32019L0944[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019.június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/944 IRÁNYELVE

(2019.június 5.)

a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv közös szabályokat állapít meg a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, tárolására, a villamosenergia-ellátásra, valamint a fogyasztóvédelmi szabályokra vonatkozóan, annak érdekében, hogy az Unión belül ténylegesen integrált, versenyképes, fogyasztóközpontú, rugalmas, tisztességes és átlátható villamosenergia-piacok jöjjenek létre.

Ennek az irányelvnek az a célja, hogy az integrált piac előnyeinek kiaknázásával megfizethető, átlátható árakat és költségeket biztosítson a fogyasztók számára, továbbá biztosítsa az energiaellátás magas fokú biztonságát és a fenntartható, karbonszegény energiarendszerre való zökkenőmentes átállást. Ez az irányelv kulcsfontosságú szabályokat határoz meg az uniós villamosenergia-ágazat szervezetével és működésével kapcsolatban, különösen a tudatos fogyasztói magatartás kialakításával és a fogyasztóvédelemmel, az integrált piachoz való szabad hozzáféréssel, harmadik felek átviteli és elosztási infrastruktúrához való hozzáférésével, a szétválasztással, valamint a tagállami független szabályozó hatóságokkal kapcsolatos szabályokkal kapcsolatban.

Az irányelv rögzíti továbbá a tagállamok, a szabályozó hatóságok és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti arra irányuló együttműködés módjait, hogy egy olyan, teljesen összekapcsolt belső villamosenergia-piacot hozzanak létre, amely fokozza a megújuló forrásokból származó villamos energia integrációját, a szabad versenyt és az ellátás biztonságát.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

"felhasználó" : a villamos energia nagykereskedelmi és végfelhasználója;

2.

"nagykereskedelmi felhasználó" : az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely villamos energiát vásárol a letelepedési helye szerinti rendszeren belül vagy azon kívül történő viszonteladás céljából;

3.

"végfelhasználó" : az a felhasználó, aki saját felhasználásra vásárol villamos energiát;

4.

"lakossági fogyasztó" : az a fogyasztó, aki saját háztartása fogyasztása céljára vásárol villamos energiát, ide nem értve a kereskedelmi vagy szakmai tevékenységeket;

5.

"nem lakossági fogyasztó" : az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely nem saját háztartása fogyasztása céljára vásárol villamos energiát, ideértve a termelőket, az ipari felhasználókat, a kis- és középvállalkozásokat, a cégeket és a nagykereskedelmi felhasználókat is;

6.

"mikrovállalkozás" : olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 10 főt alkalmaz, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió EUR-t;

7.

"kisvállalkozás" : olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 50 főt alkalmaz, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t;

8.

"aktív felhasználó" : olyan végfelhasználó vagy együttesen tevékenykedő végfelhasználók csoportja, aki, illetve amely meghatározott területen lévő saját létesítményén belül, vagy amennyiben a tagállamok engedélyezik, más létesítményekben előállított villamos energiát használja vagy tárolja, vagy saját előállítású villamos energiát ad el vagy rugalmassági vagy energiahatékonysági rendszerben vesz részt, feltéve, hogy nem e tevékenységek képezik elsődleges üzleti vagy szakmai tevékenységét;

9.

"villamosenergia-piacok" : a villamosenergia-piacok, beleértve a tőzsdén kívüli piacokat és a villamosenergia-tőzsdéket is, az energiával, kapacitással, valamint a kiegyenlítő szabályozásokkal és a kisegítő szolgáltatásokkal való, minden időintervallumban történő kereskedésre szolgáló piacok, ideértve a határidős, a másnapi és a napon belüli piacokat is;

10.

"piaci szereplő" : az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 25. pontjában meghatározott piaci szereplő;

11.

"helyi energiaközösség" :

olyan jogalany: a)

amely önkéntes és nyitott részvételen alapul, és amelyet ténylegesen tagok vagy részvényesek irányítanak, akik, illetve amelyek természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat vagy a kisvállalkozásokat is; b)

amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy tagjai vagy részvényesei vagy a működése alá tartozó helyi területek számára környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson; és c)

amely részt vehet energiatermelésben, beleértve a megújuló forrásokat, az energiaelosztásban, az energiaellátásban, az energiafogyasztásban, az aggregálásban, az energiatárolásban vagy az energiahatékonysági szolgáltatásokban, vagy az elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatásokban, vagy egyéb energetikai szolgáltatásokat nyújthat tagjai vagy részvényesei számára;

12.

"ellátás" : a felhasználók részére történő villamosenergia-értékesítés, ideértve a viszonteladást is;

13.

"villamosenergia-ellátási szerződés" : villamos energia ellátására vonatkozó szerződés, amely nem foglal magában villamosenergia-derivatívákat;

14.

"villamosenergia-derivatíva" : a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) I. melléklete C. részének 5., 6. vagy 7. pontja szerinti pénzügyi eszköz, amennyiben az eszköz villamos energiával kapcsolatos;

15.

"dinamikus villamosenergia-árat tartalmazó szerződés" : az ellátó és a végfelhasználó között létrejött olyan villamosenergia-ellátási szerződés, amely tükrözi az azonnali piacokon - ideértve a másnapi és a napon belüli piacokat is - jelentkező árváltozást legalább a piaci elszámolás gyakoriságával azonos időközönként;

16.

"szerződésmegszüntetési díj" : az ellátók vagy az aggregálásban részt vevő piaci szereplők által a villamosenergia-ellátási vagy szolgáltatási szerződés megszüntetése esetén a felhasználókra kiszabott díj vagy szankció;

17.

"az ellátóváltással kapcsolatos díj" : az ellátók vagy az aggregálásban részt vevő piaci szereplők vagy a rendszerüzemeltetők által ellátóváltás vagy az aggregálásban részt vevő piaci szereplő váltása esetén közvetve vagy közvetlenül a felhasználókra kiszabott díj vagy szankció, ideértve a szerződésmegszüntetési díjakat is;

18.

"aggregálás" : valamely természetes vagy jogi személy által betöltött olyan funkció, amelynek keretében több felhasználói terhelést vagy termelt villamos energiát kombinálnak értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából valamely villamosenergia-piacon;

19.

"független aggregátor" : olyan, aggregálásban részt vevő piaci szereplő, aki, illetve amely nem tartozik a felhasználója szolgáltatójához;

20.

"keresletoldali válasz" : a villamosenergia-terhelésnek a szokásos vagy aktuális fogyasztási mintákhoz képest történő megváltoztatása a végfelhasználók által, válaszként a piaci jelzésekre - többek között időben változó villamosenergia-árakra vagy ösztönző kifizetésekre -, illetve válaszként a végfelhasználó által önállóan vagy szabályozási központba tömörülve tett, a keresletcsökkentés vagy keresletnövekedés - 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 2 ) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott szervezett piacokon alkalmazott áron történő - értékesítésére vonatkozó ajánlat elfogadására;

21.

"számlainformáció" : a végfelhasználó számláján szereplő valamennyi információ, a fizetési felszólítás kivételével;

22.

"hagyományos fogyasztásmérő" : olyan analóg vagy elektronikus fogyasztásmérő, amely nem képes adatok továbbítására vagy fogadására;

23.

"okos mérési rendszer" : olyan elektronikus rendszer, amely képes a hálózatba táplált villamos energia mennyiségét vagy a fogyasztott villamosenergia-fogyasztást mérni, amely a hagyományos fogyasztásmérőnél több információt biztosít, és amely egy elektronikus kommunikációs forma alkalmazásával képes adatokat továbbítani és fogadni tájékoztatás, figyelemmel kísérés és ellenőrzés céljából;

24.

"interoperabilitás" : az okos mérési rendszerek összefüggésében két vagy több energia- vagy kommunikációs hálózat, rendszer, eszköz, alkalmazás vagy alkotóelem együttműködése, információcseréje és -felhasználása az előírt feladatkörök ellátása céljából;

25.

"kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak" : az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak;

26.

"közel valós idő" : az okos mérési rendszerek összefüggésében általában másodperceket jelentő, vagy legfeljebb a nemzeti piacon alkalmazott kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakkal megegyező rövid időtartam;

27.

"elérhető legjobb technikák" : okosmérési környezetben, az adatvédelem és -biztonság összefüggésében azon leghatékonyabb, legelőrehaladottabb és gyakorlatilag alkalmas technikák, amelyek elméletben alapját képezik az uniós adatvédelmi és biztonsági szabályoknak való megfelelésnek;

28.

"elosztás" : a villamos energia szállítása nagyfeszültségű, középfeszültségű és kisfeszültségű elosztórendszereken a felhasználókhoz való eljuttatás céljából, ide nem értve az ellátást;

29.

"elosztórendszer-üzemeltető" : az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely felelős egy adott terület elosztórendszerének üzemeltetéséért, karbantartásáért, valamint szükség esetén annak fejlesztéséért, illetve adott esetben annak más rendszerekkel való összekapcsolásáért, továbbá azért, hogy a rendszer hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére;

30.

"energiahatékonyság" : a teljesítményben, szolgáltatásban, termékben vagy energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa;

31.

"megújuló energiaforrásokból előállított energia" vagy "megújuló energia" : a nem fosszilis megújuló forrásokból származó energia, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphő energia és a fotovoltaikus energia) és a geotermikus energia, a környezeti energia, az árapály energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomassza, a hulladéklerakó helyeken és a szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, továbbá a biogáz energia;

32.

"elosztott termelés" : az elosztórendszerhez kapcsolt termelőlétesítmények;

33.

"elektromos töltőállomás" : olyan interfész, amely egyidejűleg egy elektromos jármű feltöltésére, vagy amely egyidejűleg egy elektromos jármű akkumulátorának cseréjére alkalmas;

34.

"átvitel" : villamos energia szállítása igen nagy feszültségű és nagyfeszültségű, összekapcsolt rendszereken a végfelhasználókhoz vagy az elosztókhoz való eljuttatás céljából, nem beleértve az ellátást;

35.

"átvitelirendszer-üzemeltető" : az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely felelős egy adott terület átviteli rendszerének üzemeltetéséért, karbantartásáért, valamint szükség esetén annak fejlesztéséért, és adott esetben annak más rendszerekkel való összekapcsolásáért, továbbá azért, hogy a rendszer hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia átvitelével kapcsolatos, észszerű igények kielégítésére;

36.

"rendszerhasználó" : az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely villamos energiával lát el egy átviteli vagy egy elosztórendszert, illetve akit, illetve amelyet egy átviteli rendszerből vagy elosztórendszerből látnak el villamos energiával;

37.

"termelés" : a villamos energia előállítása;

38.

"termelő" : villamos energiát termelő, természetes vagy jogi személy;

39.

"rendszerösszekötő" : az a berendezés, amelyet villamosenergia-rendszerek összekapcsolására használnak;

40.

"összekapcsolt rendszer" : több, egy vagy több rendszerösszekötő segítségével összekötött átviteli és elosztórendszer;

41.

"közvetlen vezeték" : vagy egy elszigetelt termelési helyet elszigetelt fogyasztóval összekötő villamosenergia-vezeték, vagy egy termelőt és egy villamosenergia-ellátási vállalkozást összekötő villamosenergia-vezeték, közvetlenül a saját létesítményeik, leányvállalataik és felhasználóik ellátása céljából;

42.

"kis, szigetüzemben működő rendszer" : olyan rendszer, amelynek villamosenergia-fogyasztása 1996-ban kevesebb volt, mint 3 000 GWh, és ahol az éves fogyasztásnak kevesebb, mint 5 százaléka származik más rendszerekkel való összekapcsolásból;

43.

"kis összekapcsolt rendszer" : olyan rendszer, amelynek villamosenergia-fogyasztása 1996-ban kevesebb volt, mint 3 000 GWh, és ahol az éves fogyasztásnak több mint 5 százaléka származik más rendszerekkel való összekapcsolásból;

44.

"szűk keresztmetszet" : az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott szűk keresztmetszet;

45.

"kiegyenlítő szabályozás" : az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott kiegyenlítő szabályozás;

46.

"kiegyenlítő szabályozási energia" : az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott kiegyenlítő szabályozási energia;

47.

"mérlegkörfelelős" : az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározott mérlegkörfelelős;

48.

"kisegítő szolgáltatás" : minden olyan szolgáltatás, amely egy átviteli vagy egy elosztórendszer üzemeltetéséhez szükséges, ideértve a kiegyenlítő szabályozást és a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásokat is, a szűk keresztmetszet kezelését azonban nem;

49.

"nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatás" : egy átvitelirendszer-üzemeltető vagy elosztórendszer-üzemeltető által az állandósult állapotban mért feszültség ellenőrzése, a gyors reagálású árambetáplálás, a helyi hálózatstabilitási inercia, a rövidzárlati áram, a black start képesség, valamint a szigetszerű működési képesség céljából használt szolgáltatás;

50.

"regionális koordinációs központ" : az (EU) 2019/943 rendelet 35. cikke szerint létrehozott regionális koordinációs központ;

51.

"teljes mértékben integrált hálózati elemek" : az átviteli vagy az elosztórendszerbe integrált hálózati elemek, ideértve azokat a tároló létesítményeket is, amelyek használatának kizárólagos célja az átviteli vagy az elosztórendszer biztonságos és megbízható működésének biztosítása, a kiegyenlítő szabályozás vagy a szűk keresztmetszet kezelése azonban nem;

52.

"integrált villamosenergia-ipari vállalkozás" : egy vertikálisan integrált vállalkozás vagy egy horizontálisan integrált vállalkozás;

53.

"vertikálisan integrált vállalkozás" : olyan villamosenergia-ipari vállalkozás vagy olyan villamosenergia-ipari vállalkozások csoportja, amelyek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport az átvitel és az elosztás közül legalább az egyik feladatot, és a termelés vagy ellátás közül is legalább az egyik feladatot ellátja;

54.

"horizontálisan integrált vállalkozás" : olyan villamosenergia-ipari vállalkozás, amely a kereskedelmi célú villamosenergia-termelés, vagy -átvitel, vagy -elosztás vagy -ellátás közül legalább egy feladatot ellát, valamint egyéb, nem a villamosenergia-iparhoz kötődő tevékenységet is folytat;

55.

"kapcsolt vállalkozás" : a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 2. cikkének 12. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás és olyan vállalkozások, amelyek ugyanazon részvényesekhez tartoznak;

56.

"irányítás" :

jogok, szerződések vagy más eszközök, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és a kapcsolódó jogi és ténybeli megfontolásokra tekintettel lehetőséget adnak egy vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására, különösen: a)

a tulajdonjog vagy a vállalkozás vagyonának egészének vagy részének használatára kiterjedő jog révén; b)

olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak egy vállalkozás összetétele, szavazása vagy döntései felett;

57.

"villamosenergia-ipari vállalkozás" : az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az alábbi feladatok közül legalább egyet betölt: a villamosenergia-termelés, -átvitel, -elosztás, aggregálás, keresletoldali válasz, energiatárolás, -ellátás vagy -vásárlás, és felelős az ezekhez a feladatokhoz kapcsolódó kereskedelmi, műszaki és/vagy karbantartási feladatok ellátásáért, de nem tartoznak ide a végfelhasználók;

58.

"biztonság" : egyrészt a villamosenergia-ellátás és -szolgáltatás biztonsága, másrészt a műszaki biztonság;

59.

"energiatárolás" : a villamosenergia-rendszerben a villamos energia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint az ilyen energia ezt követő villamos energiává való visszaalakítása vagy más energiahordozóként történő felhasználása;

60.

"energiatároló létesítmény" : a villamosenergia-rendszerben olyan létesítmény, ahol energiatárolás történik.

II. FEJEZET

A VILLAMOSENERGIA-ÁGAZAT SZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

3. cikk

Versenyképes, fogyasztóközpontú, rugalmas és megkülönböztetésmentes villamosenergia-piac

4. cikk

Az ellátó szabad megválasztása

A tagállamok biztosítják, hogy minden felhasználó szabadon vásárolhasson villamos energiát az általa választott ellátótól, és biztosítják, hogy minden fogagyasztó egyidejűleg akár több szolgáltatási szerződéssel is rendelkezhessen, feltéve, hogy a szükséges kapcsolódási és mérési pontokat kialakították.

