BH 2015.7.194 Nem jelent eljárási szabálysértést az, ha a fellebbezés másodfokú elbírálására az Országos Bírósági Hivatal elnökének kirendelése alapján a Fővárosi Ítélőtábla nevében a Debreceni Ítélőtábla bírói járnak el [2011. évi CLXI. tv. 76. § (5) bek., 2011. évi CLXII. tv. 31. § (1) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.25901/2012/30., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20331/2014/7., Kúria Pfv.20168/2015/6. (*BH 2015.7.194*)

***********

[1] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben a perindítást megelőzően az alpereshez 2012. október 31-én intézett igényének megfelelően kérte az alperes kötelezését a személyes adatainak kezelése vonatkozásában az ügyészségi házi iratok megtekintésének biztosítására. Az elsőfokú bíróság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info.tv.) 14. §-ára, valamint a 15. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a házi iratok megtekintésének biztosítására nincs jogszabályi lehetőség. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 32. § (2) bekezdése értelmében pedig az ügyviteli, igazgatási és szolgálati jellegű adatok a legfőbb ügyész engedélye nélkül nem továbbíthatók és nyilvánosságra nem hozhatók. Az ügyészségi adatkezelésre vonatkozó speciális törvényi rendelkezéseket, mint az érintett jogait korlátozó szabályozást az Info.tv. 19. §-a pedig kifejezetten megengedi.

[2] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felperest az alperes részére perköltség megfizetésére kötelezte.

[3] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes által kifogásolt eljárási szabálysértések semmilyen kihatással nem voltak a felperes eljárására és a jogvita mikénti elbírálására, ezért az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése nem volt indokolt. A másodfokú bíróság érdemben teljesen egyetértett az elsőfokú bíróság indokolásában kifejtett álláspontjával, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján, annak helyes indokaira utalással helybenhagyta.

[4] A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítása érdekében. Felülvizsgálati érvelése szerint az Alkotmánybíróság IV/2777/2012. számú határozata alaptörvény-ellenesnek és nemzetközi egyezménybe ütközőnek minősítette a 2011. évi CLXI. törvény 8. § (1) bekezdésének megsértését. A másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla semmilyen jogcímen nem rendelkezett illetékességgel a jogvita elbírálására. Ezzel a 2011. évi CLXI. törvény 8. § (1) bekezdésének sérelme megvalósítja az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében, a Római Egyezmény 6. cikk 1. pontjában és a Pp. 2. § (1) bekezdésében nevesített, tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét.

[5] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. A felülvizsgálati kérelemben foglalt kifogásra utalt arra, hogy a Debreceni Ítélőtábla bírói az OBH elnökének a jogszabályi rendelkezéseken alapuló kirendelése folytán jártak el, melynek oka nem azonos a felperes által hivatkozott alkotmánybírósági határozattal érintett ügyáthelyezésekkel.

[6] A felperes újabb beadványában kérte az alperes személyes megjelenési kötelezettséggel történő idézését a tárgyalásra, arra hivatkozva, hogy az adatkezelés tekintetében eddig kizárólag a Legfőbb Ügyészség szervezeti egységei tettek nyilatkozatot, az alperes az adatmegismerés iránti igényét elutasító nyilatkozatot nem tett.

[7] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.

[8] A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítéletet kizárólag eljárási szabálysértés miatt támadta, állítva, hogy a Debreceni Ítélőtábla illetékesség hiányában járt el, amikor a Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság által hozott ítéletet felülbírálta, és ez olyan jogszabálysértés, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indokolja [Pp. 275. § (4) bek.].

[9] A felperes téves hivatkozásával szemben a másodfokú ítéletet nem a Debreceni Ítélőtábla hozta. A Debreceni Ítélőtábla jelen perben eljáró bíráit az OBH elnöke az 59/2014. (II. 1.) számú határozatával - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 76. § (5) bekezdés h) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 31. § (1) bekezdése alapján - hozzájárulásukkal rendelte ki a Fővárosi Ítélőtáblára. A felperes által hivatkozott 36/2013. (XII. 5.) AB határozat a jelen esetre nem vonatkoztatható. A hivatkozott határozatában az Alkotmánybíróság az ügyek elbírálására az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróság kijelölésére jogszabályi lehetőséget adó Bszi. 62-63. §-ainak alkotmányellenességét mondta ki.

[10] A felperes részére a másodfokú bíróság ítélete 2014. december 30-án szabályszerűen kézbesítésre került. Ehhez képest a felülvizsgálati kérelem benyújtására a Pp. 272. § (1) bekezdésében előírt 60 nap határidő 2015. március 2-án lejárt. A felperes újabb, 2015. március 30-án érkezett beadványának tartalmi indokát, miután az a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt határidőn túl érkezett, a Kúria nem vizsgálhatta.

[11] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Pfv. IV. 20.168/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT