Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 2016.12.331 I. A vitatott okiratot szerkesztő ügyvédet terhelő titoktartás alóli felmentés megtagadása nem ütközik a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe, azonban miután nem teszi lehetővé a tanúvallomással, mint bizonyítási eszközzel megismerhető adatok figyelembevételét, a felmentést megtagadó fél terhére értékelendő.

II. A szerződés színleltségének elbírálásánál figyelembe veendő körülmények [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 205. § (1) és (2) bek., 207. § (6) bek., 237. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 3. § (3) és (6) bek., 8. §, 206. § (1) és (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes építőipari munkák kivitelezésével foglalkozott, testvére, az I. rendű alperes édesanyja pénzügyi tevékenységet végzett. A felperes 2002 decemberében megvásárolta a b.-i építés alatt álló ingatlant (a továbbiakban: ingatlan), amelyen építkezni kívánt, de BAR listán tartották nyilván és jelentős adótartozása is volt.

[2] A felperes 2003. október 13-án az I. rendű alperesnek ajándékozta az ingatlant. A szerződés szerint az ajándékozás célja az I. rendű alperes otthonteremtésének elősegítése. Az I. rendű alperes a szerződéskötés után 15 000 000 forint jelzáloghitelt vett fel a II. rendű alperes jogelődjétől, akinek javára a jelzálogjogot és az elidegenítési, terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Az I. rendű alperes - a szerződéstől eltérően - az ingatlant nem vette birtokba és a kölcsön törlesztőrészleteit sem teljesítette. Az ingatlanon a felperes építkezett és 2004 decemberében az ingatlanba beköltözött. A közigazgatási hatóság 2005. február 12-én jogerős határozattal az I. rendű alperes javára a használatbavételi engedélyt megadta.

[3] 2005. évben a felperes és az I. rendű alperes édesanyja között elszámolási vita miatt több per indult, az I. rendű alperes pedig a felperessel szemben birtokháborítási és lakás kiürítése iránti eljárásokat kezdeményezett.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[4] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az ajándékozási szerződés színleltség okán érvénytelen, az ajándékozás, az ingatlan tulajdonjogának átruházása színlelt volt. A felek akarata nem irányult az I. rendű alperes tulajdonszerzésére, a szerződés célja egyrészt az I. rendű alperes hitelfelvételének biztosítsa, másrészt a felperes adótartozása miatt a végrehajtási eljárás elkerülése. A felperes kérte az eredeti állapot helyreállítását, tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási visszajegyzését. Másodlagosan az ajándékot visszakövetelte a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 582. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással.

[5] Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a felperesnek az I. rendű alperes édesanyjával szemben fennálló tartozásai fejében szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. A felvett hitelt a felperesnek átadta, aki azt az építkezésre fordította. Viszontkeresettel kérte a felperes kötelezését az ingatlan kiürítésére és 2004. február 21. napjától kezdődően használati díj megfizetésére.

[6] A felperes a viszontkereset elutasítását kérte, a II. rendű alperes - bejegyzett jogai fenntartása esetén - a kereset teljesítését nem ellenezte.

Az első- és másodfokú részítélet

[7] Az elsőfokú bíróság részítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában a Ptk. 207. § (6) bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy a felperes nem bizonyította a tulajdonjog átruházására irányuló szándékának hiányát. Nem igazolt, hogy az ajándékozáskor az I. rendű alperes is tudott a felperes fedezetelvonó szándékáról. Az I. rendű alperes édesanyja elfogulatlannak nem tekinthető tanúvallomását a bizonyítékok köréből kirekesztette. A szerződést szerkesztő ügyvéd meghallgatásához az I. rendű alperes nem járult hozzá, a titoktartás alóli felmentést nem adta meg. Az érvényes ajándékozási szerződés alapján az ajándék visszakövetelésének törvényi feltételei pedig nem állapíthatók meg.

[8] A felperes fellebbezése alapján indult másodfokú eljárásban a felperes a tárgyaláson csatolta az I. rendű alperes által írt és aláírt, 2003. október 13-i keltezésű okiratot, amelyben kijelentette, hogy az ajándékozási szerződés aláírására csak azért került sor, mert az ingatlanra a felperes hitelt kívánt felvenni, ezt azonban anyagi nehézségei miatt saját nevében nem tehette. A hitel felvételét az I. rendű alperes, visszafizetését a felperes vállalta. Az I. rendű alperes hozzájárult ahhoz, hogy a tartozás kiegyenlítése esetén az ingatlan tulajdonjoga visszakerüljön a felpereshez, vagy azt gyermeke szerezze meg.

[9] A másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes között létrejött ajándékozási szerződés érvénytelen. Az I. rendű alperest annak tűrésére kötelezte, hogy az ingatlanon fennálló tulajdonjogának törlését követően, a II. rendű alperes bejegyzett jogosultságainak érintetlenül hagyása mellett, a felperes tulajdonjogát eredeti állapot helyreállítása címén visszajegyezzék.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[10] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 8. §-t, a 164. § (1) bekezdését, a 197. §-t, a Pp. 206. § (1) bekezdését és a 235. § (1) bekezdését.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

A Pp. 270. § (1) bekezdése, továbbá a Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem anyagi jogi és az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással járó eljárásjogi szabálysértés esetén lehet eredményes.

[12] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság által értékelt bizonyítékok körét sérelmezte, a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelését, a tényállás téves megállapítását, és az így megállapított tényállásból téves jogi következtetések levonását állította.

[13] A másodfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékok körével kapcsolatos jogszabálysértésként a Pp. 235. § (1) bekezdését jelölte meg, amely valóban azt mondja ki, hogy a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására. A továbbiakban azonban a Pp. hivatkozott rendelkezése azt is tartalmazza, hogy a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141. § (6) bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. Eszerint, ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - a (2) bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére - alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz. A Pp. 141. § (2) bekezdése alapján pedig a bíróság - ha ez a tényállás megállapításához szükséges - a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére, és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!