32019R0943[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/943 rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/943 RENDELETE

(2019. június 5.)

a villamos energia belső piacáról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet célja, hogy:

a) megalapozza az európai energiaunió számára - különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben - kitűzött célok hatékony teljesítését, és ennek érdekében lehetővé tegye, hogy a piac jelzéseket adjon a hatékonyság, a megújuló energiaforrások magasabb részaránya, az ellátásbiztonság, a rugalmasság, a fenntarthatóság, a dekarbonizáció és az innováció fokozásához;

b) olyan alapelveket állapítson meg a jól működő, integrált villamosenergia-piacok számára, amelyek lehetővé teszik az erőforrások valamennyi szolgáltatója és a villamos energia valamennyi felhasználója számára a megkülönböztetésmentes piaci hozzáférést, bővítik a fogyasztók döntési mozgásterét, biztosítják a versenyképességet a globális piacon, valamint a keresletoldali választ, az energiatárolást és az energiahatékonyság növelését, megkönnyítik a térben megoszló kereslet és kínálat közösségekbe tömörült piaci jelenlétét és megteremtik a megújuló erőforrásokból előállított villamos energia piaci és ágazati integrációjának és piaci alapú árképzésének feltételeit;

c) méltányos szabályokat állapítson meg a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelmére vonatkozóan, elősegítve ezzel a versenyt a villamos energia belső piacán, figyelembe véve a nemzeti és a regionális piacok sajátos jellegzetességeit is, ideértve a határokon átnyúló villamosenergia-forgalomra alkalmazható ellentételezési mechanizmus létrehozását, valamint összehangolt elvek kialakítását a határkeresztező átvitel díjaira és a nemzeti átviteli hálózatok közötti rendszerösszekötők kapacitásának felosztására vonatkozóan;

d) elősegítse egy jól működő és átlátható nagykereskedelmi piac kialakulását, hozzájáruljon a villamosenergia-ellátás nagyfokú biztonságához, és mechanizmusokról rendelkezzen a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelmére vonatkozó szabályok harmonizációja céljából.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

"rendszerösszekötő" : azon átviteli vezeték, amely tagállamok közötti határt keresztez, vagy ilyen határon ível át, és a tagállamok nemzeti átviteli hálózatait köti össze;

2.

"szabályozó hatóság" : az (EU) 2019/944 irányelv 57. cikkének (1) bekezdése alapján az egyes tagállamok által kijelölt szabályozó hatóság;

3.

"határkeresztező áramlás" : a villamos energia olyan fizikai áramlása egy tagállam átviteli hálózatán, amely a tagállam határain túli energiatermelők, -felhasználók vagy mindkettő tevékenységének a tagállam átviteli hálózatára gyakorolt hatásának eredményeként jön létre;

4.

"szűk keresztmetszet" : olyan helyzet, amelyben a piaci szereplők által jelzett, hálózati területek közötti kereskedési igények nem elégíthetők ki maradéktalanul, mert jelentős mértékben kihatnának a fizikai áramlásra olyan hálózati elemekben, amelyek ezen áramlások továbbítására nem képesek;

5.

"új rendszerösszekötő" : olyan rendszerösszekötő, amely 2003. augusztus 4-ig még nem készült el;

6.

"strukturális szűk keresztmetszet" : az átviteli rendszer olyan szűk keresztmetszete, amely egyértelműen meghatározható, előrelátható, földrajzilag időben stabil, és a villamosenergia-rendszerben uralkodó szokásos körülmények között gyakran előfordul;

7.

"piacüzemeltető" : olyan jogalany, amely az általa nyújtott szolgáltatás keretében a villamos energiára vonatkozó eladási ajánlatok és a villamos energiára vonatkozó vételi ajánlatok egymáshoz rendelését végzi;

8.

"kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető" : az egységes másnapi vagy egységes napon belüli összekapcsolással kapcsolatos feladatok ellátására az illetékes hatóság által kijelölt piacüzemeltető;

9.

"a terheléskiesés értéke" : azon becsült legnagyobb villamosenergia-ár euro/MWh-ban kifejezve, amelyet a felhasználók az üzemszünet elkerülése érdekében hajlandók fizetni;

10.

"kiegyenlítő szabályozás" : minden olyan tevékenység és folyamat, amelynek révén az átvitelirendszer-üzemeltetők folyamatosan biztosítják, hogy a rendszerfrekvencia egy előre meghatározott stabilitási tartományon belül maradjon, és teljesüljenek az adott minőséghez tartozó tartalékképzési követelmények;

11.

"kiegyenlítő szabályozási energia" : az átvitelirendszer-üzemeltetők által kiegyenlítő szabályozás céljára felhasznált energia;

12.

"kiegyenlítő szabályozási szolgáltató" : az átvitelirendszer-üzemeltetők számára kiegyenlítő szabályozási energiát, kiegyenlítő szabályozási kapacitást vagy mindkettőt biztosító piaci szereplő;

13.

"kiegyenlítő szabályozási kapacitás" : az a kapacitásmennyiség, amelynek rendelkezésre tartását a kiegyenlítő szabályozási szolgáltató vállalta, és amelyre vonatkozóan a kiegyenlítő szabályozási szolgáltató vállalta, hogy a szerződés időtartama alatt a kiegyenlítő szabályozási energia megfelelő mennyiségére ajánlatokat tesz az átvitelirendszer-üzemeltetőnek;

14.

"mérlegkörfelelős" : a piaci szereplő vagy az a kijelölt képviselője, amely a villamosenergia-piacon felelősséget visel a kiegyenlítetlenségeiért;

15.

"kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak" : az az időegység, amelyre vonatkozóan a mérlegkörfelelősök kiegyenlítetlenségének számítása történik;

16.

"kiegyenlítőenergia-egységár" : a kiegyenlítetlenség ára mindegyik irányban minden egyes kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakban, amely lehet pozitív, nulla vagy negatív;

17.

"kiegyenlítőenergia egységár-számítási terület" : az a terület, amelyen belül a kiegyenlítőenergia-egységár számítása történik;

18.

"akkreditációs eljárás" : az annak ellenőrzésére szolgáló eljárás, hogy a kiegyenlítő szabályozási kapacitást rendelkezésre bocsátó szolgáltató teljesíti-e az átvitelirendszer-üzemeltetők által támasztott követelményeket;

19.

"tartalékkapacitás" : a frekvenciatartási tartalék, a frekvencia-visszaállítási tartalék vagy a helyettesítő tartalék azon mennyisége, amellyel az átvitelirendszer-üzemeltetőnek rendelkeznie kell;

20.

"elsőbbségi alapú teherelosztás" : önálló teherelosztási modellek esetében olyan kritériumok alkalmazása az erőművek közötti teherelosztás céljára, amelyek eltérnek az ajánlatok gazdasági rangsorától, központi teherelosztási modellek esetében pedig olyan kritériumok alkalmazása az erőművek közötti teherelosztás céljára, amelyek eltérnek az ajánlatok gazdasági rangsorától és a hálózati korlátoktól, elsőbbséget biztosítva a meghatározott termelési technológiák közötti teherelosztás számára;

21.

"kapacitásszámítási régió" : az a földrajzi terület, amelyen belül a koordinált kapacitásszámítás alkalmazása történik;

22.

"kapacitásmechanizmus" : olyan átmeneti intézkedés, amely az erőforrások megfelelősége szükséges szintjének elérése érdekében erőforrások rendelkezésre állásáért cserébe pénzügyi ellentételezést biztosít, kivéve a kisegítő szolgáltatásokkal vagy a szűk keresztmetszetek kezelésével kapcsolatos intézkedéseket;

23.

"nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés" : a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) II. mellékletében meghatározott kritériumokat teljesítő kapcsolt energiatermelés;

24.

"demonstrációs projekt" : olyan projekt, amely egy technológiát a maga nemében elsőként mutat be az Unióban, és amelyben jelentős, a szakterület mindenkori legfejlettebb helyzetét jóval meghaladó innováció testesül meg;

25.

"piaci szereplő" : olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több villamosenergia-piacon - ideértve a kiegyenlítő szabályozási piacokat is - villamos energiát vesz, ad el vagy állít elő, aggregálást végez vagy fogyasztói befolyásolási vagy energiatárolási szolgáltatások üzemeltetője, ideértve az említett tevékenységek folytatására kereskedési megbízásokat adó természetes vagy jogi személyt is;

26.

"teher-újraelosztás" : egy vagy több átvitelirendszer-üzemeltető vagy elosztórendszer-üzemeltető által hozott intézkedés, többek között korlátozás a termelés, a terhelés vagy mindkettő módosítása révén a villamosenergia-rendszerben megvalósuló fizikai áramlás megváltoztatása és a fizikai szűk keresztmetszet enyhítése vagy a rendszerbiztonság más módon történő biztosítása céljából;

27.

"ellenkereskedelem" : a rendszerüzemeltetők által elindított övezetközi kereskedelem két ajánlattételi övezet között a fizikai szűk keresztmetszet enyhítésére;

28.

"villamosenergia-termelő létesítmény" : egy vagy több, hálózathoz csatlakoztatott villamosenergia-termelő egységből álló létesítmény, amely primer energiát villamos energiává alakít;

29.

"központi teherelosztási modell" : az a menetrendkezelési és teherelosztási modell, amelynél a termelési menetrendeket, a fogyasztási menetrendeket, valamint a villamosenergia-termelő létesítmények és a felhasználói létesítmények teherelosztását a teherelosztásra alkalmas létesítmények tekintetében az átvitelirendszer-üzemeltetők határozzák meg integrált menetrendkezelési eljárás keretében;

30.

"önálló teherelosztási modell" : az a menetrendkezelési és teherelosztási modell, amelynél a termelési menetrendeket, a fogyasztási menetrendeket, valamint a villamosenergia-termelő létesítmények és a felhasználói létesítmények teherelosztását az említett létesítmények menetrendkezelési felelősei határozzák meg;

31.

"szabványos kiegyenlítő szabályozási termék" : valamennyi átvitelirendszer-üzemeltető által meghatározott, kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások cseréjére irányuló harmonizált kiegyenlítő szabályozási termék;

32.

"egyedi kiegyenlítő szabályozási termék" : olyan kiegyenlítő szabályozási termék, amely eltér a szabványos kiegyenlítő szabályozási terméktől;

33.

"megbízott üzemeltető" : olyan jogalany, amelyre valamely átvitelirendszer-üzemeltető vagy kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető a számára e rendeletben vagy bármely más uniós jogi aktusban meghatározott konkrét feladatokat vagy kötelezettségeket ruházott át, illetve amely tekintetében valamely tagállam vagy szabályozó hatóság ilyen feladatokat vagy kötelezettségeket határozott meg;

34.

"felhasználó" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott felhasználó;

35.

"végfelhasználó" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 3. pontjában meghatározott végfelhasználó;

36.

"nagykereskedelmi felhasználó" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott nagykereskedelmi felhasználó;

37.

"lakossági fogyasztó" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 4. pontjában meghatározott lakossági fogyasztó;

38.

"kisvállalkozás" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott kisvállalkozás;

39.

"aktív felhasználó" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 8. pontjában meghatározott aktív felhasználó;

40.

"villamosenergia-piacok" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott villamosenergia-piacok;

41.

"ellátás" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 12. pontjában meghatározott ellátás;

42.

"villamosenergia-ellátási szerződés" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott villamosenergia-ellátási szerződés;

43.

"aggregálás" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 18. pontjában meghatározott aggregálás;

44.

"keresletoldali válasz" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 20. pontjában meghatározott keresletoldali válasz;

45.

"okos mérési rendszer" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 23. pontjában meghatározott okos mérési rendszer;

46.

"interoperabilitás" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 24. pontjában meghatározott interoperabilitás;

47.

"elosztás" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 28. pontjában meghatározott elosztás;

48.

"elosztórendszer-üzemeltető" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető;

49.

"energiahatékonyság" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott energiahatékonyság;

50.

"megújuló energiaforrásokból előállított energia" vagy "megújuló energia" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 31. pontjában meghatározott, megújuló energiaforrásokból előállított energia;

51.

"elosztott termelés" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 32. pontjában meghatározott elosztott termelés;

52.

"átvitel" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott átvitel;

53.

"átvitelirendszer-üzemeltető" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott átvitelirendszer-üzemeltető;

54.

"rendszerhasználó" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 36. pontjában meghatározott rendszerhasználó;

55.

"termelés" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 37. pontjában meghatározott termelés;

56.

"termelő" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 38. pontjában meghatározott termelő;

57.

"összekapcsolt rendszer" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 40. pontjában meghatározott összekapcsolt rendszer;

58.

"kis, szigetüzemben működő rendszer" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 42. pontjában meghatározott kis, szigetüzemben működő rendszer;

59.

"kis összekapcsolt rendszer" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 43. pontjában meghatározott kis összekapcsolt rendszer;

60.

"kisegítő szolgáltatás" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 48. pontjában meghatározott kisegítő szolgáltatás;

61.

"nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatás" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 49. pontjában meghatározott nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatás;

62.

"energiatárolás" : az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 59. pontjában meghatározott energiatárolás;

63.

"regionális koordinációs központ" : az e rendelet 35. cikke szerint létrehozott regionális koordinációs központ;

64.

"nagykereskedelmi energiapiac" : az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikkének 6. pontjában meghatározott nagykereskedelmi energiapiac;

65.

"ajánlattételi övezet" : a legnagyobb földrajzi terület, amelyen belül a piaci résztvevők kapacitásfelosztás nélkül képesek villamos energiával kereskedni;

66.

"kapacitásfelosztás" : övezetközi kapacitás felosztása;

67.

"szabályozási terület" : az összekapcsolt rendszer összefüggő része, amelyet egyetlen rendszerüzemeltető üzemeltet, és amely adott esetben összekapcsolt fizikai terheléseket és/vagy termelőegységeket is magában foglal;

68.

"összehangolt nettó átviteli kapacitás" : a szomszédos ajánlattételi övezetek közötti maximális villamosenergia-kereskedelem előzetes értékelésének és meghatározásának elvén alapuló kapacitásszámítási módszer;

69.

"kritikus hálózati elem" : olyan, adott ajánlattételi övezeten belüli vagy ajánlattételi övezetek közötti hálózati elem, amelyet a kapacitásszámítási eljárásnál figyelembe vesznek, mert korlátozza a kereskedésre szánt villamos energia mennyiségét;

70.

"övezetközi kapacitás" : az összekapcsolt rendszer arra való képességének mérőszáma, hogy ajánlattételi övezetek között energiaátadást valósítson meg;

71.

"termelőegység" : adott termelési egységhez tartozó villamosenergia-termelő egység.

II. FEJEZET

A VILLAMOS ENERGIA PIACÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

3. cikk

A villamosenergia-piacok üzemeltetésének elvei

A tagállamok, a szabályozó hatóságok, az átvitelirendszer-üzemeltetők, az elosztórendszer-üzemeltetők, a piacüzemeltetők és a megbízott üzemeltetők kötelesek biztosítani, hogy a villamosenergia-piacok üzemeltetése a következő elveknek megfelelően történjék:

a) az árképzésnek a keresleten és a kínálaton kell alapulnia;

b) a piaci szabályoknak ösztönözniük kell a szabad árképzést, és el kell kerülniük az olyan fellépéseket, amelyek megakadályozzák a keresleten és a kínálaton alapuló árképzést;

c) a piaci szabályoknak elő kell mozdítaniuk a rugalmasabb termelőkapacitások, a kis szén-dioxid-kibocsátással járó fenntartható termelőkapacitások és a rugalmasabb kereslet kialakítását;

d) lehetőséget kell adni arra, hogy a felhasználók élvezzék a piaci lehetőségek és a fokozott verseny előnyeit a kiskereskedelmi piacokon, és piaci szereplőkként részt tudjanak venni az energiapiacon és az energetikai átállásban;

e) a végfelhasználók és a kisvállalkozások piaci jelenlétét az uniós versenyjoggal összhangban segíteni kell annak lehetővé tételével, hogy a több villamosenergia-termelő létesítményben termelt kínálat, illetőleg a több keresletoldali létesítményben jelentkező kereslet közös ajánlatok formájában jelentkezzenek a villamosenergia-piacon és közösen üzemeljenek a villamosenergia-rendszerben;

f) a piaci szabályoknak lehetővé kell tenniük a villamosenergia-rendszer és ezáltal a gazdaság dekarbonizálását, többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia rendszerbe való integrálását, és ösztönzik az energiahatékonyság javítását;

g) a piaci szabályoknak megfelelően ösztönözniük kell a termelést, különösen a dekarbonizált és fenntartható villamosenergia-rendszerekbe történő hosszú távú beruházásokat, az energiatárolást, az energiahatékonyságot és a keresletoldali választ a piaci igények kielégítésére, és elő kell segíteniük a tisztességes versenyt, ezáltal biztosítva az ellátásbiztonságot;

h) fokozatosan fel kell számolni az ajánlattételi övezetek vagy tagállamok közötti határkeresztező villamosenergia-áramlás, valamint a villamosenergia-piacokon és a kapcsolódó szolgáltatások piacain megvalósuló határokon átnyúló ügyletek akadályait;

i) a piaci szabályoknak rendelkezniük kell a regionális együttműködésről, ha az eredményesen folytatható;

j) a biztonságos és fenntartható termelésre, energiatárolásra és keresletoldali válaszra az uniós jogban meghatározott követelmények szerinti, azonos piaci feltételeknek kell vonatkoznia;

k) minden termelőnek közvetlenül vagy közvetetten felelősnek kell lennie az általa megtermelt villamos energia eladásáért;

l) a piaci szabályoknak lehetővé kell tenniük a demonstrációs projektek fenntartható, biztonságos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokká, technológiákká vagy rendszerekké való fejlesztését, amelyeket a társadalom javára kell megvalósítani és felhasználni;

m) a piaci szabályoknak lehetővé kell tenniük a termelőeszközök, az energiatárolás és a keresletoldali válasz közötti hatékony teherelosztást;

n) a piaci szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy a villamosenergia-termelő, az energiatárolási és a villamosenergia-szolgáltató vállalkozások a működésük gazdasági és pénzügyi életképességén alapuló értékelésük alapján beléphessenek a piacra és kiléphessenek onnan;

o) annak érdekében, hogy a piaci szereplők az áringadozások kockázataival szemben piaci alapú védelemben részesülhessenek és mérsékelni lehessen a beruházások jövőbeli megtérülésével kapcsolatos bizonytalanságot, lehetővé kell tenni, hogy a hosszú távú fedezeti termékekkel átlátható módon tőzsdei kereskedést folytassanak, és hogy a hosszú távú villamosenergia-szolgáltatási szerződéseket a tőzsdén kívül lehessen megtárgyalni, az uniós versenyjognak megfelelően;

p) a piaci szabályoknak elő kell segíteniük a termékek kereskedelmét az egész Unióban, és a szabályozási változásoknak figyelembe kell venniük a rövid és hosszú távú határidős piacokra és termékekre gyakorolt hatást;

q) a piaci szereplők számára biztosítani kell a jogot arra, hogy objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett igénybe vehessék az átviteli és elosztó hálózatokat.

4. cikk

Igazságos átmenet

A Bizottság támogatja azokat a tagállamokat, amelyek nemzeti stratégiát alkalmaznak a létező széntüzelésű és más szilárd fűtőanyagot használó villamosenergia-termelési és bányászati kapacitás minden rendelkezésre álló eszközzel történő fokozatos csökkentése céljából az "igazságos átmenet" lehetővé tétele érdekében a szerkezetváltás által érintett régiók számára. A Bizottság támogatja a tagállamokat a tiszta energiára való áttérés társadalmi és gazdasági hatásainak kezelésében.

A Bizottság szoros partnerségben együttműködik az érdekeltekkel a szén- és szén-dioxid-intenzív régiókban, elősegíti az elérhető források és programok hozzáférhetőségét és használatát, valamint támogatja a bevált gyakorlatok cseréjét, beleértve az ipari ütemtervekről és a szakmai átképzési igényekről folytatott eszmecseréket is.

5. cikk

Kiegyenlítő szabályozási felelősség

A tagállamok kizárólag a következők tekintetében rendelkezhetnek eltérésről a kiegyenlítő szabályozási felelősség tekintetében:

a) innovatív technológiákra irányuló demonstrációs projektek, amelyeket a szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia, feltéve, hogy az említett eltérések időtartama és hatóköre a demonstrálási célok eléréséhez szükséges mértékre korlátozódik;

b) megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő létesítmények 400 kW telepített villamosenergia-termelési kapacitás alatt;

c) a Bizottság által az EUMSZ 107, 108. és 109. cikkével összhangban az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyott támogatásban részesített, 2019. július 4. előtt üzembe állított létesítmények.

A tagállamok - az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül - ösztönzőket nyújthatnak a kiegyenlítő szabályozási felelősség alól teljes mértékben vagy részlegesen mentesített piaci szereplőknek abból a célból, hogy teljes felelősséget vállaljanak a kiegyenlítő szabályozásért.

6. cikk

Kiegyenlítő szabályozási piac

A kiegyenlítő szabályozási piacokat - ideértve az akkreditációs eljárásokat - úgy kell megszervezni, hogy:

a) ténylegesen megkülönböztetésmentes bánásmódot biztosítsanak a piaci szereplők számára, figyelembe véve a villamosenergia-rendszer eltérő műszaki igényeit és a termelő források, az energiatárolás és a keresletoldali válasz eltérő műszaki képességeit;

b) biztosítsák a szolgáltatások átlátható és technológiailag semleges meghatározását és átlátható, piaci alapú beszerzését;

c) biztosítsák a megkülönböztetésmentes hozzáférést valamennyi - akár egyedileg, akár szabályozási központba tömörülve fellépő - piaci szereplő számára, beleértve a különböző megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát, a keresletoldali választ és az energiatárolást;

d) tiszteletben tartsák a változékony termelés egyre nagyobb részarányához és a megnövekedett keresletoldali válaszhoz, valamint az új technológiák megjelenéséhez való alkalmazkodás szükségszerűségét.

A piaci szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy a valós időhöz a lehető legközelebb tegyenek ajánlatokat, és biztosítani kell, hogy a kiegyenlítő szabályozási energiára vonatkozó kapuzárási időpontok ne előzzék meg az övezetközi napon belüli kapuzárási időpontot.

A központi teherelosztási modellt alkalmazó átvitelirendszer-üzemeltetők további szabályokat határozhatnak meg a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott, a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatással összhangban.

A kiegyenlítő szabályozási kapacitás beszerzésének elsődleges piacon kell alapulnia, kivéve, ha a szabályozó hatóság a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások piacán a verseny hiánya miatt más piaci alapú beszerzési formákat engedélyező eltérésről rendelkezett. A kiegyenlítő szabályozási kapacitás elsődleges piacok használatán alapuló beszerzésének kötelezettségétől való eltéréseket három évente felül kell vizsgálni.

Ha megtörtént az eltérés odaítélése, a kiegyenlítő szabályozási kapacitáshoz használt szabványos kiegyenlítő szabályozási termékek legalább 40 %-a esetében és a kiegyenlítő szabályozási kapacitáshoz használt összes termék legalább 30 %-a esetében a kiegyenlítő szabályozási kapacitásra vonatkozó szerződéseket legfeljebb egy nappal a kiegyenlítő szabályozási kapacitás rendelkezésre bocsátásának megkezdése előtt kell megkötni, és a szerződéses időtartam legfeljebb egy nap lehet. A kiegyenlítő szabályozási kapacitás fennmaradó részére vonatkozó szerződést legfeljebb egy hónappal a kiegyenlítő szabályozási kapacitás rendelkezésre bocsátásának megkezdése előtt kell megkötni, és annak szerződéses időtartama legfeljebb egy hónap lehet.

Az átvitelirendszer-üzemeltető kérésére a szabályozó hatóság dönthet úgy, hogy legfeljebb tizenkét hónapos időtartamra meghosszabbítja a kiegyenlítő szabályozási kapacitás fennmaradó részére vonatkozó, a (9) bekezdésben említett szerződéses időtartamot, amennyiben az ilyen döntés időben korlátozott, és a végfelhasználók költségei tekintetében jelentkező kedvező hatások meghaladják a piacra gyakorolt negatív hatásokat. A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a) a mentesség alkalmazásának meghatározott időtartama;

b) a mentesség tárgyát képező kiegyenlítő szabályozási kapacitás meghatározott mennyisége;

c) a szóban forgó mentesség kiegyenlítő szabályozási források részvételére gyakorolt hatásának elemzése; és

d) a mentesség indokolása, bizonyítva, hogy a mentesség eredményeképpen csökkennének a végfelhasználók költségei.

Az eltérésre irányuló javaslatnak tartalmaznia kell az egyedi termékek használatának a gazdaságosság függvényében történő minimalizálására irányuló intézkedések leírását, annak bizonyítását, hogy az egyedi termékek nem idézik elő a menetrendkezelési területen belüli és azon kívüli kiegyenlítő szabályozási piac jelentős mértékű eredménytelenségét és torzulását, valamint adott esetben az azon eljárásra vonatkozó szabályokat és információkat, amely az egyedi kiegyenlítő szabályozási termékekből származó kiegyenlítő szabályozási energia-ajánlatok szabványos kiegyenlítő szabályozási termékekből származó kiegyenlítő szabályozási energia-ajánlatokká való átalakítására szolgál.

7. cikk

Másnapi és napon belüli piacok

A másnapi és napon belüli piacoknak:

a) megkülönböztetésmentesen kell szerveződniük;

b) maximalizálniuk kell minden piaci szereplő képességét a kiegyenlítetlenségek kezelésére;

c) minden piaci szereplő tekintetében maximalizálniuk kell az övezetközi kereskedésben való, a valós időhöz a lehető legközelebbi, minden ajánlattételi övezetre kiterjedő részvétel lehetőségét;

d) olyan árakat kell biztosítaniuk, amelyekben tükröződnek a piacfundamentumok, köztük az energia valósidejű értéke, és amelyekre a piaci szereplők a hosszabb távú fedezeti termékekről való megállapodásaikban támaszkodhatnak;

e) biztosítaniuk kell az üzembiztonságot, valamint ezzel egy időben az átviteli kapacitások maximális kihasználását;

f) átláthatóknak kell lenniük, ugyanakkor meg kell őrizniük az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát, és biztosítaniuk kell, hogy a kereskedés névtelenül folyjon;

g) nem tehetnek különbséget az ajánlattételi övezeten belül és az ajánlattételi övezetek között folytatott kereskedés között; valamint

h) olyan módon kell szerveződniük, amely biztosítja, hogy minden piaci szereplő egyénileg vagy szabályozási központba tömörülve hozzá tudjon férni a piachoz.

8. cikk

Kereskedés a másnapi és a napon belüli piacokon

2025. január 1-jétől kezdődően a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak nem haladhatja meg a 30 percet, ha a szinkronterület valamennyi szabályozó hatósága mentességet engedélyezett.

9. cikk

Határidős piacok

10. cikk

Technikai ajánlattételi korlátok

11. cikk

A terheléskiesés értéke

12. cikk

A termelés és a keresletoldali válasz teherelosztása

Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a villamosenergia-termelő létesítmények teherelosztása során a rendszer-üzemeltetők előnyben részesítsék a megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia-termelő létesítményeket, a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonságos üzemeltetése által megengedett mértékben, átlátható, megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, és amennyiben e villamosenergia-termelő létesítmények:

a) megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő létesítmények 400 kW telepített villamosenergia-termelési kapacitás alatt; vagy

b) innovatív technológiákra irányuló demonstrációs projektek, a szabályozó hatóság jóváhagyásától függően, feltéve, hogy az említett előnyben részesítés időtartamát és hatókörét a demonstrálási célok eléréséhez szükséges eltérés mértékére korlátozzák;

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az elsőbbségi alapú teherelosztást nem alkalmazzák a (2) bekezdés a) pontjában említett olyan villamosenergia-termelő létesítményekre, amelyek működése az említett határozat meghozatalától számított legalább 6 hónapon belül megkezdődik, vagy hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározottnál alacsonyabb minimális kapacitást alkalmaznak, feltéve hogy:

a) jól működő, napon belüli és egyéb nagykereskedelmi és kiegyenlítő szabályozási piacokkal rendelkeznek, és a piacok teljes mértékben hozzáférhetőek minden piaci szereplő számára e rendeletnek megfelelően;

b) a teher-újraelosztásra vonatkozó szabályok és a szűk keresztmetszetek kezelése minden piaci szereplő számára átlátható;

c) a tagállamnak a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó, az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 3. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 4. cikke a) pontjának (2) pontja szerinti kötelező átfogó uniós célkitűzéshez való nemzeti hozzájárulása legalább egyenlő az (EU) 2018/1999 rendelet II. mellékletében meghatározott képlet eredményével, és a megújuló energiaforrásokból előállított energia tagállami részarányának el kell érnie legalább az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikke a) pontjának (2) pontja szerinti referenciapontokat; vagy pedig a megújuló energia adott tagállamra eső részaránya a bruttó végsőenergia-fogyasztásban legalább 50 %;

d) a tervezett eltérésről a tagállam értesítette a Bizottságot, részletesen ismertetve az a), b) és c) pontban meghatározott feltételek teljesülését; valamint

e) a tagállam közzétette a tervezett eltérést, beleértve az eltérés engedélyezésének részletes indokolását, adott esetben megfelelően figyelembe véve az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.

Minden eltérés esetén el kell kerülni a visszamenőleges hatályú módosításokat az elsőbbségi alapú teherelosztásból előnyt élvező termelőlétesítmények vonatkozásában, függetlenül a tagállam és a termelőlétesítmény közötti önkéntes megállapodásoktól.

Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkének sérelme nélkül a tagállamok ösztönzőket nyújthatnak az elsőbbségi alapú teherelosztásra jogosult létesítmények számára, hogy önkéntes alapon lemondjanak az elsőbbségi alapú teherelosztásról.

13. cikk

Teher-újraelosztás

A termelés, az energiatárolás és a keresletoldali válasz nem piaci alapon történő teher-újraelosztása kizárólag a következő esetekben alkalmazható:

a) nincs piaci alapú alternatíva;

b) már minden piaci alapú erőforrás felhasználásra került;

c) nincs elegendő számú rendelkezésre álló villamosenergia-termelő-, energiatároló vagy keresletoldali létesítmény a tényleges verseny biztosításához azon a területen, ahol a szolgáltatásnyújtásra alkalmas létesítmények találhatók; vagy

d) a hálózat aktuális helyzetében olyan rendszeresen és előrelátható módon fordulnak elő szűk keresztmetszetek, hogy a piaci alapú teher-újraelosztás rendszeres stratégiai ajánlattételekhez vezetne, ami pedig tovább szűkítené a belső szűk keresztmetszeteket, és az érintett tagállam cselekvési tervet fogadott el a szűk keresztmetszetek kezelésére, vagy pedig biztosítja, hogy az övezetközi kereskedelem céljára rendelkezésre álló kapacitások minimális szintje megfelel a 16. cikk (8) bekezdésének.

Az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők legalább évente egyszer jelentés formájában beszámolnak a következőkről az illetékes szabályozó hatóságnak:

a) a villamosenergia-termelő, energiatároló és keresletoldali létesítmények esetében alkalmazott piaci alapú teher-újraelosztási mechanizmusok fejlettségi és hatékonysági szintje;

b) az okok, a MWh-ban kifejezett mennyiségekről és a teher-újraelosztásban érintett termelési forrás típusa;

c) a megújuló energiaforrásokat hasznosító termelőlétesítmények vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést folytató létesítmények leirányú teher-újraelosztása jövőbeli szükségességének csökkentésére tett intézkedések, beleértve a hálózati infrastruktúra digitalizálásába és a rugalmasságot növelő szolgáltatásokba történő beruházásokat is.

A szabályozó hatóság benyújtja a jelentést az ACER-nek és közzéteszi az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett adatok összegzését, szükség esetén a javításra vonatkozó ajánlásokkal együtt.

A hálózat megbízhatóságának és biztonságának fenntartására vonatkozó követelményekre is figyelemmel az átvitelirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők a szabályozó hatóságok által meghatározott, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján:

a) garantálják, hogy az átviteli hálózatok és elosztó hálózatok a lehető legkisebb mértékű teher-újraelosztás mellett legyenek képesek továbbítani a megújuló energiaforrásokból vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés útján előállított villamos energiát, ami azonban nem gátolja azt, hogy az érintett rendszerek tervezése során figyelembe vegyenek egy korlátozott mértékű teher-újraelosztást, amennyiben az átvitelirendszer-üzemeltető vagy az elosztórendszer-üzemeltető átlátható módon bizonyítani tudja, hogy az gazdaságilag hatékonyabb és nem lépi túl a megújuló energiaforrásokat hasznosító és közvetlenül az adott hálózatukhoz kapcsolt termelőlétesítmények éves villamosenergia-termelésének 5 %-át, kivéve, ha azon tagállamok, amelyekben a megújuló energiaforrásokat hasznosító vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést alkalmazó villamosenergia-termelő létesítményekben előállított villamos energia a bruttó végsőenergia-fogyasztás több mint 50 %-át teszi ki, ettől eltérően rendelkeznek;

b) megfelelő hálózati és piaci operatív intézkedések segítségével minimalizálják a megújuló energiaforrásokból előállított vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés útján előállított villamos energia leirányú teher-újraelosztását;

c) biztosítják, hogy hálózataik kellően rugalmasak legyenek ahhoz, hogy képesek legyenek azok kezelésére.

Ha nem piaci alapú leirányú teher-újraelosztásra kerül sor, a következő elveket kell alkalmazni:

a) a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő létesítmények esetében a leirányú teher-újraelosztás csak akkor alkalmazható, ha nincs más alternatíva, vagy más megoldás jelentős mértékben aránytalan költséggel járna vagy súlyos hálózatbiztonsági kockázatot jelentene;

b) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési folyamat révén előállított villamos energia esetében leirányú teher-újraelosztás csak akkor alkalmazható, ha - a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő létesítmények esetében alkalmazott leirányú teher-újraelosztástól eltekintve - nincs más alternatíva, vagy más megoldás aránytalan költséggel járna vagy súlyos hálózatbiztonsági kockázatot jelentene;

c) a megújuló energiaforrásokat hasznosító termelőlétesítmények által vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés révén saját célra előállított, az átviteli vagy elosztórendszerbe nem betáplált villamos energia esetében a leirányú teher-újraelosztás csak akkor alkalmazható, ha a rendszerbiztonsági problémák másképp nem oldhatók meg;

d) a leirányú teher-újraelosztásnak a fenti a), b) és c) pontban meghatározott eseteit megfelelő és átlátható módon indokolni kell. Az indokolást bele kell foglalni a (3) bekezdés szerinti jelentésbe.

Nem piaci alapon végrehajtott teher-újraelosztás esetén a teher-újraelosztást kérő rendszerüzemeltetőnek pénzügyi ellentételezést kell nyújtania a teher-újraelosztással érintett termelő, energiatároló vagy keresletoldali létesítmény üzemeltetőjének, kivéve abban az esetben, ha a termelők olyan hálózati csatlakozási szerződést fogadtak el, amely nem szavatolja a garantált energiaszállítást. Az említett ellentételezésnek a következő tételek közül a nagyobbal legalább egyenlőnek kell lennie, vagy - ha a nagyobb tétel egyedüli alkalmazása indokolatlanul alacsony vagy indokolatlanul magas ellentételezést eredményezne - a kettő kombinációjának megfelelő összegnek kell lennie:

a) a teher-újraelosztás miatti üzemeltetési többletköltségek, például felirányú teher-újraelosztás esetén a tüzelőanyag többletköltsége, vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést folytató villamosenergia-termelő létesítmények esetében alkalmazott leirányú teher-újraelosztás esetén a kapcsolt hőtermelés költsége;

b) azon villamos energiának a másnapi piacon való eladásából származó nettó bevétel, amelyet a villamosenergia-termelő, energiatároló vagy keresletoldali létesítmény a teher-újraelosztás nélkül előállított volna; ha a villamosenergia-termelő, energiatároló vagy keresletoldali létesítmények az előállított vagy elfogyasztott villamosenergia-mennyiség után pénzügyi támogatást kapnak, a nettó bevételbe bele kell számítani azt a pénzügyi támogatást, amit az említett létesítmények a teher-újraelosztási kérelem nélkül kaptak volna.

III. FEJEZET

HÁLÓZATI HOZZÁFÉRÉS ÉS A SZŰK KERESZTMETSZETEK KEZELÉSE

1. SZAKASZ

Kapacitásfelosztás

14. cikk

Az ajánlattételi övezetek felülvizsgálata

15. cikk

Cselekvési tervek

Az említett éves növekedéseket lineáris pálya mentén kell megvalósítani. A pálya kiindulópontja vagy a cselekvési terv elfogadását megelőző évben az adott határra vagy valamely kritikus hálózati elemre kiosztott kapacitás, vagy a cselekvési terv elfogadását megelőző három évben kiadott kapacitásának átlaga, attól függően, hogy melyik érték a nagyobb. A tagállamok - többek között a kapacitásszámítási régióban végrehajtott beavatkozó intézkedések révén - gondoskodnak arról, hogy cselekvési terveik végrehajtásának ideje alatt a 16 cikk (8) bekezdésével összhangban az övezetközi kereskedelem céljára rendelkezésre bocsátott kapacitás legalább a lineáris pálya által meghatározott értékekkel azonos szintű legyen.

Az érintett tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot, amennyiben a meghatározott időkereten belül nem tudnak egyhangú határozatot hozni az első albekezdéssel összhangban. Az ezen értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül a Bizottság utolsó lehetőségként, az ACER-rel és az érintett érdekeltekkel folytatott konzultációt követően határozatot fogad el az ajánlattételi övezeteknek az említett tagállamokon belüli és tagállamok közötti konfigurációjának módosításáról vagy megtartásáról.

A jelentés elkészítése előtt az átvitelirendszer-üzemeltetők jóváhagyás céljából megküldik szabályozó hatóságuknak a jelentéshez való hozzájárulásukat, beleértve az összes vonatkozó adatot. Ha az értékelés kimutatja, hogy egy átvitelirendszer-üzemeltető nem érte el a minimális kapacitást, az e cikk (5) bekezdésében említett döntéshozatali eljárás alkalmazandó.

16. cikk

A kapacitásfelosztás és a szűk keresztmetszet kezelésének általános elvei

A regionális koordinációs központok az üzembiztonsági határértékek tiszteletben tartásával számítják ki az övezetközi kapacitásokat az átvitelirendszer-üzemeltetőktől származó adatok alapján, ideértve a beavatkozó intézkedések műszaki rendelkezésre állását is, a terheléskorlátozás kivételével. Amennyiben a regionális koordinációs központok arra a következtetésre jutnak, hogy a kapacitásszámítási régióban vagy a kapacitásszámítási régiók között az üzembiztonsági határértékek tiszteletben tartása mellett a rendelkezésre álló, említett beavatkozó intézkedések nem elegendőek a 15. cikk (2) bekezdése szerinti lineáris pálya vagy az e cikk (8) bekezdése szerinti minimális kapacitások eléréséhez, végső lehetőségként összehangolt intézkedéseket határozhatnak meg, amelyek ennek megfelelően csökkentik az övezetközi kapacitásokat. Az átvitelirendszer-üzemeltetők a koordinált tevékenységektől csak az összehangolt kapacitásszámítás és a koordinált üzembiztonsági elemzés tekintetében térhetnek el a 42. cikk (2) bekezdése szerint.

A regionális koordinációs központoknak a működésük e rendelet 35. cikkének (2) bekezdése szerinti megkezdését követően három hónappal, majd háromhavonta jelentést kell tenniük az érintett szabályozó hatóságok és az ACER részére valamennyi, a második bekezdés szerinti kapacitáscsökkentésekről és összehangolt intézkedésektől való eltérésről, és értékelniük kell ezen eseteket, továbbá szükség esetén ajánlásokat kell megfogalmazniuk arról, hogy miként lehet a jövőben elkerülni a hasonló eltéréseket. Amennyiben az ACER úgy találja, hogy az e bekezdés szerinti eltérés feltételei nem teljesülnek, illetve strukturális jellegűek, véleményt kell benyújtania az érintett szabályozó hatóságoknak és a Bizottságnak. Az illetékes szabályozó hatóságok az (EU) 2019/944 irányelv 59. vagy 62. cikke alapján megfelelő intézkedéseket hoznak az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel vagy a regionális koordinációs központokkal szemben, amennyiben azok úgy térnek el az összehangolt intézkedésektől, hogy az említett eltérés e bekezdés szerinti előfeltételei nem teljesülnek.

A strukturális jellegű eltéréseket a 14. cikk (7) bekezdésében említett cselekvési tervben vagy egy meglévő cselekvési terv aktualizálása során kell kezelni.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők a piaci szereplők rendelkezésére bocsátott rendszerösszekötő kapacitás nagyságát nem korlátozhatják az ajánlattételi övezetükben előforduló szűk keresztmetszetek kezeléséhez vagy az ajánlattételi övezeteken belüli ügyletekből származó áramlások kezeléséhez alkalmazott eszközként. Az e cikk (3) és (9) bekezdése szerinti eltérések alkalmazásának és a 15. cikk (2) bekezdése alkalmazásának sérelme nélkül e bekezdés akkor tekinthető teljesítettnek, ha az övezetközi kereskedelem számára rendelkezésre álló kapacitás alábbi minimális szintjeit elérték:

a) azokon a határokon, ahol az összehangolt nettó átviteli kapacitáson alapuló módszertant alkalmazzák, a minimális kapacitás a kiesések levonását követően az üzembiztonsági határétékeket figyelembe vevő átviteli kapacitás - amelyet a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás alapján határoztak meg - 70 %-a;

b) az áramlásalapú kapacitásszámítási módszertant alkalmazó határok esetében a minimális kapacitás a kapacitásszámítási folyamat során az övezetközi forgalomban indukált áramláshoz fennmaradó rendelkezésre álló kapacitás. A fennmaradó rendelkezésre álló tartaléksávkapacitás a belső és az övezetközi kritikus hálózati elemek üzembiztonsági határértékeit tiszteletben tartó, a kieséseket figyelembe vevő kapacitás 70 %-a, a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatásnak megfelelően.

Minden egyes kritikus hálózati elem esetében összesen 30 % használható fel az üzembiztonsági tartaléksávok, a hurokáramlások és a belső áramlások céljára.

Az eltérés odaítélése előtt az érintett szabályozó hatóság konzultál az érintett kapacitásszámítási régióhoz tartozó többi tagállam szabályozó hatóságaival. Ha egy szabályozó hatóság nem ért egyet a javasolt eltéréssel, az ACER az (EU) 2019/942 rendelet 6. cikke (10) bekezdésének a) pontja alapján határoz arról, hogy az eltérést oda kell-e ítélni. Az eltérés indokolását közzé kell tenni.

Ha megtörtént az eltérés odaítélése, az érintett átvitelirendszer-üzemeltetők kidolgoznak és közzétesznek egy módszertant, valamint meghatározzák azokat a projekteket, amelyek hosszú távú megoldást kínálnak az eltéréssel rendezni kívánt kérdésre. Az eltérés az arra vonatkozó határidő lejártáig, vagy a megoldás alkalmazásáig hatályos, attól függően, melyik következik be korábban.

Ezt a szintet a kapacitásszámítási régió valamennyi átvitelirendszer-üzemeltetője közösen elemzi és határozza meg az egyes önálló ajánlattételiövezet-határok tekintetében, és ezt a kapacitásszámítási régió valamennyi szabályozó hatóságának jóvá kell hagynia.

17. cikk

Az övezetközi kapacitás felosztása különböző időtávokon

Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek megfelelő struktúrát kell javasolniuk az övezetközi kapacitás különböző - többek között másnapi, napon belüli és kiegyenlítő szabályozási - időtávokon történő felosztása tekintetében. Az ilyen felosztási struktúrát az érintett szabályozó hatóság felülvizsgálja. Javaslataik megfogalmazásakor az átvitelirendszer-üzemeltetőknek figyelembe kell venniük:

a) a piacok sajátosságait;

b) a villamosenergia-rendszer üzemeltetési feltételeit, úgymint az elfogadott menetrendekből eredő ellentétes irányú áramlások egymást kioltó hatásának (nettósítás) következményeit;

c) a már meglévő különböző övezetközi kapacitásfelosztási mechanizmusokra elfogadott időtávokhoz rendelt százalékok és az időtávok összehangolásának szintjét.

2. SZAKASZ

Hálózati díjak és szűkkeresztmetszet-kezelési bevételek

18. cikk

A hálózatokhoz való hozzáférésnek, a hálózatok használatának és a megerősítésnek a díjai

A 2012/27/EU irányelv 15. cikke (1) és (6) bekezdésének, valamint az említett irányelv XI. mellékletében foglalt kritériumoknak a sérelme nélkül a hálózati díjak meghatározására szolgáló módszernek hosszú távon, semlegesen kell támogatnia a rendszer átfogó hatékonyságát a felhasználók és a termelők felé kibocsátott árjelzések révén, és a módszert különösen úgy kell alkalmazni, hogy az elosztás szintjén csatlakozó termelést ne részesítse sem előnyben, sem hátrányban az átvitel szintjén csatlakozó termeléssel szemben. A hálózati díjak nem kezelhetik hátrányosan vagy pozitív megkülönböztetéssel az energiatárolást és az aggregálást, és nem ösztönözhetnek a saját termelésnek és a saját fogyasztásnak, valamint a keresletoldali válaszban való részvételnek a mellőzésére. E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül ezek a díjak nem lehetnek távolságfüggők.

A hálózat-hozzáférési díjak meghatározásakor figyelembe kell venni:

a) az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus ki- és befizetéseit;

b) a ténylegesen teljesített ki- és befizetéseket, csakúgy, mint az előző időszakok adatai alapján a jövőbeni időszakokra vonatkozóan becsült várható kifizetéseket.

2019. október 5-ig a piaci széttagoltság kockázatának enyhítése érdekében az ACER jelentést készít az átviteli és az elosztási díjakkal kapcsolatos módszertanokra vonatkozó legjobb gyakorlatokról, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat. A legjobb gyakorlatokról szóló jelentésben ki kell térni legalább a következőkre:

a) a termelőket és a végfelhasználókat terhelő díjak egymáshoz viszonyított aránya;

b) a díjakban tükröződő költségek;

c) az időben differenciált hálózati díjak;

d) a területi (helyre utaló) jelzések;

e) az átviteli díjak és az elosztási díjak viszonya;

f) a díjmegállapítás és a díjstruktúrák átláthatósága biztosításának módjai;

g) a díjköteles rendszerhasználók egyes csoportjai, ideértve adott esetben e csoportok jellemzőit és a fogyasztási formákat, valamint a díjmentességeket;

h) a magas-, a közép- és a kisfeszültségű hálózatok veszteségei.

Az ACER-nek a jelentést legalább kétévente aktualizálnia kell.

19. cikk

Szűkkeresztmetszet-kezelési bevételek

Az övezetközi kapacitás felosztásából származó bevételek felosztása tekintetében a következő célok elsőbbséget élveznek:

a) a felosztott kapacitás tényleges rendelkezésre állásának biztosítása, ideértve a kapacitásgaranciához kapcsolódó ellentételezést is; vagy

b) az övezetközi kapacitások fenntartása vagy növelése adott esetben a meglévő rendszerösszekötők használatának koordinált beavatkozó intézkedések révén történő optimalizálásán keresztül, vagy a rendszerösszekötők szűk keresztmetszetének csökkentése szempontjából releváns hálózati beruházásokból eredő költségek fedezése.

Az ACER felkérheti az átvitelirendszer-üzemeltetőket, hogy módosítsák vagy aktualizálják az első albekezdésben említett módszertant. Az ACER legkésőbb a benyújtástól számított hat hónapon belül határoz a módosított vagy aktualizált módszertanról.

A módszertannak részletesen le kell írnia legalább azt, hogy a bevételek milyen feltételekkel használhatók fel a (2) bekezdésben említett célokra, és milyen feltételekkel és mennyi időre helyezhetők el az ilyen célú későbbi felhasználás érdekében külön belső számlán.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők egyértelműen előre rögzítik az esetleges szűkkeresztmetszet-kezelési bevételek felhasználásának módját, és a szabályozó hatóságoknak beszámolnak e bevételek tényleges felhasználásáról. A szabályozó hatóságok minden évben március 1-jéig tájékoztatják az ACER-t és jelentés formájában közzéteszik:

a) az előző év december 31-én záruló 12 hónapos időszakban befolyt bevétel nagyságát;

b) a bevétel (2) bekezdés szerinti felhasználásának módját, beleértve azon konkrét projektek megjelölését, amelyekre a bevételeket fordítják, valamint annak megjelölését is, hogy milyen összeget helyeztek külön számlára;

c) a hálózati díjak meghatározásakor felhasznált összeget; és

d) annak igazolását, hogy a c) pontban említett összeg megfelel e rendeletnek és a (3) és a (4) bekezdés értelmében kidolgozott módszertannak.

Amennyiben a szűk keresztmetszetek kezeléséből származó bevételek egy részét felhasználták a hálózati díjak kiszámításakor, a jelentésben ki kell fejteni, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők adott esetben miként teljesítették a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt célokat.

IV. FEJEZET

AZ ERŐFORRÁSOK MEGFELELŐSÉGE

20. cikk

Az erőforrások megfelelősége a villamos energia belső piacán

Azok a tagállamok, amelyek esetében erőforrás-megfelelőségi aggályokat azonosítottak, az állami támogatási folyamat részeként olyan végrehajtási tervet dolgoznak ki és tesznek közzé, amely tartalmazza az esetlegesen azonosított szabályozási torzulások vagy piaci hiányosságok kiküszöbölését célzó intézkedések elfogadásának ütemezését. Az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos aggályok kezelése során a tagállamok különösen figyelembe veszik a 3. cikkben meghatározott elveket, és megfontolják:

a) a szabályozási torzulások kiküszöbölését;

b) a 10. cikknek megfelelően az ársapkák eltörlését;

c) szűkösségi árazási függvény bevezetését a kiegyenlítő szabályozási energia vonatkozásában a 2017/2195 rendelet 44. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint;

d) a rendszerösszekötők és a belső hálózati kapacitás bővítését azzal a céllal, hogy elérjék legalább az (EU) 2018/1999 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett célértékeket;

e) a saját termelés, az energiatárolás, a keresletoldali intézkedések és az energiahatékonyság lehetővé tételét az azonosított szabályozási torzulások megszüntetését szolgáló intézkedések elfogadásával;

f) kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások és kisegítő szolgáltatások költséghatékony és piaci alapú beszerzésének biztosítását;

g) a szabályozott árak kivezetését, amennyiben azt az (EU) 2019/944 irányelv 5. cikke előírja.

21. cikk

A kapacitásmechanizmusok általános elvei

22. cikk

A kapacitásmechanizmusok létrehozásának elvei

A kapacitásmechanizmusok:

a) átmeneti jellegűek;

b) nem idézhetnek elő indokolatlan piactorzulásokat, és nem korlátozhatják az övezetközi kereskedelmet;

c) a 20. cikkben említett megfelelőségi aggályok kezeléséhez szükséges mértéket nem haladhatják meg;

d) a kapacitásszolgáltatókat átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyalapú eljárás keretében választják ki;

e) ösztönzik a kapacitásszolgáltatókat, hogy a várható veszélyeztetett üzemállapot esetén rendelkezésre álljanak;

f) biztosítják, hogy a díjazás meghatározása versenyalapú eljárás eredménye legyen;

g) a kapacitásszolgáltatók részvételére vonatkozó műszaki feltételeket a kiválasztás előtt meghatározzák;

h) nyitottak minden olyan erőforrás részvétele előtt, amely képes az elvárt műszaki teljesítmény nyújtására, ideértve az energiatárolást és a keresleti oldali szabályozást is;

i) megfelelő szankciókat alkalmaznak azon kapacitásszolgáltatókkal szemben, amelyek nem állnak rendelkezésre a rendszerterhelési csúcsok idején.

A stratégiai tartalékok kialakítása meg kell, hogy feleljen az alábbi követelményeknek:

a) amennyiben egy kapacitásmechanizmus stratégiai tartalékként került kialakításra, annak erőforrásait csak abban az esetben lehet teherelosztásnak alávetni, ha valószínű, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők ki fogják meríteni kiegyenlítő-szabályozási forrásaikat a kereslet és a kínálat közötti egyensúly létrehozásához;

b) a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakokban, amennyiben felhasználásra kerültek a stratégiai tartalék forrásai, a piacon fennálló kiegyenlítetlenség elszámolásának legalább a terheléskiesés értékén vagy a 10. cikk (1) bekezdése szerinti technikai árkorlátnál magasabb áron - amelyik a két érték közül a magasabb - kell történnie;

c) a stratégiai tartalék energia mennyiségét a teherelosztást követően a kiegyenlítőenergia-elszámolási mechanizmus révén kell a mérlegkörfelelősökhöz rendelni;

d) a stratégiai tartalék részét képező erőforrások nem részesülhetnek díjazásban nagykereskedelmi villamosenergia-piacokon és kiegyenlítő szabályozási energia-piacokon keresztül;

e) a stratégiai tartalék erőforrásait legalább a szerződés időszak alatt a piacon kívül kell tartani.

Az első albekezdés a) pontjában említett követelmény nem terjed ki az erőforrásoknak a tényleges teherelosztás előtt történő működésbe hozására, amelynek célja a felterhelési korlátainak és a működési követlményeknek való megfelelés. A stratégiai tartaléknak a működésbe hozás során keletkező teljesítménye nem rendelhető mérlegkörökhöz a nagykereskedelmi piacokon, és az nem változtathatja meg azok kiegyenlítetlenségét.

Az (1) bekezdésben megállapított követelményeken kívül a stratégiai tartalékoktól eltérő kapacitásmechanizmusok meg kell, hogy feleljenek az alábbi követelményeknek:

a) azokat úgy kell kialakítani, hogy a rendelkezésre állásért fizetett ár automatikusan a nullához tartson, amikor a kínálati kapacitás szintje várhatóan megfelelő lesz a keresleti kapacitás szintjéhez viszonyítva;

b) a részt vevő erőforrásokat csak rendelkezésre állásukért díjazzák és biztosítják, hogy a díjazás ne befolyásolja a kapacitásszolgáltató arra vonatkozó döntését, hogy termeljen-e vagy sem;

c) biztosítják, hogy a kapacitáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat a jogosult kapacitásszolgáltatók egymásra átruházhassák.

A kapacitásmechanizmusok a következő követelményeket kell, hogy magukban foglalják a CO2-kibocsátás határértékei tekintetében:

a) legkésőbb 2019. július 4-től azok az 550 g fosszilis tüzelőanyagból származó CO2/kWh-t meghaladó kibocsátású termelőkapacitások, amelyek az említett időpontban vagy azt követően kezdték meg a kereskedelmi célú termelést, nem köthetők le, és nem kaphatnak kifizetéseket vagy jövőbeli kifizetésekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat kapacitásmechanizmus keretében;

b) legkésőbb 2025. július 1-től azok az 550 g fosszilis tüzelőanyagból származó CO2/kWh-t meghaladó kibocsátású és beüzemelt kWh-onként évente átlagosan 350 kg fosszilis tüzelőanyagból származó CO2-t meghaladó kibocsátású termelőkapacitások, amelyek 2019. július 4. előtt kezdték meg a kereskedelmi célú termelést, nem köthetők le, és nem kaphatnak kifizetéseket vagy jövőbeli kifizetésekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat kapacitáslekötési mechanizmus keretében.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett, 550 g fosszilis tüzelőanyagból származó CO2/kWh vagy beüzemelt kWh-onként évente átlagosan 350 kg fosszilis tüzelőanyagból származó CO2 kibocsátási határértéket a termelőegység tervezési hatékonysága alapján kell kiszámítani, amely a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott szabványok szerinti, névleges teljesítményen számított nettó hatékonyság.

Az ACER 2020. január 5-ig véleményt tesz közzé, amely technikai útmutatást nyújt az első albekezdésben említett értékek kiszámítására.

23. cikk

Az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelése

Az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelését a villamosenergia-piaci ENTSO évente elvégzi. A termelőknek és egyéb piaci szereplőknek az átvitelirendszer-üzemeltetők rendelkezésére kell bocsátaniuk a termelői erőforrások várható felhasználására vonatkozó adatokat, figyelemmel az elsődleges erőforrások elérhetőségére és az előre jelzett kereslet és kínálat megfelelő forgatókönyveire.

Az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelését olyan átlátható módszertan alapján kell elvégezni, amely lehetővé teszi, hogy az értékelés:

a) minden egyes ajánlattételi övezet szintjén, legalább az összes tagállamra kiterjedően kerüljön elvégzésre;

b) az előre jelzett kereslet és kínálat megfelelő központi referencia-forgatókönyvein alapuljon, tartalmazzon gazdasági elemzést a termelőeszközök termelésből való kivonásának, szünetelésének és új termelőeszközök rendszerbe állításának valószínűségével, valamint az energiahatékonysági és a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására vonatkozó célok teljesítését szolgáló intézkedésekkel összefüggésben, és kiterjedjen a szélsőséges időjárási eseményekre, a hidrológiai feltételekre, a nagykereskedelmi árakra és a szén-dioxid-árra való érzékenység vizsgálatára is;

c) külön forgatókönyveket tartalmazzon, amelyek tükrözik az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos aggályok különböző előfordulási valószínűségeit, amelyek kezelésére a különböző típusú kapacitásmechanizmusok irányulnak;

d) megfelelő módon figyelembe vegye minden erőforrás hozzájárulását, beleértve a termelőkapacitásokkal, az energiatárolással, az ágazati integrációval, a keresletoldali válasszal, valamint az importtal és az exporttal kapcsolatos meglévő és jövőbeli lehetőségeket és azoknak a rugalmas rendszerüzemeltetést segítő hatását is;

e) előre jelezze a 20. cikk (3) bekezdése szerinti intézkedések várható hatásait;

f) kiterjedjen olyan esetek vizsgálatára is, amelyekben nincsenek meglévő és tervezett kapacitáslekötési mechanizmusok, és adott esetben olyanokéra is, amelyekben vannak ilyen mechanizmusok;

g) piaci modellen alapuljon, és - adott esetben - az áramlásalapú kapacitásszámítás elvét alkalmazza;

h) valószínűségi számításokat alkalmazzon;

i) egységes modellezési eszközt alkalmazzon;

j) legalább a következő, a 25. cikkben említett mutatókat tartalmazza: - "várhatóan nem szolgáltatott villamos energia", és - "várt terhelésvesztés";

k) meghatározza az erőforrások megfelelőségével kapcsolatos esetleges aggályok forrását és különösen azt, hogy ezek az aggályok a hálózat elégtelenségének, az erőforrások elégtelenségének vagy mindkettőnek tudhatók-e be;

l) tiszteletben tartja a tényleges hálózatfejlesztést;

m) biztosítja, hogy megfelelő figyelmet kapjanak a termelés, a keresletoldali rugalmasság és az energiatárolás nemzeti sajátosságai, az elsődleges erőforrások rendelkezésre állása és az összeköttetés szintje.

A villamosenergia-piaci ENTSO 2020. január 5-ig köteles benyújtani az ACER részére a következő mennyiségek számítási módszertanának tervezetét:

a) a terheléskiesés értéke;

b) az "új belépés költsége" a termelés vagy a keresletoldali válasz esetében; valamint

c) a 25. cikkben említett megbízhatósági standard.

A módszertannak átlátható, objektív és ellenőrizhető kritériumokon kell alapulnia.

24. cikk

Az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése

Az erőforrások megfelelősége nemzeti szintű értékelésének tartalmaznia kell a 23. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett központi referencia-forgatókönyveket.

Az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése ezenkívül további érzékeny pontokat is figyelembe vehet a 23. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említetteken kívül. Az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelése ilyen esetben:

a) feltételezéseket állíthat fel, figyelembe véve a nemzeti villamosenergia-kereslet és -kínálat sajátosságait;

b) a villamosenergia-piaci ENTSO által az erőforrások megfelelőségének európai szintű értékelésére használtakat kiegészítő eszközöket és azzal konzisztens legfrissebb adatokat használhat.

Ezen túlmenően az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékelései során annak értékelésekor, hogy hogyan járultak hozzá a más tagállamokban lévő kapacitásszolgáltatók az értékelés által lefedett ajánlattételi övezetek ellátásbiztonságához, a 26. cikk (11) bekezdésének a) pontja szerinti módszertant kell alkalmazni.

A jelentés beérkezését követő két hónapon belül az ACER véleményt nyilvánít arról, hogy indokoltak-e az erőforrások megfelelőségének nemzeti és az európai szintű értékelése közti eltérések.

Az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékeléséért felelős szervnek megfelelően figyelembe kell vennie az ACER véleményét, és szükség esetén módosítania kell értékelését. Amennyiben úgy határoz, hogy nem veszi teljes mértékben figyelembe az ACER véleményét, az erőforrások megfelelőségének nemzeti szintű értékeléséért felelős szerv részletes indokolással ellátott jelentést tesz közzé.

25. cikk

Megbízhatósági követelmények

26. cikk

Határokon átívelő részvétel a kapacitásmechanizmusokban

A tagállamok megkövetelhetik, hogy a kapacitás olyan tagállamban helyezkedjen el, amely közvetlen hálózati összeköttetéssel rendelkezik a mechanizmust alkalmazó tagállammal.

Amennyiben a kapacitásszolgáltatók több mint egy kapacitásmechanizmusban vesznek részt ugyanabban a szállítási időszakban, részvételük korlátjaként tekintetbe veszik a mechanizmus alkalmazási helye szerinti rendszer és a külföldi kapacitás helye szerinti rendszer közötti rendszerösszeköttetés várható rendelkezésre állását és a rendszertúlterheltség együttes fennállásának valószínűségét, a (11) bekezdés a) pontjában említett módszertannak megfelelően.

Amennyiben egy adott kapacitásszolgáltató ugyanarra a szállítási időszakra nézve több kapacitásmechanizmusban is részt vesz, minden olyan esetben köteles rendelkezésre nem állási díjat fizetni, amelyben nem tudja teljesíteni ezeket a többszöri vállalásokat.

Az átvitelirendszer-üzemeltetők évente meghatározzák a külföldi kapacitás részvételére rendelkezésre álló import kapacitás maximumát a regionális koordinációs központ ajánlása alapján.

A külföldi kapacitás helye szerinti átvitelirendszer-üzemeltető:

a) meghatározza, hogy az érdeklődő kapacitásszolgáltatók képesek-e biztosítani az azon kapacitásmechanizmus által igényelt műszaki jellemzőket, amelyben a kapacitásszolgáltató részt kíván venni, és a kapacitásszolgáltatót jogosult kapacitásszolgáltatóként be kell jegyeznie az e célból létrehozott nyilvántartásba;

b) elvégzi a rendelkezésre állási ellenőrzéseket;

c) tájékoztatja a kapacitásmechanizmust alkalmazó tagállam átvitelirendszer-üzemeltetőjét az ezen albekezdés a) és a b) pontja, valamint a második albekezdés értelmében általa szerzett információkról.

Az érintett kapacitásszolgáltató haladéktalanul értesíti az átvitelirendszer-üzemeltetőt kap a külföldi kapacitásmechanizmusban való részvételéről.

A villamosenergia-piaci ENTSO 2020. július 5-ig köteles benyújtani az ACER részére:

a) az import kapacitásnak a határokon átívelő részvételhez tartozó, a (7) bekezdésben említett maximuma meghatározására szolgáló módszertant;

b) a (9) bekezdés szerinti bevételfelosztás módszertanát;

c) a (10) bekezdés b) pontjában említett rendelkezésre állási ellenőrzések elvégzésének közös szabályait;

d) azokat a közös szabályokat, amelyek meghatározzák, mely esetekben kell fizetni rendelkezésre nem állási díjat;

e) a (10) bekezdés a) pontjában említett nyilvántartás vezetésének rendjét;

f) a (10) bekezdés a) pontja értelmében kapacitásmechanizmusban való részvételre jogosult kapacitásszolgáltatók azonosításának közös szabályait.

A javaslatról a 27. cikkben meghatározott eljárás szerint előzetes konzultációt kell folytatni, és azt az ACER-nek jóvá kell hagynia.

27. cikk

Jóváhagyási eljárás

V. FEJEZET

AZ ÁTVITELI RENDSZER ÜZEMELTETÉSE

28. cikk

A villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata

29. cikk

A villamosenergia-piaci ENTSO

30. cikk

A villamosenergia-piaci ENTSO feladatai

A villamosenergia-piaci ENTSO köteles:

a) a 28. cikkben megállapított célkitűzések elérése céljából üzemi és kereskedelmi szabályzatokat kidolgozni az 59. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott területeken;

b) kétévente elfogadni és közzétenni egy nem kötelező érvényű, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet (a továbbiakban: az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv);

c) kidolgozni és elfogadni az erőforrások megfelelőségének a 23. cikk szerinti európai szintű értékeléséhez kapcsolódó javaslatokat és a 26. cikk (11) bekezdése szerinti, a kapacitásmechanizmusokban való határokon átívelő részvétel technikai aspektusaira vonatkozó javaslatokat;

d) ajánlásokat elfogadni az uniós átvitelirendszer-üzemeltetők és harmadik országok átvitelirendszer-üzemeltetői közötti műszaki együttműködés koordinációjáról;

e) elfogadni a regionális koordinációs központok közötti együttműködés és koordináció keretét;

f) a rendszerüzemeltetési régiók meghatározására vonatkozó javaslatot elfogadni a 36. cikknek megfelelően;

g) együttműködni az elosztórendszer-üzemeltetőkkel és az EU DSO-val;

h) előmozdítani az átviteli hálózatok digitalizálását, ideértve az intelligens hálózatok kiépítését, a hatékony, valós idejű adatgyűjtést és az okosmérési rendszerek bevezetését is;

i) elfogadni a hálózat normál és rendkívüli körülmények közötti üzemeltetésének összehangolását biztosító közös hálózatüzemeltetési eszközöket - beleértve a zavarokra vonatkozóan készített közös osztályozási skálát is - és a kutatási terveket, valamint e tervek hatékony kutatási program révén történő végrehajtásának részleteit. Ezek az eszközök meghatározzák többek között a következőket: i. az üzemeltetés összehangolásának javításához használható információk - beleértve az egynapos előrejelzéseket, a napon belüli és valós idejű információkat -, valamint a szóban forgó információk begyűjtésének és megosztásának optimális gyakorisága; ii. a valós idejű információcseréhez használható technológiai platform, és adott esetben az i. alpontban említett egyéb információk begyűjtésére, feldolgozására és továbbítására szolgáló technológiai platformok, valamint az átvitelirendszer-üzemeltetők között az üzemeltetés összehangolásának javítására alkalmas eljárások végrehajtásához használható technológiai platformok azzal a céllal, hogy ez az összehangolás az egész Unióra kiterjedjen; iii. az a mód, ahogyan az átvitelirendszer-üzemeltetők más átvitelirendszer-üzemeltetők vagy az üzemeltetés összehangolásának megvalósításában való támogatásukkal megfelelően megbízott bármely testület és az ACER rendelkezésére bocsátja az üzemeltetéssel kapcsolatos információkat; valamint iv. az átvitelirendszer-üzemeltetők által kijelölt kapcsolattartó pont, amelynek feladata, hogy megválaszolja a többi átvitelirendszer-üzemeltető vagy a iii. pont szerinti megfelelően megbízott bármely testület és az ACER által az említett információkkal kapcsolatban feltett kérdéseket;

j) elfogadni egy éves munkaprogramot;

k) hozzájárulni az (EU) 2019/944 irányelv 24. cikke szerinti interoperabilitási követelmények, valamint adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó megkülönböztetésmentes és átlátható eljárások meghatározásához;

l) elfogadni egy éves jelentést;

m) az (EU) 2019/941 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elkészíteni és elfogadni a szezonális megfelelőség-értékeléseket;

n) előmozdítani a kiberbiztonságot és az adatvédelmet, együttműködve az illetékes hatóságokkal és a szabályozott szervezetekkel;

o) a feladatai teljesítése során figyelembe venni a keresletoldali válasz alakulását.

31. cikk

Konzultáció

32. cikk

Az ACER figyelemmel kísérési tevékenysége

Az ACER-nek figyelemmel kell kísérnie az 59. cikk szerint kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatok villamosenergia-piaci ENTSO általi végrehajtását. Amennyiben a villamosenergia-piaci ENTSO elmulasztotta ezen üzemi és kereskedelmi szabályzatok végrehajtását, az ACER felkéri a villamosenergia-piaci ENTSO-t, hogy nyújtson be megfelelő indokolással ellátott magyarázatot a tekintetben, hogy miért mulasztotta ezt el. Az ACER tájékoztatja a Bizottságot erről a magyarázatról, és véleményt nyilvánít róla.

Az ACER-nek figyelemmel kell kísérnie és elemeznie kell az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és a Bizottság által az 58. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott iránymutatások végrehajtását, valamint az alkalmazandó szabályoknak a piaci integráció elősegítését célzó összehangolására, továbbá a megkülönböztetésmentességre, a tényleges versenyre és a piac hatékony működésére gyakorolt hatásukat, és arról be kell számolnia a Bizottságnak.

Ha úgy véli, hogy a villamosenergia-piaci ENTSO által benyújtott éves munkaprogram tervezete vagy az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezete nem segíti elő a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt, a piac hatékony működését, illetve a harmadik felek részére is hozzáférést biztosító, határokon átnyúló rendszer-összeköttetés kellő szintjét, akkor az ACER a benyújtástól számított két hónapon belül a Bizottság és a villamosenergia-piaci ENTSO részére kellő indokolással ellátott véleményt bocsát ki, valamint ajánlásokat tesz.

33. cikk

Költségek

A villamosenergia-piaci ENTSO-nál az e rendelet 28-32. és 58-61. cikkében, valamint a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 11. cikkében említett tevékenységek elvégzésével összefüggésben felmerülő költségeket az átvitelirendszer-üzemeltetőknek kell viselniük, és ezeket a költségeket a tarifák kiszámítása során figyelembe kell venni. Ezeket a költségeket a szabályozó hatóságok csak abban az esetben hagyják jóvá, ha azok észszerűek és megfelelőek.

34. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltetők regionális együttműködése

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 68. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, amelyek meghatározzák az egyes regionális együttműködési struktúrák által lefedett földrajzi területeket. A Bizottság ebből a célból konzultál a szabályozó hatóságokkal, az ACER-rel és a villamosenergia-piaci ENTSO-val.

Az e bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem érintik a 36. cikket.

35. cikk

A regionális koordinációs központok létrehozása és célja

A rendszerüzemeltetési régió szabályozó hatóságai felülvizsgálják és jóváhagyják a javaslatot.

A javaslat legalább a következőket tartalmazza:

a) a regionális koordinációs központok tervezett székhelyét adó tagállam, valamint a részt vevő átvitelirendszer-üzemeltetők;

b) az összekapcsolt átviteli rendszer hatékony, biztonságos és megbízható üzemeltetéséhez szükséges szervezeti, pénzügyi és üzemeltetési rendelkezések;

c) a regionális koordinációs központok működésének megkezdésével kapcsolatos végrehajtási terv;

d) a regionális koordinációs központok alapszabályai és eljárási szabályzatai;

e) az együttműködési eljárások leírása a 38. cikknek megfelelően;

f) a regionális koordinációs központok felelősségére vonatkozó szabályok leírása a 47. cikknek megfelelően;

g) ahol a 36. cikk (2) bekezdésével összhangban, rotációs alapon két regionális koordinációs központot tartanak fenn, a feladataik végrehajtására vonatkozó egyértelmű felelősségi körök és eljárások meghatározására vonatkozó szabályok leírása.

36. cikk

A regionális koordinációs központok működési területe

37. cikk

A regionális koordinációs központok feladatai

Valamennyi regionális koordinációs központ ellátja legalább a következő regionális vonatkozású feladatok mindegyikét azon rendszerüzemeltetési régió egészében, amelyben létrehozták:

a) koordinált kapacitásszámítás a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatásnak megfelelően kidolgozott módszertanoknak megfelelően;

b) koordinált üzembiztonsági elemzés a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatásnak megfelelően kidolgozott módszertanoknak megfelelően;

c) közös hálózatmodellek létrehozása a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatásnak megfelelően kidolgozott módszertanoknak és eljárásoknak megfelelően;

d) az átvitelirendszer-üzemeltetők védelmi és beavatkozó tervei közötti összhang értékelésének támogatása a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott vészhelyzeti és helyreállítási üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglalt eljárásnak megfelelően;

e) heti és legalább másnapi regionális rendszermegfelelőségi előrejelzések készítése és a kockázatcsökkentő tevékenységek előkészítése az (EU) 2019/941 rendelet 8. cikkében meghatározott módszertannak és a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatásban foglalt eljárásoknak megfelelően;

f) regionális kikapcsolás-tervezési koordináció végzése a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatásban foglalt eljárásoknak és módszertanoknak megfelelően;

g) a regionális koordinációs központokban dolgozó személyzet képzése és tanúsítása;

h) a regionális helyreállítás koordinációjának és optimalizálásának támogatása az átvitelirendszer-üzemeltetők kérése szerint;

i) utólagos üzemi - és üzemzavari események elemzése és jelentéstétel;

j) a tartalékkapacitás regionális méretezése;

k) a kiegyenlítő szabályozási kapacitás regionális beszerzésének megkönnyítése;

l) kérésükre az átvitelirendszer-üzemeltetők támogatása az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti elszámolások optimalizálása során;

m) a villamos energiával kapcsolatos regionális válságforgatókönyvek azonosításához kapcsolódó feladatok ellátása annyiban, amennyiben azokat az (EU) 2019/941 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése alapján átruházták a regionális koordinációs központokra;

n) a szezonális megfelelőség-értékelésekhez kapcsolódó feladatok elvégzése annyiban, amennyiben azokat az (EU) 2019/941 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján átruházták a regionális koordinációs központokra;

o) a külföldi kapacitás kapacitásmechanizmusokban való részvételére rendelkezésre álló maximális import kapacitás értékének kiszámítása a 26. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlás kiadása céljából;

p) az átvitelirendszer-üzemeltetők új átviteli kapacitás iránti, a meglévő átviteli kapacitás vagy alternatívái továbbfejlesztésére vonatkozó igények azonosításában való támogatásához kapcsolódó feladatok ellátása a meglévő átviteli kapacitás vagy alternatívái továbbfejlesztéséhez, amelyeket a 347/2013/EU rendelet alapján létrehozott regionális csoportokhoz kell benyújtani, és amelyeket bele kell foglalni az (EU) 2019/944 irányelv 51. cikkében említett tízéves hálózatfejlesztési tervbe.

Az első albekezdésben említett feladatokat az I. melléklet határozza meg részletesebben.

38. cikk

A regionális koordinációs központokon belüli és az azok közötti együttműködés

A regionális koordinációs központokon belüli és azok közötti napi szintű koordinációt a régió átvitelirendszer-üzemeltetői közötti együttműködési eljárások - többek között a regionális koordinációs központok közötti koordinációra vonatkozó megállapodások - révén kell irányítani. Az együttműködési eljárásnak a következőkön kell alapulnia:

a) a 37. cikkben említett feladatok tekintetében releváns üzemelőkészítési és üzemviteli szempontok kezelésére kidolgozott munkamegállapodások;

b) az elemzések megosztására és a regionális koordinációs központok javaslatairól a rendszerüzemeltetési régió átvitelirendszer-üzemeltetőivel és az érintett érdekelt felekkel, valamint az egyéb regionális koordinációs központokkal folytatott hatékony és inkluzív konzultációra vonatkozó eljárás az üzemviteli kötelezettségek és feladatok teljesítése során, a 40. cikknek megfelelően;

c) a 42. cikknek megfelelően a koordinált intézkedések és ajánlások elfogadására vonatkozó eljárás.

39. cikk

Munkamegállapodások

40. cikk

Konzultációs eljárás

41. cikk

Átláthatóság

42. cikk

A koordinált intézkedések és ajánlások elfogadása és felülvizsgálata

Amennyiben valamely átvitelirendszer-üzemeltető úgy dönt, hogy az ebben a bekezdésben foglalt okokból nem hajtja végre a koordinált intézkedéseket, indokolatlan késedelem nélkül, átlátható módon részletes jelentést kell tennie az indokokról a rendszerüzemeltetési régió regionális koordinációs központja és átvitelirendszer-üzemeltetői részére. Ilyen esetekben a regionális koordinációs központnak meg kell vizsgálnia, hogy a döntés milyen hatást gyakorol a rendszerüzemeltetési régió többi átvitelirendszer-üzemeltetőjére, és az (1) bekezdésben meghatározott eljárásra figyelemmel javaslatot tehet más koordinált intézkedésekre.

Amennyiben az átvitelirendszer-üzemeltető úgy dönt, hogy eltér az (1) bekezdésben említett valamely ajánlástól, döntésének indokolását haladéktalanul benyújtja a regionális koordinációs központokhoz és a rendszerüzemeltetési régió többi átvitelirendszer-üzemeltetőjéhez.

43. cikk

A regionális koordinációs központok igazgatótanácsa

Az igazgatótanács a következőkért felelős:

a) a regionális koordinációs központok alapszabályának és eljárási szabályzatának megszövegezése és elfogadása;

b) a szervezeti felépítés meghatározása és kialakítása;

c) az éves költségvetés elkészítése és elfogadása;

d) az együttműködési eljárások kidolgozása és elfogadása a 38. cikknek megfelelően.

44. cikk

Szervezeti felépítés

A regionális koordinációs központok szervezeti felépítése előírja:

a) a személyzet hatáskörét, kötelezettségeit és felelősségi körét;

b) a szervezet különböző részei és folyamatai között lévő kapcsolatokat és a beszámolás rendjét.

45. cikk

Eszközök és személyzet

A regionális koordinációs központoknak rendelkezniük kell minden olyan emberi, műszaki, tárgyi és pénzügyi erőforrással, amely az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez, valamint feladataik független és pártatlan módon történő ellátásához szükséges.

46. cikk

Nyomonkövetés és jelentéstétel

A regionális koordinációs központok kidolgoznak egy folyamatos nyomonkövetési eljárást, amely kiterjed legalább a következőkre:

a) működési teljesítményük;

b) a meghozott koordinált intézkedések és ajánlások, a koordinált intézkedések és az ajánlások átvitelirendszer-üzemeltetők általi végrehajtásának mértéke, valamint az elért eredmények;

c) a felelősségi körükbe tartozó feladatok végrehajtásának eredményessége és hatékonysága, és adott esetben a feladatok rotációja.

47. cikk

Felelősség

A rendszerüzemeltetési régió átvitelirendszer-üzemeltetőinek bele kell foglalniuk a regionális koordinációs központok létrehozására irányuló, 35. cikk szerinti javaslatba a regionális koordinációs központok feladatainak végrehajtásával kapcsolatos felelősség fedezéséről is rendelkező szükséges lépéseket. A felelősség fedezése érdekében alkalmazott módszernek figyelembe kell vennie a regionális koordinációs központok jogállását és a rendelkezésre álló kereskedelmi biztosítási fedezet szintjét.

48. cikk

Tízéves hálózatfejlesztési terv

Az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervben különösen:

a) alapul kell venni a nemzeti beruházási terveket, figyelembe véve az e rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében említett regionális beruházási terveket, valamint adott esetben a hálózati tervezés uniós vonatkozásait a 347/2013/EU rendeletben foglaltak szerint; vele kapcsolatban költség-haszon elemzést kell készíteni az említett rendelet 11. cikkében foglaltak értelmében megállapított módszertan szerint;

b) a határkeresztező összeköttetéseket illetően alapul kell venni továbbá a különféle rendszerhasználók észszerű igényeit, és a tervbe bele kell foglalni az (EU) 2019/944 irányelv 44. és 51. cikkében említett hosszú távú beruházói kötelezettségvállalásokat is; valamint

c) azonosítani kell a beruházási hiányterületeket, különösen a határkeresztező kapacitások tekintetében.

Az első albekezdés c) pontja vonatkozásban az Unió egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervhez mellékelni lehet a határkeresztező kapacitásbővítés azon akadályainak áttekintését, amelyek az eltérő jóváhagyási eljárásokból vagy gyakorlatokból adódnak.

49. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus

Az első olyan időszakot, amely tekintetében ellentételezés fizetendő, a 61. cikkben említett iránymutatásokban kell meghatározni.

50. cikk

Információszolgáltatás

51. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltetők tanúsítása

Az első albekezdésben említett vélemény kidolgozásakor a Bizottság felkérheti az ACER-t a szabályozó hatóság határozatának véleményezésére. Ilyen esetben az első albekezdésben említett két hónapos időszakot további két hónappal meg kell hosszabbítani.

Ha a Bizottság az első és a második albekezdésben említett időszakon belül nem nyilvánít véleményt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emel kifogást a szabályozó hatóság határozatával szemben.

VI. FEJEZET

AZ ELOSZTÓRENDSZER ÜZEMELTETÉSE

52. cikk

Az elosztórendszer-üzemeltetők európai szervezete

A bejegyzett tagok az EU DSO-ban részt vehetnek közvetlenül, vagy képviselheti őket a tagállam által kijelölt nemzeti szövetség vagy egy uniós szintű szövetség.

53. cikk

Az EU DSO létrehozása

Az EU DSO eljárási szabályzatának tervezete biztosítja az összes részt vevő elosztórendszer-üzemeltető kiegyensúlyozott képviseletét.

54. cikk

Az EU DSO-ra vonatkozó fő szabályok és eljárások

Az EU DSO 53. cikkel összhangban elfogadott alapszabályának tiszteletben kell tartania az alábbi elveket:

a) az EU DSO munkájában csak a bejegyzett tagok vehetnek részt, ugyanakkor e tagok meghatalmazás útján is képviseltethetik magukat;

b) az EU DSO tevékenységeivel kapcsolatos stratégiai döntéseket, továbbá az igazgatótanácsnak szánt szakpolitikai iránymutatásokat a közgyűlés fogadja el;

c) a közgyűlés határozatait az alábbi szabályok szerint fogadja el: i. az egyes tagok a felhasználóik számával arányos számú szavazati joggal rendelkeznek; ii. leadták a tagok által birtokolt szavazatok legalább 65 %-át; valamint iii. a határozatot a tagok 55 %-os többségével fogadták el;

d) a közgyűlés határozatait az alábbi szabályok szerint utasítja el: i. az egyes tagok a felhasználóik számával arányos számú szavazati joggal rendelkeznek; ii. leadták a tagok által birtokolt szavazatok legalább 35 %-át; valamint iii. a határozatot a tagok legalább 25 %-a elutasítja;

e) az igazgatótanácsot a közgyűlés választja, legfeljebb négy évre;

f) az igazgatótanács a tagjai közül kinevezi az elnököt és a három alelnököt;

g) az átvitelirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők 56. és 57. cikk szerinti együttműködését az igazgatótanács irányítja;

h) az igazgatótanács a határozatait abszolút többséggel fogadja el;

i) a főtitkárt az igazgatótanács javaslata alapján a közgyűlés nevezi ki a tagjai közül négy évre, és a megbízatás egy alkalommal megújítható;

j) a szakértői csoportokat az igazgatótanács javaslata alapján a közgyűlés nevezi ki és az egyes csoportok legfeljebb 30 tagból állhatnak azzal, hogy a tagok legfeljebb egyharmada az EU DSO tagjain kívüli tag lehet; ezen felül létre kell hozni egy "országokat képviselő" szakértői csoportot, amelynek az elosztórendszer-üzemeltetők tagállamonként egy-egy képviselőjéből kell állnia.

Az EU DSO által elfogadott eljárásoknak tiszteletben kell tartaniuk az EU DSO tagjaival szembeni tisztességes és arányos bánásmód elvét, és tükrözniük kell az EU DSO tagságának sokféle földrajzi és gazdasági struktúráját. Az eljárások különösen biztosítják, hogy:

a) az igazgatótanács az igazgatótanács elnökéből és a tagok 27 képviselőjéből álljon, amely utóbbiak közül: i. kilenc olyan tagokat képvisel, amelyeknek több mint 1 millió hálózathasználója van; ii. kilenc olyan tagokat képvisel, amelyeknek több mint 100 000 és kevesebb mint 1 millió hálózathasználója van; valamint iii. kilenc olyan tagokat képvisel, amelyeknek kevesebb mint 100 000 hálózathasználója van;

b) a már meglévő DSO-szövetségek képviselői megfigyelőként részt vehessenek az igazgatótanács ülésein;

c) az ugyanazon tagállamban található vagy ugyanazon iparági vállalatcsoporthoz tartozó EU DSO tagoknak legfeljebb három képviselője lehessen az igazgatótanácsban;

d) az igazgatótanács alelnökeit az a) pontban leírt egyes csoportokba tartozó tagok képviselői közül nevezzék ki;

e) a szakértői csoportok tagjai között ne lehessenek többségben az EU DSO ugyanazon tagállamban található vagy ugyanazon iparági vállalatcsoporthoz tartozó tagjainak képviselői;

f) az igazgatótanács létrehozzon egy olyan stratégiai tanácsadó csoportot, amely véleményével segíti az igazgatótanács és a szakértői csoportok munkáját, és amely egyfelől az EU DSO szövetségeinek képviselőiből, másfelől pedig az igazgatótanácsban képviselettel nem rendelkező tagállamok képviselőiből áll.

55. cikk

Az EU DSO feladatai

Az EU DSO feladatai a következők:

a) az elosztóhálózatok üzemeltetésének és tervezésének elősegítése, az átviteli hálózatok üzemeltetésével és tervezésével összehangolt módon;

b) a megújuló energiaforrások, az elosztott energiatermelés és az elosztóhálózat részét képező egyéb erőforrások - mint például az energiatárolás - integrációjának előmozdítása;

c) a keresletoldali rugalmasság és válasz, valamint az elosztóhálózatra csatlakozó felhasználók piacra jutásának elősegítése;

d) hozzájárulás az elosztórendszerek digitalizálásához, ideértve az intelligens hálózatok kiépítését és az okosmérési rendszerek bevezetését is;

e) az adatkezelés, a kiberbiztonság és az adatvédelem fejlesztésének előmozdítása, együttműködve az illetékes hatóságokkal és a szabályozott szervezetekkel;

f) részvétel az elosztóhálózatok üzemeltetése és tervezése, valamint az átviteli és az elosztóhálózatok koordinált üzemeltetése szempontjából releváns, az 59. cikk szerinti üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásában.

Az EU DSO emellett:

a) együttműködik a villamosenergia-piaci ENTSO-val az e rendelet értelmében elfogadott, az elosztóhálózatok üzemeltetése és tervezése, valamint az átviteli és az elosztóhálózatok koordinált üzemeltetése szempontjából releváns üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtásának nyomon követése során;

b) együttműködik a villamosenergia-piaci ENTSO-val, és meghatározza az átviteli és az elosztórendszerek koordinált üzemeltetésével és tervezésével, ezen belül az üzemeltetők közötti adatcserével és az elosztott energiaforrások összehangolásával kapcsolatos bevált módszereket;

c) azonosítja az (1) bekezdésben meghatározott területekkel, valamint az elosztóhálózaton belüli energiahatékonyság javításával kapcsolatos bevált módszereket;

d) éves munkaprogramot és éves jelentést fogad el;

e) működése során betartja a versenyjogot és biztosítja a semlegességet.

56. cikk

Konzultációk az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása során

57. cikk

Az elosztórendszer-üzemeltetők és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti együttműködés

VII. FEJEZET

ÜZEMI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYZATOK, VALAMINT IRÁNYMUTATÁSOK

58. cikk

Üzemi és kereskedelmi szabályzatok, valamint iránymutatások elfogadása

Az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak, valamint az iránymutatásoknak teljesíteniük kell a következő követelményeket:

a) biztosítaniuk kell az e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához szükséges minimális szintű harmonizációt;

b) adott esetben figyelembe kell venniük a regionális sajátosságokat;

c) nem léphetik túl az a) pont céljainak eléréséhez szükséges mértéket; valamint

d) nem érinthetik a tagállamok azon jogát, hogy az övezetközi kereskedelmet nem befolyásoló nemzeti üzemi és kereskedelmi szabályzatokat hozzanak létre.

59. cikk

Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásával biztosítsa e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit, mégpedig a következő területeken:

a) hálózatbiztonsági és megbízhatósági szabályok, beleértve a hálózati üzembiztonságot szolgáló biztonsági technikai átviteli tartalékkapacitásra vonatkozó szabályokat, valamint e rendelet 34-47. és 57. cikkét, és az (EU) 2019/944 irányelv 40. cikkét végrehajtó interoperabilitási szabályokat, beleértve a következőkre vonatkozó szabályokat: rendszerállapotok; beavatkozó intézkedések és üzembiztonsági határértékek; feszültség- és meddőteljesítmény-szabályozás; zárlatiáram-kezelés; teljesítményáramlás-kezelés; kiesések elemzése és kezelése; védőberendezések és védőrendszerek; adatcsere; megfelelés; képzés; az üzemelőkészítés és üzembiztonság elemzése; a regionális üzembiztonsági koordináció; kikapcsolás-összehangolás; a releváns eszközök rendelkezésre állására vonatkozó tervezés; megfelelőségi elemzés; kisegítő szolgáltatások; menetrend-kezelés; az üzemelőkészítés alapját képező adatkörnyezet;

b) az (EU) 2019/944 irányelv 6. cikkét és e rendelet 7-10., 13-17. és 35-37. cikkét végrehajtó, kapacitásfelosztásra és szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályok, beleértve a következőke vonatkozó szabályokat: másnapi, napon belüli, illetve hosszú időtávra vonatkozó kapacitásszámítási módszerek és eljárások; hálózati modellek; az ajánlattételi övezetek konfigurációja; teher-újraelosztás és ellenkereskedelem; kereskedelmi algoritmusok; egységes másnapi és egységes napon belüli piac-összekapcsolás; a felosztott övezetközi kapacitás megbízhatósága; a szűk keresztmetszetek kezeléséből származó bevételek elosztása; az övezetközi átvitellel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó fedezetképzés; kijelölési eljárások; valamint a kapacitásfelosztás és a szűkkeresztmetszet-kezelés költségeinek megtérítése;

c) a hálózat-hozzáférési szolgáltatások műszaki és operatív biztosításával és a villamosenergia-rendszer kiegyenlítő szabályozásával kapcsolatos kereskedelemre vonatkozó, az 5., a 6. és a 17. cikket végrehajtó szabályok, ideértve a következőkre vonatkozó szabályokat: a hálózattal kapcsolatos tartalékenergia teljesítménye, ideértve a feladatokat és felelősségi köröket; a kiegyenlítő szabályozási energia cseréjének platformjai; kapuzárási időpontok; a szabványos és az egyedi kiegyenlítő szabályozási termékekre vonatkozó követelmények; a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások beszerzése; a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások cseréjére, illetve a tartalékok megosztására szolgáló övezetközi kapacitások felosztása; a kiegyenlítő szabályozási energia elszámolása; a rendszer-üzemeltetők közötti energiacsere elszámolása; kiegyenlítőenergia-elszámolás és a kiegyenlítő szabályozási kapacitás elszámolása, teljesítmény-frekvencia szabályozás; a frekvenciaminőség meghatározása és a vonatkozó célparaméterek megállapítása; frekvenciatartási tartalékok, frekvencia-visszaállítási tartalékok és helyettesítő tartalékok; a tartalékok cseréje és megosztása; a tartalékok határkeresztező aktiválásának folyamatai; időszabályozási folyamatok; az információk átláthatósága;

d) a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatások megkülönböztetésmentes és átlátható nyújtására vonatkozó, az (EU) 2019/944 irányelv 36., 40. és 54. cikkét végrehajtó szabályok, többek között a következőkre vonatkozó szabályok: az állandósult állapotbeli feszültségszabályozás, az inercia, a gyors reagálású árambetáplálás, a hálózatstabilitási inercia, a rövidzárlati áram, a black start képesség és a szigetüzemben való részvételi képesség;

e) a keresletoldali válaszra - ideértve a szabályozási központba tömörülést, az energiatárolást és a kereslet csökkentését is - vonatkozó, az e rendelet 57. cikkét és az (EU) 2019/944 irányelv 17., 31., 32., 36., 40. és 54. cikkét végrehajtó szabályok.

E végrehajtási jogi aktusokat a 67. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 68. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére a következő területekre kiterjedő üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása céljából:

a) a hálózatra kapcsolódás szabályai, beleértve a következőkre vonatkozó szabályokat: az átviteli rendszerhez csatlakoztatott keresletoldali létesítmények, elosztólétesítmények és elosztóhálózatok csatlakozása; keresletoldali választ közvetítő felhasználói egységek csatlakozása; a termelőegységek hálózati csatlakozására vonatkozó követelmények; a nagyfeszültségű egyenáramú hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó követelmények; az egyenáram-csatlakozású erőműparkokra és a végponti nagyfeszültségű egyenáramú átalakító állomásokra vonatkozó követelmények; a hálózati csatlakozásra vonatkozó üzemeltetési hozzájárulási eljárás;

b) az adatcserére, az elszámolásra és az átláthatóságra vonatkozó szabályok, ideértve különösen a következőkre vonatkozó szabályokat: a releváns időhorizontok átviteli kapacitása, a transzferkapacitások felosztásának és kihasználtságának becslései és tényleges értékei, a létesítmények előre jelzett és tényleges kereslete és azok összesített adatai, ideértve a létesítmények rendelkezésre nem állását, a termelőegységek előrejelzett és tényleges termelése és ezek összesített adatai, ideértve az egységek rendelkezésre nem állását, a hálózatok rendelkezésre állása és kihasználtsága, a szűkkeresztmetszet-kezelési intézkedések és a kiegyenlítő szabályozási piaci adatok. A szabályoknak ki kell terjedniük az információk közzétételének módjára, a közzététel időzítésére, a kezelésükért felelős szervezetekre;

c) a harmadik felekre vonatkozó hozzáférési szabályok;

d) üzemeltetési vészhelyzeti és helyreállítási eljárások, beleértve a következőket: rendszervédelmi tervek, beavatkozó tervek, piaci interakciók, információcsere és kommunikáció, valamint eszközök és létesítmények;

e) ágazatspecifikus szabályok a határkeresztező villamosenergia-áramlások kiberbiztonsági szempontjaira, ideértve a közös minimumkövetelményekre, a tervezésre, a nyomon követésre, a jelentéstételre és a válságkezelésre vonatkozó szabályokat.

Amennyiben az üzemi és kereskedelmi szabályzat tárgya közvetlenül az elosztóhálózat üzemeltetéséhez kapcsolódik, és nem kifejezetten releváns az átvitel szempontjából, a Bizottság felkérheti az EU DSO-t, hogy a villamosenergia-piaci ENTSO-val együttműködve hozzon létre egy szövegező bizottságot és nyújtson be az ACER-nek egy üzemi és kereskedelmi szabályzatra irányuló javaslatot.

60. cikk

Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok módosítása

61. cikk

Iránymutatások

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 68. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítéseként iránymutatások megállapítására vonatkozóan az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmusról. Ezekben az iránymutatásokban a 18. és a 49. cikkben előírt elvekkel összhangban rendelkezni kell:

a) a határkeresztező áramlásért ellentételezés fizetésére kötelezett átvitelirendszer-üzemeltetők megállapítására szolgáló eljárás részleteiről, ideértve az azon nemzeti átviteli rendszerek üzemeltetői közötti megosztás szabályait is, ahonnan a határkeresztező áramlások erednek, illetve ahol az áramlások végződnek, összhangban a 49. cikk (2) bekezdésével;

b) a követendő fizetési eljárás részleteiről, ideértve annak meghatározását is, hogy mely időszakra vonatkozóan kell először ellentételezést fizetni, összhangban a 49. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével;

c) a 49. cikk alapján ellentételezésre jogosító fogadott határkeresztező áramlás mennyiségének kiszámítására és jellegének meghatározására szolgáló módszertanok részleteiről, valamint az egyes tagállamok átviteli hálózataiból eredő vagy ott végződő áramlás nagyságának meghatározására szolgáló módszertan részletes meghatározásáról, összhangban a 49. cikk (5) bekezdésével;

d) a határkeresztező áramlás fogadásához kapcsolódó költség és haszon kiszámítására szolgáló módszertan részletes meghatározásáról, összhangban a 49. cikk (6) bekezdésével;

e) az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezés mechanizmusa vonatkozásában az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokból eredő, illetve ott végződő villamosenergia-áramlások kezelésének módjáról; valamint

f) az egyenáramú rendszerösszekötővel összekapcsolt nemzeti rendszerek részvételére vonatkozó szabályokról, összhangban a 49. cikkel.

Adott esetben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megfogalmazza az e rendelet céljainak eléréséhez szükséges harmonizáció minimális szintjét biztosító iránymutatásokat. Ezen iránymutatások a következő kérdésekre is kiterjedhetnek:

a) a villamos energia kereskedelmére vonatkozó, az (EU) 2019/944 irányelv 6. cikkét, valamint az e rendelet 5-10., 13-17., 35., 36. és 37. cikkét végrehajtó részletes szabályok;

b) a 19. cikket végrehajtó, a rendszerösszekötő kapacitására - ideértve a területi jelzéseket is - vonatkozó beruházásösztönzés részletes szabályai.

Ezeket a végreghajtási jogi aktusokat a 67. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kel elfogadni.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 67. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

62. cikk

A tagállamok joga további részletes intézkedésekről történő rendelkezésre

E rendelet nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy fenntartsanak vagy bevezessenek olyan intézkedéseket, amelyek e rendelet, a 61. cikkben említett iránymutatások vagy az 59. cikkben említett üzemi és kereskedelmi szabályzatok rendelkezéseinél részletesebb rendelkezéseket tartalmaznak, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetők az uniós joggal.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. cikk

Új rendszerösszekötők

Az új egyenáramú rendszerösszekötők kérelemre, korlátozott időtartamra mentesíthetők az e rendelet 19. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint az (EU) 2019/944 irányelv 6. és 43. cikkében, 59. cikkének (7) bekezdésében, valamint 60. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alól, feltéve hogy teljesülnek a következő feltételek:

a) a beruházás fokozza a versenyt a villamosenergia-ellátás terén;

b) a beruházás kockázata akkora, hogy a beruházás nem valósulna meg a mentesség nélkül;

c) a rendszerösszekötő olyan természetes vagy jogi személy tulajdonában áll, aki vagy amely legalább jogi formájában független azoktól a rendszerüzemeltetőktől, amelyek hálózataiban a rendszerösszekötő meg fog épülni;

d) a rendszerösszekötő használóit díj terheli;

e) a 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) 19. cikkében említett részleges piacnyitás óta a rendszerösszekötő tőke- vagy üzemeltetési költségének semmilyen része nem térült meg a rendszerösszekötő által összekapcsolt átviteli vagy elosztóhálózatok használati díjainak egyetlen eleméből sem; valamint

f) a mentesség nem károsítja a versenyt és a villamos energia belső piacának hatékony működését, sem azon szabályozott rendszer hatékony működését, amelyhez a rendszerösszekötő kapcsolódik.

Az ACER a mentességre irányuló kérelemnek az utolsó érintett szabályozó hatóság általi kézhezvételétől számított két hónapon belül véleményt nyújthat be e szabályozó hatóságoknak. A szabályozó hatóságok határozatukat alapozhatják e véleményre.

A mentesség megadásával kapcsolatos döntés meghozatalakor a szabályozó hatóságok eseti alapon meg kell, hogy fontolják, hogy a mentesség időtartamát és a rendszerösszekötőhöz való megkülönböztetésmentes hozzáférést nem szükséges-e feltételekhez kötni. Az ezekre a feltételekre vonatkozó döntések meghozatalakor a szabályozó hatóságok figyelembe kell, hogy vegyék különösen a kiépítendő új kapacitást vagy a meglévő kapacitás módosítását, a projektre vonatkozó időkereteket és a nemzeti sajátosságokat.

A mentesség megadása előtt az érintett tagállamok szabályozó hatóságai döntenek a kapacitással való gazdálkodás és a kapacitásfelosztás szabályairól és mechanizmusairól. A szűk keresztmetszet kezelésére vonatkozó szabályok kötelezővé kell, hogy tegyék a kihasználatlan kapacitás piacra vitelét, továbbá a létesítmény használói jogosultak kell, hogy legyenek a részükre lekötött kapacitással a másodlagos piacon kereskedni. Az (1) bekezdés a), b) és f) pontjában foglalt feltételek értékelése során figyelembe kell venni a kapacitásfelosztási eljárás eredményeit.

Amennyiben az érintett szabályozó hatóságok a kérelem kézhezvételét követő hat hónapon belül megállapodásra jutottak a mentességről szóló határozatról, e határozatról tájékoztatják az ACER-t.

A mentesség megadásáról szóló határozatot - ideértve az e bekezdés harmadik albekezdésében említett feltételek esetleges alkalmazását is - kellően meg kell indokolni, és közzé kell tenni.

A (4) bekezdésben említett határozatot az ACER az alábbi esetekben hozhatja meg:

a) ha nem tudott valamennyi érintett szabályozó hatóság megállapodásra jutni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a mentességre vonatkozó kérelem az említett szabályozó hatóságok közül az utolsóhoz megérkezett; vagy

b) az érintett szabályozó hatóságok közös kérésére.

Az ACER döntésének meghozatala előtt konzultál az érintett szabályozó hatóságokkal és a kérelmezőkkel.

A szabályozó hatóságok tájékoztatásul minden egyes mentességi kérelem egy példányát a beérkezést követően haladéktalanul eljuttatják a Bizottságnak és az ACER-nek. A határozatról a helyzettől függően az érintett szabályozó hatóságok vagy az ACER (a továbbiakban: az értesítő szervek) haladéktalanul értesítik a Bizottságot, és megküldenek minden, a határozat szempontjából lényeges információt. Ez az információ összesítve is megküldhető a Bizottságnak oly módon, hogy a Bizottság kellően megalapozott határozatot hozhasson. Ez az információ kiterjed különösen:

a) azokra a részletes indokokra, amelyek alapján a mentességet megadták vagy megtagadták, ideértve a mentesség szükségességét megalapozó pénzügyi információkat is;

b) a mentesség megadásának a versenyre és a villamos energia belső piacának tényleges működésére kifejtett hatásáról elkészített elemzésre;

c) a mentesség időtartamának indokolására, valamint annak okaira, hogy a mentesség miért a kérdéses rendszerösszekötő teljes kapacitásának adott hányadára vonatkozik; valamint

d) az érintett szabályozó hatóságokkal lefolytatott konzultáció eredményére.

Ha a kért információkat a Bizottság felkérésében kitűzött határidőn belül nem küldik meg, akkor úgy kell tekinteni, hogy az értesítést visszavonták, kivéve, ha a lejárat előtt a határidőt a Bizottság és az értesítő szervek együttes hozzájárulásával meghosszabbították, vagy ha az értesítő szervek kellő indokolással ellátott nyilatkozatban akként tájékoztatták a Bizottságot, hogy álláspontjuk szerint az értesítés teljes volt.

A mentességet megadó határozat módosítására vagy visszavonására felszólító bizottsági határozatnak az értesítő szervek kötelesek a kézhezvételt követő egy hónapon belül eleget tenni, és erről tájékoztatni a Bizottságot.

A Bizottság köteles megőrizni az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát.

A mentességet megadó határozat bizottsági jóváhagyása az elfogadást követően két év elteltével hatályát veszti abban az esetben, ha a rendszerösszekötő megépítése eddig az időpontig nem kezdődött meg, és az elfogadást követően öt év elteltével hatályát veszti, ha a rendszerösszekötő eddig az időpontig nem állt üzembe, kivéve, ha a Bizottság az értesítő szervek indokolt kérése alapján úgy határoz, hogy a késedelem a mentességet kapó személyen kívül álló jelentős akadályok miatt következett be.

A Bizottság a mentesítési kérelemre vonatkozó eljárást kérelemre vagy saját kezdeményezésére újraindíthatja:

a) amennyiben - kellően figyelembe véve a felek jogos elvárásait és az eredeti mentesítő határozat révén elért gazdasági egyensúlyt - megállapítható, hogy a határozat alapjául szolgáló bármely tényben jelentős változás történt;

b) amennyiben az érintett vállalkozások kötelezettségvállalásaikkal ellentétesen cselekszenek; vagy

c) amennyiben a határozat alapját a felek által szolgáltatott hiányos, pontatlan vagy félrevezető információk képezték.

64. cikk

Eltérések

A tagállamok az alábbi esetekben kérhetik a 3. cikk, a 6. cikk, a 7. cikk (1) bekezdésének, a 8. cikk (1) és (4) bekezdésének, a 9., a 10. és a 11. cikk, a 14-17. cikk, a 19-27. cikk, a 35-47. cikk és az 51. cikk releváns rendelkezéseitől való eltérést:

a) abban az esetben, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy jelentős problémák állnak fenn kis, szigetüzemben működő, illetve kis összekapcsolt rendszereik üzemeltetésével kapcsolatban;

b) az EUMSZ 349. cikke értelmében vett legkülső régiók tekintetében, amelyek nyilvánvaló fizikai okokból nem kapcsolhatók össze az unió energiapiacával.

Az első albekezdés a) pontjában említett helyzetben az eltérés határozott időre szól, és ahhoz a feltételhez kötött, hogy a villamos energia belső piacán a verseny és integráció fokozását szolgálja.

Az első albekezdés b) pontjában említett helyzetben az eltérés határozatlan időre szól.

A Bizottság a határozat meghozatalát megelőzően tájékoztatja a tagállamokat az említett kérelmekről, megőrizve az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát.

Az e cikk szerint engedélyezett eltérés célja annak biztosítása, hogy az ne akadályozza a megújuló energia használatára, a fokozott rugalmasságra, az energiatárolásra, az elektromos közlekedésre és a keresletoldali válaszra történő átállást.

Eltérés engedélyezésekor a Bizottság határozatában kitér arra, hogy az eltérést mennyiben kell figyelembe venni az üzemi és kereskedelmi szabályzatok, illetve az iránymutatások alkalmazásakor.

Amennyiben Ciprus átviteli rendszere 2026. január 1-ig nem kapcsolódik rendszerösszekötők révén más tagállamok átviteli rendszeréhez, Ciprus megvizsgálja, hogy szükség van-e az említett rendelkezésektől való eltérésre, és az eltérés meghosszabbítása iránt kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz. A Bizottság megvizsgálja, hogy az adott rendelkezések alkalmazása jelentős problémákat okozhat-e Ciprus villamosenergia-rendszerének működésében, illetve hogy azok alkalmazása várhatóan előnyökkel jár-e a piac működésére nézve. A Bizottság ezen értékelés alapján indokolással ellátott határozatot hoz az eltérés teljes vagy részleges meghosszabbításáról. A határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

65. cikk

Információ szolgáltatása és titoktartás

A szükséges információk összetettségének és sürgősségének figyelembevételével a Bizottság észszerű határidőt tűz ki, amelyen belül az információt meg kell adni.

Amikor egy vállalkozást a Bizottság információ szolgáltatására kér, a kérelem másolatát egyidejűleg megküldi azon tagállam szabályozó hatóságai részére is, amelynek területén a vállalkozás székhelye található.

A Bizottság ezzel egyidejűleg a határozat másolatát elküldi azon tagállam szabályozó hatóságainak, amelynek területén az illető személy lakóhelye, illetve a vállalkozás székhelye található.

A Bizottság nem fedheti fel az e rendelet értelmében szerzett információkat, amennyiben azokra szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik.

66. cikk

Szankciók

67. cikk

Bizottsági eljárás

68. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

69. cikk

Bizottsági felülvizsgálatok és jelentések

A Bizottság értékeléséről ugyanezen időpontig részletes jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság adott esetben értékelése alapján 2026. december 31-ig jogalkotási javaslatokat terjeszt elő.

70. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 714/2009/EK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

71. cikk

Hatálybalépés

Az első albekezdés ellenére a 14. cikket, a 15. cikket, a 22. cikk (4) bekezdését, a 23. cikk (3) és (6) bekezdését, a 35. cikket, a 36. cikket és a 62. cikket e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően kell alkalmazni. A 14. cikk (7) bekezdésének és a 15. cikk (2) bekezdésének a végrehajtása érdekében a 16. cikket az említett időponttól kezdődően kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A REGIONÁLIS KOORDINÁCIÓS KÖZPONTOK FELADATAI

1. Koordinált kapacitásszámítás

1.1 A regionális koordinációs központok elvégzik az övezetközi kapacitások koordinált számítását.

1.2. A koordinált kapacitásszámítást a másnapi és a napon belüli időtávra vonatkozóan kell elvégezni.

1.3 A koordinált kapacitásszámítást a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatásnak megfelelően kidolgozott módszertanok szerint kell elvégezni.

1.4 A koordinált kapacitásszámítást a 3. pontnak megfelelően közös hálózatmodell alapján kell végezni.

1.5 A koordinált kapacitásszámításnak a szűk keresztmetszet kezelésének e rendeletben meghatározott elveivel összhangban biztosítania kell a szűk keresztmetszetek hatékony kezelését.

2. Koordinált üzembiztonsági elemzés

2.1. A regionális koordinációs központok a rendszer biztonságos működésének biztosítása érdekében koordinált üzembiztonsági elemzést végeznek.

2.2 Az üzembiztonsági elemzést minden - az éves és a napon belüli időtáv közötti - üzemelőkészítési időtávra a közös hálózati modell alkalmazásával kell elvégezni.

2.3 A koordinált biztonsági elemzést a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatásnak megfelelően kidolgozott módszertanok szerint kell elvégezni.

2.4 A regionális koordinációs központok legalább a rendszerüzemeltetési régió átvitelirendszer-üzemeltetőivel megosztják a koordinált üzembiztonsági elemzés eredményeit.

2.5 Ha a koordinált üzembiztonsági elemzés eredményeként a regionális koordinációs központ esetleges korlátot észlel, beavatkozó intézkedéseket dolgoz ki az eredményesség és a gazdasági hatékonyság maximalizálására.

3. Közös hálózati modellek létrehozása

3.1 A regionális koordinációs központok hatékony eljárásokat dolgoznak ki az egyes - az éves és a napon belüli időtáv közötti - üzemelőkészítési időtávokra vonatkozó közös hálózati modellek létrehozására.

3.2 Az átvitelirendszer-üzemeltetők kijelölnek egy regionális koordinációs központot az Unió egészére kiterjedő közös hálózatmodellek kidolgozására.

3.3 A közös hálózati modelleket a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatásnak, valamint a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatásnak megfelelően kidolgozott módszertanok szerint kell létrehozni;

3.4 A közös hálózati modelleknek minden - az éves és a napon belüli időtáv közötti - üzemelőkészítési időtáv tekintetében tartalmazniuk kell a hatékony üzemelőkészítési és kapacitásszámítás szempontjából releváns adatokat.

3.5 A közös hálózati modelleket valamennyi regionális koordinációs központ és átvitelirendszer-üzemeltető, a villamosenergia-piaci ENTSO számára, valamint kérésre az ACER számára elérhetővé kell tenni.

4. Az átvitelirendszer-üzemeltetők védelmi és beavatkozó tervei közötti összhang értékeléséhez nyújtott segítség

4.1 A regionális koordinációs központok segítséget nyújtanak a rendszerüzemeltetési régióban működő átvitelirendszer-üzemeltetők számára a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott, a villamosenergia-vészhelyzet kezelésére és helyreállítására irányuló üzemi és kereskedelmi szabályzatban megállapított eljárásoknak megfelelően az átvitelirendszer-üzemeltetők által kidolgozott védelmi és helyreállítási tervek közötti összhang értékeléséhez.

4.2. Az átvitelirendszer-üzemeltetők megállapodnak egy olyan küszöbértékben, amely fölött vészhelyzeti, blackout vagy helyreállítási állapot esetén egy vagy több átvitelirendszer-üzemeltető intézkedéseinek hatása jelentősnek minősül a többi, szinkron vagy nem szinkron módon összekapcsolt átvitelirendszer-üzemeltető számára.

4.3 Az átvitelirendszer-üzemeltetők támogatása során a regionális koordinációs központ:

a) azonosítja a lehetséges összeegyeztethetetlenségeket;

b) enyhítő intézkedéseket javasol.

4.4 Az átvitelirendszer-üzemeltetők felmérik és figyelembe veszik a javasolt enyhítő intézkedéseket.

5. A regionális helyreállítás koordinációjához és optimalizálásához nyújtott támogatás

5.1 Annak érdekében, hogy javuljon a rendszer helyreállításának hatékonysága és eredményessége, minden érintett regionális koordinációs központ támogatást nyújt a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott vészhelyzeti és helyreállítási üzemi és kereskedelmi szabályzat alapján a frekvenciafelelősnek kinevezett átvitelirendszer-üzemeltetőknek és az újraszinkronizálás-vezetőknek. A rendszerüzemeltetési régióban működő átvitelirendszer-üzemeltetők meghatározzák a regionális koordinációs központnak a regionális helyreállítás koordinációjához és optimalizálásához nyújtott támogatással kapcsolatban betöltött szerepét.

5.2. Az átvitelirendszer-üzemeltetők támogatást kérhetnek a regionális koordinációs központoktól, amennyiben rendszerük blackout vagy beavatkozó állapotban van.

5.3. A regionális koordinációs központoknak olyan, a valós időhöz közeli felügyeleti ellenőrzési és adatgyűjtő rendszerekkel kell rendelkezniük, amelyek képesek a 4.2. pontban említett küszöbértékkel jellemzett állapotok jelzésére.

6. Utólagos üzemi- és üzemzavari események elemzése és jelentéstétel

6.1. A regionális koordinációs központok kivizsgálnak és bejelentenek minden olyan eseményt, amely meghaladja a 4.2. pont szerinti küszöbértéket. A rendszerüzemeltetési régió szabályozó hatóságai és az ACER - saját kérésükre - részt vehetnek a kivizsgálásban. A jelentésnek ajánlásokat kell tartalmaznia a hasonló események jövőbeni megelőzésére.

6.2. A regionális koordinációs központok a jelentést közzéteszik. Az ACER kiadhat ajánlásokat a hasonló események jövőbeni megelőzésére.

7. A tartalékkapacitás regionális méretezése

7.1. A regionális koordinációs központok kiszámítják a rendszerüzemeltetési régiókra vonatkozó tartalékkapacitás-igényeket. A tartalékkapacitás-igények meghatározása során:

a) törekedni kell annak az általános célnak a teljesülésére, hogy az üzembiztonság fenntartása a lehető legköltséghatékonyabb módon történjék;

b) a meghatározást a másnapi vagy a napon belüli időtávon vagy mindkettőn kell elvégezni;

c) ki kell számítani a rendszerüzemeltetési régióban szükséges tartalékkapacitás teljes mennyiségét;

d) a tartalékkapacitások minden egyes típusa tekintetében meg kell határozni a minimális tartalékkapacitás-igényeket;

e) a beszerzési költségek minimalizálása érdekében figyelembe kell venni a különböző típusú tartalékkapacitások közötti lehetséges helyettesítéseket;

f) meg kell állapítani a szükséges tartalékkapacitás földrajzi eloszlásával kapcsolatos esetleges követelményeket.

8. A kiegyenlítő szabályozási kapacitás regionális beszerzésének megkönnyítése

8.1. A regionális koordinációs központok támogatják a rendszerüzemeltetési régióban működő átvitelirendszer-üzemeltetőket a beszerzendő kiegyenlítő szabályozási kapacitás mennyiségének meghatározásában. A kiegyenlítő szabályozási kapacitás mennyiségének meghatározása során:

a) a meghatározást a másnapi vagy a napon belüli időtávon vagy mindkettőn kell elvégezni;

b) a beszerzési költségek minimalizálása érdekében figyelembe kell venni a különböző típusú tartalékkapacitások közötti lehetséges helyettesítéseket;

c) figyelembe kell venni a szükséges tartalékkapacitás azon mennyiségeit, amelyeket várhatóan a kiegyenlítő szabályozási energiára vonatkozóan nem kiegyenlítő szabályozási kapacitásra irányuló szerződés alapján benyújtott kiegyenlítő szabályozási energia-ajánlatok biztosítanak.

8.2. A regionális koordinációs központok támogatják a rendszerüzemeltetési régióban működő átvitelirendszer-üzemeltetőket a 8.1. pont szerint meghatározott, szükséges mennyiségű kiegyenlítő szabályozási kapacitás beszerzésében. A kiegyenlítő szabályozási kapacitás beszerzése során:

a) a beszerzést a másnapi vagy a napon belüli időtávon vagy mindkettőn kell elvégezni;

b) a beszerzési költségek minimalizálása érdekében figyelembe kell venni a különböző típusú tartalékkapacitások közötti lehetséges helyettesítéseket.

9. Heti előzetes és legalább másnapi regionális rendszermegfelelőségi értékelések és a kockázatcsökkentő tevékenységek előkészítése

9.1. A regionális koordinációs központok heti előzetes és legalább másnapi regionális megfelelőségértékeléseket végeznek az (EU) 2017/1485 rendeletben megállapított eljárásoknak megfelelően és az (EU) 2019/941 rendelet 8. cikke alapján kidolgozott módszer szerint.

9.2. A regionális koordinációs központok a rövid távú regionális megfelelőségértékeléseket a rendszerüzemeltetési régióban működő átvitelirendszer-üzemeltetők által rendelkezésre bocsátott információk alapján végzik el annak érdekében, hogy észleljék azokat a helyzeteket, amelyekben bármely szabályozási területen vagy regionális szinten a megfelelőség hiánya várható. A regionális koordinációs központok minden üzemelőkészítési időtáv tekintetében figyelembe veszik a lehetséges övezetközi forgalmat és a vonatkozó üzembiztonsági határértékeket.

9.3. A regionális rendszermegfelelőségi értékelést minden egyes regionális koordinációs központ a többi regionális koordinációs központtal koordináltan végzi, hogy ily módon:

a) ellenőrizze az alapul szolgáló feltételezéseket és előrejelzéseket;

b) észlelje az esetleges régiókon túlnyúló nemmegfelelőségi helyzeteket.

9.4. Valamennyi regionális koordinációs központ megküldi a regionális rendszermegfelelőségi értékelésekből nyert eredményeket és a meg nem felelés kockázatának csökkentésére általa javasolt intézkedéseket a rendszerüzemeltetési régióban működő átvitelirendszer-üzemeltetőknek, valamint a többi regionális koordinációs központnak.

10. Regionális üzemszünet-tervezési koordináció

10.1. Az egyes regionális koordinációs központok regionális kikapcsolás-összehangolást végeznek a 714/2009/EK rendelet 18. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott, a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatásban foglalt eljárásoknak megfelelően annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék a releváns eszközök rendelkezésre állását és koordinálják a rendelkezésre állási terveiket, és ezáltal biztosítsák az átviteli rendszer üzembiztonságát, és maximalizálják az övezetközi áramlások szempontjából releváns rendszerösszekötők és/vagy átviteli rendszerek kapacitását.

10.2. Az egyes regionális koordinációs központok egyetlen jegyzékben tartják nyilván a rendszerüzemeltetési régióban található jelentős hálózati elemeket, villamosenergia-termelő egységeket és felhasználói létesítményeket, és ezt a jegyzéket elérhetővé teszik a villamosenergia-piaci ENTSO üzem-előkészítési rendszerében.

10.3. Minden regionális koordinációs központ a rendszerüzemeltetési régióban folytatott kikapcsolás-összehangoláshoz kapcsolódóan:

a) valamennyi átvitelirendszer-üzemeltető következő egyéves időszakra szóló rendelkezésre állási tervének felhasználásával értékeli az üzemszünetek tervezésének összeegyeztethetőségét;

b) a rendszerüzemeltetési régióban működő átvitelirendszer-üzemeltetők rendelkezésére bocsátja az észlelt tervezési összeférhetetlenségek jegyzékét és az összeférhetetlenségek kiküszöbölésére irányuló javaslatait.

11. Az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmusok optimalizálása

11.1. A rendszerüzemeltetési régióhoz tartozó átvitelirendszer-üzemeltetők együttesen úgy határozhatnak, hogy a regionális koordinációs központ segítségét veszik igénybe a kettőnél több átvitelirendszer-üzemeltetőt érintő elszámolásokhoz kapcsolódó pénzmozgások kezeléséhez, többek között a teher-újraelosztási költségek, a szűkkeresztmetszet-kezelési bevételek, a nem tervezett eltérések és a tartalékbeszerzési költségek tekintetében.

12. A regionális koordinációs központokban dolgozó személyzet képzése és tanúsítása

12.1. A regionális koordinációs központok a náluk dolgozó személyzet részére a regionális rendszerüzemeltetésre összpontosító képzési és tanúsítási programokat dolgoznak ki és hajtanak végre.

12.2. A képzési programoknak a rendszerüzemeltetés valamennyi olyan területére ki kell terjedniük, amelyen a regionális koordinációs központ feladatokat lát el, ideértve a regionális válságforgatókönyveket is.

13. A regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek kidolgozása

13.1. Amennyiben a villamosenergia-piaci ENTSO átruházza rájuk ezt a feladatot, a regionális koordinációs központok az (EU) 2019/941 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően azonosítják a regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket.

A regionális villamosenergia-ellátási válságforgatókönyveket az (EU) 2019/941 rendelet 5. cikkében meghatározott módszertan szerint kell azonosítani.

13.2. A regionális koordinációs központok kérésre támogatják az egyes rendszerüzemeltetési régiók illetékes hatóságait a kétévenkénti válságszimuláció előkészítésében és végrehajtásában az (EU) 2019/941 rendelet 12. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

14. Új átviteli kapacitás iránti vagy a meglévő átviteli kapacitás fejlesztésére vonatkozó igények vagy azok alternatíváinak azonosítása

14.1. A regionális koordinációs központok támogatják az átvitelirendszer-üzemeltetőket az új átviteli kapacitás iránti vagy a meglévő átviteli kapacitás fejlesztésére vonatkozó igények vagy azok alternatíváinak azonosításában, amelyeket a 347/2013/EU rendelet alapján létrehozott regionális csoportokhoz kell benyújtani, és amelyeket bele kell foglalni az (EU) 2019/944 irányelv 51. cikkében említett tízéves hálózatfejlesztési tervbe.

15. Külföldi kapacitásnak a kapacitásmechanizmusokban való részvételére rendelkezésre álló maximális import kapacitás kiszámítása

15.1. A regionális koordinációs központok segítséget nyújtanak az átvitelirendszer-üzemeltetőknek a külföldi kapacitás kapacitásmechanizmusokban való részvételére rendelkezésre álló maximális import kapacitás kiszámításához, amelyhez figyelembe kell venni a mechanizmus alkalmazási helye, illetve a külföldi kapacitás helye szerinti rendszer közötti rendszerösszekötők várható rendelkezésre állását és a rendszertúlterheltség együttes fennállásának valószínűségét.

15.2. A számítást a 26. cikk (11) bekezdésének a) pontjában meghatározott módszerrel kell elvégezni.

15.3. A regionális koordinációs központok a rendszerüzemeltetési régióhoz tartozó ajánlattételi övezetek összes határára vonatkozóan elvégzik a számítást.

16. A szezonális megfelelőség-értékelések elkészítése

16.1. Amennyiben a villamosenergia-piaci ENTSO az (EU) 2019/941 rendelet 9. cikke alapján átruházza ezt a tevékenységet, akkor a regionális koordinációs központok elkészítik a regionális szezonális megfelelőség-értékeléseket.

16.2. A szezonális megfelelőség-értékeléseket az (EU) 2019/941 rendelet 8. cikke szerint kidolgozott módszertan alapján kell elkészíteni.

II. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról és a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

( 6 ) A Bizottság határozata (2012. november 15.) a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport felállításáról (HL C 353., 2012.11.17., 2. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete 2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 96/92/EK irányelve (1996. december 19.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (HL L 27., 1997.1.30., 20. o.).