991/B/1996. AB határozat
a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi XXIX. törvény 7. §-a, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvénynek az 1996. évi XXIX. törvény 6. §-ával megállapított melléklete 11343 SZJ számtól 1918 SZJ számig terjedő szolgáltatások része, beleértve az e részben lévő 143 SZJ számú "Hirdetés" szolgáltatást, valamint a 913-5 ÉJ számú "Reklámépítmény" része alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi XXIX. törvény 7. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XX11I. törvénynek az 1996. évi XXIX. törvény 6. §-ával megállapított melléklete 11343 SZJ számtól 1918 SZJ számig terjedő szolgáltatások része, beleértve az e részben lévő 143 SZJ számú "Hirdetés" szolgáltatást, valamint a 913-5 ÉJ számú "Reklámépítmény" része alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
I.
1. Az egyik indítványozó beadványában a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) módosításáról rendelkező 1996. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Tvm.) hatálybalépéséről rendelkező 7. §-a, valamint a Tv.-nek a Tvm. 6. §-ával megállapított melléklete 143 SZJ számú "Hirdetés" és a 913-5 ÉJ számú "Reklámépítmény" részei alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a Tvm. 7. §-a ellentétes az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. § (4) bekezdésével, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (3) bekezdésével és sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését.
Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a Tvm. 7. §-a a törvény hatálybalépését a kihirdetést követő 8. napban határozta meg. A kulturális járulék az Áht. 10. § (2) bekezdése alapján adójellegű fizetési kötelezettségnek minősül, ezért az Áht. 1996. január 1-jén hatályba lépő 10. § (4) bekezdése alapján az ilyen törvény kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45 napnak kell eltelnie. Arra hivatkozott, hogy a Tvm. új mellékletet állapított meg, amely a Tv. korábbi mellékletéhez képest alapvetően másként szabályozta a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások körét, a fizetési kötelezettséget több olyan termékre és szolgáltatásra is kiterjesztette, amelyekre az korábban nem vonatkozott. Álláspontja szerint a Tvm. kifogásolt, hatályba léptető rendelkezése az új tartalmú melléklet vonatkozásában annak alkalmazására nem biztosította a kellő felkészülési időt.
Az indítványozó szerint a Tvm. 6. §-ával megállapított melléklet 143. SZJ számú "Hirdetés" és a 913-5 ÉJ számú "Reklámépítmény" tekintetében a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség megállapítása sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, 9. § (2) bekezdését, 70/A. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 70/I. §-át. Álláspontja szerint a hirdetés nem kulturális, hanem gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, a reklámépítmény pedig egyértelműen nem kulturális, hanem építőipari termék.
2. A másik indítványozó a kiegészített beadványában a Tv.-nek a Tvm. 6. §-ával megállapított melléklete 11343 SZJ számtól a 1918 SZJ számig terjedő szolgáltatások része alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a Tv. mellékletének kifogásolt része sérti az Alkotmány 9. § (2) bekezdését és 70/I. §-át, mert kooperációban együttműködő gazdálkodókat halmozott járulék fizetésére kötelezi.
Az Alkotmánybíróság az indítványokat azonos tárgykörükre tekintettel egyesítette.
II.
Az indítványokkal érintett jogszabályi rendelkezések:
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."
"9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
(2) ...
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
"70/I. § A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
2. A Jat. érintett rendelkezése:
"12. § (3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre."
3. Az Áht. irányadó rendelkezései:
"10. § (2) A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, vám, vámbiztosíték, járulék, hozzájárulás, bírság vagy díj formájában írható elő."
"(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti."
4. A Tv. érintett rendelkezései:
"4. § (1) Az Alapprogram bevételi forrásai
a) ...
b) a mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások után befizetett járulék;
c) ...
d) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek önkéntes befizetései;
e)-g) ...
h) egyéb bevételek."
"5. § (1) A mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kulturális járulékot kell fizetni. A járulék mértékét a törvény melléklete határozza meg".
(2) A jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző-, iparés fotóművészeti alkotások járulékmentesek. Járulékmentes továbbá a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás (SZJ 92.31.2-ből) - ideértve a bizományosi értékesítést is (SZJ 52.48.37) -, valamint az előadóművészi tevékenység (SZJ 92.31.21).
