32014D0535[1]

2014/535/EU: A Bizottság határozata ( 2013. december 18. ) a szlovéniai NLB szerkezetátalakítása útján Szlovénia által a Nova Ljubljanska banka d.d. javára végrehajtani tervezett SA.33229 (2012/C) - (korábbi 2011/N) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2013) 9632. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. december 18.)

a szlovéniai NLB szerkezetátalakítása útján Szlovénia által a Nova Ljubljanska banka d.d. javára végrehajtani tervezett SA.33229 (2012/C) - (korábbi 2011/N) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2013) 9632. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/535/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután a tagállamokat és más érdekelt feleket az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte észrevételeik megtételére (1),

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1) 2011. január 14-én a szlovén hatóságok bejelentették a Nova Ljubljanska banka d.d. (a továbbiakban: NLB d.d.) 250 millió EUR értékű állami feltőkésítését.

(2) 2011. március 7-i határozatában (2) (a továbbiakban: első megmentési határozat) az Európai Bizottság hat hónapos időszakra, szerkezetátalakítási terv benyújtását feltételül szabva engedélyezte az NLB d.d. javára nyújtott első feltőkésítési támogatást.

(3) A szlovén hatóságok 2011. július 22-én szerkezetátalakítási tervet jelentettek be, amelyhez 2011. szeptember 6-án és 2012. március 26-án további módosításokat nyújtottak be.

(4) 2012. május 16-án a szlovén hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy másodszori feltőkésítést kívánnak nyújtani az NLB d.d. részére. Ezt az intézkedést 2012. június 6-án jelentették be.

(5) 2012. július 2-i határozatával (a továbbiakban: a második megmentési és az eljárást megindító határozat) a Bizottság jóváhagyta az NLB d.d. második feltőkésítését, és ezzel egyidejűleg részletes vizsgálatot indított, miután kételyek merültek fel azt illetően, hogy a benyújtott szerkezetátalakítási terv alapján a NLB d.d. vissza tudja-e állítani életképességét, valamint képes lesz-e megfelelő teherviselést és a verseny torzulását korlátozó intézkedéseket biztosítani.

(6) 2012. november 22-én a második megmentési és az eljárást megindító határozatot kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és felkérték az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket (3). A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek.

(7) A második megmentési és az eljárást megindító határozatot követően 2013. január 7-én a szlovén hatóságok felülvizsgált szerkezetátalakítási tervet jelentettek be, amelynek módosított változatát 2013. március 25-én nyújtották be. A szlovén hatóságok ezt követően 2013 decemberében újabb módosítást nyújtottak be a tervhez. A 2013 decemberében a Bizottsághoz eljuttatott módosításra ebben a határozatban "szerkezetátalakítási terv"-ként hivatkozunk.

(8) Az erre irányuló bizottsági kéréseket követően a szlovén hatóságok a 2012. július 2. és 2013. december 9. közötti időszakban további információkkal szolgáltak.

(9) 2013. április 10-én a Bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megállapította, hogy Szlovénia túlzott gazdasági egyensúlyhiánnyal küzd. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben Szlovéniának alulról felfelé építkező és felülről lefelé irányuló stressztesztet és eszközminőségi felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat/stresszteszt) kellett végrehajtania a szlovén bankszektorban, amelyet független tanácsadók végeztek. A szerkezetátalakítási terv figyelembe veszi a felülvizsgálat/stresszteszt eredményeit.

(10) Az ügy sürgősségére tekintettel a Szlovén Köztársaság beleegyezik, hogy ezt a határozatot a Bizottság kivételesen angol nyelven fogadja el.

2. A KEDVEZMÉNYEZETT ÉS A NEHÉZSÉGEK FORRÁSAINAK ISMERTETÉSE

(11) Az NLB d.d. és leányvállalatai (a továbbiakban: NLB vagy a bank) együtt a legnagyobb szlovén bank- és pénzügyi csoport. 2012. szeptember 30-án az NLB d.d., valamint 47 bank, vállalat, fiók és külföldi képviseleti iroda tartozott a csoportba. Az NLB a szlovén és a délkelet-európai bankszektor jelentős szereplője. Az NLB a szlovén bankszektorban 2012. szeptember 30-án összes eszköze tekintetében hozzávetőleg 30 %-os részesedéssel rendelkezett, az első háromban szerepelt Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Koszovó és a Szerb Köztársaság bankjai között, Bosznia-Hercegovinában pedig a hatodik legnagyobb bankként rangsorolták. Az NLB fő üzleti tevékenysége a banki szolgáltatások területe, jóllehet más pénzügyi szolgáltatásokat - például biztosítást, vagyonkezelést, lízinget, faktoringot és forfetírozást - is kínál.

(12) Az NLB minősítése a Moody's szerint Caa2 (negatív), a Fitch szerint BB- (negatív). Az NLB-t 2013-ban mindkét intézmény leminősítette. Ennek oka elsősorban a hitelportfólió koncentrációja és további romlása, valamint a bank aktuális piaci környezeten belüli szerény pénzügyi és tőkepozíciója volt.

(13) Az NLB Szlovéniában teljes körű lakossági és vállalati bankszolgáltatásokat nyújt, és elsősorban a lakossági bankpiacon van jelen. Egyúttal a magán-, vállalati és befektetési banki szolgáltatások területén is tevékenykedik.

(14) Az NLB tőkeszerkezete 2013. június 30-án a következőképpen alakult: az NLB részvényeinek 77,51 %-a Szlovén Köztársaság, 6,23 %-a a Kapitalska družba, d.d., 5,58 %-a a Slovenska Odškodninska Družba, 2,24 %-a pedig a (csődeljárás alatt álló) Poteza borzno posredniška družba, d.d. tulajdonában volt.

(15) 2012. december 31-én az NLB összes eszközének értéke 14,3 milliárd EUR-t, összes betéteinek értéke pedig 9,1 milliárd EUR-t tett ki, amely utóbbi lakossági betétekből (6,5 milliárd EUR), vállalati betétekből (2 milliárd EUR) és állami betétekből (0,6 milliárd EUR) állt. Ezenkívül 112 millió EUR hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral rendelkezett. Ugyanezen a napon az NLB bankszektoron kívüli összes hitelállományának értéke körülbelül 9,5 milliárd EUR-nak felelt meg. A hitel-betét arány 104 % volt (szemben a 2011. évi 105 %-kal és a 2010. évi 127 %-kal).

(16) Az NLB problémáinak fő forrása a nemteljesítő hitelek növekedése, amelyek értéke a 2008. évi 0,6 milliárd EUR-ról (a teljes hitelösszeg 3,8 %-a) 2012 decemberében 3,7 milliárd EUR-ra (azaz a teljes hitelösszeg 28,2 %-ára) emelkedett. A rossz teljesítménnyel egyidejűleg az NLB tőkemegfelelését jelentősen aláásta a bank eszközportfóliójának romló minősége, a szabályozó által előírt és a befektetők által elvárt magasabb tőkehányadok, valamint a tőke- és adósságfinanszírozáshoz, különösen a nagykereskedelmi finanszírozáshoz való csökkent hozzáférés.

(17) A 2008. évi pénzügyi válság előtt az NLB növekedési stratégiájának lendületét kedvező gazdasági körülmények erősítették. Az NLB hitelállománya 2002 és 2009 között (nettó hitelösszeg) évi 15 %-kal, betétállománya 8 %-kal nőtt. A magas növekedés különösen a vállalati szektoron belüli hitelezésnek volt köszönhető.

(18) E belső növekedésen túl az NLB több délkelet-európai bankleányvállalat felvásárlása, valamint a lízing, faktoring/forfetírozás, életbiztosítás/nyugdíjalapok és a vagyonkezelés piacán megvalósított belső növekedés és új gazdasági egységek létrehozása révén is bővült.

(19) Az 1. táblázatban az NLB szlovéniai és délkelet-európai eszközeinek 2006. december 31. és 2012. szeptember 30. közötti alakulása látható. 1. táblázat Az NLB összes eszközének piaci részesedése

(20) Az NLB a 2003-2008 közötti időszakban nyereséges volt, 2009 után azonban adózás utáni veszteséget termelt. A veszteség értéke 2009-ben 87 millió EUR-t, 2010-ben 202 millió EUR-t, 2011-ben 239 millió EUR-t, 2012-ben pedig 273,5 millió EUR-t tett ki. 2013 első félévében az NLB 91,2 millió EUR adózás utáni veszteséget könyvelt el. Az NLB hitelportfóliója 2009-ben romlásnak indult. A nemteljesítő hitelek aránya a 2008. évi 3,8 %-ról 2012 decemberére 28,2 %-ra nőtt.

(21) 2013. június 30-án az NLB szavatoló tőkéje 1 074,3 millió EUR-nak felelt meg. A banknak a tőkekövetelményekről szóló uniós rendelet (4) szerinti elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 8,5 % volt.

(22) 2013. december 4-én a felülvizsgálat/stresszteszt eredményei rámutattak, hogy kedvezőtlen forgatókönyv esetén az NLB 1,8 milliárd EUR összegű tőkehiánnyal rendelkezik (5).

3. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

(23) Az NLB ez idáig az alábbi állami támogatási intézkedésekben részesült:

i. a 2011. március 7-i első megmentési határozattal ideiglenesen jóváhagyott, 250 millió EUR összegű első feltőkésítés;

ii. a 2012. július 2-i második megmentési és az eljárást megindító határozattal ideiglenesen jóváhagyott, 382,9 millió EUR összegű második feltőkésítés.

(24) E két feltőkésítésen túl Szlovénia az NLB javára két további intézkedés végrehajtását tervezi:

iii. 1,558 milliárd EUR összegű harmadik feltőkésítés; és

iv. (2,3 milliárd EUR névértékű) nemteljesítő hitelekből és (94 millió EUR piaci értékű) tőkerészesedésekből álló értékvesztett eszközök átruházása a bankeszközkezelő vállalat részére.

3.1. AZ NLB ELSŐ FELTŐKÉSÍTÉSE

(25) Az NLB többévi nyereséges működés után elsősorban a romló gazdasági környezet eredményeképpen 2009-ben és 2010-ben vált veszteségessé. A gyenge gazdasági növekedés és a növekvő munkanélküliség nyomán csökkent a hitelek iránti igény, és jelentősen nőtt a hitelek értékvesztése. Az NLB-nek a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti alapvető tőkemegfelelési mutatója a 2009. évi 6,9 %-ról 2010-ben 6 %-ra esett vissza. 2010. júliusában a Szlovén Központi Bank felszólította az NLB-t, hogy erősítse meg tőkepozícióját. Ennek nyomán az NLB további tőkeemelés mellett döntött.

(26) Az NLB a tervek szerint 250 millió EUR értékű saját tőkét - azaz kockázattal súlyozott eszközértéke 1,6 %-ának megfelelő összeget - vont volna be részvényeinek nyilvános kibocsátásán keresztül. A tőkeemelésre két részletben került sor. Az első szakaszban meglévő érdekelt feleknek kínáltak fel jegyzésre részvényeket (az összes jegyzett részvény értéke 89,2 millió EUR-t tett ki, és az állam teljes körűen élt elővásárlási jogával). A második szakaszban a fennmaradó részvényeket nyilvánosan kibocsátották. A lakossági érdeklődés hiánya miatt azonban végül valamennyi részvényt Szlovénia jegyezte.

(27) A Bizottság 2011. március 7-én az első megmentési határozattal ideiglenes megmentési támogatásként jóváhagyta az első feltőkésítést. A Bizottság jelezte, hogy a Szlovénia által ígérete alapján benyújtandó szerkezetátalakítási terv értékelése során részletesebben megvizsgálja a teherviselés szempontját (6).

3.2. AZ NLB MÁSODIK FELTŐKÉSÍTÉSE

(28) 2011 májusában a Szlovén Központi Bank az NLB tőkepozíciójának további megerősítését kérte.

(29) Magánbefektetői érdeklődés hiányában Szlovénia 382,9 millió EUR-t juttatott az NLB-nek feltételesen átalakítható instrumentumok formájában, amelyek az alkalmazandó jogszabályok értelmében elsődleges alapvető tőkeeszközöknek minősülnek. Az NLB a feltételesen átalakítható instrumentumokat 2013 márciusában az ezen instrumentumokat szabályozó megállapodás értelmében hagyományos részvénnyé alakította.

(30) A Bizottság a második feltőkésítést a második megmentési és az eljárást megindító határozattal (7) hagyta jóvá.

3.3. AZ NLB HARMADIK FELTŐKÉSÍTÉSE

(31) A felülvizsgálat/stresszteszt eredményei ismeretében, valamint a szerkezetátalakítási terv tartalmát - többek között egyes értékvesztett eszközöknek a bankeszközkezelő vállalat javára történő elidegenítését - figyelembe véve az NLB 1,8 milliárd EUR tőkehiánnyal rendelkezik. Az alárendelt kölcsön tervezett belső feltőkésítésének hatását figyelembe véve (amely 250 millió EUR-val csökkenti majd az NLB tőkeszükségleteit) az állam államkötvények és készpénz formájában további 1,558 milliárd EUR összegű tőkét nyújt az NLB részére, hogy lehetővé tegye számára életképességének visszaállítását.

3.4. ÉRTÉKVESZTETT ESZKÖZÖK ÁTRUHÁZÁSA A BANKESZKÖZKEZELŐ VÁLLALATRA

(32) A bankok stabilitásáról szóló, 2012 decemberében hatályba lépett szlovén törvény keretet biztosít a továbbvitt eszközök bankokról a bankeszközkezelő vállalatra vagy más különleges célú gazdasági egységre történő átruházásának finanszírozását célzó garanciák kibocsátásához. Egyúttal engedélyezi az e bankok olyan veszteségeit orvosolni kívánó feltőkésítést, amelyek a bankeszközök hosszú távú gazdasági értéken történő átruházásából erednek.

(33) 2013 májusában Szlovénia nemzeti reformprogramot dolgozott ki, amelynek célja a Szlovéniához intézett országspecifikus uniós ajánlások végrehajtása volt. A nemzeti reformprogram részét képezi az értékvesztett eszközöknek a három legnagyobb szlovén bankról - köztük az NLB-ről - a bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása. A bankeszközkezelő vállalatra átruházott eszközök a következők: csődbe jutott vállalatok, szerkezetátalakítási követelések, ingatlanfedezettel rendelkező követelések, pénzügyi érdekeltségek és más nemteljesítő hitelek.

(34) 2013. május 17-én Szlovénia benyújtotta a Bizottságnak az NLB-től a bankeszközkezelő vállalatra átruházandó, 1,9 milliárd EUR értékű eszközök előzetes jegyzékét. A jegyzéket azóta aktualizálták, és az átruházni tervezett eszközportfólió értéke a hitelek tekintetében 2,2 milliárd EUR (névértéken), a tőkerészesedések tekintetében pedig 94 millió EUR (piaci értéken).

4. SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(35) A szlovén hatóságok a 2013-tól 2017. december 31-ig tartó szerkezetátalakítási időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be.

(36) A szerkezetátalakítási terv fő pillérei a megerősített vállalatirányítás és kockázatkezelés, a bank fő piacainak ismételt előtérbe helyezése, a nemteljesítő hitelek csökkentése, valamint egy költségcsökkentési program. A szerkezetátalakítási terv 2017. december 31-ig az NLB-re vonatkozó, alapforgatókönyv szerinti pénzügyi előrejelzéseket tartalmaz, valamint figyelembe veszi a felülvizsgálat/stresszteszt keretében kidolgozott kedvezőtlen forgatókönyvet.

(37) Szlovénia a mellékletben felsorolt több kötelezettségvállalást is tett. A kötelezettségvállalások végrehajtásának biztosítása érdekében ellenőrző megbízott kinevezésére kerül sor. Az ellenőrző megbízott a szerkezetátalakítási időszak végéig látja el feladatát.

4.1. A HOSSZÚ TÁVÚ ÉLETKÉPESSÉG HELYREÁLLÍTÁSA

(38) Az NLB életképességének helyreállítását illetően két fő probléma merül fel: i. korszerű vállalatirányítási struktúrák és szabályok bevezetése az NLB által hozott üzletközpontú döntéshozatal biztosítása céljából; valamint ii. az NLB hitelezési politikáinak és kockázatkezelési eljárásainak átfogó felülvizsgálata, különösen a hitelkockázatok kezelése terén.

(39) A mellékletben felsorolt vállalatirányítási változtatások végrehajtására a tőkekövetelményekről szóló uniós irányelvvel (8) és a szlovén nemzeti jogszabályokkal összhangban e határozat elfogadásának napjától számított három hónapon belül kerül sor. Az NLB szabályzatát és belső szabályait érintő módosítások azt hivatottak biztosítani, hogy az NLB igazgatótanácsa kizárólagos hatáskörrel és felelősséggel rendelkezzen azért, hogy az NLB napi üzletvezetését függetlenül és a bank kizárólagos érdekében lássa el. Ennek következtében a bank és részvényesei, különösen a Szlovén Köztársaság közötti kapcsolatokra a szokásos piaci feltételek elvét kell alkalmazni. E tekintetben Szlovénia vállalja, hogy kizárólag a rendes szlovén társasági törvény alapján őt megillető részvényesi jogainak gyakorlása címén befolyásolja a felügyelőbizottsági tagok és a vezetők kinevezését. Az NLB a felügyelőbizottságon és annak bizottságain belüli helyek és szavazatok kétharmadát független szakértőknek ítéli. Az NLB szabályokat fogad el egy független és objektív belső ellenőrzési feladatkör létrehozásának biztosítása érdekében. Az NLB körültekintő és megbízható üzletpolitikát követ, amely a tervezett intézkedések végrehajtásával egyidejűleg a fenntarthatóságra törekszik. Az NLB ezenkívül felülvizsgálja majd motivációs és javadalmazási politikáit, hogy azok ne ösztönözzék az ésszerűtlen kockázatvállalást, hosszú távú és fenntartható célokat szolgáljanak, valamint átláthatóak legyenek és összhangban álljanak az Európai Bankhatóság javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó, 2010. december 10-i iránymutatásával. Az NLB a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel összhangban 2017. december 31-ig korlátozni fogja az igazgatósági tagok és a különleges munkát végző alkalmazottak összjavadalmazását (9). Az igazgatótanács és a különleges munkát végző, ügyfélszolgálati munkakörben alkalmazott munkavállalók javadalmazása változó összetevőinek éves értéke legfeljebb öthavi fizetésnek felelhet meg. A más munkakörben alkalmazott, különleges munkát végző munkavállalók esetében ez a változó összeg háromhavi fizetés összegére korlátozódik. Mindemellett a változó javadalmazás legalább 50 %-ának kifizetése hároméves időszakra oszlik el. Ennélfogva az ilyen javadalmazás 2017. december 31-ig nem haladja majd meg a szlovén nemzeti átlagfizetés tizenötszöröse vagy az NLB-n belüli átlagfizetés tízszerese közül a magasabb összeget.

