32016R0424[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/424 rendelete (2016. március 9.) a kötélpálya-létesítményekről és a 2000/9/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/424 RENDELETE

(2016. március 9.)

a kötélpálya-létesítményekről és a 2000/9/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a kötélpálya-létesítmények alrendszereinek és biztonsági rendszerelemeinek forgalmazására és szabad mozgására vonatkozó szabályokat állapít meg. Emellett szabályokat állapít meg az új kötélpálya-létesítmények tervezésére és megépítésére, valamint üzembe helyezésére vonatkozóan is.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a személyszállításra tervezett új kötélpálya-létesítményekre, a kötélpálya-létesítmények új engedélyhez kötött átalakítására valamint az ilyen kötélpálya-létesítmények alrendszereire és biztonsági rendszerelemeire kell alkalmazni.

(2) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:

a) a 2014/33/EU irányelv hatálya alá tartozó felvonókra;

b) azokra a még működő, 1986. január 1-je előtt üzembe helyezett kötélpálya-létesítményekre, amelyeket a tagállamok műemléki védelem alatt álló, kulturális védettséget élvező vagy örökségvédelem alá eső létesítménynek minősítenek, amennyiben nem történt jelentős változás sem az eredeti a terveikhez képest, sem pedig a megépítésükben, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alrendszerekre és biztonsági rendszerelemekre;

c) a mezőgazdasági vagy erdészeti célokra szánt létesítményekre;

d) a hegyi menedékházak és melegedők kiszolgálására szánt, kizárólag áruk és külön kijelölt személyek szállítására szolgáló kötélpálya-létesítményekre;

e) olyan helyszíni vagy mobil berendezésekre, amelyek kizárólag szabadidős és szórakoztatási célokra, nem pedig személyszállításra szolgálnak;

f) bányászati létesítményekre, illetve ipari tevékenységekhez használt más helyszíni létesítményekre;

g) olyan létesítményekre, amelyek esetében a felhasználók vagy a szállítóeszközeik vízen közlekednek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"kötélpálya-létesítmény" : az a teljes helyszíni rendszer, amelyet személyszállítás céljára tervezett, gyártott, összeszerelt és üzembe helyezett létesítmények infrastruktúrája és alrendszerei alkotnak, és ahol a vontatás az utazás vonala mentén futó kötelekkel történik;

2.

"alrendszer" : kötélpálya-létesítménybe beépítendő, az I. mellékletben felsorolt rendszer vagy azok kombinációja;

3.

"infrastruktúra" : minden egyes kötélpálya-létesítményhez külön megtervezett és a helyszínen megépített állomás szerkezet vagy pálya menti szerkezet - az alapozásokat is beleértve -, amely figyelembe veszi a rendszer felépítését és a rendszeradatokat, és amelyre a kötélpálya-létesítmény megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükség van;

4.

"biztonsági rendszerelem" : alrendszerbe vagy kötélpálya-létesítménybe biztonsági funkció biztosítása céljából beépítendő bármely berendezés olyan rendszereleme, vagy bármely olyan készülék, amelynek meghibásodása az utasok, az üzemeltető személyzet vagy harmadik személyek biztonságát vagy egészségét veszélyezteti;

5.

"üzemeltethetőség" : olyan műszaki rendelkezések és intézkedések összessége, amelyek hatással vannak a tervezésre és a megépítésre, és amelyek a kötélpálya-létesítmény biztonságos üzemeltetéséhez szükségesek;

6.

"karbantarthatóság" : olyan műszaki rendelkezések és intézkedések összessége, amelyek hatással vannak a tervezésre és a megépítésre, és amelyek a karbantartáshoz szükségesek, valamint amelyeket a kötélpálya-létesítmény biztonságos üzemeltetésének biztosítására terveztek;

7.

"kabinos kötélpálya" : olyan kötélpálya-létesítmény, ahol a kabinokat egy vagy több kötél tartja függve és hajtja előre;

8.

"vonszolós (sí)lift" : olyan kötélpálya-létesítmény, amely a megfelelő felszereléssel rendelkező utasokat előre kijelölt pályán vontatja;

9.

"sikló" : olyan kötélpálya-létesítmény, ahol a kabinokat egy vagy több kötéllel, földre fektetett pálya vagy rögzített szerkezetekkel alátámasztott pálya mentén vontatják;

10.

"forgalmazás" : az uniós piacon valamely alrendszernek vagy biztonsági rendszerelemnek gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében,;

11.

"forgalomba hozatal" : alrendszer vagy biztonsági rendszerelem az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;

12.

"üzembe helyezés" : a kötélpálya-létesítmény kifejezetten személyszállítási célból történő üzemeltetésének megkezdése;

13.

"gyártó" : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet gyárt, illetve aki vagy amely ilyen alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet terveztet vagy gyártat, és az ilyen alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza vagy valamely kötélpálya-létesítménybe beépíti;

14.

"meghatalmazott képviselő" : az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy a nevében meghatározott feladatokban eljárjon;

15.

"importőr" : az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy harmadik országból származó alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet hoz forgalomba az uniós piacon;

16.

"forgalmazó" : az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet forgalmazza a piacon;

17.

"gazdasági szereplő" : az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem gyártója, meghatalmazott képviselője, importőre és forgalmazója;

18.

"műszaki leírás" : a kötélpálya-létesítmény, infrastruktúra, alrendszer vagy biztonsági rendszerelem által teljesítendő műszaki követelményeket rögzítő dokumentum;

19.

"harmonizált szabvány" : az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

20.

"akkreditálás" : a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott akkreditálás;

21.

"nemzeti akkreditáló testület" : a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

22.

"megfelelőségértékelés" : eljárás, amely bizonyítja, hogy az e rendeletben foglalt, valamely alrendszerrel vagy biztonsági rendszerelemmel kapcsolatos, alapvető követelmények teljesültek-e;

23.

"megfelelőségértékelő szervezet" : megfelelőségértékelési tevékenységeket - többek között kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést - az alrendszerre vagy biztonsági rendszerelemre vonatkozóan végző szervezet;

24.

"visszahívás" : minden olyan intézkedés, amelynek célja valamely, a kötélpálya-létesítményért felelősséggel tartozó személy rendelkezésére bocsátott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem visszaadása;

25.

"forgalomból történő kivonás" : minden olyan intézkedés, amelynek célja az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem piacon történő forgalmazásának megakadályozása az ellátási láncban;

26.

"uniós harmonizációs jogszabály" : minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalmazásának feltételeit;

27.

"CE-jelölés" : olyan jelölés, amely a gyártó arra vonatkozó nyilatkozatát jeleníti meg, hogy a termék megfelel a jelölés elhelyezéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek.

4. cikk

Forgalmazás az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek piacán

Az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek csak akkor forgalmazhatók, ha azok megfelelnek e rendeletnek.

5. cikk

A kötélpálya-létesítmények üzembe helyezése

(1) A tagállamok a 9. cikkel összhangban megteszik az olyan eljárások meghatározásához szükséges valamennyi megfelelő intézkedést, amelyek biztosítják, hogy a kötélpálya-létesítmények üzembe helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha azok megfelelnek e rendeletnek, és amelyek a rendeltetésüknek megfelelő létesítés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget vagy biztonságot, valamint az anyagi javak biztonságát.

(2) A tagállamok a 9. cikkel összhangban megteszik az olyan eljárások meghatározásához szükséges valamennyi megfelelő intézkedést, amelyek biztosítják, hogy az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek csak akkor kerüljenek beépítésre kötélpálya-létesítményekbe, ha azok olyan kötélpálya-létesítmények megépítését teszik lehetővé, amelyek megfelelnek e rendeletnek, és amelyek a rendeltetésüknek megfelelő létesítés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget vagy biztonságot, valamint az anyagi javak biztonságát.

(3) Azokról a kötélpálya-létesítményekről, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek, amelyekre az említett szabványok vagy azok említett részei vonatkoznak.

(4) Ez az irányelv nem sérti a tagállamok jogát, hogy meghatározzák azokat az általuk annak érdekében szükségesnek tartott követelményeket, hogy a létesítmény használata közben biztosítsák a személyek és különösen a munkavállalók védelmét, feltéve, hogy ennek nyomán nincs szükség a kötélpálya-létesítménynek az e rendeletben foglaltaktól eltérő módon történő átalakítására.

6. cikk

Alapvető követelmények

A kötélpálya-létesítményeknek és azok infrastruktúrájának, alrendszereinek és biztonsági rendszerelemeinek meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

7. cikk

Az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek szabad mozgása

A tagállamok nem tiltják, nem korlátozzák és nem akadályozzák az e rendeletnek megfelelő alrendszerek és biztonsági rendszerelemek forgalmazását.

8. cikk

A tervezett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó biztonsági elemzés és biztonsági jelentés

(1) A tagállam által a nemzeti jognak megfelelően meghatározott, a kötélpálya-létesítményért felelős személy köteles elvégezni vagy elvégeztetni a tervezett kötélpálya-létesítmény biztonsági elemzését.

(2) A minden egyes kötélpálya-létesítmény esetén megkövetelt biztonsági elemzésre a következők alkalmazandók:

a) figyelembe kell venni valamennyi tervezett üzemmódot;

b) valamely elismert vagy bevált módszer szerint kell végezni;

c) figyelembe kell venni a tudomány aktuális állását és a szóban forgó kötélpálya-létesítmény összetettségét;

d) a kötélpálya-létesítmény tervezése és szerkezeti kialakítása során a kielégítő biztonsági feltételek biztosítása érdekében figyelembe kell venni a helyi környezetet és a legkedvezőtlenebb helyzeteket;

e) a tervezés, megépítés és üzembe helyezés kapcsán ki kell terjednie a kötélpálya-létesítmény és annak külső tényezői vonatkozásában minden biztonsági szempontra;

f) a múltbeli tapasztalatok alapján lehetővé kell tennie a kötélpálya-létesítmény üzemeltetése során esetlegesen fellépő kockázatok azonosítását.

(3) A biztonsági elemzésnek ki kell terjednie a biztonsági berendezésekre is, valamint arra, hogy ezek milyen hatással vannak a kötélpálya-létesítményre és alrendszereikre, amelyeket működésbe hoznak, olyan módon, hogy a biztonsági berendezések:

a) úgy legyenek képesek reagálni az általuk érzékelt kezdeti meghibásodásra vagy a jelzett hibára, hogy a biztonságot garantáló állapotban, csökkentett üzemmódban vagy vészüzemmódban maradnak,

b) egymást helyettesíthetőek és megfigyelés alatt tarthatóak legyenek, vagy

c) meghibásodásuk valószínűségét jellegükből fakadóan fel lehessen mérni, és hatásuk szabványosan egyenértékűek legyenek az a) és b) pontban szereplő kritériumoknak megfelelő biztonsági berendezésekkel.

(4) A biztonsági elemzést a kockázatok és a veszélyes helyzetek összeírására az említett kockázatok kezelését célzó intézkedésekre vonatkozó javaslattételre, valamint a kötélpálya-létesítménybe beépítendő alrendszereket és biztonsági rendszerelemeket tartalmazó felsorolás összeállítására kell felhasználni.

(5) A biztonsági elemzés eredményét biztonsági jelentésben kell összefoglalni.

9. cikk

A kötélpálya-létesítmények engedélyezése

(1) Minden tagállam eljárásokat állapít meg a területén található kötélpálya-létesítmények megépítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére vonatkozóan.

(2) A tagállam által a nemzeti jognak megfelelően meghatározott, a kötélpálya-létesítményért felelős személy köteles benyújtani a kötélpálya-létesítmény jóváhagyásáért felelős hatóságnak vagy szervnek a 8. cikkben említett biztonsági jelentést, az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek megfelelőségével kapcsolatos más dokumentumokat, valamint a kötélpálya-létesítmény jellemzőire vonatkozó dokumentumokat. A kötélpálya-létesítményre vonatkozó dokumentáció ezen felül tartalmazza a szükséges feltételeket, beleértve az üzemeltetési korlátozásokat is, valamint a kötélpálya-létesítményre vonatkozó teljes részletességű javítási, felügyeleti, beállítási és karbantartási információkat. E dokumentumok egy példányát a kötélpálya-létesítmény területén kell tárolni.

(3) Abban az esetben, ha egyes meglévő kötélpálya-létesítmények lényeges jellemzőiben, alrendszereiben vagy biztonsági rendszerelemeiben olyan átalakítás történik, amelyet az érintett tagállam új üzembe helyezési engedélyhez köt, az ilyen átalakításnak és a kötélpálya-létesítmények egészére gyakorolt hatásainak meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

(4) A tagállamok az (1) bekezdésben említett eljárásokat nem alkalmazhatják azzal a céllal, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szempontokhoz kapcsolódó indokok alapján megtiltsák, korlátozzák vagy akadályozzák az az olyan kötélpálya-létesítmények megépítését és üzembe helyezését amelyek e rendeletnek megfelelnek, és amelyeket a rendeltetésüknek megfelelő létestése esetén nem veszélyezteti az emberi egészséget vagy biztonságot, valamint az anyagi javak biztonságát.

(5) A tagállamok az (1) bekezdésben említett eljárásokat nem alkalmazhatják azzal a céllal, hogy megtiltsák, korlátozzák vagy akadályozzák az e rendeletnek megfelelő alrendszerek és biztonsági rendszerelemek szabad mozgását.

10. cikk

A kötélpálya-létesítmények üzemeltetése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden kötélpálya-létesítmény csak akkor üzemelhessen, ha megfelel a biztonsági jelentésben megállapított feltételeknek.

(2) Amennyiben egy tagállam azt állapítja meg, hogy egy engedélyezett, a rendeltetésének megfelelően használt kötélpálya-létesítmény veszélyezteti az emberi egészséget vagy biztonságot, vagy az anyagi javak biztonságát, megteszi a szükséges intézkedéseket a kötélpálya-létesítmény üzemeltetési feltételeinek korlátozására, illetve megtiltja annak üzemeltetését.

II. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

11. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1) A gyártók az alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek forgalomba hozatalakor, illetve azoknak valamely kötélpálya-létesítménybe történő beépítésekor biztosítják, hogy azokat a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelően tervezték és gyártották.

(2) Az alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek gyártói elkészítik a VIII. mellékletben előírt műszaki dokumentációt (a továbbiakban: műszaki dokumentáció), és elvégzik vagy elvégeztetik a 18. cikkben említett, megfelelő megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az első albekezdésben említett eljárás keretében igazolták, hogy az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a CE-jelölést.

(3) A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatalát követően 30 évig kötelesek megőrizni.

(4) A gyártó biztosítja a sorozatgyártás megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások alkalmazását. Megfelelően figyelembe kell venni az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azoknak a harmonizált szabványoknak vagy más műszaki leírásoknak a változásait, amelyek alapján az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelelőségét megállapították.

Ha az alrendszerrel vagy a biztonsági rendszerelemmel járó veszély miatt helyénvalónak ítélik, a gyártók az utasok, az üzemeltető személyzet és a harmadik személyek egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégezik a forgalmazott alrendszerek és biztonsági rendszerelemek mintáinak vizsgálatát, kivizsgálják a nem megfelelő alrendszerekkel és biztonsági rendszerelemekkel kapcsolatos panaszokat és szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, valamint az ilyen alrendszereket és biztonsági rendszerelemeket érintő visszahívásokról, továbbá folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat az ilyen nyomonkövetési intézkedésekről.

(5) A gyártók biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott alrendszereken vagy biztonsági rendszerelemeken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy más ilyen elem fel legyen tüntetve.

Ha az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a gyártók biztosítják, hogy a szükséges információ az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem csomagolásán vagy az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet kísérő dokumentációján szerepeljen.

(6) A gyártók feltüntetik az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen, vagy ha ez nem lehetséges, az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem csomagolásán vagy az azt kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a levelezési címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó általános kapcsolattartási címét kell jeleznie. Az elérhetőségi adatokat a felhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni. Amennyiben a gyártó honlap címét adja meg, gondoskodnia kell arról, hogy a honlapon szereplő információk hozzáférhetők és naprakészek legyenek.

(7) A gyártók biztosítják, hogy az alrendszerhez vagy a biztonsági rendszerelemhez mellékelve legyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példánya, valamint a használati utasítás és a biztonsági tájékoztató, a felhasználók által könnyen érthető nyelven az érintett tagállam döntésének megfelelően. A használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót egyértelmű, közérthető és olvasható formában kell elkészíteni.

Amennyiben azonban nagy számú alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet szállítanak egyetlen gazdasági szereplő vagy felhasználó részére, az érintett tételhez vagy szállítmányhoz elegendő az EU-megfelelőségi nyilatkozatot egy példányban mellékelni.

(8) Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalomba hozott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg ennek a rendeletnek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben a forgalomból történő kivonására vagy visszahívására. Továbbá, ha az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem veszélyt jelent, a gyártók erről - és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről - haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek piacán az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet forgalomba hozták.

(9) A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem e rendeletnek való megfelelősége igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, az e hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett információk és dokumentumok papír alapon vagy elektronikus formátumban is benyújthatók. Az említett hatóság felkérésére a gyártók együttműködnek ezzel a hatósággal az általuk forgalomba hozott alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek által jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

12. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1) A gyártók írásbeli megbízással kinevezhetnek egy meghatalmazott képviselőt.

A 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(2) A meghatalmazott képviselők a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látják el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell engedélyt adnia a meghatalmazott képviselő számára:

a) az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatalát követően 30 évig megőrzi és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszi az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b) valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelelősége igazolásához szükséges összes információt és dokumentumot;

c) az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó alrendszerek és biztonsági rendszerelemek által képviselt kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

13. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1) Az importőrök kizárólag megfelelő alrendszereket és biztonsági rendszerelemeket hozhatnak forgalomba a piacon.

(2) Az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala előtt az importőrök kötelesek meggyőződni arról, hogy a gyártó elvégezte a 18. cikk szerinti megfelelőségértékelési eljárást. Meg kell győződniük arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, hogy az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen el van helyezve a CE-jelölés, hogy mellékelték hozzá az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, a használati utasítást, a biztonsági tájékoztatót és adott esetben az egyéb előírt dokumentumokat, valamint hogy feltüntették rajta a CE-jelölést, továbbá hogy a gyártó teljesítette a 11. cikk (5) és (6) bekezdésében foglalt követelményeket.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy valamely alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg a II. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeknek, akkor addig nem hozhatja forgalomba az érintett alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet, amíg annak megfelelősége nincs biztosítva. Továbbá amennyiben az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem veszélyt jelent, az importőr erről tájékoztatja a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) Az importőrök megadják az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen, vagy ha ez nem lehetséges, az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem csomagolásán vagy az azt kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a levelezési címet, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőségi adatokat a felhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

Amennyiben az importőr honlap címét adja meg, gondoskodnia kell arról, hogy a honlapon szereplő információk hozzáférhetők és naprakészek legyenek.

(4) Az importőrök biztosítják, hogy az alrendszerhez, illetve a biztonsági rendszerelemhez mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót, a felhasználók által könnyen érthető nyelven, az érintett tagállam döntésének megfelelően.

(5) Az importőrök biztosítják, hogy amíg valamely alrendszer vagy biztonsági rendszerelem a felelősségük alá tartozik, a raktározás és szállítás körülményei nem veszélyeztetik annak a II. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelését.

(6) Amennyiben ez az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem által képviselt kockázatok miatt indokolt, az importőrök az utasok, az üzemeltető személyzet és a harmadik személyek egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégezik a forgalmazott alrendszerek és biztonsági rendszerelemek mintáinak vizsgálatát, kivizsgálják a nem megfelelő alrendszerekkel és biztonsági rendszerelemekkel kapcsolatos panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, valamint az ilyen alrendszereket és biztonsági rendszerelemeket érintő visszahívásokról, továbbá folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat az ilyen nyomonkövetési intézkedésekről.

(7) Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalomba hozott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg ennek a rendeletnek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelelőségének biztosítása érdekében, illetve adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá ha az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem veszélyt jelent, az importőrök erről - és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről - haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet forgalmazták,

(8) Az importőröknek az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatalát követően 30 évig megőrzik és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9) Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett információk és dokumentációk papír alapon vagy elektronikus formátumban is benyújthatók. Az adott hatóság kérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek által jelentett veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

14. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1) Alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az e rendeletben foglalt követelményekkel kapcsolatban.

(2) Az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen elhelyezték-e a CE-jelölést, mellékelték-e hozzá az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, a használati utasítást, a biztonsági tájékoztatót és adott esetben az egyéb előírt dokumentációt, az érintett tagállam által meghatározott, a felhasználók által könnyen érthető nyelven, valamint hogy a gyártó teljesítette a 11. cikk (5) és (6) bekezdésében, az importőr pedig a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy valamely alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg a II. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeknek, csak azt követően forgalmazhatja az érintett alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet, ha összhangba hozta azokkal. Továbbá amennyiben az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem veszélyt jelent, erről a forgalmazó tájékoztatja a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) A forgalmazók biztosítják, hogy amíg valamely alrendszer vagy biztonsági rendszerelem a felelősségük alá tartozik, a raktározás és a szállítás körülményei nem veszélyeztetik annak a II. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelőségét.

(4) Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalmazott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg e rendeletnek, biztosítják, hogy az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelelőségének biztosítása érdekében meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket, illetve adott esetben kivonják azt a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, ha az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem veszélyt jelent, a forgalmazók erről - és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről - haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet forgalmazták,.

(5) A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Az említett információk és dokumentumok papír alapon vagy elektronikus formátumban is benyújthatók. A forgalmazók - kérésére - együttműködnek az említett hatósággal az általuk forgalmazott alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek által jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

15. cikk

Esetek, amelyekben a gyártói kötelezettségek az importőrökre és a forgalmazókra alkalmazandók

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó, a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet, vagy olyan módon alakít át egy már forgalomba hozott alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet, ami befolyásolhatja annak az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését, e rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 11. cikkben előírt kötelezettségei terhelik.

16. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

Kérésre a gazdasági szereplőknek a piacfelügyeleti hatóságok részére azonosítaniuk kell:

a) a gazdasági szereplőt, amely nekik az alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet szállította;

b) a gazdasági szereplőt és kötélpálya-létesítményért felelős személyt, amelyeknek az alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet szállítják.

A gazdasági szereplőknek az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem részükre történő szállítását követően 30 éven át, illetve az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem általuk történő szállítását követően 30 éven át be kell tudniuk mutatni az első bekezdésben említett információkat.

III. FEJEZET

AZ ALRENDSZEREK ÉS A BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGE

17. cikk

Az alrendszerek és biztonsági rendszerelemek megfelelőségének vélelmezése

Azokról az alrendszerekről és biztonsági rendszerelemekről, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak vagy azok egy részének, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek, amelyekre az említett szabványok, illetve azok említett részei vonatkoznak.

18. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

(1) Alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala előtt a gyártó az alábbi, az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet a (2) bekezdés szerinti megfelelőségértékelési eljárásnak veti alá.

