EH 2015.02.B5 I. A büntetés törvénysértő kiszabása miatt valósul meg felülvizsgálati ok, ha a szabadságvesztés felfüggesztése esetén a próbaidő tartama rövidebb a kiszabott szabadságvesztésnél [1978. évi IV. tv. 89. § (2) bek.; Btk. 85. § (2) bek.; Be. 416. § (1) bek. b) pont III. ford.].
II. A kiszabott szabadságvesztés felfüggesztése próbaidejének tartamára vonatkozó kötelező törvényi előírások megsértése a felülvizsgálati eljárásban a Kúria felülbírálati jogkörét a kiszabott büntetés egészének törvényességi vizsgálatára megalapozza.
Ekként a törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében a Kúria döntési jogköre nemcsak a próbaidő, hanem a kiszabott szabadságvesztés tartamának megváltoztatása által is megvalósulhat [Be. 423. § (4) bek.].
Pertörténet:
Kecskeméti Járásbíróság B.919/2011/26., Kecskeméti Törvényszék Bf.373/2013/3., Kúria Bfv.951/2014/6. (*EH 2015.02.B5*, BH+ 2015.7.281)
***********
[1] A járásbíróság a 2013. június 27-én kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki a terheltet 2 rb. folytatólagosan elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 273. § (1) bek.]. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi - börtönben letöltendő - szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék a 2014. március 31-én meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy
[3] - megállapította, hogy a terhelt cselekménye az elbíráláskor hatályos Btk., a 2012. évi C. törvény 368. § (1) bekezdése szerinti önbíráskodás bűntette kísérletének minősül és
[4] - a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének tartamát 1 évre csökkentette.
[5] Egyben megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
[6] Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[7] A felülvizsgálati indítvány elbírálása szempontjából elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállásból annak van jelentősége, hogy a felrótt cselekmény elkövetésének időpontja 2010. szeptember és 2011. január közötti.
[8] A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben a főügyészség 2014. július 8-án a terhelt terhére terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének törvénysértő megállapítása miatt, megváltoztatás érdekében.
[9] Indokai szerint az 1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 89. § (2) bekezdése és a 2012. évi C. törvény szerinti Btk. 85. § (2) bekezdésének egyező rendelkezése alapján a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztése esetén a próbaidő tartama nem lehet rövidebb a kiszabott szabadságvesztésnél.
[10] A Legfőbb Ügyészség az átiratában a felülvizsgálati indítványt - indokaival és jogi álláspontjával egyetértve - fenntartotta és a jogerős ítélet megváltoztatását, és törvénynek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta.
[11] A Kúria a Be. 420. § (1) bekezdése és 424. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartva, írásbeli nyilatkozatában foglaltaknak megfelelő tartalommal szólalt fel és a próbaidő tartamának a törvényes mértékre emelését indítványozta.
[12] A védő felszólalásában - tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság a büntetés enyhítése érdekében rendelkezett, bár tévesen - ezzel szemben a kiszabott büntetés mértékének oly mértékű csökkentését indítványozta, amely mellett a próbaidő másodfokú bíróság által nem érintett tartama törvényessé válik.
[13] A felülvizsgálati indítvány a következők szerint alapos.
[14] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja három egymástól jól elkülöníthető felülvizsgálati okot szabályoz. Úgymint:
[15] - azt az esetet, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak (I. fordulat);
[16] - azt az esetet, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt szabtak ki törvénysértő büntetést, vagy alkalmaztak törvénysértő intézkedést (II. fordulat); végezetül
[17] - azt az esetet, ha a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel (III. fordulat).
[18] Ezen okok bármelyikére hivatkozva az ügyész a Be. 417. § (1) bekezdés II. pontjának a) alpontja és Be. 418. § (1) bekezdése szerint a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani.
[19] Előrebocsátja a Kúria, hogy a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének kérdése - azon eseteken kívül, amikor a felfüggesztés lehetőségét a törvény kizárja - szabadon mérlegelhető; a felfüggesztés próbaidejére viszont kötelező törvényi rendelkezések is vonatkoznak.
[20] Ilyen a próbaidő - kiszabott szabadságvesztéshez is igazodó - legrövidebb és leghosszabb (generális) tartama.
[21] Kétségtelen a büntetés végrehajtásának kizáró ok [Btk. 86. § (1) bek.] ellenére történt felfüggesztése a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának III. fordulata szerint a törvényben speciálisan szabályozott, ezáltal a törvénysértő büntetés más eseteitől elkülönült felülvizsgálati ok.
[22] Nem kétséges az sem, hogy (bár az nem önálló büntetési nem) a végrehajtásában felfüggesztett büntetés kiszabása körében a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának III. fordulatában meghatározott esetkörön kívül is megvalósulhat anyagi jogszabálysértés, akár a felfüggesztés alá eső szabadságvesztési tartam, akár a felfüggesztés próbaidejének hossza tekintetében.
[23] A végrehajtás felfüggesztése próbaidejének a törvény kötelező rendelkezésébe ütköző meghatározása tehát ekként valójában azt jelenti, hogy az így kiszabott büntetés nem illeszkedik a törvénybe, azaz törvénysértő.
[24] Mégpedig vagy azért, mert a törvényi rendelkezésnél korábban megszünteti a végrehajtás lehetőségét, vagy pedig azért, mert azt tovább tartja fenn.
[25] Ehhez képest a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének tartamára vonatkozó kötelező törvényi előírások megsértése - lényegét tekintve egyezően az enyhítő, avagy a büntetés felső határát emelő, és kötelező törvényi szabályok szerinti büntetéskiszabási előírások megszegésével - egyben a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának II. fordulata szerinti, az adott büntetés törvénysértő kiszabását jelentő felülvizsgálati okot valósít meg.
[26] Általános érvénnyel kimondható, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának III. fordulatában meghatározott esetkört meghaladóan törvénysértő büntetés címén - a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának II. fordulata szerinti - felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és ennek elvétése miatt a Be. különleges eljárás keretében nem ad jogorvoslati lehetőséget.
[27] A Btk. 85. § (2) bekezdése szerint a próbaidő tartama - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. [Ugyanígy rendelkezett az elkövetéskori Btk. 89. § (2) bekezdése.]
[28] Törvényt sértett tehát a másodfokon eljárt bíróság, amikor az 1 év 6 hónapi szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre függesztette fel.
[29] E törvénysértés miatt - szemben a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának III. fordulatával - a Kúria felülbírálati jogköre a Be. 423. § (4) bekezdése szerint a büntetés törvényességének vizsgálata a kiszabott büntetés egészére kiterjed.
[30] Ekként a törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében a Kúria döntési jogköre nem csupán a próbaidő, hanem a kiszabott szabadságvesztés tartamának megváltoztatása révén is gyakorolható. Erre a Be. 423. § (4) bekezdésének zárófordulata szerinti jogkör is lehetőséget ad.
[31] Jelen esetben a Kúria ez utóbbi döntést látta helyesnek.
[32] Ekként a Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a terhelt tekintetében a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és az első-, valamint a másodfokú határozatban értékelt változatlan büntetéskiszabási körülmények mellett, azonban a kísérleti szakban maradásnak nagyobb nyomatékot tulajdonítva, a kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 évre enyhítette. Nem érintette értelemszerűen a megállapított bűnösséget, a jogi minősítést, és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést.
[33] Észlelte a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság a bűncselekmény elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvényt alkalmazta, viszont az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvény (Btk.) elvárása szerint rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról. A másodfokú bíróság pedig áttért az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: hatályos Btk.) alkalmazására - egyébként helyesen -, és mivel megváltoztatási szándéka csupán a próbaidő tartamára terjedt ki, nem érintette az elsőfokú bíróság e kifogásolható rendelkezését.
[34] A Kúria ezért tartotta indokoltnak, hogy határozata rendelkező részében a szabadságvesztés kapcsán a börtön fokozatra hivatkozzon. Ezáltal vált ugyanis egyértelművé és egyhangúvá az eljárt bíróságok ezen rendelkezése.
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria Budapesten, a 2014. év szeptember hó 23. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
í t é l e t e t:
Az önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kecskeméti Törvényszék 3.Bf.373/2013/3. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy
a terhelttel szemben kiszabott - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztés tartamát 1 (egy) évre enyhíti.
Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
A Kecskeméti Járásbíróság a 2013. június 27-én kihirdetett 10.B.919/2011/26. számú ítéletével bűnösnek mondta ki a terheltet 2 rb. folytatólagosan elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 273. § (1) bek.]. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi - börtönben letöltendő - szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Kecskeméti Törvényszék a 2014. március 31-én meghozott 3.Bf.373/2013/3. számú ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy
- megállapította, hogy a terhelt cselekménye az elbíráláskor hatályos Btk., a 2012. évi C. törvény 368. § (1) bekezdése szerinti önbíráskodás bűntette kísérletének minősül; és
- és a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének tartamát 1 évre csökkentette.
Egyben megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A felülvizsgálati indítvány elbírálása szempontjából elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott - tényállásból annak van jelentősége, hogy a felrótt cselekmény elkövetésének időpontja 2010 szeptember és 2011 január közötti.
A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2014. július 8-án a terhelt terhére terjesztett elő - a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének törvénysértő megállapítása miatt, megváltoztatás érdekében.
Indokai szerint az 1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 89. § (2) bekezdése és a 2012. évi C. törvény szerinti Btk. 85. § (2) bekezdésének egyező rendelkezése alapján a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztése esetén a próbaidő tartama nem lehet rövidebb a kiszabott szabadságvesztésnél.
A Legfőbb Ügyészség BF.1015/2014/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - indokaival és jogi álláspontjával egyetértve - fenntartotta és a jogerős ítélet megváltoztatását, és törvénynek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta.
A Kúria a Be. 420. § (1) bekezdése és 424. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartva, írásbeli nyilatkozatában foglaltaknak megfelelő tartalommal szólalt fel és a próbaidő tartamának a törvényes mértékre emelését indítványozta.
A védő felszólalásában - tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság a büntetés enyhítése érdekében rendelkezett, bár tévesen - ezzel szemben a kiszabott büntetés mértékének oly mértékű csökkentését indítványozta, amely mellett a próbaidő másodfokú bíróság által nem érintett tartama törvényessé válik.
A felülvizsgálati indítvány a következők szerint alapos.
A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja három egymástól jól elkülöníthető felülvizsgálati okot szabályoz. Úgymint:
- azt az esetet, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak (I. fordulat);
- azt az esetet, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt szabtak ki törvénysértő büntetést, vagy alkalmaztak törvénysértő intézkedést (II. fordulat); végezetül
- azt az esetet, ha a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel (III. fordulat).
Ezen okok bármelyikére hivatkozva az ügyész a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontjának a) alpontja és Be. 418. § (1) bekezdése szerint a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani.
Előrebocsátja a Kúria, hogy a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének kérdése - azon eseteken kívül, amikor a felfüggesztés lehetőségét a törvény kizárja - szabadon mérlegelhető; a felfüggesztés próbaidejére viszont kötelező törvényi rendelkezések is vonatkoznak.
Ilyen a próbaidő - kiszabott szabadságvesztéshez is igazodó - legrövidebb és leghosszabb (generális) tartama.
Kétségtelen a büntetés végrehajtásának kizáró ok [Btk. 86. § (1) bek.] ellenére történt felfüggesztése a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának III. fordulata szerint a törvényben speciálisan szabályozott, ezáltal a törvénysértő büntetés más eseteitől elkülönült felülvizsgálati ok.
