32000R1917[1]

A Bizottság 1917/2000/EK rendelete (2000. szeptember 7.) a 1172/95/EK tanácsi rendeletnek a külkereskedelmi statisztikák tekintetében való végrehajtására vonatkozó egyes rendelkezésekről

A BIZOTTSÁG 1917/2000/EK RENDELETE

(2000. szeptember 7.)

a 1172/95/EK tanácsi rendeletnek a külkereskedelmi statisztikák tekintetében való végrehajtására vonatkozó egyes rendelkezésekről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a 374/98/EK rendelettel ( 1 ) módosított, a Közösség és tagállamai, illetve a harmadik országok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikáról szóló, 1995. május 22-i 1172/95/EK tanácsi rendeletre ( 2 ), és különösen annak 21. cikkére,

(1)

A külkereskedelmi statisztika összeállításához meg kell határozni az adatgyűjtés és feldolgozás, valamint az eredmények továbbításának és közzétételének végrehajtásához szükséges eljárásokat az összehangolt statisztika érdekében.

(2)

Lényeges a külkereskedelmi statisztika tárgyának behatárolása, különösen a kettős számbavétel elkerülése, vagy bizonyos műveletek kizárása érdekében; valamint meg kell határozni, hogy milyen időközönként készüljenek azok.

(3)

Ki kell egészíteni a továbbítandó adatok meghatározását, azokkal az eljárásokkal együtt, amelyek révén azokra hivatkozni lehet a statisztikai adathordozókon.

(4)

Lényeges maghatározni a különleges rendelkezéseket igénylő meghatározott árumozgásokat; közösségi harmonizációs intézkedéseket kell bevezetni.

(5)

Szükséges rögzíteni az eredmények Bizottsághoz való továbbításának ütemezését és a korrekciók menetét a rendszeres és egységes közzététel biztosítása érdekében.

(6)

A külkereskedelem és a vámeljárások közötti kapcsolatra való tekintettel figyelembe kell venni az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányával módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletben ( 3 ), valamint a legutóbb az 1602/2000/EK rendelettel ( 4 ) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletben ( 5 ) foglaltakat.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Külkereskedelmi Statisztikai Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

A felmérés tárgya és a vizsgált időszak

1. cikk

E rendelet alkalmazásában "behozatal" alatt az 1172/95/EK rendelet (a továbbiakban "alaprendelet") 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában leírt árumozgás értendő, a "kivitel" megnevezés pedig az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában részletezett árumozgást jelenti.

2. cikk

Az alaprendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottsághoz eljuttatott külkereskedelmi statisztika nem terjed ki az alábbi árukra:

- aktív feldolgozást vagy vámfelügyelet melletti feldolgozást követően szabad forgalomba helyezett áruk,

- az 1. mellékletben felsorolt kivételek bármelyike.

3. cikk

(1) Az alaprendelet 12. cikkében említett statisztikai küszöbértéket minden egyes termékfajtára úgy kell meghatározni, hogy a külkereskedelmi statisztika készítéséhez az 1 000 euró értéket vagy 1 000 kg nettó tömeget meghaladó behozatal, illetve kivitel megjelenjen a külkereskedelmi statisztikában..

(2) A tagállamok számára az (1) bekezdésben említett küszöbérték alkalmazása továbbra sem kötelező.

(3) A statisztikai küszöbértéket alkalmazó tagállamok által rendszeresen továbbított adatokat úgy kell kiigazítani, hogy legalább a külkereskedelmi statisztika termékösszesítéseiben szerepeljen a küszöbérték alatti forgalom értéke is.

A Bizottság által az alaprendelet 21. cikkében meghatározott eljárás szerint elfogadott harmonizált rendelkezések hiányában mindegyik tagállam az általa legmegfelelőbbnek tartott korrekciós módszert alkalmazza.

(4) A statisztikai küszöbértéket alkalmazó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a küszöbérték összegéről és az alkalmazott korrekciós módszerről.

4. cikk

(1) A referenciaidőszak az a naptári hónap, amelyben árubehozatal vagy -kivitel történik.

(2) Ha az egységes vámokmány maga a statisztikai adathordozó, a dokumentum vámhatósági elfogadásának dátuma határozza meg a naptári hónapot, amelyre az adatok vonatkoznak.

2. FEJEZET

Adatok meghatározása

5. cikk

Az alaprendelet 10. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének első franciabekezdésében leírt adatok meghatározását, valamint az adathordozón való szerepeltetésük eljárásait a 6-14. cikk tartalmazza.

6. cikk

(1) A "vámjogi sorsot" annak az eljárásnak megfelelően kell meghatározni, amelyre vonatkozóan a kódokat a 2454/93/EGK rendelet 38. melléklete tartalmazza.

(2) Az egységes vámokmányra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, az adathordozón akkor kell feltüntetni a statisztikai eljárást, ha a tagállamok nem igényelnek vámáru-nyilatkozatot.

(3) Az a tagállam, amely él a (2) bekezdésben leírt lehetőséggel, összeállítja az adathordozón megjelenő statisztikai eljárások listáját annak érdekében, hogy a statisztikai adatokat a (4) bekezdésben felsorolt kódokkal összhangban adhassa át a Bizottságnak.

