A Fővárosi Törvényszék P.26907/2010/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 56. §, 349. §, 355. §, 2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 13. §, 30. §, 57. §, 60. §, 61. §, 2007. évi LXXX. törvény (Mjtv.) 35. §, 37. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (Harmvhr.) 47. §] Bíró: Bakos Enikő Kinga

Fővárosi Bíróság

...P. .../2010/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

az Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda / dr. Izsó István ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (1117 Budapest, Budafoki út 60.) alperes

ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 68.750 (hatvannyolcezer-hétszázötven) forint perköltséget.

Kötelezi továbbá a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az állam javára - külön felhívásra - 66.000 (hatvanhatezer) forint le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet előterjeszteni 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

INDOKOLÁS

A felperes 2004. évben vízum nélkül érkezett Magyarországra, így beutazása a Magyar Köztársaság területére jogellenes volt. A felperes összesen négy alkalommal terjesztett elő menedékjogi kérelmet, mely kérelmeket mind a menekültügyi hatóság, mind a Fővárosi Bíróság jogerősen elutasított. A menekültügyi eljárás lezáródását követően az alperes két alkalommal idézte személyes megjelenésre a felperest, azonban a küldemények "nem kereste" jelzéssel érkeztek vissza, ezért a hatóság elrendelte az alperes körözését. A felperes ellen magyarországi tartózkodása alatt büntetőeljárás indult, melynek során 2008. november 25-én a bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki a felperes ellen. A felperes 2008. december 19-én méltányossági kérelmet terjesztett elő családegyesítő célú tartózkodási engedély kiadása iránt, mely kérelmet az I. és II. fokú hatóság is elutasított. A felperes részére a menekültügyi eljárás időtartamára kiállított, 2009. október 14-ig érvényes humanitárius célú tartózkodási engedélyt a menekültügyi hatóság 2009. január 30-án kelt határozatával visszavonta, mely határozat "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz a felperes címéről. 2009. március 18-án kelt ítéletében a bíróság megállapította a felperes bűnösségét áru hamis megjelölésének bűntettében. A korábban kiadott körözés alapján a felperest 2009. augusztus 3-án a rendőrség előállította.

Az alperes hatóság 2009. augusztus 3-án kelt .../10/2009-Ké számú határozattal a felperest kiutasította a Magyar Köztársaság területéről és vele szemben ötéves időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el. A kiutasítás végrehajtását felfüggesztették és elrendelték a felperes idegenrendészeti őrizetét. Az idegenrendészeti őrizetet a Nyírbátori Városi Bíróság három alkalommal hosszabbította meg, utolsó alkalommal 2009. november 2. napjáig. A kiutasítást elrendelő határozattal szemben a felperes 2009. augusztus 10. napján bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. 2010. február 16-án a bíróság a felperes által korábban előterjesztett méltányossági kérelme alapján hozott határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására utasította. A Fővárosi Bíróság 2010. május 13. napján hozott ..K.../2009/5. sorszámú ítéletével a .../10/2009-Ké számú kiutasító határozatot hatályon kívül helyezte. 2010. július 5-én a Legfelsőbb Bíróság végzésével felfüggesztette a Fővárosi Bíróság azon ítéletének végrehajtását, melyet a felperes méltányossági kérelmével kapcsolatban hozott. 2010. augusztus 11-én újabb kiutasító határozat született a felperessel szemben, melynek végrehajtását szintén felfüggesztették és elrendelték a felperes idegenrendészeti őrizetét, melyet 2010. október 10-ig meghosszabbítottak. A felperes ezen kiutasító határozat ellen is bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

A felperes kereseti kérelmében 1.100.000 forint összegű nem vagyoni kár valamint perköltség megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az alperes több szempontból is jogszabálysértő határozatának foly ományaként jogellenesen vonta el személyi szabadságát, szakította el családjától és ezzel államigazgatási jogkörében eljárva kárt okozott. Arra hivatkozott, hogy a bíróság ítélete megállapítja, hogy a kiutasításról szóló határozat jogszabálysértő, amennyiben a határozat leszögezi, hogy a felperes nem teljesítette a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 13.§ (1) bekezdésében rögzített tartózkodási feltételeket. A határozat meghozatalának idején a felperes ugyanis rendelkezett olyan okmánnyal, amely alapján az országban tartózkodása jogszerű volt. Mert bár a menekültügyi hatóság visszavonta a felperes humanitárius tartózkodási engedélyét, a végzést a közigazgatási eljárásról szóló törvényt megsértve nem küldte meg a jogi képviselő részére. Azt is megállapította a bíróság, hogy a határozat meghozatalakor a hatóság nem értékelte kellő súllyal, hogy a felperes felesége Magyarországon él, és azt sem vette figyelembe a hatóság, hogy a felperes még a kiutasítást megelőzően méltányossági alapon családegyesítő tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, és a bíróság álláspontja szerint annak elbírálását meg kellett volna várnia a hatóságnak, az ugyanis előkérdésnek tekintendő a kiutasításról szóló döntést illetően. Arra is hivatkozott a felperes, hogy a Harm.tv. 30.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a tartózkodási engedély iránti kérelem elbírálása idejére ideiglenes tartózkodási engedéllyel kellett volna a felperest ellátni, tehát a hatóság mulasztása miatt nem rendelkezett a felperes tartózkodási jogosultságát igazoló okmánnyal a kiutasítás időpontjában.

A felperes kereseti kérelmét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 56.§-ára, a 349.§ (1) bekezdésére valamint a 355.§ (1) és (4) bekezdésére alapította.