32003L0098[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/98/EK IRÁNYELVE

(2003. november 17.)

a közszféra információinak további felhasználásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően ( 3 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 4 ),

(1)

A Szerződés rendelkezik a belső piacnak, valamint egy olyan rendszernek a létrehozásáról, amely megakadályozza a belső piaci verseny torzulását. A közszféra információinak felhasználására vonatkozó tagállami rendelkezések és eljárások összehangolása hozzájárul e célok eléréséhez.

(2)

Az információs és tudás alapú társadalom irányába történő fejlődés a Közösség minden polgárának életét befolyásolja, többek között azáltal, hogy új lehetőségeket teremt számukra az ismeretekhez való hozzáférésre.

(3)

A digitális tartalom fontos szerepet játszik e fejlődés során. A tartalom-előállítás gyors munkahelyteremtést eredményezett az elmúlt években és eredményez továbbra is. A legtöbb ilyen munkahely kicsi, fejlődő társaságnál jött létre.

(4)

A közszféra számos területről széles körben gyűjt, állít elő, dolgoz fel, és terjeszt információkat, így szociális, gazdasági, földrajzi, időjárásra, turizmusra, üzleti életre, szabadalomra és oktatásra vonatkozó információkat.

(5)

A belső piac létrehozásának egyik fő célja a közösségi szintű szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása. A közszféra információi fontos alapanyagot jelentenek a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások számára és egyre fontosabb tartalomforrássá válnak a vezeték nélküli tartalomszolgáltatások fejlődésével. A széles, határokon átnyúló földrajzi lefedettség is meghatározó e tekintetben. A közszféra információi további felhasználási lehetőségeinek növekedése többek között lehetővé fogja tenni az európai társaságok számára, hogy potenciáljukat kihasználják és hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

(6)

Jelentős különbségek vannak a közszféra információs forrásainak felhasználására vonatkozó tagállami szabályokban és gyakorlatban, és ez akadályt jelent ezen alapvető dokumentum-forrás teljes gazdasági potenciáljának a kihasználásában. A közigazgatási szervek gyakorlata a közszféra információinak felhasználására vonatkozóan nagyon eltérően alakult. Ezt figyelembe kell venni. Meg kell tehát teremteni a közszféra dokumentumainak felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok és gyakorlatok minimum harmonizációját azokban az esetekben, ahol a nemzeti szabályozások és gyakorlatok közötti különbségek vagy az egyértelműség hiánya akadályozzák a belső piac zavartalan működését és az információs társadalom megfelelő fejlődését a Közösségben.

(7)

Ezen felül, a közösségi szintű minimum harmonizáció hiányában, a nemzeti szintű jogalkotási tevékenységek, amelyek a technológiai kihívásokra való válaszadásképpen már számos tagállamban elkezdődtek, még jelentősebb különbségekhez vezethetnek. Az információs társadalom fejlődésével, amely már nagy mértékben növelte az információk határokon átnyúló felhasználását, az ilyen jogalkotási különbségek és bizonytalanságok hatása egyre jelentősebbé válik.

(8)

Létre kell hozni a közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó feltételek általános kereteit, hogy biztosíthatóak legyenek ezen információk további felhasználásának tisztességes, arányos és megkülönböztetés-mentes feltételei. A közigazgatási szervek közfeladataik ellátása érdekében dokumentumokat gyűjtenek, állítanak elő, dolgoznak fel és terjesztenek. Az ilyen dokumentumok más okból való felhasználása további felhasználásnak minősül. A tagállamok hozhatnak az ezen irányelvben megállapított minimum-feltételeken túlmutató intézkedéseket és lehetővé tehetik szélesebb körben a további felhasználást.