(4) A statisztikai eljárásokat az alábbiak szerint kell kódolni:

a) behozatal

7

-

normál

1

-

passzív feldolgozást követően

3

-

aktív feldolgozásra, felfüggesztő eljárás

5

-

aktív feldolgozásra, vámvisszatérítési eljárás

6

-

textiltermékeknél gazdasági passzív feldolgozást követően

b) kivitel

1

-

normál

3

-

passzív feldolgozásra

5

-

aktív feldolgozást követően, felfüggesztő eljárás

6

-

aktív feldolgozást követően, vámvisszatérítési eljárás

7

-

textiltermékeknél gazdasági passzív feldolgozásra

7. cikk

(1) E rendelet alkalmazásában,

a) a "származási ország" azt az országot jelenti, ahonnan a 2913/92/EGK rendelet II. címe 2. fejezetének 1. szakasza alapján az áru származik;

b) a "feladási ország" az az ország, amelynek területén a szállítmányt eredetileg feladták az importáló tagállam részére, feltéve, hogy azt egy köztes országban nem állították meg és a fuvarozással járó adminisztráción kívül más jogi eljárás nem történt; ha az áru mégis megállt, vagy jogi eljárás alá esett, a legutolsó köztes ország tekintendő feladási országnak;

c) a "rendeltetési ország" az az utolsó ország, amelyről a kivitel idején tudott, hogy szállítmányt oda kell szállítani;

d) az "exportáló/importáló tagállam" az a tagállam, amelynek területén a kiviteli, vagy behozatali alakiságokat végzik;

e) a "rendeltetési tagállam" az a tagállam, amelyről a behozatal idején tudott, hogy a szállítmányt végső soron oda kell szállítani;

f) a "tényleges exportáló tagállam" az a tagállam, az exportáló tagállamot leszámítva, amelynek területén a szállítmányt eredetileg feladták, ha az exportőr nincs letelepedve az exportáló tagállamban.

Amennyiben a szállítmányt nem egy másik tagállamban adták fel kivitel céljából, illetve ha az exportáló nincsen letelepedve az exportáló tagállamban, az exportáló tagállam megegyezik a tényleges exportáló tagállammal.

(2) A vámrendelkezések sérelme nélkül és az alaprendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a származási országot fel kell tüntetni a statisztikai adathordozón.

Mindamellett a szállító országot meg kell nevezni az alábbi esetekben:

a) olyan áruknál, amelyeknek az eredete ismeretlen;

b) a következő áruknál, még ha eredetük tisztázott is:

- a Kombinált Nómenklatúra 97. árucsoportjában szereplő áruk esetében,

- passzív feldolgozás után behozott áruk esetében,

- tértiáruknál, és más közösségi eredetű áruk esetében.

A tagállamok az a) és b) pontban felsorolt ügyletekről szóló, a Bizottsághoz továbbított havi beszámolóikban harmadik országok esetében feltüntetik a szállító országot. Más esetekben a QW (vagy 960) kód alkalmazandó.

(3) A II. címben részletezett árumozgások esetében az ott megnevezett partnerországokat kell megadni, ha szükséges.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott országokat az alaprendelet 9. cikkének megfelelően kell megnevezni és kódolni.

8. cikk

Az adathordozón szerepeltetendő árumennyiség meghatározásakor:

a) a "nettó tömeg" az áru csomagolás nélküli tényleges tömegét jelenti; ha erről másképpen nem rendelkeznek, az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése értelmében a nettó tömeget a Kombinált Nómenklatúra minden vámtarifaszáma esetében kilogrammban kell megadni.

b) a "kiegészítő mértékegységek" a mennyiség mérésére szolgáló, nem kilogrammban kifejezett egységeket jelent; a Kombinált Nómenklatúra jelenleg hatályos változatában leírtakkal összhangban a megfelelő vámtarifaszámok mellett ezeket is fel kell tüntetni; a mértékegységek listáját az említett Nómenklatúra "Bevezető rendelkezések" 1. része tartalmazza.

9. cikk

(1) A "statisztikai érték" a következőket jelenti:

- kivitel esetében az áru értéke azon a helyen és időben, amikor az kilép az exportáló tagállam statisztikai területéről;

- behozatal esetében az áru értéke azon a helyen és időben, amikor az belép az importáló tagállam statisztikai területére.

(2) Az (1) bekezdésben említett áruk értékét a következőképpen kell kiszámítani:

- vétel vagy eladás esetében az áruk számlán szereplő értéke alapján;

- más esetekben azt az értéket kell alapul venni, ami vétel vagy eladás esetén megjelenne a számlában.

Amennyiben az rendelkezésre áll, az áru értékét a 2913/92/EGK rendeletben meghatározott vámérték alapján kell megadni.

(3) A statisztikai érték kizárólag azokat a járulékos, például szállítással és biztosítással kapcsolatos költségeket tartalmazhatja, amelyek:

- exportált áruk esetében az exportáló tagállam statisztikai területére eső szakaszra vonatkozik,

- importált áruk esetében az importáló tagállam statisztikai területén kívül eső szakaszra vonatkozik.

A statisztikai érték tehát nem foglalja magában az export- és importadókat, így például a vámot, forgalmi adót, jövedéki adót, illetékeket, export-visszatérítést vagy más hasonló jellegű adókat.

(4) Amennyiben az árut feldolgozzák, statisztikai értékét úgy kell megállapítani, mintha azt teljes egészében a feldolgozást végző ország állította volna elő.

