32017R1431[1]

A Bizottság (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelete (2017. május 18.) az európai uniós védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1431 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. május 18.)

az európai uniós védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (5b) bekezdésére, 26. cikke (4) bekezdésére, 30. cikke (2) bekezdésére, 33. cikke (4) bekezdésére, 34. cikke (5) bekezdésére, 39. cikke (5) bekezdésére, 44. cikke (9) bekezdésére, 45. cikke (3) bekezdésére, 48. cikke (3) bekezdése második albekezdésére, 48a. cikke (1) bekezdésére, 49. cikke (8) bekezdésére, 50. cikke (5) bekezdésére, 67. cikke (3) bekezdésére, 74b. cikke (3) bekezdésére, 85. cikke (1a) bekezdése első albekezdésére, 89. cikke (4) bekezdésére, 90. cikke (3) bekezdésére, 113. cikke (6) bekezdésére, 119. cikke (10) bekezdésére, 132. cikke (2) bekezdése második albekezdésére, 147. cikke (9) bekezdésére, 148a. cikke (2) bekezdésére, 149. cikke (2) bekezdésére, 153a. cikke (6) bekezdésére, 154. cikke (8) bekezdésére, 158. cikke (4) bekezdésére, 159. cikke (10) bekezdésére és 161. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1) A 40/94/EK tanácsi rendelet (2), amelyet a 207/2009/EK rendelet kodifikált, egy olyan, kifejezetten az Unióra szabott védjegyrendszert hozott létre, amelynek keretében az Unió egész területére kiterjedő hatályú védjegyoltalom szerezhető az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott bejelentés alapján.

(2) Az (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) összehangolja a 207/2009/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkével. Az összehangolás nyomán létrejövő új jogszabályi keretekhez való igazodás érdekében bizonyos szabályokat végrehajtási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. Az új szabályoknak a 2868/95/EK bizottsági rendeletben (4) szereplő meglévő szabályok helyébe kell lépniük, és a 207/2009/EK végrehajtási rendelet végrehajtását kell szolgálniuk.

(3) Az egyértelműség, a jogbiztonság és a hatékonyság érdekében, továbbá az európai uniós védjegybejelentések benyújtásának megkönnyítése céljából alapvető fontosságú pontosan és kimerítően meghatározni az európai uniós védjegybejelentésekben feltüntetendő kötelező és opcionális tartalmi elemek körét, ugyanakkor el kell kerülni a szükségtelen adminisztratív terheket.

(4) A 207/2009/EK rendelet értelmében a védjegyet már nem kötelező grafikai eszközökkel megjeleníteni, feltéve, hogy a megjelenítés lehetővé teszi az illetékes hatóságok és a nyilvánosság számára az oltalom tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását. Ezért a jogbiztonság érdekében egyértelműen rögzíteni kell, hogy a lajstromba vétel által biztosított kizárólagos jog pontos tárgyát a megjelenítés határozza meg. A megjelenítést adott esetben az érintett védjegy típusának jelzésével kell kiegészíteni. A megjelenítést adott esetben kiegészítheti továbbá a jel leírása. Az említett jelzésnek és leírásnak összhangban kell lennie a megjelenítéssel.

(5) Továbbá annak érdekében, hogy az európai uniós védjegybejelentések benyújtási folyamata során biztosítva legyen a következetesség, valamint hogy a korábban bejegyzett jogokra vonatkozó kutatások eredményességét fokozni lehessen, célszerű meghatározni általános, valamennyi védjegy megjelenítésének esetében betartandó elveket, továbbá egyes védjegytípusok tekintetében - azok sajátos jellegének és alkotóelemeinek figyelembevételével - a megjelenítésre vonatkozó konkrét szabályokat és követelményeket.

(6) A korszerűsítés iránti igényből kifolyólag, a grafikai megjelenítés mellett - az új technológiákkal összhangban - különféle műszaki alternatívák kerülnek bevezetésre, hogy a lajstromozási eljárás jobban illeszkedjen a technikai fejlődéshez. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az európai uniós védjegyrendszer továbbra is összhangban álljon a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott jegyzőkönyvvel (5) (Madridi Jegyzőkönyv) létrehozott rendszerrel, meg kell határozni a védjegy megjelenítésének benyújtására vonatkozó műszaki előírásokat, ezen belül az elektronikus úton benyújtott védjegyek megjelenítésére vonatkozóakat. A 207/2009/EK rendelettel összhangban, valamint a rugalmasság növelése és a technológiai fejlődéshez való gyorsabb alkalmazkodás érdekében célszerű, hogy a Hivatal ügyvezető igazgatója határozhassa meg az elektronikus úton benyújtott védjegyekre vonatkozó műszaki előírásokat.

(7) Az elsőbbségi és a szenioritási igények benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt az eljárásokat egyszerűsíteni. Ezért a jövőben nem lesz szükséges hitelesített másolatot benyújtani a korábbi bejelentésről vagy lajstromozásról. Továbbá elsőbbség igénylése esetén a Hivatal számára a továbbiakban nem lesz előírva, hogy az aktában szerepeljen a korábbi védjegybejelentés másolata.

(8) Miután eltörlésre került az az előírás, hogy a védjegyeket kötelező grafikus formában megjeleníteni, bizonyos védjegytípusok elektronikus formátumban is megjeleníthetők, és ezek már nem alkalmasak hagyományos módon történő közzétételre. Annak érdekében, hogy - az átláthatóságot és a jogbiztonságot szem előtt tartva - a bejelentésekkel kapcsolatos valamennyi információ közzétételre kerüljön, egy védjegynek a Hivatal által vezetett elektronikus lajstromra mutató link útján történő elérhetővé tételét úgy kell tekinteni, hogy az a védjegy közzétételi célból történő megjelenítésének érvényes módja.

(9) Ugyanezen okokból lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy olyan védjegyokiratokat állítson ki, amelyben a védjegy megjelenítését elektronikus link helyettesíti. Továbbá a lajstromba vételt követően kiadott okiratok vonatkozásában - és az olyan kérelmeknek való megfelelés érdekében, amelyeket egy olyan időpontban nyújtottak be, amikor a lajstromozási adatok megváltozhattak -, rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy az okiratról olyan naprakész változatot lehessen kiadni, amelyben szerepelnek a lajstromban tett lényeges későbbi bejegyzések.

(10) A korábbi rendszer alkalmazása során világossá vált, hogy az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében bizonyos rendelkezéseket egyértelműsíteni kell, különösen a részleges átruházások és a részleges lemondások tekintetében.

(11) A jogbiztonság érdekében, ugyanakkor bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítva, meg kell határozni a 207/2009/EK rendelet szerint benyújtott európai uniós együttes védjegyek és európai uniós tanúsító védjegyek használatára vonatkozó szabályzatok minimális tartalmi elemeit, hogy ennek révén a piaci szereplők élhessenek az ezen új védjegytípusok biztosította oltalommal.

(12) A Hivatal előtti eljárások során a nyertes félnél felmerült képviseleti költségek tekintetében indokolt maximális mértékeket meghatározni annak biztosítására, hogy a másik fél többek között taktikai okokból ne élhessen vissza a költségek viselésére vonatkozó kötelezettséggel.

(13) A hatékonyság érdekében a Hivatal számára lehetővé tenni az elektronikus közzétételt.

(14) A Hivatal és a tagállami hatóságok között az igazgatási együttműködés keretében eredményes és hatékony információcserét kell biztosítani, kellőképpen szem előtt tartva az iratokba való betekintéssel kapcsolatos korlátozásokat.

(15) Az átalakítás iránti kérelmekre vonatkozó követelményeket úgy kell kialakítani, hogy gördülékenyen működő és hatékony kapcsolódási pontot képezzenek az európai uniós védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek között.

(16) A Hivatal előtti eljárások egyszerűsítése érdekében biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy csak az eljárás szempontjából releváns dokumentumrészek fordítását kelljen benyújtani. Ugyanezen célból indokolt úgy rendelkezni, hogy a Hivatal kizárólag kétség felmerülése esetén kérhessen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a fordítás megfelel az eredeti szövegnek.

(17) A hatékonyság érdekében indokolt, hogy a felszólalásokkal, illetve az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmekkel kapcsolatosan a Hivatal által meghozandó bizonyos határozatokat a Hivatal munkatársai egyénileg is meghozhassanak.

(18) mivel az Unió csatlakozott a Madridi Jegyzőkönyvhöz, fontos, hogy a védjegyek nemzetközi lajstromozásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó részletes követelmények teljes egészében összhangban álljanak a Jegyzőkönyv szabályaival.

(19) Az e rendeletben meghatározott részletes szabályok a 2017. október 1-jei hatállyal az (EU) 2015/2424 rendelettel módosított 207/2009/EK rendeletben szereplő rendelkezésekhez kapcsolódnak. Ezért a szóban forgó szabályok alkalmazását e későbbi időpontra kell halasztani. Ugyanakkor egyes olyan eljárásokra, amelyeket ezen időpont előtt indítottak, lezárultukig továbbra is a 2868/95/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(20) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a végrehajtási szabályokkal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a következőket meghatározó szabályokat állapít meg:

a) az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtandó európai uniós védjegybejelentésekben feltüntetendő tartalmi elemek;

b) a valamely korábbi bejelentés elsőbbségének igényléséhez és a szenioritás igényléséhez szükséges dokumentáció, valamint a kiállítási elsőbbség igényléséhez benyújtandó bizonyítékok;

c) európai uniós védjegybejelentés közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

d) a védjegybejelentés megosztására vonatkozó nyilatkozat tartalma, az ilyen nyilatkozatok Hivatal általi feldolgozásának módja, és a megosztott védjegybejelentés közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

e) a védjegyokirat tartalma és formája;

f) a védjegyoltalom megosztására irányuló nyilatkozat tartalmi elemei, és az ilyen nyilatkozatok Hivatal általi feldolgozásának módja;

g) a módosítás iránti kérelemben és a név vagy cím megváltoztatása iránti kérelemben feltüntetendő tartalmi elemek;

h) az átruházás bejegyzése iránti kérelem tartalmi elemei, az átruházás megállapításához szükséges okiratok, és a részleges átruházás iránti kérelem feldolgozásának módja;

i) a lemondásról szóló nyilatkozatban feltüntetendő tartalmi elemek, és azon okiratok, amelyek alapján megállapítható, hogy a harmadik fél a lemondáshoz hozzájárult;

j) az európai uniós együttes védjegy és az európai uniós tanúsító védjegy használatára irányadó szabályozás tartalmi elemei;

k) az eljárások szükséges és ténylegesen felmerült költségeinek felső összeghatára;

l) az Európai Uniós Védjegyértesítőben és a Hivatal Hivatalos Lapjában való közzétételre vonatkozó egyes részletek;

m) a Hivatal és a tagállami hatóságok közötti információcserére és az iratbetekintés lehetővé tételére vonatkozó részletes szabályok;

n) az átalakítás iránti kérelemben és az átalakítás iránti kérelem közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

o) a Hivatal előtti írásbeli eljárások során használandó azon igazoló iratok köre, amelyeket az Unió bármely hivatalos nyelvén be lehet nyújtani, a fordítás benyújtásának szükségessége és a fordításokra vonatkozó előírt követelmények;

p) a felszólalási osztály és a törlési osztály munkatársai által egyénileg meghozandó határozatok;

q) a védjegyek nemzetközi lajstromozása tekintetében:

i. a nemzetközi bejelentés benyújtására szolgáló formanyomtatvány;

ii. az érvénytelenítésre vonatkozó tényekről és az érvénytelenítést kimondó határozatokról a Nemzetközi Irodának küldendő értesítés, valamint az értesítés megfelelő időpontja;

iii. a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelemre vonatkozó részletes követelmények;

iv. a nemzetközi lajstromozással kapcsolatos szenioritási igényben feltüntetendő tartalmi elemek, valamint a Nemzetközi Irodának küldendő értesítésben feltüntetendő információk;

v. az oltalom hivatalból történt ideiglenes elutasításáról szóló, a Nemzetközi Irodának megküldendő értesítésben feltüntetendő tartalmi elemek;

vi. az oltalom végleges megadásáról vagy elutasításáról szóló értesítés tartalmi elemei;

vii. az érvénytelenítésről szóló értesítés tartalmi elemei;

viii. a nemzetközi lajstromozás átalakítása iránti kérelemben és az ilyen kérelem közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

ix. az átalakítás iránti kérelemben feltüntetendő tartalmi elemek.

II. CÍM

BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

2. cikk

A bejelentés tartalma

(1) Az európai uniós védjegybejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a védjegy európai uniós védjegyként történő lajstromozására irányuló kérelmet;

b) a bejelentő nevét, címét és a lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerinti államot. Természetes személyek esetében a nevet a családi név (nevek) és az utónév (utónevek) feltüntetésével kell megadni. Jogi személyek és a 207/2009/EK rendelet 3. cikke szerinti szervezetek esetében a név a hivatalos elnevezésükből és jogi formájukból áll, amelyek a szokásos módon rövidíthetők. A vállalkozás nemzeti azonosító száma is megadható, amennyiben van ilyen. A Hivatal kérheti a bejelentőtől, hogy az ügyvezető igazgató által meghatározottak szerint adjon meg telefonszámot vagy az elektronikus kommunikációra szolgáló más elérhetőséget. Főszabályként minden egyes bejelentőnél csak egy címet kell feltüntetni. Ha több cím is meg van adva, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni, kivéve, ha a bejelentő a címek egyikét kézbesítési címként jelöli meg. Amennyiben a Hivatal már kiadott azonosító számot, elegendő, ha a bejelentő azt és a nevét tünteti fel;

c) azon áruk vagy szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a védjegy lajstromozását kérik, a 207/2009/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Ez a jegyzék részben vagy egészben kiválasztható a Hivatal által rendelkezésre bocsájtott, előzetesen elfogadott tételeket tartalmazó adatbázisból;

d) a védjegy e rendelet 3. cikke szerinti megjelenítését;

e) amennyiben a bejelentő képviselőt bízott meg, a képviselő nevét és üzleti címét vagy azonosító számát a b) pontnak megfelelően; ha a képviselőnek egynél több üzleti címe van, illetve kettő vagy több olyan képviselő esetén, akiknek más-más üzleti címe van, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni kézbesítési címként, kivéve, ha a bejelentésben feltüntették, hogy melyik cím szolgál kézbesítési címként;

f) amennyiben a 207/2009/EK rendelet 30. cikke alapján egy korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel a korábbi bejelentés benyújtásának napja, valamint az az ország, ahol, illetve amelyre nézve azt benyújtották;

g) amennyiben a 207/2009/EK rendelet 33. cikke alapján kiállítási elsőbbséget igényelnek, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel a kiállítás neve, valamint az áruk vagy szolgáltatások első bemutatásának időpontja;

h) amennyiben a bejelentés benyújtásával egyidejűleg a 207/2009/EK rendelet 34. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok valamelyikében lajstromozott egy vagy több korábbi védjegy - ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyeket is - szenioritását igénylik, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel(nek) az(ok) a tagállam(ok), amely(ek)ben vagy amely(ek)re kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, az az időpont, amelytől kezdődően a lajstromozás hatályba lépett, a lajstromszám, valamint azon áruk vagy szolgáltatások, amelyek vonatkozásában a védjegyet lajstromozták. Ilyen nyilatkozat a 207/2009/EK rendelet 34. cikkének (1a) bekezdésében említett időszakon belül is tehető;

i) adott esetben arról szóló nyilatkozatot, hogy a bejelentés a 207/2009/EK rendelet 66. cikke szerinti európai uniós együttes védjegy vagy a 207/2009/EK rendelet 74a. cikke szerinti európai uniós tanúsító védjegy lajstromozására irányul;

j) annak a nyelvnek a megjelölését, amelyen a bejelentést benyújtották, valamint a 207/2009/EK rendelet 119. cikkének (3) bekezdése szerinti második nyelv megjelölését;

k) a bejelentő vagy képviselője aláírását, az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 63. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

l) adott esetben a 207/2009/EK rendelet 38. cikkének (1) vagy (2) bekezdésében említett kutatási jelentés iránti kérelmet.

(2) A bejelentés részét képezheti egy arra vonatkozó állítás, hogy a 207/2009/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján a megjelölés a használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet, valamint annak feltüntetése, hogy a szóban forgó állítás elsődleges vagy másodlagos állításnak minősül-e. Ilyen állítást tartalmazó nyilatkozat a 207/2009/EK rendelet 37. cikke (3) bekezdésének második mondatában említett időszakon belül is tehető.

(3) Európai uniós együttes védjegyre vagy európai uniós tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentésnek részét képezhetik az adott védjegy használatára vonatkozó szabályzatok. Amennyiben a bejelentésnek nem képezik részét ilyen szabályzatok, azokat a 207/2009/EK rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében és 74b. cikkének (1) bekezdésében említett időszakon belül kell benyújtani.

(4) Több bejelentő esetén a bejelentésben valamelyik bejelentőt vagy képviselőt meg lehet jelölni közös képviselőként.

3. cikk

A védjegy megjelenítése

(1) A védjegyet általánosan rendelkezésre álló technológia felhasználásával kell valamilyen megfelelő formában megjeleníteni, oly módon, hogy az lehetővé tegye a védjegynek a lajstromban való egyértelmű, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és objektív módon történő megjelenítését annak érdekében, hogy a védjegyjogosult számára biztosított oltalom tárgyát az illetékes hatóságok és a nagyközönség egyértelműen és pontosan meg tudják határozni.

(2) A védjegy megjelenítése határozza meg a lajstromba vétel tárgyát. Amennyiben a megjelenítést a (3) bekezdés d) és e) pontjának, f) pontja ii. alpontjának, h) pontjának vagy a (4) bekezdésnek megfelelően leírás kíséri, annak összhangban kell állnia a megjelenítéssel, és nem bővítheti annak hatókörét.

(3) Amennyiben a bejelentés az a)-j) pontban felsorolt védjegytípusok valamelyikére vonatkozik, erre külön utalást kell tartalmaznia. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül a védjegy típusának és megjelenítésének összhangban kell állnia egymással a következők szerint:

a) a kizárólag szavakból vagy betűkből, számokból, egyéb szokásos tipográfiai elemekből, illetve ezek kombinációjából álló védjegyek (szóvédjegyek) esetében a védjegyet úgy kell megjeleníteni, hogy a jelet szokványos írásmóddal és formázással, grafikai elemek vagy színek nélkül kell ábrázolni;

b) az olyan védjegyek esetében, amelyek nem szokványos betűtípussal vagy formázással készültek, vagy valamilyen grafikai elemet vagy színt tartalmaznak (ábrás védjegy), ideértve a kizárólag figuratív elemekből álló védjegyeket, valamint a szó- és figuratív elemeket egyaránt tartalmazó védjegyeket is, a védjegyet úgy kell megjeleníteni, hogy a jelet valamennyi elemet és - adott esetben - színt feltüntetve kell ábrázolni;

c) az olyan védjegyek esetében, amelyek részben vagy egészben térbeli ábrázolású alakzatok, mint például a tárolók, a csomagolások, maguk a termékek vagy azok megjelenése (térbeli védjegy), a védjegyet a térbeli alakzat grafikus ábrája, például számítógéppel generált kép, vagy fénykép formájában kell benyújtani. A grafikus ábra vagy a fénykép több különböző nézetből ábrázolhatja a védjegyet. Amennyiben a megjelenítést nem elektronikus formában nyújtják be, legfeljebb hat különböző nézetet tartalmazhat;

d) ha a védjegy terméken való elhelyezésének vagy termékre való erősítésének konkrét módja jelenti magát a védjegyet (pozícióvédjegy), a védjegyet olyan ábrázolás benyújtásával kell megjeleníteni, amely megfelelően megadja a védjegy elhelyezkedését és az adott termékhez képesti méretét vagy arányát. Azokat az elemeket, amelyek nem képezik a lajstromozás tárgyát, jól látható módon, lehetőleg szaggatott vagy pontozott vonallal el kell választani a többi résztől. A megjelenítéshez leírás mellékelhető, amely részletekkel szolgál arról, hogy a védjegyet hogyan erősítik a termékre;

e) az olyan védjegyek esetében, amelyeket kizárólag bizonyos elemek ismétlődése alkot (mintavédjegy), a védjegyet olyan ábrázolás benyújtásával kell megjeleníteni, amely mutatja az ismétlődési mintát. A megjelenítéshez leírás mellékelhető, amely részletekkel szolgál arról, hogy az elemek hogyan ismétlődnek;

f) a színvédjegyek esetében:

i. ha a védjegyet kizárólag egy adott szín képezi, körvonalak nélkül, a védjegyet e szín ábrázolásának benyújtásával kell megjeleníteni, egy általánosan elismert színkódra való hivatkozással megjelölve az adott színt;

ii. ha a védjegyet kizárólag egy adott színkombináció képezi, körvonalak nélkül, a védjegyet a színkombináció egységes és meghatározott, szisztematikus elrendezését bemutató módon kell megjeleníteni, egy általánosan elismert színkódra való hivatkozással megjelölve az alkalmazott színeket. Mellékelhető továbbá egy leírás a színek szisztematikus elrendezéséről;

g) a kizárólag egy adott hangot vagy hangkombinációt tartalmazó védjegy (hangvédjegy) esetében a védjegyet a hangot tartalmazó audiofájl benyújtásával, vagy a hang kotta formájában történő pontos ábrázolásának benyújtásával kell megjeleníteni;

h) ha a védjegyet részben vagy egészben az alkotóelemeinek mozgása vagy helyváltoztatása alkotja (mozgásvédjegy), a védjegyet videofájl vagy egy, az adott mozgást vagy helyváltoztatást bemutató állóképekből álló sorozat benyújtásával kell megjeleníteni. Állóképek bemutatása esetén azokat meg lehet számozni, illetve a sorozathoz fűzött magyarázatokkal lehet kiegészíteni;

i) a részben vagy egészben kép és hang kombinációja által alkotott védjegy (multimédia-védjegy) esetében a védjegyet egy olyan audiovizuális fájl benyújtásával kell megjeleníteni, amely bemutatja az adott kép- és hangkombinációt;

j) a hologram jellegű elemekből álló védjegy (hologramvédjegy) esetében a védjegyet videofájl vagy olyan grafikus vagy fényképes megjelenítések benyújtásával kell megjeleníteni, amelyek kellő számú nézetet tartalmaznak ahhoz, hogy a holografikus hatás egésze azonosítható legyen.

(4) Amennyiben a védjegy a (3) bekezdésben felsorolt típusok egyikébe sem tartozik, a megjelenítésnek meg kell felelnie az (1) bekezdésben meghatározott előírásoknak, és leírás csatolható hozzá.

(5) Az elektronikus formában benyújtott védjegy-megjelenítések esetében a Hivatal ügyvezető igazgatója határozza meg az elektronikus fájl formátumát és méretét, valamint minden egyéb lényeges műszaki előírást.

(6) Ha a megjelenítést nem elektronikus formában nyújtják be, magát a védjegyet a bejelentés szöveges részét tartalmazó laptól különálló egyetlen lapon kell ábrázolni. A védjegy ábrázolását tartalmazó egyetlen lapon szerepelnie kell az összes releváns nézetnek vagy képnek, és a lap nem haladhatja meg az A/4-es méretet (29,7 cm × 21 cm). Körben legalább 2,5 cm-es szegélyt kell hagyni.

(7) Ha a védjegy elhelyezkedésének iránya nem nyilvánvaló, azt a "felső rész" szavak szerepeltetésével kell jelezni minden egyes ábrán.

(8) Az ábrázolásnak olyan minőségűnek kell lennie, hogy:

a) azt legalább 8 cm széles és 8 cm magas méretre lehessen kicsinyíteni; vagy

b) azt legfeljebb 8 cm széles és 8 cm magas méretre lehessen nagyítani.

(9) Mintadarab benyújtása nem minősül a védjegy megfelelő megjelenítésének.

4. cikk

Elsőbbség igénylése

(1) Ha a 207/2009/EK rendelet 30. cikkének megfelelően a bejelentéssel egyidejűleg egy vagy több korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, a bejelentőnek a bejelentési naptól számított három hónapon belül fel kell tüntetnie a korábbi bejelentés ügyszámát és be kell nyújtania annak másolatát. A másolaton szerepelnie kell a korábbi bejelentés bejelentési napjának.

(2) Ha azt a korábbi bejelentést, amelyre vonatkozóan elsőbbséget igényelnek, nem a Hivatal nyelveinek egyikén nyújtották be, a bejelentőnek - amennyiben a Hivatal erre felszólítja - a Hivatal által megjelölt határidőn belül be kell nyújtania a korábbi bejelentésnek a bejelentés első vagy második nyelvén készült fordítását.

(3) Ha az elsőbbség igénylése egy vagy több korábbi lajstromozásra vonatkozik, az (1) és a (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

5. cikk

Kiállítási elsőbbség

Ha a 207/2009/EK rendelet 33. cikkének (1) bekezdése alapján a bejelentéssel egyidejűleg kiállítási elsőbbséget igényelnek, a bejelentőnek a bejelentési naptól számított három hónapon belül igazolást kell benyújtania, amelyet a kiállítás alatt az a hatóság adott ki, amely a kiállításon az ipari tulajdon oltalmáért felelt. Az igazolás azt tanúsítja, hogy a védjegyet a bejelentés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában használták. Az igazoláson fel kell továbbá tüntetni a kiállítás megnyitásának napját és - ha a termék vagy szolgáltatás első bemutatása nem esik egybe a kiállítás megnyitásának napjával - az első bemutatás napját. Az igazoláshoz mellékelni kell a védjegy tényleges használatának a hatóság által megfelelően tanúsított leírását.

6. cikk

Nemzeti védjegy szenioritásának igénylése az európai uniós védjegyként történő lajstromozás előtt

Amennyiben egy, a 207/2009/EK rendelet 34. cikkének (1) bekezdése szerinti, korábban már lajstromozott védjegy szenioritását igénylik a 207/2009/EK rendelet 34. cikkének (1a) bekezdése szerint, akkor a bejelentőnek a szenioritási igény Hivatal általi kézhezvételétől számított három hónapon belül be kell nyújtania a szóban forgó lajstromozásról szóló irat egy másolati példányát a Hivatalhoz.

7. cikk

A bejelentés közzétételének tartalma

A bejelentés közzététele a következőket tartalmazza:

a) a bejelentő neve és címe;

b) adott esetben a bejelentő által meghatalmazott, a 207/2009/EK rendelet 92. cikke (3) bekezdésének első mondatában említett képviselőtől eltérő képviselő neve és üzleti címe. Ha egyazon üzleti cím alatt több képviselő is fel van tüntetve, csak az első helyen megnevezett képviselő nevét és székhelyének címét kell közzétenni, és a nevet az "és mások" szavakkal kell kiegészíteni. Kettő vagy több olyan képviselő esetén, akiknek más-más üzleti címe van, csak az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott kézbesítési címet kell közzétenni. Ha az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 74. cikkének (8) bekezdése alapján képviselők társulását bízzák meg, csak a társulás nevét és üzleti címét kell közzétenni;

c) a védjegy megjelenítése, adott esetben a 3. cikkben említett elemekkel és leírásokkal együtt. Amennyiben a megjelenítés elektronikus fájlformátumban történt, a megjelenítést e fájlra mutató linkkel kell elérhetővé tenni;

d) az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke a Nizzai Osztályozásban szereplő osztályok szerinti csoportosításban, az egyes csoportok előtt jelezve a nizzai osztályozás szerinti azon osztályjelzetet, amelybe az adott áru- vagy szolgáltatáscsoport tartozik, és az egyes csoportokat az említett osztályozás sorrendjében feltüntetve;

e) a bejelentés napja és az ügyszám;

f) adott esetben a bejelentő által a 207/2009/EK rendelet 30. cikkével összhangban benyújtott elsőbbségi igény adatai;

g) adott esetben a bejelentő által a 207/2009/EK rendelet 33. cikkével összhangban benyújtott kiállítási elsőbbségi igény adatai;

h) adott esetben a bejelentő által a 207/2009/EK rendelet 34. cikkével összhangban benyújtott szenioritási igény adatai;

i) adott esetben a 207/2009/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti nyilatkozat arról, hogy a védjegy azon áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyekre vonatkozóan a lajstromozását kérik, a használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet;

j) adott esetben nyilatkozat arról, hogy a bejelentés európai uniós együttes védjegy vagy európai uniós tanúsító védjegy lajstromozására irányul;

k) azon nyelv feltüntetése, amelyen a bejelentést benyújtották, valamint azon második nyelvé, amelyet a bejelentő a 207/2009/EK rendelet 119. cikke (3) bekezdése alapján megjelölt;

l) adott esetben nyilatkozat arról, hogy a bejelentés a 207/2009/EK rendelet 161. cikkének (2) bekezdése szerint az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakításából származik, a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikke (4) bekezdésének megfelelő nemzetközi lajstromozás napjával vagy azzal a nappal együtt, amelyen a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak az Unióra történő utólagos kiterjesztését a Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromba bejegyezték, és adott esetben a nemzetközi lajstromozás elsőbbségének napjával együtt.

8. cikk

A bejelentés megosztása

(1) A 207/2009/EK rendelet 44. cikke szerinti megosztásról szóló nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a bejelentés ügyszáma;

b) a bejelentő neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c) a megosztási bejelentés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztási kérelemről van szó, az egyes megosztási kérelmekhez tartozó áruk vagy szolgáltatások felsorolása;

d) az eredeti bejelentésben maradó áruk vagy szolgáltatások felsorolása.

(2) A Hivatal valamennyi megosztási bejelentés számára külön aktát nyit, amely az eredeti bejelentés ügyiratainak teljes másolatát tartalmazza, ideértve a megosztási nyilatkozatot és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal valamennyi megosztási bejelentésnek új bejelentésszámot ad.

(3) Valamennyi megosztási bejelentés közzétételének tartalmaznia kell a 7. cikkben meghatározott adatokat és elemeket.

III. CÍM

LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS

9. cikk

Védjegyokirat

A 207/2009/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdése alapján kiállított védjegyokiratnak tartalmaznia kell a lajstromba bejegyzett, a 207/2009/EK rendelet 87. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tételeket és egy arról szóló nyilatkozatot, hogy e tételek a lajstromban szerepelnek. Amennyiben a védjegy elektronikus fájlformátumban került megjelenítésre, a vonatkozó tételt e fájlra mutató linkkel kell elérhetővé tenni. Az okiratot adott esetben ki kell egészíteni egy, a 207/2009/EK rendelet 87. cikke (3) bekezdésének megfelelően a lajstromba bejegyzendő összes tételt tartalmazó kivonattal és egy arról szóló nyilatkozattal, hogy e tételek a lajstromban szerepelnek.

10. cikk

A védjegyoltalom módosítására irányuló kérelem tartalma

A védjegynek a 207/2009/EK rendelet 48. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az európai uniós védjegy lajstromszámát;

b) az európai uniós védjegy jogosultjának nevét és címét e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c) az európai uniós védjegy megjelenítésében módosítandó elemet és az említett elemet annak módosított formájában, a 207/2009/EK rendelet 48. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

d) a módosított európai uniós védjegy megjelenítését e rendelet 3. cikkével összhangban.

11. cikk

A védjegyoltalom megosztásáról szóló nyilatkozat

(1) A 207/2009/EK rendelet 49. cikkének (1) bekezdése szerinti, védjegyoltalom megosztásról szóló nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b) az európai uniós védjegy jogosultjának neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c) a megosztott védjegyoltalom tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztott védjegyoltalmat kérelmeznek, az egyes megosztott védjegyoltalmakhoz tartozó áruk vagy szolgáltatások felsorolása;

d) az eredeti védjegyoltalomban maradó áruk vagy szolgáltatások felsorolása.

(2) A Hivatal a megosztott védjegyoltalom számára külön aktát nyit, amelynek tartalmaznia kell az eredeti védjegyoltalom ügyiratának teljes anyagát, ideértve a megosztási nyilatkozatot és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal a megosztott védjegyoltalomnak új lajstromszámot ad.

12. cikk

Európai uniós védjegy jogosultja vagy európai uniós védjegy bejelentője nevének vagy címének megváltoztatására irányuló kérelem

A 207/2009/EK rendelet 48a. cikkének (1) bekezdése szerinti, a lajstromozott európai uniós védjegy jogosultja nevének vagy címének megváltoztatására irányuló kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b) az európai uniós védjegy jogosultjának a lajstromba bejegyzett neve és címe, kivéve, ha a Hivatal már kiadott azonosító számot: ilyen esetben elegendő, ha a bejelentő e számot és a védjegyjogosult nevét tünteti fel;

c) az európai uniós védjegy jogosultjának új neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően.

Az európai uniós védjegy bejelentője nevének vagy címének megváltoztatására irányuló kérelmekre az első albekezdés b) és c) pontja értelemszerűen alkalmazandó. Az ilyen kérelemnek a bejelentésszámot is tartalmaznia kell.

IV. CÍM

ÁTRUHÁZÁS

13. cikk

Átruházás bejegyzése iránti kérelem

(1) A 207/2009/EK rendelet 17. cikkének (5a) bekezdése szerinti, átruházás bejegyzése iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b) az új védjegyjogosult adatai e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint;

c) ha az átruházás nem vonatkozik az árujegyzékben szereplő összes árura vagy szolgáltatásra, azoknak az árujegyzékben szereplő áruknak vagy szolgáltatásoknak az adatai, amelyekre az átruházás vonatkozik;

d) a szabályszerű átruházási okirat, a 207/2009/EK rendelet 17. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően;

e) adott esetben az új jogosult képviselőjének neve és üzleti címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően.

(2) Az európai uniós védjegybejelentés átruházásának bejegyzése iránti kérelmekre az (1) bekezdés b)-e) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a következők bármelyike megfelelő bizonyítékul szolgál az átruházásról:

a) a bejegyzett védjegyjogosult vagy képviselője, és a jogutód vagy annak képviselője által aláírt átruházás bejegyzése iránti kérelem;

b) amennyiben a kérelmet a bejegyzett jogosult vagy annak képviselője nyújtja be, a jogutód vagy annak képviselője által aláírt olyan nyilatkozat, amely szerint a jogutód vagy annak képviselője hozzájárul az átruházás bejegyzéséhez;

c) amennyiben az átruházás bejegyzése iránti kérelmet a jogutód nyújtja be, a bejegyzett jogosult vagy képviselője által aláírt olyan nyilatkozat, amely szerint a bejegyzett jogosult hozzájárul a jogutód bejegyzéséhez;

d) az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 65. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, megfelelően kitöltött átruházási formanyomtatvány vagy okirat, a bejegyzett védjegyjogosult vagy képviselője és a jogutód vagy annak képviselője aláírásával ellátva.

14. cikk

A részleges átruházás bejegyzése iránti kérelem feldolgozása

(1) Ha az átruházás bejegyzése iránti kérelem a lajstromozott védjegy alá tartozó áruknak vagy szolgáltatásoknak csak egy részére vonatkozik, a bejelentőnek oly módon kell szétosztania az eredeti védjegyoltalomban szereplő árukat vagy szolgáltatásokat az eredeti védjegyoltalom és a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelem között, hogy az eredeti védjegyoltalomban és a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelemben szereplő áruk vagy szolgáltatások között ne legyen átfedés.

(2) A Hivatal az új védjegyoltalom számára külön aktát nyit, amely tartalmazza az eredeti védjegyoltalom ügyiratának teljes anyagát, ideértve a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelmet és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal az új védjegyoltalomnak új lajstromszámot ad.

(3) Az európai uniós védjegybejelentés átruházásának bejegyzése iránti kérelmekre az (1) és a (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó. A Hivatal az új európai uniós védjegybejelentésnek új bejelentésszámot ad.

V. CÍM

LEMONDÁS

15. cikk

Lemondás

(1) A 207/2009/EK rendelet 50. cikkének (2) bekezdése szerinti lemondásról szóló nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b) a védjegyjogosult neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c) ha az oltalomról csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy része tekintetében mondanak le, azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek tekintetében a védjegy továbbra is lajstromozva marad.

(2) Ha a védjegylajstrom az adott európai uniós védjegy vonatkozásában valamely harmadik fél jogára vonatkozó bejegyzést is tartalmaz, akkor e harmadik fél lemondáshoz való hozzájárulásának elegendő bizonyítéka a fél vagy képviselője által aláírt, a lemondáshoz való hozzájárulásról szóló nyilatkozat.

VI. CÍM

EURÓPAI UNIÓS EGYÜTTES VÉDJEGY ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY

16. cikk

Az európai uniós együttes védjegyek használatára vonatkozó szabályzatok tartalma

A 207/2009/EK rendelet 67. cikkének (1) bekezdése szerinti, az európai uniós együttes védjegyek használatára vonatkozó szabályzatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) a kérelmező neve;

b) a szervezet célja, illetve az cél, amelyre tekintettel a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezetet létrehozták;

c) a szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet képviseletére felhatalmazott szervek;

d) szervezet esetében a tagság feltételei;

e) az európai uniós együttes védjegy megjelenítése;

f) az európai uniós együttes védjegy használatára jogosult személyek;

g) adott esetben az európai uniós együttes védjegy használatának feltételei, ideértve a szankciókat is;

h) az európai uniós együttes védjegy alá tartozó áruk vagy szolgáltatások, ezen belül adott esetben a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j), k) vagy l) pontja szerinti korlátozások;

i) adott esetben a 207/2009/EK rendelet 67. cikke (2) bekezdésének második mondatában említett lehetőség biztosítása.

17. cikk

Az európai uniós tanúsító védjegyek használatára vonatkozó szabályzatok tartalma

A 207/2009/EK rendelet 74b. cikke szerinti, az európai uniós tanúsító védjegyek használatára vonatkozó szabályzatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) a kérelmező neve;

b) arról szóló nyilatkozat, hogy a bejelentő megfelel a 207/2009/EK rendelet 74a. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c) az európai uniós tanúsító védjegy megjelenítése;

d) az európai uniós tanúsító védjegy alá tartozó áruk vagy szolgáltatások;

e) az európai uniós tanúsító védjegy keretében tanúsítandó áruk vagy szolgáltatások jellemzői, így például az áruk anyaga, előállítási módja, illetve a szolgáltatások nyújtása, minőség vagy pontosság;

f) az európai uniós tanúsító védjegy használatának feltételei, ideértve a szankciókat is;

g) az európai uniós tanúsító védjegy használatára jogosult személyek;

h) annak meghatározása, hogy a tanúsító szerv hogyan fogja ellenőrizni az említett jellemzőket, és hogyan fogja felügyelni az európai uniós tanúsító védjegy használatát.

VII. CÍM

KÖLTSÉGEK

18. cikk

A költségek felső összeghatára

(1) A 207/2009/EK rendelet 85. cikke (1a) bekezdésének első albekezdésében említett költségeket a vesztes fél viseli, és e költségek felső határai a következők:

a) ha a nyertes felet nem képviselő képviseli, e fél utazási és napidíjköltsége egy személy részére a lakóhely vagy székhely és a szóbeli eljárás helye közötti oda- és visszaút tekintetében, az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikkének megfelelően, az alábbiak szerint:

i. az első osztályú vasúti menetdíj a szokásos pótdíjakkal együtt, ha a vasúton megtett teljes távolság legfeljebb 800 km, vagy a turistaosztályú repülőjegy ára, ha a teljes vasúti távolság meghaladja a 800 km-t, vagy az útvonal tenger fölött halad;

ii. napidíj az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet) (7) VII. mellékletének 13. cikkében meghatározottak szerint;

b) a képviselők utazási költségei a 207/2009/EK rendelet 93. cikkének (1) bekezdése szerint, az e bekezdés a) pontjának i. alpontjában meghatározott határig;

c) a nyertes félnél a 207/2009/EK rendelet 93. cikkének (1) bekezdése értelmében felmerült képviseleti költségek az alábbiak szerint:

i. felszólalási eljárásban: 300 EUR;

ii. európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve a védjegy törlésére irányuló eljárásban: 450 EUR;

iii. fellebbezési eljárásban: 550 EUR;

iv. ha olyan szóbeli eljárásra került sor, amelyre a feleket az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke szerint idézték meg, az i., ii., vagy iii. pontban szereplő összeg, és további 400 EUR.

(2) Ha az európai uniós védjegyet többen jelentik be, vagy a lajstromozott védjegynek több jogosultja van, vagy amennyiben több fél nyújt be felszólalást, illetve kérelmezi a megszűnés megállapítását vagy a védjegy törlését, és ezek együttesen nyújtották be a felszólalást, illetve a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet, a vesztes félnek az (1) bekezdés a) pontjában említett költségeket csak egy ilyen személyre vonatkozóan kell viselnie.

(3) Ha a nyertes felet a 207/2009/EK rendelet 93. cikkének (1) bekezdése értelmében több képviselő képviseli, a vesztes félnek az e cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett költségeket csak egy képviselőre vonatkozóan kell viselnie.

(4) A vesztes fél nem kötelezhető arra, hogy a nyertes félnek a Hivatal előtti eljárás során felmerülő, az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említettektől eltérő költségeket, kiadásokat és díjakat megtérítsen.

VIII. CÍM

IDŐSZAKI KIADVÁNYOK

19. cikk

Időszaki kiadványok

(1) Ha a 207/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet vagy e rendelet értelmében bizonyos információk az Európai Uniós Védjegyértesítőben közzétételre kerülnek, közzétételük napjának a közzétételnek a Védjegyértesítőn feltüntetett napját kell tekinteni.

(2) Ha a védjegy lajstromozására vonatkozó adatok a közzétett bejelentéshez képest nem változtak, a már közzétett bejelentés adataira való hivatkozás tekintendő a szóban forgó adatok közzétételének.

(3) A Hivatal elektronikus formában közzéteheti a Hivatal Hivatalos Lapjának számait.

IX. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

20. cikk

A Hivatal és a tagállami hatóságok közötti információcsere

(1) A 207/2009/EK rendelet 123c. cikkének sérelme nélkül, a Hivatal és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai - ideértve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalt is - kérésre kölcsönösen tájékoztatják egymást az európai uniós, illetve nemzeti védjegybejelentések benyújtásával, valamint az e bejelentésekre és az e bejelentések alapján lajstromozott védjegyekre vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos lényeges adatokról.

(2) A 207/2009/EK rendelet alkalmazásában a Hivatal és a tagállamok bíróságai vagy hatóságai vagy közvetlenül, vagy a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalain keresztül folytatnak információcserét egymással.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett információcserével kapcsolatos költségeket az a hatóság viseli, amely az információt nyújtja. Az ilyen információnyújtás díjtalan.

21. cikk

Iratbetekintés

(1) A tagállamok bíróságai vagy hatóságai betekinthetnek az európai uniós védjegybejelentésekkel vagy a védjegylajstromba bejegyzett európai uniós védjegyekkel kapcsolatos iratokba: ez az eredeti példányokba, azok másolataiba, illetve, ha az iratokat más hordozókon tárolják, a műszaki hordozókba való betekintés útján történik.

(2) A Hivatal az európai uniós védjegybejelentésekkel vagy a bejegyzett európai uniós védjegyekkel kapcsolatos iratoknak vagy azok másolatainak a tagállamok bíróságai vagy ügyészségei részére történő átadásakor közli a szóban forgó iratokba való betekintéssel kapcsolatos, a 207/2009/EK rendelet 88. cikke alapján alkalmazandó korlátozásokat.

(3) A tagállamok bíróságai és ügyészségei az előttük folyó eljárások során a Hivatal részéről nekik átadott okiratokba vagy azok másolataiba harmadik felek számára is engedélyezhetik a betekintést. A betekintés során a 207/2009/EK rendelet 88. cikkét kell alkalmazni.

X. CÍM

ÁTALAKÍTÁS

22. cikk

Az átalakítás iránti kérelem tartalma

Egy európai uniós védjegybejelentésnek vagy európai uniós védjegynek a 207/2009/EK rendelet 112. cikke alapján nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az átalakítás kérelmezőjének neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

b) az európai uniós védjegybejelentés ügyszáma, illetve az európai uniós védjegy lajstromszáma;

c) az átalakítás indokának megjelölése a 207/2009/EK rendelet 112. cikke (1) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően;

d) annak a tagállamnak vagy azoknak a tagállamoknak a megjelölése, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

e) ha a kérelem nem vonatkozik az összes olyan árura vagy szolgáltatásra, amelyre vonatkozóan a bejelentést benyújtották, vagy amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták, azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a megjelölése, amelyekre nézve az átalakítást kérik, illetve, ha az átalakítást több tagállamra kiterjedően kérik, és az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke nem azonos az egyes tagállamok tekintetében, az érintett áruk és szolgáltatások megjelölése az egyes tagállamok vonatkozásában;

f) ha az átalakítást a 207/2009/EK rendelet 112. cikke (6) bekezdésnek megfelelően azért kérik, mert az európai uniós védjegyoltalom egy európai uniós védjegybíróság határozata alapján megszűnt, azon időpont megjelölése, amikor a szóban forgó határozat jogerőre emelkedett, továbbá a határozat egy másolata, amely benyújtható azon a nyelven, amelyen a határozatot meghozták.

23. cikk

Az átalakítás iránti kérelem közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek

Az átalakítás iránti kérelem 207/2009/EK rendelet 113. cikke (2) bekezdése szerinti közzétételének a következőket kell tartalmaznia:

a) azon európai uniós védjegy bejelentésének ügyszáma vagy lajstromszáma, amelynek tekintetében az átalakítást kérik;

b) a bejelentésnek vagy a lajstromozásnak az Európai Uniós Védjegyértesítőben korábban történt közzétételére való utalás;

c) annak a tagállamnak vagy azoknak a tagállamoknak a megjelölése, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

d) ha a kérelem nem vonatkozik az összes olyan árura vagy szolgáltatásra, amelyre vonatkozóan a bejelentést benyújtották, vagy amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták, azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a megjelölése, amelyekre nézve az átalakítást kérik;

e) ha az átalakítást több tagállamra kiterjedően kérik, és az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke nem azonos az egyes tagállamok tekintetében, az érintett áruk vagy szolgáltatások megjelölése az egyes tagállamok vonatkozásában;

f) az átalakítás iránti kérelem kelte.

XI. CÍM

NYELVEK

24. cikk

Igazoló iratok benyújtása az írásbeli eljárás során

E rendelet vagy az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a Hivatal előtti írásbeli eljárás során használandó igazoló iratokat az Unió bármely hivatalos nyelvén be lehet nyújtani. Ha az ilyen iratok nyelve nem azonos az eljárásnak a 207/2009/EK rendelet 119. cikke szerint meghatározott nyelvével, a Hivatal - saját hatáskörben vagy a másik fél megalapozott kérésére - előírhatja, hogy az általa megadott határidőn belül nyújtsák be az iratoknak az eljárás nyelvén készült fordítását.

25. cikk

A fordításokra vonatkozó követelmények

(1) Ha egy iratról fordítást kell benyújtani a Hivatalhoz, a fordítás szövegében meg kell adni, hogy mely dokumentumról készült, és a fordításnak követnie kell az eredeti dokumentum felépítését és tartalmát. Ha valamelyik fél jelezte, hogy a dokumentumnak csak egyes részei relevánsak, akkor a fordítás korlátozódhat csak ezekre a részekre.

(2) A 207/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet vagy e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az alábbi esetekben úgy kell tekinteni, hogy az olyan irat, amelynek be kell nyújtani a fordítását, nem érkezett be a Hivatalhoz:

a) ha a Hivatal a fordítást az eredeti irat vagy a fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után kapja kézhez;

b) ha az e rendelet 26. cikkében említett igazolást nem nyújtják be a Hivatal által előírt határidőre.

26. cikk

A fordítások hitelessége

Ellenkező értelmű bizonyíték vagy jelzés hiányában a Hivatal úgy tekinti, hogy a fordítás megegyezik az eredeti szöveggel. Amennyiben kétely merül fel, a Hivatal előírhatja, hogy az általa megadott határidőn belül igazolást nyújtsanak be arra vonatkozóan, hogy a fordítás megegyezik az eredeti szöveggel.

XII. CÍM

A HIVATAL SZERVEZETE

27. cikk

A felszólalási osztályok, illetve a törlési osztályok tanácsainak tagjai által egyénileg is meghozható határozatok

A 207/2009/EK rendelet 132. cikke (2) bekezdésének és 134. cikke (2) bekezdésének megfelelően a felszólalási osztályok, illetve a törlési osztályok tanácsainak egy tagja hozza meg az alábbi típusú határozatokat:

a) a költségek viselésével kapcsolatos határozatok;

b) a 207/2009/EK rendelet 85. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően fizetendő költségek összegének meghatározásával kapcsolatos határozatok;

c) az eljárás megszüntetésével kapcsolatos határozatok vagy annak megerősítéséről szóló határozatok, hogy nincs szükség érdemi határozat meghozatalára;

d) felszólalásnak az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtti elutasítása tárgyában hozott határozatok;

e) az eljárás felfüggesztésével kapcsolatos határozatok;

f) több felszólalás egyesítésével vagy szétválasztásával kapcsolatos, az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatok.

XIII. CÍM

A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

28. cikk

A nemzetközi bejelentés benyújtására szolgáló formanyomtatvány

A Hivatal által a nemzetközi bejelentés benyújtására rendelkezésre bocsátott, a 207/2009/EK rendelet 147. cikke (1) bekezdésében említett formanyomtatványnak tartalmaznia kell a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda) által biztosított formanyomtatvány összes elemét. A bejelentők a Nemzetközi Iroda által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványt is használhatják.

29. cikk

Az érvénytelenítésre vonatkozó tényekről és az érvénytelenítést kimondó határozatokról a Nemzetközi Irodának küldendő értesítés

(1) A Hivatal a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven belül értesíti a Nemzetközi Irodát az alábbi esetekben:

a) ha a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentést a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzékében szereplő összes vagy néhány termék vagy szolgáltatás tekintetében visszavonták, azt visszavontnak kell tekinteni, vagy azt a Hivatal jogerős határozatával elutasította;

b) ha a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzékében szereplő összes vagy néhány termék vagy szolgáltatás tekintetében a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegyoltalom lemondás miatt vagy azért szűnt meg, mert nem újították meg, megszűnését megállapították, vagy azt a Hivatal jogerős határozatával törölte, vagy azt egy európai uniós védjegybíróság védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján törölte;

c) ha a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentést vagy védjegyoltalmat megosztották két bejelentésre vagy két lajstromozásra.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítésnek tartalmaznia kell a következőket:

a) a nemzetközi lajstromozás száma;

b) a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve;

c) az alapbejelentést vagy alaplajstromozást érintő tények és határozatok, valamint e tények bekövetkezésének, illetve e határozatok jogerőre emelkedésének napja;

d) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett esetben a nemzetközi lajstromozás törlésére irányuló kérelem;

e) ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tények csak néhány áru vagy szolgáltatás vonatkozásában érintik az alapbejelentést vagy alaplajstromozást, ezen áruk vagy szolgáltatások, vagy a nem érintett áruk vagy szolgáltatások megjelölése;

f) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben minden egyes érintett európai uniós védjegybejelentés vagy -lajstromozás száma.

(3) A Hivatal a nemzetközi lajstromozás napjától számított ötéves időszak lejártával értesíti a Nemzetközi Irodát az alábbi esetekben:

a) ha fellebbezés van folyamatban az elbírálónak a 207/2009/EK rendelet 37. cikke értelmében meghozott, valamely európai uniós védjegybejelentést elutasító határozatával szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

b) ha felszólalás van folyamatban azon európai uniós védjegybejelentéssel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

c) ha megszűnés megállapítására irányuló vagy törlési kérelem elbírálása van folyamatban azon európai uniós védjeggyel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

d) ha az európai uniós védjegylajstromba bejegyezték, hogy az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy az európai uniós védjegy törlésére irányuló viszontkeresetet nyújtottak be egy európai uniós védjegybíróság előtt azon európai uniós védjeggyel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították, de a lajstromba még nem jegyezték be az európai uniós védjegybíróságnak a viszontkereset tárgyában hozott határozatát.

(4) Amint a (3) bekezdésben említett eljárások jogerős határozattal vagy a lajstromba történő bejegyzéssel befejeződnek, a Hivatal a (2) bekezdésnek megfelelően értesíti a Nemzetközi Irodát.

(5) Az (1) és a (3) bekezdés alkalmazásában a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegynek részét képezi a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentésből eredő európai uniós védjegylajstromozás.

30. cikk

A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelem

(1) A Hivatalhoz a 207/2009/EK rendelet 149. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtott, védjegyoltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelemnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a) a kérelmet az e rendelet 31. cikkében említett formanyomtatványok egyikén nyújtották be, és tartalmazza a formanyomtatványban előírt összes adatot és információt;

b) tartalmazza annak a nemzetközi lajstromozásnak a számát, amely tekintetében a kiterjesztést kérik;

c) az áruk vagy szolgáltatások jegyzékét lefedi a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzéke;

d) a nemzetközi formanyomtatványban szereplő adatok alapján a bejelentő jogosult a Hivatalon keresztül a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelem benyújtására a Madridi Jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdése ii. alpontjának és 3b. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(2) Amennyiben a területi kiterjesztés iránti kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott összes követelménynek, a Hivatal felkéri a bejelentőt a megállapított hiányoknak az általa megjelölt határidőn belüli pótlására.

31. cikk

A területi kiterjesztés iránti kérelemhez használandó formanyomtatvány

A Hivatal által a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelem benyújtására rendelkezésre bocsátott, a 207/2009/EK rendelet 149. cikkének (1) bekezdésében említett formanyomtatványnak tartalmaznia kell a Nemzetközi Iroda által biztosított hivatalos formanyomtatvány összes elemét. A bejelentők a Nemzetközi Iroda által rendelkezésre bocsátott hivatalos formanyomtatványt is használhatják.

32. cikk

A szenioritás igénylése a Hivatal előtt

(1) A 207/2009/EK rendelet 34. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül, a 207/2009/EK rendelet 153a. cikkének (1) bekezdésével összhangban a szenioritási igénynek a következőket kell tartalmaznia:

a) a nemzetközi lajstromozás száma;

b) a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták;

d) az érintett lajstromozás száma és benyújtásának napja;

e) azon áruk vagy szolgáltatások megjelölése, amelyekre vonatkozóan a korábbi védjegyet bejegyezték, és azoké, amelyek tekintetében szenioritást igényelnek;

f) az érintett védjegyokirat másolata.

(2) Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja a 207/2009/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdése értelmében a Hivatal előtt képviselő útján köteles eljárni, a szenioritási igénynek tartalmaznia kell a 207/2009/EK rendelet 93. cikke (1) bekezdésének megfelelő képviselő meghatalmazását is.

(3) Ha a Hivatal elfogadta a szenioritási igényt, erről értesíti a Nemzetközi Irodát, és megadja a következőket:

a) az érintett nemzetközi lajstromozás száma;

b) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták;

c) a releváns lajstromozás száma;

d) a releváns lajstromozás hatályossá válásának napja.

33. cikk

A Nemzetközi Iroda értesítése a hivatalból közölt ideiglenes elutasításokról

(1) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom részben vagy egészben történő, a 207/2009/EK rendelet 154. cikkének (2) és (5) bekezdése szerinti, hivatalból közölt ideiglenes elutasításáról szóló, a Nemzetközi Irodának megküldendő értesítésnek - az említett rendelet 154. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelmények sérelme nélkül - a következőket kell tartalmaznia:

a) a nemzetközi lajstromozás száma;

b) a 207/2009/EK rendelet azon rendelkezéseire való utalás, amelyek az ideiglenes elutasítás szempontjából relevánsak;

c) annak jelzése, hogy az oltalom ideiglenes elutasítását a Hivatal határozatával fogja megerősíteni, ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja nem szünteti meg az elutasítás okait oly módon, hogy észrevételeit az ideiglenes elutasítás Hivatal általi kiadásától számított két hónapos határidőn belül a Hivatalhoz benyújtja;

d) ha az ideiglenes elutasítás az áruknak vagy szolgáltatásoknak csupán egy részére vonatkozik, ezen áruk vagy szolgáltatások megjelölése.

(2) A Nemzetközi Irodának küldött minden egyes hivatalból közölt, ideiglenes elutasításról szóló értesítés tekintetében, és feltéve, hogy lejárt a felszólalás benyújtására megadott határidő, és hogy nem került sor az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 78. cikkének (1) bekezdése szerinti felszólaláson alapuló ideiglenes elutasítás kiadására, a Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát a következőkről:

a) ha a Hivatal előtti eljárás eredményeképpen az ideiglenes elutasítást visszavonták, annak ténye, hogy a védjegy az Unióban oltalom alatt áll;

b) ha a védjegy oltalmát elutasító határozat jogerőre emelkedett, adott esetben a 207/2009/EK rendelet 58. cikke alapján történő fellebbezést vagy a 207/2009/EK rendelet 65. cikke alapján történő keresetindítást követően, annak ténye, hogy az Unióban a védjegy oltalmát elutasították;

c) ha a lajstromozás b) pont szerinti elutasítása csak az áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti, azon áruk vagy szolgáltatások, amelyek tekintetében a védjegy oltalmat élvez az Unióban.

34. cikk

Nemzetközi lajstromozás hatályának érvénytelenítéséről a Nemzetközi Irodának küldendő értesítés

A 207/2009/EK rendelet 158. cikkének (3) bekezdésében említett értesítést keltezéssel kell ellátni, és az értesítésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) annak jelzése, hogy az érvénytelenítést a Hivatal mondta ki, vagy azon európai uniós védjegybíróság megjelölése, amelyik az érvénytelenítést kimondta;

b) annak jelzése, hogy az érvénytelenítést a nemzetközi lajstromozás jogosultját megillető jogok megszűnésének megállapítása, a védjegy feltétlen kizáró okok miatti törlése, vagy viszonylagos kizáró okok miatti törlése formájában mondták ki;

c) annak feltüntetése, hogy az érvénytelenítéssel szemben további fellebbezésnek nincs helye;

d) a nemzetközi lajstromozás száma;

e) a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve;

f) ha az érvénytelenítés nem vonatkozik az összes árura vagy szolgáltatásra, azon áruk vagy szolgáltatások megjelölése, amelyek tekintetében az érvénytelenítést kimondták, illetve amelyek tekintetében az érvénytelenítést nem mondták ki;

g) az a nap, amelyen az érvénytelenítést kimondták, azon időpont megjelölésével, amikortól az érvénytelenítés hatályos.

35. cikk

A nemzetközi lajstromozás nemzeti védjegybejelentéssé vagy tagállamot megjelölő bejelentéssé való átalakítása iránti kérelem

(1) Az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásnak a 207/2009/EK rendelet 112. és 159. cikke alapján nemzeti védjegybejelentéssé vagy tagállamot megjelölő bejelentéssé történő átalakítása iránti kérelemnek - az említett rendelet 159. cikkének (4)-(7) bekezdésében meghatározott követelmények sérelme nélkül - a következőket kell tartalmaznia:

a) a nemzetközi lajstromozás száma;

b) a nemzetközi lajstromozás napja vagy a Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom Unióra történő utólagos kiterjesztésének napja, illetve - adott esetben - a nemzetközi lajstromozással kapcsolatban igényelt elsőbbségre vonatkozó adatok a 207/2009/EK rendelet 159. cikke (2) bekezdésének megfelelően, valamint a szenioritás igénylésére vonatkozó adatok a 207/2009/EK rendelet 34., 35. vagy 153. cikkének megfelelően;

c) a 207/2009/EK rendelet 113. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 22. cikkének a), c) és d) pontjában említett adatok és elemek.

(2) Az (1) bekezdésben említett átalakítás iránti kérelem közzétételének tartalmaznia kell a 23. cikkben említett tartalmi elemeket.

36. cikk

Az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakítása európai uniós védjegybejelentéssé

A 207/2009/EK rendelet 161. cikkének (3) bekezdése szerinti átalakítás bejegyzése iránti kérelemnek az e rendelet 2. cikkében említett adatokon és elemeken túlmenően a következőket kell tartalmaznia:

a) a törölt nemzetközi lajstromozás száma;

b) az a nap, amelyen a Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozást törölte;

c) adott esetben a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti nemzetközi lajstromozás napja vagy a Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak az Unióra történő utólagos kiterjesztése bejegyzésének napja;

d) adott esetben a nemzetközi bejelentésben igényelt elsőbbség napja, ahogyan az a Nemzetközi Iroda által vezetett nemzetközi lajstromban szerepel.

XIV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet sérelme nélkül, azokra a folyamatban lévő eljárásokra, amelyekre ez a rendelet a 38. cikkével összhangban nem alkalmazandó, a szóban forgó eljárások lezárultáig a 2868/95/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2017. október 1-jétől kell alkalmazni, a következő kivételekkel:

a) a II. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott európai uniós védjegybejelentésekre, valamint az olyan nemzetközi lajstromozásokra, amelyek esetében az oltalom Unióra történő kiterjesztése az említett időpont előtt történt;

b) a 9. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt bejegyzett európai uniós védjegyekre;

c) a 10. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, módosításra irányuló kérelmekre;

d) a 11. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, megosztásról szóló nyilatkozatokra;

e) a 12. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, név vagy cím megváltoztatására irányuló kérelmekre;

f) a IV. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, átruházás bejegyzése iránti kérelmekre;

g) az V. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, lemondásról szóló nyilatkozatokra;

h) a VI. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, európai uniós együttes védjegy vagy európai uniós tanúsító védjegy bejelentésére, valamint az olyan nemzetközi lajstromozásokra, amelyek esetében az oltalom Unióra történő kiterjesztése az említett időpont előtt történt;

i) a VII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt indított eljárások során felmerült költségekre;

j) a VIII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtti közzétételekre;

k) a IX. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, tájékoztatási vagy iratbetekintési kérelmekre;

l) a X. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, átalakítás iránti kérelmekre;

m) a XI. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott igazoló iratokra vagy fordításokra;

n) a XII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt hozott határozatokra;

o) a XIII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott vagy tett nemzetközi bejelentésekre, a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentés érvénytelenítésére vonatkozó tényekről és határozatokról szóló értesítésekre, területi kiterjesztés iránti kérelmekre, szenioritási igényekre, hivatalból közölt ideiglenes elutasításokról szóló értesítésekre, nemzetközi lajstromozás hatályának érvénytelenítéséről szóló értesítésekre, nemzetközi lajstromozásnak nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelmekre, valamint az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás európai uniós védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelmekre.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

(2) A Tanács 40/94/EK rendelete (1993. december 20.) a közösségi védjegyről (HL L 11., 1994.1.14., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2424 rendelete (2015. december 16.) a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 341., 2015.12.24., 21. o.).

(4) A Bizottság 2868/95/EK rendelete (1995. december 13.) a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 303., 1995.12.15., 1. o.).

(5) HL L 296., 2003.11.14., 22. o.

(6) A Bizottság (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. május 18.) az európai uniós védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint a 2868/95/EK és a 216/96/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(7) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (tisztviselők személyzeti szabályzata) (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).