárásokkal összhangban történő érdemi módosítása (tartalmi módosítások).

3. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai adminisztráció egyszerűsítése egyes eljárások megszűntetésével, átalakításával, illetve egy korszerű és teljes körű erdészeti informatikai szakmai adatbázis, és elektronikus ügyintézési rendszer megvalósításával (a vállalkozások és az igazgatás adminisztratív terheinek csökkentése).

Fontos hangsúlyozni, hogy a javasolt módosítások nem érintik a törvény preambulumában lefektetett célkitűzéseket, illetve a törvényben az erdők, erdei életközösségek védelme érdekében rögzített elvárásokat és korlátozásokat. A szabályozás legfontosabb célja továbbra is az erdők, az erdei élőhelyek, és ez által az erdei életközösségek védelme, az erdők szakszerű kezelése, károsító hatásoktól, túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, természetességi állapotának fenntartása, valamint az erdő rendeltetésének, a termőhelyi viszonyainak és a természetességi állapotának megfelelő fafajokkal történő felújítása marad.

A javasolt módosítások elsősorban a szabályozottság növelését, a jogalkalmazás átláthatóbbá, megalapozottabbá tételét, az erdőkkel szorosabb kapcsolatban álló személyek, gazdálkodó szervezetek, hatóságok, illetve szakterületek közötti viszonyrendszer megfelelő rendezését, illetve az általuk képviselt szempontok megfelelő összehangolását szolgálja.

A törvénymódosítás célja továbbá az erdőgazdálkodó anyagi és adminisztrációs terheinek csökkentése. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó sokrétű hatósági eljárások, illetve szakmai adminisztrációs feladatok kifejezetten közérdeket szolgálnak, így indokolt az érintettek számára ezekre az eljárásokra vonatkozóan teljes díjmentességet megállapítani. Az új földforgalmi szabályozás értelmében a földhasználati nyilvántartásba vétel mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól, a javasolt törvénymódosítással elérhető, hogy az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele és nyilvántartásból történő törlése is díjmentes legyen.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A fenntartható erdőgazdálkodásról szóló törvény célja nem lehet csupán az erdő és a társadalom viszonyának szabályozása, hiszen az erdők közel felének magántulajdonba adását követően ebben a tekintetben mindenképpen kulcsszereplő az erdő tulajdonosa és használója is. Ennek megfelelően szükséges a törvény célját meghatározó rendelkezések pontosítása.

A 2. §-hoz

A törvény hatályáról szóló rendelkezés az elmúlt időszakban megjelent egyéb szabályozások, intézkedések illetve más ágazati törvényekhez illeszkedően kerül módosításra.

Belterületen csak az Adattárban már korábban is szereplő erdők szabályozása a cél. A belterületi ingatlanokon található erdők egy részét erre tekintettel - a külterületi tanya, üzem, major, vonalas infrastruktúrák, valamint elkerített honvédségi objektum területén található erdőkhöz hasonlóan -indokolt a törvény hatálya alól kivonni.

Hasonló okból indokolt a zártkerti, támogatás nélkül létesült magán ingatlanok kivonása a törvény hatálya alól.

Az erdőtörvény az erdőgazdálkodás szabályozása részeként a kitermelt faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára nem tér ki, illetve ezen tevékenységek a törvény hatálya alá nem tartozó területek esetében sem szabályozottak. A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete tekintetében viszont a tevékenységek szabályozására szükség van, ezért a törvény tárgyi hatályát indokolt kiterjeszteni ezen tevékenységekre.

A 3. §-hoz

A javasolt módosítások a törvény értelmezése szempontjából meghatározó jelentőségű fogalmak meghatározását pótolják, illetve pontosítják.

A 4. §-hoz

A törvény a módosítást követően, továbbra is az erdők két részhalmazát különítené el, erdő, illetve szabad rendelkezésű erdő megnevezéssel, de azok elhatárolása a tervezetben pontosításra került.

Fontos változás ezen kívül az, hogy az erdőkre meghatározott tulajdonságokkal bíró, nyilvántartásban nem szereplő területeket - természetes úton önerdősült területeket - az erdészeti hatóság a továbbiakban hivatalból nem erdőként, hanem szabad rendelkezésű erdőként venné nyilvántartásba, valamint hogy ezek a területek - a jogértelmezési bizonytalanságok megszűntetése, és a jogalkalmazási feladatok csökkentése érdekében - a továbbiakban nem a törvény erejénél fogva, hanem a nyilvántartásba vételüktől kezdődően minősülnének erdőnek.

Az erdők, szabad rendelkezésű erdők és fásítások megfelelő elhatárolása céljából indokolt a faállomány területi összefüggőségére vonatkozó rendelkezést megfelelően kiegészítve ebben a szakaszban szerepeltetni.

A javasolt szabályozás értelmében az erdővel határos ingatlanon önerdősülés révén létrejött faállomány által elfoglalt területet a törvény területi kategóriáiba sorolás tekintetében indokolt önállóan minősíteni, ami így az erdő definíciójával összhangban adott esetben csak fásításnak minősülne.

A törvény korábban is ismerte a felnyíló erdő kategóriát, azonban megállapításához nem rendelt szabályozást. Az új 6/A. § ezt a hiányt pótolja.

A komplex területhasználat érdekében, illetve természetvédelmi okból felmerülhet, hogy a gazdálkodó az erdőt az fatermesztési szempontból optimálisnál alacsonyabb záródás mellett tartsa fenn (ligeterdő). Ennek lehetővé tétele - amennyiben az erdő rendeltetésével, közérdekű korlátozásaival összhangban áll - az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából nem kockázatos, adott esetben pedig hozzájárulhat a biológiai sokféleség, illetve a táji változatosság illetve a közjólét funkció fenntartásához, növeléséhez.

Az 5. §-hoz

Részben pontosítást szolgáló rendelkezések.

A törvény több rendelkezése alapoz az erdők természetességi állapotára. Ezek megfelelő értelmezése és alkalmazása érdekében az erdő pillanatnyi természetességi állapotára utaló leíró adat mellett indokolt egy új adat bevezetése, amely - a törvény azon rendelkezésével összhangban, miszerint az erdőgazdálkodás következtében az erdő természetességi állapota nem romolhat - az erdőre vonatkozó természetességi állapot elvárást mutatná. A két adat a környezeti változások, a gazdálkodási tevékenységek következtében, illetve ha az erdőre vonatkozóan a pillanatnyi állapottól eltérő hosszú távú elvárás (erdőszerkezet-átalakítás) kerül meghatározásra, hosszabb-rövidebb időszakra eltérhet egymástól, mely alapján meghatározhatók a szükséges intézkedések, illetve kimutatható a javulás is.

A 6. §-hoz

A rendelkezés egy része egy korábbi - át nem vezethető - módosítás ismételt megállapítását célozza.

A "Földet a gazdáknak!" Program keretében eladásra került közel 200 ezer hektárnyi föld. Az értékesített mezőgazdasági művelésű földek sok esetben magukban foglalnak az állam tulajdonában maradt, kis területű, zárvány erdőfoltokat, amelyek jelentős természeti értéket nem képeznek, gazdaságosan nem tarthatók fenn, így azok állami tulajdonban tartása a továbbiakban inkább csak sorozatos problémák forrásául szolgálhat. A helyzet rendezését a törvény hatályos rendelkezései akadályozzák, ugyanis ezen állami erdők értékesítését is kizárják. A módosítási javaslat ezt a problémát rendezné.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA Tv.) 21. § (3a) bekezdése alapján nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés olyan földrészletre, amely nem haladja meg a három hektárt. Habár a Kormány döntése alapján lezárult a "Földet a gazdáknak!" Program, a 3 hektár térmértéket meg nem haladó nagyságú földek értékesítését az NFA Tv. tehát továbbra is lehetővé teszi. Indokolt az erdőtörvény állami tulajdonú erdők forgalomképességét korlátozó rendelkezéseit az NFA Tv. ezen rendelkezésével összhangban módosítani.

Az életjáradék program eredményeképpen az állam nagyszámú erdőingatlanban szerzett jellemzően kicsi résztulajdont. Az állami tulajdonú föld hasznosítására vonatkozó szabályozást (NFA törvény) az állam résztulajdonában álló ingatlanok esetében is alkalmazni kell. Az állami, illetve magán vegyes tulajdonra tekintettel így az érintett erdők hasznosítása során eltérő szabályozásokat kell együttesen alkalmazni, ami jelentősen hátráltatja az érintett erdők használatba adását. A rendelkezés a szabályozások összhangját hivatott biztosítani.

A természetbeni összefüggést az állami erdők esetére külön szükséges meghatározni.

Egy régóta fennálló probléma megoldása érdekében indokolt a tervezetben rendelkezni továbbá arról, hogy az állami erdőgazdasági társaságok által korábban - jellemzően évtizedekkel ezelőtt -erdőterületre ráépítéssel létesített épületek az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként feltüntethetőek.

A 7. §-hoz

A törvény 9. §-ában található rendelkezések egy kivétellel megismétlődnek a Nemzeti Földalapról szóló törvényben, így azok erdőtörvényben való szerepeltetése már nem indokolt.

Továbbra is indokolt ugyanakkor állami erdőkben is egyes, a hagyományos erdőgazdálkodás részét nem képező hasznosítási tevékenységek gyakorlásának lehetővé tétele akár olyan módon is, hogy azokat nem az állami erdő vagyonkezelője gyakorolja.

A 8. §-hoz

Jelentős és megőrzendő vívmánya a törvénynek az, hogy állami tulajdonú erdőkben előírja a folyamatos erdőborításra való átállás ütemezett megkezdését. Az eredmények szempontjából is fontos ugyanakkor az, hogy az erdőgazdálkodók ezt a rendelkezést ne átgondolatlan korlátozásként értékeljék. Ennek érdekében az átállás ütemezésének alapjául szolgáló erdők lehatárolása során elsősorban azon erdőket indokolt számításba venni, amely erdők esetében az adott üzemmódok szakmai szempontból nagy biztonsággal ténylegesen alkalmazhatóak (hegy- vagy dombvidéki, magas természetességi állapotú erdők), illetve az erdők rendeltetéséhez kapcsolódóan a folyamatos erdőborításra való átállás megalapozott közérdekű elvárásként értelmezhető (Natura 2000 rendeltetésű, illetve egyes védelmi, valamint közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők).

A törvény hatályba lépése óta kellő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy az állami tulajdonú erdőkben a tarvágás korlátozásáról szóló rendelkezések az eredeti célokkal összhangban, de az alkalmazhatóság tekintetében is megfelelően módosításra kerüljenek. A javasolt módosítások célja kizárólag az, hogy olyan esetben ne legyen tiltva a tarvágás, ahol az erdőfelújításra más módon nincs lehetőség, illetve az erdő rendeltetéseiből fakadó közérdekű elvárások a tarvágást általános érvényűen nem zárják ki.

A 9. §-hoz

A szabad rendelkezésű erdőkre vonatkozó speciális szabályozást - a szabályozás átláthatósága és könnyebb értelmezhetősége érdekében - a tervezet a törvény egy alcímében, összevontan tartalmazza.

Szabad rendelkezésű erdőkre a törvénynek csak a legfontosabb erdő-, illetve talajvédelmi célú rendelkezései vonatkoznak, és ezzel összhangban a szabad rendelkezésű erdőkben a gazdálkodást kisebb mértékű hatósági kontroll, illetve szakmai adminisztráció - elsősorban előzetes bejelentések - mellett lehet folytatni.

A fásításokban bejelentett fakitermelésekhez kapcsolódóan korlátozására az erdészeti hatóság részére nem, csak a védett és Natura 2000 területek vonatkozásában a természetvédelmi hatóság részére szükséges hatáskört biztosítani.

A 10. §-hoz

A fásítás kategóriába tartozó területek meghatározása, illetve a fásításokra vonatkozó szabályozás jelentősen egyszerűsödne.

A fásításokra vonatkozó speciális szabályozást - a szabályozás átláthatósága és könnyebb értelmezhetősége érdekében - a tervezet a törvény egy alcímében összevontan tartalmazza.

Fásítás telepítését elegendő megfelelően szabályozni, illetve jogszerűtlen telepítés esetén az erdészeti hatóság részére megfelelő intézkedési lehetőséget biztosítani. Az egyes fák, facsoportok telepítésének előzetes bejelentését szükségtelen előírni.

Fásításokban tervezett fakitermelések előzetes bejelentési kötelezettségét a kitermelt faanyag megfelelő nyomon követhetősége érdekében indokolt fenntartani, de azok korlátozására az erdészeti hatóság részére nem, csak a védett és Natura 2000 területek vonatkozásában a természetvédelmi hatóság részére szükséges hatáskört biztosítani.

A 11. §-hoz

A javasolt módosításokkal pontosításra kerül az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek köre, illetve újabb ilyen területek létesítésének módja.

Az erdészeti hatóság az Adattárban erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekként még mindig sok olyan, az üzemtervezés korszakából származó, az üzemhez tartozott, de nem feltétlen az erdőhöz és az erdőgazdálkodáshoz tartozó, jellemzően nem erdőművelési ágú területet tart nyilván, amelynek az Adattárban való megtartása indokolatlan. Indokolatlan azoknak az egyéb területeknek Adattári nyilvántartása is, ahol a földhasználó egyértelműen nyilatkozik, hogy a terület hasznosítása nem az erdőgazdálkodást szolgálja.

Pontosítani szükséges az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek Adatári nyilvántartására vonatkozó rendelkezést.

A 12. §-hoz

A javasolt módosítások meghatározott esetekben megkönnyítik az erdészeti létesítmények létesítését.

A törvényben egyértelműen meghatározásra kerülne az engedélyköteles, illetve a bejelentés köteles erdészeti létesítmények köre.

Az 13. §-hoz

Pontosítást szolgáló módosítási javaslatok. Az erdőgazdálkodás lehetőségeit illetve korlátozásait meghatározott földrajzi helyhez kell kötni, aminek elsődleges eszköze az erdő gazdasági beosztása, az erdőtag és erdőrészlet megfelelő kialakítása illetve lehetőleg annak állandósága.

A 14. §-hoz

A törvény általános szabályozása alapján az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek az erdőgazdálkodót illetik. Ez alól a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) által definiált haszonvételi joggyakorlás kivétel, hiszen annak keretében valamely erdei haszonvétel gyakorlására más személy szerez jogot.

Az erdészeti hatóság a hatósági tevékenysége megalapozottsága érdekében minden erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földrészlet jogszerű használóját nyilvántartja az erdőgazdálkodói nyilvántartásban, ugyanakkor az erdőgazdálkodói nyilvántartás csak az erdő művelési ágú földrészletek, illetve alrészletek tekintetében minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak. Egyéb földek esetében a földhasználó tekintetében a földhasználati nyilvántartás minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

A 15-19. §-hoz

Az erdők polgárjogi értelemben vett használatára, használatba adására, valamint az erdő földhasználójának nyilvántartására való szabályozás - különösen az osztatlan közös tulajdonban álló magánerdők tekintetében - jelentős átdolgozásra szorul annak érdekében, hogy a tulajdonosok, illetve tulajdonosi közösségek részére az erdeik hasznosítására megfelelően szabályozott választási lehetőségek álljanak rendelkezésre.

Használati megosztás lehetősége erdő esetében

A hatályos szabályozás szerint erdőt a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségi hozzájárulással haszonbérbe lehet adni, azzal a kitétellel, hogy a földforgalmi szabályozás vélelmi rendelkezéseit ebben az esetben nem kell, illetve lehet alkalmazni. A kisebbségi tulajdonosi jogok védelme érdekében a tervezet ennek a speciális rendelkezésnek a hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot, melynek következményeként a földforgalmi szabályozásban előírt teljes tulajdonosi hozzájárulás lenne az elvárás erdők esetében is.

Annak érdekében, hogy az új elvárás ne okozzon fennakadást az erdők használatba adása során, illetve a tartós tulajdonosi önszerveződések elősegítése, illetve megkönnyítése céljából a tervezett szabályozás két részre osztás erejéig erdő esetében is lehetővé tenné a használati megosztást, amennyiben az így kialakított önálló erdőgazdálkodási egységek területe több mint egy hektár (ami megegyezik az erdő ingatlan-nyilvántartási megosztásának esetére a törvényben előírt határértékkel).

Ez azt jelenti, hogy ha a teljes tulajdonosi egyetértés nincs meg, de a többség használatba kívánja adni az erdőt, akkor erre a tervezet úgy ad lehetőséget, ha a két tulajdonosi csoport által használt terület használati megosztással elhatárolásra kerül.

Erdő használati megosztásához kapcsolódó, a földforgalmi szabályozástól eltérő különös rendelkezések:

- Az ismertetett szabályozási elképzelés szerint az erdő használati megosztása során kialakított önálló erdőgazdálkodási egységek jellemzően több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területet fed majd le, amelyre így általános lehetőséget kell biztosítani.

- Amennyiben a tulajdonosok használati megosztást nem a meglévő erdőrészlet határok mentén szándékoznak megvalósítani, akkor az erdőrészlet megosztását az erdő jogszerű használóinak az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi eljárás során kellene kezdeményezniük, az az erdő ingatlan-nyilvántartási megosztásakor alkalmazott eljáráshoz hasonlóan.

- Az önálló erdőgazdálkodási egység (a földrészlet teljes, vagy a használati megosztás során lehatárolt részterülete) használatára, illetve használatba adására csak annak további területi megbontása nélkül, egységesen kerülhet sor.

Erdő használatára, használatba adására vonatkozó különös rendelkezések

A törvénytervezet a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen eltérően határozza meg a társult erdőgazdálkodás fogalmát. Társult erdőgazdálkodásról ugyanis nem beszélhetünk akkor, ha a tulajdonosok az erdőt egy személy használatába adják. A tervezet alapján társult erdőgazdálkodás alatt a tényleges tulajdonosi közösségi használatot értenénk, amelyre a tervezet szerint a törvény speciális társulási forma (erdőbirtokossági társulat), illetve a tulajdonosi közösség bevonásával folytatott, vagyonkezelés jellegű erdőhasználat (erdőkezelés) útján adna lehetőséget.

A hatályos szabályozással összhangban kialakult gyakorlat szerint az erdők használatba vételére tett ajánlat a teljes földrészletet lefedi. Teljes tulajdonosi támogatás hiányában az erdő használatba adására - a használati megosztásra vonatkozó szabályozási javaslat szerint - csak használati megosztást követően kerülhet sor. Indokolt annak a lehetőségét megteremteni, hogy ilyen esetben a többségi tulajdonosok tulajdoni hányadára eső terület használatba vételére az ajánlatot ne kelljen megismételni, ha az eredeti ajánlat a földrészlet támogató tulajdonosok tulajdoni hányadának megfelelő részterületére is ajánlatként értelmezhető.

Erdő esetében indokolt a földhasználati szerződés rendkívüli felmondásának eseteit szabályozni, hogy a közérdekkel is ellentétes tevékenység folytatása esetén arra a törvény rendelkezése szerint mielőbb sor kerülhessen.

A földhasználati szerződés felbontásának időszakában az erdei haszonvételek gyakorlása a tulajdonosi jogok sérülésével járhat, illetve további jogvitákra adhat okot, ezért a tulajdonosoknak lehetőséget kell biztosítani azok átmeneti szüneteltetésének kezdeményezésére.

A földforgalmi szabályozás a használat ellenértékének letétbe helyezéséről rendelkezik, ha azt a tulajdonos nem veheti, illetve veszi át. Ennek a rendelkezésnek azonban nem lehet a célja az, hogy a letétbe helyezett összeg a letét költségeként rövid időn belül lenullázódjon. Erdő esetében ennek elkerülése céljából indokolt arról rendelkezni, hogy a letétbe helyezett összeget öt év elmúltával az erdő fenntartására, fejlesztésére kell fordítani.

Az erdő közérdekű funkciói csak rendezett gazdálkodási viszonyok mellett érvényesülnek megfelelően. Erre tekintettel erdő esetében is intézkedési lehetőséget kell biztosítani a hatóság részére a rendezetlen gazdálkodói viszonyok felszámolására. Erre a tulajdonosi érdekek sérülése nélkül csak erdőkezelésbe adás útján van lehetőség.

Erdő haszonbérbe adására vonatkozó különös rendelkezések

A Földforgalmi törvény speciális szabályozást tartalmaz az erdőkre a haszonbérleti jogviszony lehetséges leghosszabb időszakára vonatkozóan. Ez azonban nem minden esetben értelmezhető, ezért indokolt egy értelmező rendelkezést adni ahhoz.

Erdő haszonbérlete esetében a díjfizetés időszakára, valamint a díjfizetés időpontjára vonatkozóan is speciális rendelkezések szükségesek.

Erdő esetében a hozamok nem egyenletesen szedhetők, illetve a költségek a hozamok ütemétől eltérően is felmerülhetnek. Erre tekintettel megfelelő szabályozás mellett a haszonbérleti jogviszony esetében is indokolt lehetőséget biztosítani a változó összegű, a mindenkori hozamokhoz, illetve költségekhez igazodó haszonbérleti díj meghatározására.

Haszonvételi joggyakorlás erdő esetében

Az erdő párhuzamosan több haszonvételi lehetőséget is nyújt. Ezek használatára, használatba adására vonatkozóan a tulajdonosoknak a hatályos szabályozás szerint "egy csomagban" kell dönteniük, ami egyes esetekben a tulajdon optimális hasznosítását akadályozhatja. A tulajdonosoknak igénye van arra, hogy egyes haszonvételek gyakorlását az erdő használatának átadása esetén is visszatarthassák a maguk részére, vagy az erdő használatát az egyes haszonvételi módok tekintetében elkülönítetten, több személy részére adhassák át, ezért a földforgalmi szabályozás szerinti haszonvételi joggyakorlás lehetőségét speciális szabályozással erdő esetében is indokolt megteremteni. Ilyen használati formák például az újonnan megjelenő erdei legeltetés, vagy akár a gombagyűjtés, elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása, pl. erdei lovagoltatás.

Ilyen esetben erdőgazdálkodó alatt az erdő faállományával gazdálkodó személyt kell érteni, aki a törvény szabályozása értelmében felelős az erdő állapotáért, illetve az erdőben folytatott tevékenységekért. Emiatt erdőben a haszonvételi joggyakorlásra csak rendezett erdőgazdálkodási viszonyok, illetve az erdőgazdálkodó hozzájárulása mellett kerülhet sor. Ha pedig egy haszonvételi tevékenységet a törvény szabályozása alapján csak az erdőgazdálkodó végezhet, akkor azzal összefüggésben a haszonvételi joggyakorlás kivitelezésére - a haszonvételi joggyakorló nevében és javára - az erdőgazdálkodó jogosult.

Erdőkezelés

A korábban hatályos, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény lehetőséget adott a tulajdonosi közösségeknek a közös képviseleti társult erdőgazdálkodásra. Ezt a szervezeti formát a tulajdonosi közösségek jelentős arányban (a gazdálkodás alatt álló magánerdők közel felét érintően) választották. A jelenleg hatályos erdőtörvény azonban ezt a lehetőséget már nem tartalmazza. Érdemi társult erdőgazdálkodás folytatására így jelenleg csak erdőbirtokossági társulat alapítása útján van lehetőség.

Az erdőbirtokossági társulati formának azonban a hatályos szabályozás mellett csak a nagyobb kiterjedésű, jelentős számú földrészleten folytatott gazdálkodás esetében van létjogosultsága. Ehhez viszont - mivel a társulat létrehozása csak a tulajdonosi közösségek vagyon- és kockázati közösségeként alapítható - az erdőtulajdonosok részéről egyelőre hiányzik a megfelelő társulási hajlandóság.

Ezt a hiányt pótolni szükséges, azaz egy alacsony fenntartási költségekkel járó társult erdőgazdálkodási formát újra ki kell alakítani. Olyan módon azonban, hogy az erdőgazdálkodás fenntarthatósága - mind a tulajdonosi, mind pedig a közérdekek oldaláról - biztosított legyen.

Erre megoldás lehet, ha a tulajdonosok az erdeiket akkreditált szakmai vállalkozás (erdőkezelő) "vagyonkezelésébe" (erdőkezelés) adhatják. Ez nem jelentené a részükről a használat Ptk., illetve földforgalmi szabályozás vonatkozásában történő átadását. Az erdőgazdálkodás tartalmi kérdéseiben a tulajdonosok és az erdőkezelő közösen dönthetnének, illetve annak végrehajtásában a tulajdonosok is részt vehetnének. Az erdőkezelő az erdőgazdálkodás megszervezéséért és szakmai felügyeletéért, illetve a tulajdonosok által nem vállalt tevékenységek végrehajtásáért lenne felelős.

Az erdőkezelők személyére vonatkozóan a törvény végrehajtási rendelete személyi és tárgyi feltételeket határoz majd meg, a törvény pedig rendelkezik az erdőkezelésre jogosult személyek nyilvántartásáról.

Az erdő erdőkezelésbe adás útján történő hasznosításához a tervezet a tulajdoni hányadok alapján számított egyszerű többségi tulajdonosi hozzájárulást határoz meg.

A tervezet arról rendelkezik, hogy erdőkezelésbe adás esetén az erdőgazdálkodói nyilvántartásban erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt kell nyilvántartásba venni. Ez azonban egy speciális erdőgazdálkodói jogosultság, amelyhez kapcsolódóan rendelkezni kell az erdei haszonvételek gyakorlásának, illetve az erdőgazdálkodással kapcsolatban a törvény által meghatározott felelősségek tartalmi kérdésiről is.

Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodást a tulajdonosok javára, de a saját nevében, megosztott felelősségvállalás, és megfelelő elszámolási kötelezettség mellett végezné.

A javasolt szabályozás szerint az erdőkezelő a tevékenységéért az Evt. tekintetében, mint erdészeti szakirányító vállalkozás viselne felelősséget.

A 20-22. §-hoz

A hatályos szabályozás szerint az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, valamint az ahhoz kapcsolódó lehetőségeket és korlátozásokat az erdő elsődleges és további rendeltetései határozzák meg. Ez a szabályozási elv átlátható és megalapozott részletszabályozásra és jogalkalmazásra ad lehetőséget, ugyanakkor az elmúlt időszakban néhány árnyoldalával is szembesülhetünk. Az erdők rendeltetéseinek, elsődleges rendeltetésének meghatározása tekintetében az erdőgazdálkodó és az erdő közérdekű korlátozása kapcsán érintett szakterületek között, de az erdőkkel szemben támasztott társadalmi elvárások sokasodása következtében maguk az érintett szakterületek között is egyfajta versengés alakult ki. Ez sok esetben akadályozza azt a törekvést, hogy az erdőgazdálkodás helyi szintű szabályozása (körzeti erdőtervezés) során az erdő összes funkciója kimutatásra és megfelelő összehangolásra kerüljön. Ennek érdekében a rendeltetések definícióit, meghatározásuk szabályait, valamint az erdő rendeltetései közötti összhang biztosításának módját indokoltnak tartjuk a törvényben a jelenleginél részletesebben és árnyaltabban meghatározni.

