1173/B/2001. AB határozat

a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 5. § (2) bekezdésének első mondata alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 5. § (2) bekezdésének első mondata alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 5. § (2) bekezdése megváltoztatásának kezdeményezésére irányuló indítványt visszautasítja.

3. Az Alkotmánybíróság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 5. § (2) bekezdése értelmezésének alkotmányellenessé minősítésére irányuló indítványt visszautasítja.

4. Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság eljárásának vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozók jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték. Álláspontjuk szerint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 5. § (2) bekezdésének első mondata sérti az Alkotmány 3. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. A támadott rendelkezés ugyanis - az indítványozók szerint - lehetővé teszi, hogy olyan pártok is költségvetési támogatáshoz jussanak, melyeknél a törvényes működési feltételek nem állnak fenn. A törvényhely "olyan automatizmust tesz lehetővé a pártoknak a költségvetésből történő támogatás nyújtására, amely automatizmus figyelmen kívül hagyja az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartásának alapvető követelményét, és ezáltal ellentétben áll a Magyar Köztársaság Alkotmányának 3. § (1) és (2) bekezdésével."

Az indítványozók kérték továbbá, hogy "az Alkotmánybíróság szíveskedjék felhívni az Országgyűlést olyan törvénymódosításra, amely törvényes működési feltételek fennállása esetén biztosítja a pártoknak a költségvetési támogatást."

Az indítványozók kérelme arra is vonatkozott, hogy az Alkotmánybíróság "szíveskedjék alkotmányellenesnek minősíteni az 1989. évi XXXIII. törvény 5. § (2) bekezdésének olyan értelmezését, amely szerint a párt ugyanezen törvényhely szerint állami költségvetési támogatásra jogosult, ha ugyanezen törvény 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerint vezetőinek más pártba való belépése folytán önálló jogi aktus megvalósítására képtelenné vált."

Ezen túlmenően azt is indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság minősítse az Alkotmány 50. § (1) bekezdésével, 57. § (5) bekezdésével és 70. § (1) bekezdésével ellentétesnek "a Legfelsőbb Bíróságnak azt a mulasztását, hogy mindmáig nem bírálta el a Legfőbb Ügyészségnek azt a kereseti kérelmét, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) törvényes működésének helyreállítása érdekében hívja össze a KDNP törvényes összetételű legfelsőbb szervét."

II.

1. Az Alkotmány érintett rendelkezése:

"3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.

(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában."

2. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvénynek (a továbbiakban: Etv.) a vizsgálatba bevont rendelkezései:

"10. § (1) A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja."

"14. § (1) A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

(2) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen."

3. A Ptv. vizsgált rendelkezései: "3. § (1) A párt megszűnhet: a) más párttal való egyesüléssel,"

"5. § (2) A párt e törvény rendelkezései szerint állami költségvetési támogatásra jogosult.

Az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. A Ptv. 5. § (2) bekezdése a pártok költségvetési támogatását szabályozza. Az Alkotmánybíróság a 2179/B/1991. AB határozatában (ABH 1994, 518.) már vizsgálta a Ptv. 5. § (2) bekezdésének alkotmányosságát. A határozat az Alkotmány 3. § (1) és (2) bekezdésének értelmezése kapcsán abban a kérdésben foglalt állást, hogy a pártok költségvetési támogatására vonatkozóan a Ptv. 5. §-ában foglalt rendelkezések sértik-e a pártok jog- és esélyegyenlőségének alkotmányos követelményeit. E korábbi határozatában úgy ítélte meg az Alkotmánybíróság, hogy a Ptv. 5. § (2) bekezdése nem alkotmányellenes és az indítványokat elutasította.

A 2179/B/1991. AB határozat (ABH 1994, 518.) a Ptv. 5. § (2) bekezdésének csak azt a rendelkezését vizsgálta, amely kizárja a költségvetési támogatásból azokat a pártokat, melyek nem érték e! a szavazáson részt vett választók szavazatának egy százalékát. A jelen indítványozók az Alkotmánynak ugyanazon §-a alapján, de más alkotmányos összefüggésre tekintettel, valamint a támadott rendelkezés más részére kérték az alkotmánysértést megállapítani. Ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja értelmében "ítélt dolog" nem áll fenn, s az Alkotmánybíróság a jelen indítvány alapján az érdemi vizsgálatot elvégezte.

2. Az indítványozók a Ptv. 5. § (2) bekezdését azért tartották ellentétesnek az Alkotmány 3. § (1) és (2) bekezdésével, mert véleményük szerint a törvényhely "az alkotmányos szabályok tiszteletben tartásának követelménye" nélkül is lehetővé teszi a pártok költségvetési támogatásban való részesítését.

2.1. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 3. §-ával kapcsolatban megállapította, hogy: "az Alkotmány 3. § (I) bekezdése a pártok alapításának és tevékenységének szabadságát az általános rendelkezések körében az egyesülési szabadság részét képező, nevesített alapjogként határozza meg és részesíti alkotmányos védelemben. Ez az előírás a pártok szabad alapítását, tevékenységét és ezek védelmét az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok keretei között biztosítja, vagyis feltételekhez kötött védelmet állapít meg." [53/1996. (XI. 22.) AB határozat, ABH 1996, 165, 167.] Az Alkotmány 3. § (2) bekezdésével kapcsolatban pedig az Alkotmánybíróság a pártoknak az állam és a társadalom közötti közvetítő szerepét értelmezte. [27/1998. (VI. 16.) AB határozat, ABH 1998, 197, 201.]

A 2179/B/1991. AB határozatában az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, hogy amennyiben "a törvényhozó a pártok költségvetési eszközökből történő támogatását határozza el, ennek alapja, hogy a pártok teljesíteni tudják az Alkotmány 3. § (2) bekezdésében foglalt feladatukat, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való közreműködést. Az e feladat megvalósításához való állami hozzájárulást viszont az állam kötheti ahhoz a feltételhez, hogy a támogatandó párt bizonyítsa a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való részvételre való alkalmasságát. Ezért nem (...) alkotmányellenes (...), ha az állam minimális követelményeket fogalmaz meg a támogatandó pártok számára, és a normatív támogatást csak az e követelményeket teljesítő pártoknak juttatja." (ABH 1994, 518, 521.)

2.2. Az Alkotmánybíróság által korábban kifejtettek értelmében a pártok a költségvetési támogatásra csak az Alkotmányban és az alkotmányos jogszabályokban rögzített feltételek szerint jogosultak. A pártok költségvetési támogatásának feltételei között a pártok törvényes működésének követelményét azért nem szükséges külön meghatározni, mert "az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása" a pártok alkotmányos kötelezettsége [Alkotmány 3. § (1) bekezdése]. A pártok a törvények betartására a költségvetési támogatástól függetlenül kötelesek: törvényellenesen nem működhetnek. A pártok törvényes működésének fenntartását a törvényhozó úgy biztosítja, hogy lehetővé teszi a pártok törvénysértése esetén a pártok működésének bírósági felülvizsgálatát [Etv. 10. § (1) bekezdés, 14. § (2) bekezdés]. Mindennek eredményeként az Alkotmánybíróság az indítványozók állításával szemben megállapította, hogy a pártok törvényes működésének feltételeiről való külön rendelkezés hiánya miatt a pártok költségvetési támogatásra való jogosultságának szabályozása nem ellentétes az Alkotmány 3. § (1) és (2) bekezdésével. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Ptv. 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

3. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. §-a határozza meg. Az Abtv. 1. §-a szerint törvénymódosítás kezdeményezése nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Ezért az Alkotmánybíróság a Ptv. 5. § (2) bekezdése módosításának kezdeményezésére irányuló indítványt visszautasította.

4. Az Abtv. 1. §-a szerint valamely törvény értelmezésének alkotmányellenessé minősítése sem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Ptv. 5. § (2) bekezdése értelmezésének alkotmányellenessé minősítésére irányuló indítványt is visszautasította.

5. Az Abtv. 1. §-a szerint nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe a Legfelsőbb Bíróság eljárásának vizsgálata és megítélése, így abban a tekintetben sem, hogy a Legfelsőbb Bíróság az indítványozó által jelzett kereseti kérelmet mikor bírálja el. Ezért az Alkotmánybíróság az erre vonatkozó indítványt is visszautasította.

Budapest, 2003. február 4.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, az aláírásban akadályozott Dr. Czúcz Ottó alkotmánybíró helyett

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró