BH 2020.2.57 A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mint alapjog sérelme a határidő-mulasztás miatt abban az esetben valósul meg, amennyiben a hatóság késedelme miatt az ügyfél igazolt hátrányt szenvedett [2003. évi XCII. tv. (Art.) 128. § (1) bek., 170. § (1)-(2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2011. januárra általános forgalmi adó (áfa) adónemben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján a 2015. november 20-án meghozott 3625775696 számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperes terhére 209 203 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 182 908 000 Ft-ot adóhiánynak, 26 295 000 Ft-ot jogosulatlan igénylésnek, 6 245 000 Ft-ot következő időszakra átvihető követeléskülönbözetnek minősített, megtagadta a jogosulatlan igénylés összegének kiutalását, kötelezte a felperest az adóhiány, 156 902 000 Ft adóbírság és 36 703 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Az alperes a 2016. május 3. napján kelt 2061220057 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[2] Határozatát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 55. § (2) bekezdésére, 147. § (1)-(2) bekezdéseire, 119. § (1) bekezdésére, 120. §-ára, 127. § (1) bekezdés a) pontjára és a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. § (3) bekezdésére, 165. § (1)-(4) bekezdéseire és 166. § (1)-(2) bekezdéseire és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdésére, 2. § (1) bekezdésére alapította.

[3] Megállapítása szerint a felperest adólevonási jog a vizsgált időszakban tulajdonosi érdekkörébe tartozó Á. Kft., valamint a Cs. Kft. által kiállított számlák alapján nem illeti meg, mert az azokon szereplő szolgáltatásokat nem a számlakiállítók és alvállalkozóik teljesítették, mert tudatosan adókijátszásra irányuló számlázási láncolatot hoztak létre annak érdekében, hogy adókötelezettségét a fiktív cégek számláinak befogadásával csökkentse. A felperes által megrendelője felé kiállított számlák is tartalmilag hiteltelenek, mert azokat nem a számlázási lánc eredményeként teljesítette.

[4] A felperes az ellenőrzési jegyzőkönyvet 2015. június 18-án vette kézhez, arra 2015. július 6-án észrevételeket tett. Az elsőfokú hatóság - az ügyintézési határidő meghosszabbítása nélkül - 2015. november 20-án hozta meg, annak kézbesítésére 2015. november 26-án került sor.

A kereseti kérelem és ellenkérelem

[5] A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, a megállapítások törlését, másodlagosan az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte.

[6] Álláspontja szerint az adóhatóság a tényállást nem tisztázta, a nemzeti és a közösségi jog téves alkalmazásával megalapozatlan határozatot hozott. A perbeli munkákat alvállalkozó közreműködésével elvégezte, ezért a határozat jogszabálysértő.

[7] Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú hatóság az Art. 128. § (1) bekezdésében foglalt, az utólagos adómegállapításra megszabott 60 napos határidőt túllépve kiadmányozta határozatát, ezért az, és az azt helybenhagyó másodfokú határozat is semmis. Ezzel az alperes megsértette az Art. 1. § (1) bekezdésében és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (2) bekezdésében szabályozott törvényes hatósági eljáráshoz fűződő jogát. Keresetét e körben a per során az Alkotmánybíróság 5/2017. (III. 10.) AB határozatára (a továbbiakban: ABH1.) és a Kúria EBH 2017.8., Kfv.I.35.760/2016/6. és Kfv.I.35.080/2017/6. számú döntéseire utalással kiegészítette, előadva, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való joga sérelme folytán a határidőn túl meghozott határozat sérti az Alaptörvényt, az "megsemmisítendő".

[8] Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú határozat

[9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az első- és másodfokú határozat adóbírságra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[10] Indokolásában az ABH1.-re és a Kúria Kfv.I.35.760/2016/6. számú ítéletére utalással rögzítette, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően a hatóság szankciót ne szabjon ki, ezért az adóbírságra vonatkozó határozati rendelkezéseket hatályon kívül helyezte. Ugyanakkor az adó utólagos megállapítását és az ezt terhelő késedelmi pótlék kiszabását törvényesnek, az egyéb, keresetben megjelölt eljárási és anyagi jogszabálysértéseket alaptalannak ítélte, és a keresetet az ügy érdemét illetően elutasította.

A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem, csatlakozó felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet keresetnek helyt adó részében történő hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte.

[12] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 221. § (1) bekezdését, valamint az Art. 171. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat, az Art. 128. § (1) bekezdésének és az ABH1. téves értelmezésével adott részben helyt a keresetnek.

[13] Előadta, hogy az ABH1. a felszíni vizek védelmének szabályairól szóló jogszabályban az általános ügyintézési határidőtől eltérő, a szankció kiszabására meghatározott határidő túllépése miatt állapította meg a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog sérelmét. Az Art. nem az adóbírság mint szankció kiszabására nyitva álló, hanem az ellenőrzés (Art. 92. §) és a hatósági eljárás [Art. 128. § (1) bekezdés] időtartamát rögzíti. Az Art. 170. § (1) bekezdése értelmében az adóbírság kiszabása kötelező, a felperes esetében az Art. 171. § (1)-(2) bekezdés szerinti mérséklés vagy mellőzés lehetősége nem áll fenn, ezért a jogerős ítélet adóbírságot hatályon kívül helyező rendelkezése jogszabálysértő. Kérelme kiegészítésében előadta, hogy az Alkotmánybíróság 17/2019. (V. 30.) AB határozata (a továbbiakban: ABH2.) alapján önmagában az ügyintézési határidő túllépése miatt nem, csak más, alapjogilag értékelhető sérelem okozásával együtt lehet a hatósági eljárás tisztességtelen voltát megállapítani. A felperes további sérelmet keresetében nem jelölt meg, a hatósági eljárás nem sértette a felperes tisztességes hatósági eljáráshoz fűződő jogát.

[14] Az elsőfokú ítélet ügy érdemére vonatkozó döntését felülvizsgálati kérelmében nem támadta.

[15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet keresetnek helyt adó része hatályban való fenntartását kérte, továbbá a jogerős ítéletnek a kereset érdemét elutasító rendelkezései vonatkozásában csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

[16] Az alperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel szemben előterjesztett ellenkérelmében - kizártsága folytán - annak elutasítását kérte.

[17] A Kúria a 6. sorszámú végzésével a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet elutasította.