Az erdő egyes rendeltetései az erdészeti hatóság mérlegelési jogkörén kívül eső döntésekből következnek (pl. természetvédelmi, Natura 2000, honvédelmi, határrendészeti, árvízvédelmi, örökségvédelmi, erdei génrezervátum, vadaspark, vadaskert rendeltetések). Ezeket a rendeltetéseket az erdészeti hatóságnak a rendeltetést megalapozó döntés tudomására jutását követően hivatalból kell megállapítania, illetve ellentétes döntés esetén hivatalból kell törölnie, nem várhat az erdőgazdálkodó kezdeményezésére, ahogy ezt a hatályos rendelkezések tartalmazzák.

A gyakorlatban igen ritkán alkalmazott rendeltetéseket (erdei arborétum, gyógyerdő rendeltetések) indokolt törölni a törvényből.

Egyes rendeltetések definícióját pontosítani szükséges annak érdekében, hogy azok csak olyan erdők esetében kerüljenek meghatározásra, amikor az adott rendeltetés - a rendeltetések meghatározásának céljaival összhangban - valóban hosszú távon hatással van az erdőgazdálkodási tevékenységre.

A természetvédelmi rendeltetéshez hasonlóan egyes további rendeltetések esetében is indokolt azon erdők lehatárolása, amikor az adott rendeltetést - akár más, hasonlóan kiemelt rendeltetések ellenében is - a törvény erejénél fogva elsődleges rendeltetésként kell meghatározni. Ilyen rendelkezést hozni jelenleg az árvízvédelmi és a honvédelmi rendeltetés esetében lehet indokolt.

A hatályos törvény természetvédelmi elsődleges rendeltetés mellett gazdasági rendeltetés további rendeltetésként történő meghatározását kizárja. Ilyen rendelkezést más rendeltetések esetében is indokolt meghatározni, illetve a hatályos rendeltetést az alábbiakra tekintettel indokolt módosítani.

A faanyagtermelő rendeltetésű erdő, illetve a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód törvényi meghatározásából következik, hogy amely erdő esetében a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód nem került megállapításra, abban - adott esetben nyilvánvalóan csak meghatározott feltételekkel - lehet faanyagtermelést folytatni, így a faanyagtermelő rendeltetés megállapításának helye van. Erre tekintettel a gazdasági további rendeltetés meghatározását az egyedi mérlegelés kizárásával, törvény erejénél fogva csak fokozottan védett természeti területen található erdő esetén indokolt kizárni.

A 23. §-hoz

Az erdő közérdekű korlátozásainak körét és tartalmát az előzőekkel összhangban elsődlegesen az erdő rendeltetései határozzák meg. Az erdőgazdálkodás általános érvényű korlátozásai tekintetében érdemes elkülöníteni a fenntartható erdőgazdálkodással szemben támasztott alapelvárásokat, valamint a faanyagtermelő rendeltetés mellett, illetve helyett meghatározott egyéb rendeltetések esetében alkalmazandó további, speciális elvárásokat. A szabályozás átláthatósága érdekében ezeket a rendelkezéseket célszerű a fenntartható erdőgazdálkodást egységesen szabályozó törvényben, illetve abban is egy alcímben szerepeltetni.

A 24. §-hoz

Különösen a védelmi rendeltetésű, magántulajdonban álló erdők esetében indokolt a törvényben meghatározni az erdőgazdálkodás jelentősebb, a rendes gazdálkodás körét meghaladó közérdekű korlátozások körét. Az ilyen mértékű korlátozással érintett erdőkben a közérdekű szempontok zavartalan érvényesítésére egyes esetekben csak állami tulajdonba vételt követően van lehetőség.

A 25. §-hoz

Annak érdekében, hogy a folyamatos erdőborítás szakmai elfogadottsága növekedjen, és hazai termőhelyi adottságok között is legalább az előírt mértékben alkalmazásra kerüljön, a szálaló üzemmód megnevezés helyett örökerdő üzemmód megnevezést indokolt bevezetni. A nemzetközi, európai erdészeti gyakorlat a lombos erdőkben folytatott vágáskor és véghasználatok nélküli folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás megnevezésére az örökerdőt (Dauerwald -continuous cover forestry) használja. A szálaló üzemmód alatt az örökerdő speciális árnytűrő fafajok alkotta (jegenyefenyő, lucfenyő, bükk elegyes erdők) változatát értik. Fényigényesebb fafajokból álló erdőben (pl. tölgyesek) folyó gazdálkodásra szálaló üzemmód kifejezést nem használnak. Korábban az erdészeti ágazat oktatási és tudományos szinten elhatárolódott - ezen jegenyefenyő elegyes erdők rendkívül csekély hazai előfordulása miatt - a szálalás hazai alkalmazásának nagyobb mértékű bevezetésétől, melynek háttere elsősorban e fogalmi különbségben gyökerezik. A változtatás a meglévő, jelenleg már szálaló üzemmódban lévő erdőkben semmiféle negatív változást nem hoz a gyakorlatban, azonban eredménye a folyamatos erdőborítás hazai elfogadottságának, a hazai és nemzetközi szintű oktatási, kutatási területeken a magyar eljárások kialakításának, befogadottságának és megértésének a növekedése lesz. Az egyes területeken meglévő már megszokott szálalóerdő megnevezést (pl.: Szentgyörgyvölgyi Szálalóerdő) a változtatás szintén nem érinti, hiszen nem a terület megnevezése, hanem az üzemmód besorolása fog változni. Az örökerdő olyan gyűjtő fogalom, mely a szálaló üzemmódhoz képest a folyamatos erdőborítás fogalmát szélesebb körben határozza meg, és a hazai viszonyok között a folyamatos erdőborítás elterjedését szolgálja.

Annak érdekében, hogy a vágásos erdőgazdálkodáson belül határozottabban lehessen megkülönböztetni az erdei életközösségre nézve kisebb bolygatást eredményező, természetkímélőbb erdőművelési eljárásokat, illetve az erdőgazdálkodással szemben támasztott közérdekű elvárásoknak jobban megfelelő kategóriákat alakítsunk ki, indokolt az átalakító üzemmód leszűkítése és átnevezése is - átmeneti üzemmód megnevezéssel. A társadalom, de a természetvédelem számára is leginkább az erdőfelújtásiterületek nagysága és összefüggő területi kiterjedése jelent problémát. Az erdők jelenlegi korszerkezetének köszönhetően nagy területeken közel egykorú faállományok terülnek el. A vágásos üzemmódban ezek a homogén állományok többnyire újratermelődnek. Az új átmeneti üzemmód a véghasználatok nagyságát 1,5 ha-ban maximálná és véghasználati területek kialakítását nemcsak térben de időben is jobban széthúzza (small-scale), ezáltal növelné az erdők kisterületű, mozaikos szerkezeti változatosságát, azokon a területeken is, ahol az örökerdő üzemmód a megváltozott termőhelyi okok (természetes újulat hiánya), megfelelő feltártság hiánya, vagy a szabdalt, meredek terep miatt nem vezethető be. Az új üzemmód eredményeképpen az erdőgazdálkodás területileg nem nagy tömbökben, hanem kisterületen oldaná fel az erdők kori és szerkezeti homogenitását, növelné a horizontális szerkezeti változatosságot, kevésbé zavarná a tájképi megjelenést. Az új üzemmód azonban főbb eljárásaiban hasonlatos lenne az örökerdő üzemmódra való áttérést szolgáló átalakító üzemmódhoz, ezért a két üzemmódot indokolt - átmeneti üzemmód néven - egy kategóriába vonni. A jelenlegi átalakító üzemmód is lehetővé teszi a véghasználatok elvégzését, azonban ennek címén sokszor nem történik valódi előrelépés. A javaslat biztosítja az előrelépés feltételeit. Továbbá a kisterületű véghasználatokkal megbarátkozó gazdálkodók könnyebben térnek át az örökerdő üzemmódra, mint a vágásos üzemmódban nagyobb véghasználati területeket alkalmazó gazdálkodók.

Védett területeken az örökerdőre történő áttérés akadálya - különösen nehezebb terepviszonyok esetén - a megfelelő feltártság hiánya. Az örökerdő rendszeresen visszatérő beavatkozásokat, állandó bolygatást jelent, ahol az egész területen egyes fákat, illetve néhány fából álló lékeket, csoportokat lehet kitermelni. Megfelelő feltártság hiányában szakszerűen ezt nem lehet végrehajtani. Ekkor, megfelelő természetvédelmi támogatás hiányában az egyáltalán elérhető cél a véghasználati területek nagyságának 1,5 ha-ban történő maximálása. Ezért az átmeneti üzemmód nemcsak egy köztes állapotot jelenthet az egykorú vágásos erdő és a vegyeskorú örökerdő közötti átalakulási folyamatban, hanem egy végső célt is, melyen a feltártsági problémák, illetve megváltozott termőhelyi adottságok (természetes újulat hiánya) miatt nem lehet túllépni.