(2) Az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek megfelelőségének értékelése a gyártó választása szerint az alábbi megfelelőségértékelési eljárások egyike útján végezhető el:

a) a III. mellékletben meghatározott EU-típusvizsgálat (B. modul - gyártási típus) az alábbiak egyikével együtt:

i. a IV. mellékletben meghatározott, a gyártási eljárás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (D. modul);

ii. az V. mellékletben meghatározott, az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem ellenőrzésén alapuló típusmegfelelőség (F. modul);

b) a VI. mellékletben meghatározott, egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség (G. modul);

c) a VII. mellékletben meghatározott, a teljes minőségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelőség (H.1. modul).

(3) A megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos nyilvántartást és levelezést a (2) bekezdés szerinti eljárásokat végző bejelentett szervezet székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy az említett szervezet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.

19. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1) Az alrendszerre vagy a biztonsági rendszerelemre vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a II. mellékletben meghatározott alapvető követelmények teljesültek.

(2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a IX. mellékletben szereplő minta alapján kell elkészíteni, tartalmazza a III-VII. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálni kell. A nyilatkozatot mellékelni kell az alrendszerhez vagy a biztonsági rendszerelemhez, és le kell fordítani annak a tagállamnak a nyelvére vagy nyelveire, amelynek piacán az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3) Amennyiben az alrendszerre vagy biztonsági rendszerelemre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, valamennyi ilyen uniós jogi aktus tekintetében egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is.

(4) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

20. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

21. cikk

A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1) A CE-jelölést az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen, illetve azok adattábláján jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni. Amennyiben ez az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem jellege miatt nem lehetséges vagy nem biztosítható, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentáción kell elhelyezni.

(2) A CE-jelölést az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni.

(3) A CE-jelölést azon bejelentett szervezet azonosító számának kell követnie, amely a gyártásellenőrzés szakaszában részt vett. A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó vagy pedig a gyártó meghatalmazott képviselője helyezi el.

(4) A CE-jelölést és a (3) bekezdésben említett azonosító számot a különleges kockázatokra vagy felhasználásra utaló egyéb jelölések követhetik.

(5) A tagállamok a meglévő mechanizmusokra támaszkodva biztosítják a CE-jelölést szabályozó rendszer helyes végrehajtását, és e jelölés helytelen használata esetén megfelelő lépéseket tesznek.

IV. FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

22. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az e rendelet szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

23. cikk

Bejelentő hatóságok

(1) A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely felel a megfelelőségértékelési szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezetek felügyeletéért, ideértve a 28. cikknek való megfelelést is.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és nyomon követést egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el az említett rendelet rendelkezéseivel összhangban.

(3) Amennyiben a bejelentő hatóság az e cikk (1) bekezdése szerinti értékelést, bejelentést vagy felügyeletet átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor az utóbbi szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 24. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett ennek a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeiből eredő felelősségért való helytállásról.

(4) A bejelentő szervezet teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

24. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1) A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2) A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosítva legyen tevékenységeinek objektivitása és pártatlansága.

(3) A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személyek hozzanak meg.

(4) A bejelentő hatóság kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínál vagy végez semmilyen olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem kínál vagy végez ilyen alapon szaktanácsadási szolgáltatást.

(5) A bejelentő hatóságnak megőrzi a kapott információk bizalmas jellegét.

(6) A bejelentő hatóság kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően ellássa feladatait.

25. cikk

A bejelentő hatóságokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról az eljárásaikról, amelyeket a megfelelőségértékelő szervezetek értékelése és bejelentése, valamint a bejelentett szervezetek felügyelete érdekében hoztak létre, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

26. cikk

A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények

(1) A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezetnek teljesíti a (2)-(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2) A megfelelőségértékelő szervezetet a tagállamok nemzeti joga alapján kell létrehozni, és jogi személyiséggel kell rendelkeznie.

(3) A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől, illetve alrendszertől vagy biztonsági rendszerelemtől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt alrendszer vagy biztonsági rendszerelem tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződéshez vagy szakmai szövetséghez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és esetében nem áll fenn összeférhetetlenség.

(4) A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzete nem lehet annak az alrendszernek vagy biztonsági rendszerelemnek a tervezője, gyártója, szállítója, létesítője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet az érintett felek meghatalmazott képviselője sem. Ez nem zárja ki az olyan értékelt alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek használatát, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve az ilyen alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet annak felső vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzete nem vehet részt közvetlenül ezen alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy megépítésében, forgalmazásában, létesítésében, használatában és karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt továbbá olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezeteknek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5) A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és az adott területen szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlennek kell lenniük minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő - főként pénzügyi - nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

(6) A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a III-VII. mellékletben előírt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelynek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat maga a megfelelőségértékelő szervezet végzi el, vagy pedig azt az ő nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezetnek - mindenkor és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint minden olyan alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem fajta vagy kategória tekintetében, amelyre bejelentették - rendelkeznie kell a szükséges:

a) személyzettel, akik műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b) eljárások leírásával, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát. Rendelkeznie kell megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal, amelyek segítségével a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb tevékenységek elkülönülnek egymástól;

c) eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem gyártástechnológiai összetettségének fokát, illetve a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozati jellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá hozzá kell férnie valamennyi szükséges felszereléshez, illetve létesítményhez.

(7) A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzetnek:

a) alapos műszaki és szakképzetséggel kell rendelkeznie, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre vonatkozóan a szervezetet bejelentették;

b) megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie az általa végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie az ilyen értékelések elvégzésére;

c) kellően ismernie és értenie kell a II. mellékletben meghatározott alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabályok és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseit;

d) alkalmasnak kell lennie az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére.

(8) Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, a szervezet felső vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső vezetésének és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzetnek a javadalmazása nem függ az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

(9) A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban az állam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül felel a megfelelőségértékelésért.

(10) A megfelelőségértékelő szervezet személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a III-VII. melléklet vagy az azokat végrehajtó nemzeti jog rendelkezései alapján ellátott feladatai végrehajtása során jutott a birtokába; kivéve annak a tagállamnak illetékes hatóságait ahol a szervezet a tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat védelmezni kell.

(11) A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint az e rendelet alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve biztosítják, hogy az értékelést végző személyzetük tájékoztatást kapjon ezekről a tevékenységekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkájának eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

27. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelme

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy teljesíti az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 26. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

28. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozói

(1) Amennyiben a bejelentett szervezet egyes, a megfelelőség értékelésével kapcsolatos feladatokat alvállalkozásba adja, vagy elvégzésükhöz leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfelel a 26. cikkben meghatározott követelményeknek, és erről tájékoztatnia kell a bejelentő hatóságot.

(2) A bejelentett szervezeteknek teljes körű felelősséget kell vállalniuk az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok székhelye hol található.

(3) A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4) A bejelentett szervezetek kötelesek a bejelentő hatóság számára elérhetővé tenni az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítéseinek értékelésére, valamint az általuk a III-VII. melléklet szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

29. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1) A megfelelőségértékelő szervezetnek bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2) A bejelentés iránti kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelési tevékenység, a megfelelőségértékelési modul vagy modulok, valamint azon alrendszer/biztonsági rendszerelem vagy azon alrendszerek/biztonsági rendszerelemek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá - amennyiben van ilyen - a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 26. cikkben előírt követelményeket.

(3) Amennyiben az érintett megfelelőségértékelő szervezet nem tud akkreditálási tanúsítványt benyújtani, akkor be kell nyújtania a bejelentő hatóságnak az ellenőrzéséhez, elismeréséhez és rendszeres felügyeletéhez szükséges összes igazoló dokumentumot. hogy teljesíti a 26. cikkben rögzített követelményeket.

30. cikk

Bejelentési eljárás

(1) A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 26. cikkben rögzített követelményeket.

(2) A bejelentő hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszköz igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3) A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységek összes részletét, a megfelelőségértékelési modult vagy modulokat, az érintett alrendszert/biztonsági rendszerelemet, illetve alrendszereket/biztonsági rendszerelemeket, valamint a felkészültségre vonatkozó megfelelő szakmai alkalmasság igazolását..

(4) Amennyiben a bejelentés nem a 29. cikk (2) bekezdésében említett akkreditálási tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelő szervezet felkészültségére vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló dokumentumokat, valamint bemutatja azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfeleljen az 26. cikkben meghatározott követelményeknek.

(5) Az érintett szervezet csak akkor láthatja el a bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam akkreditálási tanúsítvánnyal alátámasztott bejelentés esetén a bejelentéstől számított két héten belül, akkreditálási tanúsítvány csatolása nélkül tett bejelentés esetén pedig a bejelentéstől számított két hónapon belül nem emelt kifogást.

E rendelet alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6) A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés bármely későbbi releváns változásáról.

31. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek jegyzéke

(1) A Bizottság azonosító számot ad ki a bejelentett szervezet részére.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki még akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint is bejelentik.

(2) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a számukra kiadott azonosító számokat és azokat a tevékenységeket, amelyekre a szervezeteket bejelentették.

A Bizottság gondoskodik a jegyzék folyamatos frissítéséről.

32. cikk

A bejelentés változásai

(1) Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatják arról, hogy valamely bejelentett szervezet már nem teljesíti a 26. cikkben meghatározott követelményeket, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy a szervezet mennyire súlyos mértékben mulasztotta el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. A bejelentő hatóságnak erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig azok kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetők legyenek.

33. cikk

A bejelentett szervezetek szakmai alkalmasságának vitatása

(1) A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétségei vannak vagy kétségek jutnak tudomására a bejelentett szervezet szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan teljesíti-e a rá vonatkozó követelményeket és kötelezettségeket.

(2) A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3) A Bizottság biztosítja, hogy vizsgálatai során birtokába jutott különleges adatokat bizalmasan kezeli

(4) Amennyiben a Bizottság meggyőződik arról, hogy a bejelentett szervezet nem, illetve már nem teljesíti a rá vonatkozó bejelentés követelményeit, végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felkéri a bejelentő tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

Ezt a végrehajtási aktust a 44. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

34. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1) A bejelentett szervezet a III-VII. mellékletben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

(2) A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével kell elvégezni.

A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem gyártástechnológiai összetettségének fokát, illetve a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Mindemellett azonban tiszteletben kell tartaniuk az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem e rendeletnek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és a védelem szintjét.

(3) Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a II. mellékletben megállapított alapvető követelményeket, vagy nem felel meg a harmonizált szabványoknak vagy más műszaki előírásokban megállapított követelményeknek, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt, illetve nem hoz jóváhagyó döntést.

(4) Ha a megfelelőségi tanúsítvány vagy a jóváhagyó döntés kiadása után a megfelelőség nyomon követése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy alrendszer vagy biztonsági rendszerelem már nem megfelelő, fel kell szólítania a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén fel kell függesztenie vagy vissza kell vonnia a tanúsítványt vagy a jóváhagyó döntést.

(5) Amennyiben a kiigazító intézkedéseket nem hajtják végre, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tanúsítványokat vagy a jóváhagyó döntését.

35. cikk

Jogorvoslat a bejelentett szervezetek döntéseivel szemben

A bejelentett szervezetek biztosítják, hogy döntéseikkel szemben jogorvoslati eljárást lehessen kezdeményezni.

36. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettségei

(1) A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot:

a) tanúsítványok vagy a jóváhagyó döntések valamennyi elutasításáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;

b) azokról a körülményekről, amelyek érinthetik a bejelentés hatályát vagy feltételeit;

c) a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységekre vonatkozó tájékoztatási felkérésekről

d) kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységekről, valamint minden más elvégzett tevékenységről, többek között a határokon átnyúló tevékenységekről és a tevékenységek alvállalkozásba adásáról.

(2) A bejelentett szervezetek az előírások megsértésének figyelemmel kísérésével kapcsolatban megfelelően tájékoztatják az e rendelet szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal az alrendszerekkel vagy biztonsági rendszerelemekkel foglalkozó más szervezeteket a negatív és - kérésre - a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

37. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság gondoskodik a tagállamoknak a bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikáért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere megszervezéséről.

