1/2010. (I. 15.) MeHVM utasítás

a Miniszterelnöki Hivatal Cafeteriaszabályzatának kiadásáról

A cafeteriajuttatások rendszerének célja a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó munkatársak részére, egységes elvek alapján szabályozott, az egyéni igényekhez igazodó jóléti juttatások biztosítása.

A Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Cafeteriaszabályzatát (a továbbiakban: szabályzat) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 49/F. §-a, valamint a köztisztviselők cafeteriajuttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) rendelkezéseire is figyelemmel a következők szerint állapítom meg.

I. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya

1. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed a Hivatallal

a) állami vezetői szolgálati jogviszonyban álló vezetők;

b) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők és ügykezelők;

c) munkaviszonyban álló munkavállalók (a továbbiakban együtt: munkatárs) körére.

(2) Az uniós forrásból finanszírozott, határozott idejű jogviszony keretében foglalkoztatott munkatárs abban az esetben jogosult cafeteriajuttatásokra, amennyiben annak költségeit a finanszírozó a Hivatal részére megtéríti. Nem jogosult cafeteriajuttatásokra a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése értelmében a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselő.

(3) A cafeteriajuttatások éves keretösszegének (a továbbiakban: cafeteriakeret) 30%-a illeti meg a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban foglalkoztatott, valamint a különleges foglalkoztatási állományba helyezett munkatársakat.

(4) A cafeteriajuttatások rendszere - a kormányrendeletben meghatározottak szerint - a következő, a munkatársak által választható béren kívüli juttatásokat tartalmazza:

a) helyi utazási bérlet,

b) üdülési hozzájárulás,

c) melegétkezési hozzájárulás,

d) internethasználat támogatása,

e) magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,

f) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás,

g) önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás,

h) iskolakezdési támogatás,

i) lakásbérleti támogatás,

j) művelődési intézményi szolgáltatás,

k) ajándékutalvány,

l) biztosítás,

m) lakáscélú munkáltatói támogatás,

n) iskolarendszerű képzés támogatása,

o) nyelvi képzés támogatása.

Általános szabályok

2. § (1) Az egyes munkatársakat megillető cafeteriakeret a helyi utazási bérletre vonatkozó nyilatkozattételt megelőzően, de legkésőbb tárgyév január 5-ig miniszteri utasításban, minden munkatárs számára - ezer forintra kerekítve -egységesen kerül meghatározásra.

(2) A Hivatal tekintetében a cafeteriakeret egy naptári évben, a szabályzatban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A cafeteriakeret biztosítja a fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a Hivatalt terhelő közterhek (adó + járulék) megfizetésére is.

(3)[1] Nem jogosult cafeteriajuttatásokra a munkatárs azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre, munkabérre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot.

(4) A cafeteriakeret, ezer forintra kerekített időarányos részére jogosult

a) a határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel rendelkező munkatárs, illetve

b) azon munkatárs, akinek a Hivatalnál fennálló jogviszonya év közben keletkezik vagy szűnik meg.

(5)[2] A választható elemeket tartalmazó, nyilatkozattételt lehetővé tevő programot a Pénzügyi és Számviteli Főosztály legkésőbb tárgyév január 13. napjáig teszi elérhetővé-elektronikus úton - a munkatársak részére. A cafeteriakeret és a választható juttatások ismeretében a munkatárs igény szerint választ, figyelemmel az egyes juttatásoknál ismertetett jogszabályi korlátozásokra. A választás során az egyes cafeteriaelemeket úgy kell figyelembe venni, hogy a nyilatkozattételt követően 1000 forint feletti maradvány összeg ne képződjön. A választás során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a melegétkezési hozzájárulást, az internet használat támogatását, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítést, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulást, az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulást, valamint a biztosítás kötése címén igénybe vett támogatást a munkatárs csak teljes évre, havi egyenlő összegben igényelheti.

(6) Az egyes cafeteriaelemeket a munkatárs az szja-törvényben meghatározott kedvezményes (25%-os) adókulccsal adózó összeg felett is igénybe veheti - amennyiben erre az szja-törvény lehetőséget ad - 95,58% munkáltatót terhelő közteher megfizetése mellett, amely a munkatárs éves cafeteriakeretét csökkenti.

(7) Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattételét követően más juttatótól is ugyanazon a jogcímen részesül juttatásban, a másik juttató felé van bejelentési kötelezettsége a Hivataltól igénybe vett támogatás tekintetében.

(8) A munkatárs a nyilatkozatát elektronikusan tölti ki. A kitöltött és kinyomtatott nyilatkozat egy példányát tárgyév január 15-ig a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra aláírva kell eljuttatni, melyhez csatolni kell a választott juttatási formákhoz tartozó dokumentumokat az egyes juttatásoknál meghatározottak szerint. Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattételt önhibájából elmulasztja, melegétkezési utalványra jogosult, cafeteriakeretének mértékéig.

(9) Hiányosan előterjesztett nyilatkozat esetében a munkatársat a Pénzügyi és Számviteli Főosztály hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási kötelezettségnek a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz eleget, nyilatkozatát a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Amennyiben a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a nyilatkozattételt elmulasztotta volna.

(10) A munkatárs a nyilatkozatban foglaltak módosítására a részére megállapított, és a módosítás időpontjáig fel nem használt keretösszeg erejéig évente egy alkalommal, tárgyév november 30-ig jogosult. A módosítást a munkatárs a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének címzett írásbeli bejelentéssel kezdeményezheti. A módosítás végrehajthatóságáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály tájékoztatja a munkatársat.

(11)[3] A (10) bekezdésben megjelölteken túl további változtatásra nincs lehetőség. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben a Pénzügyi és Számviteli Főosztály vezetőjének javaslata alapján az igazgatási szakállamtitkár engedélyével lehet.

(12) A tárgyévben fel nem használt cafeteriakeret nem vihető át a következő évre. Amennyiben az engedélyezett éves egyszeri módosítást követően maradványösszeg képződik, a munkatárs annak kifizetési módjáról tárgyév november 30-ig írásban köteles nyilatkozni. A cafeteriakeretből megmaradt, ezer forint alatti összeget a munkatárs nem veheti igénybe. Nyilatkozat hiányában melegétkezési jegyre jogosult.

(13)[4] A módosítással érintett juttatások igénylésére az új feltételek a benyújtást követő hónaptól alkalmazandóak. A munkatárs köteles a Pénzügyi és Számviteli Főosztálynak írásban haladéktalanul bejelenteni, ha a cafeteriajuttatásokra való jogosultsága évközben bármilyen okból módosul.

(14) A Hivatallal év közben jogviszonyt létesítő, valamint a tartós távollétről visszatérő munkatársat a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztály tájékoztatja a rendelkezésére álló cafeteriakeretről, valamint a szabályzat alapján választható juttatásokról, és haladéktalanul értesíti a Pénzügyi és Számviteli Főosztályt, ahol a nyilatkozattételt lehetővé tevő programot elérhetővé teszik az érintett munkatárs számára. A munkatárs a nyilatkozattételi kötelezettségét foglalkoztatása megkezdését követő 10 napon belül köteles teljesíteni, és aláírt nyilatkozatát eljuttatni a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra.

(15)[5] Ha a munkatárs jogviszonya, illetve jogosultsága év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafeteriajuttatások - Pénzügyi és Számviteli Főosztály által meghatározott - időarányos részt meghaladóan igénybe vett összegét a Hivatalnak visszafizetni. Ha a köztisztviselőt év közben áthelyezik, a cafeteriajuttatásokra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Amennyiben a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafeteriajuttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafeteriajuttatás értékét csökkenteni kell. A juttatás elszámolásakor figyelembe kell venni a szerv által már megrendelt utalványok összegét is. Igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, az egyes önkéntes kölcsönös pénztári hozzájárulások tárgyhavi összegét.

(16) A visszafizetés módja elsősorban a munkatársat megillető járandóságokból történő levonás. Amennyiben ez nem lehetséges, a visszafizetés a munkatárs részéről átutalással, illetve készpénz-átutalási megbízással történő befizetéssel történik.

(17) A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(18) A szabályzat vonatkozásában közeli hozzátartozónak minősül a Ptk. 685. § b) pontja értelmében: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

II. fejezet

A CAFETERIARENDSZERBE TARTOZÓ EGYES JUTTATÁSOK

Helyi utazási bérlet

3. § (1) A Hivatal a helyi utazási bérletet a tárgyévre érvényes éves BKV-bérlet formájában, a tárgyévet megelőző évben juttatott bérleten megjelölt érvényességi idő lejárta előtt biztosítja, melyet nyilatkozata alapján a munkatárs kizárólag saját használatára vehet igénybe.

(2) A bérletszelvények beszerzését és átadását minden esetben a Pénzügyi és Számviteli Főosztály végzi.

(3) Az év közben jogviszonyt létesítő munkatársak részére a helyi utazási bérletet a Pénzügyi és Számviteli Főosztály a cafeterianyilatkozat megérkezését követő hónap első napjától érvényes, kizárólag a Pénzügyi és Számviteli Főosztály által kiadott bérletszelvény formájában biztosítja.

(4) A helyi utazási bérletre a munkatárs folyamatos igénybevétel esetén jogosult. Nincs lehetőség a bérletet kizárólag egyes hónapokra kérni, vagy megszakítással igénybe venni. A Hivatal által juttatott éves BKV-bérlet visszavételére sem a nyilatkozat év közbeni módosítása, sem a határozott idejű jogviszonnyal rendelkező munkatárs jogviszonyának megszűnése esetén nincs lehetőség. Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattétel időpontjáig betölti a 65. életévét, helyi utazási bérletre nem jogosult.

Üdülési hozzájárulás

4. § (1) Az üdülési hozzájárulást a Hivatal-a munkatárs választása szerint-a munkatársak és azok közeli hozzátartozói részére

a) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk), vagy

b) a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság tulajdonában álló, vagy vagyonkezelésében lévő üdülő által kiállított számlával elszámolt, utólag megtérítendő pénzbeli üdülési hozzájárulás (a továbbiakban: pénzbeli hozzájárulás) formájában biztosítja.

(2) Az üdülési hozzájárulás mindkét, fent részletezett formája kedvezményes (25%-os) adókulccsal a minimálbér összegéig adható. Ezen összeg fölött igénybe vett üdülési csekket 95,58% munkáltatót terhelő közteher terheli, amely a munkatárs éves cafeteriakeretét csökkenti. A több juttatótól származó üdülési csekkek értéke összeadódik. Az szja-törvény értelmében a kedvezményes juttatásra a munkatárs saját, valamint közeli hozzátartozói személyére tekintettel jogosult. A juttatás két típusa a kedvezményes juttatási lehetőséget kizárja, azaz az üdülési csekkben bármilyen jogcímen már részesült személy kedvezményes adókulccsal pénzbeli hozzájárulásban már nem részesíthető, ugyanígy a pénzbeli hozzájárulásban részesült személy részére üdülési csekk kedvezményes adókulccsal nem adható.

(3)[6] Az üdülési csekk a kiállításból számított 1 évig érvényes, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. által meghatározott elfogadóhelyeken használható fel, minimálisan adható mértéke 5000 forint. Amennyiben a munkatárs az szja-törvényben meghatározott kedvezményes adókulccsal adható felső értéket veszi igénybe, úgy a mértéke a törvényben meghatározott pontos összeg (a minimálbér mértéke), ettől eltérő esetben az összeget 1000 forintra kerekítve kell meghatározni. Az üdülési csekket a Hivatal negyedévente, a munkatárs választása szerint március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig vagy december 31-ig biztosítja.

(4) Üdülési csekk igénylése esetén a munkatárs nyilatkozik arról, hogy pénzbeli hozzájárulásban, illetve üdülésicsekk-juttatásban bármilyen más forrásból részesült-e. Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattételét követően más juttatótól részesül üdülésicsekk-juttatásban, a másik juttató felé bejelentési kötelezettsége van a Hivataltól igénybe vett üdülésicsekk-juttatás tekintetében.

(5) A pénzbeli hozzájárulás elszámolására a KSZF-üdülő által a szállásköltségről, illetve az ahhoz közvetlenül kapcsolódó étkezési kiadásokról, valamint a munkatárs regenerálódását és pihenését elősegítő szolgáltatásokról kiállított számla fogadható el.

(6) A munkatárs az (5) bekezdés szerinti számlá(ka)t legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig köteles elszámolásra benyújtani a Pénzügyi és Számviteli Főosztályra. A számlának tartalmaznia kell vevőként a munkáltató nevét és címét (Miniszterelnöki Hivatal, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4.), a számlán fel kell tüntetni a munkatárs nevét is.

(7) A pénzbeli hozzájárulás választása esetén a munkatárs a választással egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy üdülési csekk juttatásban részesült-e. Amennyiben a munkatárs a nyilatkozattételét követően más juttatótól részesül üdülési csekk juttatásban, a másik juttató felé van bejelentési kötelezettsége a Hivataltól igénybe vett pénzbeli hozzájárulás tekintetében.

Melegétkezési hozzájárulás

5. § (1) A Hivatal az étkezési hozzájárulást melegétkezési utalvány formájában biztosítja. Az utalvány kedvezményes (25%-os) adókulccsal havi 18 000 forintig vehető igénybe. Ezen összeg felett választott utalványt 95,58% munkáltatót terhelő közteher terheli, amely a munkatárs cafeteriakeretét csökkenti. Az utalványokat a munkatárs 3000 forintos tömbökben igényelheti, azaz a választható mérték 3000-6000-9000-12 000-15 000-18 000, illetve e fölött is értelemszerűen, 3000 forintonként megnövelt összeg.

(2) Az étkezési utalványok rendelkezésre bocsátása havonta, egyenlő összegben történik.

Internethasználat támogatása

6. § (1)[7] A Hivatal az internethasználat címén nyújtott támogatást elszámolás alapján, folyószámlára utalással teljesíti. Ezen juttatás adómentes, a munkatárs cafeteriakeretét csak a támogatás céljára ténylegesen igénybe vett összeg csökkenti. A juttatást a munkatárs saját, vagy házastársa nevére szóló szolgáltatási szerződés alapján, havi egyenlő összegben igényelheti.

(2) Internethasználat támogatásának igénylése esetén a munkatárs

a) nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást saját, vagy házastársa nevére szóló szolgáltatási szerződés alapján kívánja igénybe venni, valamint

b) benyújtja a saját, vagy házastársa nevére szóló, egyedi szolgáltatási szerződés másolatát.

(3) A Hivatal e támogatási forma keretében az internet használatának díjából a havi díjat, valamint a forgalmi díjat téríti meg. Az internet forgalmának a számlán jól elkülönítetten kell megjelennie.

(4) A támogatással a munkatárs a tárgyévben negyedévente, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig köteles elszámolni. Az elszámolás a szabályzat 1. számú mellékletében foglalt nyomtatvánnyal történik, amelyben a munkatárs havi bontásban tünteti fel az elszámolandó számlák összegét. Az elszámolás keretében a hivatkozott nyomtatványhoz mellékelnie kell a saját, vagy házastársa nevére kiállított eredeti számlákat, illetve a befizetést igazoló bizonylatok másolatát.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés

7. § (1) Magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés annak a munkatársnak fizethető, aki

a) magán-nyugdíjpénztár tagja,

b)[8] a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon a záradékolt magán-nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatának, vagy tagsági okiratának másolatát leadja abban az esetben, ha tagsági jogviszonya 2010. január 1-jét követően keletkezett.

(2) A Hivatal által egységesen biztosított tagdíj kiegészítése a nyugdíjjárulék alapja után számított 2%. A munkáltatói hozzájárulás összege után a munkáltató 25% adó megfizetésére köteles, amely az éves cafeteriakeretet csökkenti. Mivel a munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik, aki nem kívánja igénybe venni ezt a juttatást, nyilatkozatban köteles lemondani arról.

(3)[9] A (2) bekezdésben megjelölt kiegészítést a Hivatal legfeljebb a munkatárs cafeterianyilatkozatában egész évre erre a célra elkülönített összegig biztosítja.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás

8. § (1) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás annak fizethető, aki

a) önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, és

b)[10] a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon a záradékolt önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári belépési nyilatkozatának, vagy tagsági okiratának másolatát leadja abban az esetben, ha tagsági jogviszonya 2010. január 1-jét követően keletkezett.

(2)[11] Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás mértéke egységesen havi 10 000 forint. A munkatársnak lehetősége van a havi munkáltatói hozzájárulás összegét ettől eltérő mértékben meghatározni, éves keretén belül, azonban ha a hozzájárulást az egységesen meghatározott havi 10 000 forintnál alacsonyabb összegben kívánja igénybe venni, a különbözetről a nyilatkozatában le kell mondania. A nyilatkozatban választott összegnek el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot. A választás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a havi munkáltatói hozzájárulásnak a mindenkori minimálbér 50% -át meg nem haladó része után a munkáltató a kedvezményes 25 % adó megfizetésére köteles. A minimálbér 50%-a felett igénybe vett juttatás után a munkáltatót 95,58%-os közteher terheli, amely a munkatárs cafeteriakeretét csökkenti.

A juttatás igénybevétele esetén a munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy az adott jogcímen más juttatótól szerez-e bevételt az adóévben.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás

9. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás annak a munkatársnak fizethető, aki

a) önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagja, és

b)[12] a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon a záradékolt önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári belépési nyilatkozatának, vagy tagsági okiratának másolatát leadja abban az esetben, ha tagsági jogviszonya 2010. január 1-jét követően keletkezett.

(2)[13] Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás mértéke egységesen havi 10 000 forint. A munkatársnak lehetősége van a havi munkáltatói hozzájárulás összegét ettől eltérő mértékben meghatározni, éves keretén belül, azonban ha a hozzájárulást az egységesen meghatározott havi 10 000 forintnál alacsonyabb összegben kívánja igénybe venni, a különbözetről a nyilatkozatában le kell mondania. A nyilatkozatban választott összegnek el kell érnie az adott pénztár által meghatározott tagdíjminimumot. A választás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a havi munkáltatói hozzájárulásnak a mindenkori minimálbér 30% -át meg nem haladó része után a munkáltató kedvezményes 25% adó megfizetésére köteles. A minimálbér 30%-a felett igénybe vett juttatás után a munkáltatót 95,58%-os közteher terheli, amely a munkatárs cafeteriakeretét csökkenti.

A juttatás igénybevétele esetén a munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy az adott jogcímen más juttatótól szerez-e bevételt az adóévben.

Iskolakezdési támogatás

10. § (1) Iskolakezdési támogatást az a munkatárs vehet igénybe, akinek gyermeke a közoktatásban, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban tanulói jogviszonyban áll, nappali tagozatos oktatásban vesz részt, feltéve, hogy a munkatárs a gyermeknek - a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult-szülője vagy e szülőnek vele közös háztartásban élő házastársa.

(2) Az iskolakezdési támogatást a Hivatal iskolakezdési utalvány formájában - tárgyév augusztus 15-ig - a nyilatkozat alapján biztosítja. Az utalvány kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására vehető igénybe.

(3) Az iskolakezdési támogatás igénybevételéhez szükséges

a) a munkatárs nyilatkozata arról, hogy a gyermek alapfokú nevelési-oktatási intézményben folytat tanulmányokat és őt saját háztartásban tartja el, vagy

b) a középfokú nevelési-oktatási intézményben tanuló, OKJ-szakképzésben, illetve bármely EGT-állam közoktatásában részt vevő gyermek esetében az iskolalátogatási igazolást, továbbá

c)[14] a munkatárs nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy ő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult-e családi pótlékra,

d)[15] a munkatárs nyilatkozata a támogatásban részesített gyermek adóazonosító jeléről, ennek hiányában TAJ-számáról.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott iratokat a munkatárs legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig a Személyügyi, Jogi Képviseleti és Biztonsági Főosztályra eljuttatja. Amennyiben a szükséges iratok a fenti határidőig nem érkeznek meg, a munkatársnak visszafizetési kötelezettsége van.

(5) A juttatás mértéke gyermekenként a minimálbér 30%-a, ami után a munkáltató 25% adó megfizetésére köteles, mely a munkatárs éves cafeteriakeretét csökkenti. A juttatást a kedvezményes adókulccsal mindkét szülő igénybe veheti, amennyiben a fenti feltételeknek megfelelnek.

Lakásbérleti támogatás

11. § (1) Lakásbérleti támogatás annak a munkatársnak nyújtható, aki a saját nevére szóló lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Budapesten, vagy munkahelyétől napi munkába járással elérhető településen.

(2) A lakásbérleti támogatás igénybevételéhez mellékelni kell a lakásbérleti vagy albérleti szerződés másolatát.

(3) A lakásbérleti támogatás bérjellegű juttatásnak minősül, melyet a Hivatal negyedévente utólag, a munkatárs elszámolása alapján, folyószámlájára utalással teljesít. Az elszámolás a 2. számú mellékletben foglalt nyomtatvánnyal történik negyedévente, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig, csatolni kell hozzá a bérleti díj kifizetését igazoló bizonylatok másolatát. Amennyiben a jogviszonya év közben szűnik meg az utolsó munkában töltött napig köteles elszámolni.

Művelődési intézményi szolgáltatás

12. § (1) Az szja-törvény 3. § 27. pontja értelmében művelődési intézményi szolgáltatásnak minősül a könyvtári, levéltári szolgáltatás, a múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme, az előadó-művészet, a filmvetítés, az állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása, valamint a közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás. Ezen szolgáltatások igénybevételét a Hivatal kultúrautalvány juttatásával támogatja.

(2)[16] Az igényelt utalvány mértékéről a munkatárs éves nyilatkozattétele során rendelkezik, legfeljebb cafeteriakerete mértékéig. Az utalványok igényelhető legkisebb címlete 200 forint. A juttatás után a munkáltatót 95,58%-os közteher terheli, amely a munkatárs cafeteriakeretét csökkenti. Az utalványokat a Hivatal negyedévente, a munkatárs választása szerint március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig vagy december 31-ig biztosítja.

Ajándékutalvány

13. § (1)[17] Az ajándékutalvány adóköteles természetbeni juttatás, utána a munkáltatót 95,58%-os közteher terheli, amely a munkatárs cafeteriakeretét csökkenti. Az igényelt utalvány mértékéről a munkatárs éves nyilatkozattétele során rendelkezik, legfeljebb cafeteriakerete mértékéig. Az utalványok igényelhető legkisebb címlete 400 forint. Az utalványokat a Hivatal negyedévente, a munkatárs választása szerint március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig vagy december 31-ig biztosítja.

(2) Az utalvány felhasználható élelmiszerre, műszaki cikkre és lakberendezésre, könyvre és szabadidős tevékenységekre, ruházatra, továbbá vegyi árukra, kozmetikumokra, illetve egészségmegőrzésre.

Biztosítás

14. §[18] (1) A Hivatal ezen juttatási forma keretében az Szja törvény 1. sz. mellékletének 6.3. pontjában meghatározott biztosítást köt, melyben szerződő fél a Hivatal, biztosított a munkatárs. A biztosítási szerződés a következő elemekre terjed ki: a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja. Nem köthető kombinált, megtakarítási, vagy elérési elemet is tartalmazó biztosítás.

(2) A juttatás adó- és járulékmentes, csak teljes évre és havi egyenlő összegben igényelhető, ettől eltérni a cafeterianyilatkozat év közben történő módosítása esetén sincs lehetőség. A Hivatal a juttatást csoportos biztosítási szerződés megkötésével biztosítja. Amennyiben a jelen juttatási formát választó munkatársak száma nem éri el a biztosítási szerződésben meghatározott legkisebb létszámot, a szerződés megkötésére nincs lehetőség. Ebben az esetben a munkatársak soron kívül módosíthatják cafeterianyilatkozatukat, ez a módosítás nem minősül a Szabályzat 2. § (10) bekezdésében foglaltak szerinti módosításnak. További feltétele a szerződés megkötésének, hogy a munkatárs vállalja, hogy az éves cafeteriakeretéből legalább akkora összeget felhasznál, amekkora a biztosító által megállapított éves biztosítási díj.

Lakáscélú munkáltatói támogatás

15. §[19] (1) A Hivatal az Szja törvény 3. § 72. t) pontjában meghatározott támogatás címén, lakáscélú felhasználásra a munkatársnak hitelintézet útján, annak igazolása alapján vissza nem térítendő támogatást nyújthat a vételár vagy a teljes építési költség 30%-áig. A támogatás több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző 4 évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedhet, további feltétele, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.

(2) A támogatás az alábbi, 2010. január 1-jét követően megvalósuló célokra vehető igénybe:

a) belföldön lévő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),

b) belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére,

c) belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező növelésére,

d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítésre. A kormányrendelet szerint korszerűsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban,

ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.

(3) A támogatás választható minimális összege 200 000 forint, maximuma az éves cafeteriakeret összege. A munkatársnak nyilatkoznia kell arról, hogy ezen a jogcímen a folyósítás évét megelőző 4 évben kapott-e támogatást. A juttatás egy összegben kerül kifizetésre, a tárgyév október 31-ig a Hivatal által hitelintézet útján a munkatárs folyószámlájára történő utalással. A hitelintézet által a tranzakcióért felszámított díj a munkatársat terheli. A kifizetéshez az alábbi dokumentumokat kell a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon benyújtani:

a) a hitelintézet által felszámított tranzakciós díj megfizetését igazoló bizonylat másolatát, valamint a lakáscélú beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját;

b) az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt;

c) a (2) bekezdés a) pontja esetén az eredeti szerződést;

d) a (2) bekezdés b) pontja esetén a jogerős építési engedély másolatát;

e) a (2) bekezdés c) pontja esetén a jóváhagyott tervrajz másolatát, engedélyköteles beruházás esetén a megfelelő engedélyek másolatát, valamint az előzetes költségvetési kalkulációt;

f) a (2) bekezdés d) pontja esetén az esetlegesen szükséges tervrajz jóváhagyott másolatát, engedélyköteles beruházás esetén a megfelelő engedélyek másolatát, valamint az előzetes költségvetési kalkulációt.

(4) A támogatás felhasználásával a munkatárs a tárgyévet követő hónap utolsó napjáig köteles elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell a 3. számú mellékletben foglalt, kitöltött nyomtatványt, továbbá

a) lakóingatlan vásárlása esetén a teljes vételár kiegyenlítését igazoló végleges adásvételi szerződés egy példányát, a földhivatal által érkeztetett bejegyzési kérelem másolatát, valamint az összeg felhasználását igazoló okiratot;

b) lakás építése, bővítése esetén a jogerős használatbavételi engedélyt, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlát;

c) lakás korszerűsítése esetén a folyósítást megelőző 6 hónapon belül, és azt követően, a tárgyévben kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező, beépített termékekről szóló, a munkatárs nevére szóló számlákat eredeti példányban, valamint a más személy által elvégzett építési-szerelési munkák elvégzéséről szóló, a munkatárs nevére szóló eredeti számlát.

(5) Ha a munkatárs építéssel, építtetéssel, bővítéssel vagy korszerűsítéssel valósítja meg a lakáscélú felhasználást, az építési költségként figyelembe vehető kiadások tekintetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 25. § (6) bekezdésére is figyelemmel kell lenni. Ebben az esetben a támogatás felhasználásával történő elszámoláshoz az (5) bekezdésben felsoroltakon túl mellékelni kell a Korm. rendeletben meghatározott építési költségek számláit is.

(6) Amennyiben a munkatárs az elszámolást elmulasztja, vagy nem a szabályzatnak megfelelően számol el, a részére folyósított juttatást vissza kell fizetnie, új cafeterianyilatkozat tételére ebben az esetben nincs lehetősége. Amennyiben a munkatárs állami vezetői szolgálati jogviszonya, közszolgálati jogviszonya vagy munkaviszonya év közben megszűnik vagy áthelyezéssel módosul, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon el kell számolnia a támogatás felhasználásával, ennek elmulasztása esetén a támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie. Az így keletkezett esetleges maradvány felhasználásáról a munkatárs utólag rendelkezhet.

(7) A lakáscélú munkáltatói támogatás adóterhet nem viselő, adóalapot növelő járandóság.

Iskolarendszerű képzés támogatása

16. § (1)[20] A Hivatal a cafeteriajuttatások keretében támogatja a munkatársak iskolarendszerű képzésének költségeit, a 2010. január 1. után indult képzések esetében, vagy abban az esetben, ha a fenti időpont előtt indult képzés után a munkatárs a Hivataltól támogatásban nem részesült.

(2) A kedvezményes, 25%-os adókulccsal igénybe vehető támogatás maximuma a minimálbér 2,5-szerese. Ezen összeg felett igénybe vett juttatás után a munkáltatót 95,58%-os közteher terheli, amely a munkatárs cafeteriakeretét csökkenti.

(3) Ahhoz, hogy a támogatást a munkatárs a kedvezményes adókulccsal tudja igénybe venni az szükséges, hogy a képzés a munkáltató tevékenységével összefüggő, szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja, és ezt a munkáltató igazolja. A támogatás igénybe vehető a tandíj, valamint a képzéshez szükséges tankönyvek, jegyzetek beszerzésére.

(4)[21] A juttatás folyósítása a számla benyújtását követően történik. A számla szólhat mind a Hivatal, mind a munkatárs nevére. A képzés támogatásával összefüggő további kérdésekben a Hivatal Oktatási Szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nyelvi képzés támogatása

17. §[22] (1) A Hivatal támogatja a munkatárs részvételét akkreditált nyelvi képzésben. A támogatás a képzés díjára fordítható.

(2) A juttatás választható legkisebb mértéke 10 000 forint, felső határa a munkatárs éves cafeteriakerete. Az elszámoláshoz a munkatárs benyújtja a Pénzügyi és Számviteli Főosztályon a nyelviskola igazolását az akkreditáció tényéről, a képzésben való részvételéről, továbbá a Hivatal nevére kiállított számlát. A juttatás adóköteles természetbeli juttatásnak minősül, igénybevétele esetén a munkáltatót 95,58%-os közteher terheli, amely a munkatárs éves cafeteriakeretét csökkenti.

III. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. § (1) Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Miniszterelnöki Hivatal Szociális Szabályzatáról szóló 5/2005. MeH KÁ utasítás 3. § (1) bekezdésében a Ktv. 49/F-M. §-aira történő hivatkozás 49/H-M. §-okra változik.

(2) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, valamint az önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetésekhez való munkáltatói hozzájárulásról szóló 12/2002. MeH KÁ utasítás,

b) a Miniszterelnöki Hivatal Szociális Szabályzatáról szóló 5/2005. MeH KÁ utasítás 1. §-ának (4)-(6) bekezdése, 3. § (2) bekezdésének a) és b) alpontja és d) alpontjának első bekezdése, 3. § (3) bekezdés a) alpontjának első bekezdése és b) alpontjának utolsó bekezdése, 3. § (5) bekezdés a) alpontjának első bekezdése és b) alpontja, 4. §-ának (9) bekezdése, 6-8. §-ai, 10. §-a, 17. §-a, 26. §-a, 35. §-a, továbbá 4., 7., 12. és 17. számú mellékletei, c) a Miniszterelnöki Hivatal Oktatási Szabályzatáról szóló 10/2005. MeH KÁ utasítás 10. § (1) bekezdésének d) pontja, 10. § (2) bekezdésének a) és c) alpontja, 10. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdés a)-b) pontjaiban részletezett" szövegrész, 12. §-ának (1)-(4) és (8) bekezdése, valamint 13. §-a hatályukat vesztik.

(3) A 2009. december 31-ét megelőzően indult, és 2010. január 31-éig tanulmányi szerződés megkötésével záruló ügyekben a Miniszterelnöki Hivatal Oktatási Szabályzatáról szóló 10/2005. MeH KÁ utasítás 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni.

Budapest, 2010. január 13.

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert helyettesítő jogkörben eljárva:

Dr. Tordai Csaba s. k.,

közigazgatási és jogi államtitkár

1. számú melléklet az 1/2010. (I. 15.) MeHVM utasításhoz

Internethasználat elszámolása[23]

2. számú melléklet az 1/2010. (I. 15.) MeHVM utasításhoz

3. számú melléklet az 1/2010. (I. 15.) MeHVM utasításhoz[24]