62008CJ0120[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2010. december 22-i ítélete. Bavaria NV kontra Bayerischer Brauerbund eV. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundesgerichtshof - Németország. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A 2081/92/EGK rendelet és az 510/2006/EK rendelet - Időbeli hatály - 14. cikk - Egyszerűsített eljárással történő bejegyzés - Az oltalom alatt álló védjegyek és földrajzi jelzések egymáshoz való viszonya. C-120/08. sz. ügy.

C-120/08. sz. ügy

Bavaria NV

kontra

Bayerischer Brauerbund eV

(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - 2081/92/EGK rendelet és 510/2006/EK rendelet - Időbeli hatály - 14. cikk - Egyszerűsített eljárással történő bejegyzés - Az oltalom alatt álló védjegyek és földrajzi jelzések egymáshoz való viszonya"

Az ítélet összefoglalása

1. Mezőgazdaság - Egységes jogszabályok - A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalma - 2081/92 rendelet - A földrajzi jelzések és a védjegyek közötti ütközés - 14. cikk, (1) bekezdés - Hatály

(2081/92 tanácsi rendelet, 14. cikk, (1) bekezdés és 17. cikk, valamint 692/2003 tanácsi rendelet)

2. Mezőgazdaság - Egységes jogszabályok - A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalma - 2081/92 rendelet - A földrajzi jelzések és a védjegyek közötti ütközés - Egyszerűsített eljárással földrajzi jelzésként bejegyzett megnevezés

(2081/92 tanácsi rendelet, 6. cikk, (2) bekezdés, 13. cikk, 14. cikk, (1) bekezdés, 17. cikk és 692/2003 tanácsi rendelet)

1. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni a valamely, e rendelet 17. cikke szerinti egyszerűsített eljárással oltalom alatt álló földrajzi jelzésként érvényesen bejegyzett megnevezés és a rendelet 13. cikkében foglalt esetek valamelyike alá tartozó, azonos terméktípusra vonatkozó olyan védjegy közötti ütközés feloldásához, amelynek tekintetében a védjegybejelentést akár az említett megnevezés bejegyzése, akár a 2081/92 rendeletet módosító 692/2003 rendelet hatálybalépése előtt nyújtották be.

Ugyanis, először is a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése azokra az eredetmegjelölésekre vagy földrajzi jelzésekre vonatkozik, amelyeket "e rendeletnek megfelelően" jegyeztek be, az alkalmazott bejegyzési eljárástól függetlenül. Másodszor a 2081/92 rendelet 17. cikkének célja az volt, hogy egyszerűsített eljárással jegyezzék be azokat a tagállamokban már létező megnevezéseket, amelyek teljes mértékben megfelelnek e rendelet anyagi feltételeinek, és amelyek jogi oltalom alatt állnak, vagy a használatuk révén elismertek.

E tekintetben a 2081/92 rendelet és különösen annak 17. cikke által bevezetett rendszer ugyanolyan szintű védelmet akart nyújtani az egyszerűsített eljárás alá tartozó megnevezéseknek, mint amilyen a rendes bejegyzési eljárás alá tartozókat megilleti.

(vö. 53-55., 57., 68. pont és a rendelkező rész)

2. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában a 2081/92 rendelet 17. cikke szerinti egyszerűsített eljárással oltalom alatt álló földrajzi jelzésként érvényesen bejegyzett megnevezés és a rendelet 13. cikkében foglalt esetek valamelyike alá tartozó, azonos terméktípusra vonatkozó olyan védjegy közötti ütközés feloldásához figyelembe veendő időpont, amelynek tekintetében a védjegybejelentést akár az említett megnevezés bejegyzése, akár a 2081/92 rendeletet módosító 692/2003 rendelet hatálybalépése előtt nyújtották be, az említett megnevezés bejegyzése érvényességének kezdő időpontja.

Ugyanis a bejegyzés érvényességének kezdete megfelel mind a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében foglalt figyelembe veendő időpont céljának, mind a rendelet belső logikájának.

Míg a rendes eljárásnál az említett rendelkezés szempontjából figyelembe veendő időpont az uniós szintű közzététel időpontjához kötődik, miként az a 2081/92 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében szerepel, ami megfelel a jogbiztonság elvéből eredő követelményeknek, az egyszerűsített eljárásnál a bejegyzett megnevezések első közzététele, uniós szinten, a bejegyzésükkor történik.

Mivel az egyszerűsített eljárással bejegyzésre kerülő megnevezések tekintetében a nemzeti oltalom a bejegyzés időpontjáig fennmarad, ezért a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése által e megnevezések részére biztosított oltalom szempontjából figyelembe veendő időpontnak az e bejegyzés érvényességének kezdő időpontjához való kötése megfelel a rendelet által bevezetett rendszer belső logikájának. Másfelől, mivel a bejegyzés közzététele tartalmazza a bejegyzés érvényességének kezdő időpontját is, ezért ez utóbbi megfelel a jogbiztonság követelményeinek is.