A 26-27. §-hoz

Az erdők védelme érdekében az erdőgazdálkodás tervszerűségének, illetve erdőrészlet szintű szabályozottságának biztosítása továbbra is fontos állami feladat. Indokolt azonban az eddigi többlépcsős szabályozási és tervezési rendszert (erdőtervrendeletek, körzeti erdőtervezés, erdőterv kiadás) a lehetséges módon egyszerűsíteni, illetve azt jogalkotási és eljárásjogi szempontból is megfelelően kialakítani.

A fenntartható erdőgazdálkodás erdőrészlet szintű keretszabályai továbbra is a körzeti erdőtervezés során kerülnének meghatározásra. A feladat átlátható, megfelelő tartalommal és határidőben történő végrehajtásának elősegítése a törvénymódosítás egyik kiemelt célja. Ehhez nagyban hozzájárulhat a fenntartható erdőgazdálkodás szabályozottságának a korábbi fejezetek szerinti növelése, illetve a körzeti erdőtervezési tevékenység megfelelő végrehajtási rendeleti szintű szabályozásának megteremtése. Ezek biztosítanak ugyanis lehetőséget arra, hogy a körzeti erdőtervek a továbbiakban gördülékenyebben, de egyúttal megalapozottabban és átláthatóbban készülhessenek el.

Az említett elvárásokkal is összefüggő további fontos szabályozási cél, hogy a körzeti erdőtervezési tevékenység, és az azt megalapozó jogalkotási és hatósági döntések kerüljenek időben is megfelelően elhatárolásra, és így az egyébként jogalkotás vagy hatósági eljárás hatáskörébe tartozó döntések - a jogalkotási, illetve eljárásjogi szabályozásban foglalt garanciák kikerülését eredményezve - bújtatott módon ne váljanak a körzeti erdőtervezési folyamat részévé.

Az elmúlt fél évtized jogalkotási tapasztalatai azt mutatják, hogy az évenkénti erdőtervrendeletekben az eredeti szabályozási céltól eltérően a fenntartható erdőgazdálkodás területspecifikus szabályai, illetve az abból levezethető erdőtervezési irányelvek helyett sokkal szélesebb körben inkább általános erdőgazdálkodási szabályok évről évre eltérő, "ügyintézőspecifikus" megfogalmazásai emelkedtek jogszabályi szintre, illetve az erdőtervrendeletek útján az egyes szakterületek a saját szabályozási hiányosságaikat próbálták megszüntetni. A túlburjánzó, áttekinthetetlen szabályozás, illetve az egyes szabályozási területek indokolatlan átfedéseinek elkerülése érdekében ezért az általános érvényű rendelkezéseket a törvényben vagy annak általános végrehajtási rendeletében, az ország egyes erdészeti tájaira vonatkozó, a körzeti erdőtervezési tevékenységre nézve is meghatározó, ténylegesen területspecifikus erdőgazdálkodási szabályokat pedig évenkénti erdőtervrendeletek helyett megfelelő területi differenciálás mellett egy átfogó végrehajtási rendeletben indokolt meghatározni.

A körzeti erdőtervezési tevékenység a lényegét tekintve két jól elkülöníthető munkafázisból áll. A konkrét tervezést megelőzően az Országos Erdőállomány Adattárban az erdőkről nyilvántartott termőhelyi és faállomány leíró és térképi adatok kerülnek helyesbítésre, pontosítása, aktualizálásra terepi helyszínelés alapján. Ezt követően erdőgazdálkodók tervidőszakra vonatkozó fakitermelési lehetőségeinek, illetve erdőnevelési, erdőfelújítási kötelezettségeinek meghatározását jelenti a hatósági eljárások során a már korábban megállapított, vagy jogszabály által előírt, az egyes erdőkben folytatható erdőgazdálkodásra nézve meghatározó kategóriákkal (pl. rendeltetések, üzemmód, természetességi állapot elvárás, vágásérettségi kor, véghasználati időszak hossza), az erdőgazdálkodás tekintetében elrendelt korlátozásokkal, az erdő természetbeni állapotával, környezetével, valamint a gazdálkodási szempontokkal összhangban.

Az erdőtervezés eljárásrendjét, a kapcsolódó egyeztetések, illetve az egyeztetésekbe bevont személyek és szervezetek körét ennek megfelelően kell meghatározni. A körzeti erdőtervezési tevékenység során elsősorban az erdőgazdálkodók és az erdő rendeltetései szerint érintett hatóságok és kezelő szervezetek, valamint az eljárásba formálisan bejelentkezett erdőtulajdonosok közreműködését indokolt biztosítani, hiszen a körzeti erdőtervezés tekintetében meghatározó javaslatokat csak ők tehetnek. Az érintett hatóságok és kezelő szervezetek a körzeti erdőtervezést megelőzően, illetve a körzeti erdőtervezési folyamat végén kapnak meghatározó szerepet.

A körzeti erdőtervezés a hatályos szabályozás szerint egy jóváhagyási eljárás, egy olyan tervezési folyamat, amelynek a terméke viszont a törvény rendelkezése értelmében meghatározó az erdőtervhatározat hatósági eljárás keretében történő kiadása során. Ez több szempontból, elsősorban eljárásjogi szempontból aggályos, hiszen egy joghatással nem bíró dokumentumot megkerülhetetlen kiindulási alapként kell kezelni az azt követő hatósági eljárások során. Ennek egyben az is a következménye, hogy az erdőtervek egyedi hatósági eljárás keretében történő kiadása során az erdőgazdálkodók részére gyakorlatilag nincs biztosítva érdemi jogorvoslati lehetőség. Megoldás az lehet, ha a körzeti erdőtervezési folyamat hatósági eljárás keretében kerül lefolytatásra, amely eljárás a körzeti erdőtervi adattartalomról szóló egyedi hatósági döntéssel zárul.

A 28-29. §-hoz

Az Országos Erdőállomány Adattár az erdők, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás kereteit meghatározó hatósági döntések erdőrészlet szintű nyilvántartását szolgálja. Ezt törvényben is szükséges rögzíteni, mert ez a hatályosnál pontosabban meghatározza az Adattár adattartalmát, illetve az abban nyilvántartott területek körét.

A hatályos szabályozás szerint az Adattárban szereplő erdő- és egyéb részlet csak erdő igénybevétel keretében vezethető ki. Nincs lehetőség tehát - még egyedi mérlegelés mellett sem - a megváltozott szabályozás következtében a törvény hatálya alól, vagy az erdők köréből kikerült területek kivezetésére. A javasolt módosítás erre megfelelő szabályozás mellett lehetőséget biztosít.

A hatályos törvény nem tartalmaz rendelkezést az Adattár és az ingatlan-nyilvántartás közötti összhang biztosítása érdekében az erdészeti hatóság feladataira vonatkozóan. Ezt a szabályozási hiányt a 38. § javasolt kiegészítése pótolja.

A törvény hatályos rendelkezése értelmében az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik. Ezzel összhangban indokolt meghatározott ügyfelek és hatóságok részére a lehető legközvetlenebb betekintési lehetőséget biztosítani az Adattár meghatározott adataihoz.

Az erdészeti és közjóléti létesítmények adatait az Adattár tartalmazza, ezek típusainak meghatározását, létrehozásukat, nyilvántartásuk tételes szabályozását rendeleti szinten szükséges szabályozni.

A 30. §-hoz

A hatályos szabályozás módosítása szükséges annak érdekében, hogy az erdőterv által lehetővé tett, és időközben vissza nem vont erdőgazdálkodási tevékenység éves bejelentéséhez kapcsolódóan korlátozására már csak nagyon indokolt esetben kerülhessen sor.

Jelentős egyszerűsítést eredményez az a javasolt módosítás, melynek értelmében egyes esetekben a bejelentést az erdőterv módosításához kapcsolódóan - vagy annak módosítása nélkül - is meg lehetne tenni.

A 31. §-hoz

Pontosítást szolgáló módosítások.

A 32. §-hoz

Elsősorban pontosítást, kiegészítést szolgáló módosítások.

A javasolt módosítások értelmében az erdők, a fásítások és szabad rendelkezésű erdők telepítésére vonatkozó általános szabályok együttesen kerülnek megfogalmazásra.

A 33-36. §-hoz

Az előírások átláthatósága érdekében az erdészeti ágazati szabályozásból egyértelműen levezethetőnek kell lennie annak, hogy a természetességi állapot fenntartása érdekében adott erdő felújítását milyen fafajokkal és elegyarányokkal, valamint milyen módon lehet, illetve kell végrehajtani.

A szabályozásnak biztosítania kell azt is, hogy a fennálló környezeti feltételek mellett az előírások reálisan végrehajthatóak legyenek, és a létrehozott új erdők fennmaradása a környezeti feltételek várható változása mellett is biztosított legyen.

A hatályos szabályozás szerint az erdőfelújítási kötelezettségre, illetve annak teljesítésére vonatkozó szabályozást nagyobbrészt a törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. Ezek közül egyes általános rendelkezéseket indokolt a törvényben szerepeltetni.