(5) Az adathordozó termékek esetében, mint például hajlékony lemezek, mágnesszalagok, filmek, tervrajzok, hang- és videofelvételek, CD-ROM-ok, amelyek forgalmazása információszolgáltatási céllal történik, a statisztikai érték az áru teljes értékének figyelembevételével értendő, tehát nem csak az adathordozót, hanem az azon tárolt információt is tartalmazza.

(6) A statisztikai adathordozón feltüntetett statisztikai értéket nemzeti pénznemben kell megadni. A tagállamok engedélyezhetik az érték más pénznemben történő feltüntetését is.

A statisztikai érték megállapításához használandó átváltási árfolyam vagy a vámérték megállapításához használt, vagy a kivitel, illetve behozatal idején érvényes hivatalos árfolyam.

A vámrendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok rendszeres értékbevallás esetén rögzíthetik az időszak alatt alkalmazandó egységes árfolyamot a nemzeti valutára átváltáshoz.

10. cikk

(1) A "szállítási mód a határon" a szállításnak a tényleges szállítóeszközök által meghatározott formáját jelöli, amellyel:

- kivitel esetén az áru feltételezhetően elhagyta a Közösség statisztikai területét,

- behozatal esetén az áru feltételezhetően belépett a Közösség statisztikai területére.

(2) A "szállítási mód belföldön" a szállításnak a tényleges szállítóeszközök által meghatározott formáját jelöli, amellyel:

- kivitel esetén az áru vélhetően elhagyta a kiindulási helyet,

- behozatal esetén az áru rendeltetési helyére érkezett.

Ezeket az adatokat csak abban az esetben kell megadni, ha a vámjogszabályok ezt előírják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szállítási módok a következők:

(4) Az adathordozón a szállítás módját a (3) bekezdés A. oszlopában szereplő kódokkal kell megadni.

A tagállamok előírhatják a szállítási módnak a fenti táblázat B. oszlopában szereplő kódokkal való megjelölését.

(5) A 2454/93/EGK rendelet 670. cikkének g) pontja értelmében történő szállítótartályokban való szállítást fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállítási módot az 5 (50), 7 (70) vagy 9 (90) kóddal kell megjelölni.

Ennek megfelelően a kódok a következők:

0

-

nem szállítótartályokban szállított áruk,

1

-

szállítótartályokban szállított áruk.

(6) A kivitel vagy a behozatal esetén a határon átlépő tényleges szállítóeszköz honosságát jelezni kell, kivéve, ha a Közösség határán a szállítóeszköz a 2 (20 vagy 23), 5 (50), 7 (70), vagy 9 (90) kóddal szerepel.

Ennek megfelelően az alaprendelet 9. cikkében leírt országkódokat kell alkalmazni.

(7) A "tényleges szállítóeszköz" megnevezés a hajtómotorral ellátott szállítóeszközökre vonatkozik. Kombinált szállítás esetén, illetve ha több szállítóeszköz is részt vesz a fuvarozásban, az lesz a tényleges szállítóeszköz, amely az egész szállítóeszköz-kombinációt hajtja.

A tényleges szállítóeszköz származási helye az az ország, amelynek nyilvántartásában az a vámeljárás lefolytatásakor szerepel.

11. cikk

(1) "Preferencia" alatt olyan, a vámtarifa-rendszer keretében érvényesíthető kedvezményes vámtételek értendők, amely egyezmények, megállapodások, vagy különleges közösségi rendelkezések értelmében teljesen, vagy részben felfüggeszthetők.

(2) A preferenciát a 2454/93/EGK rendeletben részletezett eljárás szerint kell megállapítani.

12. cikk

(1) A "kiszámlázott összeg" a számlán, vagy az azzal egyenértékű dokumentumon szereplő összeg.

(2) A "pénznem" a számlán szereplő összeg pénzneme.

13. cikk

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) "ügylet" minden olyan művelet, legyen az kereskedelmi vagy más jellegű, amely a külkereskedelmi statisztikában megjelenő árumozgást eredményez,

b) az "ügylet fajtája" az ügyleteket egymástól megkülönböztető valamennyi jellemzőt jelöli.

(2) Az ügyletek listáját a II. melléklet tartalmazza.

Az adathordozón az ügyleteket a fenti táblázat A. oszlopában szereplő kódszámokkal, illetve az A. oszlop kódszámainak és B. oszlopban szereplő részletező kódoknak az együttes használatával kell besorolni.

14. cikk

(1) A "szállítási feltételek" a kereskedelmi szerződés azon rendelkezései, amelyek a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara INCOTERMS-szabályozásának megfelelően rögzítik az eladó és a vevő kötelezettségeit.

(2) A szállítási feltételeknek kódolva, illetve szükség esetén részletezve, a III. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell szerepelniük az adathordozón.

II. CÍM

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Fogalommeghatározások és általános szempontok

15. cikk

(1) A "különleges árumozgás" az áru valamely különleges jellegű mozgását jelöli, amely az adatok értelmezése szempontjából jelentőséggel bír és a helyzettől függően magából az áru mozgásából, az áru jellegéből, a mozgást eredményező ügyletból, vagy az exportőrtől, importőrtől fakad.

(2) A különleges árumozgások a következők:

a) ipari létesítmények;

b) vízi és légi járművek, az e cím 3. fejezetében meghatározottak szerint;

c) tengeri termékek;

d) hajók és repülőgépek készletei és tartozékai;

e) részszállítmányok;

f) katonai áruk;

g) tengeri létesítmények;

h) űrjárművek és ezek kilövőállványai;

i) gépjárművek és légi járművek alkatrészei;

j) postai küldemények;

k) olajszármazékok;

l) hulladékok;

m) Villamos energia és gáz.