(vö. 60-66., 68. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2010. december 22.(*)

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - A 2081/92/EGK rendelet és az 510/2006/EK rendelet - Időbeli hatály - 14. cikk - Egyszerűsített eljárással történő bejegyzés - Az oltalom alatt álló védjegyek és földrajzi jelzések egymáshoz való viszonya"

A C-120/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesgerichtshof (Németország) a Bírósághoz 2008. március 20-án érkezett, 2007. december 20-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Bavaria NV

és

a Bayerischer Brauerbund eV

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, D. Šváby, R. Silva de Lapuerta (előadó), Juhász E. és T. von Danwitz bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. június 10-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Bavaria NV képviseletében G. van der Wal advocaat és H. Kunz-Hallstein Rechtsanwalt,

- a Bayerischer Brauerbund eV képviseletében R. Knaak Rechtsanwalt,

- a német kormány képviseletében J. Möller és J. Kemper, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében I. Chalkias és S. Papaïoannou, meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: F. Arena avvocato dello Stato,

- a holland kormány képviseletében C. Wissels és J. Langer, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében N. Rasmussen, G. von Rintelen és T. van Rijn, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2010. szeptember 16-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 208., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 4. o.) 14. cikke (1) bekezdésének, és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 93., 12. o.) 14. cikke (1) bekezdésének értelmezésére irányul, a 2081/92 rendelet 17. cikkében szereplő, egyszerűsített eljárással bejegyzett, oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel (a továbbiakban: OFJ) kapcsolatban.

2 A kérelmet a Bavaria NV (a továbbiakban: Bavaria) és a Bayerischer Brauerbund eV (a továbbiakban: Bayerischer Brauerbund) között amiatt folyamatban lévő peres eljárás során terjesztették elő, hogy joga van-e a Bavariának egy, a "Bavaria" szót tartalmazó védjegy használatára, figyelemmel a 2081/92 rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló 1107/96/EK bizottsági rendelet (HL L 182., 3. o.) mellékletének kiegészítéséről szóló, 2001. június 28-i 1347/2001 rendelet által nyilvántartásba vett "Bayerischer Bier" megnevezésből álló OFJ-re.

Jogi háttér

A 2081/92 rendelet

3 A 2081/92 rendelet 6. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A Bizottság hat hónapon belül alaki vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy a bejegyzési kérelem tartalmazza-e a 4. cikkben foglalt valamennyi adatot.

A Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintett tagállamot.

(2) Ha az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételét követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy az elnevezés oltalomra jogosult, közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a bejelentő nevét és címét, a termék elnevezését, a bejelentés főbb pontjait, a termék előállítására, termelésére vagy gyártására vonatkozó nemzeti rendelkezésekre való hivatkozást, illetve - szükség esetén - megállapításának indoklását.

(3) Ha a Bizottságot a 7. cikknek megfelelően nem értesítik kifogási nyilatkozatról, az elnevezést be kell vezetni a Bizottság által vezetett, az »Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása« elnevezésű nyilvántartásba, amely tartalmazza a csoportosulások és az érintett felügyeleti szervek nevét.

(4) A Bizottság közzéteszi az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a következőket:

- a nyilvántartásba bevezetett elnevezések,

- a 9. és a 11. cikknek megfelelően a nyilvántartásban végzett módosítások.

(5) Ha az (1) bekezdésben foglalt vizsgálat alapján a Bizottság azt állapítja meg, hogy az elnevezés nem jogosult oltalomra, akkor a 15. cikkben foglalt eljárásnak megfelelően határoz arról, hogy az e cikk (2) bekezdésében foglalt közzététel ne történjen meg.

A (2) és a (4) bekezdés szerinti közzétételt, illetve a (3) bekezdés szerinti bejegyzést megelőzően a Bizottság kérheti a 15. cikkben foglalt bizottság véleményét."

4 E rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben nyújtanak oltalmat:

a) bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználás a bejegyzett elnevezés bejegyzésének hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében, amennyiben e termékek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékekkel összehasonlíthatóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét használja ki;

b) bármely visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, akkor is, ha feltüntetik a termék valódi eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, vagy ha például a »jellegű«, »típusú«, »eljárással készített«, »mint a -ban/-ben gyártott«, »utánzat« és hasonló kifejezéseket szerepeltetik mellette;

c) bármely egyéb - a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően - hamis vagy megtévesztő megjelölés a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó iratokon, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

d) a termék valódi származását illetően a nyilvánosság megtévesztésére alkalmas bármely egyéb módszer.

Amennyiben valamely bejegyzett elnevezés egy mezőgazdasági termék nevét vagy élelmiszer szokásosnak minősülő elnevezését foglalja magában, ezen szokásos elnevezés használata a hozzá tartozó mezőgazdasági terméken vagy élelmiszeren nem minősül ellentétesnek az első albekezdés a) vagy b) pontjával."

5 Az említett 14. cikk kimondja:

"(1) Amennyiben valamely eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést e rendeletnek megfelelően jegyeznek be, a 13. cikkben említett körülmények valamelyike alá tartozó és ugyanolyan jellegű termékre vonatkozó védjegy bejegyzése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a védjegy bejegyzése iránti kérelmet a 6. cikk (2) bekezdésében foglalt közzététel időpontját követően nyújtották be.

Az első albekezdés megsértésével bejegyzett védjegyeket érvénytelennek kell nyilvánítani.

Ezt a bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a védjegy bejegyzése iránti kérelmet a 6. cikk (2) bekezdésében foglalt bejegyzési kérelem közzétételének időpontja előtt nyújtották be, amennyiben az említett közzététel a védjegy bejegyzése előtt történt.