5. cikk

A piaci alapú ellátási árak

A villamos energia árának meghatározásába történő állami beavatkozásoknak:

a) általános gazdasági érdeket kell szolgálniuk, és nem léphetik túl az annak eléréséhez szükséges mértéket;

b) egyértelműen meghatározottaknak, átláthatóknak, megkülönböztetésmenteseknek és ellenőrizhetőknek kell lenniük;

c) az uniós villamosenergia-ipari vállalatok számára garantálniuk kell a felhasználókhoz való egyenlő hozzáférést;

d) időben korlátozottaknak, valamint kedvezményezettjeik tekintetében arányosaknak kell lenniük;

e) nem eredményezhetnek diszkriminatív módon további költségeket a piaci szereplők számára.

A (6) bekezdés szerinti állami beavatkozásoknak eleget kell tenniük a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és:

a) a hatékony verseny eléréséhez szükséges intézkedéscsomaggal, valamint az ezen intézkedések terén elért haladás értékelésére szolgáló módszertannal kell kiegészíteni őket;

b) olyan módszertan segítségével kell meghatározni őket, amely biztosítja az ellátók megkülönböztetésmentes kezelését;

c) olyan áron kell meghatározni őket, amely meghaladja a költségeket, olyan szinten, ahol tényleges árversenyre kerülhet sor;

d) úgy kell kialakítani őket, hogy a lehető legkisebb legyen a nagykereskedelmi villamosenergia-piacot érő negatív hatás;

e) biztosítaniuk kell, hogy az ilyen állami beavatkozás minden kedvezményezettjének lehetősége legyen versenypiaci ajánlatot választani, valamint hogy legalább negyedévente közvetlen tájékoztatást kapjon a versenypiaci ajánlatok és megtakarítások rendelkezésre állásáról, különösen a dinamikus villamosenergia-árat tartalmazó szerződésekről, továbbá hogy segítséget kapjon a piaci alapú ajánlatra való váltáshoz;

f) biztosítaniuk kell, hogy a 19. és a 21. cikk értelmében az ilyen állami beavatkozás minden kedvezményezettje jogosult legyen és ajánlatot kapjon arra, hogy okosmérőt szereljenek be nála a felhasználókra háruló kezdeti többletköltségek nélkül, valamint hogy közvetlen tájékoztatást kapjon az okosmérő beszerelésének lehetőségéről, és hogy megkapja a szükséges segítséget;

g) nem vezethetnek közvetlen keresztfinanszírozáshoz a szabad piaci árakon ellátott felhasználók és a szabályozott árakon ellátott felhasználók között.

6. cikk

Harmadik fél hozzáférése

7. cikk

Közvetlen vezetékek

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék:

a) a területükön letelepedett minden termelőnek és villamosenergia-ellátási vállalkozásnak azt, hogy közvetlen vezetéken keresztül lássa el villamos energiával saját létesítményeit, leányvállalatait és felhasználóit anélkül, hogy aránytalan adminisztratív eljárásoknak vagy költségeknek lenne kitéve;

b) a területükön található minden felhasználó számára - egyénileg vagy közösen -azt, hogy termelők és villamosenergia-ellátási vállalkozások közvetlen vezetéken keresztül láthassák el őket.

8. cikk

Új kapacitások létesítésének engedélyezési eljárása

A tagállamok meghatározzák azokat a követelményeket, amelynek alapján területükön a termelői kapacitások létesítésére vonatkozó engedélyeket megadják. A megfelelő követelmények meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik az alábbiakat:

a) a villamosenergia-hálózat, a létesítmények és a kapcsolódó berendezések biztonságossága és biztonsága;

b) a közegészség és közbiztonság védelme;

c) a környezetvédelem;

d) a területhasználat és telephely-kiválasztás;

e) a közterület használata;

f) az energiahatékonyság;

g) a primer energiaforrások jellege;

h) a kérelmező jellemzői, például műszaki, gazdasági és pénzügyi teljesítőképessége;

i) a 9. cikk értelmében hozott intézkedéseknek való megfelelés;

j) a termelési kapacitás hozzájárulása az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 3. cikkének (1) bekezdésében említett, 2030-ban az Unió összesített energiafogyasztásából legalább 32 %-ot kitevő megújulóenergia-arány elérését kitűző átfogó uniós célhoz;

k) a termelési kapacitás hozzájárulása a kibocsátáscsökkentéshez; valamint

l) az új termelői kapacitások létesítése helyetti alternatívák, például a keresletoldali válasszal kapcsolatos megoldások és az energiatárolás.

A tagállamok iránymutatásokat fogalmazhatnak meg a külön engedélyezési eljárásra vonatkozóan. A szabályozó hatóságok vagy más hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok, ideértve a tervező hatóságokat is, felülvizsgálhatják az iránymutatásokat, és javaslatokat tehetnek azok módosítására.

A tagállamok, amennyiben a termelési kapacitások terén végrehajtott jelentős infrastrukturális projektek esetében a földhasználatra vonatkozóan külön engedélyezési eljárásokat vezettek be, adott esetben ezen eljárások hatálya alá vonják az új termelési kapacitás létesítését is, illetve kötelesek ezeket az eljárásokat megkülönböztetésmentesen és észszerű határidőn belül lefolytatni.

9. cikk

Közszolgáltatási kötelezettségek

III. FEJEZET

TUDATOS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSA ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM

10. cikk

Alapvető szerződéses jogok

A végfelhasználóknak jogukban áll olyan szerződést kötni az ellátójukkal, amely tartalmazza a következőket:

a) az ellátó neve és címe;

b) a nyújtott szolgáltatások, azok felajánlott minőségi színvonala, valamint az első csatlakozás időpontja;

c) a kínált karbantartási szolgáltatások fajtái;

d) azok az eszközök és módok, amelyek segítségével az érvényes tarifákra, karbantartási díjakra, valamint az összekapcsolt termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, aktuális információkhoz hozzá lehet jutni;

e) a szerződés időtartama, a szerződés, illetve a szolgáltatások megszüntetésének és meghosszabbításának feltételei - beleértve a velük összekapcsolt szolgáltatásokat és termékeket is -, valamint hogy engedélyezett-e a szerződés ingyenes megszüntetése;

f) kártérítési vagy visszatérítési előírások, ha a szerződésben vállalt szolgáltatásminőségi színvonala nem megfelelő, ideértve a pontatlan és késedelmes számlázást is;

g) a bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmus kezdeményezésének módja a 26. cikkel összhangban;

h) tájékoztatás a fogyasztói jogokról, beleértve a panaszkezelést, és valamennyi e bekezdésben foglalt információt is, amelyeket a számlákon vagy a villamosenergia-szolgáltató vállalkozás honlapján egyértelműen közölni kell.

A feltételeknek tisztességeseknek kell lenniük, és előzetesen ismertetni kell azokat. Ezeket az információkat minden esetben a szerződés megkötése vagy visszaigazolása előtt meg kell adni. Ha a szerződést közvetítőkön keresztül kötik, az e bekezdésben meghatározott információkat szintén még a szerződés megkötése előtt kell megadni.

A végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani a kulcsfontosságú szerződéses feltételek összefoglalóját, világos módon és lényegre törő, egyszerű nyelvezettel.

11. cikk

A dinamikus villamosenergia-árat tartalmazó szerződésre való jogosultság

12. cikk

Az ellátóváltás joga és a váltással kapcsolatos díjakra vonatkozó szabályok

13. cikk

Aggregálási szerződés

A tagállamok biztosítják, hogy az aggregálási szolgáltatást nyújtó piaci szereplők teljes körűen tájékoztassák a felhasználókat a nekik felajánlott szerződések feltételeiről.

14. cikk

Összehasonlító eszközök

A tagállamok biztosítják, hogy legalább a lakossági fogyasztók és a kevesebb mint 100 000 kWh várható évi fogyasztással rendelkező mikrovállalkozások díjmentesen hozzáférhessenek legalább egy, az ellátók ajánlatait összehasonlító eszközhöz, beleértve a dinamikus villamosenergia-árakat tartalmazó szerződésekre vonatkozó ajánlatokat is. A fogyasztókat számláikon vagy azok mellékleteként vagy más módon tájékoztatni kell ezen eszközök hozzáférhetőségéről. Az eszközöknek legalább a következő követelményeket kell teljesíteniük:

a) a piaci szereplőktől függetleneknek kell lenniük, és biztosítaniuk kell, hogy a keresési eredményekben a villamosenergia-ipari vállalkozások egyenlő bánásmódban részesüljenek;

b) egyértelműen fel kell tüntetniük tulajdonosaikat és az eszközt üzemeltető és ellenőrző természetes vagy jogi személyt, valamint az eszköz finanszírozásának módjával kapcsolatos információkat;

c) az összehasonlítás alapjául egyértelmű és objektív kritériumokat kell meghatározniuk, amelyek a szolgáltatásokra is kiterjednek, és ezeket fel kell tüntetniük;

d) egyszerű és egyértelmű nyelvezetet kell használniuk;

e) pontos és naprakész tájékoztatást kell nyújtaniuk, továbbá fel kell tüntetniük a legutóbbi naprakésszé tétel időpontját;

f) hozzáférhetőnek kell lenniük a fogyatékossággal élők számára úgy, hogy érzékelhetőek, kezelhetőek, érthetőek és stabilak;

g) hatékony eljárást kell biztosítaniuk a közzétett ajánlatokra vonatkozó, nem valósághű információk bejelentésére; valamint

h) az összehasonlítások során a kért személyes adatokat az összehasonlításhoz szigorúan szükséges adatokra kell korlátozniuk.

A tagállamok biztosítják, hogy legalább egy eszköz a piac egészére kiterjedjen. Amennyiben több eszköz is jelen van a piacon, az eszközöknek a lehető legszélesebb körű, a piac jelentős részét lefedő villamosenergia-ajánlatokat kell magukban foglalniuk, és amennyiben az említett eszközök nem fedik le teljes mértékben a piacot, azt az eredmények megjelenítése előtt egyértelműen jelezniük kell.

15. cikk

Aktív felhasználók

A tagállamok biztosítják, hogy az aktív felhasználók:

a) jogosultak legyenek közvetlenül vagy szabályozási központba tömörülve működni;

b) jogosultak legyenek arra, hogy értékesítsék a saját termelésű villamos energiát, többek között energiavásárlási megállapodások révén;

c) jogosultak legyenek arra, hogy rugalmassági és energiahatékonysági programokban vegyenek részt;

d) jogosultak legyenek arra, hogy harmadik félnek átadják a tevékenységeikhez szükséges létesítmények irányítását, beleértve a telepítést, az üzemeltetést, az adatkezelést és a karbantartást is, anélkül, hogy az említett harmadik felet aktív felhasználónak tekintenék;

e) esetében olyan költségtükröző, átlátható és megkülönböztetésmentes hálózati díjakat alkalmazzanak, amelyekben külön számolják el a hálózatba táplált villamos energiát és a hálózatból kivett villamos energiát az ezen irányelv 59. cikk (7) bekezdésével és az (EU) 2019/943 rendelet 16. cikkével összhangban, biztosítva azt, hogy megfelelő és kiegyensúlyozott módon vegyék ki részüket a rendszer általános költségmegosztásából;

f) anyagi felelősséggel tartozzanak a villamosenergia-rendszerben általuk okozott kiegyenlítetlenségért; ilyen értelemben mérlegkörfelelősöknek kell lenniük, vagy az (EU) 2019/943 rendelet 5. cikkével összhangban át kell adniuk a kiegyenlítő szabályozási felelősségüket.

A tagállamok biztosítják, hogy azok az aktív felhasználók, akik tulajdonosai egy energiatároló létesítménynek:

a) a kérést követő észszerű időn belül jogosultak legyenek csatlakozni a hálózathoz, amennyiben minden szükséges feltétel - például a kiegyenlítő szabályozási felelősség és a megfelelő mérés - teljesül;

b) ne essenek kettős díjazás - többek között hálózati díjak - alá a telephelyükön maradó tárolt villamos energia tekintetében vagy amikor rugalmassági szolgáltatásokat nyújtanak a rendszerüzemeltetők számára;

c) ne essenek aránytalan engedélyeztetési előírások vagy díjak alá;

d) jogosultak legyenek egyidejűleg több szolgáltatást nyújtani, ha ez műszakilag megvalósítható.

16. cikk

A helyi energiaközösségek

A tagállamok olyan támogató szabályozási keretet alakítanak ki a helyi energiaközösségek számára, amely biztosítja, hogy:

a) a helyi energiaközösségben való részvétel nyitott és önkéntes legyen;

b) a helyi energiaközösség tagjai vagy részvényesei jogosultak legyenek elhagyni a közösséget; ilyen esetekben a 12. cikket kell alkalmazni;

c) a helyi energiaközösség tagjai vagy részvényesei ne veszítsék el a lakossági fogyasztóként vagy aktív felhasználóként őket megillető jogokat és rájuk háruló kötelezettségeket;

d) a helyi energiaközösségeken belüli villamosenergia-szállítás elősegítése érdekében a megfelelő elosztórendszer-üzemeltető a szabályozó hatóság által megállapított méltányos díjazás ellenében működjön együtt a helyi energiaközösségekkel;

e) a helyi energiaközösségek esetében megkülönböztetésmentes, méltányos, arányos és átlátható eljárásokat és díjakat - beleértve a nyilvántartásba vételt és az engedélyezést is -, valamint az (EU) 2019/943 rendelet 18. cikkével összhangban olyan költségeket alkalmazzanak, amelyek átláthatóak, megkülönböztetésmentesek és tükrözik a hálózati díjakat, biztosítva azt, hogy megfelelő és kiegyensúlyozott módon vegyék ki a részüket a rendszer általános költségmegosztásából.

A tagállamok a támogató szabályozási keretben rendelkezhetnek úgy, hogy a helyi energiaközösségek:

a) nyitottak legyenek a határokon átnyúló részvételre;

b) az e cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek mellett jogosultak legyenek elosztóhálózatok tulajdonlására, létrehozására, megvásárlására vagy lízingjére, valamint azok autonóm irányítására;

c) élvezzék a 38. cikk (2) bekezdésében előírt mentességeket.

A tagállamok biztosítják, hogy a helyi energiaközösségek:

a) közvetlenül, illetve szabályozási központba tömörülve, megkülönböztetésmentes módon képesek legyenek hozzáférni minden villamosenergia-piachoz;

b) végfelhasználóként, termelőként, ellátóként, elosztórendszer-üzemeltetőként vagy aggregálási szolgáltatást nyújtó piaci szereplőként tevékenységeik, jogaik és kötelezettségeik tekintetében megkülönböztetésmentes és arányos bánásmódban részesüljenek;

c) anyagi felelősséggel tartozzanak a villamosenergia-rendszerben általuk okozott kiegyenlítetlenségért; ilyen értelemben mérlegkörfelelősöknek kell lenniük, vagy az (EU) 2019/943 rendelet 5. cikkének megfelelően át kell adniuk a kiegyenlítő szabályozási felelősségüket;

d) a saját termelésű energiafogyasztás tekintetében a helyi energiaközösségeket a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban aktív felhasználóként kezeljék;

e) a helyi energiaközösségen belül jogosultak legyenek lebonyolítani a közösség tulajdonában álló termelési egységek által termelt villamos energia megosztását, tiszteletben tartva az e cikkben meghatározott egyéb követelményeket és fenntartva a közösség tagjait végfelhasználóként megillető jogokat, illetve a rájuk végfelhasználóként háruló kötelezettségeket.

Az első albekezdés e) pontjának alkalmazásában a villamos energia megosztása nem érintheti az alkalmazandó hálózati díjakat, tarifákat és illetékeket, összhangban az elosztott energiaforrásoknak az illetékes nemzeti hatóság által kidolgozott átlátható költség-haszon elemzésével.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy - a IV. fejezet, valamint az elosztórendszer-üzemeltetőkre vonatkozó egyéb szabályok és szabályozás sérelme nélkül - a helyi energiaközösségek számára biztosítják azt a jogot, hogy működési területükön irányíthassák az elosztóhálózatokat és létrehozhassák a megfelelő eljárásokat. E jogok biztosítása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a helyi energiaközösségek:

a) jogosultak legyenek arra, hogy hálózataik működtetésére vonatkozóan megállapodást kössenek azon megfelelő elosztórendszer-üzemeltetővel vagy átvitelirendszer-üzemeltetővel, akihez, illetve amelyhez a hálózatuk kapcsolódik;

b) megfelelő hálózati díjakat szabjanak ki hálózataik és a helyi energiaközösségen kívüli elosztóhálózat kapcsolódási pontjain, és hogy az ilyen hálózati díjakat az elosztóhálózatba táplált villamosenergiától és a helyi energiaközösségen kívüli elosztóhálózat által felhasznált villamos energiától elkülönítve számolják el, az 59. cikk (7) bekezdésével összhangban;

c) ne tegyenek különbséget a továbbra is az elosztóhálózathoz kapcsolódó felhasználók tekintetében, illetve az ilyen felhasználók ne szenvedjenek hátrányt.

17. cikk

Szabályozási központba tömörülve történő keresletoldali válasz

A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó szabályozási keretük legalább az alábbi elemeket tartalmazza:

a) az aggregálást végző mindegyik piaci szereplő - ideértve a független aggregátorokat is - azon joga, hogy más piaci szereplők beleegyezése nélkül a villamosenergia-piacokra lépjen;

b) olyan megkülönböztetésmentes és átlátható szabályok, amelyek egyértelműen meghatározzák minden villamosenergia-ipari vállalkozás és felhasználó szerepét és feladatköreit;

c) az aggregálást végző piaci szereplők és az egyéb villamosenergia-ipari vállalkozások közötti adatcserére vonatkozó olyan megkülönböztetésmentes és átlátható szabályok és eljárások, amelyek könnyű adathozzáférést biztosítanak egyenlő és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, az érzékeny üzleti adatok, valamint a felhasználók személyes adatai teljes körű védelmével egyidejűleg;

d) az aggregálást végző piaci szereplők arra vonatkozó kötelezettsége, hogy anyagi felelősséggel tartoznak a villamosenergia-rendszerben általuk okozott kiegyenlítetlenségért; ilyen értelemben mérlegkörfelelősöknek kell lenniük, vagy az (EU) 2019/943 rendelet 5. cikkének megfelelően át kell adniuk kiegyenlítő szabályozási felelősségüket;

e) arra vonatkozó rendelkezések, hogy a független aggregátorokkal szerződéses viszonyban álló végfelhasználókat az ellátójuk részéről nem terhelhetik jogosulatlan kifizetések, szankciók vagy egyéb indokolatlan szerződéses korlátozások;

f) az aggregálást végző piaci szereplők és egyéb piaci szereplők közötti vitarendezési mechanizmus, ideértve a kiegyenlítetlenség okozásáért való felelősséget is.

18. cikk

Számlák és számlainformációk

19. cikk

Okos mérési rendszerek

E bekezdés alkalmazásában a "munkálatok kezdete" vagy a beruházással kapcsolatos építési munkálatok megkezdését, vagy a berendezések megrendelésére vonatkozó első kötelezettségvállalást, vagy a beruházást visszafordíthatatlanná tevő egyéb kötelezettségvállalást jelenti, ezek közül azt, amelyikre előbb kerül sor. Átvétel esetén a munkálatok kezdete az átvett létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök átvételének időpontja.

20. cikk

Az okos mérési rendszerek funkciói

Amennyiben az okos mérési rendszerek bevezetését a 19. cikk (2) bekezdésében említett költség-haszon elemzés eredményeként pozitívan értékelik, vagy ha 2019. július 4-t követően az okos mérési rendszereket szisztematikusan bevezetik, a tagállamoknak az okos mérési rendszerek bevezetését az európai szabványokkal, a II. melléklettel, valamint az alábbi követelményekkel összhangban kell végrehajtaniuk:

a) az okos mérési rendszereknek pontosan mérniük kell a tényleges villamosenergia-fogyasztást, és képeseknek kell lenniük információt nyújtani a végfelhasználóknak a felhasználás tényleges idejéről. A hitelesített múltbeli fogyasztási adatokat kérelemre és többletköltségek nélkül, könnyen és biztonságosan elérhetővé és megtekinthetővé kell tenni a végfelhasználók számára. A nem hitelesített, közel valós idejű fogyasztási adatokat többletköltségek nélkül, szintén könnyen és biztonságosan elérhetővé kell tenni a végfelhasználók számára egy szabványosított felületen vagy távolról történő hozzáférésen keresztül az automatizált energiahatékonysági programok, a keresletoldali válasz és az egyéb szolgáltatások támogatása céljából;

b) az okos mérési rendszerek és az adatközlés biztonsága megfelel az Unió vonatkozó biztonsági szabályainak, a kiberbiztonság legmagasabb szintű védelmének biztosítását szolgáló elérhető legjobb technológiák kellő figyelembevételével, egyúttal szem előtt tartva a költségeket és az arányosság elvét;

c) a végfelhasználók magánéletének és adatainak védelme megfelel az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó releváns uniós jogszabályoknak;

d) a fogyasztásmérő-üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy azon az aktív felhasználóknak a fogyasztásmérői, akik villamos energiát táplálnak a hálózatba, képesek legyenek külön mérni az aktív felhasználók termelési helyszínéről a hálózatba táplált villamos energiát;

e) a végfelhasználók kérésére, az általuk a hálózatba táplált villamosenergiára és a villamosenergia fogyasztásuk mennyiségére vonatkozó adatokat a 24. cikk szerint elfogadott végrehajtási aktusokkal összhangban számukra, illetve a nevükben eljáró harmadik fél számára rendelkezésre kell bocsátani, szabványosított kommunikációs interfészen vagy távolról történő hozzáférésen keresztül, könnyen érthető formátumban, lehetővé téve számukra azt, hogy azonos elemek összevetése alapján összehasonlíthassák az ajánlatokat;

f) megfelelő tanácsadást és tájékoztatást kell biztosítani a végfelhasználók számára az okosmérők telepítését megelőzően vagy azok telepítésekor, különösen azok teljes körű funkcióiról a mérőleolvasás menete és az energiafogyasztás figyelemmel kísérése tekintetében, valamint a személyes adatok gyűjtéséről és kezeléséről az alkalmazandó uniós adatvédelmi joggal összhangban;

g) az okos mérési rendszereknek lehetővé kell tennie, hogy a végfelhasználók fogyasztásának mérésére és elszámolására a nemzeti piacon alkalmazott kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakkal azonos időszakban kerüljön sor.

Az első albekezdés e) pontjának alkalmazásában a végfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy mérési adataikat lekérdezhessék vagy többletköltség nélkül és az adathordozhatósághoz való, az uniós adatvédelmi szabályokban rögzített jogukkal összhangban más számára eljuttathassák.

21. cikk

Okosmérőre való jogosultság

Amennyiben az okos mérési rendszerek bevezetését a 19. cikk (2) bekezdésében említett költség-haszon elemzés kedvezőtlennek ítéli, vagy az okos mérési rendszereket nem vezetik be szisztematikusan, a tagállamok biztosítják, hogy minden végfelhasználó kérelmére, valamint méltányos, észszerű és költséghatékony feltételek és a járulékos költségek viselése mellett jogosult legyen olyan okosmérő telepítésére, vagy adott esetben korszerűsítésére, amely:

a) amennyiben technikailag megvalósítható, rendelkezik a 20. cikkben említett funkciókkal, vagy legalább a tagállamok által nemzeti szinten, a II. melléklettel összhangban meghatározandó és közzéteendő funkciókkal;

b) interoperábilis, és képes arra, hogy közel valós időben a kívánt módon összekapcsolja a fogyasztásmérő infrastruktúrát a fogyasztói energiagazdálkodási rendszerekkel.

Amennyiben egy felhasználó az (1) bekezdés alapján okosmérőt kérelmez, a tagállamok vagy - amennyiben a tagállamok arról rendelkeztek - a kijelölt illetékes hatóságok:

a) biztosítják, hogy az intelligens fogyasztásmérőt kérelmező végfelhasználónak tett ajánlat kifejezetten és egyértelműen ismertesse: i. az okosmérő által támogatott funkciókat és interoperabilitást, az elérhető szolgáltatásokat, valamint azt, hogy az adott időben milyen észszerűen feltételezhető előnyök várhatók el okosmérőtől; ii. a végfelhasználót terhelő járulékos költségeket;

b) biztosítják, hogy az intelligens fogyasztásmérőt észszerű időn belül, legkésőbb a felhasználó kérelmétől számított négy hónapon belül telepítsék;

c) rendszeresen, de legalább kétévente felülvizsgálják és közzéteszik a járulékos költségeket, valamint nyomon követik ezen költségek alakulását a technológiai fejlődés eredményeként és a fogyasztásmérés esetleges korszerűsítésének fényében.

22. cikk

Hagyományos fogyasztásmérők

23. cikk

Adatgazdálkodás

Az egyes tagállamokban alkalmazott adatgazdálkodási modelltől függetlenül az adatgazdálkodásért felelős felek az (1) bekezdéssel összhangban bármely jogosult fél számára hozzáférést biztosítanak a végfelhasználó adataihoz. A jogosult felek számára megkülönböztetésmentes módon és egyidejűleg kell rendelkezésre bocsátani a kért adatokat. Az adatokhoz könnyű hozzáférést kell biztosítani, a hozzáférés megszerzésére vonatkozó eljárásokat pedig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A személyes adatoknak az ezen irányelv keretében történő kezelését az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végezni.

Az adatvédelmi tisztviselők (EU) 2016/679 rendelet szerinti feladatainak sérelme nélkül a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az adatgazdálkodást végző felek számára megfelelési vezetők kinevezését írják elő azzal a feladattal, hogy kísérjék figyelemmel az említett felek által a megkülönböztetésmentes adathozzáférés és az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés biztosítása céljából hozott intézkedések végrehajtását.

A tagállamok kinevezhetnek az ezen irányelv 35. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett kinevezett megfelelési vezetőket vagy szerveket arra, hogy tegyenek eleget az e bekezdésben foglalt kötelezettségeknek.

A tagállamok feladata, hogy meghatározzák a jogosult felek adatokhoz való hozzáférésének releváns díjait.

A tagállamok - vagy amennyiben a tagállam úgy rendelkezett, a kijelölt illetékes hatóságok - biztosítják, hogy az adatszolgáltatást nyújtó szabályozott vállalkozások által felszámított díjak észszerűek és kellően indokoltak legyenek.

24. cikk

Interoperabilitási követelmények és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárások

25. cikk

Egyablakos ügyintézés

A tagállamok saját területükön biztosítják egyablakos kapcsolattartó pontok létrehozását, amelyeknek köszönhetően a felhasználók hozzáférhetnek a jogaikra, az alkalmazandó jogra és a jogvita esetén rendelkezésükre álló vitarendezési mechanizmusokra vonatkozó összes szükséges információhoz. Az ilyen egyablakos kapcsolattartó pontok az általános ügyfél-tájékoztató pontokon belül is kialakíthatók.

26. cikk

A bíróságon kívüli vitarendezéshez való jog

27. cikk

Egyetemes szolgáltatás

28. cikk

Kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók

29. cikk

Energiaszegénység

Az energiaszegénységben élő háztartások számának az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti értékelésekor a tagállamok olyan kritériumokat határoznak meg és tesznek közzé, amelyek magukban foglalhatják az alacsony jövedelmet, az energiakiadásoknak a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyított magas arányát, valamint a gyenge energiahatékonyságot.

A Bizottság ezzel kapcsolatban és az 5. cikk (5) bekezdésével összefüggésben iránymutatást ad az "energiaszegény háztartások jelentős számának" meghatározása kapcsán, abból az alapvetésből kiindulva, hogy az energiaszegény háztartások bármely aránya jelentősnek tekinthető.

IV. FEJEZET

AZ ELOSZTÓRENDSZER ÜZEMELTETÉSE

30. cikk

Az elosztórendszer-üzemeltetők kijelölése

A tagállamok vagy az általuk erre felkért, elosztórendszerben tulajdonnal rendelkező vagy azokért felelős vállalkozások a hatékonyság és a gazdasági egyensúly figyelembevételével, a tagállam által megállapított időtartamra szólóan egy vagy több elosztórendszer-üzemeltetőt jelölnek ki.

31. cikk

Az elosztórendszer-üzemeltetők feladatai

32. cikk

Ösztönzők a rugalmasságnak az elosztóhálózatokban való alkalmazásához

33. cikk

Az elektromos közlekedés integrálása a villamosenergia-hálózatba

A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik az elosztórendszer-üzemeltetők számára, hogy elektromos meghajtású járművekhez való töltőállomást tulajdonoljanak, hozzanak létre, üzemeltessenek vagy irányítsanak, ha az alábbi összes feltétel teljesül:

a) az egyéb felek - a nemzeti szabályozó hatóságok felülvizsgálata és jóváhagyása alá tartozó - nyílt és átlátható, megkülönböztetésmentes közbeszerzési eljárást követően nem kaptak jogot elektromos meghajtású járművekhez való töltőállomás tulajdonlására, létrehozására, irányítására vagy üzemeltetésére, vagy nem tudják elfogadható áron és időben teljesíteni e szolgáltatások nyújtását;

b) a szabályozó hatóság elvégezte az a) pontban szereplő közbeszerzési eljárásra vonatkozó feltételek előzetes felülvizsgálatát, és a jóváhagyását adta;

c) az elosztórendszer-üzemeltetőnek a töltőállomásokat a 6. cikkel összhangban a harmadik felek számára való hozzáférhetőség alapján kell üzemeltetnie, és tartózkodnia kell a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől.

A szabályozó hatóság iránymutatásokat vagy közbeszerzési záradékokat dolgozhat ki, hogy segítséget nyújtson az elosztórendszer-üzemeltetőknek a tisztességes közbeszerzési eljárások biztosításához.

34. cikk

Az elosztórendszer-üzemeltető adatgazdálkodással kapcsolatos feladatai

A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi jogosult fél megkülönböztetésmentes módon, egyértelmű és egyenlő feltételek mellett férhessen hozzá az adatokhoz, a vonatkozó adatvédelmi szabályokkal összhangban. Azon tagállamokban, amelyekben a 19. cikkel összhangban okos mérési rendszereket vezettek be, és az elosztórendszer-üzemeltetők érintettek az adatgazdálkodásban, a 35. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett megfelelési programoknak külön intézkedéseket kell tartalmazniuk a jogosult felek adatokhoz való diszkriminatív hozzáférésének kizárása céljából, a 23. cikkben foglaltak szerint. Amennyiben az elosztórendszer-üzemeltetőkre nem vonatkozik a 35. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése, a tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítása céljából, hogy a vertikálisan integrált vállalkozások ellátási tevékenységei jogán ne rendelkezzenek kiváltságos adathozzáféréssel.

35. cikk

Az elosztórendszer-üzemeltetők szétválasztása

Az (1) bekezdés szerinti követelményeken túlmenően, ha az elosztórendszer-üzemeltető egy vertikálisan integrált vállalkozás része, szervezeti és döntéshozatali szempontból függetlennek kell lennie a nem az elosztással kapcsolatos további tevékenységektől. Ennek elérése érdekében a következő minimumkövetelményeket kell alkalmazni:

a) az elosztórendszer-üzemeltető ügyvezetéséért felelős személyek nem vehetnek részt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan szervezetében, amely a villamosenergia-termelés, -elosztás vagy -ellátás napi üzemviteléért közvetve vagy közvetlenül felelős;

b) megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az elosztórendszer-üzemeltető ügyvezetéséért felelős személyek szakmai érdekeit olyan módon vegyék figyelembe, amely biztosítja számukra a független cselekvés lehetőségét;

c) az elosztórendszer-üzemeltető tényleges, a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól független döntéshozatali jogkörrel rendelkezik a hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges vagyont illetően. E feladatok teljesítése érdekében az elosztórendszer-üzemeltetőnek rendelkeznie kell az ehhez szükséges humán, műszaki, tárgyi és pénzügyi erőforrásokkal. Ez nem akadályozhatja azon megfelelő koordinációs mechanizmusokat, amelyek az anyavállalat gazdasági és ügyvezetési felügyeleti jogait biztosítják a leányvállalat befektetett eszközei - az 59. cikk (7) bekezdésének megfelelően közvetve szabályozott - megtérülésének védelme érdekében. Az anyavállalat számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy jóváhagyja az elosztórendszer-üzemeltető éves pénzügyi tervét, vagy bármely, ezzel egyenértékű dokumentumot, és hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan. Ugyanakkor nem jogosítja fel az anyavállalatot, hogy a napi üzemvitellel kapcsolatban, vagy az elosztóvezetékek építésével, illetve felújításával kapcsolatos egyedi döntésekkel kapcsolatban utasításokat adjon, ha azok nem haladják meg az engedélyezett pénzügyi tervben vagy bármely, azzal egyenértékű dokumentumban megszabott kereteket; és

d) az elosztórendszer-üzemeltető megfelelőségi programot állít össze, amely meghatározza az intézkedéseket a megkülönböztető magatartás kizárása érdekében, és biztosítja, hogy a program végrehajtását megfelelő módon figyelemmel kísérjék. A megfelelőségi program meghatározza az alkalmazottaknak a célkitűzés megvalósításához szükséges kötelezettségeit. A megfelelőségi program felügyeletéért felelős személy vagy testület, az elosztórendszer-üzemeltető megfelelésért felelős tisztviselője éves jelentést készít a megtett intézkedésekről, azt nyilvánosságra hozza, és benyújtja az 57. cikk (1) bekezdésében említett szabályozó hatósághoz. Az elosztórendszer-üzemeltető megfelelésért felelős tisztviselője teljesen független, és az elosztórendszer-üzemeltetőnek és kapcsolt vállalkozásainak valamennyi olyan információjához hozzáférhet, amely feladata ellátáshoz szükséges.

36. cikk

A energiatároló létesítmények elosztóhálózati engedélyesek általi tulajdonlása

Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik, hogy az elosztórendszer-üzemeltetők energiatároló létesítményeket tulajdonoljanak, hozzanak létre, irányítsanak vagy üzemeltessenek, ha azok teljes mértékben integrált hálózati elemek, és ha a szabályozó hatóság jóváhagyta azokat, vagy ha az alábbi összes feltétel teljesül:

a) az egyéb felek - a nemzeti szabályozó hatóságok felülvizsgálata és jóváhagyása alá tartozó - nyílt és átlátható, megkülönböztetésmentes közbeszerzési eljárást követően. nem kaptak jogot ilyen létesítmény tulajdonlására, létrehozására, irányítására vagy üzemeltetésére, vagy nem tudnák elfogadható áron és időben teljesíteni e szolgáltatások nyújtását;

b) az elosztórendszer-üzemeltetőknek ezen irányelvből fakadó kötelezettségeik hatékony és megbízható végrehajtása, valamint az elosztórendszer biztonságos üzemeltetése céljából van szükségük ilyen létesítményekre, és a létesítményeket nem használják fel arra, hogy a villamosenergia-piacokon villamos energiát vásároljanak vagy értékesítsenek; valamint

c) a szabályozó hatóság felmérte az ilyen eltérés szükségességét, továbbá megvizsgálta a közbeszerzési eljárást, beleértve annak feltételeit is, és ahhoz jóváhagyását adta.

A szabályozó hatóság iránymutatásokat vagy közbeszerzési záradékokat dolgozhat ki, hogy segítséget nyújtson az elosztórendszer-üzemeltetőknek a tisztességes közbeszerzési eljárások biztosításához.

A (3) bekezdés nem alkalmazandó a teljes mértékben integrált hálózati elemekre, illetve azon új akkumulátortároló létesítmények szokásos értékcsökkenési időszakára, amelyek esetében 2019. július 4-ig meghozzák a végleges beruházási döntést, feltéve hogy ezen akkumulátortároló létesítményeket:

a) a végleges beruházási döntés után legkésőbb két éven belül csatlakoztatják a hálózathoz;

b) integrálják az elosztórendszerbe;

c) kizárólag a hálózati biztonság azonnali helyreállítására használják előre nem látott hálózati kiesésekre való reagálás esetén, amennyiben ez a helyreállítási intézkedés azonnal megkezdődik, és befejeződik, amint a terhelés szokásos újraelosztása képes megoldani a problémát; és

d) nem használják fel arra, hogy a villamosenergia-piacokon - többek között a kiegyenlítő szabályozási energia-piacokon - villamos energiát vásároljanak vagy értékesítsenek.

37. cikk

Az elosztórendszer-üzemeltetők titoktartási kötelezettsége

Az 55. cikk vagy bármely, információ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül az elosztórendszer-üzemeltető megőrzi azoknak az üzleti szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez üzleti tevékenysége során jut hozzá, és megakadályozza, hogy a saját tevékenységével kapcsolatos információ, amely üzleti szempontból előnyös lehet, megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra.

38. cikk

Zárt elosztórendszerek

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a szabályozó hatóságok vagy más hatáskörrel rendelkező hatóságok zárt elosztórendszernek minősítsék azokat a rendszereket, amelyek földrajzilag behatárolt ipari, kereskedelmi vagy megosztott szolgáltatású helyszínek számára szolgáltatnak villamos energiát, és amelyek a (4) bekezdés sérelme nélkül nem szolgálnak ki lakossági fogyasztókat, ha:

a) műszaki és biztonsági okokból az e rendszert használók tevékenységei vagy termelési folyamatai integráltak; vagy

b) a rendszer elsősorban a rendszer tulajdonosának vagy üzemeltetőjének, illetve ezek kapcsolt vállalkozásainak szolgáltat villamos energiát.

Ezen irányelv alkalmazásában a zárt elosztórendszerek elosztórendszernek tekintendők. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a szabályozó hatóságok a zárt elosztórendszer üzemeltetőjét mentesítsék az alábbiak alól:

a) a 31. cikk (5) és (7) bekezdésében megállapított kötelezettség, amelynek értelmében átlátható, megkülönböztetésmentes, piaci alapú eljárásokkal összhangban szerzi be azt az energiát, amelyet arra használ fel, hogy fedezze a hálózata veszteségeit és a nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásokat;

b) a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettség, amelynek értelmében a tarifákat vagy a számításukhoz alkalmazott módszereket az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban történő hatálybalépésüket megelőzően hagyják jóvá;

c) a rugalmassági szolgáltatások beszerzésére vonatkozó, a 32. cikk (1) bekezdésében megállapított, valamint az üzemeltetők rendszerének hálózatfejlesztési tervek alapján történő fejlesztésére vonatkozó, a 32. cikk (3) bekezdésében megállapított kötelezettségek;

d) a 33. cikk (2) bekezdésében megállapított kötelezettség, amelynek értelmében nem tulajdonolhatnak, hozhatnak létre, irányíthatnak vagy üzemeltethetnek elektromos járművek részére alkalmas töltőállomásokat; és

e) a 36. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettség, amelynek értelmében nem tulajdonolnak, irányítanak vagy üzemeltetnek energiatároló-létesítményeket.

39. cikk

A kombináltrendszer-üzemeltető

A 35. cikk (1) bekezdése nem zárja ki kombinált átvitelirendszer-üzemeltető és elosztási rendszer üzemeltető működését, ha az üzemeltető megfelel a 43. cikk (1) bekezdése vagy a 44. és a 45. cikk vagy a VI. fejezet 3. szakasza rendelkezéseinek, vagy ha az üzemeltető a 66. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartozik.

V. FEJEZET

AZ ÁTVITELIRENDSZER-ÜZEMELTETŐRE ALKALMAZANDÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

40. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltetők feladatai

Minden átvitelirendszer-üzemeltető felelős a következőkért:

a) biztosítja, hogy a rendszer hosszú távon képes legyen kielégíteni a villamos energia átvitelére vonatkozó észszerű igényeket, a környezetvédelem kellő figyelembevételével és közgazdasági feltételek mellett biztonságos, megbízható és hatékony átviteli rendszereket üzemeltet, tart karban és fejleszt, a szomszédos átvitelirendszer-üzemeltetőkkel és elosztórendszer-üzemeltetőkkel szoros együttműködésben;

b) biztosítja a megfelelő eszközöket kötelezettségei teljesítése céljából;

c) hozzájárul az ellátás biztonságának fenntartásához a megfelelő átviteli kapacitás és a rendszer megbízhatóságának a biztosítása révén;

d) szabályozza a rendszer villamos energia forgalmát, tekintetbe véve az összekapcsolt rendszerekkel folytatott energiacserét is. Ebből a célból az átvitelirendszer-üzemeltető felel a biztonságos, megbízható és hatékony villamosenergia-rendszer biztosításáért, és ezzel összefüggésben minden szükséges kisegítő szolgáltatás biztosításáért, ideértve a keresletoldali válasz által nyújtott szolgáltatásokat és az energiatároló létesítményeket is, amennyiben e szolgáltatások elérhetősége nem függ más olyan átviteli rendszertől, amellyel a rendszer összeköttetésben áll;

e) elegendő információt nyújt azon rendszer rendszerüzemeltetőjének, amellyel rendszere kapcsolatban van, az összekapcsolt rendszerek biztonságos és hatékony üzemeltetésének, összehangolt fejlesztésének és a rendszerek együttműködtethetőségének biztosítása céljából;

f) tartózkodik a rendszerhasználókkal vagy a rendszerhasználók csoportjaival szembeni, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől;

g) ellátja a rendszerhasználókat azokkal az információkkal, amelyekre szükségük van a rendszerhez történő hatékony hozzáférés érdekében;

h) beszedi a túlterhelési díjakat és az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezési mechanizmus alapján esedékes kifizetéseket az (EU) 2019/943 rendelet 49. cikkével összhangban, engedélyezi és irányítja a harmadik fél hozzáférését - illetve ennek megtagadása esetén erről indokolt magyarázatot ad -, amelyet a nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérnek; az e cikk szerinti feladataik ellátásakor az átvitelirendszer-üzemeltetők elsősorban a piac integrációját segítik elő;

i) kisegítő szolgáltatásokat szerez be az üzembiztonság biztosítása érdekében;

j) elfogadja a regionális koordinációs központok közötti együttműködés és koordináció keretét;

k) részt vesz az (EU) 2019/943 rendelet IV. fejezete szerint erőforrások megfelelőségének európai és nemzeti értékelésének kidolgozásában;

l) digitalizálja az átviteli rendszereket;

m) adatgazdálkodás - beleértve adatgazdálkodási rendszerek kialakítását is -, kiberbiztonság és adatvédelem az alkalmazandó szabályokra figyelemmel, és az egyéb hatóságok hatásköreinek sérelme nélkül.

Azon átvitelirendszer-üzemeltetőnek, aki az átviteli rendszert tulajdonolja, meg kell felelnie a VI. fejezetben előírt követelményeknek, és a 43. cikk szerint kell tanúsítottnak lennie. Ez nem sérti a tulajdonjogi szempontból szétválasztottként, független rendszerirányítóként vagy független rendszerirányítóként tanúsított átvitelirendszer-üzemeltetők azon lehetőségét, hogy saját kezdeményezésükre és saját felügyeletük alatt egyes feladatokat más olyan átvitelirendszer-üzemeltetőkre ruházzanak át, amelyeket tulajdonjogi szempontból szétválasztottként, független rendszerirányítókként vagy független átvitelirendszer-üzemeltetőkként tanúsítottak, amennyiben a feladatok átruházása nem veszélyezteti az átruházó átvitelirendszer-üzemeltető tényleges és független döntéshozatali jogát.

Az (1) bekezdés i) pontjában említett feladat ellátásakor az átvitelirendszer-üzemeltetőnek a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásokat az alábbiak szerint kell beszereznie:

a) átlátható, megkülönböztetésmentes és piaci alapú eljárásokkal;

b) valamennyi alkalmas villamosenergia-ipari vállalkozás és piaci szereplő részvételének biztosításával, beleértve a megújuló forrásokból származó energiát kínáló piaci szereplőket, a keresletoldali válaszban részt vevő piaci szereplőket, az energiatároló létesítmények üzemeltetőit és az aggregálást végző villamosenergia-ipari vállalkozásokat is.

Az első albekezdés b) pontja alkalmazásában a szabályozó hatóságok és az átvitelirendszer-üzemeltetők az összes piaci szereplővel szoros együttműködésben, az e piacokra vonatkozó műszaki követelmények alapján meghatározzák az e piacokon való részvétel technikai jellemzőit.

41. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltetőkre és átvitelirendszer-tulajdonosokra vonatkozó titoktartási és átláthatósági kötelezettségek

42. cikk

Az új termelőlétesítmények és energiatároló létesítmények átviteli rendszerhez való csatlakoztatásával kapcsolatos döntéshozatali hatáskörök

Az első albekezdés nem sértheti az átvitelirendszer-üzemeltetők azon lehetőségét, hogy korlátozzák a garantált csatlakozási kapacitást vagy korlátozott üzemeléssel biztosítsák a csatlakozást annak érdekében, hogy az új termelőlétesítmények vagy energiatároló létesítmények tekintetében biztosítsák a gazdasági hatékonyságot, amennyiben a szabályozó hatóság jóváhagyta a korlátozást. A szabályozó hatóságnak biztosítania kell, hogy a garantált csatlakozási kapacitás korlátozását vagy az üzemelési korlátozásokat átlátható és megkülönböztetésmentes eljárásokkal vezessék be, és ezek ne akadályozzák indokolatlanul a piacra jutást. Amennyiben a termelőlétesítmény vagy az energiatároló létesítmény viseli a korlátlan csatlakozás költségeit, akkor nem alkalmazható korlátozás.

VI. FEJEZET

AZ ÁTVITELIRENDSZER-ÜZEMELTETŐK SZÉTVÁLASZTÁSA

1. szakasz

Tulajdonjogi szétválasztás

43. cikk

Az átviteli rendszerek és az átvitelirendszer-üzemeltetők tulajdonjogi szétválasztása

A tagállamok biztosítják, hogy:

a) minden olyan vállalkozás, amelynek tulajdonában átviteli rendszer van átvitelirendszer-üzemeltetőként működjön;

b) ugyanazon személy vagy személyek ne legyenek jogosultak: i. közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni egy átvitelirendszer-üzemeltető vagy átviteli rendszer felett; vagy ii. közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni egy átvitelirendszer-üzemeltető vagy egy átviteli rendszer felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás felett;

c) ugyanazon személy vagy személyek ne legyenek jogosultak kinevezni egy átvitelitrendszer-üzemeltető vagy átviteli rendszer felügyelőbizottsága, igazgatási testülete vagy a vállalkozást jogilag képviselő testület tagjait, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás felett; és

d) ugyanazon személy ne lehessen tag egyfelől egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozásnak, és másfelől egy átvitelirendszer-üzemeltetőben vagy átviteli rendszerben tulajdonnal rendelkező társaságnak is a felügyelőbizottságában, az igazgatási testületében vagy a vállalkozást jogilag képviselő testületében.

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett jogok közé tartozik különösen:

a) a szavazati jogok gyakorlására vonatkozó jogkör;

b) a felügyelőbizottság, az igazgatási testület vagy a vállalkozást jogilag képviselő testület tagjainak kinevezésére vonatkozó jogkör; vagy

c) a többségi részesedéssel való rendelkezés.

Ilyen esetben az érintett tagállamok:

a) a 44. cikkel összhangban független rendszerüzemeltetőt jelölnek ki; vagy

b) megfelelnek a 3. szakasznak.

2. szakasz

Független rendszerüzemeltető

44. cikk

Független rendszerüzemeltető

A tagállamok akkor hagyhatnak jóvá és jelölhetnek ki független rendszerüzemeltetőt, ha:

a) az üzemeltetőjelölt bizonyítja, hogy megfelel a 43. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában foglalt követelményeknek;

b) az üzemeltetőjelölt bizonyítja, hogy rendelkezik a 40. cikk szerinti feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, műszaki, tárgyi és humán erőforrásokkal;

c) az üzemeltetőjelölt kötelezettséget vállal arra, hogy megfelel a szabályozó hatóság által figyelemmel kísért, tízéves hálózatfejlesztési tervnek;

d) az átvitelirendszer-üzemeltető bizonyítja képességét a (5) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítésére. Ennek érdekében benyújtja az üzemeltetőjelölttel és minden más érintett jogalannyal kötendő szerződéses megállapodások tervezetét; és

e) az üzemeltetőjelölt bizonyítja képességét az (EU) 2019/943 rendelet szerinti kötelezettségei teljesítésére, ideértve az átvitelirendszer-üzemeltetők európai és regionális szintű együttműködését is.

Ha a független rendszerüzemeltetőt kijelölték, az átvitelirendszer-tulajdonos:

a) minden lényeges együttműködést és támogatást megad a független rendszerüzemeltetőnek feladatai végrehajtásához, különös tekintettel minden vonatkozó információra;

b) finanszírozza a független rendszerüzemeltető által elhatározott és a szabályozó hatóság által jóváhagyott beruházásokat, vagy beleegyezik annak bármely érdekelt fél - akár a független rendszerüzemeltető - általi finanszírozásába. A vonatkozó pénzügyi megállapodásokhoz a szabályozó hatóság jóváhagyása szükséges. Az ilyen jóváhagyást megelőzően a szabályozó hatóság konzultál az átvitelirendszer-tulajdonossal és a többi érdekelt féllel;

c) fedezetet biztosít a hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve a független rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket; és

d) a hálózatbővítések finanszírozásának megkönnyítése érdekében biztosítékot nyújt, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban beleegyezését adta a beruházás bármely érdekelt fél - akár a független rendszerüzemeltető - általi finanszírozásába.

45. cikk

Az átvitelirendszer-tulajdonosok szétválasztása

Az (1) bekezdésben említett átvitelirendszer-tulajdonosok függetlenségének biztosításához a következő minimumkövetelményeknek kell eleget tenni:

a) az átvitelirendszer-tulajdonos igazgatásáért felelős személyek nem vehetnek részt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely a villamosenergia-termelés, -elosztás és -ellátás napi üzemviteléért közvetve vagy közvetlenül felelős;

b) megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az átvitelirendszer-tulajdonos igazgatásáért felelős személyek szakmai érdekeit olyan módon vegyék figyelembe, amely biztosítja számukra a független cselekvés lehetőségét; és

c) az átvitelirendszer-tulajdonos megfelelőségi programot állít össze, amely meghatározza az intézkedéseket a megkülönböztető magatartás kizárása érdekében, és biztosítja, hogy a program végrehajtását megfelelő módon kísérjék figyelemmel. A megfelelőségi program meghatározza az alkalmazottaknak az e célok megvalósításához szükséges kötelezettségeit. A megfelelőségi program felügyeletéért felelős személy vagy testület a megtett intézkedésekről éves jelentést terjeszt a szabályozó hatóság elé, és ezt a jelentést nyilvánosságra hozza.

3. szakasz

Független átvitelirendszer-üzemeltetők

46. cikk

Eszközök, berendezések, személyzet és jogi személyiség

Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek rendelkezniük kell minden olyan emberi, műszaki, tárgyi és pénzügyi erőforrással, amely az ezen irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez, valamint a villamosenergia-átviteli tevékenység végzéséhez szükséges, így különösen:

a) a villamosenergia-átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközöknek, ideértve az átviteli rendszert is, az átvitelirendszer-üzemeltető tulajdonát kell képezniük;

b) az átvitelirendszer-üzemeltetőnek kell alkalmaznia a villamosenergia-átviteli tevékenység végzéséhez - ideértve a vállalattal kapcsolatos valamennyi feladat ellátását is - szükséges személyzetet;

c) tilos a vertikálisan integrált vállalkozás egyéb részébe vagy részéből munkaerőt kölcsönözni vagy szolgáltatást nyújtani. Az átvitelirendszer-üzemeltető azonban szolgáltatásokat nyújthat a vertikálisan integrált vállalkozásnak, ha: i. ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtása nem jelent hátrányos megkülönböztetést a rendszerhasználók között, az valamennyi rendszerhasználó számára azonos feltételekkel áll rendelkezésre, és a termelés vagy ellátás terén nem korlátozza, torzítja vagy akadályozza a versenyt; és ii. az ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtására vonatkozó feltételeket a szabályozó hatóság jóváhagyta;

d) a 49. cikk szerinti felügyeleti szerv döntéseinek sérelme nélkül a jövőbeli beruházási projektekhez és/vagy a meglevő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat a vertikálisan integrált vállalkozás az átvitelirendszer-üzemeltető megfelelő kérelmét követően kellő időben rendelkezésre bocsátja.

A villamosenergia-átviteli tevékenység a 40. cikkben felsoroltakon kívül legalább az alábbi feladatokat foglalja magában:

a) az átvitelirendszer-üzemeltető képviselete, valamint kapcsolattartás a harmadik felekkel és a szabályozó hatóságokkal;

b) az átvitelirendszer-üzemeltető képviselete a villamosenergia-piaci ENTSO-ban;

c) a harmadik fél általi, megkülönböztetés-mentes hozzáférés engedélyezése és igazgatása, a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai számára;

d) az átviteli rendszerrel kapcsolatos valamennyi díj beszedése, ideértve a hozzáférési díjakat, az energiakompenzációt és a kisegítő szolgáltatások díjait is;

e) biztonságos, hatékony és gazdaságos átviteli rendszer üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése;

f) a rendszernek az észszerű kereslet kielégítésére való hosszú távú képességét biztosító és az ellátás biztonságát garantáló beruházások tervezése;

(g) megfelelő közös vállalkozások létrehozása, többek között egy vagy több átvitelirendszer-üzemeltetővel, villamosenergia-tőzsdékkel és más megfelelő szereplőkkel regionális piacok kialakításának vagy a liberalizációs folyamat megkönnyítésének céljával; és

h) a vállalattal kapcsolatos valamennyi szolgáltatás, ideértve a jogi, a könyvviteli és az informatikai szolgáltatásokat is.

47. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltető függetlensége

A 49. cikk szerinti felügyeleti szerv határozatainak sérelme nélkül az átvitelirendszer-üzemeltetőnek:

a) az üzemeltetéshez, a karbantartáshoz vagy az átviteli rendszer fejlesztéséhez szükséges eszközök tekintetében a vertikálisan integrált vállalkozástól függetlenül, tényleges döntéshozatali jogokkal kell rendelkeznie; és

b) jogában áll, hogy a tőkepiacon - különösen hitelfelvétel és tőkeemelés révén - pénzt szerezzen.

48. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltető személyzetének és ügyvezetésének függetlensége

A szabályozó hatóság kifogást emelhet az (1) bekezdésben említett határozatok ellen, ha:

a) kétségei merülnek fel az ügyvezetéséért felelős személlyé és/vagy az igazgatási szervek tagjává való kinevezésre jelölt személy szakmai függetlenségével kapcsolatban; vagy

b) a megbízatás idő előtti megszűnése esetén kétség merül fel az idő előtti megszűnés indokolásával kapcsolatban.

Az átvitelirendszer-üzemeltető ügyvezetéséért felelős személyek és/vagy igazgatási szerveinek azon tagjai, akikre a (3) bekezdés nem vonatkozik, a kinevezésüket megelőző legalább hathónapos időszakban semmilyen ügyvezetési vagy más hasonló tevékenységet nem végezhetnek a vertikálisan integrált vállalkozásban.

E bekezdés első albekezdését és a (4)-(7) bekezdéseket az átvitelirendszer-üzemeltető ügyvezetéséhez tartozó személyekre, és e személyeknek közvetlenül beosztott, a hálózat üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó valamennyi személyre alkalmazni kell.

49. cikk

Felügyeleti szerv

A 48. cikk (2) bekezdése második albekezdésének b) pontja a felügyeleti szerv valamennyi tagjára alkalmazandó.

50. cikk

Megfelelőségi program és megfelelésért felelős tisztviselő

A megfelelésért felelős tisztviselő feladatai:

a) a megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kísérése;

b) a megfelelési program végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket meghatározó éves jelentés kidolgozása, valamint e jelentés benyújtása a szabályozó hatóságnak;

c) jelentéstétel a felügyeleti szerv felé, valamint ajánlások készítése a megfelelési programról és annak végrehajtásáról;

d) a szabályozó hatóság értesítése a megfelelőségi program végrehajtása tekintetében tapasztalt jelentős hiányosságokról; és

e) jelentéstétel a szabályozó hatóság felé a vertikálisan integrált vállalkozás és az átvitelirendszer-üzemeltető közötti mindennemű kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokról.

A megfelelésért felelős tisztviselő részt vehet az átvitelirendszer-üzemeltető ügyvezetői vagy igazgatási szerveinek valamennyi ülésén, valamint a felügyeleti szerv és a közgyűlés ülésein is. A megfelelésért felelős tisztviselő az alábbi témákkal foglalkozó valamennyi ülésen részt vesz:

a) a hálózathoz való hozzáférés feltételei az (EU) 2019/943 rendeletben meghatározottaknak megfelelően, különösen a tarifák, a harmadik felek hozzáférésére vonatkozó szolgáltatások, a kapacitásfelosztás és a szűk keresztmetszet kezelése, az átláthatóság, a kisegítő szolgáltatások és a másodlagos piacok vonatkozásában;

b) az átviteli rendszer üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése érdekében vállalt projektek, ideértve a rendszerösszekötéssel és csatlakozással kapcsolatos beruházásokat is;

c) az átviteli rendszer üzemeltetéséhez szükséges energiavásárlás vagy eladás.

51. cikk

Hálózatfejlesztés és hatáskör a beruházási döntések meghozatalára

A tízéves hálózatfejlesztési terv különösen:

a) jelzi a piaci résztvevők számára azokat a főbb átviteli infrastruktúrát, amelyeket a következő tízévben meg kell építeni vagy fejleszteni kell;

b) tartalmazza az összes olyan beruházást, amelyről már döntés született, és meghatározza azokat az új beruházásokat, amelyeket a következő három évben kell megvalósítani; és

c) időkeretet ír elő valamennyi beruházási projekt tekintetében.

Az illetékes nemzeti hatóságok megvizsgálják a tízéves hálózatfejlesztési terv és az (EU) 2018/1999 rendelettel összhangban benyújtott nemzeti energia- és klímaterv összhangját.

Abban az esetben, ha az átvitelirendszer-üzemeltető nem hajt végre egy, a tízéves hálózatfejlesztési terv értelmében a következő három évben megvalósítandó beruházást, a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a szabályozó hatóság - az adott beruházás megvalósítása érdekében, amennyiben a legutóbbi tízéves hálózatfejlesztési terv alapján az még indokolt - a következő intézkedések közül legalább egyet köteles legyen meghozni, kivéve, ha a beruházás végrehajtása az üzemeltetőn kívül álló, kényszerítő okok miatt hiúsul meg:

a) az adott beruházások végrehajtásának megkövetelése az átvitelirendszer-üzemeltetőtől;

b) az adott beruházás tekintetében bármely beruházó előtt nyitva álló versenytárgyalási eljárás szervezése; vagy

c) az átvitelirendszer-üzemeltető kötelezése arra, hogy fogadjon el tőkeemelést a szükséges beruházások finanszírozásához, valamint hogy engedélyezze független beruházók részvételét a tőkében.

Ha a szabályozó hatóság élt a (7) bekezdés b) pontja szerinti hatáskörével, akkor az átvitelirendszer-üzemeltetőt kötelezheti arra, hogy az az alábbiak közül egy vagy több intézkedést elfogadjon:

a) bármely harmadik fél általi finanszírozás;

b) bármely harmadik fél általi kivitelezés;

c) az érintett új eszközök általa történő megépítése;

d) az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.

Az átvitelirendszer-üzemeltető biztosítja a beruházók számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, az új eszközöket hozzákapcsolja az átviteli hálózathoz, és - általánosságban - minden tőle telhető erőfeszítést megtesz a beruházási projekt végrehajtásának megkönnyítésére.

A vonatkozó pénzügyi megállapodásokhoz a szabályozó hatóság jóváhagyása szükséges.

4. szakasz

Az átvitelirendszer-üzemeltetők kijelölése

52. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltetők kijelölése

A szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők folyamatosan megfelelnek-e a 43. cikk követelményeinek. A megfelelés biztosítása érdekében tanúsítási eljárást indítanak:

a) az átvitelirendszer-üzemeltető (3) bekezdés szerinti bejelentésére;

b) saját kezdeményezésükre, amennyiben tudomásukra jut, hogy az átvitelirendszer-tulajdonosok vagy átvitelirendszer-üzemeltetők felett gyakorolt jogok vagy befolyás tervezett változtatása a 43. cikk a megsértéséhez vezethet, vagy amennyiben okuk van feltételezni, hogy ilyen jogsértés előfordulhatott; vagy

c) a Bizottság indokolt kérésére.

53. cikk

A harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítás

A szabályozó hatóság ugyancsak haladéktalanul értesíti a Bizottságot minden olyan körülményről, amelynek következtében valamely harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek irányítást szereznének egy átviteli rendszer vagy egy átvitelirendszer-üzemeltető felett.

A szabályozó hatóság az átvitelirendszer-üzemeltető bejelentésétől számított négy hónapon belül határozati javaslatot készít elő az átvitelirendszer-üzemeltető tanúsításáról. A szabályozó hatóság megtagadja a tanúsítást, amennyiben nem bizonyították, hogy:

a) az érintett jogalany megfelel a 43. cikk követelményeinek; és

b) a szabályozó hatóságnak vagy a tagállam által kijelölt más hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságnak, hogy a tanúsítás megadása nem veszélyezteti a tagállam és az Unió energiaellátásának biztonságát. A szabályozó hatóság vagy a hatáskörrel rendelkező egyéb nemzeti hatóság a kérdés mérlegelésekor az alábbiakat veszi figyelembe: i. az Uniónak a nemzetközi jogból - beleértve azokat az egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodásokat is, amelyekben az Unió részes fél, és amelyek foglalkoznak az ellátásbiztonság kérdéseivel - eredő, az adott harmadik országok tekintetében fennálló jogai és kötelezettségei; ii. a tagállamnak a harmadik országokkal kötött megállapodásaiból eredő, az adott harmadik országok tekintetében fennálló jogai és kötelezettségei, amennyiben azok összeegyeztethetők az uniós joggal; és iii. az adott esetre és az érintett harmadik országra vonatkozó egyéb konkrét tények és körülmények.

A tagállamok előírják a szabályozó hatóság és/vagy a (3) bekezdés b) pontjában említett, kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóság számára, hogy a tanúsításról szóló határozat szabályozó hatóság általi elfogadását megelőzően véleményt kérjen be a Bizottságtól az alábbiakra vonatkozóan:

a) megfelel-e az érintett jogalany a 43. cikk követelményeinek; és

b) a tanúsítás megadása nem veszélyezteti-e az Unió energiaellátásának biztonságát.

Véleményének elkészítésekor a Bizottság konzultálhat az ACER-rel, az érintett tagállammal és az érintett felekkel. Ha a Bizottság ilyen véleményt kér, a kéthónapos határidő további két hónappal meghosszabbodik.

Ha a Bizottság az első és a második albekezdésben említett időszakban nem nyilvánít véleményt, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem emel kifogást a szabályozó hatóság határozatával szemben.

Annak értékelése során, hogy egy harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy vagy személyek általi irányítás veszélyezteti-e az Unió energiaellátásának biztonságát, a Bizottság az alábbiakat veszi figyelembe:

a) az adott esetre és az érintett harmadik országra vagy harmadik országokra vonatkozó konkrét tények; és

b) az Uniónak a nemzetközi jogból - beleértve azokat az egy vagy több harmadik országgal kötött megállapodásokat is, amelyekben az Unió részes fél, és amelyek foglalkoznak az ellátásbiztonság kérdéseivel - eredő, az adott harmadik ország vagy harmadik országok tekintetében fennálló jogai és kötelezettségei.

54. cikk

Az energiatároló létesítmények átvitelirendszer-üzemeltetők általi tulajdonlása

Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők energiatároló létesítményeket tulajdonoljanak, létrehozzanak, irányítsanak vagy üzemeltessenek, ha azok teljes mértékben integrált hálózati elemek, feltéve hogy a szabályozó hatóság jóváhagyta azokat, vagy ha az alábbi összes feltétel teljesül:

a) az egyéb felek - a nemzeti szabályozó hatóságok felülvizsgálata és jóváhagyása alá tartozó - nyílt és átlátható, megkülönböztetésmentes közbeszerzési eljárást követően, nem kaptak jogot ilyen létesítmény tulajdonlására, létrehozására, irányítására vagy üzemeltetésére, vagy nem tudják elfogadható áron és időben teljesíteni e szolgáltatások nyújtását;

b) az átvitelirendszer-üzemeltetőknek ezen irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségük van ilyen létesítményekre vagy nem frekvenciavonatkozású szolgáltatásokra az átviteli rendszer hatékony, megbízható és biztonságos működése céljából, és e létesítményeket nem használják villamos energia vásárlására vagy értékesítésére a villamosenergia-piacokon; valamint

c) a szabályozó hatóság megvizsgálta az ilyen eltérés szükségességét, elvégezte egy közbeszerzési eljárás alkalmazhatóságának előzetes értékelését, beleértve a közbeszerzési eljárás feltételeit is, és ahhoz jóváhagyását adta.

A szabályozó hatóság iránymutatásokat vagy közbeszerzési záradékokat dolgozhat ki, hogy segítséget nyújtson az átvitelirendszer-üzemeltetőknek a tisztességes közbeszerzési eljárások biztosításához.

A (4) bekezdés nem alkalmazandó a teljes mértékben integrált hálózati elemekre, illetve azon új akkumulátortároló létesítmények szokásos értékcsökkenési időszakára, amelyek esetében 2024-ig meghozzák a végleges beruházási döntést, feltéve hogy ezen akkumulátortároló létesítményeket:

a) a végleges beruházási döntés után legkésőbb két éven belül csatlakoztatják a hálózathoz;

b) integrálják az elosztórendszerbe;

c) kizárólag a hálózati biztonság azonnali helyreállítására használják előre nem látott hálózati kiesésekre való reagálás esetén, amennyiben ez a helyreállítási intézkedés azonnal megkezdődik, és befejeződik, amint a terhelés szokásos újraelosztása képes megoldani a problémát; és

d) nem használják fel arra, hogy a villamosenergia-piacokon - többek között a kiegyenlítő szabályozási energia-piacokon - villamos energiát vásároljanak vagy értékesítsenek.

5. szakasz

Az elszámolások szétválasztása és átláthatósága

55. cikk

Az elszámolásokba való betekintés joga

56. cikk

Az elszámolások szétválasztása

Azok a vállalkozások, amelyeket jogszabály nem kötelez éves beszámolójuk közzétételére, beszámolójuk egy példányát székhelyükön a nyilvánosságra hozzák.

VII. FEJEZET

NEMZETI SZABÁLYOZÓ HATÓSÁGOK

57. cikk

A szabályozó hatóságok kijelölése és függetlensége

A tagállamok szavatolják a nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét, és biztosítják, hogy a hatóság részrehajlás nélkül és átlátható módon gyakorolja hatáskörét. E célból a tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv és a kapcsolódó jogi aktusok által ráruházott szabályozói feladat végrehajtása során a szabályozó hatóság:

a) jogilag elkülönüljön és funkcionálisan független legyen más köz- vagy magánjogi jogalanyoktól;

b) biztosítja, hogy személyzete és az ügyvezetéséért felelős személyek: i. minden piaci érdektől függetlenül tevékenykedjenek; és ii. szabályozói feladataik végrehajtása során ne kérjenek vagy fogadjanak el közvetlen utasítást semmilyen kormánytól vagy egyéb köz- vagy magánjogi jogalanytól. Ez a követelmény nem érinti adott esetben a többi érintett nemzeti hatósággal folytatott szoros együttműködést, illetve a kormány által kibocsátott általános politikai iránymutatásokat, amennyiben azok nem kapcsolódnak a 59. cikk szerinti szabályozói hatáskörökhöz és feladatokhoz.

A szabályozó hatóság függetlenségének védelme érdekében a tagállamok különösen ügyelnek arra, hogy:

a) a szabályozó hatóság bármely politikai szervtől függetlenül önálló döntéseket hozhasson;

b) a szabályozó hatóság rendelkezzen a feladatai és hatáskörei eredményes és hatékony ellátásához és gyakorlásához szükséges valamennyi emberi és pénzügyi erőforrással;

c) a szabályozó hatóság külön éves költségvetési juttatásokkal rendelkezzen, és a juttatott költségvetést önállóan hajthassa végre;

d) a szabályozó hatóság igazgatótanácsa tagjainak, vagy az igazgatótanács hiányában a szabályozó hatóság felső vezetésének kinevezése ötéves, de hét évet meg nem haladó, egyszer megújítható határozott időtartamra szóljon;

e) a szabályozó hatóság igazgatótanácsának tagjait, vagy igazgatótanács hiányában a szabályozó hatóság felső vezetését objektív, átlátható és közzétett szempontok alapján, olyan független és pártatlan eljáráson keresztül nevezzék ki, amely biztosítja, hogy a pályázók rendelkeznek a szabályozó hatóságban betöltendő álláshelyhez szükséges készségekkel és tapasztalattal;

f) legyenek érvényben összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések, és a titoktartási kötelezettségek maradjanak érvényben akkor is, amikor a szabályozó hatóság igazgatótanácsa tagjainak vagy - igazgatótanács hiányában -a szabályozó hatóság felső vezetése tagjainak megbízatása véget ért;

g) a szabályozó hatóság igazgatótanácsának tagjai - vagy igazgatótanács hiányában - a szabályozó hatóság felső vezetésének tagjai csak a bevezetett átlátható szempontok alapján legyenek elbocsáthatók.

Az első albekezdés d) pontja alkalmazásakor a tagállamok megfelelő rotációs rendszert biztosítanak az igazgatótanács vagy a felső vezetés számára. Az igazgatótanács vagy annak hiányában a szabályozó hatóság felső vezetésének tagjai csak akkor menthetők fel hivatalukból, ha már nem teljesítik az e cikkben meghatározott feltételeket, vagy ha a nemzeti jog szerint kötelességszegést követnek el.

58. cikk

A szabályozó hatóság általános célkitűzései

Az ezen irányelvben meghatározott szabályozói feladatok végrehajtása során a szabályozó hatóság az 59. cikkben megállapított feladatai és hatáskörei keretében minden indokolt lépést megtesz a következő célkitűzések megvalósítása érdekében, adott esetben szoros együttműködésben az egyéb érintett megfelelő nemzeti hatóságokkal - ideértve a versenyhivatalokat is -, valamint hatóságokkal, beleértve, adott eseteben a szomszédos tagállamok és szomszédos harmadik országok hatóságait, azok hatáskörének sérelme nélkül:

a) versenyképes, rugalmas, biztonságos és környezetileg fenntartható belső villamosenergia-piac elősegítése az Unión belül, szoros együttműködésben az, egyéb tagállamok szabályozó hatóságaival, a Bizottsággal és az ACER-rel, valamint az Unió valamennyi felhasználójára és ellátójára kiterjedő tényleges piacnyitás, valamint az energiaellátási hálózatok hatékony és megbízható működéséhez szükséges feltételek biztosítása, a hosszú távú célok szem előtt tartásával;

b) versenyképes és megfelelően működő regionális, határokon átnyúló piacok kialakítása az Unión belül, az a) pontban említett célkitűzés megvalósítása céljából;

c) a tagállamok közötti villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó korlátozások eltörlése, beleértve a megfelelő, határokon átnyúló átviteli kapacitásoknak a kereslet kielégítését és a nemzeti piacok integrációjának fokozása érdekében történő fejlesztését is, ami megkönnyítheti a villamos energiának az egész Unióban való áramlását;

d) hozzájárulás olyan biztonságos, megbízható, hatékony és megkülönböztetésmentes rendszerek leginkább költséghatékony kiépítéséhez, amelyek fogyasztóorientáltak, elősegítik a rendszer-megfelelőséget, illetve az általános energiapolitikai célkitűzésekkel összhangban előmozdítják az energiahatékonyságot, valamint a megújuló forrásokból származó villamos energia nagy és kis léptékű termelése és a megosztott termelés integrációját az átviteli és az elosztási hálózatokban egyaránt, valamint más gáz- és hőenergiahálózatokkal kapcsolatban történő működésük megkönnyítésével;

e) az új termelőkapacitások és energiatároló létesítmények hálózati hozzáférésének megkönnyítése, különösen a piacra belépő új szereplők és a megújuló forrásokból származó villamos energia piaci hozzáférését esetlegesen akadályozó tényezők felszámolása;

f) annak biztosítása, hogy a rendszerüzemeltetők és a rendszerfelhasználók megfelelő - mind rövid, mind hosszú távú - ösztönzőket kapjanak a rendszerteljesítmény hatékonyságának - különösen energiahatékonyságának - növelésére és a piaci integráció elősegítésére;

g) annak biztosítása, hogy a felhasználók számára előnyökkel járjon a saját nemzeti piacuk hatékony működése, a tényleges verseny elősegítése és a magas színvonalú fogyasztóvédelem biztosításának elősegítése az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott szoros együttműködés keretében;

h) a villamosenergia-ellátás mint egyetemes szolgáltatás és közszolgáltatás magas színvonalának elősegítése, hozzájárulva a kiszolgáltatott helyzetben lévő végfelhasználók védelméhez, valamint az adatcserére vonatkozó eljárások kereskedőváltás esetén szükséges kompatibilitásához.

59. cikk

A szabályozó hatóságok feladatai és hatáskörei

A szabályozó hatóság a következő feladatokat látja el:

a) az átviteli és elosztási tarifák vagy az ezekre vonatkozó módszertanok vagy mindkettő átlátható kritériumok alapján történő megállapítása vagy jóváhagyása;

aa) eleget tesz az (EU) 2022/869 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) 3. cikkében, 5. cikkének (7) bekezdésében és 14-17. cikkében meghatározott kötelezettségeknek;

b) annak biztosítása, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők, és adott esetben a rendszertulajdonosok, valamint a villamosenergia-ipari vállalkozások és bármilyen egyéb piaci szereplők teljesítsék az ezen irányelv szerinti, az (EU) 2019/943 rendelet, az (EU) 2019/943 rendelet 59., 60. és 61. cikke alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal, és az egyéb uniós jog szerinti - ideértve a határon átnyúló ügyekkel kapcsolatos -, valamint az ACER határozataival összefüggő kötelezettségeiket;

c) más szabályozó hatóságokkal szorosan együttműködve annak biztosítása, hogy a villamosenergia-piaci ENTSO és az EU DSO teljesítsék az ezen irányelv szerinti, az (EU) 2019/943 rendelet, az (EU) 2019/943 rendelet 59., 60. és 61. cikke alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal és az egyéb uniós jog szerinti - ideértve a határokon átnyúló ügyekkel kapcsolatos -, valamint az ACER határozataival összefüggő kötelezettségeiket, valamint konzultáció azon esetek együttes azonosítása érdekében, amikor a villamosenergia-piaci ENTSO és az EU DSO nem tesznek eleget vonatkozó kötelezettségeiknek; amennyiben a szabályozó hatóságok a meg nem felelés együttes azonosítása vonatkozásában indított konzultációk megkezdését követő négy hónapon belül nem tudnak megállapodásra jutni, az (EU) 2019/942 rendelet 6. cikke (10) bekezdésének megfelelően az ügyet határozathozatalra az ACER elé kell utalni.

d) nem frekvenciavonatkozású kisegítő szolgáltatásokra vonatkozó termékek és beszerzési eljárás elfogadása;

e) az (EU) 2019/943 rendelet 59., 60. és 61. cikke alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások nemzeti intézkedéseken vagy szükség esetén koordinált regionális és uniós szintű intézkedéseken keresztül történő végrehajtása;

f) a határokon átnyúló ügyekben együttműködés az érintett tagállamok szabályozó hatóságával vagy szabályozó hatóságaival és az ACER-rel, különösen az ACER szabályozók tanácsának munkájában való részvétel révén, az (EU) 2019/942 rendelet 21. cikke alapján;

g) a Bizottság és az ACER minden vonatkozó, jogilag kötelező erejű határozatának betartása és végrehajtása;

h) annak biztosítása, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők a lehető legnagyobb mértékben rendszerösszekötő kapacitásokat tegyenek hozzáférhetővé az (EU) 2019/943 rendelet 16. cikke alapján;

i) éves jelentés készítése a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és az ACER részére saját tevékenységéről és feladatai végrehajtásáról, beleértve az e cikkben felsorolt minden egyes feladat tekintetében megtett lépéseket és az elért eredményeket is;

j) annak biztosítása, hogy az átviteli, az elosztási és az ellátási tevékenységek, valamint a villamosenergia-iparhoz kötődő és nem kötődő egyéb tevékenységek között nincs keresztfinanszírozás;

k) az átvitelirendszer-üzemeltetők beruházási terveinek figyelemmel kísérése, és azoknak az éves jelentésében való értékelése az uniós hálózatfejlesztési tervnek való megfelelés tekintetében; az értékelés tartalmazhat a beruházási tervek módosítására irányuló ajánlásokat is;

l) korlátozott uniós szintű mutatók alapján az átvitelirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők teljesítményének nyomon követése és értékelése mutatók korlátozott köre alapján egy olyan intelligens energiahálózat kifejlesztése tekintetében, amely előmozdítja az energiahatékonyságot, a megújuló energia integrációját, valamint kétévente nemzeti jelentés közzététele, amely ajánlásokat is tartalmaz;

m) a szolgáltatás és ellátás minőségére vonatkozó vagy ahhoz hozzájáruló szabványok és követelmények megállapítása vagy jóváhagyása más hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, valamint a hálózatbiztonsági és megbízhatósági szabályoknak való megfelelés felügyelete és a múltbeli teljesítmény felülvizsgálata;

n) az átláthatóság - ideértve a nagykereskedelmi árak átláthatóságát is - szintjének figyelemmel kísérése, és annak biztosítása, hogy a villamosenergia-ipari vállalkozások megfeleljenek az átláthatósági kötelezettségeknek;

o) nagy- és kiskereskedelmi szinten a piacnyitás szintjének és hatékonyságának, illetve a verseny figyelemmel kísérése - beleértve a villamosenergia-tőzsdét, a lakossági fogyasztókra vonatkozó árakat és az előfizetési rendszereket, a dinamikus villamosenergia-árakat tartalmazó szerződések, valamint az okos mérési rendszerek használatának hatását, a kereskedőváltás díjait, a kikapcsolási díjakat, a karbantartási szolgáltatások díjait, a karbantartási szolgáltatások végrehajtását, a háztartási és a nagykereskedelmi árak viszonyát, a hálózati díjak és illetékek alakulását és a lakossági fogyasztók panaszait is -, valamint a verseny bármely torzulását vagy korlátozását, beleértve a vonatkozó tájékoztatás nyújtását, és az érintett nemzeti versenyhatóságok vonatkozó ügyekről történő értesítését;

p) a korlátozó jellegű szerződéses gyakorlatok előfordulásának figyelemmel kísérése, beleértve a kizárólagossági záradékokat, amelyek akadályozhatják vagy korlátozhatják, hogy a felhasználók egyidejűleg több ellátóval is szerződést kössenek, és adott esetben, az ilyen gyakorlatról a nemzeti versenyfelügyeleti hatóságok tájékoztatása;

q) annak figyelemmel kísérése, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetőknek és elosztórendszer-üzemeltetőknek mennyi időbe telik az összeköttetések kialakítása és a javítások elvégzése;

r) egyéb illetékes rendelkező hatóságokkal együtt hozzájárulás a fogyasztóvédelmi intézkedések, köztük az I. mellékletben szereplő intézkedések tényleges életbe léptetéséhez és betartatásához;

s) legalább évente ajánlások közzététele az ellátási árak 5. cikknek való megfelelésével kapcsolatban, és adott esetben ezek továbbítása a versenyhivataloknak;

t) a felhasználók fogyasztási adataihoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása, a fogyasztási adatokra vonatkozó, országos szinten egységesített - szabadon választhatóan alkalmazható - közérthető formátum és a 23. és a 24. cikk értelmében az ilyen adatokhoz való gyors hozzáférés biztosítása valamennyi felhasználó számára;

u) az átvitelirendszer-üzemeltetők, elosztórendszer-üzemeltetők, az ellátók, a felhasználók, és az egyéb piaci szereplők szerepével és felelősségével kapcsolatos, az (EU) 2019/943 rendelet szerinti szabályok végrehajtásának figyelemmel kísérése;

v) az ellátás biztonságával összefüggésben a termelő- és tárolókapacitásokba történő beruházások figyelemmel kísérése;

w) az uniós és harmadik országbeli átviteli rendszerüzemeltetők közötti műszaki együttműködés figyelemmel kísérése;

x) hozzájárulás az adatcserére vonatkozó eljárások kompatibilitásához a legfontosabb regionális szintű piaci eljárások tekintetében;

y) a 14. cikkben szereplő kritériumoknak megfelelő összehasonlító eszközök rendelkezésre állásának figyelemmel kísérése;

z) a saját termelésű villamosenergia-fogyasztás és a helyi energiaközösségek útjában álló indokolatlan akadályok és korlátozások megszüntetésének figyelemmel kísérése.

A szabályozó hatóság - függetlenségét megőrizve, saját különös hatáskörének sérelme nélkül és a jobb szabályozás elveivel összhangban - az (1) bekezdésben meghatározott feladatai elvégzésekor szükség esetén konzultálhat az átviteli rendszerek üzemeltetőivel, és adott esetben szorosan együttműködik a többi érintett országos hatósággal.

A szabályozó hatóság vagy az ACER által ezen irányelv értelmében adott jóváhagyások nem érintik a szabályozó hatóság azon jogát, hogy a jövőben kellően alátámasztott esetekben éljen az e cikk szerinti hatásköreivel, valamint alkalmazza az egyéb illetékes hatóságok vagy a Bizottság által kiszabott szankciókat.

A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó hatóságok az e cikkben említett feladatok gyors és hatékony végrehajtását lehetővé tevő hatáskörrel rendelkezzenek. E célból a szabályozó hatóság hatásköre legalább az alábbiakra terjed ki:

a) villamosenergia-ipari vállalkozásokat kötelező határozatok kibocsátása;

b) a villamosenergia-piacok működésével kapcsolatos vizsgálatok elvégzése, továbbá döntés a valóságos verseny elősegítéséhez és a piac megfelelő működéséhez szükséges és arányos intézkedésekről, és azok bevezetése. A versenyjoggal kapcsolatos vizsgálat lefolytatásakor, szükség esetén, a szabályozó hatóság jogosult a nemzeti versenyhatósággal és a pénzpiaci szabályozókkal vagy a Bizottsággal együttműködni;

c) feladataik teljesítéséhez bármilyen szükséges információt megkövetelhetnek a villamosenergia-ipari vállalkozásoktól, beleértve a harmadik fél hozzáférésének elutasítására vonatkozó indokokat, valamint a hálózat megerősítéséhez szükséges intézkedésekre vonatkozó bárminemű tájékoztatást is;

d) hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabása azokra a villamosenergia-ipari vállalkozásokra, amelyek nem teljesítik az ezen irányelv, az (EU) 2019/943 rendelet szerinti kötelezettségeiket vagy a szabályozó hatóság vagy az ACER vonatkozó, jogilag kötelező erejű határozatát, illetve javaslattétel ilyen szankciók kiszabására az illetékes bíróságok felé, beleértve az ezen irányelv szerinti megfelelő kötelezettségeik nemteljesítése esetére az átvitelirendszer-üzemeltető vonatkozásában az átvitelirendszer-üzemeltető éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig terjedő, vagy adott esetben a vertikálisan integrált vállalkozás vonatkozásában a vertikálisan integrált vállalkozás éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig terjedő szankciók kiszabására vonatkozó hatáskört, illetve az ilyen szankció kiszabására irányuló javaslattételt; valamint

e) megfelelő nyomozási jog és a vonatkozó utasítási hatáskör a 60. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti vitarendezés céljából.

Ha a 44. cikk értelmében független rendszerüzemeltetőt jelöltek ki, a szabályozó hatóság az e cikk (1) és (3) bekezdése alapján ráruházott feladatok mellett az alábbiakat végzi:

a) figyelemmel kíséri, hogy az átviteli rendszer tulajdonosa és a független rendszerüzemeltető teljesíti-e az e cikk szerinti kötelezettségeit, kötelezettségszegés esetén pedig a (3) bekezdés d) pontjával összhangban szankciókat szab ki;

b) figyelemmel kíséri a független rendszerüzemeltető és az átviteli rendszer tulajdonosa közötti kapcsolatokat és kommunikációt annak érdekében, hogy biztosítsa a független rendszerüzemeltető kötelezettségeinek teljesítését és különösen jóváhagyja a szerződéseket, valamint vitarendező hatóságként jár el a független rendszerüzemeltető és az átviteli rendszer tulajdonosa közötti, a 60. cikk (2) bekezdése értelmében bármelyik fél által benyújtott panasz ügyében;

c) a 44. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti eljárás sérelme nélkül, az első tízéves hálózatfejlesztési terv esetében jóváhagyja a független rendszerüzemeltető által legalább kétévente benyújtandó beruházási tervet és a többéves hálózatfejlesztési tervet;

d) biztosítja, hogy a független rendszerüzemeltető által beszedett hálózathozzáférési díjak olyan mértékű bevételt tartalmazzanak a hálózattulajdonos vagy hálózattulajdonosok részére, amelyből a hálózati eszközök és az új beruházások megfelelően finanszírozhatók, feltéve hogy erre gazdaságos és hatékony módon kerül sor;

e) jogosult - akár előzetes bejelentés nélkül is - ellenőrzést végezni az átvitelirendszer-tulajdonos és a független rendszerüzemeltető telephelyein; valamint

f) felügyeli a szűk keresztmetszet kezeléséért felszámított díjak független rendszerüzemeltető általi beszedését, az (EU) 2019/943 rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

Ha a VI. fejezet 3. szakaszával összhangban átvitelirendszer-üzemeltetőt jelöltek ki, a szabályozó hatóság az e cikk (1) és (3) bekezdése alapján ráruházott feladatok és hatáskörök mellett legalább a következő feladatokat látja el, és hatásköre legalább az alábbiakra terjed ki:

a) a (3) bekezdés d) pontjával összhangban szankció kiszabása a vertikálisan integrált vállalkozásnak kedvező megkülönböztető magatartás esetén;

b) az átvitelirendszer-üzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti kommunikáció figyelemmel kísérése annak biztosítása érdekében, hogy az átvitelirendszer-üzemeltető teljesítse kötelezettségeit;

c) eljárás vitarendező hatóságként a vertikálisan integrált vállalkozás és az átvitelirendszer-üzemeltető között a 60. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtott bármely panasz ügyében;

d) a vertikálisan integrált vállalkozás és az átvitelirendszer-üzemeltető közötti kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok figyelemmel kísérése, beleértve a kölcsönök területét is;

e) a vertikálisan integrált vállalkozás és az átvitelirendszer-üzemeltető közötti valamennyi kereskedelmi és pénzügyi megállapodás jóváhagyása, feltéve hogy ezek megfelelnek a piaci feltételeknek;

f) a megfelelésért felelős tisztviselő általi, az 50. cikk (4) bekezdésének megfelelő értesítés esetén indokolás kérése a vertikálisan integrált vállalkozástól, amely indokolásnak különösen azt igazoló bizonyítékot kell tartalmaznia, hogy nem valósult meg a vertikálisan integrált vállalkozásnak kedvező megkülönböztető magatartás;

g) ellenőrzések - köztük előre be nem jelentett ellenőrzések - végzése a vertikálisan integrált vállalkozás és az átvitelirendszer-üzemeltető telephelyein; és

h) az átvitelirendszer-üzemeltető valamennyi feladatának vagy bizonyos feladatainak átruházása a 44. cikkel összhangban kinevezett független rendszerüzemeltetőre, amennyiben az átvitelirendszer-üzemeltető tartósan nem tesz eleget az ezen irányelv szerinti kötelezettségeinek, különösen akkor, ha ismételten a vertikálisan integrált vállalkozásnak kedvező megkülönböztető magatartást tanúsít.

Azon esetek kivételével, amikor az (EU) 2019/942 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján az (EU) 2019/943 rendelet VII. fejezete szerinti üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások végrehajtására vonatkozó feltételek és módszertanok megállapításában vagy jóváhagyásában - azok összehangolt jellege miatt - az ACER illetékes, a szabályozó hatóságok felelősek legalább a következőkre vonatkozó feltételek kiszámításához vagy meghatározásához használt nemzeti módszertanoknak - azok hatálybalépése előtt kellő időben történő - megállapításáért vagy jóváhagyásáért:

a) a nemzeti hálózatokhoz való csatlakozás és hozzáférés feltételei, beleértve az átviteli és elosztási tarifákat, vagy azok módszertanait, mely tarifáknak vagy módszertanoknak lehetővé kell tenniük, hogy a hálózatokba történő beruházásokat ily módon végezzék el, hogy azok biztosítsák a hálózatok működőképességét;

b) a kisegítő szolgáltatások nyújtása, amit a lehető leggazdaságosabb módon kell végezni, és amelyeknek megfelelő módon ösztönözniük kell a hálózatfelhasználókat arra, hogy kiegyensúlyozzák az általuk betáplált és vételezett mennyiséget, és amelyeket tisztességes és megkülönböztetésmentes módon kell nyújtani, és amelyeknek tárgyilagos kritériumokon kell alapulniuk; és

c) a határon átnyúló infrastruktúrához való hozzáférés, ideértve a kapacitásfelosztásokra és a szűk keresztmetszet kezelésére vonatkozó eljárásokat is.

60. cikk

Határozatok és panaszok

61. cikk

A szabályozó hatóságok közötti regionális együttműködés határon átnyúló ügyeket illetően

A szabályozó hatóságok legalább regionális szinten együttműködnek az alábbiak érdekében:

a) olyan működési megállapodások létrehozása, amelyek biztosítják a hálózat optimális kezelését, előmozdítják a közös villamosenergia-tőzsdék kialakítását és a határkeresztező kapacitásfelosztást, valamint biztosítják a régión belüli és a régiók közötti tényleges verseny kialakulásához és az ellátás biztonságának fokozásához szükséges megfelelő rendszerösszekötő kapacitás minimális szintjét, többek között új összekapcsolások révén, a különféle tagállamok ellátói közötti megkülönböztetés nélkül;

b) a regionális szinten feladatköröket ellátó jogalanyok közös felügyeletének koordinálása;

c) egyéb érintett hatóságokkal együttműködésben az erőforrások megfelelőségének nemzeti, regionális és európai értékelésekre vonatkozó közös felügyeletének koordinálása;

d) a releváns átvitelirendszer-üzemeltetőkre és egyéb piaci szereplőkre vonatkozó valamennyi üzemi és kereskedelmi szabályzat és iránymutatás kidolgozásának koordinálása; és

e) a szűk keresztmetszet kezelésére vonatkozó szabályok kidolgozásának összehangolása.

62. cikk

A szabályozó hatóságok feladatai és hatáskörei a regionális koordinációs központok tekintetében

A regionális koordinációs központ létrehozási helye szerinti rendszerüzemeltetési régió regionális szabályozó hatóságai egymással szoros együttműködésben:

a) jóváhagyják a regionális koordinációs központ létrehozásáról szóló javaslatot az (EU) 2019/943 rendelet 35. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

b) jóváhagyják a regionális koordinációs központ tevékenységeihez kapcsolódó költségeket, amelyeket az átvitelirendszer-üzemeltetők viselnek, és amelyeket csak abban az esetben vesznek figyelembe a díjak kiszámítása során, feltéve hogy azok észszerűek és megfelelőek;

c) jóváhagyják az együttműködésen alapuló döntéshozatali eljárást;

d) gondoskodnak arról, hogy a regionális koordinációs központoknak rendelkezzenek minden olyan emberi, műszaki, tárgyi és pénzügyi erőforrással, amely az ezen irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez, valamint feladataik független és pártatlan módon történő ellátásához szükséges;

e) a rendszerüzemeltetési régió többi szabályozó hatóságával közösen javaslatot tesznek arra, hogy a rendszerüzemeltetési régió szerinti tagállamok milyen esetleges további feladatokat és további jogköröket ruházzanak a regionális koordinációs központokra;

f) biztosítják az ezen irányelvből és az egyéb releváns uniós jogból fakadó kötelezettségeknek való megfelelést, különösen a határon átnyúló kérdések tekintetében, és konzultálnak azon esetek együttes azonosítása céljából, amelyekben a regionális koordinációs központok nem teljesítik kötelezettségeiket; amennyiben a szabályozó hatóságok a nemteljesítés együttes beazonosítása vonatkozásában indított konzultációk megkezdését követő négy hónapon belül nem tudnak megállapodásra jutni, az (EU) 2019/942 rendelet 6. cikke (10) bekezdésének megfelelően az ügyet határozathozatalra az ACER elé kell utalni;

g) ellenőrzik a rendszerkoordináció működését, és e tekintetben az (EU) 2019/943 rendelet 46. cikkének megfelelően évente jelentést tesznek az ACER-nek.

A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozó hatóságok az (1) bekezdésben említett feladatok gyors és hatékony végrehajtását lehetővé tevő hatáskörrel rendelkezzenek. E célból a szabályozó hatóság hatáskörei legalább az alábbiakra terjednek ki:

a) információkérés a regionális koordinációs központoktól;

b) helyszíni ellenőrzések végzése - akár előzetes bejelentés nélkül - a regionális koordinációs központban;

c) közös kötelező érvényű határozatok kibocsátása a regionális koordinációs központokat illetően.

63. cikk

Megfelelés az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak és iránymutatásoknak

Ha a Bizottság az ügy további vizsgálatáról hoz határozatot, az erre vonatkozó határozat keltétől számított négy hónapon belül végleges határozatot hoz, amelyben:

a) nem emel kifogást a szabályozó hatóság határozatával szemben; vagy

b) a szabályozó hatóságot határozatának visszavonására kötelezi azon az alapon, hogy az nem felelt meg az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak és iránymutatásoknak.

64. cikk

Nyilvántartás

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. cikk

Egyenlő versenyfeltételek

66. cikk

Eltérések

A kis, szigetüzemben működő rendszerek, és Korzika tekintetében Franciaország a 4., az 5. és a 6. cikk alól is eltérést kérhetnek.

A Bizottság a döntéshozatalt megelőzően tájékoztatja a tagállamokat az ilyen kérelmekről, figyelembe véve az információk bizalmas kezelését.

Az EUMSZ 349. cikkének értelmében vett olyan legkülső régiók esetében, amelyeket nem lehet összekapcsolni az uniós villamosenergia-piacokkal, az eltérést időben korlátozni kell, és arra olyan feltételeknek kell vonatkozniuk, amelyek annak biztosítását célozzák, hogy az eltérés ne akadályozza a megújuló energiára történő átállást.