(40) Az NLB a mellékletben részletesen felsorolt szabályok és intézkedések végrehajtása révén felülvizsgálja belső árképzési és kockázatkezelési eljárásait. Különösen az új hitelek árának meghatározása akkor lesz megfelelő, ha az új hitel hozzájárul a 2014-ben legalább [...] (10) %-os, 2015-ben [...] %-os, 2016-ban [...] %-os, 2017-ben pedig [...] %-os ügyfélkapcsolatonkénti pozitív tőkearányos jövedelmezőség eléréséhez, a mellékletben pontosabban meghatározott feltételek mellett.

(41) Az NLB eszközeit egy törzsegységre (körülbelül 10,6 milliárd EUR) és egy törzsegységen kívüli csoportra (körülbelül 2 milliárd EUR) osztják. A (2,3 milliárd EUR névértékű) nemteljesítő hitelekből és (94 millió EUR piaci értékű) tőkerészesedésekből álló értékvesztetteszköz-készletet egy értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedéssel összefüggésben ruházzák át a bankeszközkezelő vállalatra. Az NLB a csoportszintű mérlegfőösszegét a 2010. évi hozzávetőleg 17,9 milliárd EUR-ról 2017. december 31-ig [10-20] milliárd EUR-ra csökkenti.

(42) Emellett a 2011 márciusában és 2012 júliusában kapott állami támogatáson túl a szerkezetátalakítási terv további 1,558 milliárd EUR összegű tőkeinjekciót irányoz elő. Az NLB-nek a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti alapvető tőkemegfelelési mutatóját ez a harmadik feltőkésítés azonnal 15 %-ra növeli, valamint a várható veszteségeket is fedezi. Ez biztosítja tehát, hogy az NLB a szerkezetátalakítási időszakban eleget tegyen a rá vonatkozó szabályozási tőkekövetelményeknek.

(43) Az NLB jövőbeni üzleti stratégiájának középpontjában a fő lakossági piacok, a kkv-k és egyes vállalati üzleti tevékenységek állnak. Az NLB tervei szerint jelentősen csökkenti részesedési portfólióját, ami összhangban áll arra irányuló stratégiájával, hogy a legfontosabb régiókban fő üzleti tevékenységeire összpontosít. E tekintetben a szerkezetátalakítási terv jelentősen csökkenti az NLB fő tevékenységen kívül eső tevékenységeit, ami magában foglalja valamennyi lízing- és faktorálási/forfetírozási tevékenység és ingatlankezelési tevékenység értékesítését, illetve ideiglenesen a külföldi vállalati ügyfeleknek történő, nem fő tevékenységnek számító új hitelezés megszüntetését.

(44) Az NLB a következő ágazatokban csökkenti hitelezési tevékenységét (a kockázattal súlyozott eszközérték átlagosan [...] %-kal történő mérséklése 2013. december 31. és 2017. december 31. között): i. építőipari vállalati ügyfelek (a 2013. december 31-i, [...] millió EUR kockázattal súlyozott eszközérték 2017. december 31-ig [...] millió EUR-ra csökken); ii. vállalati ügyfelek a közlekedésipari ágazatban (a 2013. december 31-i, [...] millió EUR kockázattal súlyozott eszközérték 2017. december 31-ig [...] millió EUR-ra csökken); iii. pénzügyi érdekeltségek (a 2013. december 31-i, [...] millió EUR kockázattal súlyozott eszközérték 2017. december 31-ig [...] millió EUR-ra csökken).

(45) A szerkezetátalakítási terv végrehajtásának és különösen az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházásának következtében az NLB összes eszközeinek értéke a 2012. december 31-i 14,5 milliárd EUR-ról 2017. december 31-ig [10-20] milliárd EUR-ra, míg a kockázattal súlyozott eszközérték a 2012. december 31-én mért 11,1 milliárd EUR-ról 2017. december 31-ig [5-10] milliárd EUR-ra mérséklődik.

(46) Az NLB jelenlegi portfóliója a szerződéses lejáratig teljes körű fedezettel rendelkezik. A jövőben az NLB a tervei szerint ismét nagy hangsúlyt helyez majd a finanszírozási alapját hagyományosan biztosító lakossági betétekre, egyúttal azonban diverzifikált nagykereskedelmi finanszírozási alapot kíván kialakítani. A hitel-betét arány a 2012. évi 105 %-ról 2017. december 31-ig [70-80] %-ra erősödik majd.

(47) Az NLB továbbá hosszú távú költségszabályozási és költségcsökkentési programot tervez. 2012. évi csoportszintű működési költségei 368 millió EUR-ra rúgtak. Az NLB a csoportszintű működési költségeket (az egyszeri rendkívüli, nem visszatérő költségek, azaz a szerkezetátalakítási kiadások kivételével) 2014. december 31-ig [300-350] millió EUR-ra, 2015. december 31-ig [300-350] millió EUR-ra, 2016. december 31-ig [250-300] millió EUR-ra, illetve 2017. december 31-ig [200-250] millió EUR-ra szorítja vissza.

(48) 2017. december 31-én az NLB projektjeinek [5-10] %-os adózás utáni tőkearányos jövedelmezőséget kell elérniük. A szerkezetátalakítási terv a 2013-2017 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi eredményt irányoz elő, amelyek alapján 2017. december 31-én a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti alapvető tőkemegfelelési mutató [10-20] %-os lesz. Az NLB adózás utáni nyeresége 2017-ben eléri majd a [100-150] millió EUR-t.

(49) Végül, Szlovénia [...]-ig [...]-ra/-re csökkenti az NLB-n belüli részesedését ("[...]"). Amennyiben Szlovénia nem kötött kötelező adásvételi megállapodást az NLB-n belüli, [...]-tól/-től eltérő részesedésének értékesítésére vonatkozóan, Szlovénia és az NLB kizárólagos megbízást ad az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek a következők értékesítésére: [...], [...], [...], [...],[...] és [...].

4.2. TEHERVISELÉS

(50) A szerkezetátalakítási terv a 2017. december 31-ig tartó szerkezetátalakítási időszak alatt megtiltja a kamatszelvények beváltását, valamint az osztalék- és nyereségfizetést.

(51) Szlovénia vállalja, hogy az NLB a szerkezetátalakítási időszak során nem teljesít tőkeeszközök után járó kifizetéseket, kivéve, ha ez jogi kötelezettsége. Szlovénia vállalja továbbá, hogy az NLB a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül nem hívja le vagy vásárolja vissza ezeket az eszközöket. Az állami tulajdonban lévő tőkeeszközökhöz tartozó kamatszelvények kifizethetők, kivéve, ha ezek a kifizetések más befektetők részére történő, alapvetően nem kötelező kamatszelvény-kifizetést eredményeznének. A szerkezetátalakítási időszakban a kamatszelvények kifizetésének mellőzésére vállalt kötelezettség az újonnan kibocsátott eszközök (azaz e határozat Bizottság általi elfogadását követően kibocsátott eszközök) esetében nem érvényes, feltéve, hogy az ilyen újonnan kibocsátott eszközök utáni kamatszelvény-kifizetések nem keletkeztetnek olyan jogi kötelezettséget, amelynek értelmében az NLB e határozat elfogadásának időpontjában már meglévő értékpapírjai után kamatszelvény-kifizetéseket kell teljesíteni.

(52) Az NLB jelenlegi részvényesei körében a 2011. márciusi és 2012. júliusi első és második feltőkésítés már így is erőteljes "hígító hatást" eredményezett. Az NLB fennmaradó alárendelt értékpapírjainak összege 250 millió EUR. Szlovénia vállalja, hogy az állami támogatás (harmadik feltőkésítés és az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása) nyújtását megelőzően az NLB teljes körűen leírja a részvényesek tőkerészesedését és a fennálló alárendelt kölcsönöket. Ennek nyomán az állam az NLB kizárólagos részvényesévé válik, szemben a 2011. márciusi első állami feltőkésítés előtti 33,1 %-os részesedésével.

(53) Szlovénia vállalja, hogy értékesíti az NLB-nek a melléklet 3. pontjában felsorolt vállalatokon belüli, 2012. december 31-én [100-150] millió EUR összes eszközértéknek megfelelő, valamint a melléklet 4. pontjában felsorolt, nem a fő tevékenységi területein működő leányvállalatokon belüli, 2012. december 31-én [950-1 000] millió EUR összes eszközértéknek megfelelő részesedéseit. Emellett az NLB a melléklet 5. pontjában felsorolt közös vállalkozásokon belüli részesedéseit is eladja. Mindezen túlmenően az NLB [...]-ig bezárja a(z) [...].

(54) Az NLB leányvállalatainak tőkeinjekciók útján történő lehetséges feltőkésítését i. a részvény - általánosan elfogadott piaci módszerek alkalmazásával számszerűsített "hígító hatással" történő kiigazítása utáni (11) - árához képest 25 %-os kedvezménnyel jegyzik, közvetlenül a tőkeinjekció bejelentését megelőzően; vagy ii. azon a legalacsonyabb áron, amelyen az említett leányvállalatok többi részvényese hozzájárul a feltőkésítéshez. A nem jegyzett gazdasági egységek esetében a részvények piaci értékét megfelelő és általánosan elfogadott, piaci alapú értékelési módszer alkalmazásával határozzák meg. Ha az ilyen tőkeinjekció hibrid eszközök formájában valósul meg, ezek az eszközök alternatív kamatszelvény-kifizetési mechanizmust, valamint a hibrid eszköz saját tőkévé történő átalakítási arányát a jegyzési jogok nélküli elméleti ár (TERP) 25 %-kal csökkentett értékében meghatározó rendelkezést tartalmaznak (ezt az értéket a tőkeinjekció esetében alkalmazotthoz hasonlóan állapítják meg).

4.3. VERSENYTORZULÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

(55) A versenytorzulás csökkentése érdekében az NLB csökkenteni kívánja Szlovénián belüli üzleti tevékenységeit. Az NLB a mérlegfőösszegét a 2010. évi hozzávetőleg 17,9 milliárd EUR-ról 2017. december 31-ig [10-20] milliárd EUR-ra csökkenti.

(56) Az NLB kötelezettségvállalásai között szerepel a stratégiai piacokon belüli banki részesedéseinek eladása. Az NLB [...]-ig értékesíti [...]. Ez az eladás csökkenti az NLB befolyását a(z) [...]. Az NLB ezenkívül [...]-ig teljes körűen elidegeníti a(z) [...] belüli részesedését.

(57) Az NLB csökkenteni fogja hitelezési tevékenységét a szlovén építőiparban, közlekedési szektorban és a pénzügyi érdekeltségek ágazatában azáltal, hogy ezen ágazatokban 2013. december 31. és 2017. december 31. között átlagosan [...] %-kal csökkenti kockázatokkal súlyozott eszközértékét. Emellett megszünteti a külföldi vállalati ügyfeleket célzó új hitelezési tevékenységeire irányuló üzleti stratégiát.

(58) Az NLB a szlovéniai és külföldi leányvállalatainak elidegenítése révén valamennyi lízing-, faktorálási és forfetírozási tevékenységét megszünteti.

(59) Az NLB a melléklet vonatkozó pontjaiban ismertetett feltételek szerint eleget tesz a kamatszelvények beváltására, az osztalékfizetésre és a felvásárlásra, valamint a reklámozásra és az agresszív kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó tilalomnak.

(60) Tőke-visszafizetési mechanizmust hoz létre, amelynek értelmében 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben osztalékkifizetéseket folyósít részvényeseinek (12). A 2015. és 2016. pénzügyi év tekintetében az NLB kifizeti a következők közül az alacsonyabb összeget: i. az európai és a szlovén jog szerint alkalmazandó szabályozási tőkekövetelményt (az 1. és 2. pillért is ideértve) meghaladó tőketöbblet 50 %-a 100 bázispontnak megfelelő tőketartalékkal együtt; vagy ii. az adott évi nettó bevétel. A 2017. pénzügyi év tekintetében az NLB kifizeti a következők közül az alacsonyabb összeget: i. az európai és a szlovén jog szerint alkalmazandó szabályozási tőkekövetelményt (az 1. és 2. pillért is ideértve) meghaladó tőketöbblet 100 %-a 100 bázispontnak megfelelő tőketartalékkal együtt vagy ii. az adott évi nettó bevétel. A Szlovén Központi Bankot az NLB bankfelügyelőjeként megillető hatáskörök sérelme nélkül az osztalékkifizetést fel kell függeszteni, ha az az elkövetkező években a bank fizetőképességét veszélyezteti.

4.4. AZ ÉRTÉKVESZTETT ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

a) Célkitűzés

(61) A bankeszközkezelő vállalatra történő eszközátruházás révén értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedést hajtanak végre az NLB javára. Az intézkedés célja az NLB legproblematikusabb eszközportfóliójának jövőbeni értékét övező bizonytalanság felszámolása és annak biztosítása, hogy a bank a szerkezetátalakítási terv végrehajtására összpontosítson.

b) Szerkezet és jellemzők

(62) A bankeszközkezelő vállalatot Szlovénia a bankszektor stabilitásának támogatása céljából hozta létre.

(63) E vállalat átfogó célkitűzése a ráruházott eszközök kezelése és szabályszerű elidegenítése, maximalizálva a behajtott összegeket. A bankeszközkezelő vállalat e tevékenységével elősegíti a pénzügyi rendszer szerkezetátalakítását, egyúttal a minimálisra csökkenti az állami források felhasználását, és a lehetséges mértékben elkerüli a piaci torzulásokat.

(64) A bankeszközkezelő vállalat különösen eszközökből, értékpapírokból, derivatívákból, illetve jóváhagyott kölcsönökből eredő jogokból és kötelezettségekből vagy a kapcsolódó fedezetet magukban foglaló garanciákból származó kockázatokat vállalhat, vagy nyújthat fedezetet azokra. A bankeszközkezelő vállalat a megállapított átruházási értéket az általa kibocsátott, állami garanciával fedezett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában fizeti ki az NLB részére. A bankeszközkezelő vállalatra átruházott eszközök átruházási értéke megegyezik az eszközök bizottsági szakértők által az állami támogatási szabályokkal összhangban megállapított tényleges gazdasági értékével, vagy alacsonyabb annál.

c) Az értékvesztett eszközök és hitelek átruházásának köre

(65) Az átruházás az alábbi eszközcsoportokat érinti:

a) csődhelyzetben lévő, lakóingatlan-fedezettel rendelkező társaságok;

b) átszervezést igénylő pénzügyi érdekeltségek átszervezésére irányuló követelések;

c) egyéb csődhelyzetben lévő társaságok;

d) egyéb lakóingatlan-fedezettel biztosított követelések;

e) pénzügyi érdekeltségek;

f) építőipari vállalatok;

g) közlekedési vállalatok;

h) más nem teljesítő kitettségek.

(66) 2013. május 17-én Szlovénia eljuttatta a Bizottságnak az NLB-től a bankeszközkezelő vállalatra átruházandó, 1,9 milliárd EUR értékű eszközök előzetes jegyzékét. A jegyzéket azóta aktualizálták. Az átruházni tervezett portfólió értéke a hitelek tekintetében névértéken 2,3 milliárd EUR, a tőkerészesedések tekintetében pedig piaci értéken 94 millió EUR.

(67) Az eszközátruházás eredményeképpen az NLB kockázattal súlyozott eszközértéke 1,4 milliárd EUR-val csökken, ami összesen 112 millió EUR tőkeszükséglet-csökkenést jelent. Ezek az adatok a bankeszközkezelő vállalatra átruházandó eszközöknek a Bizottság részére 2013. november 14-én elküldött jegyzékében szerepeltek.

d) Az átruházási érték számításának módszere

(68) Az átruházási értéket a Szlovén Központi Bank előzetesen, a bankeszközkezelő vállalatot létrehozó jogszabályban előírt módszer alapján határozta meg. A módszer a jövőbeni pénzforgalom nettó jelenértékének értékelésén alapul. Jelentős kitettségek esetén a jövőbeni pénzforgalmat egyedileg értékelték, míg a kisebb kitettségek esetében egyszerűsített megközelítést alkalmaztak, ahol az értékelés a hitelek nemteljesítésének valószínűségén, valamint a nemteljesítéskori veszteség jellemzőin alapult. Ezenfelül az átruházási érték kiszámításakor a stresszteszt alapforgatókönyvében megjelölt várható veszteséget tekintik referenciaértéknek. A fenti értékelési módszert a szlovén hatóságokat, valamint megfigyelőként a Bizottságot, az EKB-t és az Európai Bankhatóságot tömörítő, erre a célra kijelölt csoport jóváhagyta.

