BH 2015.10.284 Az európai közösségi jogásszal együttműködő ügyvéd - eltérő megállapodás hiányában - nem minősül a fél meghatalmazottjának, így a bírósági iratok részére szabályszerűen nem kézbesíthetők [1998. évi XI. tv. (Ütv.) 89/I. § (1) bek., 89/J. §, 89/K. §; 1/2005. (I. 10.) MÜK Szabályzat 30. pont, 1952. évi III. tv. (Pp.) 97. §; 1993. évi XXXI. tv. 6. cikk 1. pont].

[1]A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint a felperes 2009-ben pályázatot írt ki a Közép-dunántúli Régió közigazgatási területére I. kategóriába tartozó játékkaszinó alapítására és működtetésére vonatkozó koncesszió megkötésére. A felhívásra egyedül az I. r. alperes nyújtott be pályázatot, amelyet elfogadva a felperes mint koncesszióbaadó és az I. r. alperes mint koncesszióba­vevő 2009. október 9-én határozott idejű koncessziós szerződést kötöttek a I. kategóriába tartozó játékkaszinó alapítására, működtetésére irányuló tevékenység gyakorlásának átengedésére.

[2]2009. november 12-én a II. r. alperes írásbeli nyilatkozatot tett, miszerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 274. § (2) bekezdése szerint kezességet vállal az I. r. alperes kötelezettségeiért a 2009. október 9-i koncessziós szerződésben meghatározottak szerint, a nyilatkozatban részletezett feltételekkel.

[3]A koncessziós szerződés megjelölt pontjai alapján a felperes több levélben felszólította az I. r. alperest 1 244 880 000 Ft késedelmi kötbér és annak kamatai, valamint 900 000 000 Ft összegű meghiúsulási kötbér megfizetésére. Ezek eredménytelenségére tekintettel felszólította a II. r. alperest is a Ptk. 274. § (2) bekezdése alapján ugyanezen összegeknek a megfizetésére. Az alperesek a fizetési kötelezettségüket vitatták.

[4]A felperes keresetében a koncessziós szerződés és a II. r. alperes készfizető kezességvállalása alapján 1 244 880 000 Ft késedelmi kötbér, továbbá 900 000 000 Ft meghiúsulási kötbér és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest, továbbá 936 000 000 Ft tőke erejéig vele egyetemlegesen a II. r. alperest.

[5]Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte.

[6]A II. r. alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte.

[7]Az elsőfokú bíróság részítéletében 88 179 000 Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az I. r. alperest, ezt meghaladóan a késedelmi kötbér megfizetése iránt előterjesztett keresetet elutasította.

[8]A felperes és az I. r. alperes fellebbezései, valamint a II. r. alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a peres iratokat az I. r. alperes jogi képviselőjével együttműködő ügyvédi irodának kézbesítette. Részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét részben megváltoztatta és az I. r. alperest terhelő marasztalás összegét 88 179 000 Ft-ról 131 651 000 Ft-ra és járulékaira emelte fel; kötelezte továbbá a II. r. alperest, hogy az I. r. alperessel egyetemlegesen fizesse meg ezt a tőkeösszeget a felperesnek; egyebekben az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta.

[9]A jogerős részítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a II. r. alperes a jogerős részítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy az I. r. alperes a másodfokú eljárás során nem gyakorolhatta perbeli jogait, mivel a másodfokú bíróság a Pp. 66. §-ába és az Ütv. 26. § (1) bekezdésébe ütköző módon a tárgyalásra szóló idézést, valamint a határozathozatalra halasztó végzést nem az I. r. alperes által meghatalmazott európai közösségi jogász számára kézbesítette.

[10]Az I. r. alperes úgy nyilatkozott, hogy a II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal egyetért.

[11]A Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott okból jogszabálysértőnek találta.

[12]A Kúria megítélése szerint a Pp. felülvizsgálatra vonatkozó szabályai nem zárják ki, hogy a II. r. alperes a közvetlenül az I. r. alperest ért, de az egész másodfokú eljárásra és a vele szembeni kereset érdemi elbírálására kiható, kihatható eljárásjogi jogszabálysértést - mely a tisztességes eljáráshoz való jogot érintette - vizsgálja. E körben a II. r. alperesnek a keresetben állított kezesi felelősségéből kell kiindulni, a kezesség pedig járulékos jellegű kötelezettség. A II. r. alperes az eljárás során mindvégig, így felülvizsgálati kérelmében is egyrészt vitatta, hogy az I. r. alperest kötbérfizetési kötelezettség terhelné, másrészt ha ezen álláspontja nem kerülne elfogadásra, vitatta kezesi minőségét, annak terjedelmét is. Mindezekre tekintettel a Kúria nem tudott olyan következtetésre jutni, hogy nem vizsgálhatja a II. r. alperesnek azon állítását, amely az I. r. alperessel szemben a másodfokú eljárásban elkövetett - alapjogot érintő - eljárási jogszabálysértésre vonatkozott.

[13]A II. r. felperes felülvizsgálati kérelmében e körben részletesen kifejtett indokok alapján a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a meghatalmazott európai közösségi jogásszal együttműködési megállapodást kötő ügyvédi iroda az I. r. alperes meghatalmazottjának tekinthető-e, vagyis szabályszerű-e a peres iratok kézbesítése, ha az az együttműködő ügyvédi irodának történt.

[14]Az ítélőtábla álláspontja szerint a Pp. 2. §-a és 8. §-a, illetve az Ütv. vonatkozó rendelkezéseinek vizsgálata alapján az ilyen kézbesítés szabályszerűnek tekinthető. A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla ezen álláspontjával az alábbi indokokra tekintettel nem értett egyet.

[15]Az Ütv. 89/I. § (1) bekezdése értelmében európai közösségi jogász az Ütv. 5. §-ában meghatározott bármelyik ügyvédi tevékenységet végezheti, ideértve az ügyfél képviseletét is. Eseti jellegű tevékenység névjegyzékbe vétel nélkül, a Magyar Ügyvédi Kamarához történő bejelentés alapján végezhető (Ütv. 89/J. §). Azokban az ügyekben, ahol jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő, az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el a képviseletet, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési megállapodást kötött (Ütv. 89/K. §). Ennek főbb tartalmi elemeit az Ütv. felhatalmazása alapján a Magyar Ügyvédi Kamara Igazságügyi Közlönyben közzétett 1/2005. (I. 10.) MÜK szabályzata tartalmazza. A szabályzat 30. pontja értelmében az együttműködő ügyvédnek ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységre kell kötelezettséget vállalnia, ami polgári peres eljárásban az együttes eljárás kötelezettségét foglalja magában. Az együttes eljárás kikötése mellőzhető, ha a szakmai szabályok érvényesülése így is biztosított.

[16]Az iratok alapján rögzíthető, hogy az I. r. alperes és az együttműködő ügyvédi iroda között nem áll fenn megbízási jogviszony, az együttműködő ügyvédi irodának az I. r. alperes képviseleti meghatalmazást nem adott. Az együttműködési megállapodásból sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy peres iratok átvételére az együttműködő ügyvédi iroda jogosult vagy köteles lenne: ilyen rendelkezést a megállapodás nem tartalmaz. A megállapodás konkrét ügy vagy ügyfél nevesítése nélküli eseti, nem kizárólagos együttműködést irányoz elő az együttes eljárás kötelezettségének kifejezett mellőzésével.