Nem kétséges az sem, hogy (bár az nem önálló büntetési nem) a végrehajtásában felfüggesztett büntetés kiszabása körében a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának III. fordulatában meghatározott esetkörön kívül is megvalósulhat anyagi jogszabálysértés akár a felfüggesztés alá eső szabadságvesztési tartam, akár a felfüggesztés próbaidejének hossza tekintetében.
A végrehajtás felfüggesztése próbaidejének a törvény kötelező rendelkezésébe ütköző meghatározása tehát ekként valójában azt jelenti, hogy az így kiszabott büntetés nem illeszkedik a törvénybe, azaz törvénysértő.
Mégpedig vagy azért, mert a törvényi rendelkezésnél korábban megszünteti a végrehajtás lehetőségét, vagy pedig azért, mert azt tovább tartja fenn.
Ehhez képest a végrehajtás felfüggesztése próbaidejének tartamára vonatkozó kötelező törvényi előírások megsértése - lényegét tekintve egyezően az enyhítő, avagy a büntetés felső határát emelő, és kötelező törvényi szabályok szerinti büntetéskiszabási előírások megszegésével - egyben a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának II. fordulata szerinti, az adott büntetés törvénysértő kiszabását jelentő felülvizsgálati okot valósít meg.
Általános érvénnyel kimondható, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának III. fordulatában meghatározott esetkört meghaladóan törvénysértő büntetés címén - a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának II. fordulata szerinti - felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és ennek elvétése miatt a Be. különleges eljárás keretében nem ad jogorvoslati lehetőséget.
A Btk. 85. § (2) bekezdése szerint a próbaidő tartama - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. (Ugyanígy rendelkezett az elkövetéskori Btk. 89. § (2) bekezdése.)
Törvényt sértett tehát a másodfokon eljárt bíróság, amikor az 1 év 6 hónapi szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre függesztette fel.
E törvénysértés miatt - szemben a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának III. fordulatával - a Kúria felülbírálati jogköre a Be. 423. § (4) bekezdése szerint a büntetés törvényességének vizsgálata a kiszabott büntetés egészére kiterjed.
Ekként a törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében a Kúria döntési jogköre nem csupán a próbaidő, hanem a kiszabott szabadságvesztés tartamának megváltoztatása révén is gyakorolható. Erre a Be. 423. § (4) bekezdésének zárófordulata szerinti jogkör is lehetőséget ad.
Jelen esetben a Kúria ez utóbbi döntést látta helyesnek.
Ekként a Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a terhelt tekintetében a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és az első-, valamint a másodfokú határozatban értékelt változatlan büntetéskiszabási körülmények mellett, azonban a kísérleti szakban maradásnak nagyobb nyomatékot tulajdonítva, a kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 évre enyhítette. Nem érintette értelemszerűen a megállapított bűnösséget, a jogi minősítést, és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést.
Észlelte a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság a bűncselekmény elkövetésekor hatályos 1978. évi IV. törvényt alkalmazta, viszont az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvény (Btk.) elvárása szerint rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról. A másodfokú bíróság pedig áttért az elbíráláskor hatályos 2012. évi C. törvény (Btk.) alkalmazására - egyébként helyesen - és mivel megváltoztatási szándéka csupán a próbaidő tartamára terjedt ki, nem érintette az elsőfokú bíróság e kifogásolható rendelkezését.
A Kúria ezért tartotta indokoltnak, hogy határozata rendelkező részében a szabadságvesztés kapcsán a börtön fokozatra hivatkozzon. Ezáltal vált ugyanis egyértelművé és egyhangúvá az eljárt bíróságok ezen rendelkezése.
A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta; a bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 429. § (1) bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának (4) bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. § (4) bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának (3) bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti.
Budapest, 2014. szeptember 23.
Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Belegi József s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró