32023R1162[1]

A Bizottság (EU) 2023/1162 végrehajtási rendelete (2023. június 6.) az interoperabilitási követelményekről, valamint a mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó megkülönböztetésmentes és átlátható eljárásokról

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1162 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. június 6.)

az interoperabilitási követelményekről, valamint a mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó megkülönböztetésmentes és átlátható eljárásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), különösen annak 24. cikke (2) bekezdésére,

a határkeresztező villamosenergia-forgalommal foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) Az (EU) 2019/944 irányelv számos szabályt vezetett be, amelyek erősítik a fogyasztók pozícióját, és eszközöket biztosítanak számukra a fogyasztási és költségadatokhoz való hozzáféréshez. Nevezetesen az olyan intelligens fogyasztásmérő rendszereknek, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára az objektív és átlátható fogyasztási adatokhoz való hozzáférést, interoperábilisnak kell lenniük, és képesnek kell lenniük a fogyasztói energiagazdálkodási rendszerekhez szükséges adatok szolgáltatására. E célból az (EU) 2019/944 irányelv előírja a tagállamok számára, hogy kellő mértékben vegyék figyelembe a rendelkezésre álló releváns szabványok alkalmazását, beleértve az adatmodell és az alkalmazási réteg szintjén az interoperabilitást lehetővé tevő szabványokat, a bevált módszereket és az adatcsere fejlesztésének fontosságát, a jövőbeli és innovatív energetikai szolgáltatásokat, az intelligens energiahálózatok kiépítését és a villamos energia belső piacát.

(2) Ez a rendelet az első az olyan végrehajtási jogi aktusok közül, amelyeket az (EU) 2019/944 irányelv 24. cikkének teljes körű végrehajtása érdekében az interoperabilitásra vonatkozó követelmények és az adatokhoz való hozzáférés megkülönböztetésmentes és átlátható eljárásai alapján kell kidolgozni. Az e rendeletben megállapított szabályok célja, hogy elősegítsék az interoperabilitást, és növeljék a piaci szereplők általi adathozzáférést és -cserét magukban foglaló ügyletek és végső soron az energetikai szolgáltatások hatékonyságát, előmozdítsák a versenyt a kiskereskedelmi piacon, és segítsenek elkerülni a jogosult felek túlzott adminisztratív költségeit.

(3) Ez a rendelet hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatok, valamint nem hitelesített, közel valós idejű mérési és fogyasztási adatok formájában alkalmazandó a mérési és fogyasztási adatokra. Olyan szabályokat állapít meg, amelyek lehetővé teszik a kiskereskedelmi villamosenergia-piac végfelhasználói és a jogosult felek számára, hogy időben, egyszerű és biztonságos módon hozzáférjenek ezekhez az adatokhoz. Biztosítja továbbá, hogy az ellátók és a szolgáltatók átlátható és zökkenőmentes hozzáféréssel rendelkezzenek a végfelhasználók adataihoz oly módon, hogy az adatokat könnyen megérthessék és felhasználhassák, feltéve, hogy a fogyasztók megadták a szükséges engedélyt. Az engedély kézhezvételét követően a mérésiadat-kezelő az ezen engedély hatálya alá tartozó releváns adatokat a végfelhasználó által kiválasztott jogosult fél rendelkezésére bocsátja. Ezen túlmenően ez a konkrét engedélyezési eljárás szerződéses megállapodáshoz vagy a jogosult féllel kötött szerződéses megállapodás kifejezett záradékához kapcsolódhat. Ezáltal az interoperabilitás az adatokkal kapcsolatos fogyasztói jogokat tiszteletben tartva biztosítható, és a piaci szereplők közösen tudják értelmezni az egyes szolgáltatásokhoz és folyamatokhoz szükséges adattípusokat és munkafolyamatokat. A felhasználóktól megkövetelhető, hogy szerződéses megállapodásuk részeként engedélyt adjanak az ellátóknak vagy más piaci szereplőknek, például a beszerzési közösségek szolgáltatóinak. Amennyiben a felhasználó felmondja az ellátóval vagy más piaci szereplővel kötött szerződését, az ellátónak vagy a piaci szereplőnek továbbra is hozzá kell férnie a számlázáshoz vagy kiegyensúlyozáshoz szükséges mérési adatokhoz. A tagállamok megkövetelhetik bizonyos mérési adatok törvényes, nyilvános célú megosztását, például a környezetvédelmi vagy statisztikai hatóságokkal, valamint a rendszer-üzemeltetőkkel vagy más piaci szereplőkkel.

(4) E rendelet alkalmazásában a közel valós idejű adatoknak az (EU) 2019/944 irányelv 19. cikkének (6) bekezdésével és 20. cikkével összhangban magukban kell foglalniuk az olyan intelligens fogyasztásmérő rendszerekből származó mérési értékeket, amelyek esetében a munkálatok 2019. július 4. után kezdődtek meg, vagy amelyeket ezen időpontot követően rendszeresen használnak. Az ilyen adatok további felhasználás céljából megszerezhetők, és energiagazdálkodási rendszer, otthoni kijelző vagy más, e rendelet alkalmazásában "közel valós idejű adatfogyasztási rendszer" formában említett rendszer révén feldolgozhatók.

(5) Az ipari gyakorlat szerint az interoperabilitás öt rétegre bontható. Az üzleti réteg bizonyos szolgáltatások vagy folyamatok üzleti célkitűzéseihez és szerepeihez kapcsolódik. A funkció réteg a felhasználási esetekkel, az adatmegosztással és az engedélykezeléssel kapcsolatos. Az információs réteg adatmodellekre és információs modellekre vonatkozik, például (CIM (2)). A kommunikációs réteg kommunikációs protokollokra és adatformátumokra vonatkozik (például CSV (3) vagy XML (4)). A komponens réteg adatcsereplatformokra, -alkalmazásokra és hardverekre, például fogyasztásmérőkre és érzékelőkre vonatkozik.

(6) Ez a rendelet a mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés interoperabilitására vonatkozó szabályokat állapít meg a meglévő nemzeti gyakorlatok figyelembevételével. Az e rendeletben meghatározott "referenciamodell" - a nemzeti gyakorlatokkal összhangban - uniós szintű közös szabályokat és eljárásokat határoz meg az üzleti, a funkció és az információs réteg tekintetében.

(7) Ezen interoperabilitási követelmények teljesítése és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárásoknak való megfelelés attól függ, hogy a tagállamok ugyanazt a mérési és fogyasztási adatokra vonatkozó referenciamodellt alkalmazzák-e. A referenciamodell létrehozásával e rendelet célja annak biztosítása, hogy a piaci szereplők kölcsönösen és egyértelműen megértsék az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos szerepeket, felelősségi köröket és eljárásokat. A referenciamodell végrehajtása egyszersmind lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a nemzeti sajátosságokkal és gyakorlatokkal összhangban határozzák meg a kommunikációs és a komponens réteget.

(8) A referenciamodell az egyes, minimumkövetelményeken alapuló szolgáltatásokhoz és folyamatokhoz szükséges munkafolyamatokat írja le az adott eljárás megfelelő menetének biztosításával, lehetővé téve a nemzeti testreszabást. A modell a következőkből áll: i. "szerepmodell": a szerep- és felelősségi köröket, valamint azok kölcsönhatásait tartalmazza; ii. "információs modell": az információs objektumokat, azok attribútumait és az említett objektumok közötti kapcsolatokat tartalmazza; és iii. az eljárás lépéseit részletező "folyamatmodell".

(9) A referenciamodell technológiasemleges, és nem kapcsolódik közvetlenül a végrehajtás konkrét részleteihez. A referenciamodell azonban lehetőség szerint tükrözi a rendelkezésre álló szabványokban és a vonatkozó európai kezdeményezésekben - például a villamosenergia-piac harmonizált szerepmodelljében (5) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság közös információs modelljében2 - használt fogalommeghatározásokat és terminológiát. A referenciamodellnek lehetőség szerint a rendelkezésre álló európai szabványokat kell használnia.

(10) Ez a rendelet a piaci szereplőknek a referenciamodell szerinti információcserében betöltött szerepét és felelősségét írja le, beleértve a mérésiadat-kezelő, a mérőhelykezelő, az adathozzáférést biztosító szolgáltató és az engedélykezelő szerepét és felelősségi körét. Az e rendeletben leírt egyedi eljárások szerint információt cserélő piaci szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy egyénileg és közösen egyaránt vállalhassanak a referenciamodell által kijelölt szerepeket és felelősségi köröket, és egynél több szerepet is betölthessenek.

(11) Fontos, hogy a jogosult felek tesztelhessék termékeiket és eljárásaikat azok bevezetése előtt. A mérésiadat-kezelőknek és az engedélykezelőknek - ideértve a tagállam által kijelölt központi szervet is - lehetővé kell tenniük a jogosult felek számára a vizsgálóhelyekhez való hozzáférést termékeik és szolgáltatásaik bevezetésük előtti előzetes tesztelése céljából, hogy elkerüljék a technikai végrehajtási problémákat, és finomítsák működésüket annak érdekében, hogy termékeik és szolgáltatásaik zökkenőmentesen, az e rendeletben meghatározott eljárásokkal összhangban működjenek.

(12) E végrehajtási rendelet értelmében, valamint az adatokhoz való hozzáférést kérő felek azonosításának és hitelesítésének elősegítése érdekében ajánlott, hogy a tagállamok ösztönözzék az adathozzáférést biztosító szolgáltatókat és az engedélykezelőket arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassák a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) (eIDAS-rendelet) megfelelő digitális megoldásokat a végfelhasználók és/vagy a jogosult felek elektronikus azonosítása és hitelesítése céljából. Ennek során az adathozzáférést biztosító szolgáltatóknak és az engedélykezelőknek megfelelően ki kell használniuk a már kiépített nemzeti infrastruktúrát. A digitális megoldások használatának hozzá kell járulnia az energiával kapcsolatos online szolgáltatások és ügyletek, valamint az elektronikus üzleti és kereskedelmi tevékenységek hatékonyságának növeléséhez az Unióban.

(13) Fontos, hogy ne csak a jogosult felek, hanem a felhasználók is hozzáférjenek saját adataikhoz, beleértve az intelligens fogyasztásmérés során kapott adatokat is. Ezért ez a rendelet biztosítja, hogy a végfelhasználók az (EU) 2019/944 irányelv 20. cikkének e) pontjával összhangban -ha igénylik - az intelligens fogyasztásmérő rendszerekből származó, nem hitelesített, közel valós idejű mérési és fogyasztási adatokhoz is hozzáférjenek.