(69) A csődbe ment vállalatok és hátralékos hitelek esetében a jövőbeni pénzforgalmat a fedezetek és garanciák piaci értéke alapján határozták meg. Az ilyen fedezetek értékének meghatározásakor az elmúlt 12 hónapban független szakértők által készített jelentésekre támaszkodtak.

(70) Ezután a jövőbeni pénzforgalom nettó jelenértékét kockázatmentes kamat alkalmazásával számították ki.

e) Az átruházási érték

(71) Az NLB eszközeinek Szlovénia által meghatározott átruházási értéke a hitelek tekintetében 617 millió EUR (azaz a bruttó könyv szerinti érték 27 %-a), míg a tőkerészesedések esetében 94 millió EUR. Szlovénia vállalta, hogy a bankeszközkezelő vállalatra átruházott eszközök átruházási értéke megegyezik majd az eszközök bizottsági szakértők által az állami támogatási szabályokkal összhangban megállapított tényleges gazdasági értékével, vagy alacsonyabb lesz annál.

(72) A szlovén hatóságok benyújtották a Szlovén Központi Bank elemzését, amely tanúsítja az NLB által a bankeszközkezelő vállalatra történt eszközátruházás részletes eredményeit és pénzügyi hatásait.

f) Piaci ár

(73) Szlovénia nem értékelte a portfólió piaci értékét.

g) Független szakértői tanácsadás a Bizottság részére

(74) A Bizottság független szakértők segítségét vette igénybe az átruházott eszközök tényleges gazdasági értékével és az eszközök piaci értékének számszerűsítésével összefüggésben javasolt módszer és átruházási ár értékelése során, amint azt a mérések referenciakereteként szolgáló, az értékvesztett eszközökről szóló közlemény (13) előírja.

5. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSA

(75) 2012. július 2-án a Bizottság a feltőkésítési intézkedésekre és a szerkezetátalakítási terv Szlovénia által benyújtott változatára irányuló hivatalos vizsgálati eljárást indított azt illetően, hogy azok szerkezetátalakítási támogatásként összeegyeztethetők-e a belső piaccal.

(76) A Bizottság az eljárás megindításakor kételyeinek adott hangot a tekintetben, hogy az NLB-re vonatkozó szerkezetátalakítási terv hozzá benyújtott változata biztosítja-e a hosszú távú életképesség visszaállítását, a megfelelő teherviselést és a verseny torzulását korlátozó intézkedéseket (14). Az életképességgel kapcsolatos kérdések részeként a Bizottság kétségbe vonta, hogy az NLB döntéshozatali eljárása összhangban áll-e a piaci normákkal és különösen kiemelte az abból fakadó lehetséges vállalatirányítási problémákat, hogy az állam a bank fő részvényeseként beavatkozhat annak napi üzletvezetésébe (15).

6. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(77) A hivatalos vizsgálati eljárással kapcsolatban harmadik érdekelt felektől nem érkeztek észrevételek.

7. SZLOVÉNIA ÁLLÁSPONTJA

(78) Szlovénia egyetért azzal, hogy az első feltőkésítés, a második feltőkésítés, a harmadik feltőkésítés és az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősül. Szlovénia továbbá úgy véli, hogy ezek az intézkedések az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetők a belső piaccal.

(79) Szlovénia érvei szerint a szerkezetátalakítási terv a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel kiegészített szerkezetátalakítási közleményben (16) foglalt valamennyi feltételnek eleget tesz.

(80) Szlovénia különösen úgy véli, hogy a szerkezetátalakítási terv biztosítja az NLB hosszú távú életképességének állami források nélküli helyreállítását, elegendő saját hozzájárulást nyújt a szerkezetátalakítás költségeihez, és korlátozza a verseny torzulását. A banki tevékenységek irányítása során a körültekintő döntéshozatali folyamatok biztosítása érdekében Szlovénia kötelezettségvállalásokat tett a banki vállalatirányítás megerősítésére.

(81) A Szlovénia által tett kötelezettségvállalásokat e határozat melléklete sorolja fel. A kötelezettségvállalások végrehajtásának biztosítása érdekében ellenőrző megbízott kinevezésére kerül sor. Emellett Szlovénia vállalta, hogy az egyes elidegenítési intézkedéseket meghatározott ütemterv szerint hajtja végre. Amennyiben a vállalt elidegenítési ütemtervet nem tartja be, elidegenítésért felelős vagyonkezelőt jelölnek ki.

8. ÉRTÉKELÉS

8.1. A TÁMOGATÁS MEGLÉTE ÉS ÖSSZEGE

(82) A Bizottság korábban már megállapította (17) hogy az NLB első és második feltőkésítése állami támogatásnak minősül, és ezt Szlovénia sem vitatta. Ennélfogva ebben a szakaszban a Bizottság csak azt értékeli, hogy a két új intézkedés (a harmadik feltőkésítés és az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása) állami támogatást képez-e.

(83) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozások előnyben részesítése által torzítja vagy azzal fenyegeti a versenyt, összeegyeztethetetlen a belső piaccal, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(84) Mivel az 1,558 milliárd EUR értékű harmadik feltőkésítést közvetlenül a Szlovén Köztársaság nyújtja, a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés állami forrásokból származik.

(85) A harmadik feltőkésítésnek köszönhetően az NLB pénzügyi és gazdaság válsághelyzetben juthat tőkéhez, amikor a szlovén bankszektort övező fokozott bizonytalanság miatt a piacon erre nem lenne lehetősége. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a harmadik feltőkésítést egy piacgazdasági befektető nem hajtotta volna végre. A harmadik feltőkésítést ezért úgy kell tekinteni, hogy az versenyelőnyt biztosít az NLB-nek. Mindemellett az előny szelektív, hiszen azt kizárólag egy bank élvezi.

(86) Mivel az NLB jelenleg és várhatóan a jövőben is a kiélezett nemzetközi verseny előtt nyitott pénzügyi szektorban folytatja tevékenységét, a bank részére állami forrásokból nyújtott előny érintheti az Unión belüli kereskedelmet, és torzíthatja a versenyt. A harmadik feltőkésítés ezért az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás.

(87) A harmadik feltőkésítésben foglalt támogatás összege 1,558 milliárd EUR.

(88) Az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházását illetően a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés állami forrásokat tartalmaz. Szlovénia a bankeszközkezelő vállalatot a bankszektor stabilitásának támogatása céljából hozta létre, hogy az segítséget nyújtson a nehéz helyzetben lévő bankok számára a mérlegükben szereplő kockázatos eszközeik aktuális piaci értéket meghaladó áron történő átruházásához. Az NLB-től a bankeszközkezelő vállalatra irányuló átruházások csökkentik azokat a veszteségeket, amelyeket a banknak ellenkező esetben viselnie kellene, rendezve ezáltal a bank mérlegét és elősegítve a szerkezetátalakítási terv végrehajtását.

(89) Annak felmérése érdekében, hogy az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása tartalmaz-e támogatást, a Bizottság szakértői független jelleggel meghatározták az átruházandó portfólió aktuális piaci értékét, illetve tényleges gazdasági értékét, amely utóbbi az eszközök átruházási ára is egyben. Mivel a portfólió átruházási ára meghaladja az aktuális piaci értéket, az intézkedés az NLB javára nyújtott előnynek minősül.

(90) Ez az előny a hasonló állami támogatásban nem részesülő szlovéniai és más tagállambeli versenytársaival szemben megerősíti az NLB pozícióját. Ennélfogva úgy kell tekinteni, hogy az intézkedés torzíthatja a versenyt és befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet, tekintettel arra is, hogy az NLB jelenleg és várhatóan a jövőben is a kiélezett nemzetközi verseny előtt nyitott pénzügyi szektorban folytat tevékenységet.

(91) Ami az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedésben, azaz a bankeszközkezelő vállalatra történő eszközátruházásban érintett támogatási összeget illeti, megjegyzendő, hogy az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 20. pontjának a) alpontjához tartozó 2. lábjegyzet szerint az eszközátviteli intézkedés során a támogatási összeg az eszközök átruházási értéke és piaci ára közötti különbözet. Az átruházási ár 617 millió EUR, míg a becsült piaci ár 486 millió EUR. Az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása nyomán az NLB-nek nyújtott támogatás összege 130 millió EUR.

(92) Következésképpen az első, második és harmadik feltőkésítés, valamint az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása nyomán az NLB-nek nyújtott összes támogatás értéke 2 321 milliárd EUR, amely az NLB 2012. decemberi kockázattal súlyozott eszközértékének 20 %-a.

8.2. A TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

8.2.1. AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK JOGALAPJA

(93) Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa, ha azt "egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére" szánják. A Bizottság elismerte, hogy a pénzügyi világválság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és a bankokat támogató intézkedések alkalmasak ennek a zavarnak a megszüntetésére. Ezt a Bizottság a későbbiekben a hat válsággal kapcsolatos közleményben (18), valamint a bankokról szóló 2013. évi közleményben részletesen ismertette és kifejtette.

(94) A bankokról szóló 2013. évi közlemény az augusztus 1-je után bejelentett állami támogatási intézkedésekre alkalmazandó. Az NLB esetében Szlovénia 2013. augusztus 1-je után jelentette be a tőkeinjekció és tőkeátvétel formájában nyújtott további állami támogatást. Ennélfogva az NLB szerkezetátalakítási terve összeegyeztethetőségének értékelésekor a bankokról szóló 2013. évi közlemény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(95) Az, hogy a Bizottság a szlovén hatóságok által a pénzügyi válság leküzdése érdekében hozott több intézkedést is jóváhagyott (19), megerősíti, hogy a szlovén gazdaságban komoly zavar áll fenn. Ennélfogva az összeegyeztethetőség értékelésének jogalapja a szerkezetátalakítási tervben foglalt valamennyi intézkedés (azaz az első, a második és a harmadik feltőkésítés, valamint az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása) esetében az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja.

(96) Ami kifejezetten az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházását illeti, a Bizottság ezt az intézkedést a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel módosított, az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapján értékeli.

(97) Az NLB-nek nyújtott szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethetőségét illetően ennek értékeléséhez a Bizottság a szerkezetátalakítási tervet összeveti a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel kiegészített szerkezetátalakítási közleménnyel.

8.2.2. Összeegyeztethetőség a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel módosított és kiegészített, az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel

(98) Ami az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházásának formájában az NLB javára nyújtott támogatás összeegyeztethetőségét illeti, a Bizottságnak ezt az intézkedést a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel módosított és kiegészített, az értékvesztett eszközökről szóló közlemény alapján kell értékelnie. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény értelmében az értékvesztett eszközök átvétele olyan intézkedés, amely "a kedvezményezett bankot mentesíti az értékvesztett eszközök miatti veszteség vagy lehetséges veszteségre képzett tartalék könyvelésének kényszere alól (vagy kompenzálja ezért), és/vagy szavatoló tőkét szabadít fel más célokra", és a közlemény meghatározza az ilyen intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségének kritériumait. Ezek a következők: i. támogatható eszközök; ii. az értékvesztések átláthatósága és közzététele; iii. az eszközök kezelése; iv. az értékelés korrekt és következetes megközelítése; és v. megfelelő ellentételezés és teherviselés.

Támogatható eszközök

(99) Ami az eszközök támogathatóságát illeti, az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5.4. szakasza kimondja, hogy az eszközátvételhez szükséges az értékvesztett eszközök egyértelmű meghatározása, valamint hogy az összeegyeztethetőség biztosítása érdekében a támogathatóságra bizonyos korlátozások alkalmazandók.

(100) Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény ugyanakkor azt is előírja, hogy meg kell találni az egyensúlyt az azonnali pénzügyi stabilitás célkitűzése és a rendes piaci működéshez való visszatérés biztosításának szükséglete között, ami az eszközkategóriák meghatározásakor rugalmas megközelítés alkalmazása mellett szól. Különösen, míg az értékvesztett eszközökről szóló közlemény a pénzügyi válság kiváltásáért felelős eszközöket nevezi meg támogatható eszközként (kifejezetten megemlítve a jelzáloggal fedezett egyesült államokbeli értékpapírokat), egyúttal "megfelelően indokolt esetben mennyiségi korlátozás nélkül" lehetővé teszi a fogalom kiterjesztését "olyan egyértelműen meghatározott eszközkategóriákra, amelyek összefüggnek a rendszerkockázattal".

(101) A szóban forgó ügyben az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedés elsősorban építőipari és közlekedési vállalatokhoz, valamint pénzügyi érdekeltségekhez kapcsolódó, nem teljesítő eszközöket vagy lakóingatlan-fedezettel biztosított, nem teljesítő eszközöket céloz. Az NLB nehézségeiért elsősorban ezek az ágazatok felelnek, amelyek jelentős nemteljesítő hitelportfóliókkal rendelkeznek (a nemteljesítő hitelek aránya a pénzügyi érdekeltségek esetében 41 %, az építőipari vállalatok esetében pedig 74 %). Az NLB d.d. 2012. december 31-én elkönyvelt értékveszteségének több mint fele az átruházandó portfólió részét képezi. Ezek az eszközök tehát megfelelnek az értékvesztett eszközökről szóló közleményben foglalt támogathatósági kritériumoknak.

Átláthatóság és közzététel

(102) Az átláthatóságot és a közzétételt illetően az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5.1. szakasza az átvételi intézkedések által érintett eszközök megfelelő értékelésen alapuló, elismert független szakemberek által ellenőrzött és az illetékes felügyeleti hatóság által hitelesített értékvesztésének teljes körű előzetes átláthatóságát, valamint a támogatható bankok általi közzétételét írja elő. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény előírja, hogy a közzétételnek és az értékelésnek a kormányzati beavatkozás előtt kell történnie.

(103) A Szlovén Központi Bank elvégezte az eszközök előzetes értékelését. Elsőként a Szlovén Központi Bank 2013. május 10-én egy stressztesztet hozott nyilvánosságra, amely a három legnagyobb szlovén bank eszközeinek a bankeszközkezelő vállalatra történő átruházásából fakadó tőkehatásokat ismertette. Másodszor a független szakértők által végzett felülvizsgálat/stresszteszt eredményeit 2013. december 4-én tették közzé, és ezek stresszforgatókönyv esetén a szlovén bankok tőkehiányát jelezték. Az átruházandó eszközkategóriákat egyértelműen meghatározták, és az átruházásra kizárólag a Szlovén Központi Bank által jóváhagyott értékelési módszer alapján kerül sor. A tagállam tehát az NLB valamennyi értékvesztett, a bankeszközkezelőre átruházandó eszközére vonatkozóan kellő átláthatóságot biztosított, és azokat közzétette. Fontos kiemelni, hogy a bank tőkehiányát megállapító felülvizsgálatot/stressztesztet külső szakértők végezték.

Az eszközök kezelése

(104) Az eszközök kezeléséről az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5.6. szakasza előírja, hogy funkcionálisan és szervezetileg is egyértelműen el kell különíteni egymástól a kedvezményezett bankot és annak eszközeit, különösen a menedzsment, a személyzet és az ügyfelek tekintetében. A közlemény e tekintetben kimondja, hogy ezeknek az intézkedéseknek meg kell könnyíteniük a bank számára, hogy az életképesség helyreállítására összpontosítson és elkerülje a lehetséges érdekellentéteket.

(105) Az eszközök kezelését a bankeszközkezelő vállalat végzi, amely teljes mértékben független az NLB-től. Megállapítható tehát, hogy az elkülönített eszközkezelés összhangban áll az értékvesztett eszközökről szóló közlemény követelményeivel.

Értékelés

(106) Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5.5. szakasza megjegyzi, hogy a verseny indokolatlan torzulásának elkerülése érdekében kulcsfontosságú az értékelés korrekt és következetes megközelítése. Az értékelés fő célja az eszközök tényleges gazdasági értékének meghatározása. Ez az érték referenciaszintnek tekinthető, amennyiben az értékvesztett eszközök ezen értéken történő átruházása a támogatás összeegyeztethetőségét jelzi - egyúttal átvételi hatást eredményez, mivel meghaladja az aktuális piaci árat, az állami támogatást azonban a szükséges minimumra korlátozza.

(107) A Szlovén Központi Bank értékelte a portfóliót, a Bizottság pedig külső szakértők bevonásával vizsgálta az értékelést és az annak alapjául szolgáló általános módszert, biztosítva ezáltal a következetes uniós szintű megközelítést.

(108) Az alábbi következtetések születtek:

i. az NLB által benyújtott anyagok kiváló minőségű, alapos elemzést biztosítanak;

ii. a bankeszközkezelő vállalatra átruházott portfólió tekintetében indokolt lenne az NLB minősítéseit és pénzügyi mérlegének aktualizált adatait felhasználó, minősítésalapú megközelítés alkalmazása;

iii. Az NLB vállalati hitelállományának becsült tényleges gazdasági értéke az azonos terhek módszere alapján a bruttó kitettség 60,2 %-ának felel meg, +/- 5 %-os hibahatárral. Az azonos terhek módszerének keretében az eszközminőségi felülvizsgálat értelmében vett céltartalékokra egy adott mértékű terhet alkalmaznak. A Bizottság és külső szakértői ezt a stressz-szintet a határozathozatali gyakorlat alapján határozták meg. A szakértők által kiszámított tényleges gazdasági érték az NLB vállalati hitelállományára vonatkozik, amely nagyobb, mint a bankeszközkezelő vállalatra történő átruházás céljából meghatározott végleges portfólió. Ennélfogva a becslés összege nem helyettesítheti a bankeszközkezelő vállalatra átruházandó portfólió tényleges gazdasági értékének értékelését.

(109) E fenti tényezők alapján a Bizottság értékelte a portfólió tényleges gazdasági értékét. Ehhez az értékeléshez két hitelkategóriát különböztetett meg: egyrészről a működési tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott hiteleket, másrészről pedig a hitelkiváltásra és nemteljesítő hitelekre nyújtott hiteleket. A részesedések tényleges gazdasági értékének felmérése külön történt.

(110) A működő vállalkozásoknak nyújtott hitelek esetében a Bizottság a külső szakértők ajánlása szerint minősítésen alapuló megközelítést alkalmazott. Az NLB aktuális minősítése és a kitettségre vonatkozó legújabb pénzügyi adatok alapján a Bizottság meghatározta a nemteljesítés valószínűségét. Ezt követően a nemteljesítéskori veszteségrátát a fedezetek részletes elemzésével állapította meg a meglévő hiteldokumentáció vagy előzetes hitelminőségi vizsgálatok alapján.

(111) A hitelkiváltásokra és nem teljesítő kitettségekre nyújtott hitelek esetében a felszámolás esetén várhatóan behajtható eszközérték megállapítása céljából a Bizottság mindenekelőtt a fedezetet vizsgálta, ehhez pedig a fedezetek értékére vonatkozó óvatos becsléseket alkalmazott és beszámította a felülvizsgálat/stresszteszt eredményeit is.

(112) A tőkerészesedések tekintetében a Bizottság áttekintette a Szlovénia által benyújtott értékelő jelentéseket, hogy ezek alapján megállapítsa, vajon a közölt piaci értékek összhangban állnak-e a jegyzett társaságokra vonatkozó piaci árjegyzésekkel, és hogy a nem jegyzett társaságok esetében alkalmazott értékelési módszer megfelel-e a piaci normáknak.

(113) A Bizottság megállapítja, hogy a 2,3 milliárd EUR névértékű hitelportfólió tényleges gazdasági értéke 617 millió EUR, a tőkerészesedési portfólió tényleges gazdasági értéke pedig 94 millió EUR. A szerkezetátalakítási terv előírja, hogy az eszközöket tényleges gazdasági értéken kell a bankeszközkezelő vállalatra átruházni.

(114) A piaci árat tekintve a Bizottság különbözetszámítási módszer alkalmazásával értékeli az átruházáskori aktuális piaci értéket. Ennek alapján a portfólió becsült piaci értéke a hitelek tekintetében 486 millió EUR, a tőkerészesedések tekintetében pedig 94 millió EUR.

(115) A támogatás összege tehát az átruházási érték és a piaci érték közötti különbség, azaz 130 millió EUR.

Teherviselés és ellentételezés

(116) A teherviselést illetően az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 5.2. szakasza megismétli azt az általános alapelvet, hogy az értékvesztett eszközökhöz kapcsolódó veszteségeket a lehető legnagyobb mértékben a bankoknak maguknak kell viselniük, biztosítva ezzel a részvényesek azonos mértékű felelősségvállalását és teherviselését. Az eszközöket ezért a tényleges gazdasági értékkel megegyező vagy annál alacsonyabb áron kell átruházni.

(117) Szlovénia vállalja, hogy az eszközöket tényleges gazdasági értékükön vagy annál alacsonyabb áron ruházza át, tehát eleget tesz az értékvesztett eszközökről szóló közleménynek.

Az értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedésre vonatkozó következtetés

(118) A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel módosított és kiegészített, az értékvesztett eszközökről szóló közleményben foglalt valamennyi feltételnek és követelménynek eleget tesz.

8.2.3. Összeegyeztethetőség a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel kiegészített szerkezetátalakítási közleménnyel

(119) A bankokról szóló 2013. évi közlemény 31. pontja szerint a szerkezetátalakítási támogatást tartalmazó szerkezetátalakítási terv értékelésére továbbra is a szerkezetátalakítási közlemény alapján kerül majd sor a tőkebevonásra és a teherviselésre vonatkozó követelmények kivételével.

(120) A szerkezetátalakítási közlemény és a bankokról szóló 2013. évi közlemény szerint a szerkezetátalakítási tervnek elsőként igazolnia kell, hogy az állami támogatás kedvezményezettjénél zajló szerkezetátalakítási folyamat alkalmas a kedvezményezett hosszú távú életképességének helyreállítására. Másodszor a támogatás összegét a szükséges minimumra kell korlátozni, és a részvényeseknek és az alárendelt hitelezőknek egyaránt a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a tőkehiány csökkentéséhez. Harmadszor olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek korlátozzák a kedvezményezett piaci erejének mesterséges támogatásából fakadó versenytorzulást, valamint biztosítják a bankszektor versenyképességét. Végül orvosolni kell a nyomonkövetési és eljárási problémákat.

i. A hosszú távú életképesség helyreállítása

(121) A szerkezetátalakítási közleményben foglaltak szerint a tagállamnak átfogó szerkezetátalakítási tervet kell benyújtania, amely bemutatja, hogyan állítható helyre a kedvezményezett hosszú távú életképessége állami támogatás nélkül és ésszerű határidőn, de legfeljebb öt éven belül. A hosszú távú életképesség akkor valósul meg, ha a bank saját erőből képes arra, hogy a piacon a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelve versenyezzen a tőkéért. Ehhez a banknak képesnek kell lennie valamennyi költsége fedezésére, és - a bank kockázati profilját figyelembe véve - megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget kell tudnia termelni. Az életképességhez való visszatérés alapját elsősorban belső intézkedésekkel kell megteremteni, és annak hiteles szerkezetátalakítási terven kell alapulnia.

(122) Az NLB 2017. december 31-ig szóló szerkezetátalakítási terve szerint a szerkezetátalakítási időszak végére helyreáll az életképesség. Ennek legfőbb kiváltó oka a portfólió minőségének várható javulása, valamint a további értékvesztés és céltartalékképzés szükségességének csökkenése. Az életképesség visszaállítása az NLB mérlegének megtisztításával is elérhető, amit a nem teljesítő eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő tervezett átruházása biztosít. Az NLB javát szolgálja továbbá a költségcsökkentési intézkedésekből és a bevételek stabilizálódásából fakadó jobb működési hatékonyság. Annak érdekében, hogy a nem teljesítő eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházásának figyelembevételét követően biztosítsa a bank életképességét, a szerkezetátalakítási terv abból a feltevésből indul ki, hogy 2013-ban 1,558 milliárd EUR összegű állami feltőkésítésre, valamint 250 millió EUR értékben az alárendelt kötvények és a részvényesi tőkerészesedések teljes körű leírására kerül sor.

(123) A szerkezetátalakítási közlemény 10. pontja előírja, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedéseknek orvosolniuk kell az intézmény gyenge pontjait. A szerkezetátalakítási terv elsőként ismerteti az NLB nehéz helyzetét okozó tényezőket. Az NLB hitelportfólióját a válság súlyosan érintette, amely ennek következtében értékvesztés formájában nagy összegű veszteséget szenvedett el.

(124) A hitelállomány növekedését a nagykereskedelmi piac finanszírozta, aminek nyomán hatványozottan megnőtt a hitel-betét arány (a 2002. évi 74 %-ról 2009-ben 137 %-ra). Mindeközben a bank nem erősítette meg kellően tőkealapját, és a válság előtt nagymértékben támaszkodott hibrid eszközökre.

(125) Az válságot megelőzően az NLB kitettségeket halmozott fel az építőiparban, illetve ingatlanfejlesztőkkel és pénzügyi holdingtársaságokkal szemben, a kapcsolódó kockázatok kezelése azonban nem volt megfelelő színvonalú. A rossz hitelek felhalmozódása a válság indulásakor és a gazdaság lelassulásakor katasztrofálisnak bizonyult. A nemzeti útépítési program 2008-ban véget ért, a belföldi ingatlanpiaci kereslet pedig drasztikusan visszaesett. A legtöbb szlovén vállalat magas hitelállománnyal rendelkezett, és a lassú gazdaság, az eszközök és részvények értékcsökkenése, valamint a hitelfelvételi nehézségek szorításában találták magukat. A súlyos gazdasági visszaesés és az elégtelen kockázatkezelési keret együttesen a nemteljesítő hitelek számának növekedéséhez vezetett. A nemteljesítő hitelek aránya 2012. szeptember 30-án elérte az NLB bruttó hitelállományának 29 %-át, és a legsúlyosabb helyzet az építőiparban alakult ki (74 %). Ennek következtében az adózás utáni veszteség 2009-ben 87 millió EUR-ra, 2010-ben 202 millió EUR-ra, 2011-ben 240 millió EUR-ra, 2012-ben pedig 273 millió EUR-ra nőtt.

(126) A bank nehézségeinek egyik okát a gyenge vállalatirányítási szabályok és ebből következően a bank napi üzletvezetésébe való állami beavatkozás jelentette.

(127) A hosszú távú életképesség visszaállításához ezért öt fő problémát kell orvosolni: Elsőként meg kell erősíteni a banki vállalatirányítást, biztosítva ezáltal, hogy gazdaságilag indokolt üzleti döntések szülessenek és azokat kizárólag a bank vezetői hozzák, az állam pedig ne avatkozzon be a napi üzletvezetésbe. Másodszor a banknak a haszonkulcsok fenntartása és a veszteségek minimálisra csökkentése érdekében javítania kell árképzési politikáit és kockázatkezelési keretét. Harmadszor az NLB-nek - megfelelő céltartalékképzéssel vagy a hátrányos eszközök leépítésével, illetve a gondot okozó hiteleknek a bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása útján - meg kell tisztítania mérlegét és csökkentenie kell a problematikus ágazatokon belüli kitettségeit. Negyedszer a banknak feltőkésítés és a betéti alap megerősítése vagy a hitelarány csökkentése révén rendeznie kell mérlegfőösszeg-struktúráját. Végül a megfelelő mértékű nyereségesség biztosítása érdekében a banknak javítania kell működési hatékonyságát.

a) A vállalatirányítási keret megerősítése

(128) A kötelezettségvállalások szavatolják, hogy az igazgatótanács és a vezetőség függetlenül járjon el a hitelfeltételek megállapításakor. Ezek a kötelezettségvállalások gondoskodnak arról, hogy a hitelek ára olyan árképzési politikán alapuljon, amely valamennyi hitelre vonatkozóan minimális tőkemegtérülési szabályokat ír elő, korlátozva ezzel annak lehetőségét, hogy a bank külső befolyás hatására a piaci ár alatt nyújtson hitelt.

(129) A kötelezettségvállalások a jelek szerint megfelelően kezelik és orvosolják az NLB vállalatirányításának főbb hiányosságait. Megfelelő biztosítékokat határoznak meg az összeférhetetlenség elkerülése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a stratégiák és a döntések üzletközpontúak legyenek, és azokat az érték maximalizálásán túl más célok ne befolyásolják, valamint helytelen külső befolyás ne érvényesüljön. A vállalatirányítás tervezett változásaival a bank ellenállóbbá válik a külső befolyással szemben, ezzel egyidejűleg pedig a vezetői döntések fokozott ellenőrzése és átláthatósága révén növeli a piaci fegyelmet.

(130) Az NLB ezenkívül felülvizsgálja majd motivációs és javadalmazási politikáit, hogy azok ne ösztönözzék az ésszerűtlen kockázatvállalást, valamint hogy hosszú távú és fenntartható célokat szolgáljanak. Mindemellett a bankokról szóló 2013. évi közlemény 37-39. pontja értelmében 2017. december 31-ig korlátozni fogja az igazgatósági tagok és a különleges munkát végző alkalmazottak összjavadalmazását, ami elősegíti majd a szerkezetátalakítási terv időben történő megvalósítását.

(131) Szlovénia továbbá vállalja, hogy az NLB-n belüli részesedését [...]-ig [...] %-ban elidegeníti egy olyan független befektető javára, aki nem áll kapcsolatban a Szlovén Köztársasággal. Az elidegenítés jelentősen csökkenti a bank vezetésére és üzleti tevékenységére gyakorolt külső befolyást.

b) Az árképzési politikák és a kockázatkezelési keret megerősítése

(132) Az NLB elsősorban a bank legjobb üzleti érdekeinek védelmét célzó szabályok és intézkedések révén javítani fogja árképzési politikáját és kockázatkezelési keretét. Ide tartozik a személyzet képzése, az ügyfélszerzés, az új termékek árának meghatározása és a hitelkockázati folyamat felülvizsgálata.

(133) Konkrétabban az új hiteleknél alkalmazott árképzés 2017. december 31-ig minden ügyfélkapcsolat esetében legalább [...] %-os tőkearányos jövedelmezőséget eredményez majd. Ezt az árképzést 2014-től fokozatosan vezetik be [...] %-os kezdő tőkearányos jövedelmezőséggel, amely 2017. december 31-re éri el a(z) [...] %-ot.

(134) Az NLB árképzési politikáinak és kockázatkezelési keretének ebből fakadó javulása indokolt és szükséges ahhoz, hogy az új hitelek tekintetében a bank szigorúbb hitelezési politikát és visszafogottabb céltartalék-képzési politikát folytasson. Ezek a reformok orvosolják az NLB azon hiányosságait, amelyek miatt hitelportfóliójának színvonala leromlott, valamint nagy mennyiségű nemteljesítő hitelt és magas hitelköltségeket halmozott fel. Az alacsony nyereségesség fenti okainak kiküszöbölésével ezek az intézkedések hozzájárulnak az NLB hosszú távú életképességéhez.

(135) A szerkezetátalakítási terv magában foglalja az NLB fő tevékenységeinek és az azokon kívül eső tevékenységeknek a szervezeti elkülönítését. A bank átszervezése lehetővé teszi az NLB fő tevékenységeinek ésszerűsítését. A szétválasztásnak köszönhetően továbbá a bank célzottabb megközelítést alkalmazva leépítheti a fő tevékenységén kívüli tevékenységeket, és nem teljesítő eszközeinek kezelésével maximalizálhatja a behajtott értéket.

c) Az üzleti tevékenységben a kevésbé kockázatos tevékenységek arányának növelése

(136) A szerkezetátalakítási terv eredményeképpen az NLB kockázattal súlyozott eszközértéke a 2012. december 31-i 11,1 milliárd EUR-ról 2017. december 31-ig [5-10] milliárd EUR-ra mérséklődik. A kockázattal súlyozott eszközérték csökkenése különösen a pénzügyi érdekeltségek, a közlekedési vállalatok és az építőipari vállalatok legproblematikusabb ágazataiban biztosítja, hogy a szerkezetátalakítási időszak során csökkenjenek a bank ilyen kitettségeihez kapcsolódó kockázatok.

(137) Az NLB 2,3 milliárd EUR értékű értékvesztetthitel-portfóliót ruház át a bankeszközkezelő vállalatra, ami lehetővé teszi számára, hogy figyelmét a teljesítő hitelekre összpontosítsa, valamint a fennmaradó nemteljesítő hitelek rendezésére alkalmas forrásokat szabadít fel.

(138) Az NLB jövőbeni stratégiájában ismét a visszafogottabb üzleti tevékenységre helyezi a hangsúlyt a lakosságnak és a kkv-knak nyújtott alapvető banki szolgáltatások, valamint egyes Szlovénián belüli vállalati banki szolgáltatások piacán. Ezt a változást a fő tevékenységén kívül eső tevékenységek jelentős mértékű elidegenítésével és csökkentésével éri el, forrásokat szabadítva fel ezáltal fő tevékenységei számára.

d) A mérlegfőösszeg-struktúra rendezése

(139) Az NLB már 2011 márciusában és 2012 júliusában is részesült állami tőkeinjekcióban. A harmadik feltőkésítéssel a bank eleget tud majd tenni a Szlovén Központi Bank által előírt tőkekövetelményeknek, és biztosítja életképessége helyreállítását.

(140) A harmadik feltőkésítés összege figyelembe veszi a banknak a felülvizsgálat/stresszteszt eredményei szerinti szükségleteit. A feltőkésítés után a banknak a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti alapvető tőkemegfelelési mutatója azonnal 15 %-ra emelkedik, 2017. december 31-re pedig [10-20] %-ot ér majd el, ami számottevően meghaladja a Szlovén Központi Bank által tőkekövetelményként előírt 9 %-os mutatóértéket.

(141) Ezenfelül az NLB nem teljesítő és értékvesztett eszközök nagy összegű portfóliójának a bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása révén megtisztítja mérlegét.

(142) Az NLB a leányvállalatainak nyújtott csoporton belüli finanszírozás csökkentésével, a fő tevékenységeken kívül eső tevékenységek elidegenítésével és a finanszírozási alapját hagyományosan biztosító lakossági betétek ismételt előtérbe helyezésével javítani fogja finanszírozási profilját. A hitel-betét arány a 2012. évi 105 %-ról 2017. december 31-ig [70-80] %-ra erősödik.

e) A hosszú távú életképesség helyreállítása

(143) A hosszú távú életképesség helyreállítása úgy érhető el, ha a bank a kitűzött tőkemegtérülési célok teljesítése érdekében stratégiailag újrapozícionálja magát a lakosságnak és a kkv-knak nyújtott alapvető banki szolgáltatások és egyes Szlovénián belüli vállalati banki szolgáltatások piacán.

(144) A bank az új hitelekhez kapcsolódó megfelelő árképzés biztosítása révén növeli majd hitelein a nettó kamatrést. Az új hitelek árának meghatározása különösen elősegíti majd, hogy az egyes ügyfélkapcsolatok esetében 2014-ben legalább [...] %-os, 2015-ben [...] %-os, 2016-ban [...] %-os, 2017-ben pedig [...] %-os pozitív tőkearányos jövedelmezőséget lehessen elérni.

(145) Az NLB ezen túlmenően valamennyi szerkezetátalakítási döntését dokumentálja. A dokumentációban szerepel majd egy alternatív megoldásokkal, például fedezet felhasználásával vagy a szerződés megszüntetésével való összehasonlítás. Az összehasonlítás igazolni fogja, hogy a bank által választott megoldás a legmagasabb nettó jelenértéket biztosítja a számára.

(146) Az NLB emellett hosszú távú költségcsökkentési programot tervez, amelynek keretében jelentősen koncentrálja majd telephelyeit és fiókhálózatát, illetve csökkenti alkalmazottai számát, valamint javítja a működési hatékonyságot, kockázattal súlyozott, nyereségre törekvő ügyfélszerzési politikát folytat és optimalizálja likviditási és egyéb költségeit. Ennek következtében a szerkezetátalakítási tervben előirányzottak szerint a bank költség-bevétel aránya 60 % alá, azaz a válság előtti szintre csökken. 2017. december 31-ig az NLB [5-10] %-os adózás utáni tőkearányos jövedelmezőséget ér el, a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti alapvető tőkemegfelelési mutatója pedig [10-20] % lesz. Az NLB adózás utáni nyeresége 2017-ben eléri majd a [100-150] millió EUR-t.

(147) Az értékvesztési forgalom a szerkezetátalakítási terv fokozatos végrehajtásával idővel várhatóan csökkenni fog. Az értékvesztett eszközöknek a bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása, a hitelkockázatok kezeléséhez kapcsolódó kötelezettségvállalások és a könyveiben fennmaradó nemteljesítő hiteleknek a bank számára biztosított nettó jelenérték maximalizálása érdekében történő átszervezése, valamint a bank kockázatkezelési keretének javítását célzó további intézkedések nyomán a bank megbízhatóbb hitelkockázati profillal fog rendelkezni.

(148) A Bizottság ezért úgy véli, hogy a szerkezetátalakítási terv alkalmas az NLB hosszú távú életképességének helyreállítására.

ii. Saját hozzájárulás és teherviselés

(149) A bankokról szóló 2013. évi közleménnyel kiegészített szerkezetátalakítási közlemény jelzi, hogy a támogatás minimumra történő korlátozása, valamint a versenytorzulás és az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a kedvezményezett részéről megfelelő mértékű hozzájárulásra van szükség. E célból a közlemény előírja, i. hogy a szerkezetátalakítási költségeket és a támogatás összegét egyaránt korlátozni kell; valamint ii. hogy a meglévő részvényeseknek és az alárendelt hitelezőknek egyaránt a lehető legnagyobb terhet kell viselniük.

(150) A megfelelő teherviselés rendszerint azt jelenti, hogy a veszteségeket először saját tőkéből, valamint a hibridtőke-tulajdonosoktól és az alárendelt hitelezőktől származó hozzájárulásokból fedezik. A hibridtőke-tulajdonosoknak és az alárendelt hitelezőknek a lehető legmesszebbmenőkig hozzá kell járulniuk a tőkehiány csökkentéséhez. Ezek a hozzájárulások elsődleges alapvető tőkévé alakítás (20) vagy az instrumentumok tőkeösszege leírásának formáját ölthetik. Mindenesetre a kedvezményezettől az ilyen értékpapírok tulajdonosaihoz történő forráskiáramlást a jogilag lehetséges mértékben meg kell akadályozni.

(151) A szerkezetátalakítási terv nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek arra utalnának, hogy a támogatás meghaladja az NLB életképességének helyreállításából fakadó költségek fedezéséhez szükséges eszközöket. A harmadik feltőkésítéssel fedezendő tőkehiányt felülvizsgálat/stresszteszt alapján állapították meg. A tőkeinjekcióra vonatkozó becslés alapja elsősorban egy eszközértékelés, amely szerint ez az összeg szükséges, egyúttal pedig elegendő is a stresszhelyzet rendezéséhez. A felülvizsgálat/stresszteszt tovább pontosította a szükséges tőke mértékét. A harmadik feltőkésítésnek köszönhetően a bank eleget tehet a rá vonatkozó szabályozási tőkekövetelményeknek és a piaci elvárásoknak. Emellett a bank tőke-visszafizetési mechanizmust léptet életbe, amely az NLB tőketöbbletének felhalmozódását hivatott korlátozni, és amelynek értelmében az NLB a 2015., 2016. és 2017. pénzügyi évre köteles - az esetleges tőketöbbletek után magasabb arányban számított - osztalékot fizetni. A tőke-visszafizetési mechanizmus biztosítja, hogy a bank a jogszabályban előírt minimális tőkekövetelményeket meghaladó tőketöbblet felhasználásával ne vállalhasson új üzleti kötelezettségeket, mielőtt visszafizetné állami tartozását.

(152) Az osztalékfizetési tilalom ellenére annak érdekében, hogy az NLB d.d. leányvállalataitól osztalékhoz juthasson, valamint a leányvállalatokon belüli likviditás felhalmozódásának elkerülése érdekében ez utóbbiak fizethetnek osztalékot. Ezek a vállalatok akkor teljesíthetnek osztalékkifizetést, ha - közvetlenül vagy közvetve - az NLB d.d. a többségi részvényes, és a többi külső részvényes együttesen az adott vállalat részvényeinek és szavazati jogainak kevesebb mint [10-20] %-át birtokolja.A Bizottság úgy véli, az a tény, hogy engedélyezik a leányvállalatok számára az ilyen osztalékok NLB d.d. részére történő kifizetését, elősegíti a támogatási összeg szükséges minimumon tartását, megfelelő mértékű rugalmasságot biztosít az NLB konszolidált tőkéjének és likviditásának hatékony kezeléséhez és megkönnyíti a támogatás visszafizetését. Az, hogy ennek köszönhetően a leányvállalatok kisebbségi részvényesei is megkapják az őket megillető osztalék egy részét, az említett előnyökhöz viszonyított arányos externáliának tekinthető, tekintettel különösen az NLB d.d.-től eltérő részvényesek részére fizetendő viszonylag kis összegű végső osztalékokra, amelyek legfeljebb az NLB d.d.-nek fizetendő osztalékok összegének egytizedét teszik ki.

(153) Először is a részvényesek és alárendelt hitelezők teherviselésére vonatkozó kötelezettségvállalások összhangban állnak a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel kiegészített szerkezetátalakítási közlemény előírásaival.

(154) E tekintetben Szlovénia vállalta, hogy mielőtt az NLB-nek állami támogatást (harmadik feltőkésítés és az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása) nyújtana, utóbbi a bankokról szóló 2013. évi közleményben foglalt követelmények teljesítése érdekében teljes körűen leírja részvényesei tőkerészesedését és a fennálló alárendelt kölcsönöket. A Bizottság elismerően jegyzi meg, hogy az alárendelt hitelezők hozzájárulása a lehető legnagyobb mértékben megvalósult, ami biztosítja a megfelelő teherviselést. Az állami tőkeinjekciók végrehajtására csak az alárendelt hitelezők követeléseinek teljes körű leírását követően kerül sor. Ez a sorrendiség biztosítja, hogy az állami beavatkozást megelőzően valamennyi meglévő alárendelt hitelező maradéktalanul hozzájáruljon a bank szerkezetátalakítási költségeihez. A harmadik feltőkésítés után így a bank részvényei 100 %-ban az állam tulajdonába kerülnek, szemben az első állami tőkeinjekciót megelőző 33,1 %-os részesedéssel.

(155) Másodszor a szerkezetátalakítási közlemény 24. pontja előírja, hogy az állami tőke megfelelő ellentételezése szintén a teherviselés elérésének egyik eszköze.

(156) Az első és a második feltőkésítést illetően a Bizottság megjegyzi, hogy azokat a teherviselés elvének megfelelő áron bonyolították le (21). Ami a szerkezetátalakítási tervben szereplő harmadik feltőkésítést illeti, azt követően a bank kizárólagos állami tulajdonba kerül, ami maximális teherviselést jelent. A Bizottság emellett már azt is megállapította, hogy az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházását megfelelően ellentételezték.

(157) Harmadszor a szerkezetátalakítási tervből eredő szerkezetátalakítási költségeknek az NLB belső intézkedései révén történő fedezését illetően az NLB költségcsökkentési intézkedéseket hajt végre, amelyek nyomán a 2012. december 31-i 368 millió EUR összegű működési költségek az alapforgatókönyv szerint 2017. december 31-ig [250-300] millió EUR-ra mérséklődnek. A szerkezetátalakítási terv a bank nem banki jellegű tevékenységei legalább [80-90] %-ának elidegenítését irányozza elő. Ezenfelül tőke-visszafizetési mechanizmust léptet életbe, amely lehetővé teszi, hogy a bank a 2015., 2016. és 2017. pénzügyi évre a rá vonatkozó szabályozási tőkekövetelmények teljesítésének veszélyeztetése nélkül a lehető legnagyobb mértékű osztalékokat fizesse ki az állam részére.

(158) Negyedszer e strukturális intézkedéseken túl Szlovénia egyúttal vállalta, hogy a kamatszelvények beváltására, a felvásárlásra, valamint a reklámozásra és az agresszív kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó tilalmat ír elő.

(159) A Bizottság megjegyzi, hogy a kamatszelvények kifizetésének mellőzésére vállalt kötelezettség az újonnan kibocsátott tőkeeszközökre nem vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen újonnan kibocsátott tőkeeszközök utáni kamatszelvény-kifizetések nem keletkeztetnek olyan jogi kötelezettséget, amelynek értelmében az NLB e határozat elfogadásának időpontjában már meglévő értékpapírjai után kamatszelvény-kifizetéseket kell teljesíteni (22). A Bizottság elfogadja a kamatszelvény-beváltás tilalmának e korlátozását, mivel ez azt hivatott biztosítani, hogy a szerkezetátalakítási közlemény 26. pontja értelmében a vállalatcsoport új hibridtőkét vonhasson be a piacról. Az e határozat elfogadását követő alárendeltértékpapír-kibocsátások lehetővé teszik a bank számára, hogy a meglévő értékpapírokra, különösen a meglévő alárendelt kölcsönökre kibocsátott kamatszelvények kifizetését elkerülve jusson további finanszírozáshoz és hibridtőkéhez. A kamatszelvények beváltására vonatkozó tilalom korlátozásának köszönhetően ezért a bank a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti további alapvető tőkét tud kibocsátani, ami akár csökkentheti a saját tőke formájában jelentkező tőkeigényét. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a kamatszelvényeknek opcionálisnak kell lenniük, és nem írható elő, hogy a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt eszközök csak azokkal együtt minősülnek a tőkekövetelményekről szóló rendelet szerinti alapvető tőkének. A szóban forgó ügyben végül megjegyezhetjük, hogy az NLB részvényesei tőkerészesedéseinek és fennálló alárendelt kölcsöneinek teljes körű leírását követően a bankban nem marad tőkerészesedés és alárendelt kölcsön. A kamatszelvények beváltására vonatkozó tilalom korlátozása nem ássa alá a szerkezetátalakítási közleményben mérlegelt kamatfizetési tilalom hasznos hatását, mivel az NLB által arra vállalt kötelezettség, hogy az új eszközökre kibocsátott kamatszelvények kifizetése nem keletkeztet olyan jogi kötelezettséget, amelynek értelmében az NLB meglévő értékpapírjai után kamatszelvény-kifizetéseket kell teljesíteni, megakadályozza a felesleges tőkekiáramlást.

(160) Ennek megfelelően a tőkerészesedéssel rendelkezőkre, illetve a hibrid- és alárendelt kölcsönök hitelezőire vonatkozó teherviselés, a költségcsökkentés, az elidegenítések, valamint a támogatás megfelelő ellentételezése az NLB részéről a szerkezetátalakítási költségekhez való megfelelő saját hozzájárulásnak minősül.

(161) Mindezen okok miatt a Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv megfelelő saját hozzájárulásról és teherviselésről gondoskodik.

iii. A versenytorzulás mértékét korlátozó intézkedések

(162) Végül a szerkezetátalakítási közlemény 4. szakasza előírja, hogy a szerkezetátalakítási tervnek a versenytorzulást korlátozó intézkedéseket kell tartalmaznia. Az ilyen intézkedéseket a kedvezményezett bank szerkezetátalakítást követő működési piacain azonosított torzulások kezelése érdekében a konkrét körülmények alapján kell meghatározni. Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium határozza meg: 1. a támogatási összeg, valamint a nyújtási feltételek és körülmények; 2. a kedvezményezett bank működési piaca(i). Mindemellett a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kedvezményezett szerkezetátalakítási időszakban nyújtott saját hozzájárulásának és teherviselésének mértékét.

(163) Az NLB tőkeinjekció és értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedések formájában összesen 2,321 milliárd EUR értékű, azaz az NLB kockázattal súlyozott eszközértéke 20 %-ának megfelelő (23) állami támogatásban részesült. A támogatás megfelelő ellentételezése és a lehetséges versenytorzulásokat korlátozó intézkedések végrehajtása különösen fontos, ha figyelembe vesszük a támogatás meglehetősen nagy összegét.

(164) A versenytorzulásokat korlátozó első intézkedés az NLB [...] belüli részesedésének elidegenítése. A(z) [...] elidegenítése [...] csökkenti az NLB piaci részesedését. Az NLB [...] elidegenítése szintén hozzájárul az NLB piaci részesedésének korlátozásához és a piac versenytársak előtti megnyitásához.

(165) Az NLB piaci jelenlétének visszaszorítását az építőiparnak, a közlekedési vállalatoknak és pénzügyi holdingtársaságoknak nyújtott hitelezés területén kockázattal súlyozott eszközérték éves csökkentése biztosítja.

(166) Ezenfelül az NLB Szlovéniában és külföldön egyaránt megszünteti lízing-, faktoring-, forfetírozási és a fő tevékenységein kívül eső tevékenységeit, aminek köszönhetően fokozottabban korlátozza a kapott állami támogatásnak a banki főtevékenységétől eltérő tevékenységeket érintő lehetséges továbbgyűrűző hatását.

(167) Az NLB a versenytorzulást korlátozó feltételek mellett folytatja működését. Fejlett kockázatkezelési és irányítási eljárásokkal, valamint 2017. december 31-ig az új hitelek tekintetében [10-20] %-os tőkearányos jövedelmezőséget biztosító árképzést magában foglaló hatékonyabb hitelezési politikával rendelkező szakosodott bankként az NLB nem biztosít túlzóan előnyös feltételeket ügyfelei számára. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak az NLB életképességéhez, egyúttal azonban a versenytorzulást is korlátozzák.

(168) Szlovénia felvásárlási tilalomra vonatkozó kötelezettségvállalást tett, amely biztosítja, hogy az NLB a kapott állami támogatást ne fordítsa új ügyletek finanszírozására. Ezenfelül tőke-visszafizetési mechanizmust léptet életbe, amely lehetővé teszi, hogy a bank a 2015., 2016. és 2017. pénzügyi évre a rá vonatkozó szabályozási tőkekövetelmények teljesítésének veszélyeztetése nélkül a lehető legnagyobb mértékű osztalékokat fizesse ki az állam részére. A tőke-visszafizetési mechanizmus biztosítja, hogy a bank a jogszabályban előírt tőkekövetelményeket vagy más szabályozási követelményeket meghaladó tőketöbblet felhasználásával ne vállalhasson új üzleti kötelezettségeket, mielőtt visszafizetné állami tartozását.

(169) E strukturális intézkedéseken túl Szlovénia egyúttal vállalta, hogy a versenytorzulások megakadályozása érdekében bizonyos magatartási korlátozásokat ír elő. A Bizottság üdvözli az állami támogatás reklámozására és az agresszív kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó tilalmat, amely megakadályozza, hogy az NLB a támogatást versenyellenes piaci magatartásra használja fel.

(170) Az intézkedéseket és kötelezettségvállalásokat együttesen figyelembe véve - valamint tekintettel az NLB-nek nyújtott támogatás összegére is - a lehetséges versenytorzulások megakadályozására kellő biztosítékok állnak rendelkezésre.

8.2.4. A szerkezetátalakítási terv nyomon követése

(171) A bankokról szóló 2013. évi közleménnyel kiegészített szerkezetátalakítási közlemény 5. szakasza értelmében a Bizottság a neki benyújtott rendszeres jelentések alapján ellenőrzi a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtását. Szlovénia ellenőrző megbízottat jelöl ki, aki félévente nyomonkövetési jelentést készít a Bizottság számára.

(172) A szerkezetátalakítási terv teljes időszak során történő megfelelő végrehajtásának szavatolása céljából a szlovén hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy az NLB teljesítse a működési keretben felsorolt kötelezettségvállalásokat.

(173) Ezenfelül a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtását, valamint az e határozat mellékletében ismertetett működési keretben szereplő valamennyi kötelezettségvállalás teljes körű és megfelelő végrehajtását egy független, megfelelő képesítéssel rendelkező ellenőrző megbízott folyamatosan nyomon követi. Az ellenőrző megbízott a határozat végrehajtásának nyomon követéséhez szükséges valamennyi információhoz korlátlan hozzáféréssel rendelkezik. A Bizottság vagy az ellenőrző megbízott magyarázatokat és pontosításokat kérhet az NLB-től. Szlovénia és az NLB a nyomon követéshez kapcsolódó minden megkeresés esetén köteles maradéktalanul együttműködni a Bizottsággal és az ellenőrző megbízottal.

8.2.5. Következtetés és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó eljárás lezárása

(174) A Bizottság megjegyzi, hogy a Szlovénia által benyújtott szerkezetátalakítási terv orvosolja az életképesség (ezen belül a vállalatirányítás), a teherviselés és a versenytorzulás problémáját, és összhangban áll a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel kiegészített szerkezetátalakítási közleményben előírt követelményekkel.

(175) A Bizottság ezért elismeri, hogy a második megmentési és az eljárást megindító határozatban a szerkezetátalakítási terv összeegyeztethetőségét illetően felvetett aggályai a továbbiakban tárgytalanok.

9. KÖVETKEZTETÉS

(176) A Bizottság megállapítja, hogy az NLB első, második és harmadik feltőkésítése, valamint az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása az NLB javára nyújtott szerkezetátalakítási támogatásnak minősül.

(177) A Bizottság megállapítja, hogy az első, a második és a harmadik feltőkésítést, valamint az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházását magukban foglaló szerkezetátalakítási intézkedések lehetővé teszik az NLB számára hosszú távú életképességének helyreállítását, a teherviselés szempontjából elégségesek, valamint megfelelőek és arányosak ahhoz, hogy ellensúlyozzák a szóban forgó támogatási intézkedések piactorzító hatásait. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a benyújtott szerkezetátalakítási terv eleget tesz a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel kiegészített szerkezetátalakítási közleményben, valamint a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel módosított és kiegészített, az értékvesztett eszközökről szóló közleményben foglalt feltételeknek. A szerkezetátalakítási intézkedések ezért az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők. Az első, a második és a harmadik feltőkésítés, valamint az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházása ennek megfelelően a szerkezetátalakítási terv alapján jóváhagyható,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Szlovén Köztársaság által az NLB javára nyújtott, a 250 millió EUR értékű első feltőkésítést, a 382,9 millió EUR értékű második feltőkésítést, az 1 558 millió EUR értékű harmadik feltőkésítést és az értékvesztett eszközök bankeszközkezelő vállalatra történő átruházását magában foglaló, 130 millió EUR összegű támogatást tartalmazó szerkezetátalakítási támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősül.

A szerkezetátalakítási támogatás a szerkezetátalakítási tervre és a mellékletben felsorolt kötelezettségvállalásokra tekintettel összeegyeztethető a belső piaccal.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Szlovén Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 18-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) Az Európai Bizottság határozata az SA.34937 (2012/C) (korábbi 2012/N) sz., az NLB második feltőkésítése, valamint az SA.33229 (2012/C) (korábbi 2011/N) sz., az NLB szerkezetátalakítása - Szlovénia ügyben (HL C 361., 2012.11.22., 18. o.).

(2) A Bizottság határozata az SA.32261 (11/N) sz., az NLB javára nyújtott feltőkésítési mentőintézkedés ügyben (HL C 189., 2011.6.29., 2. o.).

(3) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-I 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(5) Ez a tőkehiány magában foglalja az állami bankeszközkezelő vállalatra (a továbbiakban: bankeszközkezelő vállalat) történt eszközátruházások tőkehatását.

(6) A részletes ismertetést lásd az első megmentési határozat (16)-(22) preambulumbekezdésében.

(7) A teljes körű ismertetést lásd a második megmentési és az eljárást megindító határozat (23)-(31) preambulumbekezdésében.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(9) A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2013. augusztus 1-jétől való alkalmazásáról ("A Bankokról szóló közlemény") (HL C 216., 2013.7.30., 1. o.).

(10) Bizalmas információ.

(11) Például a jegyzési jogok nélküli elméleti ár (a továbbiakban: TERP) alkalmazásával.

(12) Az NLB szerkezetátalakítási tervben szereplő pénzügyi előrejelzései nem veszik figyelembe e tőke-visszafizetési mechanizmus hatásait.

(13) A Bizottság közleménye az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről (HL C 72., 2009.3.26., 1. o.).

(14) Lásd a 2012. július 2-i második megmentési és az eljárást megindító határozat (91)-(104) preambulumbekezdését.

(15) Lásd a 2012. július 2-i második megmentési és az eljárást megindító határozat (97) preambulumbekezdését.

(16) A Bizottság 2009. július 23-i közleménye: a pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján (HL C 195., 2009.8.19., 9. o.).

(17) Lásd az első megmentési határozat (34)-(41) preambulumbekezdését és a második megmentési és az eljárást megindító határozat (61)-(66) preambulumbekezdését.

(18) A Bizottság közleménye - Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazása (a bankokról szóló 2008. évi közlemény) (HL C 270., 2008.10.25., 8. o.); A Bizottság közleménye - A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok (HL C 10., 2009.1.15., 2. o.); A Bizottság közleménye a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok 2011. január 1-jétől történő alkalmazásáról (a 2010. évi meghosszabbítási közlemény) (HL C 329., 2010.12.7., 7. o.); valamint A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról (a 2011. évi meghosszabbítási közlemény) (HL C 356., 2011.12.6., 7. o.).

(19) Lásd pl.: Az NLB javára nyújtott feltőkésítési mentőintézkedés, SA.32261 (11/N); SA.34937 (2012/C) (korábbi 2012/N) sz. állami támogatás - Az NLB második feltőkésítése és SA.33229 (2012/C) (korábbi 2011/N) sz. állami támogatás - Az NLB szerkezetátalakítása; és az NKBM feltőkésítése, SA.35709 (HL C 162., 2013.6.7., 5. o.).

(20) Az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének meghatározása szerint.

(21) Lásd az első megmentési határozat (50)-(63) preambulumbekezdését és a második megmentési és az eljárást megindító határozat (73)-(88) preambulumbekezdését.

(22) Más határozatok is említenek hasonló kötelezettségvállalásokat: lásd a Bizottság által a Restructuring of Royal Bank of Scotland and participation in the Asset Protection Scheme (a Royal Bank of Scotland szerkezetátalakítása és az eszközvédelmi programban való részvétel) ügyben hozott C(2009)10112 végleges (218) preambulumbekezdését (HL C 119., 2010.5.7., 1. o.), valamint a Bizottság által a Restructuring of Lloyds Banking Group (a Lloyds Banking Group szerkezetátalakítása) ügyben hozott C(2009)9087 végleges határozat (165) preambulumbekezdését (HL C 46., 2010.2.24., 2. o.).

(23) 2012. decemberi kockázattal súlyozott eszközérték.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNAK TETT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

A Szlovén Köztársaság ("Szlovénia") biztosítja, hogy az NLB d.d. és leányvállalatai (a továbbiakban: "NLB") végrehajtják a 2013. január 7-én benyújtott, 2013. február 25-én, majd 2013 novemberében és decemberében módosított szerkezetátalakítási tervet. Ezzel összefüggésben Szlovénia különösen vállalja, hogy végrehajtja az említett szerkezetátalakítási terv szerves részét képező, alább felsorolt intézkedéseket és cselekvéseket, valamint eléri az abban szereplő, itt felsorolt célkitűzéseket ("kötelezettségvállalások").

A kötelezettségvállalások a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó európai bizottsági ("Bizottság") határozat elfogadásának napján lépnek hatályba.

A szerkezetátalakítási időszak 2017. december 31-ig tart. A kötelezettségvállalások - az egyes kötelezettségvállalásoknál szereplő ellenkező megjelölés hiányában - ezen időszak végéig alkalmazandók.

(1) [a mérlegfőösszeg csökkentése] A szerkezetátalakítási tervben foglaltak szerint az NLB a csoportszintű mérlegfőösszegét a 2010. évi hozzávetőleg 17,9 milliárd EUR-ról 2017. december 31-ig [10-20] milliárd EUR-ra csökkenti, amivel egyidejűleg a mérlegfőösszeget szabályozó általános körülmények és a mérlegfőösszeg szempontjából releváns környezet lényegében nem változik.

(2) [költségcsökkentés] Az NLB 2012. évi csoportszintű működési költségei 368 millió EUR-ra rúgtak. Az NLB a csoportszintű működési költségeket (az egyszeri rendkívüli, nem visszatérő költségek, azaz a szerkezetátalakítási kiadások kivételével) oly módon csökkenti, hogy 55 % alatti költség-bevétel arányt érjen el, illetve [50-60] % feletti költség-bevétel arány esetén e költségeket 2014. végéig [300-350] millió EUR-ra, 2015. végéig [300-350] millió EUR-ra, 2016. végéig [250-300] millió EUR-ra, 2017. végéig pedig [250-300] millió EUR-ra szorítja vissza.

Amennyiben a 2013-2017 közötti időszakban az éves infláció mértéke meghaladja a működési költség 2,5 %-át, a célértékeket az inflációs rátára vonatkozó, a szerkezetátalakítási tervben szereplő előrejelzések és az adott évi tényleges infláció közötti különbözetnek megfelelően kiigazítják.

(3) [részesedések eladása] Az NLB többek között az alábbi vállalatokban rendelkezik részesedéssel: 2012. december 31-én az elidegenítésre szánt részesedések összes eszközértéke [100-150] millió EUR volt.

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

(3.1) A fenti részesedéseket eladják vagy közvetítő útján értékesítik olyan mértékben, hogy a részesedések eszközértéke 2015. december 31-ig legalább [40-50] %-kal (azaz legalább [70-80] millió EUR-ra), 2016. december 31-ig pedig legalább [80-90] %-kal (azaz legalább [20-30] millió EUR-ra) csökkenjen.

(3.2) Valamely részesedés eladása akkor tekinthető teljesítettnek, ha az NLB az adott részesedésre vonatkozóan kötelező adásvételi megállapodást kötött az NLB-től független és vele kapcsolatban nem álló egy vagy több vevővel.

(3.3) Ha az NLB nem teljesíti a 2015. évi eszközérték-csökkentési célt, azonnali korrekciós intézkedést kell végrehajtani, és azt be kell jelenteni a Bizottságnak.

(3.4) Ha az NLB nem teljesíti a 2016. évi eszközérték-csökkentési célt, az NLB d.d. kizárólagos megbízást ad a (19. pont szerint kijelölt) elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy [...]-ig értékesítse a fenti részesedéseket vagy azok fennmaradó részét.

(3.5) A részesedések értékesítése során mindenesetre a kötelezettségvállalások alapján kell eljárni.

(4) [a fő tevékenységi területen kívül működő leányvállalatok elidegenítése] Az NLB d.d. az alábbi, nem a bank fő tevékenységi területein működő leányvállalatokban is rendelkezik részesedéssel: 2012. december 31-én a fő tevékenységi területeken kívüli részesedések összes eszközértéke [950-1 000] millió EUR volt.

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

(4.1) A fenti részesedéseket elidegenítik (azaz eladják, felszámolják vagy megszüntetik) vagy azok elidegenítését közvetítői közbenjárással biztosítják olyan mértékben, hogy a részesedések eszközértéke 2015. december 31-ig legalább [40-50] %-kal (azaz legalább [550-600] millió EUR-ra), 2016. december 31-ig pedig legalább [80-90] %-kal (azaz legalább [150-200] millió EUR-ra) csökkenjen.

(4.2) Valamely részesedés elidegenítése akkor tekinthető teljesítettnek, ha az érintett vállalatot felszámolták vagy megszüntették, vagy ha az NLB d.d. az adott részesedésre vonatkozóan kötelező adásvételi megállapodást kötött az NLB-től független és vele kapcsolatban nem álló egy vagy több vevővel.

(4.3) A fenti i. pontban előírt határidőig például folyamatban lévő peres eljárás vagy más érdekelt felekkel szembeni vita miatt el nem idegenített részesedésekből származó kereskedelmi tevékenységet az alapvető üzleti tevékenység időtartama és jellege alapján megszüntetik. Új kereskedelmi ügyletek végrehajtására (a meglévő kötelezettségvállalások kényszerű meghosszabbításának kivételével) nem kerül sor. Ebben az esetben az érintett elidegenítés akkor tekinthető teljesítettnek, ha az adott részesedés összes eszközértéke a 2012. december 31-i összes eszközértékének 10 %-ára csökkent, vagy ha megindították a kötelező hivatalos felszámolási eljárást, illetve ha az érintett leányvállalatokra vonatkozó tőkekövetelmények konszolidált összege nem haladja meg az 5 millió EUR-t.

(4.4) Ha az NLB nem teljesíti a 2015. évi eszközérték-csökkentési célt, azonnali korrekciós intézkedést kell végrehajtani, és azt be kell jelenteni a Bizottságnak.

(4.5) Ha az NLB nem teljesíti a 2016. évi eszközérték-csökkentési célt, az NLB d.d. kizárólagos megbízást ad a (19. pont szerint kijelölt) elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy [...]-ig értékesítse a fenti részesedéseket (vagy azok fennmaradó részét) a fenti 4.2. pontban előírt követelményeket teljesítő egy vagy több vevő részére.

(4.6) A részesedések elidegenítése során mindenesetre a kötelezettségvállalások alapján kell eljárni.

(5) [közös vállalkozásokon belüli részesedések eladása] Az NLB d.d. [...]-ig értékesíti az alábbi vállalatokon belüli közös vállalkozási részesedéseit:

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

(5.1) A fenti közös vállalkozásokon belüli részesedések eladása akkor tekinthető teljesítettnek, ha: i. az NLB d.d. az adott részesedésre vonatkozóan kötelező megállapodást kötött az NLB-től független és vele kapcsolatban nem álló egy vagy több vevővel; ii. a közös vállalkozásokon belüli tulajdonjoga [...] %-ra csökkent.

(5.2) Ha az NLB nem kötött kötelező adásvételi megállapodást a fenti részesedések mindegyikére vonatkozóan, vagy nem csökkentette [...] %-ra azokon belüli tulajdonjogát [...], az NLB d.d. kizárólagos megbízást ad a (19. pont szerint kijelölt) elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy [...]-ig értékesítse a fenti részesedéseket (vagy azok fennmaradó részét) a fenti 5.1. pontban előírt követelményeket teljesítő egy vagy több vevő részére.

(5.3) A részesedések értékesítése során mindenesetre a kötelezettségvállalások alapján kell eljárni.

(6) [banki részesedések eladása] Az NLB d.d. [...]-ig eladja a(z) [...] belüli részesedéseit. Valamely részesedés eladása akkor tekinthető teljesítettnek, ha az NLB d.d. az adott részesedésre vonatkozóan kötelező adásvételi megállapodást kötött az alábbi követelményeket teljesítő egy vagy több vevővel: i. a vevő az NLB-től független és nem áll vele kapcsolatban; ii. rendelkezik az ahhoz szükséges pénzügyi erőforrásokkal, igazolt szakértelemmel és ösztönzőkkel, hogy a felvásárolt üzleti tevékenységet és/vagy vállalatokat életképes és aktív, versenyképes piaci erőként fenntartsa és fejlessze; iii. prima facie nem ad okot a versennyel kapcsolatos aggályokra, illetve nem jár azzal a kockázattal, hogy a kötelezettségvállalások végrehajtása késedelmet szenved és különösen ésszerűen elvárható tőle, hogy az érintett szabályozó hatóságoktól minden szükséges engedélyt megszerezzen az érintett üzleti részesedés felvásárlásához. Ha az NLB d.d. [...]-ig nem kötött kötelező adásvételi megállapodást a(z) [...] belüli részesedéseire vonatkozóan, az NLB d.d. kizárólagos megbízást ad a (19. pont szerint kijelölt) elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy [...]-ig minimumár nélkül értékesítse ezeket a részesedéseket (vagy azok fennmaradó részét) az e 6. pontban előírt követelményeket teljesítő egy vagy több vevő részére.

(6.1) Az NLB d.d. ezenkívül [...]-ig teljes körűen elidegeníti a(z) [...] belüli részesedését.Amennyiben az NLB d.d. [...] belüli részesedését [...]-ig nem idegeníti el teljes körűen, az NLB d.d. saját kezdeményezésére javasol, teljes körűen támogat, szavazatával támogat és végrehajt minden olyan intézkedést, döntést vagy részvényesi határozatot, amely szükséges ahhoz, hogy a(z) [...] [...]-tól/-től a hitelportfóliója megszűnéséig (de legfeljebb 3 évig) kifuttassák. Az NLB d.d. mindenesetre saját kezdeményezésére javasol, teljes körűen támogat, szavazatával támogat és végrehajt minden olyan intézkedést, döntést vagy részvényesi határozatot, amely annak [...]-ig történő eléréséhez szükséges, hogy a(z) [...] tartózkodjon új hitelek nyújtásától.

(7) [a hitelezési tevékenység csökkentése és a(z) [...] bezárása] Az NLB d.d. az alábbi módokon csökkenti piaci jelenlétét:

a) a(z) [...] bezárása [...]-ig;

b) az alábbiakkal folytatott szlovéniai hitelezési tevékenység csökkentése:

b.1) pénzügyi holdingtársaságok [SIC kódok: 64.200, 64.300, 64.920, 64.990, 70.100, 70.200, 70.220 (1)]; e portfólió kockázattal súlyozott eszközértéke 2012. december 31-én [500-550] millió EUR volt. Az NLB d.d. gondoskodik a portfólió kockázattal súlyozott eszközértékének az alábbi ütemterv szerinti csökkentéséről:

b.2) a közlekedési ágazaton belüli olyan ügyfelek, akik felé a bank kitettsége meghaladja az 1 millió EUR-t [SIC kódok: 49.392, 49.410, 50.200, 51.100, 52.290 (2)]; e portfólió kockázattal súlyozott eszközértéke 2012. december 31-én [100-150] millió EUR volt. Az NLB d.d. gondoskodik a portfólió kockázattal súlyozott eszközértékének az alábbi ütemterv szerinti csökkentéséről.

b.3) olyan építőipari ügyfelek, akik felé a bank kitettsége meghaladja az 5 millió EUR-t [SIC kódok: 41.100, 41.200, 42.110, 42.220, 68.100 (3)]; e portfólió kockázattal súlyozott eszközértéke 2012. december 31-én [900-950] millió EUR volt. Az NLB d.d. gondoskodik a portfólió kockázattal súlyozott eszközértékének az alábbi ütemterv szerinti csökkentéséről:

(7.1) Amennyiben a kockázattal súlyozott eszközérték csökkentésére vonatkozó megadott célértéktől való elmaradás az említett ágazatok valamelyikében meghaladja a [10-20] %-ot, az NLB d.d. az adott szlovéniai ágazatban a kockázattal súlyozott eszközérték csökkentésére irányuló vonatkozó cél eléréséig nem vállal új hitelezési tevékenységet. Mindemellett az NLB haladéktalanul vészhelyzeti tervet nyújt be a Bizottságnak, amelyben igazolja, hogy 2017. december 31-ig képes elérni a kockázattal súlyozott eszközérték csökkentésére irányuló vonatozó célt (célokat).