Az eltéréseket engedélyező határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

A 43. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a "termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás" kifejezés nem foglalja magában a villamosenergia-termelési és/vagy -ellátási feladatot betöltő végfelhasználókat, függetlenül attól, hogy e feladatot közvetlenül vagy az irányítása alatt álló vállalkozásokon keresztül végzik-e, akár egyénileg akár másokkal közösen, feltéve hogy a végfelhasználók - beleértve az irányított vállalkozások által termelt villamos energiából való részesedésüket is - éves átlagban nettó villamosenergia-fogyasztók, és feltéve, hogy az általuk harmadik felek részére értékesített villamos energia gazdasági értéke egyéb üzleti tevékenységeikhez mérten elenyésző.

67. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

68. cikk

Bizottsági eljárás

69. cikk

A Bizottság általi figyelemmel kísérés, felülvizsgálat és jelentéstétel

A bizottsági felülvizsgálat értékeli, hogy az irányelv megfelelően védi-e a felhasználókat, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő vagy energiaszegény felhasználókat.

70. cikk

A 2012/27/EU irányelv módosításai

A 2012/27/EU irányelv a következőképpen módosul:

1. A 9. cikk a következőképpen módosul: a) a cím helyébe az alábbi szöveg lép: "A földgázfogyasztás mérése"; b) az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) A tagállamok biztosítják, hogy a földgáz végfelhasználóit - amennyiben az műszakilag lehetséges, pénzügyileg észszerű és az energiamegtakarítási potenciállal arányos mértékű - ellássák olyan versenyképes árú, egyedi fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végfelhasználó tényleges energiafogyasztását, és amelyek információkat szolgáltatnak a tényleges felhasználási időszakról."; c) a (2) bekezdés a következőképpen módosul: i. a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: "(2) Ahol és amilyen mértékben a tagállamok bevezetik a földgáz tekintetében az okos mérési rendszereket és az okosmérőket a 2009/73/EK irányelvvel összhangban."; ii. a c) és a d) pontot el kell hagyni.

2. A 10. cikk a következőképpen módosul: a) a cím helyébe az alábbi szöveg lép: "A földgázfogyasztásra vonatkozó számlainformációk"; b) az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) Amennyiben a végfelhasználók nem rendelkeznek a 2009/73/EK irányelv szerinti okosmérőkkel, a tagállamok - amennyiben ez műszakilag megvalósítható és gazdasági szempontból indokolt - 2014. december 31-ig gondoskodnak arról, hogy a VII. melléklet 1.1. pontjának megfelelően a földgázfogyasztási számlázási adatok megbízhatók és pontosak legyenek, és a tényleges fogyasztáson alapuljanak."; c) a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(2) A 2009/73/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett mérőberendezéseknek lehetővé kell tenniük a tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációk nyújtását. A tagállamok biztosítják, hogy a végfelhasználók könnyen hozzá tudjanak férni azokhoz a kiegészítő információkhoz, amelyek segítségével részletesen ellenőrizhetik saját múltbeli fogyasztásukat.";

3. A 11. cikk címe helyébe a következő szöveg lép: "A földgázfogyasztásra vonatkozó mérési és számlainformációkhoz való hozzáférés költségei";

4. A 13. cikkben a "7-11. cikkben" szavak helyébe a "7-11a. cikkben" szavak lépnek.

5. A 15. cikk a következőképpen módosul: a) az (5) bekezdés a következőképpen módosul: i. az első és a második albekezdést el kell hagyni; ii. a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép: "A szállításirendszer-üzemeltetőknek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek meg kell felelniük a XII. mellékletben foglalt követelményeknek."; b) a (8) bekezdést el kell hagyni.

6. A VII. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép: "A tényleges fogyasztáson alapuló számlázásra és a számlainformációkra vonatkozó minimumkövetelmények a földgáz tekintetében".

71. cikk

Átültetés

Ugyanakkor a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek:

a) a 70. cikk 5. pont a) alpontjának 2019. december 31-ig;

b) a 70. cikk 4. pontjának 2020. október 25-ig.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás és a megfogalmazás módját a tagállamok határozzák meg.

72. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2009/72/EK irányelv 2021. január 1-től hatályát veszti, az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni és a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

73. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 6. cikk (1) bekezdése, a 7. cikk (2)-(5) bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdése, a 8. cikk (2) bekezdésének a)-i) és k) pontja, valamint (3) és (4) bekezdése, a 9. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 10. cikk (2)-(10) bekezdése, a 25., a 27., a 30., a 35. és a 37. cikk, a 38. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 39., a 41., a 43., a 44. és a 45. cikk, a 46. cikk (1) bekezdése, a 46. cikk (2) bekezdésének a), b) és c), valamint e)-h) pontja, a 46. cikk (3)-(6) bekezdése, a 47-50. cikk, az 52., az 53., az 55., a 60., a 64. és a 65. cikk 2021. január 1-jétől alkalmazandó.

A 70. cikk 1-3. pontját, 5. pontjának b) alpontját és 6. pontját 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 70. cikk 5. pontjának a) alpontját 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 70. cikk 4. pontja 2020. október 26-tól alkalmazandó.

74. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A SZÁMLÁZÁSRA ÉS A SZÁMLAINFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

1. A számlán és a számlainformációkon feltüntetendő minimális információk

1.1. A számlákon jól láthatóan, a számla egyéb részeitől jól elkülönítve fel kell tüntetni a végfelhasználók számára az alábbi főbb információkat:

a) a fizetendő ár - és amennyiben lehetséges - az ár lebontása, valamint világos nyilatkozat arról, hogy minden energiaforrás részesülhet olyan ösztönzőkből, amelyeket nem a részletezett árban feltüntetett illetékeken keresztül finanszíroznak;

b) a fizetés esedékességének időpontja;

1.2. A számlákon és a számlainformációkon jól láthatóan, a számla és a számlainformációk egyéb részeitől jól elkülönítve fel kell tüntetni a végfelhasználók számára az alábbi főbb információkat:

a) a számlázási időszakra vonatkozó villamosenergia-fogyasztás;

b) a szolgáltató neve és elérhetősége, ideértve az ügyfélszolgálati forróvonalat és az e-mail-címet is;

c) a díj megnevezése;

d) adott esetben a szerződés lejártának időpontja;

e) tájékoztatás az ellátóváltás elérhetőségéről és előnyeiről;

f) a végfelhasználó csatlakozási pontjának kódja vagy ellátó pontjánál alkalmazott egyedi azonosítókódja;

g) a végfelhasználó a bíróságon kívüli vitarendezéssel kapcsolatos jogai, beleértve a 26. cikk szerint a jogvitában illetékes szerv elérhetőségét is;

h) a 25. cikkben említett egyablakos kapcsolattartó pont;

i) a 14. cikkben említett összehasonlító eszközök fellelhetőségére mutató hivatkozás vagy utalás.

1.3. Amennyiben a számlák tényleges fogyasztáson vagy az üzemeltető által végzett távoli leolvasáson alapulnak, a számlákon és az időszakos számlaértesítőkön, azokhoz csatoltan vagy azokon belül jelezve a végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani az alábbi információkat:

a) a végfelhasználó aktuális villamosenergia-fogyasztásának grafikus formában történő összehasonlítása a végfelhasználó az előző év ugyanazon időszakában mért fogyasztásával;

b) a fogyasztói szervezetek, energiaügynökségek vagy egyéb hasonló szervek kapcsolatfelvételhez szükséges adatai, beleértve a weboldalak címeit is, ahol hozzáférhetőek az energiafelhasználó berendezések tekintetében rendelkezésre álló energiahatékonyságot javító intézkedésekre vonatkozó információk;

c) ugyanazon felhasználói kategóriába tartozó, átlagos normál vagy viszonyítási alapként figyelembe vett végfelhasználóval történő összehasonlítások.

2.

A Számlázási gyakoriság és a számlainformációk közlése: a)

a tényleges fogyasztás alapján történő számlázásra, évente legalább egyszer kerül sor; b)

amennyiben a végfelhasználó nem rendelkezik egy olyan fogyasztásmérővel, amelyet az üzemeltető távolról is le tud olvasni, vagy ha a nemzeti joggal összhangban aktívan úgy döntött, hogy nem teszi lehetővé a távolról történő leolvasást, akkor a tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációt kell a végfelhasználó rendelkezésére bocsátani legalább hathavonta, illetve kérelemre, vagy amennyiben elektronikus számlázást választott, háromhavonta; c)

amennyiben a végfelhasználó nem rendelkezik olyan fogyasztásmérővel, amelyet az üzemeltető távolról is le tud olvasni, vagy ha a nemzeti joggal összhangban aktívan úgy döntött, hogy nem teszi lehetővé a távolról történő leolvasást, akkor az a) és b) pontban előírt kötelezettség úgy is teljesíthető, hogy a végfelhasználó saját maga rendszeresen leolvassa a fogyasztásmérő állását és azt bejelenti az üzemeltetőnek; a számla vagy számlainformáció csak akkor alapulhat becsült fogyasztáson vagy tüntethet fel átalányösszeget, ha a végfelhasználó az adott számlázási időszakra nem jelentette be a fogyasztásmérő állását; d)

ha a végfelhasználó olyan fogyasztásmérővel rendelkezik, amely lehetővé teszi az üzemeltető számára a távolról történő leolvasást, legalább havonta tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációkat kell biztosítani; az ilyen információ interneten keresztül is rendelkezésre bocsátható és azt az alkalmazott mérőberendezések és rendszerek által lehetővé tett gyakorisággal naprakésszé kell tenni.

3. A végfelhasználói ár lebontása

A fogyasztói ár az alábbi három alkotóelem összege: az energia és ellátás összetevő, a hálózati összetevő (szállítás és elosztás), és az adókat, díjakat, illetékeket és terheket tartalmazó összetevő.

Amennyiben a számlák tartalmazzák a végfelhasználói ár lebontását, az e lebontásban szereplő három fő összetevőre vonatkozóan Unió-szerte az (EU) 2016/1952 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 13 ) megállapított közös fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

4. Hozzáférés a múltbeli fogyasztásra vonatkozó kiegészítő információkhoz

A tagállamok előírják, hogy amennyiben rendelkezésre állnak a végfelhasználó múltbeli fogyasztásával kapcsolatos további információk, azokat a végfelhasználó kérésére hozzáférhetővé kell tenni a végfelhasználó által kijelölt ellátó vagy energiaszolgáltató számára.

Amennyiben a végfelhasználó egy olyan felszerelt fogyasztásmérővel rendelkezik, amely az üzemeltető számára lehetővé teszi a távoli leolvasást, a végfelhasználó számára könnyű hozzáférést kell biztosítani a múltbeli fogyasztásával kapcsolatos kiegészítő információkhoz, hogy azokat saját maga részletesen ellenőrizhesse.

A múltbeli fogyasztásra vonatkozó kiegészítő információknak tartalmazniuk kell: a)

a legalább az elmúlt három évre vagy - amennyiben ez az időtartam rövidebb - a villamosenergia-ellátási szerződés kezdete óta eltelt időtartamra vonatkozó összesített adatokat. Az adatoknak olyan időszakok szerinti bontásban kell megjelenniük, amelyekre vonatkozóan rendszeres számlázási információk keletkeztek; és b)

bármely nap, hét, hónap vagy év vonatkozásában a használat idejére vonatkozó részletes adatokat, amelyeket a végfelhasználó számára az interneten vagy a fogyasztásmérő-interfészen keresztül indokolatlan késedelem nélkül hozzáférhetővé kell tenni, és ezt legalább a megelőző 24 hónap vagy - amennyiben ez az időtartam rövidebb - a villamosenergia-ellátási szerződés kezdete óta eltelt időtartam vonatkozásában biztosítani kell.

(5) Az energiaforrásokra vonatkozó információk

A szolgáltatóknak a számlákon fel kell tüntetniük az egyes energiaforrások részarányát a végfelhasználó által a villamosenergia-ellátási szerződéssel összhangban vásárolt villamosenergián belül (termékszintű információ).

A számlákon és a számlainformációkon, azokhoz csatoltan vagy azokon belül jelezve a végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani az alábbi információkat: a)

közérthetően és egyértelműen összehasonlítható módon minden egyes energiaforrás részarányát (nemzeti szinten, nevezetesen abban a tagállamban, ahol a villamosenergia-ellátási szerződést megkötötték, valamint - amennyiben az ellátó több tagállamban is tevékenykedik - az ellátó szintjén) a kereskedő előző évi teljes energiamixében; b)

tájékoztatás a kereskedő előző évi energiamixének környezeti hatásairól, de legalább a szén-dioxid-kibocsátásról és a keletkezett radioaktív hulladék mennyiségéről.

A második albekezdés a) pontja tekintetében a villamosenergia-tőzsdén vásárolt vagy Unión kívüli vállalkozástól importált villamos energiára vonatkozóan az adott tőzsde vagy vállalkozás előző évi összesített számadatai használhatók.

A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiára vonatkozó információk közléséhez a 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (10) bekezdése szerint kiadott eredetigazolásokat lehet használni. A megújuló forrásokból származó villamos energiára vonatkozó információk közléséhez - az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikke (8) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetek kivételével - az eredetigazolásokat kell használni.

A szabályozó hatóság vagy más hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kereskedők által felhasználóik számára, az e pont értelmében nyújtott információk megbízhatóak legyenek, és azokat nemzeti szinten, egyértelműen összehasonlítható módon adják meg.

II. MELLÉKLET

OKOS MÉRÉSI RENDSZEREK

1. A tagállamok a területükön biztosítják olyan okos mérési rendszerek bevezetését, amelyet a piac és az egyéni fogyasztók oldalán felmerülő valamennyi hosszú távú költséggel és előnnyel kapcsolatos, valamint az okosmérés gazdaságilag észszerű és költséghatékony formájának, illetve kialakítása megvalósítható ütemezésének megállapítását célzó gazdasági értékelésnek vethetnek alá.

2. Ennek az értékelésnek figyelembe kell vennie a 2012/148/EU bizottsági ajánlásban ( 14 ) előírt költség-haszon elemzésre vonatkozó módszertant és az okos mérési rendszerek minimális funkcióit, valamint a legmagasabb szintű kiberbiztonság és adatvédelem biztosítása céljából elérhető legjobb technológiákat.

3. Az értékelés eredményeinek függvényében a tagállamok vagy - amennyiben a tagállamok arról rendelkeztek - a kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságok elkészítik az okos mérési rendszerek telepítésének legfeljebb tízéves ütemtervét. Amennyiben az okos mérési rendszerek bevezetéséről kedvező értékelés születik, a kedvező értékeléstől számított hét éven belül, illetve azon tagállamok esetében, amelyek az okos mérési rendszerek szisztematikus bevezetését 2019. július 4-ig megkezdték, 2024-ig legalább a végfelhasználók 80 %-át el kell látni okosmérővel.

III. MELLÉKLET

A NEMZETI JOGBA VALÓ ÁTÜLTETÉSRE ÉS AZ ALKALMAZÁSRA MEGHATÁROZOTT HATÁRIDŐK

(A 72. CIKKBEN EMLÍTVE)

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

( 2 ) A Bizottság 1348/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 17.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról (HL L 363., 2014.12.18., 121. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

( 6 ) A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).

( 9 ) A Bizottság (EU) 2017/1485 rendelete (2017. augusztus 2.) a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésére vonatkozó iránymutatás megalkotásáról (HL L 220., 2017.8.25., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/94/EU irányelve (2014. október 22.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről (HL L 307., 2014.10.28., 1. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/869 rendelete (2022. május 30.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, a 715/2009/EK, az (EU) 2019/942 és az (EU) 2019/943 rendelet, továbbá a 2009/73/EK és az (EU) 2019/944 irányelv módosításáról, valamint a 347/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 152.., 2022.6.3., 45. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1952 rendelete (2016. október 26.) a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó európai statisztikáról és a 2008/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 311., 2016.11.17., 1. o.).

( 14 ) A Bizottság 2012/148/EU ajánlása (2012. március 9.) intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről (HL L 73., 2012.3.13., 9. o.).