38. cikk

A bejelentett szervezetek közötti koordináció

A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet szerint bejelentett szervezetek között - a kötélpálya-létesítményekkel foglalkozó bejelentett szervezetek koordinációs csoportja formájában - megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre, és hogy az megfelelően működjön.

A bejelentett szervezeteknek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vesznek az említett csoport munkájában.

V. FEJEZET

UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA LÉPŐ ALRENDSZEREK ÉS BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEK ELLENŐRZÉSE ÉS AZ UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

39. cikk

Uniós piacfelügyelet és az uniós piacra lépőt alrendszerek és biztonsági rendszerelemek ellenőrzése

Az alrendszerekre és a biztonsági rendszerelemekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdését, valamint 16-29. cikkét kell alkalmazni.

40. cikk

A veszélyt jelentő alrendszerek és biztonsági rendszerelemek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárás

(1) Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy valamely e rendelet hatálya alá tartozó alrendszer vagy biztonsági rendszerelem veszélyt jelent az emberi egészségre vagy biztonságra, valamint az anyagi javakra, akkor elvégzik az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem értékelését, amely kiterjed az e rendeletben meghatározott összes vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplőknek e célból minden szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt, hogy az előírásaiknak megfelelően, a veszély jellegével arányosan, ésszerű időn belül tegyen meg minden megfelelő kiigazító intézkedést, hogy az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfeleljen az említett követelményeknek, vagy az alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet vonja ki a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják illetékes bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik az országuk területére, tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólították.

(3) A gazdasági szereplők biztosítják, hogy minden megfelelő kiigazító intézkedést meghoznak az összes olyan alrendszer és biztonsági rendszerelem tekintetében amelyeket az uniós piacon forgalmaztak.

(4) Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nemzeti piacukon történő forgalmazásának betiltására vagy korlátozására, illetve az említett piacon a forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

Ezekről az intézkedésekről a piacfelügyeleti hatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5) A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló részletet, különösen a nem megfelelő alrendszer vagy biztonsági rendszerelem azonosításához szükséges adatokat, az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelezik, hogy a meg nem felelés a következők egyike miatt következett-e be:

a) az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg az emberi egészség és biztonság, valamint az anyagi javak védelmével kapcsolatos követelményeknek; vagy

b) hiányosságok állapíthatók meg a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 17. cikkben említett harmonizált szabványokban.

(6) Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem meg nem feleléséről rendelkezésükre állnak, valamint - amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel - a kifogásaikról.

(7) Amennyiben a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedést megalapozottnak kell tekinteni.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett alrendszerrel vagy biztonsági alkatrésszel kapcsolatban haladéktalanul sor kerüljön a megfelelő korlátozó intézkedések meghozatalára, például az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomból történő kivonására.

41. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1) Amennyiben a 40. cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamely intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság valamennyi tagállamnak címzi határozatát, és haladéktalanul közli azt velük és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

(2) Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam meghozza a nem megfelelő alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomból történő kivonásához szükséges intézkedéseket és erről tájékoztatja a Bizottságot is. Amennyiben a nemzeti intézkedést megalapozatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.

(3) Amennyiben a nemzeti intézkedést megalapozatlannak ítélik, és az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem meg nem felelése az e rendelet 40. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak tudható be, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében meghatározott eljárást alkalmazza.

42. cikk

A megfelelő, de veszélyt jelentő alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek

(1) Amennyiben egy tagállam a 40. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelel ennek a rendeletnek, azonban mégis veszélyt jelent az emberi egészségre vagy biztonságra, valamint az anyagi javakra, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy az előírásainak megfelelően, a veszély mértékének megfelelően, ésszerű időn belül tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen veszélyt, vagy az alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet vonja ki a forgalomból, vagy pedig hívja vissza azt.

(2) A gazdasági szereplők biztosítják, hogy kiigazító intézkedést hoznak az összes olyan érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem tekintetében, amelyeket az uniós piacon forgalmaztak.

(3) A tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló információt, különösen az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem azonosításához szükséges adatokat, az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4) A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot hoz arról, hogy indokolt-e a nemzeti intézkedés, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az emberek egészsége és biztonsága védelmével kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 44. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében.

(5) A Bizottság a határozatát valamennyi tagállamnak címezi, és velük és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel haladéktalanul közli azt.

43. cikk

Formai meg nem felelés

(1) A 40. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a meg nem felelésnek:

a) a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy e rendelet 21. cikkét megsértve helyezték el;

b) a CE-jelölést nem helyezték el;

c) a gyártásellenőrzés szakaszában részt vevő bejelentett szervezet azonosító számát a 21. cikket megsértve tüntették fel, illetve nem tüntették fel azt;

d) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem mellékelték az alrendszerhez vagy a biztonsági rendszerelemhez;

e) EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;

f) az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül állították ki;

g) a műszaki dokumentáció nem elérhető vagy hiányos;

h) a 11. cikk (6) bekezdésében vagy a 13. cikk (3) bekezdésében említett információt egyáltalán nem, illetve hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

i) a 11. vagy a 13. cikkben meghatározott bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesült.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett meg nem felelés továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalmazásának korlátozására vagy betiltására, illetve gondoskodik a visszahívásáról vagy a piaci forgalomból történő kivonásáról.

VI. FEJEZET

BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a kötélpálya-létesítményekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(5) A Bizottság minden olyan kérdésben konzultál a bizottsággal, amellyel kapcsolatban az 1025/2012/EU rendelet vagy bármely más uniós jogszabály szakértőkkel folytatott konzultációt ír elő.

A bizottság minden, az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdést is megvizsgálhat, amelyet az eljárási szabályzatával összhangban akár az elnök, akár valamely tagállam képviselője vet fel.

45. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet és az e rendelet értelmében elfogadott nemzeti jog rendelkezéseinek a gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait. Ezek a szabályok súlyos jogsértések esetén büntetőjogi szankciókat is magukban foglalhatnak.

Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és súlyosbíthatók, amennyiben az érintett gazdasági szereplő korábban már hasonló módon megsértette rendeletet.

A tagállamok legkésőbb 2018. március 21-ig értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról, és haladéktalanul tájékoztatják a szabályokat érintő későbbi módosításokról is.

(2) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést azoknak a szabályoknak az érvényesítése érdekében, amelyek az e rendelet rendelkezéseinek a gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkoznak.

46. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok nem akadályozzák a 2000/9/EK irányelv hatálya alá tartozó és az említett irányelvnek megfelelő, 2018. április 21. előtt forgalomba hozott alrendszerek, illetve biztonsági rendszerelemek forgalmazását.

A tagállamok nem akadályozzák a 2000/9/EK irányelv hatálya alá tartozó és az említett irányelvnek megfelelő, 2018. április 21. előtt létesített kötélpálya-létesítmények üzembe helyezését.

A biztonsági rendszerelemek tekintetében a 2000/9/EK irányelvnek megfelelően kibocsátott tanúsítványok és jóváhagyó határozatok e rendelet értelmében érvényesek.

47. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2000/9/EK irányelv 2018. április 21-től hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, és a X. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

48. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2018. április 21-től az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a 22-38. és a 44. cikket 2016. október 21-től kell alkalmazni;

b) a 45. cikk (1) bekezdését 2018. március 21-től kell alkalmazni;

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

ALRENDSZEREK

A kötélpálya-létesítmények infrastruktúrára és az alább felsorolt alrendszerekre vannak felosztva:

1. Kötelek és kötélkapcsolások.

2. Hajtások és fékek.

3. Gépészeti berendezések:

3.1. Kötélszerelési eszközök, szerkezetek.

3.2. Állomási gépészet.

3.3. Pálya menti gépészeti berendezés.

4. Járművek:

4.1. Kabinok, függőszékek, illetve vonszoló eszközök.

4.2. Függesztékek.

4.3. Futóművek.

4.4. Kapcsolókészülékek.

5. Elektromos berendezések:

5.1. Ellenőrző, vezérlő- és biztonsági berendezések.

5.2. Kommunikációs és tájékoztató berendezések.

5.3. Villámvédelmi berendezések.

6. Mentőberendezések:

6.1. Rögzített mentőberendezések.

6.2. Mobil mentőberendezések.

II. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. Cél

Ez a melléklet a kötélpálya-létesítményekre vonatkozó alapvető tervezési, megépítési és üzembe helyezési követelményeket állapítja meg, többek között a karbantarthatóság és az üzemeltethetőség tekintetében, valamint az alrendszerekre és a biztonsági rendszerelemekre alkalmazandó alapvető követelményeket rögzíti.

2. Általános követelmények

2.1. Személybiztonság

Az utasok, az üzemeltető személyzet és a harmadik személyek biztonsága a kötélpálya-létesítmények tervezésének, megépítésének és üzemeltetésének alapvető követelménye.

2.2. Biztonsági alapelvek

A kötélpálya-létesítményeket az alábbi alapelvek szerint kell megtervezni, üzemeltetni és karbantartani, és ezeket a megadott sorrendben kell alkalmazni:

- a veszélyek tervezési és építési megoldásokkal történő kiküszöbölése, vagy ha ez nem lehetséges, csökkentése,

- olyan intézkedések meghatározása és végrehajtása, amelyek olyan veszélyek elleni védelemhez szükségesek, amelyeket a tervezési és építési megoldásokkal nem lehet kiküszöbölni,

- olyan óvintézkedések meghatározása és rögzítése, amelyek olyan veszélyek elhárítására szolgálnak, amelyeket az első és a második franciabekezdésben szereplő intézkedésekkel és rendelkezésekkel nem lehetett kiküszöbölni.

2.3. Külső tényezők figyelembevétele

A kötélpálya-létesítményeket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy biztonságosan üzemeltethetők legyenek, figyelembe véve a kötélpálya-létesítmény típusát, annak a területnek a jellegét és fizikai jellemzőit, ahol létesítésre kerül, környezetét, valamint a légköri és meteorológiai tényezőket, illetve a közelben - akár a földön, akár a levegőben - lévő építményeket és akadályokat.

2.4. Méretek

A kötélpálya-létesítményt, az alrendszereket és minden biztonsági rendszerelemét úgy kell méretezni, megtervezni és megépíteni, hogy előre látható körülmények között kielégítő biztonsággal ellenálljanak minden igénybevételből eredő hatásnak, beleértve azokat is, amelyek üzemen kívüli helyzetben következhetnek be, figyelembe véve különösen a külső behatásokat, a dinamikus hatásokat és a fáradási jelenségeket, és eleget téve a szakma elismert szabályainak. A fentiek különösen vonatkoznak az anyagok megválasztására.

2.5. Összeszerelés

2.5.1.

A kötélpálya-létesítményt, az alrendszereket és minden biztonsági rendszerelemet úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azokat biztonságosan össze lehessen szerelni és be lehessen építeni.

2.5.2.

A biztonsági rendszerelemeket úgy kell megtervezni, hogy - akár kialakításuk, akár a rajtuk feltüntetett megfelelő jelölések révén - szerelési hibákra ne kerülhessen sor.

2.6. A kötélpálya-létesítmény üzembiztossága

2.6.1.

A biztonsági rendszerelemeket úgy kell megtervezni és megépíteni, illetve olyan módon kell használni őket, hogy az minden esetben biztosítsa működésük és/vagy a kötélpálya-létesítmény biztonságát a 8. cikkben meghatározott biztonsági elemzés szerint úgy, hogy meghibásodásuk nagyon valószínűtlen és a megfelelő biztonsági tűréshatáron belüli legyen.

2.6.2.

A kötélpálya-létesítményt olyan módon kell megtervezni és megépíteni, hogy bármely rendszerelem üzemelés közbeni olyan meghibásodása esetén, amely a biztonságot veszélyeztetheti, kellő időben sor kerüljön a megfelelő intézkedés meghozatalára.

2.6.3.

A 2.6.1. és a 2.6.2. pontokban említett biztosítékoknak az érintett alkatrész két tervszerű felülvizsgálata közötti időszakra érvényesek. A biztonsági rendszerelemek tervszerű felülvizsgálatának időintervallumát a kezelési útmutatóban egyértelműen meg kell adni.

2.6.4.

A kötélpálya-létesítményekbe pót-rendszerelemként beépített biztonsági rendszerelemeknek meg kell felelniük e rendelet alapvető követelményeinek és a kötélpálya-létesítmények egyéb rendszerelemeivel történő zökkenőmentes kölcsönhatásra vonatkozó feltételeknek.

2.6.5.

Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kötélpálya-létesítményben keletkezett tűz ne veszélyeztesse az emberek biztonságát.

2.6.6.

Külön intézkedéseket kell tenni a kötélpálya-létesítmények és a személyek villámcsapás elleni védelmére.

2.7. Biztonsági berendezések

2.7.1.

A kötélpálya-létesítmény minden olyan hibáját, amely biztonságot veszélyeztető meghibásodást idézhet elő, ha ez lehetséges, biztonsági berendezés segítségével kell érzékelni, jelezni és feldolgozni. Ugyanez vonatkozik minden előre látható külső eseményre, amely veszélyeztetheti a biztonságot.

2.7.2.

A kötélpálya-létesítmény kézi leállításának lehetőségét mindenkor biztosítani kell.

2.7.3.

Amennyiben a kötélpálya-létesítmény működését valamely biztonsági berendezés leállította, a létesítményt csak a megfelelő intézkedés megtételét követően lehet újraindítani.

2.8. Karbantarthatóság

A kötélpálya-létesítményt úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a rendszeres és eseti karbantartási és javítási műveleteket biztonságosan lehessen rajta végrehajtani.

2.9. Környezetterhelés

A kötélpálya-létesítményt úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy az ártalmas gáz-, zaj-, illetve rezgésforrások okozta belső, illetve külső káros hatás az előírt határértékeken belül maradjon.

3. Infrastrukturális követelmények

3.1. Elrendezés, sebesség, járművek közötti távolság

3.1.1.

A kötélpálya-létesítményt úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan működjön, és ehhez figyelembe kell venni a terület és a környezet jellemzőit, a légköri és időjárási körülményeket, a közelben - akár a földön, akár a levegőben - található akadályokat és építményeket, hogy azok ne zavarjanak és ne jelentsenek veszélyt sem az üzemeltetés, sem a karbantartás során, vagy a mentőszemélyzet tevékenysége esetén.

3.1.2.

A járművek, vonszoló eszközök, pályák, kötelek stb., valamint a terepszinten vagy a levegőben a közelben található esetleges építmények és akadályok között elegendő távolságot kell tartani oldalirányban és függőlegesen egyaránt, figyelembe véve a kötelek és a járművek, illetve a vonszoló eszközök függőleges, hosszirányú és oldalirányú mozgását a várható legszélsőségesebb üzemi körülmények között.

3.1.3.

A jármű és a terepszint közötti legnagyobb távolság meghatározásánál figyelembe kell venni a kötélpálya-létesítmény jellegét, a járművek fajtáját és a mentési eljárásokat. Nyitott kocsik esetében számításba kell venni a leesés veszélyét, valamint a járművek és a terepszint közötti távolsággal összefüggő pszichológiai szempontokat is.

3.1.4.

A járművek, illetve vonszoló eszközök maximális sebességét, a köztük lévő minimális távolságot, a gyorsulásukat és a fékezési teljesítményt úgy kell megválasztani, hogy a személyek biztonsága és a kötélpálya-létesítmény biztonságos üzemeltetése biztosítható legyen.

3.2. Állomások és pálya menti szerkezetek

3.2.1.

Az állomásokat és a pálya menti szerkezeteket az igénybevételeknek megfelelő stabilitás követelményének szem előtt tartásával kell megtervezni, felállítani és felszerelni. Az állomásoknak és a pálya menti szerkezeteknek lehetővé kell tenniük a kötelek, a járművek és a vonszoló eszközök biztonságos vezetését és a karbantartás biztonságos elvégzését, bármilyen üzemeltetési körülmény esetén.

3.2.2.

A kötélpálya-létesítmény beszállási és kiszállási területeit úgy kell megtervezni, hogy lehetővé tegye a járművek, a vonszoló eszközök és a személyek biztonságos közlekedését. A járművek és a vonszoló eszközök állomásokon történő mozgását úgy kell lehetővé tenni, hogy ne veszélyeztessék az utasokat, figyelembe véve lehetséges aktív együttműködésüket a járművek és a vonszoló eszközök mozgásával.

4. A kötelekkel, hajtóművekkel, fékekkel, valamint a gépészeti és elektromos berendezésekkel szemben támasztott követelmények

4.1. Kötelek és tartószerkezeteik

4.1.1.

A legújabb technikai fejlesztéseknek megfelelően minden intézkedést meg kell tenni:

- a kötelek és rögzítéseik szakadásának elkerülésére,

- ezek legkisebb és legnagyobb feszítési értékeinek biztosítására,

- annak biztosítására, hogy ezek biztonságosan legyenek felerősítve tartószerkezeteikre, és megelőzzék a kisiklást,

- a fentiek ellenőrzésének lehetővé tételére.

4.1.2.

Amennyiben a kötél kisiklásának lehetőségét nem lehet teljesen kizárni, intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy kisiklás esetén a kötélpálya-létesítményt le lehessen állítani a személyek biztonságának veszélyeztetése nélkül, és a köteleket a megfelelő helyzetükbe vissza lehessen helyezni.

4.2. Gépészeti berendezések

4.2.1. Hajtóművek

A kötélpálya-létesítmény hajtóműveinek megfelelő kialakításúnak és kapacitásúnak kell lenniük a különböző üzemeltetési rendszerekhez és üzemmódokhoz illeszkedően.

4.2.2. Tartalék hajtómű

A kötélpálya-létesítménynek rendelkeznie kell egy tartalék hajtóművel, amelynek energiaellátása a fő meghajtás rendszerétől független. Nincs szükség azonban tartalék hajtóműre akkor, ha a biztonsági elemzés azt mutatja ki, hogy az utasok akkor is könnyen, gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a járműveket és különösen a vonszoló eszközöket, ha nincs tartalék hajtómű.

4.2.3. Fékezés

4.2.3.1.

Az üzemelés során vészhelyzet esetén bármely pillanatban képesnek kell lenni a kötélpálya-létesítmény és/vagy a járművek leállítására, a megengedett terhelés és hajtókorong-súrlódás legkedvezőtlenebb körülményei között. A megállási távolságnak, amit a kötélpálya-rendszer biztonsága megkövetel, a lehető legrövidebbnek kell lennie.

4.2.3.2.

A lassulási értékeket a megfelelő határokon belül úgy kell megállapítani, hogy az garantálja a személyek biztonságát és a járművek, kötelek, valamint a kötélpálya-létesítmény egyéb részeinek kielégítő viselkedését.

4.2.3.3.

A kötélpálya-létesítményeken két vagy több fékrendszernek kell lennie, amelyek képesek a kötélpálya-létesítményt megállítani, és amelyeket úgy vannak egyeztetve egymással, hogy önműködően az aktív rendszer helyére lépjenek, ha annak hatékonysága nem lenne elegendő. A kötélpálya-létesítmény utolsó fékrendszere a vonókötélhez lehető legközelebb fejti ki a hatását. E rendelkezések a vonszolós (sí)liftekre nem vonatkoznak.

4.2.3.4.

A kötélpálya-létesítményt hatékony reteszelő- és rögzítőmechanizmussal kell felszerelni, amely az idő előtti újraindítást megakadályozza.

4.3. Vezérlőberendezések

A vezérlőberendezéseket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy biztonságosak és megbízhatók legyenek, ellenálljanak a normál üzemi igénybevételből eredő hatásoknak és olyan külső tényezőknek, mint a nedvesség, a szélsőséges hőmérsékletek vagy az elektromágneses interferencia, és ne idézzenek elő veszélyes helyzeteket még működési hiba esetén sem.

4.4. Kommunikációs eszközök

Az üzemeltető személyzet számára alkalmas berendezéseket kell biztosítani, hogy bármikor képesek legyenek egymással kommunikálni és veszélyhelyzet esetén tájékoztatni tudják az utasokat.

5. Járművek és vonszoló eszközök

5.1.

A szállítóeszközöket és/vagy vonszoló eszközöket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy előre látható üzemi körülmények között az utasok vagy az üzemeltető személyzet tagjai ne eshessenek ki, és ne legyenek egyéb veszélynek sem kitéve.

5.2.

A járművek és vonszoló eszközök szerelvényeit úgy kell méretezni és kialakítani, hogy:

- ne sértsék meg a kötelet, illetve

- ne csússzanak meg - kivéve, ha ez a megcsúszás nem érinti jelentősen a jármű, a vonszoló eszköz, illetőleg a kötélpálya-létesítmény biztonságát - a legkedvezőtlenebb körülmények között sem.

5.3.

A járművek ajtóit (kocsikon, kabinokon) úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok becsukhatók és bezárhatók legyenek. A jármű padlózatát és falait úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy minden körülmény esetén ellen tudjanak állni az utasok vagy az üzemeltető személyzet tagjai által kifejtett nyomásnak, illetve terhelésnek.

5.4.

Ha a járművön üzembiztonsági okból kezelő jelenléte szükséges, a járművet fel kell szerelni a kezelő feladatainak ellátásához szükséges berendezésekkel.

5.5.

A járműveket és/vagy vonszoló eszközöket és különösen ezek felfüggesztő szerkezeteit úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy ezek a vonatkozó szabályoknak és utasításoknak megfelelően biztosítsák a karbantartó személyzet biztonságát.

5.6.

Kioldható kapcsolókészülékekkel ellátott járművek esetén minden intézkedést meg kell tenni, hogy az utasok vagy az üzemeltető személyzet tagjai veszélyeztetése nélkül az indulás pillanatában megállítható legyen az olyan jármű, amelynek kapcsolókészüléke helytelenül kapcsolódott a kötélhez, valamint az érkezés pillanatában az a jármű megállítására, amelynek kapcsolója nem oldott ki, és hogy megelőzhető legyen a jármű lezuhanása.

5.7.

A kötött pályán guruló járművekkel (például siklókocsikkal és többköteles függő kötélpályán közlekedő járművekkel) felszerelt létesítményeket a pályán automatikusan működő fékberendezéssel kell ellátni, ha a vonókötél szakadásának lehetőségét ésszerűen nem lehet kizárni.

5.8.

Ha a jármű kisiklásának veszélyét más intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni, a járművet olyan kisiklás elleni készülékkel kell felszerelni, amely lehetővé teszi a jármű megállítását a személyek veszélyeztetése nélkül.

6. Az utasokat és az üzemeltető személyzet tagjait kiszolgáló berendezések

A beszállási körzetek megközelítését és a kiszállási körzeteinek elhagyását, valamint az utasoknak és az üzemeltető személyzet tagjainak a be- és kiszállását a járművek mozgását és megállását is figyelembe véve úgy kell megszervezni, hogy biztosítva legyen az utasoknak és az üzemeltető személyzet tagjainak a biztonsága, különösen az olyan helyeken, ahol fennáll a leesés veszélye.

A kötélpálya-létesítménynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy gyermekek és mozgáskorlátozott személyek használják, ha a kötélpálya-létesítményt ilyen személyek szállítására tervezték.

7. Üzemeltethetőség

7.1. Biztonság

7.1.1.

Minden műszaki intézkedést és rendelkezést meg kell hozni annak érdekében, hogy a kötélpálya-létesítményt rendeltetésszerűen, a műszaki előírásoknak és a megadott üzemelési feltételeknek megfelelően használják, illetve hogy a biztonságos üzemelésre és karbantartásra vonatkozó utasítások betarthatóak legyenek. A kezelési utasítást és az útmutatókat az azon tagállam által meghatározott, a felhasználók által könnyen érthető nyelven kell elkészíteni, amelynek a területén a kötélpálya-létesítmény megépül.

7.1.2.

A kötélpálya-létesítmény üzemeltetéséért felelős személyeket megfelelő munkaeszközökkel kell ellátni, és feladatuk ellátásához megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük.

7.2. Biztonság a kötélpálya-létesítmény leállása esetén

Minden műszaki intézkedést és rendelkezést meg kell tenni annak érdekében, hogy az utasokat és az üzemeltető személyzet tagjait a kötélpálya-létesítmény típusától és környezetétől függően megadott időn belül biztonságba lehessen helyezni, ha a kötélpálya-létesítmény működése leáll és nem állítható helyre rövid időn belül.

7.3. A biztonságra vonatkozó egyéb különös rendelkezések

7.3.1. Kezelői állások és munkahelyek

Az állomásokon felszerelt hozzáférhető mozgó részeket úgy kell megtervezni, megépíteni és beszerelni, hogy azok minden veszélyt eleve kizárjanak, illetve ha ilyen veszély fennáll, olyan védőberendezésekkel kell azokat ellátni, amelyek megakadályozzák a kötélpálya-létesítmény azon részeivel való érintkezést, amelyek balesetet okozhatnak. E védőberendezéseknek nehezen eltávolíthatóknak, illetve nehezen üzemen kívül helyezhetőknek kell lenniük.

7.3.2. A lezuhanási veszély

A munkahelyeket és a munkaterületeket, beleértve a csak esetenként használatosakat is, és ezek megközelítését úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy az ott dolgozó vagy közlekedő személyek lezuhanását megakadályozzák. Ha a szerkezeti megoldás erre nem alkalmas, úgy a lezuhanás megelőzésére el kell látni azt a személyes védőeszközök rögzítésére szolgáló pontokkal.

III. MELLÉKLET

AZ ALRENDSZEREKRE ÉS A BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEKRE VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: B. MODUL: EU-TÍPUSVIZSGÁLAT - GYÁRTÁSI TÍPUS

1. Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárásnak az a része, amelynek keretében a bejelentett szervezet megvizsgálja egy alrendszer vagy egy biztonsági rendszerelem műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a műszaki tervezés megfelel e rendelet rá vonatkozó követelményeinek.

2. Az EU-típusvizsgálat elvégzésekor értékelni kell, hogy az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem műszaki tervezése megfelelő-e; ehhez meg kell vizsgálni a 3. pontban említett műszaki dokumentációt, valamint a teljes alrendszernek vagy biztonsági rendszerelemnek a tervezett gyártás tekintetében reprezentatív mintadarabját (gyártási típus).

3. A gyártónak az EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet kell benyújtania az általa kiválasztott egyetlen bejelentett szervezethez..

A kérelem a következőket tartalmazza:

a) a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b) írásos nyilatkozat arról, hogy ugyanolyan kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtottak be;

c) az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem VIII. melléklet szerinti műszaki dokumentációja;

d) a tervezett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem típusmintáját vagy annak a helynek az adatait, ahol az megvizsgálható. A bejelentett szervezet további mintadarabokat is kérhet, ha ez a vizsgálati program végrehajtásához szükséges.

4. A bejelentett szervezet köteles:

4.1. a műszaki dokumentáció vizsgálata alapján értékelni az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem műszaki tervezésének a megfelelőségét;

4.2. ellenőrizni, hogy a mintadarabo(ka)t a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, és azonosítani a vonatkozó harmonizált szabványok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően tervezett elemeket, továbbá azokat az elemeket, amelyeket egyéb vonatkozó műszaki előírások rendelkezéseinek megfelelően terveztek;

4.3. elvégezni vagy elvégeztetni azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrzi, hogy ahol a gyártó úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti megoldásokat, azokat megfelelően alkalmazta-e;

4.4. elvégezni vagy elvégeztetni azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrzi, hogy ahol nem a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti megoldásokat alkalmazták, a gyártó által alkalmazott egyéb vonatkozó műszaki előírások szerinti megoldások teljesítik-e az e rendeletben megállapított megfelelő alapvető követelményeket;

4.5. megállapodni a gyártóval a vizsgálatok és a tesztek elvégzésének helyszínéről.

5. A bejelentett szervezet elkészíti a 4. ponttal összhangban végzett tevékenységeket és azok eredményeit rögzítő értékelő jelentést. A bejelentő hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet a jelentés - részleges vagy teljes - tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi közzé.

6. Amennyiben a típus megfelel e rendelet követelményeinek, a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártónak. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit, érvényességének esetleges feltételeit és a jóváhagyott típus (alrendszer vagy biztonsági rendszerelem) azonosításához szükséges adatokat, valamint adott esetben működésének leírását. A tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.

Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak és mellékleteinek tartalmazzák az összes olyan lényeges információt, amely lehetővé teszi annak értékelését, hogy a gyártott alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek megfelelnek-e a vizsgált típusnak, továbbá amelyek lehetővé teszik az üzemeltetés közbeni ellenőrzést. A tanúsítványban meg kell továbbá jelölni a kiadására vonatkozó feltételeket, és mellékelni kell hozzá azokat a leírásokat és rajzokat, amelyek a jóváhagyott típus azonosításához szükségesek.

A tanúsítvány érvényességi ideje a kiállításától számítva legfeljebb 30 éves időszakra terjedhet ki.

Amennyiben a típus nem felel meg e rendelet alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet visszautasítja az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és a visszautasítás részletes indokolása mellett tájékoztatja erről a kérelmezőt.

7. A bejelentett szervezet a tudomány általánosan elismert jelenlegi állásának valamennyi olyan változásáról tájékozódik, amely azt jelzi, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban nem felelhet meg e rendelet szerint alkalmazandó követelményeknek, és meghatározza, hogy ezek a változások további vizsgálatot igényelnek-e. Amennyiben igen, a bejelentett szervezet tájékoztatja erről a gyártót.

A gyártó értesíti az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus minden olyan átalakításáról, amely befolyásolhatja az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem az e rendelet szerinti alapvető követelményeknek való megfelelőséget vagy a tanúsítvány érvényességének feltételeit.

A bejelentett szervezet megvizsgálja az átalakítást, és tájékoztatja a gyártót arról, hogy az EU-típusvizsgálati tanúsítvány továbbra is érvényes-e, illetve hogy szükség van-e újabb vizsgálatokra, ellenőrzésekre vagy próbákra. A bejelentett szervezet adott esetben kiegészítést ad ki az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítványhoz, vagy új EU-típusvizsgálati tanúsítvány iránti kérelem benyújtását írja elő.

8. Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá - rendszeres időközönként vagy kérésre - a bejelentő hatósága rendelkezésére kell bocsátania az ilyen elutasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok és/vagy kiegészítések jegyzékét.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet az általa elutasított, visszavont, felfüggesztett vagy más módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá - kérés esetén - az általa kiadott tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

Kérésre a Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet megkaphatják az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítéseik egy példányát. Kérésre a Bizottság és a tagállamok megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek egy példányát. A bejelentett szervezet az adott tanúsítvány érvényességének végéig köteles megőrizni az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentumokat tartalmazó műszaki dokumentációt.

9. A gyártó az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, a tanúsítvány mellékleteit és kiegészítéseinek egy példányát a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi műszaki dokumentációval együtt az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatalát után 30 évig.

10. A gyártó meghatalmazott képviselője eleget tehet a 7. és 9. pontban meghatározott kötelezettségeknek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

IV. MELLÉKLET

AZ ALRENDSZEREKRE ÉS A BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEKRE VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: D. MODUL: TÍPUSMEGFELELŐSÉG A GYÁRTÁSI FOLYAMAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ALAPJÁN

1.

A gyártás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak az a része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és az 5. pontban foglalt kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy az érintett alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek e rendelet vonatkozó követelményeinek.

2. Gyártás

A gyártónak a 3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett alrendszerek és biztonsági rendszerelemek gyártása, végső termékellenőrzése és vizsgálata céljából, a gyártót pedig a 4. pontban meghatározott módon felügyelik.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett termékkel kapcsolatban kérelmezi minőségbiztosítási rendszere értékelését.

A kérelem a következőket tartalmazza:

a) a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b) írásbeli nyilatkozat arról, hogy ugyanazt a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c) a B. modul keretében jóváhagyott alrendszerekre vagy biztonsági rendszerelemekre vonatkozó összes lényeges információ;

d) a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentáció;

e) a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja, valamint az EU-típusvizsgálati tanúsítvány(ok) egy másolata;

f) a telephely adatai, ahol az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem gyártása zajlik.

3.2. A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy az alrendszerek és biztonsági rendszerelemek megfeleljenek az EU-típusvizsgálati tanúsítvány(ok)ban leírt típus(ok)nak és e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést módszeresen és rendszerezetten kell dokumentálni, írásos elvek, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációnak lehetővé kell tennie a minőségi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések következetes értelmezését.

Különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:

a) a minőségi célkitűzések, a szervezeti felépítés, a vezetőségnek a termék minőségével kapcsolatos feladatai és hatásköre;

b) az ezeknek megfelelő gyártási, minőségellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, eljárások és módszeres intézkedések, amelyeket használni fognak;

c) a gyártás előtt, alatt és után elvégzendő vizsgálatok és ellenőrzések, és ezek elvégzésének gyakorisága;

d) a minőségi, például ellenőrzési jelentések, vizsgálati és hitelesítési adatok és az érintett személyzet szakképzésére vonatkozó jelentések stb.;

e) az előírt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének figyelemmel kísérésére szolgáló eszközök.

3.3. A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek.

A vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.

Az ellenőrzés keretében értékelő szemlét kell tartani azokon a telephelyen (gyártóműhelyekben), ahol az alrendszerek, illetve a biztonsági rendszerelemek gyártása, vizsgálata és tesztelése zajlik.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának kellő tapasztalattal kell rendelkeznie kötélpálya-létesítmények, valamint az érintett alrendszerek, illetve biztonsági rendszerelemek technológiájának értékelésében, továbbá kellő ismerettel kell rendelkeznie e rendelet vonatkozó követelményeiről. Az ellenőrzés kiterjed a gyártó telephelyén tett értékelő szemlére is. Az ellenőrzést végző csoport megvizsgálja a 3.1. pont e) alpontjában említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni e rendelet alkalmazandó követelményeit, valamint hogy el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat az alrendszerek, illetve a biztonsági rendszerelemek e követelményeknek való megfelelőségének biztosítása tekintetében.

A döntésről értesíteni kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés alapján levont következtetéseket és az indokolással ellátott értékelési döntést.

3.4. A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, továbbá hogy azt úgy tartja fenn, hogy megfelelő és hatékony maradjon.

3.5. A gyártó folyamatosan tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszer bármilyen szándékolt módosításáról.

A bejelentett szervezetnek értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer a továbbiakban is megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újabb értékelés szükséges.

Az értékelés eredményéről értesítenie kell a gyártót. Újbóli értékelés esetén szintén értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat alapján levont következtetéseket és az indokolással ellátott értékelési döntést.