Az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó szabályozás hatékony, de ugyanakkor méltányos hatósági érvényesítése érdekében a szabályozást - egyes esetekben csak a magántulajdonú erdők vonatkozásában - indokolt az alábbiakkal kiegészíteni:

- Az erdőfelújítás sikeres megkezdésének az erdősítés szakszerű előkészítése és végrehajtása, illetve a vegetációs időszakban való szakszerű ápolása minősüljön. Az erdősítés eredményét illetően mennyiségi elvárás ekkor még ne kerüljön meghatározásra. Az első erdősítés sikertelensége sok, egymástól nehezen elhatárolható okra vezethető vissza, és a gazdálkodó ilyen esetben köteles az erdősítést részben vagy teljesen megismételni, különben a következő évben szankcióra számíthat. Legfeljebb az igazgatási feladatok csökkenését eredményezi tehát a két ellenőrzési feladat összevonása, ami viszont az erdőgazdálkodókkal szemben csak abban az esetben méltányos eljárás, ha nem vezethet a kötelezettség érvényesítése szempontjából szükségtelen szankcionáláshoz, azaz indokolatlan forráselvonáshoz.

- Az erdősítési határidőt az erdészeti hatóság az azt megalapozó körülmények tudomására jutását követően a szükséges mértékben hivatalból módosítsa.

- Új erdőgazdálkodó részére az erdősítési határidők a szükséges mértékben kérelemre - megfelelő garanciák mellett - azonnal, tehát nem csak a sikeres erdősítés végrehajtását követően legyenek módosíthatóak.

- Rendkívüli esetben, amennyiben az erdőfelújítási kötelezettség teljesítése az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból akadályozott (pl. egyes hátrányos helyzetű térségekben az erdősítések területét rendszeresen emberi gondatlanságra visszavezethető károk érik), azzal a feltétellel, hogy a területet erdősítésre alkalmas állapotban kell tartani, átmeneti időre engedélyezhető legyen az erdő fátlan állapotban tartása.

- Rendkívüli esetben, kisebb súlyú állapotromlás esetén legyen lehetőség az erdőfelújítás átmeneti befejezésére, azaz a létrehozott erdő fenntartására a terület eredeti elvárásoknak megfelelő erdőfelújítására ismételten alkalmassá válásáig, amikor is az erdőfelújítást meg kell ismételni.

- Az erdőfelújítás sikeres megkezdésének, illetve az előírt állapotban való fenntartásának elmaradása esetén a magántulajdonú erdők esetében bírságolás helyett az erdészeti hatóság a szükséges erdőgazdálkodási tevékenységek elvégzését rendelje el a mulasztó költségére. Ezzel az aktív hatósági eszközzel biztosítható ugyanis hatékonyan az erdőfelújítási kötelezettség érvényesítése, azaz az erdők megfelelő határidőben és minőségben történő felújítása.

- A törvényben rendelkezni kell arról, hogy az erdőgazdálkodó által nyújtott erdőfelújítási biztosítékot mely esetekben és milyen módon lehet az erdőfelújítás hatósági végrehajtásának finanszírozására felhasználni.

Az erdőnevelés szabályozását is összhangba szükséges hozni az erdő természetességi állapotának megőrzésére vonatkozó alapvető törvényi elvárással.

A 37-42. §-hoz

Többségében pontosítást szolgáló módosítási javaslatok.

Az erdőgazdálkodók károsítókkal szembeni fellépésére vonatkozó hatályos szabályozás kisebb módosítása indokolt annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, a védekezés mely esetben kinek a felelőssége.

Erdei haszonvételi lehetőségként megfelelő szabályozás mellett a jövőben lehetőség lenne az erdei legeltetésre. Ezzel összhangban az eddigi kategorikus tiltást tartalmazó rendelkezést módosítani szükséges.

Az intenzív erdőgazdálkodású területeken, a teljesfás fakitermelések során az erdőfelújításban felmerülhet a tápanyag-utánpótlás, így a megfelelő garanciákkal ellátott szennyvíziszap komposzttal történő talaj tápanyagértékének pótlása illetve a talaj szerkezetének javításának kérdése. Ezért az erdőfelújításkor, kísérleti jelleggel, ellenőrzött körülmények között, tapasztalatszerzés céljából engedélyezhető lehet a szántóföldi kultúrában már használatos tápanyag-utánpótlási forma.

A hatályos törvény a tűzgyújtási tilalom elrendelését ellentmondásosan, illetve a miniszter részére felesleges hatósági hatáskört telepítve szabályozza. A javaslat ezt a kérdést megfelelően rendezi.

A 43-50. §-hoz

A javasolt módosítások azt a célt szolgálják, hogy a törvényi szabályozás rugalmasan tegye lehetővé az újonnan felmerülő erdei haszonvételi lehetőségek erdőgazdálkodó rendelkezési körébe tartozó kihasználását. Ennek érdekében az erdei haszonvételeket a törvényben szövegszerűen, és nem tételes felsorolással szükséges definiálni.

A törvényben lévő - a továbbiakban tehát csak példálózó - felsorolást indokolt kiegészíteni két újonnan felmerülő erdei haszonvételi móddal, az erdő védelmi illetve közjóléti funkciójához kapcsolódó szolgáltatási tevékenységgel, valamint meghatározott feltételekkel az erdei legeltetéssel.

Az erdei legeltetést - súlyának megfelelően - külön alcímben szükséges szabályozni. Az erdőgazdálkodás korai szabályozásainak - lásd pl. Mária Terézia erdőrendtartását - egyik fő kiváltó oka a túlzott mértékű fakitermelések mellett az erdők általánosan tapasztalt túllegeltetése volt. Ennek figyelembe vételével az erdei legeltetést az újonnan felmerülő igényekkel összefüggésben csak a tapasztalatok birtokában, több lépcsőben javasolt lehetővé tenni. Első menetben ott, ahol az jelentős erdővédelmi kockázatot nem eredményez, vagy a közérdekből elvárt állapot fenntartásához az hozzájárul, így a legeltetésre szolgáló területekkel határos alacsony természetességi állapotú erdőkben és fátlan állapotban tartott erdőkben, illetve az árvízvédelmi rendeltetésű területeken. Az erdei legeltetést Natura 2000 területen a tervezet csak a természetvédelmi hatóság kontrollja mellett teszi lehetővé. A tervezet szerint ezeken a területeken sem folytatható a legeltetés továbbá az erdőfelújítás időszakában.

A 51-59. §-hoz

Erdő igénybevételi eljárást az erdőgazdálkodást szolgáló erdészeti létesítmények létesítéséhez kapcsolódóan a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen kisebb körben indokolt lefolytatni. Emellett az erdészeti létesítmények létesítése esetén az erdő igénybevételhez kapcsolódóan indokolt a jellemzően minimális mértékű csereerdősítési kötelezettségtől eltekinteni.

A magántulajdonban álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű, kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotú erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának engedélyezését a nem indokolt mérlegelési szempontok elhagyásával szükséges egyszerűsíteni.

Erdő igénybevétele meghatározott célból lehetséges. A visszaélések elkerülése végett a fennmaradó erdők környezetében az erdészeti hatóságnak indokolt intézkedési lehetőséget biztosítani az igénybevétel megvalósulását követő időszakra vonatkozóan is annak érdekében, hogy beruházásokra csak az igénybevételi engedélyben foglalt céllal összhangban kerülhessen sor.

Ugyancsak a visszaélések elkerülése érdekében indokolt az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek igénybevételére vonatkozó szabályozást a javaslat szerint cizellálni.

Többek között az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló feladatellátása érdekében indokolt előírni, hogy az erdő ingatlan-nyilvántartási megoszthatóságának új határértéke minden erdőre vonatkozóan egy hektár legyen.

Az 60-61. §-hoz

Az erdészeti termékek szállításra vonatkozó szabályozást indokolt kiterjeszteni, hiszen az erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom a hatályos törvényben szabályozottakhoz képest sokrétűbb tevékenység.

A 62-64. §-hoz

A faanyag nyomon követhetőségét szolgáló pontosítások, illetve kiegészítések.

A faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek adatszolgáltatási kötelezettsége csak azokra vonatkozik, akik a fatermékeket forgalomba hozzák és nem kizárólag erdőgazdálkodási tevékenységet végeznek. Ezen ügyfélkör részére az elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség meghatározása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 28/B. § (2) bekezdés alapján törvényi szinten indokolt.

A faanyag származás igazolása és nyomon követhetősége érdekében, valamint annak érdekében, hogy a faanyag kereskedelmi lánc szereplői a számukra előírt kellő gondosság elvén alapuló rendszerben a kockázatcsökkentési eljárásaikat megfelelő módon tudják alkalmazni szükséges ezeknek az azonosító adatoknak a közzététele.