(8) [külföldi ügyfelekkel kapcsolatos ügyletek] Az NLB d.d. nem vállal új hitelezési tevékenységet olyan Szlovénián kívül alapított vállalati ügyfelek részére, amelyek nem tagjai olyan vállalatcsoportnak, amelynek központja vagy végső kedvezményezettje Szlovéniában található.AZ NLB d.d. ilyen ügyfelekkel folytatott tevékenységét a hitelszerződések szabályszerű végrehajtására és kezelésére korlátozza. A pontosság kedvéért a korlátozás a szlovén vállalatoknak külföldi országokhoz és külföldi bankokkal végzett kincstári műveletekhez kapcsolódóan nyújtott kereskedelmi és exportfinanszírozásra nem vonatkozik.

(9) [vállalatirányítás] Szlovénia vállalja, hogy korszerű vállalatirányítási struktúrákat vezet be a tőkekövetelményekről szóló uniós irányelvvel és a szlovén nemzeti jogszabályokkal összhangban. Az NLB szabályzatát és belső szabályait érintő kapcsolódó módosításokat az NLB szerkezetátalakítási tervére vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő három hónapon belül végre kell hajtani. Különösen:

(9.1) Szlovénia vállalja az alábbiak betartását:

a) a 9.2. és 9.9. pont bekezdései szerinti vállalatirányítási szabályok;

b) a szlovén vállalati és banki/szabályozási jogszabályok által a pénzügyi intézmények részvényesei, igazgatótanácsa és felügyelőbizottsága számára előírt feladatok kerete és azok elkülönítése; és

c) az állami érdekeltséggel rendelkező bankokra vonatkozó vállalatirányítási és kapcsolatkezelési kerettel kapcsolatos bizottsági iránymutatás;

(9.2) az NLB d.d. igazgatótanácsa kizárólagos hatáskörrel és felelősséggel rendelkezik azért, hogy az NLB napi üzletvezetését függetlenül és a bank kizárólagos érdekében lássa el. Sem a felügyelőbizottság, sem a részvényesek közgyűlése, sem a részvényesek képviselői nem adhatnak utasításokat az igazgatótanácsnak és más módon nem avatkozhatnak bele a bank napi üzletvezetésébe;

(9.3) a felügyelőbizottság által végzett felügyeleten és nyomon követésen kívül más vállalati szerv vagy egység nem adhat utasításokat az igazgatótanácsnak; az igazgatótanács különösen nem fogadhat közvetlen vagy közvetett utasítást a részvényesek vagy az állam részéről. Ugyanez vonatkozik a közgyűlés üléseire, amelynek döntéshozatali hatáskörét a jogban és a törvényben előírt döntések körére kell korlátozni. Mindemellett azok a személyek, akik egy adott vállalat feletti befolyásukat kihasználva arra ösztönzik az igazgatótanács tagjait, hogy a vállalatot vagy részvényeseit károsító módon járjanak el, az ebből eredő károkat kötelesek megtéríteni a vállalat részére;

(9.4) a bank és részvényesei közötti, különösen Szlovéniával kötött kapcsolatokra a szokásos piaci feltételek elvét kell alkalmazni;

(9.5) a felügyelőbizottság valamennyi tagjának meg kell felelnie az alkalmasság és jó hírnév vizsgálatára irányuló teszten, azaz megbízhatónak kell lenniük és rendelkezniük kell az NLB tevékenységének megfelelő értékeléséhez és nyomon követéséhez szükséges szakmai készségekkel. Szlovénia saját jelöltjein és a rendes szlovén társasági törvény alapján őt megillető részvényesi jogain túlmenően nem szól bele a felügyelőbizottsági tagok és a vezetők kinevezésébe;

(9.6) a felügyelőbizottságon és annak bizottságain belüli helyek és szavazatok kétharmadát a bank független szakértőknek, azaz olyan személyeknek ítéli, akik nem állnak és a kinevezésük előtti 24 hónapban nem álltak a szlovén kormány alkalmazásában, valamint akik nem töltenek be és a kinevezésük előtti 24 hónapban nem töltöttek be vezetői vagy irányítói feladatkört valamely szlovén politikai párton belül;

(9.7) Az NLB gondoskodik hatékony, független és objektív belső ellenőrzési feladatkör létrehozásáról. E célból a belső ellenőrzésért felelős személy kizárólag az igazgatótanács és a felügyelőbizottság ellenőrzési bizottságának tesz jelentést, illetve tartozik elszámolással, amelynek legalább egy tagja naprakész és kapcsolódó pénzügyi tapasztalatokkal rendelkezik. Ezenfelül a belső ellenőrzésért felelős személy megállapításait és ajánlásait az ellenőrzési bizottságon/igazgatótanácson belül megfelelően figyelembe kell venni és meg kell vitatni, majd a meghatározott problémák orvosolását célzó megfelelő cselekvési tervet kell kidolgozni. A belső ellenőrzésért felelős személy megállapításainak mellőzését hitelt érdemlően meg kell indokolni, és kérésre jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak;

(9.8) Az NLB körültekintő és megbízható üzletpolitikát követ, amely a tervezett intézkedések végrehajtásával egyidejűleg a fenntarthatóságra törekszik. Az NLB ezenkívül felülvizsgálja majd belső motivációs programjait és javadalmazási politikáit, és gondoskodik arról, hogy azok ne ösztönözzék az ésszerűtlen kockázatvállalást, valamint hogy hosszú távú, fenntartható és átlátható célokat szolgáljanak. Az igazgatótanácsi tagok és a vezető banki alkalmazottak javadalmazása különösen figyelembe veszi az érintett személynek a bank gazdasági helyzetéhez való hozzájárulását és a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás szükségességét, biztosítva ezáltal, hogy a fenntartható üzletfejlesztés érdekében az adott tisztségre különösen alkalmas személyeket lehessen foglalkoztatni. Az NLB javadalmazási politikái és gyakorlatai összhangban állnak az Európai Bankhatóság javadalmazási politikákra és gyakorlatokra vonatkozó, 2010. december 10-i iránymutatásával. A változó javadalmazás éves összegét az alábbiakra kell korlátozni: A változó javadalmazás legalább 50 %-ának kifizetése hároméves időszakra oszlik el.

a) igazgatótanács: öthavi fizetés;

b) különleges munkát végző (4), ügyfélszolgálati munkakörben alkalmazott munkavállalók: öthavi fizetés;

c) más munkakörben alkalmazott, különleges munkát végző munkavállalók: háromhavi fizetés.

(9.9) A fenti 9.8. pontban foglalt kötelezettségvállalástól függetlenül az igazgatótanácsi tagok és a különleges munkát végző munkavállalók összjavadalmazását a szerkezetátalakítási időszak során mindenesetre megfelelő szintre kell korlátozni. E személyek összes javadalmazása nem haladhatja meg a szlovén nemzeti átlagbér tizenötszörösét vagy az NLB d.d.-n belüli átlagfizetés tízszeresét. A fent említett korlátozások a szerkezetátalakítási időszak végéig érvényesek.

(9.9.1) Az ellenőrző megbízott tájékoztatását követően az NLB a szlovéniai infláció alapján kiigazíthatja az éves javadalmazás fenti felső határát.

(9.9.2) Az NLB a jogilag lehetséges mértékben az alábbi elvekkel összhangban biztosítja szervei és bizottságai tagjainak, alkalmazottainak és fontos teljesítési segédeinek javadalmazását:

b.1) az érintett személy hozzájárulása az NLB gazdasági helyzetéhez, különösen a korábbi üzletpolitikával és kockázatkezeléssel összefüggésben; és

b.2) a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás szükségessége, biztosítva ezáltal, hogy a fenntartható növekedés érdekében az adott tisztségre különösen alkalmas személyeket lehessen foglalkoztatni.

(9.10) Szlovénia biztosítja, hogy minden állami tulajdonú bank független döntési hatáskörrel rendelkező önálló gazdasági egység legyen, az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete és a jogalkalmazással foglalkozó közlemény értelmében. Szlovénia különösen biztosítja, hogy:

a) a kormányzati szerveknek átadott és ekként megjelölt bizalmas, érzékeny üzleti vagy személyes adatokat ennek megfelelően kezeljék, és ne adják ki más állami érdekeltséggel rendelkező bankoknak és vállalkozásoknak;

b) a kormány a bankon belüli érdekeltségét más olyan bankokon belüli érdekeltségeinek kezelésétől függetlenül kezeli és tartja fenn, amelyekben részesedéssel rendelkezik;

c) az állami jogok gyakorlásának és az állam banki érdekeltségei kezelésének kereskedelmi alapon kell történnie, és az nem gátolhatja, korlátozhatja, torzíthatja, illetve nem csökkentheti vagy akadályozhatja jelentősen a hatékony versenyt. Az állami részesedés értékesítését átlátható és nyílt versenyeljárás útján kell lebonyolítani.

(10) [kockázatkezelési és hitelezési politikák] Az NLB felülvizsgálja kockázatkezelési eljárásait és ennek keretében az NLB d.d. és a banki főtevékenységében érintett leányvállalatai (5) teljesítik a következőket:

(10.1) minden új hitel árát (ahol az új hitel a meglévő ügyletekhez nem kapcsolódó új üzleti tevékenység) megfelelő belső árképzési eszköz (például a jelenlegi "Kreditni Kalkulator" és annak későbbi verziói) vagy (a lakossági tömegpiaci szegmensen belüli és a kkv-k (6) felé fennálló kitettségek esetében) megfelelő belső árképzési iránymutatások alkalmazásával határozzák meg. Az új hitelek árának meghatározása akkor lesz megfelelő, ha az új hitel hozzájárul a 2014-ben legalább [...] %-os, 2015-ben [...] %-os, 2016-ban [...] %-os, 2017-ben pedig [...] %-os hitelenkénti vagy ügyfélkapcsolatonkénti adózás előtti tőkearányos jövedelmezőség eléréséhez. Az ügyfélkapcsolatonkénti tőkearányos jövedelmezőség kiszámításakor figyelembe vehetők az azonos ügyfélhez tartozó kamatjövedelmek, díjak és más kombinált termékek. Az ügyfélszintű tőkearányos jövedelmezőség kiszámítását és a minimális tőkearányos jövedelmezőségen alapuló árképzést egyedileg 2014. június 30-ig, majd valamennyi banki főtevékenységet végző leányvállalat esetében 2014. december 31-ig kell végrehajtani.

a) E számítás során az egy ügyfélhez tartozó (e határozat elfogadását követően nyújtott) hitelek volumen szerint súlyozott átlaga, valamint az említett ügyféllel fenntartott kapcsolat jövedelmezőségéhez hozzájáruló más díjköteles üzleti tevékenységek vagy bankügyletek is figyelembe vehetők, mivel egy új hitel alacsonyabb megtérülést eredményezhet, ha azt más díjköteles üzleti tevékenységekből vagy bankügyletekből származó bevétellel ellentételezik. Az új hitelekről hiteldokumentáció készül, amelyben szerepel az adott hitelre vagy az ugyanazon ügyfélhez tartozó más aktív kitettségekre - többek között díjköteles üzleti tevékenységekre vagy bankügyletekre - vonatkozó, a megállapodást megelőzően számított tőkearányos jövedelmezőség összege. A lakossági tömegpiaci és a kkv-khoz kapcsolódó ügyletek esetében a megállapodást megelőzően számított tőkearányos jövedelmezőség helyettesíthető annak ellenőrzésével, hogy az ügylet összhangban áll a belső árképzési iránymutatásokkal, valamint arra vonatkozó központi igazolással, hogy az árképzési iránymutatások 2014-ben [...] %-os, 2015-ben [...] %-os, 2016-ban [...] %-os, 2017-ben pedig [...] %-os tőkearányos jövedelmezőséget biztosítanak.

b) Az árképzéstől való, alacsonyabb árat eredményező eltérést minden esetben dokumentálni kell. A dokumentációban szerepelnie kell az eltérés részletes üzleti szempontú indokolásának, amit benyújtanak az ellenőrző megbízottnak. Az eltérés teljes összege nem haladhatja meg a 10.6. pontban meghatározott összegeket.

c) A fenti árképzési rendszer hatályán kívül eső hitelügyletek: A vállalathoz kapcsolódó felekkel (azaz a vállalatcsoport tagjaival és alkalmazottakkal) kötött ügyletek, hitelkiváltási ügyek (90 napot meghaladó fizetési késedelemmel rendelkező D, E és C minősítésű ügyfelek esetében), valamint minden pénzpiaci ügylet.

(10.2) a hitelminősítési folyamatot úgy módosítják, hogy bármely vállalati ügyféllel szembeni új hitelkitettség vállalását megelőzően figyelembe vegyenek egy olyan pénzügyikimutatás-elemzést, illetve hitelminősítést, amelyben legalább olyan adósság- és teljesítménymutatók értékei szerepelnek, mint a tőkearányos jövedelmezőség, az EBIT (kamat- és adófizetés előtti eredmény)/kamatfedezet arány, az adósság/EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) arány, az adósság/(adósság+tőke) arány stb. Minden olyan ügyfél minősítését évente újra el kell végezni, aki felé az NLB d.d. kitettsége meghaladja az 1 millió EUR-t;

(10.3) minden hitelkiváltási határozatot, azaz a 10 000 EUR-t meghaladó kitettséget képviselő, nem teljesítő vállalati ügyfelekkel kötött új hitelügyeletet dokumentálnak, a dokumentációban pedig feltüntetnek egy alternatív megoldásokkal, például fedezet felhasználásával vagy a szerződés megszüntetésével való összehasonlítást, ezzel igazolva, hogy a bank által választott megoldás a legmagasabb nettó jelenértéket biztosítja a számára. Legalább [...] %-os tőkearányos jövedelmezőség lehetőségének hiányában a hitelkiváltási határozatok biztosítják, hogy a bank legalább 12 havonta megszüntethesse a szerződést. Amennyiben az NLB d.d. nem rendelkezik kizárólagos jogosultsággal hitelkiváltási megállapodások elfogadására, előterjesztésére vagy jóváhagyására, illetve hitelkiváltási határozatok meghozatalára, jogait a fenti elveknek megfelelően gyakorolja. Az újabb hitelkiváltási határozatok jegyzékét rendszeresen (legalább félévente) eljuttatják az ellenőrző megbízottnak. A hitelkiváltási határozatok dokumentációját kérésre benyújtják az ellenőrző megbízottnak.

(10.4) gondoskodnak arról, hogy a kkv-knak és vállalati ügyfeleknek nyújtott hiteleket jóváhagyó hitelügyintézők legkésőbb 2014. június 30-ig belső képzésen vegyenek részt, amelynek keretében megismerkednek a hitelminősítési folyamattal és a széles körben elterjedt árképzési módszerekkel;

(10.5) legkésőbb 2014. december 31-ig végrehajtják az ügyfél-minősítési folyamat teljes körűen belső minősítéseken alapuló, a Szlovén Központi Bank által jóváhagyott rendszerré történő átalakítását;

(10.6) amennyiben az ellenőrző megbízott megállapítja, hogy az NLB az e 10. pontban foglalt valamely kötelezettségvállalásnak nem tesz eleget, az NLB d.d. korrekciós tervet nyújt be az ellenőrző megbízott részére, amelyben felsorolja, hogy milyen intézkedéseket hozott, illetve tervez annak érdekében, hogy a következő negyedévben elkerülje a nemteljesítést. A tervet kellő időben kell benyújtani ahhoz, hogy az ellenőrző megbízott beszámolhasson arról a Bizottságnak szóló következő félévi jelentésében. Amennyiben a korrekciós terv nem biztosítja a kívánt eredmények és célok elérését, az NLB d.d. a kötelezettségvállalások teljesítése elmulasztásának bejelentését követő negyedévtől kezdődően tizenkét hónapig azon jelentéstételi időszak új hitelezési volumenének 66 %-ára csökkenti a jelentéstételi időszakonkénti új hitelezési volument (7), amelyben elmulasztotta a kötelezettségek teljesítését. Ez a kitétel a 10.1., a 10.2., illetve a 10.3. pontban szereplő egyes kötelezettségvállalások egyedi megsértése esetén nem alkalmazandó, feltéve, hogy az ellenőrző megbízott további vizsgálata feltárja, hogy az ilyen jogsértés elszigetelt hibának vagy mulasztásnak tekinthető, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy ez a mulasztás érintené az ügyletek [...] EUR-t meghaladó összes ügyfelenkénti volumenét.

(11) [megkülönböztetésmentesség] A szlovén állami tulajdonú vállalatok semmiféleképpen nem részesülhetnek az állami tulajdonban nem álló vállalatoknál kedvezőbb elbánásban (megkülönböztetésmentesség). Az NLB d.d.-nek a szerkezetátalakítási időszak során éves jelentéseket kell benyújtania, amelyekben összeveti az állami tulajdonú vállalatok és a hasonló magánvállalatok számára kínált hitelezési feltételeket.

(12) [magatartási kötelezettségvállalások] Szlovénia vállalja, hogy az NLB szerkezetátalakítása tekintetében az alábbi magatartási biztosítékokat vezeti be:

(12.1) [a reklámozásra és az agresszív kereskedelmi stratégiákra vonatkozó tilalom] ennek célja az NLB-nek nyújtott állami támogatás és az NLB-n belüli állami tulajdonrész (vagy az NLB-nek nyújtott támogatásból vagy az NLB-n belüli állami tulajdonrészből fakadó bármely más versenyelőny) reklámozására vonatkozó tilalom előírása, valamint annak megakadályozása, hogy az NLB olyan agresszív kereskedelmi stratégiákat alkalmazzon, amelyekre állami támogatás nélkül nem lenne módja (reklámozási tilalom);

(12.2) [Tőke-visszafizetési mechanizmus és osztalékfizetési tilalom] A könyvvizsgált évzáró beszámolók alapján az NLB d.d. osztalékkifizetés formájában az alábbi összegeket fizeti ki részvényeseinek:

i. a 2015. és 2016. pénzügyi évre vonatkozóan: a következők közül az alacsonyabb összeg: i. az európai és a szlovén jog szerint konszolidált szinten alkalmazandó minimális tőkekövetelményt (az 1. és 2. pillért is ideértve) meghaladó tőketöbblet 50 %-a 100 bázispontnak megfelelő tőketartalékkal együtt; vagy ii. az adott évi nettó bevétel;

ii. a 2017. pénzügyi évre vonatkozóan: a következők közül az alacsonyabb összeg: i. az európai és a szlovén jog szerint konszolidált szinten alkalmazandó minimális tőkekövetelményt (az 1. és 2. pillért is ideértve) meghaladó tőketöbblet 100 %-a 100 bázispontnak megfelelő tőketartalékkal együtt; vagy ii. az adott évi nettó bevétel.

(12.2.1) A Szlovén Központi Bankot az NLB bankfelügyelőjeként megillető hatáskörök sérelme nélkül az osztalékkifizetést teljesen vagy részben fel kell függeszteni, ha az NLB indokolt és az ellenőrző megbízott által jóváhagyott kérelme alapján úgy tekinthető, hogy az az elkövetkező években a bank fizetőképességét veszélyezteti.

(12.2.2) A 2013. és 2014. pénzügyi évre vonatkozóan nem történik osztalékfizetés.

(12.2.3) Az NLB d.d. leányvállalataira a fentiekben az NLB d.d.-re vonatkozóan előírt osztalékfizetési tilalom érvényes. A tilalom ellenére azonban az NLB csoport vállalatai fizethetnek osztalékot részvényeseiknek, ha - közvetlenül vagy közvetve - az NLB d.d. a többségi részvényes, és a többi külső részvényes együttesen az adott vállalat részvényeinek és szavazati jogainak kevesebb mint [10-20] %-át birtokolja.

(12.3) [kamatszelvények beváltására vonatkozó tilalom]; azt hivatott biztosítani, hogy az NLB a szerkezetátalakítási időszak során ne teljesítsen tőkeeszközök után járó kifizetéseket, kivéve, ha ez jogi kötelezettsége, valamint hogy a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül ne hívja le vagy vásárolja vissza ezeket az eszközöket. Az állami tulajdonban lévő tőkeeszközökhöz tartozó kamatszelvények kifizethetők, kivéve, ha ezek a kifizetések más befektetők részére történő, alapvetően nem kötelező kamatszelvény-kifizetést eredményeznének. A szerkezetátalakítási időszakban a kamatszelvények kifizetésének mellőzésére vállalt kötelezettség az újonnan kibocsátott eszközök (azaz a szerkezetátalakítási terv végső bizottsági jóváhagyását követően kibocsátott eszközök) esetében nem érvényes, feltéve, hogy az ilyen újonnan kibocsátott eszközök utáni kamatszelvény-kifizetések nem keletkeztetnek olyan jogi kötelezettséget, amelynek értelmében az NLB-nek a szerkezetátalakításról szóló bizottsági határozat elfogadásának időpontjában már meglévő értékpapírjai után kamatszelvény-kifizetéseket kell teljesíteni (a kamatszelvények beváltására vonatkozó tilalom).

(12.4) [felvásárlási tilalom] azt hivatott biztosítani, hogy az NLB ne szerezzen részesedést más vállalkozásokban. Ide értendők a vállalati jogi formával rendelkező vállalkozások, illetve a vállalkozást alkotó eszközkészletek is.

a) Előzetes bizottsági jóváhagyást igénylő mentesség: A tilalom ellenére az NLB a Bizottság előzetes jóváhagyásával felvásárolhat vállalkozásokat, amennyiben rendkívüli körülmények miatt ez a pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy a hatékony verseny biztosításához szükséges (8);

b) Előzetes bizottsági jóváhagyást nem igénylő mentesség: Az NLB részesedéseket szerezhet más vállalkozásokban, feltéve, hogy az egyes ügyletek vételára nem éri el a 1,5 millió EUR-t (azaz az NLB 2012. decemberi összes eszközértékének 0,01 %-át), valamint hogy az ilyen felvásárlások keretében a szerkezetátalakítási időszak során az NLB által kifizetett összes vételár nem éri el a 3,75 millió EUR-t (azaz az NLB 2012. decemberi összes eszközértékének 0,025 %-át).

c) A felvásárlási tilalom hatályán kívül eső tevékenységek: 1) a nehéz helyzetben lévő vállalatokkal szembeni meglévő követelések kezelése során végzett rendes banki tevékenység keretében történt felvásárlások; 2) az NLB csoporton belüli értékesítések és szerkezetátalakítások, ideértve a kisebbségi részvényesek kivásárlását, valamint az NLB Vita KBC-n belüli fennmaradó részesedésének kivásárlását.

(13) [Teherviselés] Szlovénia vállalja, hogy az állami támogatás nyújtását megelőzően meglévő részvényesek részesedéseit és a fennálló alárendelt kölcsönöket teljes körűen leírják.

(14) [az állami részesedés és a(z) [...] csökkentése] Szlovénia [...]-ig [...]-ra/-re csökkenti az NLB d.d.-n belüli részesedését ("[...]").Amennyiben Szlovénia [...]-ig nem kötött a) kötelező adásvételi megállapodás(oka)t az NLB d.d.-n belüli, [...] meghaladó részesedésének értékesítésére vonatkozóan, Szlovénia és az NLB d.d. kizárólagos megbízást ad a (19. pont szerint kijelölt) elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek arra, hogy [...] könyv szerinti értéknél nem alacsonyabb minimumáron értékesítse az NLB d.d. alábbi [...] belüli részesedéseit: Az adásvételi folyamat lebonyolítása a 19. pont szerint kijelölt elidegenítésért felelős vagyonkezelő feladata.

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

(14.1) Amennyiben Szlovénia legkésőbb [...]-ig értékesíti az NLB d.d.-n belüli, [...] meghaladó részesedését, az e dokumentumban meghatározott kötelezettségvállalások 2016. december 31-től nem alkalmazandók, az arra vonatkozó, 9.9. pontban foglalt kötelezettségvállalás kivételével, hogy az igazgatótanácsi tagok és a különleges munkát végző munkavállalók összjavadalmazását megfelelő szintre kell korlátozni, ezt ugyanis 2017. december 31-ig kell alkalmazni és teljesíteni.

(15) [Eszközök átruházása a bankeszközkezelő vállalatra] A bankeszközkezelő vállalatra átruházott eszközök átruházási értéke megegyezik az eszközök bizottsági szakértők által az állami támogatási szabályok alapján megállapított tényleges gazdasági értékével, vagy alacsonyabb annál.

(16) [Leányvállalatok feltőkésítése] Amennyiben az alkalmazandó jogszabályok másként nem rendelkeznek, A 16. pontban foglaltak csak azokban az esetekben alkalmazandók, ahol az NLB leányvállalatainak többi részvényese [5-10] %-ot meghaladó részesedést birtokol, és a tőkeemelésben vagy a hibrid eszközök jegyzésében nem a fennálló részvényesi aránynak megfelelően vesz részt.

a) A leányvállalatok tőkeinjekciók útján történő feltőkésítését i. a részvény - "hígító hatással" történő kiigazítása utáni - árához képest 25 %-os kedvezménnyel jegyzik, közvetlenül a tőkeinjekció bejelentését megelőzően vagy - ha ez alacsonyabb - ii. azon a legalacsonyabb áron, amelyen az NLB leányvállalatainak többi részvényese hozzájárul a feltőkésítéshez. A "hígító hatás" általánosan elfogadott piaci módszerek (például a jegyzési jogok nélküli elméleti ár [TERP]) alkalmazásával számszerűsíthető. A nem jegyzett leányvállalatok esetében a részvények piaci értékét megfelelő és általánosan elfogadott, piaci alapú értékelési módszer (például a kontrollcsoport-szorzón alapuló megközelítés vagy más általánosan elfogadott értékelési módszer) alkalmazásával kell meghatározni.

b) Amennyiben a tőkeinjekció hibrid eszközök formájában valósul meg, ezek az eszközök alternatív kamatszelvény-kifizetési mechanizmust, valamint a hibrid eszköz saját tőkévé történő átalakítási arányát a jegyzési jogok nélküli elméleti ár (TERP) 25 %-kal csökkentett értékében meghatározó rendelkezést tartalmaznak (ezt az értéket az a) pontban szereplő tőkeinjekció esetében alkalmazotthoz hasonlóan állapítják meg).

(17) [jelentéstétel] Szlovénia vállalja, hogy a szerkezetátalakítási időszak végéig félévente jelentést küld a Bizottságnak az elért haladásról. A jelentés összefoglalja a szerkezetátalakítási terv végrehajtása terén tett előrelépést, valamint részletesen ismerteti a tőkerészesedések értékesítését, a leányvállalatok felszámolását és a kockázattal súlyozott eszközérték csökkentését. A jelentést félévente, az év első felére vonatkozóan legkésőbb november 30-ig, az év második felére vonatkozóan pedig legkésőbb május 31-ig kell benyújtani.

(18) [Ellenőrző megbízott] Az itt felsorolt kötelezettségvállalások és kötelezettségek teljes körű és megfelelő végrehajtását folyamatosan és részletesen nyomon követi és ellenőrzi egy megfelelő képesítéssel rendelkező ellenőrző megbízott, aki: i. az NLB-től és a szlovén kormánytól független; ii. rendelkezik a rá bízott feladatok ellátásához szükséges képesítéssel; és iii. esetében nem áll fenn és nem alakul ki összeférhetetlenség.

(18.1) A Bizottság a saját megítélése szerint dönt a javasolt megbízottak jóváhagyásáról vagy elutasításáról, illetve a javasolt megbízás jóváhagyásáról, amellyel kapcsolatban módosításokkal élhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy azok a megbízottak feladatainak ellátásához szükségesek.

(18.2) A megbízott(ak) vállalja (vállalják) az előírt feladatokat annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalások betartását biztosítsa (biztosítsák). A Bizottság a megbízottnak megbízást vagy utasítást adhat annak érdekében, hogy az ebben a határozatban említett feltételek és kötelezettségek, valamint a kötelezettségvállalások betartását biztosítsa.

(18.3) Szlovénia (a Pénzügyminisztérium) vállalja, hogy az NLB d.d. biztosítja az ellenőrző megbízott racionális mérlegelése szerint a munkájának, feladatainak és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges együttműködést, támogatást, jogokat, hatásköröket és tájékoztatást, illetve gondoskodik ezek biztosításáról.

(18.4) Az NLB d.d. és banki főtevékenységet végző leányvállalatai belső eljárást hoznak létre, amelynek keretében a kötelezettségvállalások végrehajtásának nyomon követéséhez szükséges minden információt és dokumentációt az ellenőrző megbízott rendelkezésére bocsátanak. Az NLB d.d. az ellenőrző megbízott kérésére teljes körű és korlátlan hozzáférést biztosít a számára a feladatai ellátásához szükséges könyvekhez, nyilvántartásokhoz (többek között az igazgatótanácsi jegyzőkönyvekhez), dokumentumokhoz, a vezető és egyéb személyzethez, létesítményekhez, telephelyekhez és műszaki információkhoz. Az NLB a bank központi hivatalában az ellenőrző megbízott rendelkezésére bocsát egy vagy több irodát, és utóbbi kérésére üléseken vesz részt.

(18.5) Munkája, feladatai és kötelezettségei megfelelő teljesítése érdekében az ellenőrző megbízott a vonatkozó jogszabályokkal összhangban jogosult részt venni az NLB d.d. felügyelőbizottságának ülésein, valamint a kötelezettségvállalások teljesítéséhez kapcsolódóan meghallgatni az NLB d.d. igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagjait, továbbá:

a) az NLB belső ellenőrző szerveivel együttműködésben nyomon követni az NLB belső szervezetét. E célból a megbízott meghallgathatja az NLB d.d. felügyelőbizottságának, valamint kockázatkezelési és ellenőrző bizottságának tagjait. Amennyiben ezt kéri, a megbízott a belső ellenőrző szervek valamennyi jelentéséhez hozzáférést kap. A megbízott nyomon követi, i. hogy az állandó felügyelők vagy ideiglenes ellenőrök kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó ajánlásait megfelelően végrehajtsák, valamint ii. hogy a belső ellenőrzési keretben meghatározott hiányosságok javítása érdekében cselekvési terveket hajtsanak végre;

b) nyomon követi az NLB d.d.-nek és banki főtevékenységet végző leányvállalatainak kereskedelmi gyakorlatait, különös figyelmet fordítva a hitelezési és a betéti politikára. A megbízott meghallgathatja az érintett hitelbizottságok tagjait, különös tekintettel i. az ügyfelek minősítéséért; ii. az ügyfeleknek nyújtandó hitelek odaítéléséért; iii. a nemteljesítő és a kiváltott hitelek kezeléséért; valamint iv. a nemteljesítő és kiváltott hitelekre vonatkozó céltartalékképzésért felelős bizottságokra.

c) nyomon követi az NLB d.d.-nek és banki főtevékenységet végző leányvállalatainak a nemteljesítő hitelek kiváltásával és a kapcsolódó céltartalékképzéssel kapcsolatos politikáját, valamint meghallgathatja a nemteljesítő hitelek kiváltásáért és a kapcsolódó céltartalékképzésért felelős érintett bizottságok tagjait. Az NLB a megbízott kérésére átadja neki a felügyelőbizottságnak benyújtott kockázati jelentéseket, illetve az NLB hitelkitettségét értékelő más elemzéseket/felülvizsgálatokat. A megbízott a fenti jelentések, interjúk és szükség esetén (a banktitokkal kapcsolatos keret sérelme nélkül) egyes hitelakták áttekintése alapján saját elemzéseket készít. E tekintetben a megbízottat fel kell jogosítani arra, hogy indokolt esetben meghallgassa a vizsgált ügyekben érintett hitelelemzőket és kockázatkezelési tisztviselőket.

(19) [elidegenítésért felelős vagyonkezelő]Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő kijelölésekor az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) Szlovéniának legkésőbb a 12. pontban meghatározott határidő előtt 1 hónappal be kell nyújtania az Európai Bizottságnak az elidegenítésért felelős vagyonkezelőként való kinevezésre általa javasolt személy nevét vagy személyek jegyzékét;

b) az elidegenítésért felelős vagyonkezelőt az Európai Bizottság jóváhagyása után egy héten belül, a Bizottság által jóváhagyott megbízásnak megfelelően nevezik ki;

c) Szlovénia köteles átfogó felhatalmazást adni az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek:

i. az NLB-n belüli állami részesedés értékesítésére (ideértve az értékesítés lebonyolításához szükséges dokumentumok megfelelő elkészítésének biztosításához szükséges hatásköröket is); és

ii. azon intézkedések és nyilatkozatok megtételére, amelyek az elidegenítésért felelős vagyonkezelő megítélése szerint az adásvétel lebonyolításához szükségesek vagy indokoltak, ideértve az értékesítést segítő tanácsadók kinevezését is;

d) az NLB d.d. és leányvállalatai kötelesek biztosítani az elidegenítésért felelős vagyonkezelő részére az utóbbi racionális mérlegelése szerint a munkájának elvégzéséhez szükséges együttműködést, támogatást és tájékoztatást; valamint

e) az elidegenítésért felelős vagyonkezelő az NLB d.d. részéről olyan díjazásban részesül, amely nem hátráltatja őt abban, hogy függetlenül és hatékonyan teljesítse megbízatását.

(1) A meghatározás egyúttal az XX.X és XX.XX formátumú megfelelő kódokra is utal (tehát a 64.200 a 6.2. és a 64.20. kódokat is jelenti).

(2) Ugyanez az elv vonatkozik a pénzügyi holdingtársaságokra.

(3) A kódok tekintetében a pénzügyi holdingtársaságok és a közlekedési ágazat esetében alkalmazott elv érvényes.

(4) A bank javadalmazási politikájának meghatározása szerint a különleges munkát végző munkavállalók az igazgatótanácson kívül tevékenykednek; i. Üzleti feladatkör - az NLB d.d. irodáiban dolgozó munkavállalók; közvetlen kockázatvállalók: vezetőhelyettesi szinten dolgozó igazgatók, pénzügyi piaci osztályok igazgatói, lakossági fiókvállalatok igazgatói, vállalati (nagyvállalatok, kkv-k) üzleti központok igazgatói; ii. Általános feladatkör - másod- és harmadvezetői szintű igazgatók; iii. Felügyelői feladatkor - másod- és harmadvezetői szintű igazgatók, a belső ellenőrző rendszerben (belső ellenőrzés stb.) és más független ellenőrzési feladatokban (kockázatkezelés stb.) részt vevő munkavállalók, információbiztonsági főtisztviselő (CISO); iv. 100 000 EUR-t meghaladó bruttó éves jövedelemmel rendelkező más munkavállalók.

(5) NLB Razvojna banka, NLB Montenegrobanka, NLB Banka Tuzla, Tutunska banka, NLB Banka Priština és NLB Bank Beograd.

(6) Középvállalatok, az NLB vállalatcsoportot terhelő, 500 000-10 millió EUR összegű kitettséggel vagy két egymást követő évben 2,5-50 millió EUR összegű bevétellel rendelkező vállalatok; Kisvállalatok: az NLB vállalatcsoportot terhelő, legfeljebb 500 000 EUR összegű kitettséggel vagy két egymást követő évben legfeljebb 2,5 millió EUR összegű bevétellel rendelkező vállalatok.

(7) A jelentéstételi időszakonkénti új hitelezési volumen az adott jelentéstételi időszakban kötött szerződéses megállapodások tárgyát képező teljes hitelösszeg.

(8) Lásd "A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján" című bizottsági közlemény 41. pontját (HL C 195., 2009.8.19., 9. o.).