4. A bejelentett szervezet által gyakorolt felügyelet

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesíti-e a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

4.2. A gyártó az értékelés céljából beengedi a bejelentett szervezetet a gyártás, ellenőrzés, vizsgálat és raktározás helyszíneire, és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen a következőket:

a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b) a minőségi nyilvántartás, így például ellenőrzési jelentések, vizsgálati és hitelesítési adatok és az érintett személyzet képzettségéről szóló jelentések stb..

4.3. A bejelentett szervezetnek legalább kétévente időszakos ellenőrzéseket kell végeznie, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá az ellenőrzési jelentést ad a gyártónak.

4.4. Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat (szemlét tarthat) is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet - vagy végeztethet - a minőségbiztosítási rendszer helyes működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet a gyártónak látogatási jelentést ad, valamint - amennyiben vizsgálatokat is végeztek - akkor vizsgálati jegyzőkönyvet is.

5. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

5.1. A gyártó minden olyan alrendszeren vagy biztonsági rendszerelemen köteles elhelyezni a CE-jelölést, valamint - a 3.1. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére - a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.

5.2. A gyártó mindegyik alrendszer vagy biztonsági rendszerelem modelljére vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell nevezni annak az alrendszernek vagy biztonsági rendszerelemnek a modelljét, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára.

6.

A gyártó az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala után legalább 30 éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a következőket:

a) a 3.1. pontban említett dokumentáció;

b) a 3.5. pontban említett jóváhagyott módosításra vonatkozó információ;

c) a bejelentett szervezettől kapott, a 3.5., a 4.3. és a 4.4. pontban említett döntések, jelentések és jegyzőkönyvek.

7.

Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek általa kibocsátott vagy visszavont jóváhagyásairól, továbbá - rendszeres időközönként vagy kérésre - bejelentő hatósága számára rendelkezésre bocsátja a minőségbiztosítási rendszerek általa elutasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa elutasított, felfüggesztett, visszavont vagy más módon korlátozott jóváhagyásairól, megjelölve határozatának indokait is, valamint - kérésre - a minőségbiztosítási rendszerek tekintetében általa kiadott jóváhagyásokról.

Kérésre, a bejelentett szervezet köteles a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére bocsátani a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó határozat(ok) másolatát.

A bejelentett szervezet köteles megőrizni minden általa hozott jóváhagyó határozat, valamint azok mellékleteinek és kiegészítéseinek másolatát.

8. A meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.1., a 3.5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

V. MELLÉKLET

AZ ALRENDSZEREKRE ÉS A BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEKRE VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: F. MODUL: TÍPUSMEGFELELŐSÉG AZ ALRENDSZER VAGY BIZTONSÁGI RENDSZERELEM ELLENŐRZÉSE ALAPJÁN

1.

Az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem ellenőrzésén alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak az a része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., az 5.1. és a 6. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy az érintett - a 3. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó - alrendszerek, illetve biztonsági rendszerelemek megegyeznek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típussal, és megfelelnek e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.

2. Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak figyelemmel kísérése biztosítsa, hogy a gyártott alrendszerek és biztonsági rendszerelemek megfeleljenek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek.

3. Ellenőrzés

3.1. A gyártónak az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem ellenőrzése érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b) írásbeli nyilatkozat arról, hogy ugyanazt a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c) a B. modul keretében jóváhagyott alrendszerekre vagy biztonsági rendszerelemekre vonatkozó összes lényeges információ;

d) a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja, valamint az EU-típusvizsgálati tanúsítvány(ok) egy másolati példánya;

e) annak a telephelynek az adatait, ahol az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megvizsgálható.

3.2. A bejelentett szervezetnek elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket annak ellenőrzése érdekében, hogy az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelel-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, valamint e rendelet vonatkozó követelményeinek.

Az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem vonatkozó követelményeknek való megfelelőségét ellenőrző vizsgálatokat és teszteket a gyártó választása szerint vagy úgy végzik el, hogy a 4. pontban meghatározott módon minden alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet megvizsgálnak és tesztelnek, vagy úgy, hogy az 5. pontban meghatározott módon statisztikai alapon vizsgálják és tesztelik az alrendszereket, illetve biztonsági rendszerelemeket.

4. A megfelelőség ellenőrzése minden alrendszer, illetve biztonsági rendszerelem vizsgálata és tesztelése segítségével.

4.1. Minden egyes alrendszert, illetve biztonsági rendszerelemet külön meg kell vizsgálni és el kell végezni rajtuk a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)ban előírt és/vagy az ezekkel egyenértékű, egyéb vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott vizsgálatokat, hogy ellenőrizzék az EU-típusvizsgálati tanúsítványban ismertetett jóváhagyott típusnak és az e rendelet megfelelő követelményeinek való megfelelésüket.

Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket kell elvégezni.

4.2. A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt ad ki az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és mindegyik jóváhagyott alrendszeren vagy biztonsági rendszerelemen elhelyezi, illetve saját felelősségére elhelyezteti azonosító számát.

A gyártónak a megfelelőségi tanúsítványokat az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala után 30 évig ellenőrzési célból a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tennie.

5. A megfelelőség statisztikai ellenőrzése

5.1. A gyártónak minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak nyomon követése biztosítsa az egyes gyártott tételek homogenitását, továbbá alrendszereit vagy biztonsági rendszerelemeit homogén tételek formájában nyújtja be ellenőrzésre.

5.2. Minden tételből véletlenszerű mintát kell venni. A mintában szereplő valamennyi alrendszert, illetve biztonsági rendszerelemet egyenként kell megvizsgálni, és el kell végezni rajtuk a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)ban előírt megfelelő vizsgálatokat és/vagy más vonatkozó műszaki előírásokban előírt, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak biztosítása érdekében, hogy azok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, valamint e rendelet alkalmazandó követelményeinek, továbbá hogy megállapítsák, hogy a tétel elfogadható vagy visszautasítandó. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell elvégezni.

5.3. Ha a tételt elfogadják, a tételbe tartozó valamennyi alrendszert, illetve biztonsági rendszerelemet elfogadottnak kell tekinteni, kivéve azokat a mintába tartozó alrendszereket vagy biztonsági rendszerelemeket, amelyekről megállapították, hogy a vizsgálatok alapján nem felelnek meg.

Az elvégzett vizsgálatok és ellenőrzések nyomán a bejelentett szervezetnek megfelelőségi tanúsítványt ad ki, és minden egyes jóváhagyott alrendszeren vagy biztonsági rendszerelemen elhelyezi, illetve saját felelősségére elhelyezteti azonosító számát.

A gyártónak az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok részére elérhetővé kell tennie a megfelelőségi tanúsítványokat.

5.4. Ha egy tételt visszautasítanak, a bejelentett szervezet vagy az illetékes hatóság megfelelő intézkedéseket tesz az adott tétel forgalomba hozatalának megakadályozása érdekében. Abban az esetben, ha a tételeket gyakran visszautasítják, a bejelentett szervezet felfüggesztheti a statisztikai ellenőrzést, és megfelelő intézkedéseket tehet.

6. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

6.1. A gyártó minden olyan alrendszeren vagy biztonsági rendszerelemen elhelyezi a CE-jelölést, valamint - a 3. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére - a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, és eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.

6.2. A gyártó mindegyik alrendszer vagy biztonsági rendszerelem modelljére vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat megnevezi az alrendszernek vagy biztonsági rendszerelemnek a modelljét, amelyre vonatkozóan elkészítették azt.

A gyártó - a 3. pontban említett bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett - a bejelentett szervezet azonosító számát is elhelyezheti az alrendszeren vagy biztonsági rendszerelemen.

7.

A gyártó - a bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett - a gyártási eljárás során elhelyezheti a bejelentett szervezet azonosító számát az alrendszereken vagy biztonsági rendszerelemeken.

8. A meghatalmazott képviselő

A gyártó kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban. A meghatalmazott képviselő nem teljesítheti a 2. és a 5.1. pontban említett kötelezettségeket.

VI. MELLÉKLET

AZ ALRENDSZEREKRE ÉS A BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEKRE VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: G. MODUL: AZ EGYEDI TERMÉKELLENŐRZÉSEN ALAPULÓ MEGFELELŐSÉG

1.

Az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3.1. és 4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy az érintett - a 3. pont rendelkezései hatálya alá tartozó - alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelel e rendelet rá alkalmazandó követelményeinek.

2. Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak figyelemmel kísérése biztosítsa, hogy a gyártott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfeleljen e rendelet vonatkozó követelményeinek.

3. Ellenőrzés

3.1. A gyártó által választott bejelentett szervezet az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem egyedi termékellenőrzése érdekében a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b) írásbeli nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c) az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem VIII. melléklet szerinti műszaki dokumentációja;

d) annak a telephelynek az adatait, ahol az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megvizsgálható.

3.2. A bejelentett szervezet megvizsgálja az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem műszaki dokumentációját, és elvégzi vagy elvégezteti a vonatkozó harmonizált szabványokban megállapított megfelelő vizsgálatokat és teszteket és/vagy az egyéb vonatkozó műszaki előírásokban előírt egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelel-e e rendelet vonatkozó követelményeinek. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.

A bejelentett szervezetnek megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és a jóváhagyott alrendszeren vagy biztonsági berendezésen elhelyezi, illetve saját felelősségére elhelyezteti azonosító számát.

Ha a bejelentett szervezet megtagadja a megfelelőségi tanúsítvány kiadását, e döntését részletesen meg kell indokolnia, és meg kell neveznie a szükséges kiigazító intézkedéseket.

A gyártónak az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem egyedi ellenőrzése iránti újbóli kérelmet ugyanahhoz a bejelentett szervezethez kell benyújtania.

A bejelentett szervezet kérésre köteles a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére bocsátani a megfelelőségi tanúsítvány másolatát.

A gyártónak az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok részére elérhetővé kell tennie a műszaki dokumentációt és a megfelelőségi tanúsítványt.

4. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.1. A gyártó minden olyan alrendszeren vagy biztonsági rendszerelemen, amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek, feltünteti a CE-jelölést, valamint - a 3. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére - a bejelentett szervezet azonosító számát.

4.2. A gyártó írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell nevezni az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet, amely tekintetében a nyilatkozatot kiadták.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát kérésre hozzáférhetővé kell tenni az érintett hatóságok számára.

5. A meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.1. és 4. pontban meghatározott kötelezettségeit a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő is teljesítheti, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

VII. MELLÉKLET

AZ ALRENDSZEREKRE ÉS A BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEKRE VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK: H1 MODUL: A TELJES MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSON ÉS TERVVIZSGÁLATON ALAPULÓ MEGFELELŐSÉG

1.

A teljes minőségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek megfelelnek e rendelet rájuk alkalmazandó követelményeinek.

2. Gyártás

A gyártó a 3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek tervezése, gyártása, végső termékellenőrzése és vizsgálata céljából, a gyártót pedig a 4. pontban meghatározott módon felügyelik. Az alrendszerek vagy a biztonsági rendszerelemek műszaki tervezésének megfelelőségét a 3.6. pont rendelkezéseinek megfelelően kell megvizsgálni.

3.

3.1.

A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett alrendszerrel vagy biztonsági alkatrésszel kapcsolatban kérelmezi minőségbiztosítási rendszere értékelését.

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a gyártó neve és címe, és ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b) a gyártani tervezett alrendszerre vagy biztonsági rendszerelemre vonatkozó minden lényeges információ;

c) a gyártani tervezett alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek minden kategóriájának egy-egy reprezentatív típusára vonatkozó, a VIII. melléklet szerinti műszaki dokumentáció;

d) a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentáció;

e) annak a telephelynek a címe, ahol az alrendszerek vagy a biztonsági rendszerelemek tervezése, gyártása, vizsgálata és tesztelése zajlik;

f) írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be.

3.2.