(14) A tagállamok a nemzeti gyakorlatokat tükrözve megválaszthatják az interoperabilitási követelmények végrehajtási módját nemzeti rendszerükben, különösen a kommunikációs és a komponens réteggel kapcsolatos szempontok tekintetében. Noha ez biztosítja, hogy a végrehajtási modell a meglévő nemzeti gyakorlatokon alapuljon, egyúttal meg is nehezíti a jogosult felek számára annak megértését, hogyan hajtják végre a referenciamodellt Unió-szerte a tagállamokban, különös tekintettel a kommunikációs és a komponens rétegre. Ez korlátokat szabhat azon jogosult felek számára, akik más tagállamokban kívánnak tevékenykedni. Ennélfogva létre kell hozni a nemzeti gyakorlatok közös adattárát a referenciamodellnek a tagállamok nemzeti gyakorlataiban való végrehajtására vonatkozóan, és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. E jelentések közzététele az e rendeletben bevezetett átlátható és megkülönböztetésmentes eljárások részét képezi, mivel Unió-szerte hozzá fog járulni a mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés javításához azáltal, hogy növeli a tudatosságot, egyértelműbbé teszi az alkalmazandó szabályokat, és segít az új piaci szereplők előtt álló akadályok csökkentésében. Emellett lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy azonosítsák és jobban megértsék a tagállamok nemzeti rendszerei közötti hasonlóságokat, különbségeket és kapcsolatokat. A bevált módszerek tagállamok közötti megosztását és az interoperabilitás javítását is támogatni fogja.

(15) Az adathozzáférési eljárások átláthatóságának hatékony biztosításához össze kell gyűjteni a tagállamok által benyújtott, a nemzeti gyakorlatokról szóló jelentéseket, ezeket uniós szinten hozzáférhetővé kell tenni, és segíteni kell a tagállamokat a nemzeti gyakorlatok bejelentésében. E tekintetben a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (a továbbiakban: villamosenergia-piaci ENTSO) és az elosztórendszer-üzemeltetők európai szervezete (EU DSO) az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 30. cikke (1) bekezdésének g) és k) pontja, valamint 55. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontja értelmében, folyamatban lévő együttműködési tevékenységük révén, valamint az adatkezeléssel és az adatok interoperabilitásával kapcsolatos feladataik keretében elősegítené az adatokhoz való hozzáférés átláthatóságának biztosítását az EU-n belül. Ez az együttműködés a két szervezet meglévő felelősségi körén alapulna, nevezetesen az EU DSO felelősségén, hogy hozzájáruljon az elosztórendszerek digitalizálásához, és hogy az érintett hatóságokkal és szabályozott szervezetekkel együttműködve részt vegyen az adatkezelés fejlesztésében, valamint a villamosenergia-piaci ENTSO felelősségén, hogy hozzájáruljon az interoperabilitási követelmények, valamint az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó megkülönböztetésmentes és átlátható eljárások kialakításához az (EU) 2019/944 irányelv 24. cikkében és az (EU) 2019/943 villamosenergia-rendelet 30. és 55. cikkében előírtak szerint.

(16) Az e rendeletben és mellékletében a mérési és fogyasztási adatokra vonatkozóan bevezetett referenciamodellben leírt eljárások keretében a jogosult felek adatokat kapnak és dolgoznak fel. Az e végrehajtási jogi aktusban meghatározott eljárások alkalmazásával kicserélt személyes adatok - például a mérőhely vagy a csatlakozási pont azonosító száma - e végrehajtási jogi aktus alapján történő kezelésének meg kell felelnie az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8), beleértve többek között a fent említett rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében és 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt adatkezelési és -megőrzési követelményeket. Továbbá mivel az intelligens fogyasztásmérők végberendezésnek minősülnek, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) is alkalmazandó. Az érintett jogosult feleknek ennek megfelelően teljesíteniük kell az ezen irányelvből, többek között az 5. cikk (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeiket.

(17) Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki 2022. augusztus 24-én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a végrehajtási rendelet az (EU) 2019/944 irányelvvel összhangban interoperabilitási követelményeket és szabályokat állapít meg a végfelhasználók és a jogosult felek villamosenergia-mérési és -fogyasztási adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó megkülönböztetésmentes és átlátható eljárásokra vonatkozóan. Emellett megkülönböztetésmentes és átlátható eljárásokat határoz meg az olyan adatokhoz való hozzáférésre vonatkozóan, amelyek szükségessé teszik a referenciamodellt alkalmazó nemzeti gyakorlatok bejelentését és közzétételét.

(2) Az interoperabilitási követelmények alkalmazásának biztosítására ez a rendelet a mérési és fogyasztási adatokra vonatkozó olyan referenciamodellt hoz létre, amely meghatározza azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyeket a tagállamoknak az interoperabilitás lehetővé tétele érdekében alkalmazniuk kell. Felsorolja az e jogi aktus által érintett villamosenergia-piaci szereplőket, továbbá az e rendelet 5., 6., 7. és 8. cikkében, valamint mellékletében foglaltak szerint az általuk egyénileg vagy közösen ellátandó szerepeket és felelősségi köröket - egy villamosenergia-piaci szereplő egynél több szerepet is betölthet.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E végrehajtási rendelet alkalmazásában:

1. "referenciamodell": a piaci szereplők közötti minimálisan szükséges információcserét leíró adatokhoz való hozzáféréshez szükséges eljárások;

2. "mérési és fogyasztási adatok": a hálózatból származó villamosenergia-fogyasztásról vagy a hálózatba betáplált villamos energiáról vagy a hálózathoz csatlakoztatott helyszíni energiatermelő létesítmények fogyasztásáról a mérőóra által leolvasott adatok, beleértve a hitelesített múltbeli adatokat és a nem hitelesített, közel valós idejű adatokat;

3. "hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatok": egy fogyasztásmérőről, hagyományos fogyasztásmérőről, intelligens fogyasztásmérőről vagy intelligens fogyasztásmérő rendszerből gyűjtött múltbeli mérési és fogyasztási adatok, illetve olyan helyettesítő értékekkel kiegészített adatok, amelyeket a fogyasztásmérő rendelkezésre állásának hiánya esetén másként határoznak meg;

4. "intelligens fogyasztásmérő": az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 23. pontjában meghatározott intelligens fogyasztásmérő rendszerben alkalmazott elektronikus mérőeszköz;

5. "közel valós idejű mérési és fogyasztási adatok": az intelligens fogyasztásmérő vagy az intelligens fogyasztásmérő rendszer által rövid idő alatt, általában másodpercekig vagy a nemzeti piacon a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakig folyamatosan szolgáltatott olyan mérési és fogyasztási adatok, amelyek nem hitelesítettek, és amelyeket a villamos energiáról szóló (EU) 2019/944 irányelv 20. cikkének a) pontjával összhangban szabványosított interfészen vagy távoli hozzáférésen keresztül tesznek hozzáférhetővé;

6. "jogosult fél": olyan szervezet, amely energiával kapcsolatos szolgáltatásokat kínál a végfelhasználóknak, például az ellátóknak, az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőknek, a megbízott üzemeltetőknek és más harmadik feleknek, a beszerzési közösségek szolgáltatóinak, az energetikai szolgáltató vállalatoknak, a megújulóenergia-közösségeknek, a helyi energiaközösségeknek és a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatóknak, amennyiben energiával kapcsolatos szolgáltatásokat kínálnak a végfelhasználóknak;

7. "mérésiadat-kezelő": a hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatok tárolásáért és ezen adatoknak a végfelhasználók és/vagy a jogosult felek részére történő terjesztéséért felelős fél;

8. "engedély": a végfelhasználó által a jogosult fél számára az e féllel kötött szerződéses megállapodás alapján adott felhatalmazás arra, hogy egy adott szolgáltatás nyújtása céljából hozzáférjen a mérésiadat-kezelő által kezelt mérési és fogyasztási adataihoz;

9. "aktív engedély": olyan engedély, amelyet még nem vontak vissza, vagy nem járt le;

10. "engedélykezelő": az a fél, aki/amely a mérőhelyekre vonatkozó adathozzáférési engedélyek nyilvántartásának kezeléséért felelős, és ezt az információt kérésre a végfelhasználók és az ágazat jogosult felei rendelkezésére bocsátja;

11. "adathozzáférési napló": a megtekintett adatelemek időbélyegzővel ellátott nyilvántartása, amely magában foglalja legalább a végfelhasználó vagy az adatokhoz hozzáférő jogosult fél azonosítását, valamint adott esetben az adatokhoz való hozzáféréshez használt engedély azonosítását;

12. "mérőhelykezelő": a mérőhely jellemzőinek kezeléséért és hozzáférhetővé tételéért felelős fél, ideértve a mérőhelyhez kapcsolódó jogosult felek és végfelhasználók nyilvántartásba vételét is;

13. "adathozzáférést biztosító szolgáltató": a végfelhasználó vagy a jogosult felek hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférésének elősegítéséért felelős fél, ideértve a többi féllel való együttműködést is;

14. "engedélyezési napló": időbélyegzővel ellátott nyilvántartás arról, hogy a jogosult fél vagy a végfelhasználó engedélyét mikor adták meg, vonták vissza vagy szüntették meg, beleértve az engedélyazonosítót és a félazonosítót is;

15. "személyazonosító adatok szolgáltatója": a személyazonosító adatokat kezelő fél; természetes vagy jogi személyek személyazonosító adatainak kibocsátása, tárolása, védelme, naprakészen tartása és kezelése, valamint hitelesítési szolgáltatások nyújtása a jogosult felek és a végfelhasználók számára;

16. "hitelesítés": természetes vagy jogi személy elektronikus azonosítását lehetővé tevő elektronikus eljárás;

17. "fogyasztásmérő-üzemeltető": a fizikai fogyasztásmérők telepítéséért, karbantartásáért, teszteléséért és leszereléséért felelős fél;

18. "közel valós idejű adatok felhasználási rendszere": olyan rendszer vagy eszköz, amely a nem hitelesített, közel valós idejű adatokat az (EU) 2019/944 irányelv 20. cikke első albekezdésének a) pontjában említett intelligens fogyasztásmérő rendszerből szerzi be.

2. FEJEZET

Interoperabilitási követelmények és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó átlátható és megkülönböztetésmentes eljárások

1. szakasz

Interoperabilitási követelmények - Referenciamodell

3. cikk

A referenciamodell végrehajtása

Az interoperabilitási követelményeknek való megfelelés érdekében a kiskereskedelmi villamosenergia-piacon működő villamosenergia-ipari vállalkozások az e fejezetben és az e rendelet mellékletében meghatározott referenciamodellt alkalmazzák.

4. cikk

Referenciamodell és piacszervezésre vonatkozó információk

(1) A tagállamok a 10. cikknek megfelelően jelentést tesznek az interoperabilitási követelmények és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárások végrehajtásával kapcsolatos nemzeti gyakorlatokról, és biztosítják, hogy azok megfeleljenek az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek.

(2) A tagállamok a nemzeti piac szervezésére vonatkozó, a melléklet I. táblázatában meghatározott konkrét szerepekkel és felelősségi körökkel kapcsolatos információkat könnyen hozzáférhetővé teszik valamennyi jogosult fél és végfelhasználó számára.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett információknak ki kell terjedniük a nemzeti piacon tevékenykedő felek - mérésiadat-kezelő(k), mérőhelykezelő(k), adathozzáférést biztosító szolgáltató(k) és engedélykezelő(k) - azonosítására, akiknek felelősségi köreit e rendelet 5., 6., 7. és 8. cikke határozza meg.

5. cikk

A mérésiadat-kezelő feladatai

(1) Annak érdekében, hogy a végfelhasználók és a jogosult felek zökkenőmentesen hozzáférjenek az adatokhoz, a mérésiadat-kezelő:

a) a hitelesített mérési és fogyasztási adatokat e rendelettel összhangban online vagy más megfelelő interfészen keresztül kérésre, megkülönböztetésmentesen és indokolatlan késedelem nélkül a végfelhasználók és a jogosult felek rendelkezésére bocsátja;

b) biztosítja, hogy a végfelhasználók i. hozzáférjenek hitelesített mérési és fogyasztási adataikhoz; ii. elérhetővé tehessék az adatokat a jogosult felek számára, és iii. strukturált, széles körben használt, géppel olvasható és interoperábilis formátumban kapják meg az adatokat;

c) naprakész adathozzáférési naplót vezet, és azt online vagy más megfelelő interfészen keresztül díjmentesen, indokolatlan késedelem nélkül, végfelhasználói kérésre elérhetővé teszi a végfelhasználók számára;

d) az adatok jogosult felek részére történő továbbításakor és a vonatkozó személyesadat-védelmi jogszabályok tiszteletben tartása mellett - adott esetben az engedélykezelővel együttműködve - biztosítja, hogy az adatok jogszerű továbbításához vagy kezeléséhez - adott esetben az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban - aktív engedély vagy más jogalap álljon rendelkezésre.

(2) A mérésiadat-kezelők az (EU) 2019/944 irányelv I. melléklete 4. pontjának a) és b) alpontjával összhangban megőrzik a múltbeli mérési és fogyasztási adatokra vonatkozó kiegészítő információkat. A megőrzési időszak alatt a múltbeli mérési és fogyasztási adatokat, valamint a kapcsolódó naplóinformációkat a végfelhasználók és a jogosult felek számára - végfelhasználói kérésre - hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A mérésiadat-kezelők hozzáférést biztosítanak a jogosult felek számára a vizsgálóhelyekhez, ahol a jogosult fél az e rendeletben foglalt eljárásokat végrehajtó mérésiadat-kezelő rendszereivel tesztelheti rendszerei kompatibilitását. A vizsgálóhelynek az eljárások végrehajtása előtt és működése alatt rendelkezésre kell állnia.

(4) Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeztek, a kijelölt szervezet megoszthatja a mérésiadat-kezelővel az (1)-(3) bekezdésben említett kötelezettségeket.

6. cikk

A mérőhelykezelő feladatai

A mérőhelykezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az engedélykezelőt és adott esetben nemzeti szinten a mérésiadat-kezelőt a végfelhasználók mérőhelyekhez való hozzárendelésében bekövetkezett változásokról, valamint minden olyan külső eseményről, amely érvényteleníti a felelősségi körükbe tartozó területen kiadott aktív engedélyeket.

7. cikk

Az adathozzáférést biztosító szolgáltató feladatai

(1) Az (EU) 2019/944 irányelv 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban az adathozzáférést biztosító szolgáltatók online interfészen keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé tesznek/teszik:

a) minden olyan vonatkozó eljárást, amelyet az e fejezetben és a mellékletben meghatározott referenciamodellben leírt adatokhoz való hozzáférés biztosítására használnak, amennyiben a végfelhasználók hozzáférésének konkrét esete ismert;

b) a végfelhasználók számára a múltbeli mérési és fogyasztási adataikhoz való hozzáféréshez szükséges eszközöket, adott esetben a mérésiadat-kezelővel együttműködésben, indokolatlan késedelem nélkül. Ezt a mellékletben szereplő, a végfelhasználó hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárásokban leírtak szerint kell biztosítani.

(2) Az adathozzáférést biztosító szolgáltatók megőrzik és a végfelhasználók rendelkezésére bocsátják naplóinformációikat - beleértve azt az időpontot, amikor a jogosult fél vagy a végfelhasználó hozzáférést kapott az adatokhoz -, valamint az érintett adatok típusát. Ezeket az információkat minden olyan esetben, amikor a végfelhasználó hozzáférést kér, ingyenesen, indokolatlan késedelem nélkül elérhetővé kell tenni az interneten.

(3) Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeztek, a kijelölt szervezet megoszthatja az adathozzáférést biztosító szolgáltatóval az (1)-(2) bekezdésben említett kötelezettségeket.

8. cikk

Az engedélykezelő feladatai

(1) Az engedélykezelő:

a) engedélyezi a jogosult felek számára a hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférést, és végfelhasználói kérésre indokolatlan késedelem nélkül visszavonja az engedélyeket a mellékletben leírt eljárásokkal összhangban;

b) kérésre a végfelhasználók rendelkezésére bocsátja az aktív és múltbeli adatmegosztási engedélyek áttekintését az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c) feldolgozza az e rendeletben foglalt eljárásokkal összhangban kapott engedélyek érvénytelenítéséről szóló értesítéseket;

d) tájékoztatja a mérésiadat-kezelőt (a melléklet 3.5. és 4.9. lépése), szükség esetén a jogosult felet (4.11. lépés) és a végfelhasználót (3.4. és 4.13. lépés), amint az engedélykezelő értesítést kap az engedély érvénytelenítéséről;

e) a végfelhasználóknak szóló engedélyezési naplót vezet, és ezeket az információkat kérésre, indokolatlan késedelem nélkül online elérhetővé teszi számukra;

f) az (EU) 2019/944 irányelv 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszi azokat a vonatkozó eljárásokat, amelyeket a referenciamodellben leírt és a mellékletben szemléltetett adatokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében alkalmaz.

(2) Az engedélykezelők együttműködnek a jogosult felekkel és a mérésiadat-kezelőkkel a referenciamodell végrehajtásához szükséges folyamatok tesztelésének elősegítése érdekében. Erre az együttműködésre a folyamatok végrehajtása előtt és közben van szükség.

(3) Amennyiben a tagállamok úgy rendelkeztek, a kijelölt szervezet megoszthatja az engedélykezelővel az (1)-(2) bekezdésben említett kötelezettségeket.

9. cikk

A közel valós idejű mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó interoperabilitási követelmények és eljárások

Annak érdekében, hogy a végfelhasználók számára szabványosított interfészen vagy távoli hozzáférésen keresztül biztosítsák a nem hitelesített, közel valós idejű mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférést, a tagállamok az e rendelet mellékletében szereplő 5. és 6. eljárásnak megfelelően megállapított módszereket alkalmazzák.

2. szakasz

Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó átlátható és megkülönböztetésmentes eljárások - Nemzeti gyakorlatokról szóló jelentések és az ilyen jelentések adattára

10. cikk

Nemzeti gyakorlatokról szóló jelentések

(1) Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti eljárások átláthatóságának és megkülönböztetésmentességének biztosítása érdekében, az (EU) 2019/944 irányelv 23. cikkével összhangban a tagállamok:

a) nemzeti szinten elvégzik és naprakészen tartják a nemzeti gyakorlatok feltérképezését, amely részletes leírást és magyarázatot is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan hajtják végre az e rendelet mellékletének III.1-III.6. táblázatában szereplő eljárási lépéseket, meghatározva, hogy milyen lépések történtek, és milyen sorrendben történik a végrehajtásuk; valamint

b) jelentést tesznek a Bizottságnak az a) pontban említett nemzeti gyakorlatok feltérképezéséről, amelyet a 12. cikk alapján létrehozandó, nyilvánosan hozzáférhető adattárban kell közzétenni.

(2) A jelentésnek információkat kell tartalmaznia a referenciamodell nemzeti végrehajtásáról, valamint a különböző szerepekről, információcseréről és eljárásokról.

(3) A jelentéstétel során figyelembe kell venni a Bizottság által kidolgozott, a 13. cikkben említett iránymutatást.

(4) A tagállamok legkésőbb 2025. július 5-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett nemzeti gyakorlatokról.

(5) Ha egy tagállam 2025. január 5. előtt áttér egy új nemzeti adatkezelő rendszerre, a jelentéstétel az új rendelkezésekre korlátozható, feltéve, hogy ez a rendszer 2026. július 5-ig a végfelhasználók több mint 90 %-át lefedi.

11. cikk

Együttműködés az EU DSO és a villamosenergia-piaci ENTSO között az adatok átláthatósága tekintetében

(1) A Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (a továbbiakban: villamosenergia-piaci ENTSO) és az elosztórendszer-üzemeltetők európai szervezete (EU DSO) között az (EU) 2019/943 rendelet 30. cikke (1) bekezdésének g) és k) pontjában, valamint 55. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjában előirányzott együttműködés egy olyan közös munkacsoport formájában valósulhat meg, amely meghatározza a tagállamok által biztosított nemzeti gyakorlatok összegyűjtésének és közzétételének folyamatát. A villamosenergia-piaci ENTSO és az EU DSO ily módon azzal a céllal is együttműködhet, hogy tanácsot adjon, és támogassa a Bizottságot az adatok interoperabilitására vonatkozó, az (EU) 2019/944 irányelv 24. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusok végrehajtásának nyomon követésében és továbbfejlesztésében.

(2) A villamosenergia-piaci ENTSO és az EU DSO a Bizottságnak nyújtott tanácsadásuk és támogató tevékenységük előkészítése során szorosan együttműködik a nemzeti szabályozó hatóságok, az illetékes hatóságok és a nemzeti szinten intézményi szerepet betöltő szabályozott szervezetek képviselőivel a mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés joga tekintetében, valamint valamennyi érdekelt féllel, köztük a fogyasztói szövetségekkel, a villamosenergia-kiskereskedőkkel, az európai szabványügyi szervezetekkel, a szolgáltatókkal és a technológiaszolgáltatókkal, valamint a berendezések és alkatrészek gyártóival.

12. cikk

Az EU DSO és a villamosenergia-piaci ENTSO adatátláthatósággal kapcsolatos együttműködése keretében elvégzett feladatok

(1) Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosított legyen az adatokhoz való hozzáférés átláthatósága, a villamosenergia-piaci ENTSO és az EU DSO adatátláthatóság tekintetében folytatott együttműködése keretében ellátott fő feladatok a következőket foglalják magukban:

a) iránymutatás kidolgozása annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a 13. cikkben meghatározott nemzeti gyakorlatok bejelentésében;

b) a 10. cikkben meghatározott referenciamodell végrehajtásával kapcsolatban a tagállamok által rendelkezésre bocsátott nemzeti gyakorlatokról szóló jelentések összegyűjtése;

c) a nemzeti gyakorlatokról szóló jelentések közzététele egy nyilvánosan hozzáférhető, naprakészen tartandó adattárban.

(2) A villamosenergia-piaci ENTSO és az EU DSO együttműködhet abban is, hogy a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást követve segítik a Bizottságot az e rendeletben foglalt referenciamodell végrehajtásának nyomon követésében és annak a szabályozási, piaci vagy technológiai változásokból eredő továbbfejlesztésében, és kérésre támogathatják a Bizottságot abban, hogy a jövőbeli végrehajtási jogi aktusok részeként interoperabilitási követelményeket, valamint megkülönböztetésmentes és átlátható eljárásokat dolgozzon ki a szolgáltatóváltáshoz, a keresletoldali válaszokhoz és az (EU) 2019/944 irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb szolgáltatásokhoz szükséges adatokhoz való hozzáférésre vonatkozóan.

13. cikk

Iránymutatás a nemzeti gyakorlatokról szóló jelentésekhez

A Bizottság legkésőbb 2024. július 5-ig a villamosenergia-piaci ENTSO és az EU DSO segítségével iránymutatást dolgoz ki a nemzeti gyakorlatokról szóló jelentésekre vonatkozóan, és ezt nyilvánosan elérhetővé is teszi.

3. FEJEZET

Záró rendelkezések

14. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 3. cikket 2025. január 5-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. június 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 158., 2019.6.14., 125. o.

(2) CIM - Common Information Model (közös információs modell: az információs rendszerek entitásainak gyártó- és szolgáltatófüggetlen kezelésére kifejlesztett számítástechnikai szabvány), https://www.iec.ch/homepage

(3) CSV-adatformátum - Comma-Separated Values (vesszővel elválasztott értékek) adatformátum.

(4) XML adatformátum - bővíthető jelölőnyelv formátum.

(5) HEMRM - (a villamosenergia-piac) harmonizált szerepmodellje az ebIX®, az ENTSO-E és az EFET fejlesztései alapján.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/943 rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról (HL L 158., 2019.6.14., 54. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

MELLÉKLET

A mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés referenciamodellje

A mérési és fogyasztási adatok referenciamodellje az adatokhoz való hozzáférésre és a piaci szereplők által az adott eset kapcsán betöltött szerepek közötti szükséges információcserére vonatkozó referenciaeljárások sorozatából áll.

Az e mellékletben szereplő táblázatok a referenciamodellt alkotó információkat tükrözik. Az e mellékletben meghatározott eljárási lépések - nemzeti szintű alkalmazás esetén - kombinálhatók vagy más sorrendben is végrehajthatók.

Az I. táblázat a nemzeti piac szerkezetére és környezetére vonatkozó információkat tartalmaz, amelyek különösen hasznosak azon jogosult felek számára, amelyek az adott területen meg kívánják kezdeni működésüket, és igénybe kívánják venni az egyes tagállamok mérési és fogyasztási adataihoz való hozzáférést. Az I. táblázat elsősorban azokat az információkat sorolja fel, amelyeket a jogosult felek számára hozzáférhetővé kell tenni ahhoz, hogy regisztráljanak, megismerjék a módszereket vagy a III. táblázatban felsorolt eljárásokban való részvételhez szükséges infrastruktúrát hozzanak létre, és ennek megfelelően kommunikáljanak és információt cseréljenek a II. táblázatban megjelölt szerepeket betöltő és felelősségi köröket ellátó érintett piaci szereplőkkel.

I. táblázat

A tagállamok környezetére vonatkozó általános információk

II. táblázat

Szerepek

A Vállalkozás típushoz tartozó valamennyi szerepet viselő fél várhatóan biztonságos, hitelesített módon és megbízható kommunikációs csatornákon keresztül jár el. Ezért az e kommunikációs partnerek esetében alkalmazott hitelesítési lépések nem szerepelnek az alább felsorolt eljárásokban. Ezek a következők: "a hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adataihoz való hozzáférés a végfelhasználó által", "a hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés a jogosult fél által", "a szolgáltatás megszüntetése a jogosult fél által", "aktív engedély visszavonása a végfelhasználó által", "az intelligens fogyasztásmérőből vagy intelligens fogyasztásmérő rendszerből származó, közel valós idejű adatáramlás aktiválása" és "az intelligens fogyasztásmérőből vagy intelligens fogyasztásmérő rendszerből származó, közel valós idejű adatok olvasása".

III. táblázat

Eljárási feltételek

A III.2. táblázatban részletezett, "a hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés a jogosult fél által" eljárás során az engedély hatálya alá tartozó (de még az engedélyezési időszakon belüli) "jövőbeli adatokat" eltérően kezelik, mint a "már rendelkezésre álló adatokat". Ez utóbbi olyan adatokat jelent, amelyek az engedély megadásának időpontjában már rendelkezésre állnak a mérésiadat-kezelőnél, míg a "jövőbeli adatok" olyan adatok, amelyek az engedély hatálya alá tartoznak, de az adott időpontban és a legtöbb esetben azért nem állnak rendelkezésre, mert azokat a jövőben teszik majd hozzáférhetővé. A III.2. táblázatban ismertetett "a jogosult fél által a hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés"-t magában foglaló eljárásban a múltbeli és jövőbeli adatokhoz való hozzáférés egységes eljárásként jelenik meg. A nemzeti gyakorlatok feltérképezése során ez a két eset külön eljárásként írható le.

A nem hitelesített, közel valós idejű adatok szolgáltatásának referenciamodellje - a III.5. táblázat 5. eljárása és a III.6. táblázat 6. eljárása szerint - a szabványokban meghatározott intelligens fogyasztásmérés funkcionális referenciaarchitektúráján alapul1. Ez a funkcionális referenciaarchitektúra meghatározza a tagállamokban használt intelligens mérési infrastruktúrák általános mintáját. Meghatározza az úgynevezett "H1", "H2" és "H3" interfészeket, amelyek felhasználhatók a nem hitelesített, közel valós idejű adatok szolgáltatására. Mindazonáltal ugyanazokat a szabványokat és adatelemeket lehet használni, az alkalmazott interfésztől függetlenül. Egyes fogyasztásmérő-üzemeltetők távoli hozzáférést is kínálnak ezekhez az adatokhoz. Az 5. és 6. eljárás a megadott hozzáférési módszer tekintetében végrehajtás-semleges.

A nem hitelesített, közel valós idejű adatok adott esetben szabványosított interfészen keresztül történő szolgáltatása tekintetében a tagállamoknak kellő figyelmet kell fordítaniuk a rendelkezésre álló vonatkozó szabványok használatára, beleértve az interoperabilitást lehetővé tevő szabványokat is. A jövőbeli fejlemények sérelme nélkül az e rendelet közzétételekor a nemzeti gyakorlatokban jelenleg rendelkezésre álló és használatban lévő szabványok a következőket foglalják magukban (a felsorolás nem kimerítő jellegű):

- EN 50491-11

- EN 62056 sorozat - DLMS/COSEM

- EN 13757 sorozat - Vezetékes és vezeték nélküli M-busz

- EN16836 - Zigbee SEP 1.1

Az alábbi, a III.1-III.6. táblázatban leírt eljárásokat bemutató ábrák szemléltető jellegűek, és a Business Process Model and Notation (üzleti folyamatmodell és jelölés) modellezési szabvány 2.0-s verzióját követik (2). Az "Információcsere (azonosítók)" oszlopban említett információs objektumokat a IV. táblázat határozza meg.

III. 1. táblázat

1. eljárás

KÉP HIÁNYZIK

1. diagram - "A hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés a végfelhasználó által" eljárás

III. 2. táblázat

2. eljárás

KÉP HIÁNYZIK

2. diagram - "A hitelesített múltbeli mérési és fogyasztási adatokhoz való hozzáférés a jogosult fél által" eljárás

III. 3. táblázat

3. eljárás

KÉP HIÁNYZIK

3. diagram - "A szolgáltatás megszüntetése a jogosult fél által" eljárás

III. 4. táblázat

4. eljárás

KÉP HIÁNYZIK

4. diagram - "Aktív engedély visszavonása a végfelhasználó által" eljárás

III. 5. táblázat

5. eljárás

KÉP HIÁNYZIK

5. diagram - "Az intelligens fogyasztásmérőből vagy intelligens fogyasztásmérő rendszerből származó, közel valós idejű adatáramlás aktiválása" eljárás

III. 6. táblázat

6. eljárás

KÉP HIÁNYZIK

6. diagram - "Az intelligens fogyasztásmérőből vagy intelligens fogyasztásmérő rendszerből származó, közel valós idejű adatok olvasása" eljárás

IV. táblázat

A kicserélt információs objektumok

(1) CEN/CLC/ETSI/TR 50572:2011 - "Functional reference architecture for communications in smart metering systems" (Funkcionális referenciaarchitektúra az intelligens fogyasztásmérő rendszerekben történő kommunikációhoz), a CEN/CLC/ETSI intelligens fogyasztásmérőkkel foglalkozó koordinációs csoportja.

(2) Business Process Model and Notation 2.0: https://www.omg.org/spec/BPMN/2.0.2/PDF