A 995/2010/EU rendelet, illetve az erdőtörvény előírásai alapján meghatározott fát és faterméket, az uniós piacon első alkalommal forgalomba helyező piaci szereplőknek (természetes és jogi személyeknek) "kellő gondossággal" kell eljárniuk, illetve ezen az elven alapuló kockázatelemzési rendszert kell létrehozniuk és működtetniük, melynek eredményeként minimálisra kell csökkenteniük az illegálisan kitermelt fa forgalomba hozatalának kockázatát. Ezt a forgalmazott fáról, fatermékről szóló információk gyűjtésével, illetve azok felhasználásán alapuló kockázatértékelési eljárások alapján kell megtenniük, melyhez elengedhetetlenül szükséges a termékek származási helyének beazonosítása, útjának nyomon követhetősége, valamint az, hogy a faanyag kereskedelmi láncban ténylegesen résztvevő személyek, a törvényjavaslatban meghatározott adatok segítségével különösebb nehézség és adminisztrációs teher nélkül be tudják egymást azonosítani.

Tekintettel arra, hogy az EKÁER a faanyag-kereskedelmi lánc működésének ellenőrzésében illetve a faanyagszállítmányok követésében kiemelt jelentőségű, ezért hatékony és gyors információáramlást szükséges biztosítani.

A 65-66. §-hoz

A rendelkezések módosítása részben azért vált szükségessé, hogy az abban foglaltak összhangba kerüljenek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) lefoglalásra, illetve zár alá vételre vonatkozó rendelkezéseivel. Ugyanakkor a hatályos törvényben az illegális fakitermelés esetén alkalmazandó szankciók gyakorlati alkalmazása nehézségekbe ütközik, ezért a rendelkezések pontosításra szorulnak. Erre tekintettel a szankciók egyrészt átcsoportosításra kerülnek, valamint egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a hivatkozott jogkövetkezmények az Evt. fogalom-meghatározásai közt is szereplő "zárlati intézkedés" lehetséges módozatai és így a 108. § (5) bekezdése szerinti bírságtényállás is egyértelműbbé válik.

Az Evt. 90/M. § (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény való hivatkozást tartalmaz, amit az Ákr. hatálybalépésével szükséges hatályon kívül helyezni. A 90/M. § (1) bekezdése helyébe kerülő általános adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó új rendelkezés jelenleg a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól szóló 26/2016. (IV. 11.) FM rendelet 3.§ (2) bekezdése tartalmazza, azonban annak általános és részben eljárásjogi szabályozási jellegére tekintettel indokolt törvényi szinten megjeleníteni. A törvényi szintű szabályozást indokolja az is, hogy a rendelkezésben megállapított kötelezettség elmulasztása bírság kiszabásának alapjául is szolgál. A rendelkezés nem csak arra határoz meg kötelezettséget, akivel szemben eljárás indul, vagy eljárás van folyamatban van, hanem a faanyag kereskedelmi lánc minden szereplőjétől kérhet az erdészeti hatóság adatot, információgyűjtés, kockázatelemzéskészítés céljából, vagy a hatósági ellenőrzéshez kapcsolódóan.

A 67-70. §-hoz

Nagyrészt pontosítást szolgáló módosítások.

Az erdő látogatásával kapcsolatos hatósági feladatokat - azokat részben erdőgazdálkodói felelősségbe adva - lehetséges és indokolt csökkenteni.

Indokolt az erdészeti magánutakra vonatkozó szabályozást a közúti közlekedésről szóló törvény szabályozásával összehangolni, és ennek keretében egyértelművé tenni, hogy az erdészeti magánút az egyéb magánutakhoz hasonlóan a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya és általános szabályozása alá tartozik, azokra az Evt. csak néhány speciális rendelkezést tartalmaz.

Az erdészeti hatóság turistautak kijelölésére és nyilvántartására vonatkozó hatásköreit indokolt megszűntetni, mert ez nem erdészeti szakfeladat, és ennek megfelelően ilyen feladatokat az erdészeti hatóság nem is lát el.

A 71-73. §-hoz

Az erdőgazdálkodási tevékenység szakmai irányítására vonatkozó szabályozás kiegészítését és pontosítását szolgáló módosítások.

A 74. §-hoz

A törvényjavaslat az Evt-t új alcímmel egészíti ki, amely megállapítja az erdészeti gépek kezelésére vonatkozó követelményeket. Az Evt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott erdészeti gépekkel kizárólag erdészeti gépkezelői jogosítvány megléte mellett lehet munkát végezni. A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele a miniszter által kijelölt intézmény által szervezett gépkezelői vizsga letétele vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakmai végzettség megléte.

A 75. §-hoz

Egy korábban tévesen törölt rendelkezés visszaállítása, valamint pontosító módosítások.

A 76. §-hoz

A törvénymódosítás révén egy sor, korábban engedélyköteles eljárás helyébe bejelentési eljárás lép. Ezek egy része a hatóság tájékoztatását szolgálja, más esetben viszont a hatóság a bejelentett tevékenységet egy meghatározott időszak lejártáig tilthatna, korlátozhatna, vagy feltételekhez köthetne. Normatakarékosság céljából az utóbbi intézkedési lehetőséget a törvény egy helyen szabályozza, meghivatkozva azon jogszabályhelyeket, amelyek esetében a szabályozást alkalmazni kell.

A 77. §-hoz

A tervezet a körzeti erdőtervezési eljárásban érintett széles ügyfélkör részére kiadott végzések és határozatok közlését részletesen szabályozza, így erre az eljárásra a hirdetményi úton való kapcsolattartásról szóló rendelkezést nem indokolt kiterjeszteni.

A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet nyilvántartását a rendőrségi nyilvántartásokkal összhangban szükséges vezetni. Ehhez azonban szükséges a rendőrségi nyilvántartás adatainak az erdészeti hatóság részére történő átadása. Amennyiben erre nem kerül sor, az erdészeti hatósági eljárást fel kell függeszteni.

Az erdőgazdálkodási bírságolási eljárás részeként tartott helyszíni szemle esetén indokolt előírni, hogy a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek lehetőséget kell biztosítani.

A 78. §-hoz

Az Ákr. hatályba lépéséhez kapcsolódó, 2018. január 1-én hatályba lépő eljárásjogi rendelkezések.

Tekintettel arra, hogy a törvény, illetve a végrehajtási rendeletei az egyes erdőgazdálkodói beadványokra jellemzően formanyomtatványokat határoznak meg, illetve a kérelmekhez bizonylatokat, nyilatkozatokat kell csatolni - a kialakult hatósági joggyakorlattal összhangban - indokolt az Ákr-től eltérően szabályozni a következőket:

- az erdészeti hatósági eljárásokban az ügyfelekkel való kapcsolattartás kötött módon, írásban történik,

- az ügyfelek a kérelmeiket írásban terjeszthetik elő,

- a döntést szóban nem lehet közölni, illetve

- az eljárás szünetelése nem kérhető.

Az erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság körzeti erdőtervezés során keretjelleggel előre meghatározza, illetve azok végrehajtását engedélyezések, bejelentések és rendszeres ellenőrzések útján folyamatában kontrollálja. Az elvárások jogszabályi meghatározása, illetve a hatósági ellenőrzések pedig nem a végrehajtás módját, hanem a tevékenység erdőre gyakorolt hatásait helyezi előtérbe. Nem életszerű tehát, hogy az erdőgazdálkodó a tevékenysége kapcsán az említetteken felül külön hatósági ellenőrzést kezdeményezzen.

Az erdészeti hatósági eljárásokban a kérelmek összetettségére való tekintettel - az Ákr.-ben biztosított lehetőségen túl - egy alkalommal indokolt hiánypótlási lehetőséget biztosítani.

Tekintettel arra, hogy az ügyintézési határidőbe az Ket. által korábban biztosított időszakok nem számítanak bele és erre alapozva az Ákr. a teljes eljárás határidejét is 60 napban állapítja meg, így az eljárás szakszerű lefolytatása érdekében - az általános határidőtől már most is hosszabb ügyintézési határidejű eljárásoknál - az Ákr. általános szabályaitól eltérő, hosszabb határidőt indokolt megállítani.

Az erdősítések befejezése a műszaki átvételnek nevezett hatósági ellenőrzés során kerül sor. A műszaki átvételek - mivel annak keretében sok és szétszórtan elhelyezkedő erdősítés ellenőrzésére kerül sor, és az ellenőrzés elég összetett - egy több hónapra elhúzódó folyamat, amely július végén, augusztusban kezdődik, és október közepén ér véget. Az ügyfél kérelme ehhez képest akár már az év elején beérkezhet. Erre tekintettel a kérelmezett eljárás megkezdésére vonatkozóan speciális rendelkezést indokolt hozni.

Jól körülhatárolható az a néhány erdészeti hatósági eljárás, amelyek esetében az Ákr. szabályozása mellett is indokolt

- az általánoshoz képest hosszabb ügyintézési határidőt meghatározni, illetve

- rögzíteni, hogy a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

Az erdészeti hatósági által kérelemre lefolytatott eljárások - mivel egy kiemelt jelentőségű természeti elem állapotát befolyásolják - sok esetben terepi helyszínelést, vagy a benyújtott dokumentumok alapos vizsgálatát igényelik. Erre való tekintettel indokolt több eljárás esetében kimondani, hogy az Ákr. sommás eljárásra vonatkozó szabályozását ezen hatósági eljárásokban nem kell alkalmazni.

Az erdészeti hatóság kötelezései elsődlegesen általában valamely erdőgazdálkodási tevékenység szakszerű végrehajtására irányulnak. A kötelezések eredménytelensége esetén azok végrehajtásának foganatosítása így csak speciális felkészültségű személyek (kiemelt erdészeti szakirányító vállalkozások) útján lehet eredményes. Erre való tekintettel ezt a feladatot az Ákr. általános szabályozása alól - miszerint a végrehajtás foganatosítását az adóhatóság végzi - indokolt kivonni.

A 79. §-hoz

Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai adminisztrációs feladatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó eljárásokat indokolt törvényi rendelkezés útján elektronikus ügyintézés keretébe utalni.

A 80. §-hoz

A törvényt más törvények bürokráciacsökkentést célzó módosításához hasonlóan indokolt kiegészíteni a hatóságok közötti adatátadást lehetővé tevő rendelkezéssel.

A 81. §-hoz

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény értelmében a kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat, mint fizetési kötelezettséget, törvényben szükséges szabályozni.

Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó sokrétű hatósági eljárások, illetve szakmai adminisztrációs feladatok kifejezetten közérdeket szolgálnak, így indokolt az érintettek számára ezekre az eljárásokra vonatkozóan teljes díjmentességet megállapítani.

A javasolt rendelkezéssel elérhető, hogy a földhasználati nyilvántartásba vétel erdő esetében is (erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel) díjmentes legyen.

A 82. §-hoz

Az Ákr. szabályozása szerint az eljárásban szakhatóság közreműködését csak közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, illetve csak törvényben vagy kormányrendeletben lehet előírni. Ezzel összhangban a tervezet a törvényt 2018. január 1 -i hatályba lépéssel kiegészíti a vízügyi, vízvédelmi és a honvédelmi hatóság indokolt szakhatósági kijelöléseivel. Tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági eljárásokban részt vevő szakhatóságok száma kevés, valamint az egyes eljárások köre jól körülhatárolható, így a rendelkezések törvényben való szerepeltetésének nincs akadálya.

A 83. §-hoz

A tervezet egyes erdőgazdálkodási kötelezettségek hatósági érvényesítése tekintetében a mulasztókkal szemben a sokat támadott passzív bírságolás helyett aktívabb intézkedések megtételére ad lehetőséget a hatóság számára. A tervezet ennek érdekében megerősíti az erdőfelújítási biztosítéknyújtás, valamint az erdőgazdálkodási tevékenység kötelezett költségére, vagy a nyújtott erdőfelújítási biztosíték terhére történő elrendelésének intézményét. Ezzel várhatóan elkerülhetővé válik az, hogy a sok éves eredménytelen bírságolást követően az erdő felújítása rendre mégis elmaradjon, sőt egy idő után akár kivitelezhetetlenné is váljon.

Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtásának szakmai garanciáját biztosítja, ha az erdészeti hatóság ezen feladatokkal a törvény javasolt rendelkezése értelmében megbízható erdészeti vállalkozást bíz meg.

A tervezet ezen szakasza rendelkezik továbbá a felmerülő kötelezettségek kapcsán az erdőgazdálkodók és az erdőtulajdonosok közötti felelősségi viszonyokról. A hatályos szabályozáshoz képest a tervezet szűkebb körben rögzíti a tulajdonosok háttérfelelősségét, ezzel szemben megteremti az erdőgazdálkodói jogviszonyból kilépő erdőgazdálkodók későbbi anyagi kötelezhetőségének lehetőségét.

A 84-85. §-hoz

Többnyire pontosítást szolgáló, illetve a szankciórendszer indokolt kiegészítését tartalmazó módosítások.

A 86-87. §-hoz

A törvény korábbi fejezeteinek módosításához kapcsolódó felhatalmazó és átmeneti rendelkezések módosítása, kiegészítése.

A 88. §-hoz

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést szolgáló előírás. Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdés értelmében a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg. Az állami tulajdonban lévő erdőkkel kapcsolatos alapvető szabályok a fentiek értelmében sarkalatos rendelkezéseknek minősülnek.

Tekintettel arra, hogy az Evt. 8. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdései nem az Alaptörvény hatálybalépését követően léptek hatályba, így azok - az Alaptörvény hatálybalépésétől - az Alaptörvény erejénél fogva sarkalatosak, ezért ebben az esetben a sarkalatossági záradék feltüntetése - a jogbiztonság erősítése érdekében - ennek jelzésére szolgál.

Az Evt. 8. § (4) és (5) bekezdés módosítása egy korábbi - át nem vezethető - módosítás ismételt megállapítására irányul, valamint a 8. § (9)-(12) bekezdései újonnan beépülő, illetve módosuló rendelkezések. Tekintettel arra, hogy az érintett bekezdések a nemzeti vagyonra - és részben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonra - vonatkozó alapvető rendelkezéseket állapítanak meg, így sarkalatos rendelkezésként történő megállapításuk indokolt az Alaptörvény 38. cikk (1), illetve (2) bekezdése alapján.

A 89-90. §-hoz

Pontosítást szolgáló, vagy a korábbi módosításokhoz kapcsolódó szövegmódosító és hatályon kívül helyező rendelkezések.

A 91. §-hoz

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 33. § (4) bekezdésében foglaltak alapján az erdőgazdálkodók vegetációs időszakban csak rendkívüli esetben, a természetvédelmi hatóság külön engedélyével végezhetnek fakitermelési tevékenységet. A törvény ugyanakkor a vegetációs időszakot nem határozza meg, ami a jogalkalmazás során bizonytalanságot eredményez. Jelenleg ezt a bizonytalanságot az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) végrehajtási rendeletei oldják fel azzal, hogy erdőtervezési körzetenként meghatározzák a vegetációs időszakot.

Az Evt. a 2009. évi hatályba lépése óta a fakitermelés már nem csak a fák tőtől való elválasztását jelenti, hanem a teljes fakitermelési folyamatot a faanyag erdőből történő kiszállításáig bezárólag. További probléma, hogy a hideg, havas téli napok számának jelentős lecsökkenése miatt az erdőgazdálkodók a hagyományosan télen végzett fakitermelések egy részét kénytelenek az év egyéb, lehetőleg száraz időszakában végezni. Az előbbiek miatt a Tvt. rendelkezése lényegesen több esetben indokolja a természetvédelmi hatóság eljárását.

Természetvédelmi szempontok miatt az év egyes időszakaiban már nem csak a fakitermelést, hanem esetenként egyéb erdőgazdálkodási tevékenységek végzését is korlátozza, amelyhez kapcsolódóan ugyancsak felmerül az egyedi engedélyezés lehetőségét megteremteni.

A Tvt. hivatkozott rendelkezését az előbbiekre tekintettel indokolt úgy módosítani, hogy az általában az erdőgazdálkodás - erdészeti ágazati szabályozásban meghatározott - természetvédelmi célú korlátozási időszakára vonatkozzon.

A 92. §-hoz

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény néhány rendelkezése

Az erdő, mint természeti terület védelmét a természetvédelmi törvény és az annak horizontális természetvédelmi rendelkezéseivel összhangban álló erdőtörvény szabályozása megfelelőszinten és részletességgel szolgálja. Ha egy erdő fokozottabb védelemre szorul, akkor ezen törvények alapján a szükséges intézkedések meghozhatók. Ha természetvédelmi szempontból kívánatos eltérő szabályozás, akkor az a Természetvédelmi törvény felhatalmazása alapján szabályozható. A konkrét erdőgazdálkodás pedig a körzeti erdőtervezéssel irányítható. Indokolatlan tehát, hogy egy területrendezési jogszabály hasonló tartalmú szabályozást tartalmazzon, az erdővel történő gazdálkodás egyetlen momentumát (az erdőfelújítást) kiemelve.

A 93. §-hoz

Az Evt.-re vonatkozó merev hivatkozás technikai jellegű módosítása.

A 94. §-hoz

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény pontosítása az illegális fakitermelések kapcsán.

A 95. §-hoz

Az erdőgazdálkodók nyilvántartása, a körzeti erdőtervek készítése, az erdészeti hatósági nyilvántartások vezetése, illetve további erdészeti igazgatási feladatok szakszerű végrehajtása nem lehetséges ingatlan-nyilvántartási és állami alapadatnak minősülő térképi adatok eseti, illetve nagy tömegű felhasználása nélkül. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény javasolt módosításai ennek a kérdéskörnek a rendezését szolgálja.

A 96. §-hoz

A 14-19. §-okhoz adott indoklásban foglaltakkal összhangban, valamint az erdészeti és a földforgalmi szabályozások összhangjának a megteremtése érdekében indokolt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény egyes rendelkezéseinek a tervezet szerinti módosítása.

A 97. §-hoz

Az Evt. egy rendelkezésére vonatkozó merev hivatkozás technikai jellegű módosítása.

A 98. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

A tervezett törvénymódosítások jelentős része 2017. július 1-én lép hatályba.

Az Ákr. szabályozásával való összhang biztosítása céljából szükséges rendelkezések 2018. január 1-én lépnek hatályba.

A tervezett Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer használatára vonatkozó szabályozást - a szükséges fejlesztési feladatok végrehajtásához szükséges idő biztosítása céljából - indokolt későbbi időpontban - 2019. január 1-én hatályba léptetni.