A Pécsi Törvényszék Pf.20531/2008/3. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 206. §, 247. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 277. §, 298. §, 300. §, 301. §, 313. §, 320. §, 393. §, 402. §, 404. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bédi Sarolta, Kovács János, Kovács Zsolt

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a dr. Ulrich Károly ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Rodek Margit ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen 1.630.000 forint vállalkozási díj és járulékai megfizetése iránt a Szigetvári Városi Bíróság előtt indított perében a 2008. március 20-án meghozott 2.G.20.298/2004/91. számú ítélet ellen a felperes által 94. sorszám alatt, az alperes által 93. és 95. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 980.000 (kilencszáznyolcvanezer) forintot és ennek 2003. szeptember 26-tól 2004. december 31-ig, évi 11 %, 2005. január 1-től 2005. június 30-ig évi 16,5 %, 2005. július 1-től 2005. december 31-ig évi 14 %, 2006. január 1-től 2006. június 30-ig évi 13 %, 2006. július 1-től 2006. december 31-ig évi 13,25 %, 2007. január 1-től 2007. június 30-ig évi 15 %, 2007. július 1-től 2007. december 31-ig évi 14, 75 %, 2008. január 1-től 2008. június 30-ig évi 14,5 % késedelmi kamatát azzal, hogy amennyiben a teljesítésre 2008. július 1-jét követően kerül sor, úgy a késedelmi kamat mértéke ettől az időponttól a teljesítésig az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvénes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékével egyezik meg.

A viszontkeresetet teljesen elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 196.000 (százkilencvenhatezer) forintot ÁFA címén.

Az alperes által a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 388.000 (háromszáznyolcvannyolcezer) forintra felemeli. Mellőzi a felperes le nem rótt elsőfokú eljárási illetékben marasztalását, az alperes marasztalásának összegét 267.100 (kettőszázhatvanhétezer-egyszáz) forintra felemeli.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 165.800 (egyszázhatvanötezer-nyolcszáz) forint másodfokú perköltséget és az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 163.300 (egyzázhatvanháromezer-háromszáz) forint le nem rótt másodfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A városi bíróság ítéletével kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 376.536 forintot, annak késedelmi kamatát és az államnak 21.368 forint le nem rótt illetéket. A keresetet és nem teljesített részében a viszontkeresetet elutasította, az alperest kötelezte a felperes javára 88.367 forint perköltség, valamint az államnak 245.732 forint illeték megfizetésére.

Az ítélet ellen a felek fellebbeztek.

A felperes fellebbezése az ítélet részbeni megváltoztatására, 980.000 forint és késedelmi kamata megfizetése iránti keresetének teljesítésére és a viszontkereset teljes elutasítására irányult. Keresetét a másodfokú eljárásban felemelte, ÁFA címén 196.000 forint megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

Az alperes az ítélet részbeni megváltoztatását és viszontkeresete maradéktalan teljesítésével a felperes marasztalásának 3.098.089 forintra történő felemelését kérte.

A felek fellebbezési ellenkérelme az ellenérdekű fél fellebbezése kapcsán az elsőfokú ítélet helybenhagyására, az alperes ellenkérelme a felemelt kereset vonatkozásában annak elutasítására irányult.

A felperes fellebbezése és felemelt keresete alapos, az alperes fellebbezése nem alapos.

A városi bíróság az az ítéleti tényállást helyesen, a perbeli bizonyítékoknak a Pp. 206. § (1) bekezdése szerinti mérlegelésével állapította meg. Abból a megyei bíróság mellőzi a 3. oldal utolsó és a 4. oldal első három bekezdését, mert az alperes kárának mértékére vonatozó e megállapítások az alább kifejtett indokokra figyelemmel nem tartoznak a releváns tények körébe.

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság jogi következtetéseivel, és ebből következően az érdemi döntésével csak részben értett egyet. Az a megállapítása helyes, hogy a felperesnek 980.000 forint nettó vállalkozói díj jár, a beszámítási kifogásnak való helyt adással a kereset elutasítására és a kártérítés iránti viszontkereset részbeni teljesítésére azonban tévesen került sor.

A városi bíróság tévedése abból a következtetésből ered, hogy az építési szerződés alapján a felperes kötelezettsége volt a kőműves és földmunkák tervének szolgáltatása, amelyet elmulasztott, ezért elállása nem jogszerű, hanem a Ptk. 313. §-a szerinti teljesítés jogos ok nélküli megtagadását jelentette, ami miatt kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A bizonyítékok helyes mérlegelésével megállapított tényállásból azonban az építési szerződés alapján a feleket terhelő kötelezettségek körében az a következtetés vonható le megalapozottan, hogy a felperes az elsőfokú bíróság által helyesen minősített építési szerződésben az ahhoz mellékelt kút tervben foglalt munkákat volt köteles elvégezni engedélyeztetést követően 1.630.000 forint + ÁFA díj ellenében, valamint a búvárszivattyú beépítését és a kútfej szerelvényezést 370.000 forint + ÁFA díjért. Ez utóbbi szerelési munkák elvégzéséhez megfelelő munkahelyként egy föld- és kőművesmunkával kialakított akna szükséges, amelynek létesítését saját költségén a megrendelő alperes vállalta, annak tervezésére a felperes a szerződés teljesítése körében nem volt köteles.

Ezt támasztja alá a felek szerződésének tartalma, az, hogy az ahhoz mellékelt - és a felperes által megvalósítani vállalt - terv és a vízjogi létesítési engedély az úgynevezett kútfejaknát nem tartalmazza. Az alperes a felperestől, míg annak az őt terhelő munkát mielőbbi elvégzésére irányuló 2003. augusztus 28-án kelt felhívása után sem igényelte a föld- és kőművesmunkák terveit, hanem munkavégzési kötelezettségét vitatta szeptember 3-i levelében. A kútfejaknaterv átadásának elmulasztására csak akkor hivatkozott, amikor a felperes a szerződéstől elállt, és az addig elvégzett munkák díját igényelte. Mindezzel van összefüggésben a 2004. szeptember 20-án előadott alperesi nyilatkozat is, ugyanis nem vitatta, hogy a kútakna megépítése az ő feladatát képezte, mindössze azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy milyen munkákra vállalt kötelezettséget. Ez viszont nem vehető a felperes terhére figyelembe, ettől az még az alperes szerződéses vállalása volt.