(2) A közösségi jog megfelelő figyelembevétele mellett, a 13. cikkben említett körülmények valamelyike alá tartozó azon védjegy használata, amelyet az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően jóhiszeműen jegyeztek be, tovább folytatódhat az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés bejegyzése ellenére, amennyiben a védjegy érvénytelenségének vagy jogvesztésének megállapítása a tagállamok védjegyekre vonatkozó jogszabályai közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL 1989. L 40., 1. o.) 3. cikke (1) bekezdésének c) és g) pontja, illetve 12. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében nem indokolt.

(3) Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem jegyezhető be, ha - figyelembe véve a védjegy hírnevét és elismertségét, valamint használatának eddigi időtartamát - a bejegyzés a termék valódi azonosságát illetően a fogyasztó megtévesztésére alkalmas."

6 A 2081/92 rendelet 17. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy a náluk jogi oltalom alatt álló elnevezések közül, illetve azokban a tagállamokban, ahol nem létezik oltalmi rendszer, a használat alapján elismert elnevezések közül melyeket szándékoznak e rendeletnek megfelelően bejegyezni.

(2) A 15. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság bejegyzi az (1) bekezdésben említett azon elnevezéseket, amelyek megfelelnek a 2. és a 4. cikknek. A 7. cikk nem alkalmazható. Szokásos elnevezések azonban nem vehetők fel a nyilvántartásba.

(3) A tagállamok mindaddig fenntarthatják az (1) bekezdésnek megfelelően közölt elnevezések nemzeti oltalmát, amíg a bejegyzés tárgyában nem születik határozat."

Az 1107/96/EK rendelet

7 A 2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló, 1996. június 12-i 1107/96/EK bizottsági rendelet (HL L 148., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 19. kötet, 176. o.) első és második preambulumbekezdése értelmében:

"mivel a 2081/92/EGK rendelet 17. cikke szerint a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a tagállamok továbbították a Bizottságnak azokat a jogi oltalom alatt álló vagy a használat alapján elismert elnevezéseket, amelyeket be kívántak jegyeztetni;

mivel ezeknek az elnevezéseknek a 2081/92/EGK rendeletnek megfelelő vizsgálata megállapította, hogy egyes elnevezések összhangban vannak az említett rendelet előírásaival, így azokat be kell jegyezni, valamint közösségi szinten földrajzi jelzésként vagy eredetmegjelölésként oltalom alá kell azokat helyezni".

8 Az 1107/96 rendelet 1. cikke kimondja:

"A mellékletben felsorolt elnevezéseket a 2081/92/EGK rendelet 17. cikke szerint oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) jegyzik be.

A mellékletben nem szereplő, de a fent említett 17. cikknek megfelelően már továbbított elnevezések továbbra is nemzeti szintű oltalmat élveznek, amíg bejegyzésükről határozat nem születik."

A 2400/96 rendelet

9 Az egyes elnevezéseknek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendeletben előírt "Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása" elnevezésű nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló, 1996. december 17-i 2400/96/EK bizottsági rendelet (HL L 327., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 20. kötet, 143. o.) első, második, harmadik és negyedik preambulumbekezdése értelmében:

"mivel a 2081/92/EGK rendelet 5. cikkével összhangban a tagállamok továbbították a Bizottságnak az egyes elnevezések földrajzi jelzésként vagy eredetmegjelölésként való bejegyzésére vonatkozó kérelmeiket;

mivel az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban megállapították, hogy a kérelmek megfelelnek a rendeletnek, különösen abban a tekintetben, hogy a kérelmek tartalmazzák a rendelet 4. cikkében előírt valamennyi adatot;

mivel a kérdéses elnevezéseknek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételét követően nem érkezett tiltakozás a Bizottsághoz;

mivel következésképpen ezeket az elnevezéseket be kell jegyezni az Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása elnevezésű nyilvántartásba, és ezáltal ezek a Közösség egész területén földrajzi jelzésként vagy eredetmegjelölésként oltalmat élveznek".

10 A 2400/96 rendelet 1. cikke kimondja:

"Az e rendelet mellékletében található elnevezéseket mint oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket (OFJ) vagy oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket (OEM) bejegyzik a 2081/92/EGK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében előírt »Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása« elnevezésű nyilvántartásba."

A 692/2003/EK rendelet

11 A 2081/92 rendelet módosításáról szóló, 2003. április 8-i 692/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 99., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 38. kötet, 454. o.) 1. cikkének 13. pontja így rendelkezik:

"A [2081/92 rendelet] 14. cikke a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»(1) Amennyiben valamely eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést e rendeletnek megfelelően jegyeztek be, a 13. cikkben említett körülmények valamelyike alá tartozó, és ugyanolyan jellegű termékre vonatkozó védjegy bejegyzése iránti kérelmet el kell utasítani, ha az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtották be.

Az első bekezdés megsértésével bejegyzett védjegyeket érvénytelennek kell nyilvánítani.«

[...]"

Az 510/2006 rendelet

12 Az 510/2006 rendelet tizenkilencedik és huszadik preambulumbekezdése kimondja:

"A [...] 2081/92/EGK rendelet alapján már bejegyzett elnevezések az e rendelet hatálybalépésének időpontjától is részesülnek az e rendelet által meghatározott oltalomban, és azokat automatikusan felveszik a nyilvántartásba. Célszerű ezért átmeneti intézkedéseket elfogadni az olyan bejegyzési kérelmekre, amelyeket e rendelet hatálybalépését megelőzően jutattak el a Bizottsághoz.

A világosság és átláthatóság érdekében a 2081/92/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és azt e rendelettel kell felváltani."

13 Az 510/2006 rendelet "Termékleírás" című 4. cikke így rendelkezik:

"(1) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára való jogosultsághoz a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek meg kell felelnie a termékleírásban foglaltaknak.

A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

[...]"

14 Az említett rendelet "Kifogás/bejegyzési határozat" című 7. cikke a (6) bekezdésében kimondja:

"A Bizottság naprakész nyilvántartást vezet az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekről és az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekről."

15 Ugyanezen rendelet "Oltalom" című 13. cikke az (1) bekezdésében így rendelkezik:

"A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben nyújtanak oltalmat:

a) bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználás a bejegyzett elnevezés bejegyzésének hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében, amennyiben e termékek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékekhez hasonlóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét kihasználná;

b) bármely visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás akkor is, ha feltüntetik a termék valódi eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, vagy ha például a »jellegű«, »típusú«, »eljárással készített«, »mint a -ban/-ben gyártott«, »utánzat«, vagy hasonló kifejezéseket kapcsolnak;

c) bármely egyéb - a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően - hamis vagy megtévesztő megjelölés a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó iratokon, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

d) a termék valódi származását illetően a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb módszer.

Ha valamely bejegyzett elnevezés egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer szokásosnak minősülő elnevezését foglalja magában, e szokásos elnevezésnek a hozzá tartozó mezőgazdasági terméken vagy élelmiszeren történő használata nem minősül ellentétesnek az a) vagy b) ponttal."

16 Az 510/2006 rendelet "A védjegyek, az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések közötti kapcsolat" című 14. cikke az (1) bekezdésében kimondja:

"Ha egy eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést e rendelet alapján jegyeznek be, a 13. cikkben említett körülmények valamelyikének megfelelő és ugyanarra a termékcsoportra vonatkozó védjegybejelentést el kell utasítani, ha a védjegybejelentést a bejegyzés iránti kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtották be.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket törölni kell."

17 E rendelet "Átmeneti rendelkezések" című 17. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) Azokat az elnevezéseket, amelyek e rendelet hatálybalépése napján szerepelnek az 1107/96/EK [...] rendelet mellékletében, valamint a 2400/96/EK [...] rendelet mellékletében, automatikusan fel kell venni az e rendelet 7. cikkének (6) bekezdésében említett nyilvántartásba. A kapcsolódó termékleírásokat a 4. cikk (1) bekezdésében említett termékleírásként kell kezelni. Az ilyen bejegyzésekhez kapcsolódó egyes átmeneti rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell.

(2) A függőben lévő bejegyzési kérelmek, valamint a Bizottsághoz e rendelet hatálybalépése napját megelőzően benyújtott nyilatkozatok és egyéb kérelmek tekintetében:

a) a 13. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az 5. cikk szerinti eljárásokat nem kell alkalmazni; és

b) az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentumot a termékleírásnak a [termékleírások főbb pontjainak összefoglaló lapja tekintetében a 2081/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 1-jei] 383/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 64., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 43. kötet, 17. o.) összhangban elkészített összefoglaló lapja váltja fel.

(3) A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásokkal összhangban szükség szerint egyéb átmeneti rendelkezéseket fogadhat el."

18 Az 510/2006 rendelet 19. cikke értelmében:

"A 2081/92/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

19 A Bayerischer Brauerbund egy olyan német egyesület, amelynek célja a bajor sörgyártók közös érdekeinek előmozdítása. Az Amtsgericht München igazolása szerint alapító okirata 1917. december 7-én kelt. A Bayerischer Brauerbund 1958 óta jogosultja a "Genuine Bavarian Beer", 1968 óta a "Bayrisch Bier" és a "Bayrisches Bier", 1985 óta pedig a "Reinheitsgebot seit 1516 Bayrisches Bier" lajstromozott együttes védjegyeknek.

20 A Bavaria egy, a nemzetközi piacon működő, sörgyártással foglalkozó holland kereskedelmi társaság. A korábban "Firma Gebroeders Swinkels" nevet viselő társaság 1925-ben kezdte meg a "Bavaria" szó használatát, majd 1930-ban egészítette ki ezzel cégnevét. A Bavaria több olyan, oltalom alatt álló nemzetközi védjegy és ábrás elem jogosultja volt, amelyek a "Bavaria" szót tartalmazzák. Ezek lajstromozására 1947-ben, 1971-ben, 1982-ben, 1991-ben, 1992-ben és 1995-ben került sor. E védjegyek némelyikének Németországban 1973-ban, 1992-ben és 1993-ban megtagadták a lajstromozását.

21 A "Bayerisches Bier" elnevezés az eredetjelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi jelzések oltalmáról szóló, egyrészt a Németországi Szövetségi Köztársaság, másrészt a Francia Köztársaság (1961), az Olasz Köztársaság (1963), a Görög Köztársaság (1964), a Svájci Államszövetség (1967) és a Spanyol Királyság (1970) közötti kétoldalú megállapodások tárgyát képezte.

22 1993. szeptember 28-án a Bayerischer Brauerbund, két másik bajor egyesülettel egyetértésben, OFJ bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a német kormánynál a 2081/92 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése alapján. 1994. január 20-án a német kormány tájékoztatta a Bizottságot a "Bayerisches Bier" említett rendelkezésben foglalt egyszerűsített eljárás szerinti, OFJ-ként történő bejegyzése iránti kérelemről.

23 A Bizottság és a német hatóságok közötti levélváltás során számos információval egészítették ki az ügy aktáját, amely 1997. május 20-án vált teljessé. A végleges termékleírást a 2000. március 28-i levél útján juttatták el a Bizottsághoz.

24 A Földrajzi Jelzések és Eredetmegjelölések Szabályozási Bizottsága több alkalommal megvitatta a "Bayerisches Bier" OFJ-ként történő bejegyzéséről szóló bizottsági rendelet két tervezetét. A "Bayerisches Bier" kifejezést vagy annak a fordítását is tartalmazó védjegyek megléte a megvitatott kérdések egyike volt.

25 Mivel a 2081/92 rendelet 15. cikkének második albekezdésében meghatározott többséget nem sikerült elérni az említett bizottságon belüli döntéshozatalnál, ezért ez utóbbi nem tudott a megadott határidőn belül véleményt nyilvánítani. A Bizottság így a legutolsó tervezetét átalakította tanácsi rendeletjavaslattá, majd a Tanács ezt követően elfogadta az 1347/2001 rendeletet, amely a "Bayerisches Bier" megnevezést OFJ-ként felvette az 1107/96 rendelet mellékletében foglalt jegyzékben szereplő megnevezések közé.

26 A más tagállamokban tett hasonló kezdeményezéseket követve, a Bayerischer Brauerbund azt kérte a Landgericht Münchentől, hogy kötelezze a Bavariát arra, hogy a jelen ítélet 20. pontjában említett védjegyek közül mondjon le az egyiknek az oltalmáról. Konkrétan a Németországban oltalom alatt álló, 1995. április 28-i elsőbbségi időponttal 645 349 számon lajstromozott, nemzetközi védjegyről volt szó.

27 A Landgericht München azon ítéletével, amelyet később a fellebbezés alapján eljáró Oberlandesgericht München is megerősített, helyt adott a Bayerischer Brauerbund keresetének. A Bavaria ezt követően felülvizsgálati kérelemmel fordult a kérdést előterjesztő bírósághoz.

28 E körülmények alapján a Bundesgerichtshof úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"1) Alkalmazandó-e az 510/2006 [...] rendelet 14. cikkének (1) bekezdése, ha az oltalom alatt álló földrajzi jelzést a [...] 2081/92 [...] rendelet 17. cikke szerinti egyszerűsített eljárásban érvényesen bejegyezték?

2) a) Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: mely időpont irányadó az oltalom alatt álló földrajzi jelzést az 510/2006 [...] rendelet 14. cikkének (1) bekezdése alapján megillető elsőbbség megítélése szempontjából?

b) Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén: mely rendelkezés alapján kell megítélni a 2081/92 [...] rendelet 17. cikke szerinti egyszerűsített eljárásban érvényesen bejegyzett földrajzi jelzésnek egy védjeggyel való összeütközését, és mi alapján kell megítélni az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elsőbbségét?

3. Alkalmazhatók-e a földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó nemzeti rendelkezések, ha a »Bayerisches Bier« (bajor sör) megnevezés teljesíti ugyan a 2081/92 [...] rendelet és az 510/2006 [...]rendelet szerinti bejegyzés feltételeit, az 1347/2001 [...] rendelet azonban érvénytelen?"

29 A Bíróság elnöke 2008. május 8-i határozatával felfüggesztette a jelen eljárást a C-343/07. sz., Bavaria és Bavaria Italia ügyben 2009. július 2-án) hozott ítélet (EBHT 2009., I-5491. o.) kihirdetéséig. Az említett ügy a Corte d'appello di Torino (Olaszország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme alapján indult, amelyet az előbb említett bíróság több más kérdés mellett az 1347/2001 rendelet érvényessége tárgyában folyó, szintén a Bavaria és a Bayerischer Brauerbund közötti peres eljárásban terjesztett elő.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

30 Bevezetésként meg kell jegyezni, hogy bár az első és a második kérdés előzetesen vélelmezi az 1347/2001 rendelet érvényességét, a harmadik kérdés annak érvénytelenségéből indul ki.

31 Ezért a harmadik kérdést az első és a második kérdést megelőzően kell megvizsgálni.

A harmadik kérdésről

32 Harmadik kérdésével az előterjesztő bíróság arra szeretne választ kapni, hogy érvényes-e az 1347/2001 rendelet, és hogy az e kérdésre adott nemleges válasz esetén alkalmazhatók-e a földrajzi jelzésekre vonatkozó nemzeti rendelkezések, ha a "Bayerisches Bier" OFJ e rendelet esetleges érvénytelensége ellenére megfelel a 2081/92 és az 510/2006 rendeletben foglalt bejegyzési feltételeknek.

33 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy e kérdést az 1347/2001 rendelet érvényességére kiható, ugyanazon tényezők kapcsán tették fel, mint amelyekre a Bíróság előtt akkoriban épp folyamatban lévő, fent említett Bavaria és Bavaria Italia ügyben a Corte d'appello di Torino is hivatkozott.

34 Mivel a Bíróság az említett ítéletben azt a választ adta, hogy az előterjesztett kérdés vizsgálata nem tárt fel olyan tényezőt, amely az 1347/2001 rendelet érvényességére kihathatna, ezért a harmadik kérdést nem kell külön megválaszolni..

Az első és a második kérdésről

35 Első és második kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni a Bíróságtól, hogy melyik az a rendelkezés, illetve melyik az a figyelembe veendő időpont, amelyet a 2081/92 rendelet 17. cikke szerinti egyszerűsített eljárásban OFJ-ként érvényesen bejegyzett valamely megnevezés és akár e megnevezés bejegyzése előtt, akár a 692/2003 rendelet hatálybalépése előtt bejelentett valamely védjegy ütközése esetén a kérdés rendezéséhez alkalmazni kell.

Az 510/2006 rendelet, illetve a 692/2003 rendelettel módosított 2081/92 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének az alapügybeli jogvitára való, időbeli hatály miatti alkalmazhatatlanságáról

36 Mind a 2081/92 rendelet eredeti, mind annak a 692/2003 rendelettel módosított változata 14. cikke (1) bekezdésének, mind az 510/2006 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének az a célja, hogy rendezze az azonos csoportba, illetve azonos áruosztályba tartozó termékekre vonatkozó, OFJ-ként bejegyzett valamely megnevezés, illetve a 2081/92 rendelet, illetve az 510/2006 rendelet 13. cikkében foglalt esetek valamelyike alá tartozó védjegybejelentés közötti ütközést.

37 Az ilyen ütközés esetére előírt megoldás az, hogy a szóban forgó védjegybejelentést el kell utasítani, vagy - másodlagosan - a már lajstromozott védjegyet törölni kell, ha az említett bejelentést e különféle rendelkezések által meghatározott időpontot megelőzően nyújtották be.

38 Tehát mind az 510/2006 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése, mind a 2081/92 rendelet 692/2003 rendelettel módosított szövegváltozata 14. cikkének (1) bekezdése értelmében az említett védjegy bejelentését el kell utasítani, illetve adott esetben a védjegyet törölni kell, ha az említett védjegy bejelentését az érintett megnevezés OFJ-ként való bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja után terjesztették elő.

39 Ugyanakkor az előző pontban hivatkozott rendelkezések nem alkalmazhatók visszamenőlegesen a 2081/92 rendelet 17. cikke szerinti egyszerűsített eljárásban OFJ-ként érvényesen bejegyzett valamely megnevezés és a 692/2003 rendelet hatálybalépése előtt bejelentett valamely védjegy közötti, az alapügybelihez hasonló ütközés rendezése érdekében.

40 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis főszabály szerint a jogbiztonság elvével ellentétes lenne, ha valamely uniós jogi aktus időbeli alkalmazásának kezdő időpontját korábbi időpontban határoznák meg, mint annak kihirdetési időpontja, kivéve ha kivételesen az elérendő cél ezt megköveteli és az érdekeltek jogos bizalmát megfelelően tiszteletben tartják. E tekintetben az uniós jog szabályait a jogbiztonság és a bizalomvédelem elveinek biztosítása érdekében úgy kell értelmezni, hogy azok nem vonatkoznak a hatálybalépésüket megelőzően történt esetekre, csak akkor, ha szövegükből, céljukból vagy belső logikájukból egyértelműen az következik, hogy ilyen visszaható hatály tulajdonítható nekik (lásd a C-74/00. P. és C-75/00. P. sz., Falck és Acciaierie di Bolzano kontra Bizottság egyesített ügyekben 2002. szeptember 24-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-7869. o.] 119. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

41 Jóllehet a jogbiztonság elvével ellentétes a rendeletek visszamenőleges alkalmazása, függetlenül azoktól a kedvező vagy kedvezőtlen hatásoktól, amelyekkel az ilyen alkalmazás az érdekelt számára járhat, ugyanezen elv megköveteli, hogy egy ténybeli helyzetet, kifejezett ellentétes rendelkezés hiányában, a megvalósulásakor hatályos jogszabályok fényében vizsgáljanak meg. Ha az új törvény csak a jövőre nézve érvényes, eltérő rendelkezés hiányában azt alkalmazni kell a régi törvény hatálya alatt kialakult helyzeteknek a jövőben bekövetkező hatásaira (lásd a C-154/05. sz., Kersbergen-Lap és Dams-Schipper ügyben 2006. július 6-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-6249. o.] 42. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

42 Márpedig azt kell megállapítani, hogy az alapeljárás tárgyát képező megnevezés és védjegy ütközésének alapjául szolgáló körülmények korábbiak nem csupán az 510/2006 rendelet hatálybalépésénél, hanem a 2081/92 rendeletet módosító 692/2003 rendelet hatálybalépésénél is. Ugyanis az említett ütközés egyrészt ahhoz a tényhez kötődik, hogy a "Bayerisches Bier" megnevezést a német kormánynak a Bizottsághoz 1994. január 20-án benyújtott kérelmét követően, a 2081/92 rendelet szerinti egyszerűsített eljárással jegyezték be OFJ-ként az 1347/2001 rendelettel, másrészt pedig ahhoz, hogy a Bavaria 645 349. számon lajstromozott nemzetközi védjegye időbeli elsőbbséggel rendelkezik, és emiatt, többek között Németországban is, 1995. április 28. óta oltalom alatt áll.

43 Mivel a 692/2003 és az 510/2006 rendelet és különösen azok előbbiekben elemzett rendelkezéseinek szövegéből, céljából vagy belső logikájából nem következik, hogy visszaható hatályuk van, ezért azt kell megállapítani, hogy az olyan ütközésre, mint az alapeljárás tárgyát képező OFJ és védjegy közötti, a 2081/962 rendelet eredeti változata 14. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni.

44 Ugyanis a jelen ügyben azt kell eldönteni, hogy amikor a szóban forgó Bavaria védjegyet 1995-ben lajstromozták, akkor a "Bayerisches Bier" OFJ vajon már rendelkezett-e olyan időbeli elsőbbséggel, amely indokolhatná e védjegy törlését. E kérdést azon szabályra figyelemmel kell eldönteni, amely a szóban forgó ütközés felmerülésének időpontjában arra irányadó volt.

45 Ebből a szempontból közömbös, hogy az 510/2006 rendelet tizenkilencedik preambulumbekezdése és 17. cikke értelmében a 2081/92 rendelet alapján OFJ-ként bejegyzett megnevezések az 510/2003 rendelet szerinti oltalomban részesülnek.

A 2081/96 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének az alapügybeli jogvitára való, időbeli hatály miatti alkalmazhatóságáról

46 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a 2081/92 rendelet által bevezetett rendszerben a megnevezéseket vagy az 5. és azt követő cikkek szerinti rendes eljárással, vagy a rendelet 17. cikke szerinti egyszerűsített eljárással lehet bejegyezni. A rendes eljárással bejegyzett megnevezéseket a 2400/96 rendelet mellékletében szereplő jegyzék tartalmazta, az egyszerűsített eljárással bejegyzett megnevezéseket pedig az 1107/96 rendelet mellékletében szereplő jegyzék.

47 Az alapeljárás tárgyát képező ütközésre a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése az irányadó.

48 Ugyanis egyedül az említett 14. cikk (1) bekezdése szabályozza a megnevezések és a védjegybejelentések ütközését, hiszen e cikk (2) és (3) bekezdése más esetekre vonatkozik.

49 A 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett ütközés esetére vonatkozó szabály szerint az érintett védjegybejelentést el kell utasítani, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az érintett védjegyet törölni kell, ha a védjegybejelentést a rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett közzététel időpontja után nyújtották be. A védjegybejelentést akkor is el kell utasítani, illetve a védjegyet akkor is törölni kell, ha a védjegybejelentést ugyan a közzététel előtt nyújtották be, de a közzétételre a védjegy lajstromozása előtt került sor.

50 Az említett ütközés esetére vonatkozó szabály tehát az érintett védjegybejelentés tekintetében egy lajstromozást kizáró okot, illetve másodlagosan ugyanezen védjegy tekintetében egy törlési okot állapít meg, amelyeknél az említett ütközés esetére vonatkozó szabály alkalmazásánál a figyelembe veendő időpont a 2081/92 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett közzététel időpontja.

51 A Bizottság szerint a figyelembe veendő időpont ekként való meghatározása azt jelenti, hogy a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdését nem lehet alkalmazni az egyszerűsített eljárással bejegyzett megnevezésekre, mivel az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett közzététel csak a rendes bejegyzési eljárásra vonatkozott.

52 Ez az értelmezés nem fogadható el.

53 Ugyanis, először is: a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése azokra az eredetmegjelölésekre vagy földrajzi jelzésekre vonatkozik, amelyeket "e rendeletnek megfelelően" jegyeztek be, az alkalmazott bejegyzési eljárástól függetlenül.

54 Másodszor: emlékeztetni kell arra, hogy a 2081/92 rendelet 17. cikkének célja az volt, hogy egyszerűsített eljárással jegyezzék be azokat a tagállamokban már létező megnevezéseket, amelyek teljes mértékben megfelelnek e rendelet anyagi feltételeinek, és amelyek jogi oltalom alatt állnak, vagy a használatuk révén elismertek.

55 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 2081/92 rendelet és különösen annak 17. cikke által bevezetett rendszer ugyanolyan szintű védelmet akart nyújtani az egyszerűsített eljárás alá tartozó megnevezéseknek, mint a rendes bejegyzési eljárás alá tartozókat megillető.

56 Ráadásul, miként az a 1107/96 rendelet második preambulumbekezdéséből és a 2400/96 rendelet negyedik preambulumbekezdéséből is következik, a bejegyzés - akár az egyszerűsített eljárás szerint, akár a rendes eljárás szerint történik - azt jelenti, hogy az érintett megnevezések megfeleltek a 2081/92 rendeletnek, és ennek következtében uniós szintű oltalomra érdemesek.

57 Következésképpen azt kell megállapítani, hogy a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése azokra az ütközésekre is alkalmazandó, amelyekben az egyszerűsített eljárással bejegyzett megnevezések az érintettek.

A 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése alapján a valamely, egyszerűsített eljárással OFJ-ként bejegyzett megnevezést érintő ütközés esetén figyelembe veendő időpontról

58 Azt kell megállapítani, hogy a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett figyelembe veendő időpont az említett rendelet 6. cikke (2) bekezdésében foglalt közzététel időpontja, miközben ilyen közzétételre az egyszerűsített eljárásban nem kerül sor. Ezért meg kell határozni a valamely, előbb említett eljárással OFJ-ként bejegyzett megnevezést érintő ütközés esetén releváns figyelembe veendő időpontot.

59 E tekintetben, mivel a 2081/92 rendelet által bevezett rendszer célja az, hogy egységes és kimerítő oltalmi szabályozást nyújtson (lásd a C-478/07. sz. Budějovický Budvar ügyben 2009. szeptember 8-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-7721. o.] 114. és 115. pontját), ezért azt úgy kell tekinteni, mint egy olyan komplex rendszert, amely nem ad lehetőséget a tagállamoknak arra, hogy a nemzeti joguk alapján oldjanak fel valamely joghézagot. Ezért olyan megoldást kell keresni, amely figyelemmel van a szóban forgó rendelkezés és rendelet belső logikájára, valamint céljaira és tárgyára (lásd ebben az értelemben a 159/73. sz. Hannoversche Zucker ügyben 1974. január 30-án hozott ítélet [EBHT 1974., 121. o.] 4. pontját).

60 Először is e tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a rendes eljárást illetően a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a megnevezések uniós szintű védelméről rendelkezik a velük ütköző olyan védjegyekhez képest, amelyek oltalmának kezdete korábbra tehető, mint e megnevezések bejegyzése.

61 Ebben az összefüggésben ezen időpontnak az uniós szintű közzétételhez való kötése, miként az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében szerepel, megfelel a jogbiztonság elvéből eredő követelményeknek.

62 Márpedig az egyszerűsített eljárással bejegyzett megnevezések első közzététele, uniós szinten, a bejegyzésükkor történik.

63 Másodszor, hangsúlyozni kell, hogy a 2081/92 rendelet 17. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok mindaddig fenntarthatják az e cikk (1) bekezdésének megfelelően közölt elnevezések nemzeti oltalmát, amíg a bejegyzés tárgyában nem születik határozat. Az 1107/96 rendelet 1. cikke szerint a fent említett 17. cikknek megfelelően már továbbított elnevezések továbbra is nemzeti szintű oltalmat élveznek, amíg bejegyzésükről határozat nem születik.

64 Mivel az egyszerűsített eljárással bejegyzésre kerülő megnevezések tekintetében a nemzeti oltalom a bejegyzés időpontjáig fennmarad, ezért a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése által e megnevezések részére biztosított oltalom szempontjából figyelembe veendő időpontnak az e bejegyzés érvényességének kezdő időpontjához való kötése megfelel a rendelet által bevezetett rendszer belső logikájának.

65 Másfelől, miként az az alapeljárás tárgyát képező OFJ-re vonatkozó 1347/2001 rendeletből kiderül, a bejegyzés közzététele egyúttal e bejegyzés érvényességének kezdete, és ennélfogva megfelel a jogbiztonság követelményeinek.

66 Következésképpen azt kell megállapítani, hogy a 2081/92 rendelet 17. cikkében említett egyszerűsített eljárással bejegyzett megnevezéseket illetően a bejegyzés érvényességének kezdete megfelel mind a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében foglalt figyelembe veendő időpont céljának, mind a rendelet belső logikájának.

67 Ebből következik, hogy ezen időpont képezi a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése alapján a valamely, egyszerűsített eljárással OFJ-ként bejegyzett megnevezést érintő ütközés feloldásához figyelembe veendő időpontot.

68 Az előbbiekben kifejtettekre tekintettel az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni a valamely, e rendelet 17. cikke szerinti egyszerűsített eljárással OFJ-ként érvényesen bejegyzett megnevezés és a rendelet 13. cikkében foglalt esetek valamelyike alá tartozó, azonos terméktípusra vonatkozó olyan védjegy közötti ütközés feloldásához, amelynek tekintetében a védjegybejelentést akár az említett megnevezés bejegyzése, akár a 692/2003 rendelet hatálybalépése előtt nyújtották be. Az említett megnevezés bejegyzése érvényességének kezdő időpontja képezi az említett 14. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában figyelembe veendő időpontot.

A költségekről

69 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet 14. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni a valamely, e rendelet 17. cikke szerinti egyszerűsített eljárással OFJ-ként érvényesen bejegyzett megnevezés és a rendelet 13. cikkében foglalt esetek valamelyike alá tartozó, azonos terméktípusra vonatkozó olyan védjegy közötti ütközés feloldásához, amelynek tekintetében a védjegybejelentést akár az említett megnevezés bejegyzése, akár a 692/2003 rendelet hatálybalépése előtt nyújtották be. Az említett megnevezés bejegyzése érvényességének kezdő időpontja képezi az említett 14. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában figyelembe veendő időpontot.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.