(3) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, illetve az alaprendelet 21. cikkével összhangban elfogadott rendelkezés hiányában a különleges árumozgásokról a vonatkozó nemzeti rendelkezések szerint kell beszámolni.

(4) A tagállamok elfogadják a fejezet végrehajtásához szükséges megfelelő rendelkezéseket és szükség esetén az alaprendelet 7. cikkében foglaltaktól eltérő statisztikai információs forrásokat is felhasználnak.

2. FEJEZET

Ipari létesítmények

16. cikk

(1) A "komplett ipari létesítmény" megnevezés jelenti mindazoknak a gépeknek, szerkezeteknek, készülékeknek, berendezéseknek, eszközöknek és anyagoknak (a továbbiakban "alkotóelemek") az összességét, amelyek a Harmonizált Rendszerben más-más vámtarifaszám alatt szerepelnek és rendeltetésük az, hogy együtt teljes üzemi egységet alkotva termékeket állítsanak elő, és szolgáltatásokat nyújtsanak.

Minden egyéb áru, amely a komplett ipari létesítmény felállításához szükséges, annak alkotóelemeként kezelhető, amennyiben az alaprendelet rendelkezései nem zárták ki a statisztikai adatgyűjtésből.

(2) A komplett ipari létesítmények kivitelének nyilvántartására a tagállamok egyszerűsített nyilatkozattételi eljárást alkalmazhatnak.

(3) Az egyszerűsített eljárás csak az egyenként 3 millió euró statisztikai összértéket meghaladó komplett ipari létesítmények kivitelekor vehető igénybe, kivéve, ha a komplett ipari létesítmények újrahasznosításáról van szó; ebben az esetben a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot az alkalmazott kritériumokról.

Az ipari létesítmény statisztikai értéke alkotóelemei statisztikai értékének és az (1) bekezdés második albekezdésében megnevezett áruk statisztikai értékének összege.

17. cikk

(1) Ezen árucsoport alkalmazásában, a Kombinált Nómenklatúra adott alcsoportja alá tartozó alkatrészeket a Nómenklatúra 98. árucsoportjának vonatkozó komplett ipari létesítmény alszáma alá kell sorolni.

(2) Amennyiben a tagállamok nem engedélyeznek egyszerűsített nyilatkozattételi eljárást a 98. árucsoportban meghatározott alszámok alatti komplett ipari létesítmények alkatrészeinek nyilvántartására, az árukat a vonatkozó alszámok alá kell besorolni, a Kombinált Nómenklatúra más árucsoportjainak megfelelően.

18. cikk

A Kombinált Nómenklatúrával összhangban a komplett ipari létesítmény alszámaira vonatkozó kódszámokat az alábbi szabályoknak megfelelően kell megadni:

a) a kódszám nyolc jegyből áll;

b) az első négy számjegy 9880;

c) az ötödik és hatodik számjegy a Kombinált Nómenklatúra azon árucsoportjának felel meg, amelybe az alkotórész árucikke tartozik;

d) a hetedik és a nyolcadik számjegy 0.

19. cikk

(1) A statisztikai adatszolgáltatásért felelős szervek az egyes tagállamok e fejezet keretén belül kidolgozott részletes szabályain alapuló előzetes meghatalmazása nélkül nem alkalmazhatják az egyszerűsített bejelentési eljárást.

(2) Olyan komplett ipari létesítmény esetében, amelynek az alkotóelemeit több tagállam exportálja, az egyes tagállamok hozzájárulása szükséges az egyszerűsített bejelentési eljárás alkalmazásához az általuk folytatott kivitel tekintetében. Ilyen felhatalmazást azonban csak akkor adhatnak, ha okmányokkal igazolható, hogy a létesítmény statisztikai összértéke eléri a 16. cikk (3) bekezdésében foglalt összeget, illetve az egyszerűsített eljárás használatát más körülmény indokolja.

3. FEJEZET

Vízi és légi járművek behozatala és kivitele

20. cikk

E fejezet alkalmazásában:

a) a "vízi jármű" kifejezés a tengeri szállításra használt, a Kombinált Nómenklatúra 89. árucsoportjának 1. és 2. kiegészítő megjegyzésében szereplő hajókra, valamint a hadihajókra vonatkozik;

b) a "légi jármű" kifejezés minden olyan repülőgépre vonatkozik, amely a Kombinált Nómenklatúra 8802 kódja alatt szerepel, amennyiben polgári célra szolgál és valamely légitársaság használja, vagy ha katonai célt szolgál;

c) a "vízi vagy légi járművek tulajdonjoga" azt jelenti, hogy a vízi vagy légi jármű természetes vagy jogi személy tulajdonában lévőként van bejegyezve.

21. cikk

(1) Az alábbi ügyletekre vonatkozó külkereskedelmi statisztikákat kell eljuttatni a Bizottsághoz:

a) a vízi vagy légi jármű tulajdonjogának átruházását egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személyről a bejelentő tagállamban letelepedett és a nemzeti hajó vagy légi jármű nyilvántartásba bejegyzett természetes vagy jogi személyre; ezt az ügyletet behozatalként kell kezelni;

b) a vízi vagy légi jármű tulajdonjogának átruházását a bejelentő tagállamban letelepedett és a nemzeti hajó vagy légi jármű nyilvántartásba bejegyzett természetes vagy jogi személyről egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személyre; ezt az ügyletet kivitelként kell kezelni;

c) a vízi vagy légi járműnek a Közösség statisztikai területére való belépését vagy a Közösség statisztikai területének elhagyását szerződés szerinti feldolgozás végett vagy után végzett műveletek miatt.

A b) pont alkalmazásában, ha a vízi vagy légi jármű új, a kivitelt az előállító tagállamban kell rögzíteni.

A c) pont alkalmazásában, a "feldolgozást" úgy kell tekinteni, hogy csak az új vagy ténylegesen felújított vízi vagy légi jármű előállítására irányuló műveletekre terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett műveletek statisztikáinak, amelyeket a tagállamok a Bizottsághoz továbbítanak, a következő adatokat kell tartalmazniuk:

a) a Kombinált Nómenklatúra megfelelő albontásának kódját;

b) a statisztikai eljárást;

c) a partnerországot, nevezetesen:

- az (1) bekezdés a) pontjában megnevezett ügyletek esetében, ha a vízi vagy légi jármű új, az előállító harmadik országot; más esetekben azt a harmadik országot, amelynek területén a vízi vagy légi jármű tulajdonjogát átadó természetes vagy jogi személy letelepedett,

- az (1) bekezdés b) pontjában megnevezett ügyletek esetében azt a harmadik országot, amelynek területén a vízi vagy légi jármű tulajdonjogát átvevő természetes vagy jogi személy letelepedett,

- az (1) bekezdés c) pontjában megnevezett ügyletek esetében a Közösség statisztikai területére belépő vízi vagy légi jármű feladási harmadik országát, illetve a Közösség statisztikai területét elhagyó vízi vagy légi jármű rendeltetési országát;

d) a vízi járművek esetében a mennyiséget darabszámban kifejezve, illetve a Kombinált Nómenklatúrában meghatározott bármely kiegészítő mértékegységben megadva; a légi járművek esetében a mennyiséget nettó tömegben és kiegészítő mértékegységekben;

e) a statisztikai értéket, vagyis a teljes összeget, amit az egész vízi vagy légi jármű eladása vagy megvásárlása esetén kiszámláznának, a szállítási és a biztosítási költségek kizárása után.

(3) A tárgyidőszak az a hónap legyen, amelyben az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában megnevezett ügyletek esetében a tulajdonjog-átruházás, vagy amelyben az (1) bekezdés c) pontjában megnevezett ügyletek esetében a mozgás történik.

22. cikk

A nemzeti hatóságoknak hozzá kell férniük az 1172/1995/EK rendelet 7. cikkében meghatározottakon kívüli adatforrásokhoz, beleértve a nemzetihajó- vagy légijármű-nyilvántartásokban foglalt információkhoz való hozzáférést is, ami az ilyen áruk tulajdonjog-átruházásának azonosítása céljából lehet szükséges.

4. FEJEZET

Hajók és repülőgépek készletei és tartozékai

23. cikk

E fejezet alkalmazásában:

- a "hajók és repülőgépek készletei" a vízi vagy légi járművek legénysége vagy utasai által fogyasztott különböző termékeket jelenti;

- a "hajók és repülőgépek tartozékai" a vízi és légi járművek motorjainak, gépeinek és más berendezéseinek működtetéséhez szükséges termékeket, például üzemanyagot, olajat és kenőanyagot jelenti.

24. cikk

(1) Az alábbiakra vonatkozó külkereskedelmi statisztikai adatokat kell eljuttatni a Bizottsághoz:

a) hajók és repülőgépek készleteinek és tartozékainak leszállítását egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személy kereskedelmi használatában lévő vízi vagy légi járműnek, amely a bejelentő tagállam vízi vagy légi kikötőjében állomásozik, amennyiben azok közösségi áruk, vagy aktív feldolgozási céllal vámeljárás alá vont nem közösségi áruk, illetve vámellenőrzés mellett végzett feldolgozásból származnak; ez a művelet kivitelként kezelendő.

b) a bejelentő tagállam vízi vagy légi kikötőjében állomásozó nemzeti vízi vagy légi járműnek hajó és repülőgép készletek és tartozékok leszállítását, amennyiben a vámhatóság azt nem bocsátotta szabad forgalomba, aktív feldolgozási céllal azt nem vonták vámeljárása alá, illetve nem vámellenőrzés mellett végzett feldolgozásból származó Közösségen kívüli áruk; ez a művelet behozatalként kezelendő.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megnevezett műveletekről szóló havi beszámolóban a tagállamoknak a következő adatokat kell továbbítaniuk a Bizottsághoz:

a) a termékkódot, az alábbi egyszerűsített besorolásnak megfelelően:

- 9930 24 00: a Harmonizált Rendszer 1-24. árucsoportjába tartozó áruk esetében,

- 9930 27 00: a Harmonizált Rendszer 27. árucsoportjába tartozó áruk esetében,

- 9930 99 00: az egyéb helyre besorolt áruknál,

b) a partnerország országkódját vagy az egyszerűsített QS- országkódot;

c) a statisztikai eljárást;

d) a mennyiséget nettó tömegben,

e) a statisztikai értéket.