A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy az alrendszerek vagy a biztonsági rendszerelemek megfelelnek az e rendelet szerint rájuk vonatkozó követelményeknek.

A gyártó által figyelembe vett összes elemet, követelményt és rendelkezést módszeresen és rendszerezetten kell dokumentálni, írásos alapelvek, eljárások és utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések következetes értelmezését.

Különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:

a) minőségi célkitűzések és szervezeti felépítés, a vezetőségnek a tervezéssel és a termék minőségével kapcsolatos felelőssége és hatásköre;

b) tervezésre vonatkozó műszaki előírások, ideértve az alkalmazandó szabványokat, és amennyiben a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák teljes mértékben, az e rendelet alapvető követelményei teljesítésének biztosítása érdekében alkalmazott módszereket, beleértve az egyéb vonatkozó műszaki előírásokat is;

c) az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem tervezésénél alkalmazott a tervezés-ellenőrzési és igazolási technikák, eljárások és módszeres intézkedések;

d) az ezeknek megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, eljárások és módszeres intézkedések, amelyeket használni fognak;

e) a gyártás előtt, alatt és után elvégzett vizsgálatok és tesztek, valamint ezek elvégzésének gyakorisága;

f) a minőségi nyilvántartás, így például az ellenőrzési jelentések, vizsgálatok adatai és kalibrálási adatok, az érintett személyzet szakképzésére vonatkozó jelentések stb.;

g) az előírt termékminőség elérésének, valamint a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének figyelemmel kísérésére szolgáló.

3.3.

A bejelentett szervezet köteles értékelni a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. A vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.

Az ellenőrzés keretében értékelő szemlét kell tartani azon a telephelyen, ahol az alrendszerek vagy a biztonsági rendszerelemek tervezése, gyártása, vizsgálata és tesztelése zajlik.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának kellő tapasztalattal kell rendelkeznie a kötélpálya-létesítmények és az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem gyártástechnológiájának értékelésében, valamint kellő ismeretekkel kell bírnia e rendelet vonatkozó követelményei terén.

Az ellenőrzést végző csoport köteles felülvizsgálni a 3.1. pontban említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése végett, hogy a gyártó képes-e meghatározni e rendelet alkalmazandó követelményeit, és hogy el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat a berendezés vagy az alrendszer e követelményeknek való megfelelőségének biztosítása érdekében.

A gyártót vagy annak meghatalmazott képviselőjét a bejelentett szervezet értesíti a döntéséről. Az értesítésnek tartalmazza az ellenőrzés következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.

3.4.

A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből fakadó kötelezettségeit, és hogy fenntartja a rendszert annak érdekében, hogy az megfelelő és hatékony maradjon.

3.5.

A gyártó folyamatosan tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszer bármilyen szándékolt módosításáról.

A bejelentett szervezetnek értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer a továbbiakban is megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újabb értékelés szükséges.

Döntésről értesítenie kell a gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét. Az értesítésnek tartalmazza a vizsgálat alapján levont következtetéseket és az indokolással ellátott értékelési döntést.

3.6. Tervvizsgálat

3.6.1. A gyártónak a 3.1. pontban említett bejelentett szervezetnél kérelmeznie kell a terv vizsgálatát.

3.6.2. A kérelemnek lehetővé kell tennie az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem tervének, gyártásának és működésének megértését, valamint az e rendelet rá vonatkozó követelményeinek való megfelelés értékelését.

Ennek elemei:

a) a gyártó neve és címe;

b) írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c) a VIII. mellékletben említett műszaki dokumentáció.

3.6.3. A bejelentett szervezetnek megvizsgálja a kérelmet, és amennyiben a terv megfelel az e rendelet értelmében az alrendszerre vagy a biztonsági rendszerelemre vonatkozó követelményeknek, a bejelentett szervezet EU-tervvizsgálati tanúsítványt ad ki a gyártónak. A tanúsítványnak tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat következtetéseit, érvényességének (esetleges) feltételeit és a jóváhagyott terv azonosításához szükséges adatokat. A tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.

A tanúsítvány és mellékletei tartalmaznak minden olyan lényeges információt, amely lehetővé teszi annak értékelését, hogy a gyártott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelel-e a vizsgált tervnek, továbbá amelyek adott esetben lehetővé teszi az üzemelés közbeni ellenőrzést.

Amennyiben a terv nem felel meg e rendelet alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet visszautasítja az EU-tervvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és az elutasítás részletes indoklása mellett tájékoztatja erről a kérelmezőt.

3.6.4. A bejelentett szervezet a tudomány általánosan elismert jelenlegi fejlettségének valamennyi olyan változásáról tájékozódik, amely azt jelzi, hogy a jóváhagyott terv a továbbiakban nem felelhet meg e rendelet alkalmazandó követelményeinek, és megállapítja, hogy ezek a változások igényelnek-e további vizsgálatot. Amennyiben igen, a bejelentett szervezet erről tájékoztatja a gyártót.

A gyártó értesíti az EU-tervvizsgálati tanúsítványt kiadó bejelentett szervezetet a jóváhagyott terv minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja az e rendelet alapvető követelményeinek való megfelelést vagy a tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-tervvizsgálati tanúsítvány kiegészítése formájában újabb jóváhagyást tesz szükségessé az eredeti EU-tervvizsgálati tanúsítványt kiadó bejelentett szervezetet részéről.

3.6.5. Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságait az általa kiadott vagy visszavont EU-tervvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá - rendszeres időközönként vagy kérésre - bejelentő hatóságainak rendelkezésére bocsátja az ilyen elutasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok és/vagy kiegészítések jegyzékét.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet az általa elutasított, visszavont, felfüggesztett vagy más módon korlátozott EU-tervvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről, továbbá - kérésre - a kibocsátott tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

Kérésre a Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátható az EU-tervvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítéseik egy példánya. Kérésre a Bizottság és a tagállamok megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek egy példányát.

A bejelentett szervezet a tanúsítvány érvényességének végéig megőrzi az EU-tervvizsgálati tanúsítvány, illetve a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.

3.6.6. A gyártó az EU-tervvizsgálati tanúsítvány, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a műszaki dokumentációval együtt az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatalát követő 30 évig.

4.

4.1.

A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit.

4.2.

A gyártó a felügyelet céljából beengedi a bejelentett szervezet a tervezés, a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a raktározás helyszíneire, és rendelkezésre bocsát minden szükséges információt, különösen a következőket:

a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b) a minőségbiztosítási rendszer a tervezési részében előirányzott minőségi nyilvántartás, elemzések, számítások, ellenőrzés eredményei stb.;

c) a minőségbiztosítási rendszer gyártási részében előirányzott minőségi nyilvántartás, így a vizsgálati jegyzőkönyvek és a vizsgálati adatok, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.

4.3.

A bejelentett szervezetnek időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést ad a gyártónak. Az időszakos ellenőrzéseket háromévenként teljes egészében újra el kell végezni.

4.4.

Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál.

E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet - vagy végeztethet - a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése érdekében. A szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja a látogatási jelentést, valamint vizsgálat végeztek, akkor vizsgálati jegyzőkönyvet is.

5.

5.1.

A gyártó minden egyes olyan alrendszeren vagy biztonsági rendszerelemen elhelyezi a CE-jelölést, valamint - a 3.1. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére - a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel e rendelet alkalmazandó követelményeinek.

5.2.

A gyártó az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem mindegyik modelljére vonatkozóan köteles írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala után 30 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat megnevezi az alrendszernek vagy biztonsági rendszerelemnek azt a modelljét, amelyre vonatkozóan azt elkészítették, továbbá hivatkozik az EU-tervvizsgálati tanúsítvány számára.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóságok kérésre hozzáférhetővé kell tenni.

6.

A gyártó az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala után legalább 30 éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi következőket:

a) a 3.1. pont c) alpontjában említett műszaki dokumentációt;

b) a 3.1. pont d) alpontjában említett minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt;

c) a 3.5. pontban említett jóváhagyott módosításra vonatkozó információt;

d) a bejelentett szervezettől kapott, a 3.3., a 3.5., a 4.3. és a 4.4. pontban említett döntéseket és jelentéseket.

7.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott vagy visszavont jóváhagyásairól, továbbá - rendszeres időközönként vagy kérésre - elérhetővé teszi bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek elutasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa elutasított, felfüggesztett vagy visszavont jóváhagyásáról, valamint - kérésre - a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásáról.

A bejelentett szervezet kérésre köteles a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére bocsátani a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó határozat(ok) másolatát.

A bejelentett szervezetnek a kiadásától számított 30 évig meg kell őriznie a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó határozat(ok), ennek mellékleteinek és kiegészítéseinek, valamint műszaki dokumentációjának másolatát.

8. A meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.1., a 3.6.4., a 3.6.6., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségeit a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő is teljesítheti, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

VIII. MELLÉKLET

AZ ALRENDSZEREKRE ÉS A BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

1. A műszaki dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelel-e ezen rendelet alkalmazandó követelményeinek, valamint tartalmazza a veszélyek megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és - amennyire ez az értékelés szempontjából szükséges - ismerteti az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem tervét, gyártását és működését.

2. A műszaki dokumentáció legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a) az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem általános leírása;

b) az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és vázlatai, valamint az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem e rajzainak és vázlatainak, illetve működésének megértéséhez szükséges ismertetők és magyarázatok;

c) a 17. cikkben említett, teljes egészében vagy részben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyekre nézve az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozást tettek közzé, és amennyiben ezeknek a harmonizált szabványokat nem alkalmazták, az e rendeletben szereplő alapvető követelményeknek való megfelelést szolgáló megoldások leírását, beleértve azoknak az egyéb vonatkozó műszaki előírásoknak a jegyzékét, amelyeknek az alkalmazására sor került. Részben harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentáció feltünteti, hogy mely részeket alkalmazták;

d) a terv megfelelőségét alátámasztó bizonyítékok, beleértve a gyártó által vagy kérésére elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok vagy ellenőrzések eredményeit és a kapcsolódó jelentéseket;

e) az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem használati utasításának példánya;

f) alrendszerek esetében az abba beépített biztonsági rendszerelemek EU-megfelelőségi nyilatkozatának másolatai.

IX. MELLÉKLET

AZ ALRENDSZEREKRE ÉS A BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEKRE VONATKOZÓ EU-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ( 1 )

1. Alrendszer/biztonsági rendszerelem vagy alrendszer-/biztonsági rendszerelem-modell (termék-, típus-, tétel- vagy sorozatszám):

2. A gyártó, illetve adott esetben meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

3. Ez a megfelelőségi nyilatkozat a gyártó kizárólagos felelősségére került kiadásra.

4. A nyilatkozat tárgya (az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem nyomonkövethetőséget biztosító azonosítása. Képet is tartalmazhat, amennyiben az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem azonosításához erre szükség van):

- az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem leírása,

- az összes olyan vonatkozó rendelkezés, amelynek a biztonsági rendszerelemnek meg kell felelnie és különösen az használati feltételek.

5. A 4. pontban ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak:

6. Hivatkozás az alkalmazott harmonizált szabványokra, illetve azokra az egyéb műszaki előírásokra, amelyekre a megfelelőségi nyilatkozat vonatkozik:

7. ... (név, cím, szám) bejelentett szervezet elvégezte a(z) ... (a beavatkozás ismertetése), és a következő tanúsítvány(oka)t állította ki: ... (adatok, ideértve a tanúsítvány dátumát, valamint adott esetben érvényességének időtartamát és feltételeit).

8. További információk:

A tanúsítványt a következő nevében és megbízásából írták alá:

(a kiállítás helye és dátuma):

(név, beosztás) (aláírás):

X. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) A gyártótól függ, hogy megszámozza-e a megfelelőségi nyilatkozatot.