BH 2017.8.269 Készfizető kezesi nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset összes körülményére tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 207. § (1) bek., 246. § (1) bek., 274. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint a felperes 2009-ben pályázatot írt ki a Közép-dunántúli Régió közigazgatási területére I. kategóriába tartozó játékkaszinó alapítására és működtetésére vonatkozó koncesszió megkötésére. A felhívásra egyedül az I. rendű alperes nyújtott be pályázatot, amelyet elfogadva a felperes mint koncesszióba adó és az I. rendű alperes mint koncesszióba vevő 2009. október 9-én határozott idejű koncessziós szerződést kötöttek, az I. kategóriába tartozó játékkaszinó alapítására, működtetésére irányuló tevékenység gyakorlásának átengedésére.

[2] A koncessziós szerződésben az I. rendű alperes vállalta, hogy "minden észszerűen elvárható" lépést megtesz annak érdekében, hogy a játékkaszinót a K. turisztikai projekt keretében valósítja meg.

[3] A Koncessziós szerződés 14.3. pontjában rögzítettek szerint az I. rendű alperes kötelezettsége volt a koncesszió időtartamának megkezdéséig félévente január 15-éig és július 15-éig írásban beszámolni a K. projekt megvalósításának állásáról, "az előző időszak előrelépéseiről". A beszámolási kötelezettség elmulasztása esetére a késedelem minden napjára 2,47 millió Ft késedelmikötbér-fizetési kötelezettséget kötöttek ki.

[4] 2009. november 12-én a II. rendű alperes írásbeli nyilatkozatot tett, miszerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 274. § (2) bekezdése szerint kezességet vállal az I. rendű alperes kötelezettségeiért a 2009. október 9-i koncessziós szerződésben meghatározottak szerint, a nyilatkozatban részletezett feltételekkel.

[5] A koncessziós szerződés megjelölt pontjai alapján a felperes több levélben felszólította az I. rendű alperest 1 244 880 000 Ft késedelmi kötbér és annak kamatai, valamint 900 000 000 Ft összegű meghiúsulási kötbér megfizetésére. Ezek eredménytelenségére tekintettel felszólította a II. r. alperest arra, hogy kezesi kötelezettségének a rPtk. 274. § (2) bekezdése alapján tegyen eleget.

[6] Az alperesek a fizetési kötelezettségüket vitatták.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[7] A felperes keresetében a koncessziós szerződés és a II. rendű alperes készfizető kezességvállalása alapján 1 244 880 000 Ft késedelmi kötbér, továbbá 900 000 000 Ft meghiúsulási kötbér és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest, továbbá 936 000 000 Ft tőke erejéig vele egyetemlegesen kérte a II. rendű alperes kötelezését.

[8] Késedelmikötbér-igénye tekintetében arra hivatkozott, hogy a koncessziós szerződés 14.3. pontja szerint az I. rendű alperest félévente beszámolási kötelezettség terhelte a szerződés hatálybalépését követően a koncesszió időtartamának megkezdéséig. Az I. rendű alperes a 2010. január 15-én és a 2010. július 15-én esedékes beszámolási kötelezettségeit elmulasztotta, ezért a szerződés 12.5.5. pontja alapján napi 2 470 000 Ft kötbér fizetésére köteles.

[9] A II. rendű alperes 936 000 000 Ft erejéig a rPtk. 274. § (2) bekezdése szerinti készfizető kezességet vállalt, ezért köteles helytállni a megjelölt mértékben az I. r. alperessel szemben fennálló követelés tekintetében.

[10] Az I-II. rendű alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság részítéletében 88 179 000 Ft és - a részítéletben meghatározott kezdő időpontoktól - a tőke kamatának megfizetésére kötelezte az I. rendű alperest, "ezt meghaladóan a késedelmi kötbér megfizetése iránt előterjesztett keresetet elutasította". A részítéletre tekintettel a perköltség viseléséről nem határozott.

[12] Az elsőfokú bíróság a szerződés rendelkezéseit értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy az I. rendű alperes nem teljesítette a koncessziós szerződés fennállása alatt a 14.3. pont szerinti beszámolási kötelezettségét, és nem volt megállapítható szerződésszegése felróhatóságának hiánya sem, így az rPtk. 246. § (1) bekezdése és a koncessziós szerződés 12.5.5. pontja alapján fennáll az I. rendű alperes késedelmikötbér-fizetési kötelezettsége. A késedelmet 357 napban határozta meg.

[13] A követelés összegszerűsége körében az elsőfokú bíróság elfogadta az I. rendű alperes álláspontját a tekintetben, hogy a kikötött kötbér túlzott mértékű volt, és fennálltak a mérséklés kivételes és indokolt okai. E körben az elsőfokú bíróság mérlegelte többek között azt, hogy a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt a felperest tényleges kár nem érte, a szerződésszegés csekély súlyú volt, az I. rendű alperesnek a projekt játékkaszinón túli további elmeinek megvalósítására számon kérhető és egyértelmű kötelezettsége nem volt, a felperesnek a projekt tényleges megvalósulásának ellenőrzésére a beszámolási kötelezettségen kívül számos más lehetősége volt.

[14] Az elsőfokú bíróság a II. rendű alperessel szembeni keresetet azért találta alaptalannak, mert megítélése szerint nem teljesültek a készfizető kezességvállalás 2009. november 12-i nyilatkozatban írt feltételei.

[15] A felperes és az I. rendű alperes fellebbezései, valamint a II. rendű alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság 14.Gf.40.484/2014/7/I. számú részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét részben megváltoztatta. A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria Gfv.VII.30.122/2015/16. számú végzésével a jogerős részítéletet - a másodfokú eljárásban elkövetett súlyos eljárási szabálysértésre tekintettel - hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

[16] A megismételt másodfokú eljárásban hozott 16.Gf.40.397/2015/31. számú részítéletével az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta, a peres felek másodfokú eljárásban felmerült költségeit csak megállapította. A felperes és az I. rendű alperes fellebbezései, valamint a II. rendű alperes csatlakozó fellebbezésének indokaira tekintettel azt állapította meg: a II. rendű alperes készfizető kezesi kötelezettségét a nyilatkozatában szereplő "nem vitatott" kifejezésre tekintettel nem lehet akként értelmezni, hogy az kiterjed minden, az I. rendű alperes által koncessziós szerződéssel kapcsolatban fennálló és az I. rendű alperes által meg nem fizetett tartozásra. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban: a nyilatkozat tág teret enged annak, hogy a biztosítéki céllal ellentétben az I. rendű alperes mint egyenes adós a kezességvállalást akár alaptalan vitatással is kiüresítheti, ez a körülmény azonban nem indokolja a kezességvállalási nyilatkozat kiterjesztő értelmezését.

[17] A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy az I. rendű alperes koncessziós szerződésben vállalt beszámolási kötelezettsége folyamatos volt, a január 15-i, illetve július 15-i határnap a beszámoló gyakoriságát határozta meg, de nem jelentett két önálló kötelezettséget. A késedelmi kötbér ezért a folyamatosan fennálló késedelem idejére volt érvényesíthető.