BH 2009.3.74 Törvényes vád hiányában nem szüntethető meg a büntetőeljárás, ha az ügyész a végindítványban egészíti ki a vád tényállását olyan tényekkel, amelyek további bűncselekmény tényállási elemeit tartalmazzák [Be. 2. § (2) bek., 310. § (1) bek., 332. § (1) bek. d) pont; 1/2007. BKv. I/2. pont].

A Sz. Városi Bíróság 2007. január hó 4. napján kihirdetett ítéletével M. Zs. T. I. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Ugyanakkor bűnpártolás vétsége miatt 200 napi tétel, összesen 50 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Cs. K. S. II. r. vádlottat súlyos testi sértés bűntette miatt 300 napi tétel, összesen 60 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítélet tényállásának lényege a következő:

A Sz. Városi Ügyészség vádiratában M. Zs. T. I. r. vádlottat és Cs. K. S. II. r. vádlottat a Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő és büntetendő súlyos testi sértés bűntettével vádolta meg, melyet M. Zs. T. I. r. vádlott a Btk. 21. § (2) bekezdés szerint bűnsegédként követett el.

Az ügyész a tárgyaláson előterjesztett végindítványában a vádirat tényállását akként egészítette ki, hogy "a baseballütőt M. Zs. T. I. r. vádlott később a gépkocsiban elrejtette".

M. Zs. T. I. r. és Cs. K. S. II. r. vádlottak jó ismerősként gyakran voltak egy társaságban. A vádbeli napon M. Zs. T. I. r. vádlott felhívta Cs. K. S. II. r. vádlottat, hogy igyanak meg egy kávét, majd menjenek ki a vállalkozása telephelyére megnézni, hogy elvégezték-e a munkát az alkalmazottai. A kávézás közben M. Zs. T. I. r. vádlott alkalmazottjától értesültek arról, hogy B. S. sértett megállapodott a másik alkalmazottal, hogy M. Zs. T. libanevelő telepéről tápot visz el. Mivel M. ZS. T. vádlott korábban már gyanakodott arra, hogy B. S. sértett a tudta nélkül tápot visz el úgy, hogy az alkalmazottaival megegyezik, gépkocsival a majorba mentek.

22 óra körüli időben érkeztek meg, a telepen találták az I. r. vádlott egyik alkalmazottját, valamint B. S. sértettet is, a tulajdonát képező gépkocsival, amelybe már több zsák tápot beraktak.

A sértett felismerte az I. r. vádlottat, ezért megpróbált a táptároló helyiségbe menekülni, de sikertelenül. A vádlottak kiszálltak a gépkocsiból, a II. r. vádlott kezében volt egy 35-40 cm hosszú baseballütőhöz hasonlító fa tárgy, amelyet kezében tartva odament a sértetthez és ezzel az eszközzel bántalmazta: egy alkalommal a sértett arcának bal oldalát ütötte meg, egy alkalommal a bal combját.

M. Zs. T. I. r. vádlott ekkor tőlük kb. 3 méterre tartózkodott és szidalmazta a sértettet, hogy miért lopja tőle a tápot. A II. r. vádlottat nem biztatta a bántalmazásra és azt sem lehetett megállapítani, hogy korábban erre felbujtotta.

B. S. sértett a II. r. vádlott bántalmazása következtében 8 napon belüli gyógytartamú zúzódásokat, valamint darabos arccsonttörést szenvedett el, ez utóbbi gyógytartama 8 napon túli, 4 hét.

M. Zs. T. I. r. vádlott ezt követően értesítette a rendőrséget. Még a rendőrök megérkezése előtt Cs. K. S. II. r. vádlott M. Zs. T.-vel együtt az I. r. vádlott gépkocsijába berakta a bántalmazásnál használt, baseballütőhöz hasonlatos fa eszközt. Az I. r. vádlott ekkor szándékosan segítséget nyújtott a II. r. vádlottnak, együttesen helyezték el a sértett sérüléseit okozó eszközt azért, hogy a rendőrség ne találja meg, de ebben a cselekmény elkövetése előtt előzetesen nem állapodtak meg.

A rendőrség ezt követően nemsokára kiérkezett, a gépkocsiban azonban - mivel M. Zs. T. volt a bejelentő - kutatást nem végeztek, így a bűncselekmény elkövetéséül használt eszköz az eljárás során nem került elő.

Az elsőfokú ítéletnek az I. r. vádlott felmentésére, valamint a II. r. vádlottra vonatkozó része 2007. január 4. napján jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az I. r. vádlott és védője fellebbezett a bűnpártolás vétségében való bűnösség megállapítása miatt, felmentés végett.

Az elsőfokú ítéletet a Cs. Megyei Bíróság megváltoztatta akként, hogy az elsőfokú ítéletnek M. Zs. T. I. r. vádlottra vonatkozó és fellebbezések folytán felülbírált részét hatályon kívül helyezte, és a vádlott ellen bűnpártolás vétsége miatti eljárást törvényes vád hiányában megszüntette a következő indokolással:

"A megyei bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság M. Zs. T. I. r. vádlott bűnösségét a Btk. 244. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző bűnpártolás vétségében törvényes vád hiányában állapította meg.

A Be. 2. § (2) bekezdése meghatározza a törvényes váddal szemben támasztott minimális tartalmi követelményeket. A törvényes vád minimális tartalmi követelménye, hogy meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. Ha ezek nem teljesülnek, bírósági eljárás nem indulhat, illetve nem folytatható. A vád törvényességének elengedhetetlen tartalmi eleme, hogy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekményt tartalmazzon. A vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket.

A városi ügyészség M. Zs. T. I. r. vádlottal szemben súlyos testi sértés bűntettéhez nyújtott bűnsegédi bűnrészesség miatt emelt vádat, és ezt tartotta fenn két tárgyaláson. A vád tényállásának egy mondattal történő kiegészítése a megyei bíróság megítélése szerint nem értékelhető vádmódosításnak. A bűnpártolás a bűnkapcsolat egyik változatát rendeli büntetni. A bűnpártolást az különbözteti meg a bűnsegélytől, hogy csupán utólag, az alapcselekmény elkövetésének befejezése után fejthető ki. Az alapcselekmény elkövetője nem lehet a bűnpártolás tettese, de adott esetben az alapcselekmény részese lehet a Btk. 244. § (1) bekezdés b) pontja esetén. Tehát törvényes vád esetében a bűnsegéd megvalósíthat bűnpártolás vétségét is.

Az elsőfokú bíróság a megyei bíróság megítélése szerint tévedett, amikor az ügyész általi tényállás kiegészítést, - miszerint az I. r. vádlott a gépkocsiban a baseballütőt elrejtette - akként értékelte, hogy az I. r. vádlott megvaló­sította a bűnpártolás vétségét, illetve az ügyész ezen kijelentése vádkiterjesztésként értékelhető. A megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy az ügyész által kizárólag a tényállás kiegészítésére tett indítvány nem alapozza meg, hogy az ügyész az I. r. vádlottal szemben egy új bűncselekményben is indítványozta a bűnösség megállapítását és esetleg halmazati büntetés kiszabását.

Ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének az I. r. vádlottra vonatkozó és a fellebbezések folytán felülbírált részét a Be. 373. § (1) bekezdés I/c) pontjában foglaltakra figyelemmel hatályon kívül helyezte, az I. r. vádlottal szemben a Btk. 244. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűnpártolás vétsége miatt indított büntetőeljárást a Be. 332. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból - törvényes vád hiánya - megszüntette."