(3) Nem kell kulturális járulékot fizetni azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 29. §-a szerint teljesíti általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon szolgáltatások után sem, melyek az áfatörvény alkalmazásában külföldön teljesítettnek minősülnek.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap megállapítása során az 1999. január 1-jét megelőzően az SZJ 143 szám, 1999. január 1-jétől az SZJ 74.4. alá tartozó tevékenységből származó árbevételt csökkenti a számlával igazolt - e törvény szerint járulékköteles - ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg."
"5/A. § (1) A kulturális járulék alapja a - melléklet szerinti - kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele.
(2) A kulturális járulék alapja - a melléklet szerinti - épületek és egyéb építmények (a továbbiakban: építmények) kivitelezése esetén a mindenkori éves költségvetési törvényben az előminősítési eljárási értékhatár 50 százalékát elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minősülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja.
(3) A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó járulékfizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele.
(4) A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális járulék alapjának számítása egyértelműen megállapítható."
"6. § (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után, negyedévenként, a negyedévet követő hó 20-ig az APEH-SZTADI által vezetett, az APEH által közzétett számlaszámú kulturálisjárulék-beszedési számla javára. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni."
5. A Tvm. kifogásolt szabálya:
"7. § Ez a törvény a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba."
III.
Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján, érdemben a Tvm. még hatályban lévő 7. §-a alkotmányosságát vizsgálta.
Az indítvány nem megalapozott.
A Tvm. 1-5. §-ai a Tv. egyes rendelkezéseit módosították és kiegészítették. A Tvm. 6. §-a pedig a Tv. új mellékletét állapította meg, amely a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások körét az 1995. december 31-én hatályos belföldi termékosztályozás (BTO), szolgáltatások jegyzéke (SZJ) és építési jegyzék (ÉJ) szerint határozta meg. A Tvm. által megállapított melléklet a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettségének körét bővítette.
Az indítvány benyújtását követően a Tv.-t a törvényalkotó többször módosította. A Tv. módosításáról rendelkező 2000. évi CXL. törvény 6. §-a új mellékletet állapított meg, tehát a Tvm. által megállapított melléklet hatályát vesztette. A Tvm. kifogásolt 7. §-a ezért csak a Tvm.-nek a Tv.-t módosító egyes rendelkezései miatt van jelenleg is hatályban.
A Tvm. 7. §-a alapján ez a törvény a kihirdetésétől számított 8. napon lépett hatályba. A Tvm. e rendelkezése a kihirdetés és a hatálybalépés között nem biztosította azt a határidőt, amelyet az Áht. 1996. január 1-jén már hatályba lépett 10. § (4) bekezdése előírt. A Tvm. kifogásolt rendelkezése ellentétes az Áht. említett előírásával, közöttük tehát kollízió áll fenn.
Az Alkotmánybíróság a 35/1991. (VI. 20.) AB határozatában a normakollízió alkotmányossági megítéléséről a következőket állapította meg: "Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy meghatározott életviszonyok, illetőleg tényállások ellentétes - vagy az értelmezéstől függően ellentétes - törvényi rendezése önmagában nem jelent alkotmányellenességet. Az ilyen rendezés alkotmányellenessé csak akkor válik, ha az egyben az Alkotmány valamely rendelkezésének a sérelmével is együtt jár, vagyis ha az ellentétes tartalmú szabályozás anyagi alkotmányellenességhez vezet, tehát például, ha a rendelkezések valamelyike meg nem engedett diszkriminációt, egyéb alkotmányellenes helyzet megteremtését vagy alkotmányos alapjog korlátozását eredményezi". (ABH 1991. 176., 177.)
Mindezek alapján a Tvm. kifogásolt rendelkezése és az Áht. irányadó szabálya közötti kollízió csak akkor eredményezné az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütköző alkotmányellenességet, ha az tartalmi alkotmányellenességhez vezetne, a jogbiztonság súlyos sérelmével járna.
Az indítványozó a megfelelő felkészülési idő hiányát alapvetően a Tvm. által megállapított új melléklet tekintetében kifogásolta.
A Jat. 12. § (3) bekezdésében előírt felkészülési idő tartama alkotmányosságának megítélését az Alkotmánybíróság eddig több határozatában elemezte.
"A jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges 'kellő idő' megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének és döntésének a függvénye. Az alkotmányellenesség csak a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya esetén állapítható meg." [7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992. 45., 47.]
"Azt törvényben - még kevésbé alkotmánybírósági határozatban - nem lehet általános érvénnyel meghatározni, hogy mennyi a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges 'kellő idő', amit a jogszabály kihirdetése és hatálybaléptetése között feltétlenül biztosítani kell. Ezt minden egyes jogszabály megalkotásánál, a jogszabályba foglalt rendelkezések jellegének, mennyiségének, valamint a jogszabály végrehajtására (vagy az önkéntes jogkövetésre) való felkészülést befolyásoló egyéb tényezők alapulvételével, esetileg kell vizsgálni. E kötelezettség a jogszabály tervezetének kidolgozásában közreműködő, illetőleg jogalkotó szerveket terheli." [28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 155., 158.]
Az Alkotmánybíróság a felkészülési idő értékelése során figyelemmel volt arra, hogy a Tvm. alapján a címzettek részére nem következett olyan kötelezettség, amelyet az érintetteknek már a hatálybalépés napján teljesítenie kellett. A Tv. idézett 6. §-a értelmében ugyanis a kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg és negyedévenként, a negyedévet követő hó 20.-ig kell a járulékfizetést teljesíteni.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogszabály alkalmazására a felkészülési idő a Tvm. alapján valóban rövid, és az Aht. irányadó rendelkezésével ellentétes volt, azonban az a konkrét esetben - a vázolt tartalmi Összefüggésekre és jogszabályi változásokra figyelemmel - nem veszélyeztette a jogbiztonságot olyan súlyos és kirívó mértékben, amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütköző alkotmányellenesség megállapítását megalapozná és a hatálybaléptető rendelkezés megsemmisítését indokolná.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Tvm. 7. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
IV.
Az indítványozók kérték a Tv.-nek a Tvm. 6. §-ával megállapított melléklete megjelölt részeinek alkotmányossági vizsgálatát is.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványok benyújtását követően a törvényalkotó a Tv.-t négy alkalommal módosította. A Tv. e módosításai következtében lényegesen változott - különösen a módosított, illetve kiegészített 5. §, 5/A. § és 5/B. § alapján - a mellékletre irányadó szabályozási környezet.
A Tv. módosításáról rendelkező 2000. évi CXL. törvény 6. §-a alapján a Tvm. által megállapított melléklet helyébe új tartalmú melléklet lépett. Az e törvény alapján megállapított melléklet a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások körét a 2000. január 1-jén hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapját képező (8-as számjegyű) Kombinált Nómenklatúra (KN), valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) szerint állapította meg.
A Tv. jelenleg hatályos melléklete a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek, szolgáltatások és építmények körét az időközben hatályba lépett új statisztikai osztályozási rendszer alapján állapította meg. Az indítványozók a Tvm. által megállapított korábbi melléklet "szolgáltatások" részét, beleértve az e részben szereplő "Hirdetés"-t, valamint az építmények köréből a "Reklámépítmény"-t kifogásolták. A Tv. új mellékletének II. részében szereplő szolgáltatások megjelölése, megnevezése és azok köre is változott. A szolgáltatások között szereplő és kifogásolt "Hirdetés"-re pedig új törvényi rendelkezés - a Tv. idézett 5. § (4) bekezdése - vonatkozik. A Tv. új mellékletének III. részében az építmények köre lényegesen bővült, de közöttük az egyik indítványozó által kifogásolt "Reklámépítmény" már nem szerepel.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság végzéssel hívta fel az indítványozókat, nyilatkozzanak arról, hogy az indítványukat a Tv. jelenleg hatályos mellékletének új tartalmú szabályozására kiterjesztik-e, s amennyiben kiterjesztik, abban az esetben jelöljék meg, hogy a Tv. új tartalmú melléklete mely részeit kifogásolják, s azok alkotmányellenessége milyen okból áll fenn.
Az indítványozók a felhívásra nem válaszoltak. Ezért az Alkotmánybíróság csak az eredeti indítványokban foglaltak alapján járhatott el, az érdemi vizsgálatot az új szabályozási környezetbe került, s új tartalmú melléklet érdemi vizsgálatára - az erre irányuló indítványozói kezdeményezés hiányában - nem terjeszthette ki.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy hatályát vesztett jogszabály alkotmányellenességét csak a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerint bírói kezdeményezés és a 48. §-a szerint alkotmányjogi panasz tekintetében vizsgálja. [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992. 72., 76.]
A jelen ügyben az indítványok az Abtv. 1. § b) pontja alapján absztrakt normakontrollra irányulnak. Ezért az Alkotmánybíróság a Tv. már hatályát vesztett mellékletének kifogásolt részei tekintetében az eljárást megszüntette.
Budapest, 2002. február 5.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró