BH+ 2015.2.74 A kívülállóra történő üzletrész átruházás esetén a társasági szerződésben a megtagadási okok rögzítésének hiánya nem teszi nem létezővé a társasági szerződésnek azt a rendelkezését miszerint az egyes üzletrészeknek öröklés, illetve adásvétel jogcímen kívüli átruházásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges. A taggyűlés hozzájárulásának hiánya az üzletrész ajándékozási szerződés hatályosulását nem teszi lehetővé [2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 126. §; 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: új Ptk.) 3:167. § (6) bek.].

A kérelmező 2012. november 27-én üzletrész ajándékozási szerződést kötött a társaság tagjával, F. P.-rel. Ugyanezen a napon a társaság ügyvezetőjétől kérte a tagváltozás tényének a tagjegyzéken történő átvezetését. Az ügyvezető a kérelmet nem teljesítette, ezért a kérelmező 2013. január 8-án kelt levelében ismét kérte a tagváltozás cégbírósági bejelentését. 2013. február 8-án az ügyvezető arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy az üzletrész ajándékozási szerződést nem tekinti érvényesnek, mert a társasági szerződés az üzletrész átruházását feltételhez köti.

A kérelmező a 2013. március 5-én előterjesztett törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmében a társaság törvényes működésének helyreállítása érdekében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte. Előadta, hogy az ügyvezető nem jogosult az ajándékozási szerződés érvényességének vizsgálatára. Ebben a körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság EBH 2004.1145. számú határozatában kifejtettekre.

A kérelmezett a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelem elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság törvényességi felügyeleti intézkedésként felhívta a társaságot, hogy 30 napon belül állítsa helyre a törvényes működést, erről tájékoztassa a cégbíróságot, az ügyvezetőt pedig 100 000 Ft pénzbírsággal sújtotta.

A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmet elutasította.

Határozatának indokolásában egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének nincs joga az üzletrész ajándékozási szerződés érvényességének vizsgálatára. Hangsúlyozta, annak a kérdésnek van jelentősége, hogy a létrejött adásvételi szerződés érvényességéhez és hatályosságához milyen feltételeknek kell teljesülnie. Az ügyvezető e feltételek teljesülése mellett köteles a tagváltozást a tagjegyzéken átvezetni.

A kérelmezett társaság társasági szerződése a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta az egyes üzletrészek öröklés, illetve adásvétel jogcímén kívüli átruházásához történő hozzájárulást. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 126. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére azonban a beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződés nem szabályozta. A társasági szerződés e hiánya nem eredményezheti azt, hogy a bíróságok, illetve a tagok azt nem létezőnek tekintsék. Nincs akadálya annak, hogy a taggyűlés az üzletrész ajándékozási szerződéshez való beleegyezés hozzájárulás megadásának kérdését napirendre tűzze, megtárgyalja és döntsön. Az így hozott taggyűlési határozatot a sérelmet szenvedett a társasági határozatok felülvizsgálatának szabályai szerint megtámadhatja. A peres eljárás pedig kellő kontrollt és védelmet biztosít az esetleges tagi sérelmek orvoslására. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 3:167. § (6) bekezdése az üzletrész átruházás taggyűlés általi beleegyezéshez kötése esetén a beleegyezés feltételeinek társasági szerződésbeli rögzítésének kötelezettségét elhagyta, feltehetőleg azért, mert a taxatíve felsorolás ténylegesen nem lehetséges.

Tekintettel arra, hogy az eljárással érintett ajándékozási szerződéshez szükséges beleegyezés, illetve hozzájárulás megadásának kérdését a kérelmezett társaság ügyvezetője nem tűzte a taggyűlés napirendjére, a taggyűlés hozzájárulása hiányában az ajándékozási szerződés Ptk. 215. §-a szerinti hatályosulásának előfeltétele hiányzik.

Kiemelte, a társasági szerződésnek az eljárásban hivatkozott érintett hiányossága a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 77. § (2) bekezdésében foglaltak alapján - amely szerint a törvényességi felügyeleti eljárás alapjául szolgáló ok megváltoztatása nem lehetséges az adott eljárásban - nem volt vizsgálható. Ez a Ctv. 74. § (1) bekezdésének a) pontja alapján külön törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására adhat alapot.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Kifejtette, a jogerős végzés a Gt. 126. § (1) bekezdésében foglalt szabályokat, és az ahhoz kapcsolódó BH 2002.317 számú eseti döntésben, a BDT2008.1769. számú döntésben foglaltakat sérti. Álláspontja szerint a Gt. 126. § (1) bekezdése egyértelműen fogalmaz, amikor az üzletrész kívülálló személyre történő átruházás társasági beleegyezésének megadását, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben történő szabályozáshoz köti. A kérelmezett társaság társasági szerződésében ezek a feltételek nem kerültek rögzítésre, a jogszabályban foglalt kógens rendelkezések nem helyettesíthetőek taggyűlési határozattal, esetlegesen az így meghozott határozat bírósági felülvizsgálatával.

A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályban fenntartását kérte.

A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek.

Nem vitatottan 2011. március 28-án a kérelmezett társaság a társasági szerződés 10. pontját kiegészítette, amely szerint az egyes üzletrészeknek öröklés, illetve adásvétel jogcímén kívüli átruházásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges, nem rögzítette azonban a beleegyezés és a megtagadás feltételeit, így az nem felel meg a Gt. 126. §-ában foglaltaknak.

Ha a jelen ügyben abban a kérdésben kellene dönteni, hogy a fentieknek megfelelő tartalmú társasági szerződés módosítás jogszerűen bejegyezhető-e, a döntés egyértelmű, a bejegyzési kérelmet el kellene utasítani, amint arra a BH 2002.317 számon közzétett ügyben is rámutatott a Legfelsőbb Bíróság. Az adott ügyben azonban más az eldöntendő jogkérdés.

Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság, az eljárásra irányadó Gt. 126. §-ának szabályai a tagok érdekét védi, ennek hiánya azonban utóbb nem teheti nem létezővé azt, a tagok akaratán alapuló társasági szerződési szabályt, amely szerint a taggyűlés hozzájárulása szükséges az átruházáshoz, így az üzletrész ajándékozásához. A Kúria egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, amely szerint a taggyűlés hozzájárulásának a hiánya az üzletrész ajándékozási szerződés hatályosulását nem teszi lehetővé.

A fent kifejtettekből következően, amikor a kérelmező a tagváltozást az ügyvezető felé bejelentette az ügyvezetőnek, a taggyűlés összehívásáról kellett volna intézkednie. Ezt elmulasztotta, ennek elmulasztását a kérelmező törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmében nem sérelmezte. Ellentétes tényelőadás hiányában feltételezendő - az eljárás során ismertté vált körülményekre tekintettel - az ajándékozó és a megajándékozott érdekazonossága, amely alapján rögzíthető, hogy a kérelmezőt ennek elmaradása miatt joghátrány azért nem érte, mert a vele érdekazonosságban álló ajándékozó a Gt. szabályai alapján kérhette volna maga is a taggyűlés összehívását. A felülvizsgálati eljárásban - már figyelembe nem vehető előadások szerint - a taggyűlés összehívására a jogerős végzés meghozatalát követően sor került, azon az eljárás tárgyát jelentő üzletrész átruházásához a taggyűlés a hozzájárulást megtagadta. A határozat hatályon kívül helyezése iránt az ajándékozó keresetet nyújtott be. Ebben az eljárásban hozott döntéstől függ, hogy a kérelmező tagként a tagjegyzékbe bejegyzésre kerülhet-e.