(9)

Ez az irányelv nem teszi kötelezővé a dokumentumok további felhasználásának engedélyezését. A további felhasználás engedélyezéséről vagy elutasításáról való döntés a tagállamok, illetve az érintett közigazgatási szerv hatáskörében marad. Ezt az irányelvet olyan dokumentumokra kell alkalmazni, amelyeket a közigazgatási szervek információk felhasználásának engedélyezése, eladása, terjesztése, cseréje vagy átadása útján tesznek további felhasználásra elérhetővé. A kereszt-támogatás elkerülése érdekében, a további felhasználás kiterjed a dokumentumoknak az intézményen belüli későbbi olyan felhasználására is, ami annak közfeladatain kívül esik. A közfeladaton kívül eső tevékenységek általános szabályként olyan dokumentumoknak a rendelkezésre bocsátását jelentik, amelyeket kizárólag kereskedelmi alapon és a piaci szereplőkkel versenyben, térítés ellenében állítanak elő. A "dokumentum" fogalma nem terjed ki a számítógépes programokra. Ez az irányelv a tagállamok hatályos hozzáférési szabályaira épül, és nem változtatja meg a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy társaságok, a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint, csak sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá dokumentumokhoz. Közösségi szinten, az Európai Unió alapjogi chartájának 41. (a megfelelő ügyintézéshez való jog) és 42. cikke elismeri minden uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre. A közigazgatási szerveket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. A közigazgatási szerveknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok - ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is - további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közigazgatási szerv jogosult a további felhasználás engedélyezésére.

(10)

A "közigazgatási szerv", valamint a "közjogi intézmény" fogalma a közbeszerzési irányelvekből került átvételre (92/50/EGK ( 5 ), 93/36/EGK ( 6 ), 93/37/EGK ( 7 ), valamint 98/4/EK ( 8 ). Közvállalkozások nem tartoznak e meghatározások alá.

(11)

Ez az irányelv a "dokumentumnak" egy, az információs társadalom fejlődésével összhangban álló általános fogalmát határozza meg. A fogalom kiterjed a közigazgatási szerv birtokában lévő minden aktus, tény, információ megjelenítésére, vagy az ilyen aktusok, tények, információk összeállításaira, függetlenül az adathordozó formájától (papíron vagy elektronikus formában, illetve hangi, képi vagy audiovizuális eszközön). A közigazgatási szerv birtokában lévő dokumentum az a dokumentum, amelynek a további felhasználását a közigazgatási szerv jogosult engedélyezni.

(12)

A további felhasználás iránti kérelem megválaszolására ésszerű, és a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint a dokumentumok hozzáférésére vonatkozó kérelmek megválaszolására vonatkozó határidővel megegyező határidőt kell adni. Az ésszerű határidők érvényesítése az Unió egész területén, elő fogja mozdítani új információs termékek és -szolgáltatások megjelenését pán-európai szinten. A további felhasználásra vonatkozó kérelem helybenhagyása esetén a közigazgatási szerveknek a dokumentumokat olyan időkereten belül kell rendelkezésre bocsátaniuk, amely lehetővé teszi ezek gazdasági potenciáljának teljes kihasználását. Ez különösen fontos a dinamikus tartalom (pl.: közlekedési adatok) esetében, amelynek a gazdasági értéke az információ és annak rendszeres frissítése azonnali elérhetőségétől függ. Felhasználási engedély alkalmazása esetén, a dokumentumok időbeni elérhetősége a felhasználási szerződés feltételeinek részét képezheti.

(13)

A további felhasználás lehetőségei javíthatók azáltal, ha csökken annak szükségessége, hogy a papír alapú dokumentumokat digitalizálják, illetve a digitális fájlokat feldolgozzák a kölcsönös kompatibilissá tétel érdekében. Ezért a közigazgatási szerveknek dokumentumaikat, ha ez lehetséges és ésszerű, a rendelkezésre álló bármely formátumban és nyelven elektronikus eszközökön keresztül elérhetővé kell tenniük. A közigazgatási szerveknek a rendelkezésre álló dokumentumokból való kivonatok iránti kérelmeknek lehetőleg eleget kell tenniük, ha az ilyen kérelem teljesítése egy egyszerű művelettel megoldható. A közigazgatási szervek ugyanakkor nem kötelezhetőek kivonat készítésére egy dokumentumból, ha ez aránytalan erőfeszítést jelentene számunkra. A további felhasználás megkönnyítése érdekében, a közigazgatási szerveknek, amennyiben ez lehetséges és ésszerű, dokumentumaikat olyan formátumban kell elérhetővé tenniük, amely nem függ egy meghatározott szoftver alkalmazásától. Ahol ez lehetséges és ésszerű, a közigazgatási szerveknek figyelembe kell venniük a dokumentumok a fogyatékos személyek általi, illetve érdekében történő további felhasználásának lehetőségeit.

(14)

Díj szedése esetén a teljes bevétel egy ésszerű nyereséghányaddal együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét, figyelembe véve az - esettől függően - az érintett közigazgatási szerv önfinanszírozási kötelezettségeit is. Az előállításba bele kell érteni a létrehozást és az összeállítást is, a terjesztés pedig magába foglalhatja a felhasználó támogatását. A költségek fedezetének összege az ésszerű nyereséghányaddal együtt, az érintett közigazgatási szervre vonatkozó számviteli szabályokkal és költségszámítási módszerekkel összhangban, a díjak felső határát jelenti és e feletti árakat nem lehet alkalmazni. A díjaknak ebben az irányelvben meghatározott felső határa nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy alacsonyabb díjakat határozzanak meg vagy egyáltalán ne határozzanak meg díjakat, és a tagállamoknak egyúttal ösztönözniük kell a közigazgatási szerveket, hogy a dokumentumokat olyan díjak ellenében tegyék elérhetővé, amelyek nem haladják a dokumentumok előállításának és terjesztésének határköltségeit.

(15)

Annak biztosítása, hogy a közszféra dokumentumai további felhasználásának feltételei egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek, a közösségi szintű információs piac fejlődésének előfeltétele. Ezért a dokumentumok további felhasználásának valamennyi alkalmazandó feltételét érthetővé kell tenni a potenciális további felhasználók számára. A tagállamoknak a további felhasználás iránti kérelmek ösztönzése és megkönnyítése érdekében elő kell segíteniük, hogy ahol lehetséges, az elérhető dokumentumok tárgymutatója on line hozzáférhető legyen. A dokumentumok további felhasználását kérelmezőket tájékoztatni kell az őket érintő határozatok és eljárás elleni jogorvoslati lehetőségekről. Ez különösen a kis- és középvállalkozások esetében fontos, amelyek nem biztos, hogy ismerik a más tagállamok közigazgatási szerveivel való érintkezés módját és a megfelelő jogorvoslati eszközöket.

(16)

A közszféra valamennyi, általában rendelkezésre álló - nem csak politikai, hanem az igazságszolgáltatási, közigazgatási vonatkozású - dokumentumának nyilvánosságra hozatala alapvető eszköze a tudáshoz való jog kiterjesztésének, amely a demokrácia egyik alapelve. Ez a célkitűzés minden, akár helyi, országos vagy nemzetközi szintű intézményre vonatkozik.

(17)

Bizonyos esetekben a dokumentumok további felhasználására nem felhasználási engedély keretében kerül sor. Más esetekben felhasználási engedélyt adnak, amely a további felhasználásra vonatkozó, a felhasználót terhelő olyan kötelezettségeket állapít meg, amelyek a felelősséget, a dokumentumok szabályszerű felhasználását, a változtatás tilalmának biztosítását és a forrás megjelölését érintik. Amennyiben a közigazgatási szerv felhasználási engedélyt ad a dokumentumok további felhasználására, a felhasználási feltételeknek tisztességesnek és átláthatónak kell lenniük. Az online hozzáférhető általános felhasználási szerződések szintén fontos szerepet játszhatnak e tekintetben. Ezért a tagállamoknak lehetőleg biztosítaniuk kell az általános felhasználási szerződések elérhetőségét.

(18)

Amennyiben a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv úgy dönt, hogy bizonyos dokumentumokat nem bocsát többé rendelkezésre további felhasználás céljából, vagy nem frissíti a dokumentumokat, e döntését a lehető leghamarabb, ha lehetséges, elektronikus úton, nyilvánosságra kell hoznia.

(19)

A további felhasználás feltételei nem lehetnek megkülönböztetőek a további felhasználás hasonló eseteinek körében. Ez azonban nem zárja ki például a közigazgatási szervek közötti, a közfeladatok ellátáshoz szükséges, térítésmentes információcserét, miközben mások díjat kötelesek fizetni ugyanezen dokumentumok további felhasználása esetén. Szintén nem kizárt eltérő díjakat megállapítani a kereskedelmi és a nem kereskedelmi célú felhasználásra.

(20)

A közigazgatási szerveknek tiszteletben kell tartaniuk a versenyszabályokat a dokumentumok további felhasználására vonatkozó elvek kialakításánál annak érdekében, hogy amennyire lehetséges elkerüljék a közigazgatási szervek és a magánfelek közötti kizárólagos megállapodások megkötését. Ugyanakkor általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása esetén a közszféra bizonyos dokumentumainak további felhasználására szükséges lehet kizárólagos jog kikötése. Ez abban az esetben lehetséges, amikor az információt kereskedelmi kiadó nem tenné közzé ilyen kizárólagos jog nélkül.

(21)

Ezt az irányelvet az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelve ( 9 ) szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(22)

Ez az irányelv nem érinti harmadik személyek szellemi tulajdonjogait. A félreértések elkerülése végett, a "szellemi tulajdonjog" alatt szerzői és kapcsolódó jogokat kell érteni (ideértve a védelem sui generis formáit is). Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni az iparjogvédelemmel, így pl. szabadalommal, lajstromozott formatervezési mintával, valamint védjeggyel érintett dokumentumokra. Ez az irányelv nem érinti a közigazgatási szervek szellemi tulajdonjogainak fennállását vagy az azokon meglévő jogosultságot, és nem is korlátozza e jogok gyakorlását az ezen irányelv által meghatározott határokon túlmenően. Az ezen irányelv által meghatározott kötelezettségeket annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok összeegyeztethetők a szellemi tulajdonjog védelmére vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal, különösen az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezménnyel (Berni Egyezmény), valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (TRIPS-megállapodás). A közigazgatási szerveknek ugyanakkor úgy kell szerzői jogaikat gyakorolni, hogy az megkönnyítse a további felhasználást.

(23)

Azon eszközök, amelyek segítik a potenciális további felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok és a további felhasználás feltételeinek megtalálásában, nagy mértékben elősegítik a közszféra dokumentumainak további felhasználását. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati intézkedések segítsék a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok felkutatásában. A legfontosabb dokumentumok (olyan dokumentumok, amelyek széles körben vagy amelyek feltehetően széles körben kerülnek további felhasználásra további felhasználás céljából) jegyzékét lehetőleg on-line kell elérhetővé tenni, és a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok jó példák az ilyen gyakorlati intézkedésekre.

(24)

Ez az irányelv nem érinti az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelvét az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról ( 10 ), valamint a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK irányelvét az adatbázisok jogi védelméről ( 11 ). Azokat a feltételeket határozza meg, amelyek szerint a közigazgatási szervek szellemi tulajdonjogaikat gyakorolhatják a belső információs piacon a dokumentumok további felhasználásának engedélyezésekor.

(25)

Mivel a tervezett intézkedés céljai, nevezetesen a közszféra dokumentumain alapuló közösségi szintű információs termékek és szolgáltatások létrehozása, a közszféra dokumentumai határon átnyúló, magántársaságok általi hatékony felhasználásának ösztönzése a többletértékkel bíró információs termékek, szolgáltatások fejlesztése érdekében, valamint a verseny torzulásának korlátozása, nem érhetők el kielégítően a tagállamok által, és ezért az érintett intézkedés egyértelmű közösségi terjedelme és hatása miatt, jobban megvalósítható közösségi szinten, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az ugyanebben a cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban, az irányelv nem lép túl az e célok eléréséhez szükséges mértéken. Ez az irányelv a harmonizáció egy minimális szintjét kívánja megteremteni és ezáltal elkerülni azt, hogy a tagállamok között újabb eltérések alakuljanak ki a közszféra dokumentumainak további felhasználása tekintetében,

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv minimum szabályokat állapít meg a tagállamok közigazgatási szervei birtokában lévő dokumentumok további felhasználása, valamint további felhasználása megkönnyítésének gyakorlati eszközei vonatkozásában.

(2) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni:

a) olyan dokumentumokra, amelyek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közintézményeknek a törvények vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által - vagy ilyen rendelkezések hiányában az adott tagállam szokásos igazgatási gyakorlatával összhangban - meghatározott közfeladatain, feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálható;

b) olyan dokumentumokra, amelyeken harmadik személyeknek szellemi tulajdonjoga áll fenn;

c) olyan dokumentumokra, amelyekhez való hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai kizárják, például a következő okokból:

- a nemzetbiztonság (állami biztonság), honvédelem, közbiztonság védelme,

- a statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás,

- kereskedelmi titoktartás (például üzleti, szakmai vagy vállalati titkok);

ca) olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai korlátozzák, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben a polgárok vagy a vállalkozások csak érdekük bizonyítása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz;

cb) a dokumentumok kizárólag logókat, címerpajzsokat és jelvényeket tartalmazó részeire;

cc) olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a hozzáférési szabályok a személyes adatok védelmének indokával korlátozzák vagy kizárják, valamint az említett szabályok értelmében hozzáférhető dokumentumok azon részeire, amelyek olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek további felhasználása jogszabályi definíció szerint összeegyeztethetetlen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről szóló jogszabályokkal;

d) közszolgálati műsorszolgáltatók és azok alvállalkozóinak, valamint más testületek és azok alvállalkozóinak birtokában lévő olyan dokumentumokra, amelyek közszolgálati műsorszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek;

e) oktatási és kutató intézmények, ezen belül kutatási eredmények továbbítására létrehozott szervezetek, valamint iskolák, egyetemek birtokában lévő dokumentumokra, kivéve az egyetemi könyvtárakat; és

f) a könyvtárakon, múzeumokon és levéltárakon kívüli kulturális intézmények birtokában lévő dokumentumokra.

(3) Ez az irányelv a tagállamok hozzáférési szabályaira épül, és azokat nem érinti.

(4) Ez az irányelv semmilyen módon nem érinti az egyéneknek a uniós és nemzeti jog szerinti védelmi szintjét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában, különösen nem változtatja meg a 95/46/EK irányelv szerinti jogokat és kötelezettségeket.

(5) Az irányelv által meghatározott kötelezettségeket annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok összeegyeztethetők a szellemi tulajdonjogok védelméről szóló nemzetközi egyezményekkel, különösen a Berni Egyezménnyel és a TRIPS-megállapodással.

2. cikk

Fogalom-meghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1. "közigazgatási szerv": az állam, a területi önkormányzatok, közjogi intézmények, valamint az ilyen hatóság vagy hatóságok, illetve közjogi intézmény vagy közjogi intézmények által létrehozott társulások;

2. "közjogi intézmény" minden olyan intézmény,

- amely kifejezetten közfeladat ellátására jött létre, és amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, továbbá

- amely jogi személyiséggel rendelkezik, valamint

- amely pénzügyi fenntartása többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény feladata; vagy amelynek igazgatása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyviteli testülete, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága van, amely tagjainak több mint a felét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

3. "dokumentum":

a) bármilyen tartalom, függetlenül az adathordozó formájától (papír vagy elektronikus forma, illetve hangi, képi vagy audiovizuális eszköz);

b) az ilyen tartalom bármely része;

4. "további felhasználás": a közigazgatási szervek dokumentumainak természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, ami kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amire a dokumentumokat előállították. A közigazgatási szervek közötti, kizárólag közfeladataik ellátása keretében történő dokumentumcsere nem minősül további felhasználásnak.

5. "személyes adat": a 95/46/EK irányelv 2. cikke a) pontjában meghatározott adat.

6. "számítógéppel olvasható formátum" olyan fájlformátum, amely struktúrájának kialakítása folytán lehetővé teszi, hogy a szoftveres alkalmazások a benne szereplő egyedi adatokat - ideértve az egyedi ténymegállapításokat és azok belső struktúráját - könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék;

7. "nyílt formátum" platformfüggetlen és a nyilvánosság számára a dokumentumok további felhasználását akadályozó bármilyen korlátozás nélkül hozzáférhetővé tett fájlformátum;

8. "hivatalos nyílt szabvány" írásban meghatározott szabvány, amely részletesen leírja a szoftverekkel való interoperabilitás biztosításának módjával kapcsolatos előírásokat;

9. "egyetem" bármely olyan közintézmény, amely felsőfokú képesítést adó, középfokú képzést követő felsőfokú oktatást nyújt.

3. cikk

Alapelv

(1) A (2) bekezdésre figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk szerint ezen irányelv alkalmazási körébe tartozó dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználására a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint kerül sor.

(2) A könyvtár, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, múzeum vagy levéltár szellemi tulajdonát képező dokumentumok esetében a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ilyen dokumentumok további felhasználása engedélyezett, ezeknek a dokumentumoknak a kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célú további felhasználására a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint kerül sor.

II. FEJEZET

TOVÁBBI FELHASZNÁLÁS IRÁNTI KÉRELMEK

4. cikk

A további felhasználás iránti kérelmek elintézésére vonatkozó követelmények

(1) A további felhasználás iránti kérelmek elintézésére és a dokumentumoknak további felhasználás céljából a kérelmező rendelkezésére bocsátására, illetve - amennyiben felhasználási engedély szükséges - a végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlat megtételére a közigazgatási szerveknek ésszerű határidőt kell biztosítaniuk, amely összhangban áll a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elintézésének határidejével és ennek során lehetőség szerint elektronikus eszközöket kell igénybe venniük.

(2) Amennyiben a dokumentumok időbeni rendelkezésre bocsátására nem állapítottak meg határidőt vagy más szabályokat, a közigazgatási szerveknek a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül el kell intézniük a kérelmeket, és a dokumentumokat további felhasználás céljára a kérelmező rendelkezésére kell bocsátaniuk, illetve, amennyiben felhasználási engedély szükséges, részére egy végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlatot kell tenniük. Ezt a határidőt terjedelmes vagy összetett kérelmek esetében további 20 munkanappal meg lehet hosszabbítani. Ilyen esetekben a kérelmezőt az eredeti kérelem benyújtásától számított három héten belül értesíteni kell arról, hogy a kérelem elintézése több időt vesz igénybe.

(3) Elutasító döntés esetén a közintézmény az adott tagállam vonatkozó hozzáférési szabályaira vagy ezen irányelv, különösen annak 1. cikke (2) bekezdésének a-cc) pontja, illetve 3. cikke alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekre való utalással tájékoztatja a kérelmezőt az elutasítás okairól. Amennyiben az elutasító határozat az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontján alapul, a közintézménynek utal, amennyiben az ismert, a jogosult természetes vagy jogi személyre, vagy adott esetben a felhasználási engedélyt adó személyre, akitől a közintézmény az érintett anyagot szerezte. A könyvtáraknak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, a múzeumoknak és a levéltáraknak nem kell ilyen utalást tenniük.

(4) A további felhasználásról szóló határozat utalást tartalmaz a jogorvoslati lehetőségekre, amelyeket a kérelmező a határozat megtámadása érdekében igénybe vehet. Jogorvoslati lehetőség többek között a megfelelő szakértelemmel rendelkező és az érintett közintézményre nézve kötelező határozatot hozni képes pártatlan felülvizsgálati szerv - például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság - általi felülvizsgálat is.

(5) Az 1. cikk (2) bekezdése d), e), f) pontja alá tartozó közigazgatási szerveknek nem kell megfelelniük e cikk előírásainak.

III. FEJEZET

A TOVÁBBI FELHASZNÁLÁS FELTÉTELEI

5. cikk

A rendelkezésre álló formátumok

(1) A közintézmények dokumentumaikat bármilyen meglévő formátumban és nyelven, és amennyiben lehetséges és szükséges, nyílt és számítógéppel olvasható formátumban és a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt rendelkezésre bocsátják. Mind a formátumnak, mind a metaadatoknak a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelnie a hivatalos nyílt szabványoknak.

(2) Az (1) bekezdés nem jelent kötelezettséget a közintézmény számára arra, hogy az említett bekezdésnek való megfelelés érdekében létrehozza vagy átalakítsa a dokumentumokat, illetve azokból kivonatot készítsen, amennyiben ez aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítést jelentene.

(3) Ezen irányelv alapján a közintézmények nem kötelezhetők bizonyos dokumentumok előállításának és tárolásának folytatására azzal a céllal, hogy azokat a magán- vagy közszféra szervezetei tovább felhasználják.

6. cikk

A díjazásra vonatkozó elvek

(1) Azokban az esetekben, amikor a dokumentumok további felhasználására díjat számolnak fel, e díjak a dokumentumok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének határköltségeire korlátozódnak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

a) azokra a közintézményekre, amelyeknek közfeladataik ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük;

b) kivételként azokra a dokumentumokra, amelyek tekintetében az érintett közintézmény számára előírják, hogy a gyűjtéssel, előállítással, feldolgozással és terjesztéssel összefüggő költségek jelentős részét saját bevételből fedezze. Az erre vonatkozó előírásokat a tagállam jogszabályban vagy más kötelező érvényű szabályban határozza meg. Ilyen szabályok hiányában az előírásokat a tagállam általános közigazgatási gyakorlatával összhangban határozzák meg.

c) a könyvtárakra (köztük az egyetemi könyvtárakra), a múzeumokra és a levéltárakra.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben az érintett közintézmények a teljes díjat a tagállamok által megállapítandó objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján számítják ki. E közintézményeknek a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétele nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy ésszerű nyereséghányaddal együtt. A díjakat az érintett közintézményre vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában említett közintézmény általi díjszedés esetén a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétele nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy ésszerű nyereséghányaddal együtt. A díjakat az érintett közintézményre vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

7. cikk

Átláthatóság

(1) A közintézmény birtokában lévő dokumentumok további felhasználása szokásos díjai esetén az alkalmazandó feltételeket és a díjak tényleges összegét - beleértve e díjak kiszámításának alapját - előzetesen rögzítik, és amennyiben lehetséges és szükséges, elektronikus úton közzéteszik.

(2) A további felhasználás (1) bekezdésben említett díjaitól eltérő díjak esetében az érintett közintézmény előre jelzi a díjak kiszámítása során figyelembe vett tényezőket. Az érintett közintézmény kérésre jelzi azt is, milyen módon számította ki a díjakat a további felhasználásra irányuló adott kérelem tekintetében.

(3) A 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett előírásokat előzetesen meg kell határozni. Ezeket - amennyiben lehetséges és szükséges - elektronikus úton közzéteszik.

(4) A közintézményeknek biztosítják, hogy a további felhasználást kérelmezők megfelelő tájékoztatást kapjanak az őket érintő határozatokkal és eljárásokkal szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről.

8. cikk

Felhasználási engedélyek

(1) A közintézmények engedélyezhetik a dokumentumok feltételekhez nem kötött, további felhasználását, vagy indokolt esetben felhasználási szerződések útján feltételeket támaszthatnak. E feltételek nem korlátozhatják szükségtelenül a további felhasználás lehetőségeit, és nem szolgálhatnak a verseny korlátozására.

(2) Azokban a tagállamokban, ahol felhasználási szerződések alkalmazására kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közszféra dokumentumainak további felhasználására - az egyedi felhasználási kérelmekhez igazítható - vonatkozó általános felhasználási szerződési feltételek digitális formátumban elérhetők és elektronikusan feldolgozhatók legyenek. A tagállamoknak valamennyi közigazgatási szervet ösztönözniük kell az általános felhasználási szerződési feltételek alkalmazására.

9. cikk

Gyakorlati intézkedések

A tagállamok olyan, a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok keresését megkönnyítő gyakorlati intézkedéseket hoznak, mint a fő dokumentumokat metaadataikkal együtt tartalmazó, amennyiben lehetséges és szükséges online módon és számítógéppel olvasható formátumban elérhető jegyzékek, illetve a jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok. A tagállamok lehetőség szerint elősegítik a dokumentumok nyelvek közötti keresését.

IV. FEJEZET

A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS A TISZTESSÉGES KERESKEDLEM

10. cikk

A megkülönböztetés tilalma

(1) A további felhasználás feltételei nem lehetnek megkülönböztetőek a további felhasználás hasonló esetei körében.

(2) Amennyiben a dokumentumoknak egy közigazgatási szerv a további felhasználója olyan kereskedelmi tevékenysége körében, amely kívül esik közfeladatai ellátásán, az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott dokumentumok tekintetében ugyanazokat a díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben.

11. cikk

Kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma

(1) A dokumentumok további felhasználásának lehetősége valamennyi potenciális piaci szereplő számára nyitva kell hogy álljon, akkor is, ha egy vagy több piaci szereplő már hasznosít e dokumentumokon alapuló, többletértékkel bíró termékeket. A dokumentumok felett rendelkező közigazgatási szervek és harmadik személyek közötti szerződések vagy egyéb megállapodások nem biztosíthatnak kizárólagos jogokat.

(2) Amennyiben azonban egy közérdekű szolgáltatás nyújtásához kizárólagos jog szükséges, ilyen kizárólagos jog biztosítása indokának jogosságát rendszeresen, de legalább három évente felül kell vizsgálni. Az ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően megkötött, kizárólagosságot biztosító megállapodásoknak átláthatónak kell lenniük és azokat nyilvánosságra kell hozni.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a kulturális erőforrások digitalizálására.

(2a) Az (1) bekezdés ellenére, amennyiben a kizárólagos jog kulturális erőforrások digitalizálásához kapcsolódik, e kizárólagosság időtartama elvben nem haladhatja meg a 10 évet. Abban az esetben, ha ez az időtartam meghaladja a 10 évet, az időtartamot a 11. év folyamán, és - adott esetben - ezt követően 7 évente felülvizsgálják.

Az első albekezdésben említett kizárólagos jogokat nyújtó megállapodások átláthatóaknak kell lenniük, és azokat nyilvánosságra kell hozni.

Az első albekezdésben említett kizárólagos jog esetén az érintett közintézmény a megállapodás részeként térítésmentesen megkapja a digitalizált kulturális erőforrások egy példányát. Ez a példány a kizárólagosságot biztosító időtartam végén rendelkezésre áll a további felhasználásra.

(3) Azok a 2005. július 1-jén már létező kizárólagosságot biztosító megállapodások, amelyek nem felelnek meg a (2) bekezdés szerinti kivételeknek, a szerződés lejártakor, de legkésőbb 2008. december 31-én megszűnnek.

(4) A (3) cikk sérelme nélkül azok a 2013. július 17-én már létező kizárólagosságot biztosító megállapodások, amelyek nem felelnek meg a (2) és (2a) bekezdés szerinti kivételeknek, a szerződés lejártakor, de legkésőbb 2043. július 18-án megszűnnek.

V: FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2005. július 1. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

13. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2018. július 18-ig felülvizsgálja ezen irányelvnek az alkalmazását és a felülvizsgálat eredményeit, az irányelv módosítására vonatkozó esetleges javaslataival együtt az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti.

(2) A tagállamok háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a közszféra információinak további felhasználás céljára történő hozzáférhetővé tételéről, az információk hozzáférhetővé tételének feltételeiről és a jogorvoslati eljárásról. E jelentés alapján - amelyet nyilvánosságra kell hozni - a tagállamok elvégzik a 6. cikk - különösen a határköltségeket meghaladó díjazás tekintetében történő - végrehajtásának felülvizsgálatát.

(3) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat különösen az irányelv hatályára és hatására terjed ki, beleértve a közszféra dokumentumainak további felhasználásában történt növekedés mértékét, a díjazásra vonatkozó elvek hatását és a jogalkotási, valamint igazgatási jellegű hivatalos szövegek további felhasználását, az adatvédelmi szabályok és a további felhasználás lehetőségei közötti kölcsönhatást, illetve a belső piac megfelelő működése és az európai tartalomszolgáltató-ipar fejlődésének további lehetőségeit.

14. cikk

Hatályba lépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

15. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) HL C 227., E, 2002.9.24., 382. o.

( 2 ) HL C 85., 2003.4.8., 25. o.

( 3 ) HL C 73., 2003.3.26., 38. o.

( 4 ) Az Európai Parlament 2003. február 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2003. május 26-i közös álláspontja (HL C 159., E, 2003.7.8., 1. o.), valamint az Európai Parlament 2003. szeptember 25-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2003. október 27-i határozata..

( 5 ) HL L 209., 1992.7.24., 1. o. Az irányelvet legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelv módosította (HL L 285., 2001.10.29., 1. o.)

( 6 ) HL L 199., 1993.8.9., 1. o. Az irányelvet a legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelv módosította.

( 7 ) HL L 199., 1993.8.9., 54. o. Az irányelvet a 2001/78/EK bizottsági irányelv módosította.

( 8 ) HL L 101., 1998.4.1., 1. o.

( 9 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

( 10 ) HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

( 11 ) HL L 77., 1996.3.27., 20. o.