5. FEJEZET

Részszállítmányok

25. cikk

E fejezet alkalmazásában "részszállítmány" a teljes áru alkatrészeinek több szállítmányként, kereskedelmi vagy szállítással kapcsolatos okokból nem összeszerelt vagy szétszerelt állapotban történő behozatalát vagy kivitelét jelenti.

26. cikk

A Bizottsághoz havonta eljuttatott beszámolókban a tagállamok csak egy alkalommal, az utolsó részteljesítés havában veszik nyilvántartásba a részszállítmány kiviteléről, vagy behozataláról szóló adatokat, a teljes összeszerelt áru összértékének feltüntetésével és besorolási kódjával.

6. FEJEZET

Katonai áruk

27. cikk

(1) A tagállamokban hatályban levő meghatározás szerint katonai célú áruk kivitelét és behozatalát jelentő, nem tagállamokkal folytatott kereskedelemről statisztikai adatokat kell szolgáltatni a Bizottságnak.

(2) A tagállamok által az (1) bekezdésben megnevezett műveletekről a Bizottság számára összeállítandó havi beszámolóban a következő adatoknak kell szerepelniük:

a) az alaprendelet 8. cikkében említett termékosztályozás szerinti albontásoknak megfelelő termékkódnak;

b) a partnerország kódjának;

c) a statisztikai eljárásnak;

d) a mennyiségnek nettó tömegben, illetve ahol helyénvaló, kiegészítő mértékegységben is;

e) a statisztikai értéknek.

(3) Ha egy tagállam hadititok miatt nem alkalmazhatja a (2) bekezdés rendelkezéseit, megfelelő lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a katonai használatra szánt export- vagy importtermékeknek legalább a statisztikai értéke szerepeljen a Bizottsághoz havonta eljuttatott beszámolóban.

7. FEJEZET

Tengeri létesítmények

28. cikk

(1) E fejezet alkalmazásában a "tengeri létesítmények" kifejezés jelöli az ásványkincsek felkutatására és kitermelésére a nyílt tengeren felépített berendezéseket és eszközöket.

(2) A "külföldi" létesítmények - a "nemzeti" létesítményekkel ellentétben - a nem tagországban letelepedett természetes vagy jogi személyek kereskedelmi használatában lévő létesítmények.

29. cikk

(1) Egy adott tagállamnak a harmadik országokkal folytatott kereskedelméről a következő statisztikai adatokat kell továbbítania a Bizottsághoz:

a) a közvetlenül egy harmadik országból, vagy egy külföldi létesítményből a nemzeti létesítménybe történő áruszállítások; ezek a műveletek a behozatallal azonos módon kezelendők;

b) a nemzeti létesítményből valamely harmadik országba, vagy külföldi létesítménybe történő áruszállítások; ezek a műveletek a kivitellel azonos módon kezelendők;

c) a valamely tagállam statisztikai területén lévő vámraktárból nemzeti létesítménybe történő áruszállítások; ezek a műveletek a behozatallal azonos módon kezelendők;

d) a külföldi létesítményből valamely tagállam statisztikai területére történő behozatalok;

e) a külföldi létesítménybe szánt áruk kivitele valamely tagállam statisztikai területéről.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett ügyletekről szóló havi beszámolóknak, amelyeket a tagállamok a Bizottsághoz továbbítanak, a következő adatokat kell tartalmazniuk:

a) a Kombinált Nómenklatúra megfelelő albontásának kódját;

b) a partnerország országkódját vagy az egyszerűsített QW-országkódot;

c) a statisztikai eljárást;

d) a mennyiséget nettó tömegben;

e) a statisztikai értéket.

Az a) pont alkalmazásában, a következő egyszerűsített kódokat kell használni a tengeri létesítmény működtetői részére vagy a tengeri létesítmény motorjainak, gépeinek és más berendezéseinek működtetésére szánt termékekre:

- 9931 24 00: az 1-24. KN-fejezetek alá tartozó termékek,

- 9931 27 00: a 27-től kezdődő KN-árucsoportok alá tartozó termékek,

- 9931 99 00: máshova sorolt termékek.

A vámrendelkezések sérelme nélkül, a létesítményből érkező vagy oda szánt áruk esetében a b) pontban megnevezett "partnerországon" azt az országot kell érteni, amelynek területén a szóban forgó létesítmény kereskedelmi használatáért felelős természetes vagy jogi személy letelepedett.

8. FEJEZET

Űrjárművek

30. cikk

E fejezet alkalmazásában:

a) az "űrjármű" kifejezés a Föld légterén kívül közlekedő űrjárműveket, például műholdakat jelenti;

b) az "űrjármű tulajdonjoga" alatt az értendő, ha az űrjármű tulajdonosaként egy természetes vagy jogi személy van bejegyezve;

31. cikk

(1) A harmadik országokkal folytatott kereskedelemmel kapcsolatban a következő statisztikai adatokat kell továbbítani a Bizottsághoz:

a) az űrjármű belépése a Közösség statisztikai területére vagy a Közösség statisztikai területének elhagyása szerződés szerinti feldolgozás végett vagy után végzett műveletek miatt;

b) az űrjármű kilövése (űrbe juttatása), amely tulajdonjogot cserélt egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személy és egy tagállamban letelepedett természetes vagy jogi személy között;

c) az űrjármű kilövése (űrbe juttatása), amelynek tulajdonjogát egy tagállamban letelepedett természetes vagy jogi személyről egy harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személyre ruházták át.

A b) pontban megnevezett műveletek behozatalként jelennek meg annak a tagállamnak a nyilvántartásában, ahol az új tulajdonos letelepedett.

A c) pontban megnevezett művelet kivitelként jelenik meg a kész űrjárművet előállító tagállam nyilvántartásában.

E bekezdés alkalmazásában, a "feldolgozást" úgy kell tekinteni, hogy csak az új vagy ténylegesen felújított űrjármű előállítására irányuló műveletekre terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett műveletekről szóló havi beszámolóknak, amelyeket a tagállamok a Bizottsághoz továbbítanak, a következő adatokat kell tartalmazniuk:

a) a Kombinált Nómenklatúra megfelelő albontásának kódját;

b) a partnerország kódját;

c) a statisztikai eljárást;

d) a mennyiséget nettó tömegben és kiegészítő mértékegységben;

e) a statisztikai értéket az űrhajó "gyártelepi" értékeként, az e rendelet III. mellékletében meghatározott szállítási feltételekkel összhangban.

A b) pont alkalmazásában, a "partnerországot" a következő kritériumok szerint kell meghatározni:

- az (1) bekezdés a) pontjában megnevezett műveletek esetében a "partnerország" a Közösség statisztikai területére belépő űrjármű származási harmadik országát, illetve a Közösség statisztikai területét elhagyó űrjármű rendeltetési országát jelenti,

- az (1) bekezdés b) pontjában megnevezett műveletek esetében a "partnerország" a kész űrjárművet előállító országot jelenti,

- az (1) bekezdés c) pontjában megnevezett műveletek esetében a "partnerország" azt az országot jelenti, amelynek területén az űrjármű tulajdonjogát átvevő természetes vagy jogi személy letelepedett.

(3) A tárgyidőszak az a hónap legyen, amelyben az (1) bekezdés a) pontjában megnevezett műveletek esetében a mozgás, vagy amelyben az (1) bekezdés b) és c) pontjában megnevezett műveletek esetében a tulajdonjog-átruházás történik.

9. FEJEZET

Villamos energia és gáz

31a. cikk

Az 1172/95/EK rendelet 7. cikkében meghatározott adatforrásokon kívül a nemzeti hatóságok megkívánhatják, hogy a bejelentő tagállam és a harmadik országok közötti villamos energia és gáz kereskedelmi forgalom felügyeletéhez szükséges vonatkozó információkat közvetlenül a bejelentő tagállamban letelepedett üzemeltetők szolgáltassák, amelyek a villamos energia vagy gáz nemzeti átviteli hálózatának tulajdonosai vagy működtetői.

10. FEJEZET

Tengeri termékek

31b. cikk

(1) E cikk alkalmazásában a "tengeri termékek" halászati termékeket, ásványi anyagokat, újrahasznosítható hulladékot és minden más olyan terméket jelent, amely tengerjáró hajóval még nem ért partot.

(2) Az alábbi ügyletekre vonatkozó külkereskedelmi statisztikát kell eljuttatni a Bizottsághoz

a) Tengeri termékek partot érése a bejelentő tagállam kikötőiben, vagy azok beszerzése egy tagállamban bejegyzett vízi jármű által egy harmadik országban bejegyzett vízi járműről, ezeket az ügyleteket behozatalként kell kezelni.

b) Tengeri termékek partot érése egy harmadik ország kikötőiben a bejelentő tagállamban bejegyzett vízi járműről, vagy azok beszerzése egy harmadik országban bejegyzett vízi jármű által egy tagállamban bejegyzett vízi járműről, ezeket az ügyleteket kivitelként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben megnevezett műveletekről szóló havi beszámolóknak, amelyeket a tagállamok a Bizottsághoz továbbítanak, a következő adatokat kell tartalmazniuk:

a) a Kombinált Nómenklatúra megfelelő albontásának kódját;

b) a partnerország kódját, nevezetesen:

- behozatal esetén az a harmadik ország, ahol a tengeri terméket befogó vízi jármű be van jegyezve,

- kivitel esetén az a harmadik ország, ahol a tengeri termék partot ér, vagy ahol a tengeri terméket beszerző vízi jármű be van jegyezve;

c) a statisztikai eljárást;

d) a mennyiséget nettó tömegben;

e) a statisztikai értéket.

(4) A nemzeti hatóságoknak hozzá kell férniük az 1172/95/EK rendelet 7. cikkében meghatározottakon kívüli adatforrásokhoz, beleértve a nemzeti bejegyzett vízi járművek harmadik országokban partot ért tengeri termékekről szóló nyilatkozataira vonatkozó információkhoz való hozzáférést is.

3. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

(1) A tagállamok az alábbiakat állítják össze:

a) összesített eredmények, melyek definíció szerint minden állományra a harmadik országokkal folytatott kereskedelem összértékét jelentik, továbbá a termékenkénti bontás, összhangban az egységes nemzetközi kereskedelmi áruosztályozás 3. változatának szakaszaival;

b) az alaprendelet 10. cikke (1) bekezdésében említett részletes eredmények.

(2) A tagállamok az alábbiak szerint továbbítják az adatokat haladéktalanul a Bizottsághoz:

a) az (1) bekezdés a) pontja szerint a referencia-időszak lejárta után legfeljebb 40 nappal;

b) az (1) bekezdés b) pontja szerint a referencia-időszak lejárta után legfeljebb 42 nappal.

33. cikk

(1) Amennyiben a statisztikai adathordozón megjelenő adatok javításra szorulnak, a módosítást a tárgyidőszakra vonatkozó adatokban kell végrehajtani.

(2) A tagállamok legalább háromhavonta továbbítják a helyesbített havi adatokat, az összesített és módosított évi adatokkal egyetemben.

34. cikk

A tagállamok az adatgyűjtés évének végétől számított legalább két évig megőrzik az alaprendelet 7. és 23. cikkében említett statisztikai adathordozót, vagy legalábbis az ebben található információt.

35. cikk

A tagállamok eljuttatják a Közösségnek saját nemzeti rendelkezéseiket és azok esetleges későbbi módosításait.

36. cikk

A 840/96/EK bizottsági rendelet ( 6 ) 2001. január 1-jei hatállyal hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozások a továbbiakban erre a rendeletre vonatkoznak.

37. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A Bizottságnak (Eurostat) átadandó, a harmadik országokkal való termékforgalomra vonatkozó statisztikából kizárt, a 2. cikkben megnevezett termékek jegyzéke

Az alábbi árukkal kapcsolatban nem történik adatgyűjtés:

a) törvényes fizetőeszközök és értékpapírok;

b) monetáris arany;

c) sürgősségi segély katasztrófa sújtotta övezeteknek;

d) diplomáciai vagy hasonló jellegű szándékolt felhasználás miatt:

1. diplomáciai, konzuli vagy hasonló mentességben részesülő termékek;

2. az államfőnek, a kormány vagy a parlament tagjainak adott ajándékok;

3. kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás keretén belül forgalomban lévő cikkek;

e) amennyiben nem képezik kereskedelmi ügylet tárgyát:

1. érdemrendek, díjak és kitüntetések, emlékérmek és jelvények;

2. utazási felszerelések, ellátmányok és más, személyes használatra vagy fogyasztásra szánt árucikkek, beleértve a sportfelszereléseket is, amelyeket az utassal együtt, őt megelőzve vagy őt követve szállítanak;

3. menyasszonyi ruhák, költözéssel kapcsolatos tételek vagy családi örökség;

4. koporsók, urnák, kegyeleti cikkek, valamint a sírok és síremlékek gondozásával kapcsolatos árucikkek;

5. nyomtatott szórólapok, használati utasítások, árlisták és más reklámanyagok;

6. a használhatatlanná vált vagy ipari célokra nem használható cikkek;

7. ballasztanyag;

8. postai bélyegek;

9. a nemzetközi sporteseményeken használt gyógyszeripari készítmények;

f) a személyek vagy a környezet védelmének érdekében hozott rendkívüli közös intézkedésekhez kapcsolódó termékek;

g) a tagállamok által meghatározott határövezetben élő személyek közötti nem kereskedelmi jellegű forgalomból származó termékek (határmenti forgalom); a mezőgazdasági termelőknek a fő tevékenységük helyét képező statisztikai területen kívül eső, de az ehhez kapcsolódó területen előállított terményei;

h) a közlekedési eszközök, a konténerek és azokhoz kapcsolódó fuvareszközök javításához importált vagy exportált áruk, amelyeket nem vontak feldolgozással kapcsolatos vámeljárás alá, valamint a javítások során kicserélt alkatrészek, feltéve, hogy a kereskedelem átmeneti;

i) a statisztikai területen kívül állomásozó nemzeti fegyveres erők számára exportált áruk, valamint a nemzeti fegyveres erők által a statisztikai területen kívülre szállított importáruk és egy tagállam statisztikai területén állomásozó külföldi fegyveres erők által beszerzett vagy hátrahagyott áruk;

j) adathordozó termékek, például hajlékony lemezek, mágnesszalagok, filmek, tervrajzok, hang- és videokazetták, CD-ROM-ok, amelyeket információnyújtás céljából forgalmaznak, amennyiben egy bizonyos ügyfél számára készültek vagy nem képezik kereskedelmi ügylet tárgyát, valamint a korábbi szállítmányokat kiegészítő áruk, például frissítések, amelyekért a címzettnek nem számláznak semmit;

k) műholdak indítóállványai

- kivitel vagy behozatal esetén az űrbe való kilövésüktől függően,

- az űrbe való kilövés idején;

l) javításra és javítás utánra használt termékek, és azok járulékos tartalékalkatrészei. A javítás a termék eredeti rendeltetésébe vagy állapotába történő helyreállítását eredményezi. A művelet célja egyszerűen a termék műszaki állapotának fenntartása; ez magában foglalhat átalakítást vagy teljesítményfokozást, de semmilyen módon nem változtatja meg a termék jellegét;

m) az ideiglenes és azt követő felhasználásra szánt termékek, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

1. nem terveznek vagy alkalmaznak feldolgozást;

2. az ideiglenes felhasználás várt időtartama 24 hónapnál nem hosszabb.

II. MELLÉKLET

A 13. cikk (2) bekezdésében megnevezett műveletek jegyzéke

III. MELLÉKLET

A 14. cikk (2) bekezdésében szereplő szállítási feltételek listája

( 1 ) HL L 48., 1998.2.19, 6. o.

( 2 ) HL L 118., 1995.5.25, 10. o.

( 3 ) HL L 302., 1992.10.19, 1. o.

( 4 ) HL L 188., 2000.7.26, 1. o.

( 5 ) HL L 253., 1993.10.11, 1. o.

( 6 ) HL L 114., 1996.5.8, 7. o.